18. februar 2024
2024. 7. hét
E heti szerkesztőink:
Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Boros Judit, Hartvig Márton
Megérkezett a tavasz - helyett a heti magazinunk. Gyanús, hogy az évszakváltásra még várni kell, úgyhogy addig olvassatok minket a jó meleg szobában.
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Néhány hír a hétről:
Ukrán menekült ilyen: jó, más menekült ilyen: nem jó
Breivik újabb bukott pere
50 éves a Kirkens SOS
Esküdne? Ugorjon be!
Megmentett viperák
Jó olvasást kívánunk!
Mélyponton a norvég-orosz kapcsolatok
Svédországban már a honvédség parancsnokának kellett elmagyaráznia a gyerekeknek a tv-ben, hogy bizony LEHET, hogy háború lesz. Norvégia még nem tart itt, de a helyzet a mi oldalunkon sem sokkal rózsásabb. Legalábbis ez derült ki hétfőn abból a titkosszolgálati jelentésből, melyet Nils Andreas Stensønes, a norvég hírszerzés vezetője hozott nyilvánosságra.
Stensønes szerint az elmúlt egy évben az orosz gazdaság megerősödött, és könnyen lehet, hogy áttörést érnek el az ukrán fronton. Ha ez nem lenne elég, kirajzolódni látszik egy szövetség az olyan antidemokratikus országok között, akik a nyugati világ dominanciáját kívánják megdönteni. És akkor még ott van gázai háború is.
A jelentés, ami a kevéssé derűs hírek prezentációjának apropója volt, az úgynevezett Fokus. Ez egyike annak a három fenyegetés- és kockázatértékelő elemzésnek, melyet minden év első negyedévében hoznak nyilvánosságra. A másik két jelentést a PST (Rendőrségi Titkosszolgálat) és a Nasjonal sikkerhetsmyndighet (Nemzetbiztonsági Hatóság) szokta elkészíteni.
Az orosz hadiipar teljes gőzzel termel, Kína, Irán, Fehéroroszország és Észak-Korea pedig jelentős mértékben támogatja Oroszországot. Az Ukrajna elleni háborúban Oroszország sokkal jobban áll jelenleg, mint egy évvel ezelőtt, és ezért Oroszország jelenti a legmeghatározóbb katonai fenyegetést Norvégia számára.
Korábban baráti viszony volt Norvégia és Oroszország között, ez azonban nemrég megváltozott, és már ellenséges országként tekint Oroszország Norvégiára. Stensønes szóvá teszi Oroszország durva retorikáját, különösen Svédország és Finnország kapcsán. Utóbbit egy menekültáradattal is megpróbálta destabilizálni. Ebből az következik, hogy Norvégiának fel kell készülni különböző, összetett támadási próbálkozásokra, de katonai téren is készenlétben kell állni.
Az ukrán háború jelenleg leköti az orosz haderőket, vagyis rövid távon katonai támadástól nem kell tartani, ez azonban könnyen megváltozhat, ha Oroszország megnyeri a háborút.
- Az ukrajnai háború kimenetele meghatározó lesz. Egy gazdaságilag stabil, hadiiparilag feltámasztott és háborúban győztes Oroszország valószínűleg nagyobb magabiztossággal veti bele magát katonai konfliktusba, mint egy olyan Oroszország amely nem ér el sikereket a háborúban - mondta Stensønes. A jelentés konklúziója: Norvégia sokkal komolyabb fenyegetettségnek van kitéve, mint évtizedekkel ezelőtt.
A kérdésre, hogy vajon egy harmadik világháborúra való felfegyverkezést látunk-e kibontakozni, Stensønes azt mondta, hogy bizony veszélyesebb a biztonságpolitikai helyzet mint korábban, de megemlítette pozitívumként a finn és svéd NATO-csatlakozást (bár utóbbihoz még mindig hiányzik valami), és azt, hogy az ukrajnai invázió a nyugati hatalmakat jobban összekovácsolta, így a NATO és ezáltal Norvégia is erősebb lett.
A kedélyek megnyugtatása végett még emlékeztetett arra is, hogy Ukrajnával ellentétben Norvégia tagja az Észak-Atlanti Szövetségnek, és az ötös cikkely értelmében egy NATO-tagállamot ért támadás a NATO egésze elleni támadásnak minősül. Ennek elrettentő ereje pedig akkora, hogy egy NATO-tagország elleni esetleges támadás valószínűsége minimális.
Most pedig a belső fenyegetésekről
Míg a norvég hírszerzés a külföldi fenyegetések elemzésével foglalkozik, addig a Rendőrségi Titkosszolgálat a belföldi fenyegetéseket tartja számon. Az ő értékelésükből is az jött ki, hogy Oroszország a legnagyobb fenyegetés, és megneveztek négy célpontot, amik kifejezetten fenyegetettek különböző támadások szempontjából:
- Ukrajnai fegyveradományozásban részt vevők, vagy akik kiképzést nyújtanak ukránoknak
- Olaj- és gázipari vállalatok
- Katonai és civil hasznosítású norvég technológiák
- Norvég és Norvégiában állomásozó szövetséges haderők
Ezeken túl még a norvég politikusok is fontos célpontot jelentenek Beate Gangås, a Rendőri titkosszolgálat vezetője szerint. Mivel az oroszoknak nincs vesztenivalójuk, ezért valószínűleg bátrabban akciózhatnak a jövőben.
Az oroszok mellett a kínaiakról is szó esik, kiderült ugyanis, hogy a norvég tudományos életbe olyan kínaiak épültek be, akik kapcsolatban állnak a kínai hadsereggel, és információszerzés céljából tevékenykednek itt.
Forrás: NRK
Drammen válogatós a bevándorlók kapcsán; Erna beszól
Drammen városvezetése, melyet a Høyre, a Krf, az Frp és a Pensjonistpartiet (Nyugdíjas párt) alkot hozott egy határozatot, amelynek értelmében Drammen mostantól csak ukrán menekülteket fogadna be. Ez már papíron is elég rosszul hangzik, de Erna Solberg, a Høyre elnöke sem hagyta ezt szó nélkül.
- Semmilyen közösség nem választhatja meg, hogy csak meghatározott országokból fogadjon be menekülteket - mondta Solberg, majd hozzátette, hogy az viszont érthető, hogy a különböző közösségeknek különböző eszközeik vannak menekültek befogadására, ezért lehetnek különböző igényeik is az IMDI (Integrációs minisztérium) irányába.
Jonas Gahr Støre miniszterelnök is megállapította, hogy egy olyan döntés, mint amilyet Drammen városvezetése hozott, törvénytelen, mert az ilyen döntések nem tartoznak az ő hatáskörükbe.
- A közösségeknek meg kell tudniuk határozni, hogy hány menekültet van kapacitásuk befogadni, majd az állammal kell megállapodniuk, hogy a befogadás miként történjen meg. Az alapvető érték, hogy a menekülteket egyenlő bánásmódban részesítjük - mondta Støre.
Forrás: ABC Nyheter
20 000 embernek rosszul számolták ki a munkanélküli segély összegét - nagy összegű utólagos kifizetést kaphatnak
A hiba a 2019 januárja és 2021 decembere közötti időszakban történt kifizetéseket érinti.
A NAV 2019-ben változtatta meg a munkanélküli segélyek folyósításának gyakorlatát, még a hivatalos törvénymódosítás előtt. Magát a törvényt azonban csak 2021 decemberében módosították.
A NAV osztályvezetője, Bente Thori-Aamot tájékoztatta a VG-t, hogy a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a gyakorlatot nem lett volna szabad megváltoztatni a hivatalos törvénymódosítás előtt.
A hiba azokra vonatkozik, akiknek a jövedelme meghaladta a 6G-t (1G az alapösszeg a nemzeti biztosítási rendszerben, melyet minden évben módosítanak. 2024-ben 1G 118.620 koronának felel meg. 2019/2020-ban ez az összeg 99.858/101.351 NOK volt).
Amikor a NAV kiszámolja, hogy egy személynek mennyi munkanélküli segély jár, akkor az illetőnek az elmúlt 12 hónap munkából származó jövedelmét veszik alapul, vagy az elmúlt 36 hónap átlagát.
Abban az időszakban, amikor a munkanélküli segélyeket hibásan fizették ki, a NAV 12 hónapos időszakokat vett számításba - az elmúlt 36 hónap átlagának kiszámítása helyett.
A NAV jelenleg is a kifizetések újraszámolásán dolgozik. A tavasz folyamán minden érintettel felveszik a kapcsolatot, így emiatt senkinek nem kell külön felkeresnie a hivatalt.
Forrás: VG
Anders Behring Breivik elvesztette az állam elleni pert - fellebbezni fog
Január elején a Ringerike börtön tornatermében - abban a börtönben, ahol jelenleg is büntetését tölti - Anders Behring Breivik fekete öltönyben ülte végig ügyvédjével együtt az egy hétig tartó tárgyalássorozatot, miután beperelte az államot a börtönbüntetése alatt elkövetett emberi jogi jogsértések miatt.
Csütörtök délután jelentették be, hogy elvesztette a pert. Az oslói kerületi bíróság megállapította, hogy Breivik bebörtönzésének körülményei nem jelentik sem az emberi jogok, sem az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. vagy 8. cikkelyének megsértését.
Az államot, amelyet az Igazságügyi és Közbiztonsági Minisztérium képviselt, felmentették a vádak alól. Andreas Hjetland államügyész szerint a döntés megmutatja, hogy a norvég büntetés-végrehajtási szolgálat alapos, szakmailag megalapozott és jogilag korrekt munkát végez, amikor mérlegeli, hogy Breiviknek milyen feltételek között kell letöltenie börtönbüntetését.
Forrás: VG
Viszik a luxuskunyhókat, mint a cukrot
Tavaly több luxuskunyhót adtak el, mint 2022-ben. Jelen állás szerint a Finnen körülbelül 100 olyan nyaralóház van, amelynek ára meghaladja a 10 millió koronát Buskerud és Innlandet megyékben. Helge Berg Enitch ingatlanügynök az ügy végére akart járni, és megtudakolta, hogy mik azok a tényezők, amik közrejátszanak egy ilyen ingatlan megvásárlásánál. A tapasztalat az, hogy a főbb szempontok a tágasság, fényűzés, jó kilátás és síléccel való megközelíthetőség.
Magas jegybanki alapkamat ide, magas villany- és élelmiszerárak oda, az Eiendom Norge (Ingatlan Norvégia) számadatai szerint elég jó a piaca a “nyolcszámjegyű” hétvégi házaknak. Egyéb számadatokból kiderül, hogy az ilyen jellegű ingatlanok ára 1,2%-ot esett a tavalyi évben. Egy átlag nyaraló valamivel 3 millió korona alatt mozog, az 5 millió felettiek forgalma pedig több mint megkétszereződött a pandémia óta. A 10 millió korona feletti hétvégi házakból 9%-kal több ment el 2023-ban, mint az előző évben, és ez a trend nem látszik megállni. A 2014-es számokhoz viszonyítva több mint meghatszorozódott a 10 milliós nyaralók eladási forgalma.
A legnépszerűbb nyaralók a hegyekben vannak, a legdrágábbak ezek közül pedig Øyer (Hafjell), Hemsedal és Hol (Geilo) kommunékben. Enitch megemlíti még azt is, hogy a külföldi vásárlók száma is növekedni látszik. Több a svéd és a dán ügyfél is, de ennek okaként nem csak a meggyengült norvég koronát említi meg, szerinte még a hosszú tél, és ebből fakadóan a hosszú síszezon is nagyon vonzó tényezők a norvégiai vásárlásnál.
Forrás: NRK
100 éve vigyáz a kecske a káposztára
Új törvényjavaslatot nyújtott be az Frp, melyben a földművelési piacszabályozók helyzetét változtatná meg párt. Sylvi Listhaug pártvezér szerint a jelenlegi helyzet ezen a területen olyan, mintha a kecske vigyázna a káposztára, és ennek szeretne véget vetni. Az új javaslat egy közel 100 éves alapkövét mozdítaná el a norvég földművelésügyi politikának, ugyanis egészen 1930 óta léteznek szabályok a norvég hús- és tejtermelés kiegyensúlyozására.
Jelenleg három piacszabályozó szereplő van ezen a területen: A Nortura (tojás és hús), Tine (tej) és a Felleskjøpet Agri (gabona). E három szereplőnek kell megteremteni a stabilitást és azt, hogy a gazdálkodók megkapják a földművelési szerződésük után a fizetségüket. Listhaug szerint azonban a Tine és a Nortura nem végeznek jó munkát, ezt az állítását pedig az utóbbi idők tojás- és tejhiányával támasztja alá. Az Frp ezért egy kevésbé szabályozott földművelést szeretne Norvégiában.
Bjørn Gimming, a Norvég Agrárszövetkezet vezetője szerint az Frp konklúziója rossz, és a hiba nem a piacszabályozókban rejlik, mivel a hiány beálltakor a Tine és a Nortura voltak azok, akik javasolták az államnak az import növelését. Listhaugot azonban nem győzi meg ez az érv. Szerinte igenis részben a piacszabályozók felelőssége a kialakult helyzet, mivel állítólag a Tine hibás információval látta el az Orklát és a Q-Meieriene-t, valamint a termelőknek továbbra is kellett túltermelési bírságot fizetniük, mikor valójában alultermelés alakult ki.
Az E24 megkérdezte Listhaugot, hogy az 1 százalékos tejhiány valóban indokol-e egy radikális változtatást a rendszerben. Listhaug politikusosan nem igennel vagy nemmel válaszol erre, hanem azt mondja, hogy a rendszer nem működik elég jól, a földművelés túl van szabályozva, valamint, hogy korábban más mezőgazdasági területekről is eltávolították a piacszabályozókat, most pedig a Tine és a Nortura órája ütött.
Piacszabályozók nélkül a termelést és az árakat a piac fogja meghatározni (kapitalizmus), ami Listhaug szerint egy működőképes modell lehet Norvégiában, hiszen egyéb területeken, pl a baromfitenyésztésben és zöldségtermesztésben sincsenek piacszabályozók és lám, mégis működnek ezek az ágazatok.
A változás egyelőre azonban valószínűtlen, hiszen a Senterpartiet az Agrárszövetkezet oldalán áll, az Frp pedig jelenleg túl pici ahhoz, hogy átnyomja a javaslatát.
Az más kérdés, hogy mi lenne egy újabb Erna Solberg vezette Høyre-kormány esetén…
Forrás: E24
Bónuszt kapnak a tejtermelők
A Tine tejipari vállalat 1 milliárd koronát oszt szét 8 ezer tejtermelő között. A cég bevétele 6,6 százalékkal, 26,5 milliárd koronára nőtt a tavalyi évben. A profit egy részét most szétosztják a tejtermelők között, akik egyébként 77,3 ørét kapnak a beszállított tejért literenként. A Tine statisztikái szerint a norvégok tejfogyasztása továbbra is csökken, de a vártnál kisebb mértékben. A tavalyi télen tejhiánnyal küzdött a Tine, ezért import tejjel kellett fedezniük a hiányt.
Forrás: NRK
Gyenge gazdasági növekedés 2023-ban
A norvég Statisztikai Hivatal (SSB) szerint az ország gyenge gazdasági növekedését az irányadó kamatláb emelkedése, az infláció és a reálbérek gyenge alakulása okozta. Norvégia bruttó hazai terméke (GDP) 0,7 százalékkal nőtt 2022-ről 2023-ra. A gazdaságot egész évben erőteljes belföldi áremelkedés, megemelkedett kamatok és a lakossági kereslet csökkenése jellemezte.
Forrás: NRK
Tanzániai-norvég barátság
Harald király és Szonja királyné meghívására február 13-án és 14-én Norvégiába látogatott Tanzánia elnöke, Samia Suluhu Hassan egy miniszterekből álló delegációval. A találkozó célja a két ország között 60 éve fennálló diplomáciai kapcsolatok megünneplése volt. Legutoljára 1976-ban volt példa állami szintű látogatásra Tanzániából, ezért február 13-án egy üdvözlő ceremóniával várták a küldöttséget. Tanzánia elnöke ezt követően koszorút helyezett el az Akershus erődnél, illetve látogatást tett a parlamentben.
Másnap, február 14-én Hassan elnök részt vett az Oslói Energiafórum nyitóülésén Jonas Gahr Støre miniszterelnökkel, az Egyesült Államok klímaügyi különmegbízottjával, John Kerryvel és az Equinor vezérigazgatójával, Anders Opedallal együtt. A hivatalos programsorozatot egy szeminárium zárta a Természettudományi Múzeumhoz tartozó Klímaházban, ahol a klíma- és élelmiszerbiztonsági együttműködésről volt szó a két ország között.
Forrás: Regjeringen
Norvég dokumentumfilm premierje egy előkelő fesztiválon
Egy új norvég dokumentumfilm bekerült egy előkelő dán filmfesztivál versenyének döntőjébe.
A Phantoms of the Sierra Madre című filmet, amelyet Håvard Bustnes készített, március 17-én mutatják be a dán CPH: DOX fesztiválon, amely a világ egyik legnagyobb ilyen rendezvénye.
Bustnes hét évig dolgozott a filmen, amely három fiúról szól, akik egy western jellegű álmot hajszolnak, és egy rég elveszett apacs törzset keresnek Mexikóban.
- Ez egy olyan dokumentumfilm, amelyen hét éven keresztül dolgoztunk, és a világ sokat változott az elmúlt években. Ez ahhoz vezetett, hogy többször át kellett dolgoznunk a filmet, és szükségessé vált, hogy magunkat is kritikus szemmel nézzük – mondta Håvard Bustnes rendező, akinek filmje, a Trond Giske – Makta rår 2021-ben jött ki.
Három másik norvég film is részt vesz a CHP: DOX fesztiválon. A Kari Anne Moe rendezte Mina og røverne című film a legjobb északi dokumentumfilm címért versenyez. Ellen Ulgestad The Recovery Channel című filmje, amely a norvég pszichiátriát tárgyalja, a Human Rights Awardra pályázik. A Bår Tyrmi által rendezett Lie to me című filmet pedig a F:act Award díjra jelölték, tényfeltáró újságírói film kategóriában.
Forrás: Nettavisen
50 éves a Kirkens SOS
50 évvel ezelőtt február 15-én nyitotta meg a Kirkens SOS azt a segélyvonalat, amely azok rendelkezésére áll, akiknek arra van szükségük, hogy beszélhessenek valakivel. Az évfordulóról jubileumi ünnepséggel és kiállítással emlékeztek meg.
A segélyvonal egy, az oslói Bogstadveienen lévő helyiségből indult, és azóta több millió olyan emberrel beszéltek, akiknek szükségük volt arra, hogy pár szót válthassanak egy embertársukkal, amikor nehéz az élet.
A szolgáltatás az év minden napján 24 órában elérhető, és kiterjed a chatre és az SOS üzenetekre is. Többezer önkéntes dolgozott ott, és jelenleg az országban 11 központ működik.
Az 1000 dolgozó évente körülbelül 170000 megkeresésre válaszol telefonon, chaten vagy SOS üzenetben. Minden 19. percben érkezik megkeresés olyan emberektől, akiknek öngyilkossági gondolatai vannak.
Az ötvenedik évfordulót csütörtökön ünnepelték az önkéntesek és a meghívott vendégek Oslóban, az ünnepséget pedig közvetítették a többi központban is.
A rendezvényen kiosztották a Reményhordozó-díjat is, amely egy olyan embert illet, aki különösen sokat tett a szolgáltatás működéséért.
Forrás: Nettavisen
Hiába a koronamilliók, a norvégok azért sem étkeznek egészségesen
2016 decemberében egy fontos megállapodást írtak alá a norvég egészségügyi hatóságok és az élelmiszeripari szereplők, melynek célja az volt, hogy javítsák a norvégok táplálkozási szokásait. Ez konkrétan annyit jelentett, hogy egyenek 20%-kal több halat, gyümölcsöt, bogyós gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonaféléket, ezzel párhuzamosan pedig kevesebb cukrot és telített zsírt. Ennek elérése céljából több lépést is tettek. Az egyik ilyen a #Merav kampány beindítása volt.
A #Merav többnyire reklámokból, meg mindenféle főzési inspirációkból állt. Ha valakit érdekel, az a hashtag-en keresztül könnyen meg tudja nézni, miről is szólt ez pontosan. A kérdés most azonban nem az, hogy mi volt ez, hanem hogy mennyibe került és mennyi értelme volt? Ezt a Helsedirektoratet (Egészségügyi Hatóság) nem tudta konkrétan megmondani, csak annyit tudni, hogy minden kampány éves költsége 500 000 és 1,5 millió korona között mozog.
A nagy megállapodás óta eltelt hét év, de a cél még nem, hogy a láthatáron sincs, de távolodik is, ugyanis a hal, gyümölcs, bogyó és teljes kiőrlésű gabona kevésbé fogy, mint korábban, a zsír viszont stabilan tartja pozícióját. A sikertelen akcióval kapcsolatban az NRK e-mailjére Linda Granlunds válaszolt az Egészségügyi Hatóságtól. Granlunds belátta, hogy a 20 százalék ambiciózus cél volt, és ennek eléréséhez további intézkedésekre lesz szükség.
A csökkenő gyümölcs- és bogyófogyasztás mellett még a vörös húsok kapcsán lamentál Granlunds, mivel a hús, és különösen a feldolgozott hústermékek a telített zsírok elsődleges forrásai. Ezért szeretnék, ha a vörös húst hallal, tengeri kajával, vagy vegetáriánus élelmiszerrel pótolnák többen.
Az egészségtelen étkezésre való hajlandóságot aztán az NRK a Bodø VGS (középiskola) szakácstanulóival példázza, akik ugyan megtanulnak tisztességesen sütni/főzni, azonban a diétájuk továbbra is redbull-bolle kombóból áll. Az egyik megkérdezett diák, Erica Johansen is belátja, hogy az egészséges étkezés fontos, szép és jó lenne, de a diákélet táplálkozási rendjének első szabálya az olcsóság. Az egészséges élelem pedig szerinte nem olcsó.
Ezzel a véleménnyel nincs egyedül. A Statistisk sentralbyrå (a helyi KSH) adatai is megerősítik, hogy a hal és tengeri herkentyűk ára nagyobb mértékben növekedett az elmúlt években, mint a legtöbb másik élelmiszeré. Ez Linda Granlunds szerint is problémás, mivel az Egészségügyi Hatóság közvélemény-kutatásaiból is az jön ki, hogy az ár egy nagyon meghatározó része a táplálkozásnak.
- Tudjuk, hogy az árak szabályozása egy működőképes megoldás. Épp ezért javasoltuk többször is, hogy az egészséges élelmiszerekre vonatkozó adóterheket csökkenteni, az egészségtelenekre vonatkozóakat pedig növelni kellene - mondta Granlunds.
De tényleg nagy a gáz? Az Egészségügyi Hatóság számadatai szerint nem, ugyanis a norvégok többé-kevésbé az ajánlott tápanyagmennyiségeket viszik be, de a zsírból és cukorból azért picivel több csúszik be a kelleténél.
Forrás: NRK
Ugorjunk be egy esküvőre!
Mielőtt megkérdezné valaki, nem arról lesz szó, hogy valaki 10.000 méter magasról ejtőernyővel leugrik, és pont egy esküvői szertartás kellős közepére érkezik, feldobva mindenkinek a napját, hanem egy Norvégiában egyre nagyobb népszerűségnek örvendő esküvői szokásról. Ez pedig nem más, mint az úgynevezett „beugrós esküvő”.
A hagyományos esküvői ceremóniával és azt ezt követő hercehurcával szemben egyre többen azért látják ezt a megoldást előnyösebbnek, mert nem kell sokat tervezgetni, nem kerül annyi pénzbe, mint amennyit a Manchester City tulajdonosai egy év alatt elköltenek játékosok vásárlására. Emellett az irritáló rokonokkal való smúzolást is megússza az ifjú pár.
2022-ben 30 pár döntött a beugrós esküvő mellett, 2023-ban egy döbbenetes ugrással ez a szám 34-re nőtt. Sokan ráadásul pont február 14-ére időzítik ezt a jeles eseményt, mert mikor, ha nem Valentin-napon? Így döntött az Úr 2024. esztendejében Maria Bingen és Marcus Furubråten is. Elmondásuk szerint egészen egyszerűen nem bírnák egy rendes esküvő megszervezésével járó nyomást (aminek a végén már úgy kapkodnák be valószínűleg mindketten a nyugtatót, mint mások a cukorkát), ezért ez a megoldás teljesen megfelel nekik.
Az ifjú pár számára egyébként február 14-e úgy indul, mint egy teljesen átlagos nap. Maria elugrik délelőtt az orvoshoz, Marcus pedig még gyorsan megszerel 1-2 autót a műhelyben, aztán délután gyorsba lezavarják az esküvőjüket. Továbbá a meghívókra sem vesztegették az idejüket, egyszerűen küldtek egy SMS-t azoknak, akiknek szerintük volt kedvük beugrani egy villámesküvőre. Az eredeti haditerv az volt, hogy a városházán kötik össze életüket, és skippelik a templomi szertartást, aztán szembejött az utcán a beugrós esküvő lehetősége, ők meg kihasználták ezt.
A Nesben élő pár nem az egyetlen, amely kihasználja ezt a lehetőséget. Jan Kristian Kielland, az Egyháztanács főosztályvezetője szerint egyre népszerűbb ez az opció a norvég párok körében. Elmondása szerint ez nem valami, amit az egyház fejesei találtak ki unalmas óráikban, hanem ez egy alulról folyamatosan épülő elképzelés, akárcsak a munkásmozgalom. Idén a beugrós esküvőre összesen 14 templomban van lehetőség. Ami pedig a dátumokat illeti, nem meglepő módon február 14-e kimagaslóan a legnépszerűbb nap, ezt követi nem túl szorosan az április 24. és a február 24.
A szerelmesek napján kívül egy évben még 10 nap van, amikor be lehet ugrani egy villámesküvőre, ha valakit esetleg meghívnak egy ilyen jeles alkalomra. 2024-ben ráadásul még február 29-én is fognak ilyen esküvőt tartani, a 13 éve együtt élő Steinar Fredriksen (59 éves) és partnere, Ole Johan Larsen (69) is ezt a napot szemelték ki.
Ráadásul nem csak a dátum különleges, hanem az is, hogy ők lesznek az első azonos nemű pár Sørfold kommunében, akik egybekelnek. Ráadásul Steinar és Ole Johan egy kis lagzit is csapnak a szertartás után, mintegy 30 meghívott vendégnek.
Forrás: NRK
Felvizezett ifjúság, a cigisör a múlté!
Emlékszik még a kedves olvasó, amikor szülei óva intették tinédzser korában a dohányzástól és az alkoholizálástól? Esetleg a kedves szülő olvasó is hasonlóképp inti saját gyermekeit? Hát…úgy néz ki, már nem kell sokáig integetni, az ifjúság számára ugyanis már egészen más meríti ki a hepaj fogalmát; a VG cikke szerint az új trend a vízivás.
Azért nem úgy kell ezt elképzelni, hogy a tinédzserek a sztenderd vizespoharakkal felsorakoznak, koccintanak, lehúzzák, majd kidülöngélnek a mosdóba megbeszélni az eseményeket. A trend kulcsa a kulacs! Történt ugyanis, hogy a vizeskulacsok valamiért olyan népszerűségre tettek szert, hogy a VG által megkérdezett 18 éves srácok már meztelennek érzik magukat kulacs nélkül. Történetünk egyik főszereplője, Jens Toverud (18) már egészen odáig megy, hogy kijelenti:
- Vízfüggővé váltam. Ha kicsit fáj a fejem, gyorsba iszok egy kortyot és máris jobban vagyok. Az is lehet persze, hogy ez egyfajta placebo.
Tine Sundfør táplálkozási szakértő örömmel szemléli ezt a fejleményt. Szerinte fontos, hogy a mindenféle lónyálak helyett inkább vizet igyanak a fiatalok, és tök jó, hogy meztelennek érzik magukat víz nélkül. A helyzet azonban az, hogy az üditők még mindig pörögnek, sőt, az Egészségügyi Hatóság számadatai szerint 1950-hez képest megtízszereződött a forgalmuk.
Forrás: VG
Elúszott a bodøi siker
A labdarúgó Konferencia Liga selejtezőkörében érdekelt egyik norvég csapat, a Bodø/Glimt idegenbe utazott, hogy a szebb napokat is látott, 36-szoros holland bajnok és 3-szoros BEK/BL-győztes Ajax csapatával megmérkőzzön. Az utolsó percekig minden szépen és jól alakult, ugyanis a norvég klub 2-0-ra vezetett a február 15-i meccsen a dán Albert Grønbæk duplájával. Aztán pedig fogták magukat, és összeomlottak, ugyanis Odin Bjørtuft a 90. percben kiállíttatta magát, a megítélt büntetőt pedig a holland klub középpályása, Branco van den Boomen értékesítette.
Ezzel azonban nem értek véget a norvég klub megpróbáltatásai, ugyanis Kjetil Haug kapus egy jól sikerült mozdulattal a labdát Steven Berghuis lábára ütötte, aki kiegyenlített a hosszabbításban. A 2-2-es döntetlen azt jelenti, hogy a Bodø/Glimt február 22-én hazai pályán vívhatja ki a továbbjutást a Konferencia Liga egyenes kieséses szakaszába.
Kjetil Knutsen vezetőedző szerint csapata ott rontotta el a dolgot, hogy nem tartotta a labdát a szögletzászlónál, mert ha ott sikerül egy kicsit húzni az időt, akkor nyernek 2-1-re. Pål André Helland, a Viaplay szakértője a VG-nek úgy nyilatkozott, hogy a bodøi hálóőr kritikus pillanatban követett el amatőrökre jellemző hibát. Persze ennél diplomatikusabban fogalmazott. Haug is magyarázkodott egy sort a lefújás után. Szerinte egy másik hasonló helyzetben képes lett volna távolabbra elütni a labdát, vagy az ellenfél játékosa a lövés mellett dönt az átemelés helyett. A 25 éves kapus azt is hozzátette, hogy szerinte ő nem potyázott. A duplázó Albert Grønbæk szerint egy kicsit fura, hogy csalódottnak kell lenniük egy Ajax elleni idegenbeli döntetlent követően.
Forrás: VG
Megkezdődött a Molde tavaszi hadjárata
A labdarúgó Konferencia Liga selejtezőkörében érdekelt másik csapat, a Molde kevésbé szívta meg a sorsolást, ugyanis ők február 15-én hazai pályán fogadták a lengyel Legia Warszawa csapatát. A mérkőzés első félidejében volt egy 12 perces szakasz, amikor a norvég klub úgy játszott, hogy akár egy Liverpool vagy Manchester City szintű csapatot is megszorongattak volna. Ez idő alatt a Molde három gólt rámolt be ellenfele kapujába, ebből kettőt Fredrik Gulbrandsen vállalt, a harmadikat pedig Markus Kaasa. Aztán a második félidőben, mintha kötelezővé tették volna, a norvég bajnokság tavalyi 5. helyezettje is bekapott két gólt. A lengyel csapat részéről a 63. percben Josué, majd a 71. percben Augustyniak talált be. A hátralévő időben a moldei drukkerek valószínűleg úgy izzadtak, mint egy átlagos finn a szaunában. De nemhiába, csapatuk végül győztesen hagyta el a pályát, és készülhet a február 22-i visszavágóra.
Kristoffer Haugen, a Molde játékosa a Viaplaynek azt nyilatkozta, hogy csapatuk a 2. félidő folyamán egy kicsit gyáván játszott, és nem tudták ugyanazt az elsöprő és bátor játékot hozni, amit az első 45 percben, különösen a 12. és a 24. perc között. A második félidei teljesítmény a szurkolók egy részénél felidézhette a november 30-i Európa Liga meccset, ahol továbbjutásra állt csapatuk, majd a második félidő hosszabbításában az azeri Qarabag kiegyenlített, ezzel továbbjutott a 2. számú európai kupában. Erling Moe vezetőedző szerint nem érdemes rinyálni, ugyanis csapata az első mérkőzést követően jobban áll, mint előtte, ugyanis nyertek, and nothing else matters, ahogy azt a Metallica is megénekelte még 1991-ben.
Forrás: VG
Viperamentés norvég módra
A látványos pénzügyi gondokkal küszködő Vipers Kristiansand női kézilabdacsapata február 16-án hivatalosan is megmenekült a csődtől, ugyanis befutott még egy 6 millió koronás mentőcsomag, ami jobban kellett a klubnak, mint egy falat kenyér. A klub ügyvezető igazgatója, Benedicte Løyland megkönnyebbülten nyilatkozott, szerinte ez hihetetlenül sokat jelent a klubnak, ugyanis nem kell a szezon közben bedobni a törölközőt, és továbbra is van esélyük behúzni a norvég bajnokságot és a BL-t is. Az Európai Kézilabda-szövetség egészen február 17-ig adott időt a Vipersnek, eddig kellett ugyanis a norvég csapatnak jeleznie, hogy a BL-szezon hátralévő részében is ki fognak-e tudni állni a meccseikre.
Azonban nem minden öröm é bódóttá Kristiansandban, ugyanis a klub több alkalmazottja továbbra sem veheti fel a munkát és a játékosok is csökkentett fizetést kapnak. 2024 elején derült égből villámcsapásként ért mindenkit a kellemetlen meglepetés, hogy Norvégia és Európa jelenlegi legjobb női kézilabda-csapata a fizetésképtelenség határán van, és kellene gyorsba és okosba 6 millányi norvég korona. Február 15-én Kristiansand önkormányzata eljátszotta azt, hogy nagyon rendes arcok, akiknek szívügye a kézilabda, és az Aquarama (a Vipers hazai pályája) éves bérleti díját 500 ezer koronával csökkentették. Ezzel a vágyott 6 milkóból 5,5 össze is jött, korábban 16 cég fogott össze a klub megmentéséért, ők összesen 4 milliót dobtak be a közösbe.
Az utolsó 500 ezret pedig egy közös kasszába szedték össze, ahová egy ismeretlen adakozó is tett be pénzt. Az ő kilétére egyelőre nem derült fény, akár az is lehet, hogy Erling Haaland lecsípett egy kicsit az igen csekély, heti 5,5 millió koronás fizetéséből. A korábban említett február 17-i határidőt azért szabta az Európai Kézilabda-szövetség, mert a Vipers ezen a napon játssza utolsó meccsét a BL csoportkörében, a szövetségnek meg kellett a biztosíték, hogy a norvég sportegyesület képes lesz részt venni a BL következő körében.
Amióta kiderült, hogy az a barna dolog a kristiansandi palacsintában nem csokipuding, a csapat mindent megtett, hogy ne csődöljenek be. Az adminisztratív munkatársak egy részét ideiglenesen szabadságra küldték, az edzői stáb és a játékosok fizetését pedig lecsökkentették. Annak ellenére, hogy az előző hetekben a Vipers a pénzügyi gondjaival hívta fel magára a figyelmet, szépen csendben bebiztosították továbbjutásukat a női kézilabda BL-ben, és jó eséllyel pályáznak arra, hogy zsinórban negyedszer is behúzzák a Bajnokok Ligáját.
Forrás: NRK