top of page

25. februar 2024

MANO-MAGAZIN.png

2024. 8. hét

E heti szerkesztőink:

Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia, Boros Judit, Hartvig Márton

Szép napot nektek, megérkeztünk a legújabb hírösszefoglalóval. Lassan a lazacoknak új rovatot kell nyitnunk, ezen a héten is találkozhattok velük kapcsolatos hírekkel, erről Marci gondoskodott. 

Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.


Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.


Néhány hír a hétről:

  • (Még nem létező) veszteségek rovatunkban: viszlát, chípős chips, viszlát, fantom ☹

  • Milyen magas szinten kell norvégul beszélni az egészségügyben?

  • A kicsi polip, ami mégis óriás

  • Fogyókúrás sör

  • Minnesotai feltámadás (és persze Haaland)


Jó olvasást kívánunk!



Belpolitika, gazdaság

Betörnél az élelmiszerpiacra? Sok sikert! Egy kiskereskedő vallomása az élelmiszermaffiáról


Hallottak már a Snarkjøp nevű boltról? Ha nem, hát nincsenek egyedül. Ez egy országszerte 62 üzletet számláló áruházlánc, melynek nem éppen forradalmi, de logikus üzleti modellje, hogy a már teljesen elavult és indokolatlan kasszásoktól megszabadultak, és full önkiszolgálóak a boltjaik.


Biztos sok pénzt megspórolnak így, és olcsóbban tudják adni a termékeiket, gondolhatná a kedves olvasó, de megfontolatlan gondolat lenne ez, mivel Norvégiában vagyunk, ahol a piacgazdaság törvényei nemhogy máshogy, de leginkább sehogy sem érvényesülnek. A helyzet ugyanis az, hogy a nagy élelmiszer áruházak sokkal (olyan 10-20 százalékkal) kedvezőbb áron tudják beszerezni a termékeiket a nagykereskedőktől, ezáltal jóval piacképesebbek.


Az E24 cikkének apropója, hogy mostanában próbál a kormány valamit kezdeni ezzel a helyzettel, azonban a Snarkjøp tulajdonosai, Per Eivind Vik és unokatestvére, Geir Inge Vik ezt leginkább szájtépésnek tartják, mivel a probléma gyakran felmerül, ám végül sosem történik semmi.


A helyzet olyannyira problémás, hogy bizonyos esetekben a Snarkjøp árubeszerzői a konkurens boltokban veszik meg a termékeket, mert ott ugye van, hogy bizonyos árucikkek le vannak értékelve, és akkor már jobban megéri átugrani a Kiwibe, mint a nagykereskedőktől venni. Ez persze nem fordul elő gyakran, de nem példátlan eset.


A Vik unokatesók szerint van egy bizonyos félelemkultúra a játszmában, mivel alapvetően azt látják, hogy az árubeszállítók is szeretnének üzletelni velük, de nem mernek velük kedvező alkut kötni, mert félnek, hogy a nagy üzletláncok ezt megbosszulnák valahogy. Tor Erik Engebretsen, a Fogyasztóvédelmi Hatóság igazgatója szerint ez az egész csak a piacgazdaság velejárója, és furcsállja a Vikek állítását a megállapodásokról, hisz ezek szövege szigorúan titkos, tehát a nagyobb szereplők nem tudhatják elméletileg, hogy milyen üzletet köt a Snarkjøp.


Forrás: E24

 

Egyre népszerűbb a kalóriaszegény sör


A lite, azaz a kalóriaszegény sörtípus egyre népszerűbb Norvégiában, 14%-os eladási arányával a második legkeresettebb sörfajta Norvégiában az első helyezett pilseni típusú sör után, amely az eladott sörök 60%-át teszi ki. 


- Az elmúlt évben ugyanis 30,6 millió litert adtak el belőle, ami 2,4 millióval több, mint egy évvel korábban - mondja Nicolay Bruusgaard, a Ringnes kommunikációs igazgatója, és igencsak meglepődne, ha ez az eladási tendencia nem folytatódna a jövőben.

A Dagbladet újság tesztje szerint 2023-ban az Aass Lite Vienna Lager volt a legfinomabb kalóriaszegény sör, második helyen a Ringnes Fatøl Lite végzett.


Forrás: Dagbladet


 

Sok a döglött hal - mi legyen?



Merül fel a kérdés, szerencsére már nem csak a fogyasztók és a hatóságok, hanem már a lazactenyésztők között is. Tavaly ugyanis rekord dőlt a lazachalálozásokban a lazacfarmokon. Átlagosan az állomány 15-16 százaléka pusztult el, de egyes esetekben ez az arány elérte a 27 százalékot is a Havsforskningsinstituttet (Tengerkutatási Intézet) adatai szerint.


A szektor szereplői értelemszerűen szeretnének a helyzettel valamit kezdeni, azonban felmerül a dilemma, hogy hogyan lehet ezt elérni, amikor a tenyésztést meg épp növelni akarják? Míg Lars Helge Stien, a Tengerkutatási Intézet kutatója szerint a halálozási arányt simán le lehetne húzni 5-10 százalékra, addig a Mowi, a legnagyobb lazacfarmercég szerint ez teljességgel lehetetlen. A második legnagyobb termelő Salmar szerint viszont semmi akadálya ennek.


A szkepticizmus oka a Mowinál, hogy Ivan Vindheim Mowi-főnök 20 év alatt egy olyan farmot se látott, ahol 5% lett volna a halálozási ráta, valamint, hogy a különböző földrajzi lehetőségek miatt lehetetlen egy egységes szintet elérni a farmokon. Ahhoz, hogy jelentős javulás legyen, valami új technológiára lenne szükség. Vindheim továbbá azt is állítja, hogy örül a lazactenyésztés körüli vitának az állatjóléttel kapcsolatos problémák miatt, mert ez arra sarkallja őket, hogy jobb munkát végezzenek.


Frode Arntsen, a Salmar főnöke is mentegetőzik a rossz statisztikák miatt, és a medúzákra, valamint a rossz időjárási viszonyokra fogja az utóbbi idők tragikus eredményeit. Vindheimmel ellentétben Arntsen optimistán tekint a jövőre, hisz új géntechnológiai eljárások és lazactetűirtási mechanizmusok születnek, amik jelentősen javítják a helyzetet.


Forrás: E24


 

Megvan a lazactenyésztés (újabb) Szent Grálja!



Ez pedig egy új, mikroalga alapú tápszer, melynek kifejlesztésén az UiT (Tromsøi Egyetem) és a Nofima élelmiszerkutató-intézet már több éve dolgozik. A megoldás lényege, hogy a lazacok olyan algákból készült tápszert kapnak, amit a természetes környezetükben is fogyasztanának. 


A mikroalgák egyetlen természetes ellensége a lazactetű, ezért az algák egy speciális védelmi mechanizmust fejlesztettek ki: amikor a tetű megtámadja az algát, az egy jelvivő molekulát bocsát ki, mellyel távol tartja a tetveket. Ez az említett jelvivő molekula pedig a azokat a lazacokat is jobb védelemmel látja el, melyek mikroalgát fogyasztanak. A metódust le is tesztelték, az eredmény pedig az volt, hogy azok a lazacok, melyek algatápot kaptak, 50%-kal ellenállóbbak lettek a tetvekkel szemben.


A megoldás azért is tűnik nagyon ígéretesnek, mert a lazac-egészségen túl a klímagáz-kibocsátás szempontjából is jót tenne, különösen Troms megyének. Az itt található Finnfjord fémmegmunkáló ugyanis hatalmas mennyiségű CO₂-t, NOX-t és ként bocsát ki. Ezeket a gázokat megtisztítják, vizet adnak hozzájuk egy hatalmas tárolóba és ebben a vízben tudják az algákat tenyészteni, amiből később haltáp lesz. A fémüzem számára ez nagyon kedvező, hiszen két legyet tudnak ütni egy csapásra, és még a károsanyag-kibocsátásuk is csökken. Szóval igazából ez három légy.


Jelenleg ez még csak az üzem egy kis részén működik, de ha az egész gyárat sikerülne átállítani erre a metódusra, akkor felezhetnék a kibocsátást. Ez már elég szép teljesítmény lenne, hisz a megye CO₂ kibocsátásának a feléért a Finnfjord a felelős. Geir-Henning Wintervoll ügyvezető igazgató számára ez pedig fontos lenne, mert jelenleg olyan 300 000 tonna CO₂ jön tőlük, ez pedig nem épp a jövő zenéje, mert az a klímasemlegesség volna.


Forrás: NRK


A külügyminisztérium behívatta az orosz nagykövetet



A norvég külügyminisztérium behívatta az oslói orosz nagykövetet az orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij tragikus halála miatt. A megbeszélésen a nagykövet egyértelmű tudomására hozták, hogy Navalnij haláláért teljes mértékben az orosz hatóságok felelnek. Norvégia arra kéri az orosz hatóságokat, hogy segítsék elő a haláleset nyílt és független vizsgálatát. A külügyminisztérium komoly aggodalmának is hangot adott a politikai foglyok miatt, és az azonnali, feltétel nélküli szabadon bocsátásukra szólította fel Oroszországot.


Forrás: Regjeringen

 

Újra hadgyakorlatot tartanak északon



A 8. és 12. hét között zajlik a NATO Nordic Response elnevezésű hadgyakorlata az Evenes reptér közelében, így fokozott katonai jelenlétre lehet számítani a régióban. A hadgyakorlaton 14 ország több mint 20 ezer katonája vesz részt. A Norvég Fegyveres Erők részéről 10 ezer fő vesz részt a szárazföldi hadműveletekben. 


Forrás: NRK


 

Amerikai hadihajó Norvégiában



Február 21-én délután egy amerikai hadihajó bukkant fel Harstad közelében. Az amerikai haditengerészet megerősítette, hogy a 186 méter hosszú USS Guston Hall (LSD-44) partraszállító dokkhajó a NATO miatt hajózik a norvég felségvizeken, hogy részt vegyen a Steadfast Defender 2024 nevű műveletben. A hadgyakorlat célja, hogy szimulálják az európai és amerikai erők közös fellépését egy ellenféllel való konfliktus esetén. A januártól májusig tartó Steadfast Defender 2024 gyakorlaton 90 ezer katona, több mint 50 haditengerészeti hajó, 80 repülőgép és 1100 szárazföldi harcjármű vesz részt.


Forrás: NATO és NRK



Nyelvi követelmények az egészségügyi ágazatban


Sem az egészségügyi szakdolgozóknak, sem az óvodai asszisztenseknek nincs szükségük akadémiai szintű nyelvtudásra ahhoz, hogy a munkájukat megfelelően végezzék.


A norvég egészségügynek egyre nagyobb szüksége van munkaerőre. A Norvég Statisztikai Hivatal adatai szerint 2030-ban már 18 000 egészségügyi szakdolgozó és 28 000 ápoló fog hiányozni a rendszerből. Ez az egész országot érintő, nagyon súlyos probléma, de különösen a kistelepülések és a peremkerületek érzik majd meg ennek a hatását. Amint azt a jelentés hangsúlyozza, nagy szükség van arra, hogy felülvizsgálják a munkaerő-toborzást és az egészségügyi ágazatban dolgozók lemorzsolódásának megelőzését célzó intézkedéseket. Az egészségügyi dolgozók hiányával összefüggésbe hozható egyik probléma a külföldi munkaerőre vonatkozó nyelvi követelmények. A munkáltatók felelősek azért, hogy munkavállalóik megfelelő norvég nyelvtudással rendelkezzenek ahhoz, hogy a feladataikat el tudják látni. Ugyanakkor a munkáltatóknak nem szabad a szükségesnél magasabb követelményeket támasztaniuk, hiszen akkor kiesik a rendszerből a lehetséges munkavállalók egy része. A norvég nyelvi követelményeknek objektívnek kell lenniük, és arányosnak kell lenniük az egyes szakmákhoz és pozíciókhoz kapcsolódó feladatokkal.

2016-ban a Norvégiában foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók 13 százaléka volt bevándorló hátterű. 2017. január 1. óta az Európai Unión kívüli országokból érkező egészségügyi szakdolgozóknál a B2 szintű, norvég szóbeli és írásbeli vizsga a követelmény. 


Ez a magas nyelvi követelmény aggodalmat keltett a nyelvoktatással foglalkozó szakmai közösségek körében. A szakértők attól tartottak, hogy ezzel a követelménnyel bezárulnak a külföldi egészségügyi szakdolgozók egy része előtt a munkaerőpiac és az egészségügyi ágazat kapui.


Most, 2024-ben látjuk a következményeket: A nagyon magas nyelvi követelmény az Európai Unión kívülről érkező egészségügyi szakdolgozók számának drasztikus csökkenéséhez vezetett.


Míg a 2017 előtti években évente körülbelül 820 engedélyt adtak ki, a nyelvi követelmény bevezetése után ez a szám évente körülbelül 20-ra csökkent. A B2 szintű követelmény egyértelmű következményei ellenére a norvég egészségügyi igazgatóság 2023 májusában arra ösztönözte a munkáltatókat, hogy az egészségügyi ágazatban történő minden munkaerő-felvétel esetén követeljék meg a B2 szintű nyelvtudást.


Kétségtelen, hogy a norvég nyelvtudás fontos ahhoz, hogy az egészségügyi ágazatban dolgozók felelősségteljesen végezhessék munkájukat. Az, hogy az egészségügyi szakemberektől pontosan milyen magas szintű nyelvtudást kell és célszerű megkövetelni, az egyes munkakörök tartalmától függ. Azt is fontos eldönteni, hogy a négy nyelvi készség (olvasás, hallás utáni szövegértés, beszéd és írás) közül melyikre vonatkozzon a követelmény.


Például ésszerű, hogy az orvosoknak, akik többek között diagnosztizálják a betegeket, és az ápolóknak, akik a gyógyszerek beadásáért felelősek, magas szintű nyelvtudásra van szükségük.


A probléma az, hogy a Norvég Egészségügyi Igazgatóság ajánlása, amely szerint mind a négy készségnek B2 szintűnek kell lennie, az egészségügyi ágazatban dolgozókat egy kalap alá veszi, így a B2 szintre vonatkozó ajánlás minden egészségügyben dolgozót – a szakképzetleneket is - érint. 


Ez azzal a következménnyel járhat, hogy nem jutnak hozzá ahhoz a munkaerőhöz, amelyre az egészségügyi rendszernek dokumentáltan szüksége van. Másrészt a dolgozni akaró emberek nem tudnak majd belépni a munkaerőpiacra, vagy olyan munkakörökkel kell beérniük, amelyekhez túlképzettek.


A norvég nyelvvizsga felépítése lehetőséget ad a munkáltatóknak arra, hogy differenciált nyelvi követelményeket határozzanak meg - például alacsonyabb követelményeket támasszanak az olvasási és írási készségekkel szemben, mint a szóbeli készségekkel szemben. Mivel a legtöbb ember számára az írásbeli részvizsga a legnehezebb, különösen fontos, hogy erre a részkészségre vonatkozóan a szükségesnél ne határozzanak meg magasabb követelményeket.


Ebben a cikkben elsősorban az egészségügyi ágazat norvég nyelvi követelményeire összpontosítottunk, de hangsúlyozni kell, hogy véleményünk szerint a munkaerőpiac más területein is túl magasak a norvég nyelvi követelmények.


Ez nem utolsósorban a felsőfokú végzettséget nem igénylő gyakorlati szakmákban jelent problémát, és különösen problematikus, hogy olyan szakmákban is magas követelményeket támasztanak az írásbeli készségekkel szemben, ahol erre nincs szükség.


Forrás:Bergens Tidende

 

Rekordszámú panasz a háziorvosokra



Egyre többen tesznek hivatalosan panaszt a norvégiai egészségügyi rendszerre. A Pasient- og brukerombudet (betegjogi képviselettel foglalkozó hivatal) 2023-as adatai szerint 20 százalékkal több panasz érkezett az elmúlt 5 évben. A panaszok többsége a háziorvosi szolgálat minőségével és a pszichológiai segítséghez való hozzájutással kapcsolatos. A tavalyi évben körülbelül 3500 panasz érkezett a háziorvosokkal kapcsolatban, melyek közül a leggyakoribb problémák a telefonos elérhetőség, a hosszú várakozási idő, illetve a szolgáltatás minősége. Országosan összesen 300 ezren vannak háziorvosi várólistán, ami azt mutatja, hogy a háziorvosi rendszer nem működik optimálisan.


Forrás: Klar Tale



Új polipfajt fedeztek fel a tudósok 



Nagy öröm érte a norvég tudósokat, amikor a Barents-tengerben új polipfajt azonosítottak. Lis Lindal Jørgensen, a Tengerkutató Intézet munkatársa elmondta, hogy a polipot 2500 méteres mélységben azonosították még ősszel. Az új faj a Muusoctopus Ægir nevet kapa, Ægir után, aki a skandináv mitológiában a tengerek felett uralkodó óriás volt. Az új polipfaj jellemzője, hogy egyedei kis termetűek, barna színűek, és csápjaik kb. 23,5 centiméterre nőnek. 


Jørgensen elmondta, hogy a mélytengeri polipokról nagyon kevés az információ, ezért minden új adatnak nagyon örülnek. A norvég kutató hozzátette, hogy az emberiségnek több információja van a Hold felszínéről, mint a mélytengeri állatvilágról, egész egyszerűen azért, mert a tengerek és óceánok mélyének felderítése rendkívül sok időt és erőforrást igényel. 


Forrás: NRK

 

Megvannak a jelöltek az irodalmi díjra



Összesen 28 írót, illusztrátort, képregénykészítőt és fordítót jelöltek a Kulturális Minisztérium irodalmi díjára gyermek- és ifjúsági irodalom kategóriájában.


A díjak március 19-én kerülnek kiosztásra a Nemzeti Könyvtárban, és Lubna Jaffery kulturális- és egyenjogúsági miniszter fogja őket kiosztani. 


Az irodalmi díj jelöltjei között szerepel Taran L. Bjørnstad “Uke 40” című könyve, Nina Borge “League” című könyve, illetve Bjørn Sortland képregénye, a “Johnny 777. Mission 6: Kairo”. 


A kezdők kategóriájában találjuk Pia Sabel Gulling írót “Heltefabrikken” című könyvével, Oda Vallétól az “Esters univers. Bonusbror og marsvintrøbbel” című könyvet, illetve Heidi Marie Vestrheim “Jenny Fender” című könyvét.


Forrás: Nettavisen



Az egyetem rondapulcsis fantomja nem kísért többé



Az élet egyik szépsége az, hogy tele van rejtélyekkel. Nap mint nap lehullik egy-egy lepel valami korábban érthetetlen jelenségről, eseményről, történetről vagy személyről. Saját életem egyik nagy rejtélye a rondapulcsis bácsi volt az Oslói Egyetemről. Az Ole Johan Dahls hus falai között ugyanis nem csak fiatal, tudásra szomjazó diákok, bölcs, de nyitott professzorok és motivált ázsiai takarítómunkások töltötték hétköznapjaik oroszlánrészét, de egy egészen különös figura is. Amikor először láttam, azt hittem, hogy a XIII. századból lépett elő valami földműves; öltözete és annak állapota legalábbis erre engedett következtetni.


Aztán teltek a napok, hetek, hónapok, évek, de a rondapulcsis bácsi nem tűnt el. Egy beadandó kapcsán összekerültem az egyik egyetemi lap főszerkesztőjével és arról érdeklődtem nála, hogy mik lesznek a főbb témák a magazin következő számában, mire ő azt mondta, hogy a rondapulcsis bácsi eredettörténetét szeretnék kideríteni, mire én lelkesen mondtam, hogy ez nagyszerű ötlet, hisz valószínűleg az egész egyetem szeretné tudni, hogy ki ez az ember. Sajnos aztán a főszerkesztő úr hozzátette, hogy valószínűleg nem lesz a tényfeltáró oknyomozó újságírásból semmi, hisz egy ilyen jellegű cikk/interjú/nyomozás trakassering, vagyis zaklatás lenne gyakorlatilag.


Az egyetemi újság tehát nem rántotta le a leplet, pedig mint kiderült az Oslói Egyetem szinte minden diákjának volt valami élménye a rondapulcsis bácsival, sőt egyeseknek állítólag kifejezetten rossz. Volt ugyanis szóbeszéd arról, hogy bizonyos diákokkal kifejezetten gorombán viselkedett az úr. Bennem még az is felmerült, hogy az informatika valami megénekeletlen hőséről van szó, hisz a már említett Ole Johan Dahls hus területén ólálkodott igen sokat. Ole Johan Dahl volt az egyik megalkotója a Simula nevű programnyelvnek, mely a mára informatikai paradigmaként funkcionáló objektorientált programozás ősapja, de mivel a hatvanas évek Norvégiája nem volt jó táptalaj ennek a tudományágnak, így a Szilikon Völgy végül az Egyesült Államokban jött létre, nem pedig Oslóban. Lehet hogy a rondapulcsis bácsi is feltalált valami forradalmi informatikai megoldást, csak letaszították ismeretlen erők a trónról?


Ezt már valószínűleg sosem fogjuk megtudni, sőt talán mást se nagyon, hisz a VG értesülései szerint a héten az úriembert végérvényesen kitiltották az egyetem területéről. A cikkből annyi derült ki, hogy az úr a hatvanas éveiben jár, és a munkametódusa az volt, hogy minden félévben felvett egy-egy tárgyat, hogy legyen bejárása az egyetemre. Ezt a bejárást olyan szinten kimaxolta, hogy igazából az egyetemen lakott. A probléma forrása azonban valószínűleg nem ez volt, hanem az, hogy diákok tucatjai küldtek be az évek során panaszokat ellene. Általában az ilyen jellegű panaszkodás nem kavar nagy port, de ebben az esetben akkora panaszmennyiségről volt szó, hogy az egyetemnek lépnie kellett.


Talán még hallhatunk a rondapulcsis bácsi történetéről, hisz állítása szerint egy lejárató kampány zajlik ellene, és az állítások hamisak, úgyhogy bíróságra viszi az ügyet. Ha a sajtó nyitva tartja éber szemét, még a végén megtudhatjuk eme misztikus alaknak a háttértörténetét, és végre több generációnyi informatikus fog nyugodtan aludni éjszaka.


Forrás: VG

 

Nincs több Hot Chip Challenge



A cseh Hot Chip Callenge tortillacsipszet kivonják a piacról, mivel olyan magas a chili

koncentrációja benne, hogy az Élelmiszeripari Felügyelet (Mattilsynet) egészségre veszélyesnek ítéli.


A chilivel borított csipszet koporsó alakú dobozban árulják, amelyen a „RIP”, „Any last words?” és a #hotchipchallenge feliratok szerepelnek.

- A termék egy, a chilivel kapcsolatos kihívás eszköze a közösségi oldalakon, és több európai országban betiltották – írja az Élelmiszeripari Felügyelet. 


A visszahívás oka egész pontosan a termékben található kapszaicin nevű anyag mennyisége, amely a chilipaprikában van. Ebből 6000 mg tekinthető egészségesnek egy kilogramm termékben, azonban a csipsz 9300 mg-ot tartalmaz kilogrammonként. 


A terméket mind interneten, mind pedig boltokban árulják országszerte. Az olyan üzletláncok, mint a Fast Candy és a Yerba mate nagykereskedés külföldről importálták a csipszet, az Élelmiszeripari Felügyelet célja pedig, hogy teljes képet kapjon a további importőrökről is. 


Azok a vásárlók, akik vettek ilyen terméket, kidobhatják azt, vagy visszaküldhetik a boltba, írja az Élelmiszeripari Felügyelet.


A cseh gyártó egyébként készített egy új terméket, amelyen a „New recipe” felirat áll, és egészségesnek mondható mennyiségben tartalmaz kapszaicint. Az eredeti csomag 3 grammos, míg az új 2,8 grammos.


Forrás: Nettavisen



Bodøi edző a játékvezetők ellen



Kjetil Knutsen, a Bodø/Glimt trénere finoman szólva el volt képedve a február 22-i labdarúgó Konferencia Liga-párharc visszavágóját követően. Mondjuk ezt szerintem anélkül is ki lehetett találni, hogy kinyitotta volna a száját, de a lefújást követően még Stevie Wonder is látta az elképedséget rajta. Röviden tömören: csapata hosszabbítást követően 2-1-re kikapott a holland Ajaxtól, ezért nem folytathatják európai kupaszereplésüket. 


A norvég edző azt nehezményezte, hogy mivel az Ajax nagyobb név, mint a Bodø/Glimt, ezért sok esetben nem mertek a holland klub ellen ítélni. Az egyik ilyen helyzet azután következett be, hogy Patrick Berg lövését Borna Sosa vízilabda-mérkőzésbe illő mozdulattal blokkolta. A gond ezzel csak az volt, hogy Sosa posztja szerint balhátvéd, és ha egy mezőnyjátékos csinál ilyesmit, akkor azt a játékvezetőnek piros lappal kellene jutalmaznia. Azonban ez elmaradt, a görög játékvezető sporttárs megnézte a VAK-ot (bocsánat, VAR-t), és kapustámadás miatt szabadrúgást ítélt kifelé. A derék Anastasios Sidiropoulos szerint Brede Moe volt a kelleténél egy kicsit erélyesebb volt Diant Ramaj-zsal szemben. Knutsen mester szerint ennél lényegesen egyszerűbbnek kellett volna lennie a helyzetnek: az Ajax megkapja 2. piros lapját kézilabdázásért, csapata meg lőhet egy tizenegyest pluszba. 


Nem sokkal korábban ugyanis a holland rekordbajnok középhátvédje, Josip Sutalo ballaghatott le a pályáról a 48. percben, hogy még a meccs vége előtt elpancsolhassa az összes melegvizet az Aspmyra stadion vendégöltözőjének zuhanyzójából. Alig 20 perccel később a hazaiak dán középpályása, Albert Grønbæk is elhagyta a pályát, csak ő a hazai öltözőt varázsolhatta melegvíz-mentessé. 


Knutsen emellett még azt is hozzátette, hogy a csapata több lehetőséget szórakozott el, mint Erling Haaland és Darwin Núnez összesen a Premier League idei szezonjában (a norvég és az uruguayi csatár összesen 42 nagy helyzetet hagyott ki ebben a szezonban). Az első félidőben sok bodøi ziccer mellett egyetlen gól esett, azt is az Ajax szerezte, Steven Berghuis révén. Erre a második félidőben Patrick Berg válaszolt, majd jöhetett a hosszabbítás, ahol a - nevével ellentétben - holland Kenneth Taylor talált be, ezzel kiejtve a norvég bajnoki címvédőt. A továbbjutó holland csapat a nyolcaddöntőben az angol bajnokság negyedik helyén álló Aston Villával játszik majd március 7-én és 14-én. 


Forrás: VG


 

Döntős álmok Moldéban




A norvég klubfutball szerelmeseinek és a Molde rajongóinak is volt okuk az örömre. Hiszen már csak három párharcot kell sikerrel teljesíteni, és döntőt játszhat a Molde csapata a labdarúgó Konferencia Ligában. Ugyanis február 22-én este, idegenben rendkívül simán, 3-0-ra kipofozták a lengyel Legia Warszawa együttesét. Ezzel összesítésben 6-2-re nyertek, és készülhetnek a belga Club Brugge elleni nyolcaddöntőre, ahol szintén van egy háttérben meghúzódó norvég szál, ugyanis Hugo Vetlesen és Ahmed Nusa személyében két norvég tartozik a 18-szoros belga bajnok keretéhez, amit a norvég Ronny Deila treníroz. 


Visszatérve Moldéba, Oliver Petersen kapus a Viaplay kamerái előtt megosztotta gondolatait, melyek szerint ő a maga részéről meg akarja nyerni a Konferencia Ligát (ezt még a nyolcaddöntő sorsolása előtt mondta). A norvég csapat hálóőre szerint nyomni, nyomni kell, és akkor majd a vak ember szavaival élve meglátják, meddig jutnak. Magnus Wolff Eikrem csapatkapitány, aki már egy igazi vén rókának számít (akkor miért nem Fox a középső neve, ezt nem értem), elmondta, hogy szerinte nem sok esélyük van nyerni (mondjuk így is több, mint a hóembernek egy dubaji derbyn), de azért szép az élet, mert lehet mindenféle dolgokról álmodozni. 


Eikrem szerint csapatuk tudja, hogy hazai pályán kb. bárkit képesek megverni (mondjuk megnézném, hogy például egy Liverpool/Manchester City/Real Madrid szintű ellenféllel mit kezdenének a festői Molde városában). A történelmi tényeket leporolva és a raktárból előrángatva kiderül, hogy norvég csapatok európai kupákban még nem jutottak túl a negyeddöntőn. Ezek a szereplések: Bajnokok Ligája: Rosenborg 1996/97 (a későbbi döntős Juventus 3-1-es összesítéssel jutott tovább), Kupagyőztesek Európa Kupája: Lyn 1968/69 (a későbbi döntős Barcelona ellen 5-4-es összesítéssel kiestek), Vålerenga 1998/99 (az elődöntőben kieső Chelsea-től kaptak ki 6-2-re két mérkőzés alapján), Brann Bergen 1996/97 (a Liverpool összesítésben 4-1-re bizonyult jobbnak a norvég klubnál). 

Ami viszont a Legia és a Molde meccsét illeti, a norvég klub idegenben blitzkrieget rendezett a lengyel csapat ellen, és 20 perc elteltével 2-0-ra vezettek, úgy, hogy Fredrik Gulbrandsen már a 2. percben beköszönt, a második gólt Eirik Hestad szerezte. A kegyelemdöfést a második félidőben az első gólt szerző Gulbrandsen vitte be. A Molde ezzel az egyetlen talpon maradt norvég csapat az európai kupaporondon, és készülhetnek március 7-i Club Brugge elleni mérkőzésre.


Forrás: VG

 

A szövetségi kapitány fia a Liverpool ellen



Február 23-án kisorsolták a labdarúgó Európa Liga és Konferencia Liga nyolcaddöntőinek párosításait. Voltak csapatok, akik megszívták, voltak, akik kevésbé. Ez utóbbi kategóriába tartozik az angol bajnokságot pillanatnyilag vezető Liverpool együttese, akik megúszták azt, hogy 5000 kilométert kelljen utazniuk Azerbajdzsánba, vagy hogy egy komolyabb játékerőt képviselő csapattal, például az AC Milannal vagy a portugál élvonalat vezető Benficával kelljen megmérkőzniük. A Vörösök ugyanis a lehetséges ellenfelek közül a papíron a leggyengébb Sparta Praha csapatát kapták. De ahogy azt egy nálam is okosabb ember mondta egykoron, ezen a szinten már nincsenek gyenge csapatok. 


Mindezt csak azért írom meg, mert a cseh klubot erősíti Markus Solbakken, aki a norvég szövetségi kapitány Ståle Solbakken fia. Vagyis legalább egy norvég lesz a pályán (kivéve ha a Liverpool nem rabolja el a meccs előtt Erling Haalandot, hogy náluk játsszon). Solbakken csapata március 7-én hazai pályán, Prágában kezd. A meccs utáni fakultatív program pedig az lesz, hogy a szurkolók majd bánatukat és egymást nagy mennyiségű sörbe fojtják. 

A sorsolás után persze az egyébként Liverpool-drukker büszke apuka is megszólalt, szerinte ez egy remek erőpróba lesz, ahol azt mérik majd fel, hogy pontosan hol is tart a


Sparta. A párosítások: Sparta Praha-Liverpool, Marseille-Villarreal, AS Roma-Brighton, Benfica-Glasgow Rangers, Freiburg-West Ham, Sporting Lisszabon-Atalanta, AC Milan-Slavia Praha, Qarabag-Bayer Leverkusen.


Forrás: VG


 

Master Of Goals



Egy korábbról elmaradt meccsét pótolta február 20-án a Manchester City. Az angol labdarúgó-bajnokság előző 3 kiírásának győztese hazai pályán fogadta a Brentford együttesét, akik komolyan megszorongatták a Cityt, ám Erling Haaland megszerezte idei 17. bajnoki gólját, ami elég volt a győzelemhez. 


A gól nem jöhetett volna létre komoly norvég közreműködés nélkül, ugyanis Kristoffer Ajer, a vendégek jobbhátvédje egy hokipályán sem tolerálható mozdulattal elcsúszott a gólt megelőző pillanatokban. Haaland pedig igazi úriemberként megköszönte a felkínált lehetőséget, és góllal fejezte be az akciót. Andreas Toft, a Viaplay kommentátora szerint Haaland kb. annyira volt kegyetlen, mint egy Tyrannosaurus Rex. 


Haaland a meccset megelőzően összesen 21 Premier League-csapat ellen lépett pályára a City játékosaként, ebből 20 ellen betalált. A Brentford elleni találatot követően hozzáadhatta a listához a 21. csapatot is (vajon ha Haaland egyszer célt téveszt, és a saját kapujába lő, akkor azt beszámítják majd 22. csapatnak?). Viszont a norvég csatárzseni az előző hetekben nem kimondottan volt jó formában, ezt a mérkőzés után Pep Guardiola, a manchesteri csapat vezetőedzője is megerősítette, ugyanis Haaland apai nagyanyja, Tone Rasdal még február 10-én, 80 évesen elhunyt. A spanyol mester szerint játékosa rendkívül szomorú időszakot él át most. 


A Manchester Citynél pályára lépett még Oscar Bobb is, aki kezdőként mintegy 60 percet kapott, őt a 61. percben Jérémy Doku váltotta (gondolom a beceneve Doku gróf, utalva Csillagok háborújában is szereplő Dooku grófra).


Forrás: Dagbladet


 

Magnus menni Magyarország


Csapatot és országot is vált Magnus Abelvik Rød. A 26 éves jobbátlövő mindösszesen 1 szezon után hagyja ott a Kolstad együttesét, és a 2024/25-ös szezontól kezdve a magyar bajnokságban szereplő Pick Szeged játékosa lesz. A váltás okai egyelőre nem derültek ki, valószínűleg szerette volna kipróbálni a Pick szalámit és a szegedi halászlét is. Erről azonban nem beszélt videóüzenetében, arról viszont igen, hogy már alig várja, hogy a következő szezontól alaposan megszórhassa a Szeged ellenfeleit, a magyar bajnokságban, kupában, illetve a Bajnokok Ligájában. 


Abelvik Rød szintén nem mesélt még például a kedvenc pizzájáról, vagy a kedvenc színéről sem (van egy olyan megérzésem, hogy nem a piros a kedvenc színe, ugyanis a nevéből kiindulva túl egyértelmű lenne). A 2017-ben VB-ezüstérmet nyerő játékos korábban volt a Bækkelagets SK (2013-16) és az SG Flensburg (2017-23) játékosa is, mielőtt 2023-ban a Kolstadhoz igazolt volna. 


A norvég csapatnak emellett nem áll jól a szénája, hiszen BL-csoportjukban még február 15-én kikaptak 29-27-re a Szegedtől, majd 21-én az RK Zagrebtől 34-25-re. A továbbjutásukhoz kisebb bravúr kellene, ugyanis a hátralévő két meccsüket meg kellene nyerniük, hogy legyen esélyük (ehhez február 29-én idegenben kellene legyőzniük a lengyel Kielce együttesét, majd március 6-án az észak-macedón Eurofarm Pelister csapatát hazai pályán). Ezeken a meccseken a Kolstad sajnos nem számíthat Abelvik Rødre, aki a komoly kudarccal végződő januári EB-n lábsérülést szenvedett, ami miatt pár hónapra harcképtelenné vált.


Forrás: NRK


 

Góleső Minnesotában



Feburár 19-én hó helyett gólzápor volt Minnesotában, ugyanis az észak-amerikai jégkorongbajnokságban, az NHL-ben szereplő Minnesota Wild hazai pályán fogadta az egyik élcsapatot, a Vancouver Canucks együttesét. Sokáig úgy tűnt, hogy a kanadai csapat érvényesíti a papírformát, hiszen 5 perccel a 2. harmad vége előtt 5-2-re vezettek Ian Cole, Elias Petterson J. T. Miller góljaival (Miller ebből egy mesterhármast vállalt magára), a hazaiak részéről Joel Eriksson és Matt Boldy találtak be. 


Ezután a Canucks kapusa, Casey DeSmith úgy döntött, hogy neki jobb dolga is van, ráadásul a meccset is megnyerték, ezért elment szabadságra. A Wild ezt alaposan kihasználta, és össztüzet zúdított a vancouveri kapura. 33 másodperccel a harmad vége előtt Mats Zuccarello révén 5-3-ra szépített a Wild, majd az utolsó 20 percben beindult a gőzhenger. A záróharmad gólszerzői: Minnesota Wild: Kirill Kaprizov (3x), Joel Eriksson (2x), Marco Rossi (1x), Jonas Brodin (1x), Vancouver Canucks: Nikita Zadorov (1x), Brock Boeser (1x). 


Zuccarello az utolsó harmados gólesőből 3 gólpasszal vette ki a részét, ezzel összesen 4 pontig jutott, vagyis egész pályafutása talán legeredményesebb meccsét játszotta. Azonban így is több játékos volt a jégen, akik még nála is több pontot szereztek. Csapattársai közül Kaprizov és Eriksson is fejenként 3 gólt és 3 gólpasszt tett be a közösbe. (Csak az érdekesség kedvéért, utoljára 1992 november 8-án esett meg, hogy egy meccsen belül hárman is mesterhármast lőttek. Ekkor a Los Angeles Kings 11-4-re filézte ki kaliforniai jószomszédját, a San José Sharks-ot, a Kings mesterhármasait Luc Robitaille, Jari Kurri és Mike Donnelly jegyezték. Vagyis nem kimondottan gyakran fordul elő.) 


Erik Follestad, a TV2 hokiszakértője szerint az ember joggal feltételezi, hogy ha egy csapat a 2. harmad vége előtt 5-2-es hátrányban van a liga egyik legjobb csapata ellen, akkor az a meccs jobban eldőlt, mint a pisai ferde torony egy földrengés után. Azonban a Minnesota Wild ezt máshogy gondolta, és feltámadtak. Majdnem annyira, mint a 2022-es NFL-szezonban a Minnesota Vikings (az Indianapolis Colts már 33-0-ra belegyalulta a futballpálya gyepébe a vikingeket, azonban végül 39-36-os Vikings-siker született). Úgy néz ki, hogy a nagy hátrányból történő feltámadás egyfajta minnesotai specialitás lett. Az NHL történelmének legnagyobb hátrányból történő felállását pedig a Los Angeles Kings produkálta, akik 1982. április 10-én a Wayne Gretzky vezette Edmonton Oilers ellen két harmad után 5-0-s hátrányban voltak, majd az utolsó harmadban 5-öt lőttek, aztán a hosszabbításban Daryl Evans révén megnyerték a meccset. 


A Wild meccsére visszatérve: Erik Follestad hokiszakértő szerint Zuccarello olyan, mintha az idő előrehaladtával egyre jobb játékos lenne, annak ellenére, hogy már elmúlt 36 éves. Bjørn Erevik, Follestad kollégája elmondta, hogy nem tudja, mióta nem látott ennyire szórakoztató hokimeccset. Szerinte a meccs is őrületes volt, illetve az is, hogy Zuccarello valószínűleg vámpír, ugyanis olyan, mintha nem fogna rajta az idő vasfoga. A norvég szélső a meccset követően 46 meccsen 44 pontál járt. Az ezt követő két meccsen – egy Winnipeg Jets elleni 6-3-as vereség, és egy Edmonton Oilers elleni 4-2-es siker – 1 gólt és 1 gólpasszt jegyzett, vagyis 46-ra növelte pontjai számát. 


Forrás: TV2

bottom of page