11. februar 2024
2024. 6. hét
E heti szerkesztőink:
Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia, Boros Judit, Édelmajer Zita,
Hartvig Márton
Szép napot nektek, megérkeztünk a legújabb hírösszefoglalóval, bár egy kicsit elkésve, de színes tartalommal.
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Néhány hír a hétről:
Számik, rénszarvasok és a szélenergia
A népszerűtlen miniszterelnök, aki nem ment óvodába
Ukránok a volán mögött
Botrány Bodøben
Elég-e két varázsszó, hogy a norvégok kijussanak a vb-re?
Jó olvasást kívánunk!
Nem szívesen látott vendég a miniszterelnök
Február 6-án, a számi nemzeti napon Jonas Gahr Støre miniszterelnöknek az oslói Cizaš számi óvodában lett volna hivatalos programja, de a gyermekek szülei hevesen tiltakoztak ellene. A számi szülők a jelenleg is nagy érzelmi vihart kavaró Fosen-ügy miatt jelezték az óvoda felé, hogy ha a miniszterelnök eljön, úgy nem viszik aznap óvodába a gyerekeket. Støre az Aftenpostennek elmonta, hogy tiszteletben tartja a szülők kérését, így lemondta a programot.
Forrás: NRK
Norvég vagyonadó, avagy Robin Hoodnak nincs kitől lopni
- Mit akar a kormány kezdeni azzal a helyzettel, hogy a gazdag norvégok Svájcba költöznek, hogy az ottani adókedvezményeket kiélvezzék? - merült fel a kérdés hétfőn a Høgskolet I Innlandet-ben (Innlandi Főiskola), ahol a pénzügyminiszter, Trygve Slagsvold Vedum tartott beszédet. Vedum válasza, hogy ha a vagyonadót eltávolítanák, akkor lenne olyan 25 000 ember, akik nem adóznának, többek közt Norvégia leggazdagabbjai sem. Ez Vedum szerint nem helyénvaló.
Ezek után magyar ésszel kicsit nehezen értelmezhető módon a bizalomról és a társadalmi egyenlő(tlen)ségekről mondott valamit, amit talán legegyszerűbben úgy lehetne a magyar nyelvre átültetni, hogy mellébeszélés. A zavar az erőben persze érthető, hisz a vagyonadó kérdése elég sűrűn merül fel mostanság. Vedum szerint fontos, hogy a leggazdagabbak is adjanak a közösbe, és bár belátja, hogy a vagyonadó nem járt kellemetlen mellékhatások nélkül, de hát minden adó kicsit másképp hat, a kérdés mindig az adó mértéke, ennek meghatározása pedig politikai kérdés. Ezek után hozzáteszi, hogy a vagyonadót némileg csökkentették a tavalyihoz képest.
- A vagyonadó teljes eltörlése azonban teljesen kizárt, tekintve, hogy így sokan lennének azok, akik nem adóznának, ez pedig a társadalmi egyenlőtlenségek melegágya. A nagy társadalmi egyenlőtlenségektől mentes társadalom értéke pedig hatalmas. Azt akarjuk, hogy a norvég nép gazdagabb legyen, ne csak egy kis réteg, hanem a nagy tömegek.
Gurulnak a koronák
A vagyonosok tömeges menekülése ellenére Norvégiában harminchárommal több milliárdos és 756 százmilliomos lett pusztán egy év alatt. Vedum jó politikushoz híven mutogat is kicsit az előző kormányra, mondván, hogy a Høyre és az Frp sem szüntette meg a vagyonadót amíg kormányon voltak, pedig az ellenzékből már ezért kampányolnak. Vedum szerint az előző kormányban is belátták, hogy ha valaki nem adózik, az nincs rendben. Ezután a bizalom fontosságát próbálta meg illusztrálni egy pandémiás példával:
- A járvány alatt is születtek rossz döntések, de bíztunk abban, hogy a hatóságok a legjobbat akarják nekünk, nem pedig a hatalmukkal akarnak visszaélni. A hatóságokba vetett bizalom egy óriási érték.
Forrás: E24
Búcsúzik Kristin Skogen Lund, a norvég aranypolgár
- Mindennek eljön az ideje. A lemondásom közvetlen következménye a Schibstednél történő változásoknak. Így, hogy kettéosztjuk a céget, teljesen természetes lépés a távozásom - nyilatkozta az E24-nek Kristin Skogen Lund, a Schibsted vezérigazgatója. Tavaly decemberben a Schibstedet két részre osztották: az újság- és médiarész, News Media néven megy a cég legnagyobb részvényeséhez, a Stiftelsen Tiniushoz. Lund a pozíciójában marad, míg nem találják meg az utódját.
Kristin Skogen Lund 2018-tól volt a Schibsted vezérigazgatója, előtte pedig az NHO-nál (Norvég Vállalkozások Szövetsége) töltött be hasonló pozíciót. Karl-Christian Agerup igazgatósági elnök szerint Lund kulcsszerepet játszott a Schibsted jelenlegi formájának elérésében.
Jól megy a szekér
Percekkel Lund távozásának bejelentése előtt hozta nyilvánosságra a médiacsoport a 2023-as negyedik negyedéves jelentését, ami 684 milliós bruttó vállalati eredményről (ebitda) számolt be. (Az ebitda egy pénzügyi mutatószám, magyarul annyit tesz, mint “kamatok, adózás és értékcsökkenés leírása előtti eredmény”.) Ez az elemzők várakozásait felülmúlta, mivel ők (csak) 664 millió koronára számítottak.
És hogy mi ez az egész Schibsted? Szinte minden, amit Skandináviában olvasnak. A Schibstedhez tartozik az Aftenposten, VG, E24, Stavanger Aftenblad, Aftonbladet és a svéd Dagbladet. Ezek mellett pedig olyan nagyágyúk is a Schibstedhez tartoznak mint a finn.no és a svéd blocket.se.
A Schibsted negyedéves forgalma 4,082 milliárd koronára nőtt a megelőző évi 3,988 milliárdról. Az előzetes várakozás ebben az esetben 4,07 milliárd volt. A negyedéves jelentésből még kiderül az is, hogy a Schibsted megszabadul a Viaplay-es befektetéseitől. Ősszel nagy meglepetésre 10,1%-át vette meg a cég a krízishelyzetben lévő Viaplay-nek körülbelül 400 millió svéd koronáért. A részvények árfolyama drámaian bezuhant miután a Viaplay válságra utaló pénzügyi adatait nyilvánosságra hozta tavaly decemberben.
Forrás: E24
Áram vagy rénszarvas?
Tromsøben virágzik a számi kultúra. Számi nevű labdarúgó-stadion, számi hangosbemondó a stadionban, számi nyelvű reklám a tromsøi filmfesztiválon, szóval minden jól néz ki, számi szempontból. Vagy hát annyira mégsem, mert a számi nyelvű reklám arról szólt, hogy milyen nagy szükség van több villamosenergiára, úgyhogy jöhetnek az újabb szélerőművek. Ez pedig szöges ellentétben áll a számi rénszarvastenyésztők érdekeivel. Tavaly Greta Thunberg is eme téma apropóján látogatott Oslóba, és itt tüntetett a számikkal közösen a Fosen térségben építendő szélerőművek ellen.
A jelenlegi történet nemezise a Troms Kraft energiaipari vállalat, ők voltak ugyanis azok akik megszámisították a stadion nevét, meg a sajátjukat is “Arva”-ra, meg mindenféle számi kulturális törekvéseket pénzelnek, de hát ezek mellett terjeszkednének is. Ezt nehezményezi Elle Nystad számi aktivista, aki majdnem elhányta magát a számi szélerőmű-reklám láttán. Nystad egyébként korábban a tromsøi sportklubbnál is dolgozott egy projekten, ami a számi kultúra népszerűsítését célozta meg. A projektet többet közt a Troms Kraft pénzelte.
Nystadhoz hasonló véleményen van Amund Sjøli Sveen művész is, aki a “Samevasking” kifejezést használja az ügy leírására. Ez ugye a grønnvasking, vagyis magyarul a zöldre mosás egy új variánsa, csak itt ugye a nagyvállalat nem zöld álca mögött szipolyozza ki a természetet, hanem számi álca mögött a számikat. Sveen szerint szép és jó, hogy a számi kisebbség státusza javult a társadalomban, de sajnos erre már rátelepedett egy divat is, épp ezért nyitott Sveen egy protest-szuvenírboltot, ahol nem a szokványos klisé számi babákat árulják, hanem inkább Fosen-tüntetőbabákat. (jJelen sorok írójában ezen a ponton felmerül a kérdés, hogy ez nem “protestvasking”-e?)
A VG Geir Håvard Hansennel, a Troms Kraft üzletfejlesztőjével beszélt az ügyben. Hansen azt állította, hogy a terület, amely egyébként Kvænangenben helyezkedik el, már egy kompromisszum eredménye a számikkal való egyeztetések után, tehát olyan területet választottak szélerőmű-építésre, ami a lehető legkevesebb kárt okozza a rénszarvastenyésztőknek. A VG kérdésére, hogy akkor is megépítenék-e a szélerőműveket, ha a számik ehhez nem járulnának hozzá, Hansen azt válaszolta, hogy abban az esetben nem, ha az esettanulmányokból az jön ki, hogy a rénszarvastenyésztésre nézve súlyos következményekkel járna a projekt. Viszont a további kérdezősködésre válaszolva kijelenti, hogy ha az ellenállásnak nincs racionális alapja, akkor nem állnak el a tervektől, mert mindig lesznek olyanok, akik pusztán elvi alapon nemet mondanak egy ilyen jellegű projektre.
Forrás: VG
Az Oslofjord félholt, a halászok viszont élnek és virulnak!
A Dél-Norvégiában, különösen az Oslofjord mentén élő pecás olvasóink jól tudhatják, hogy tőkehalat fogni nem, hogy szinte lehetetlen küldetés, de a fjord jelentős szegmensén illegális is. Ennek oka az, hogy iszonyat kevés tőkehal van ezen a területen, és a hatóságok szeretnék, ha ez nem így lenne. (Személy szerint sosem értettem, hogyan lehet egy ilyen szabályt érvénybe léptetni, hisz hiába írom rá a csalira, hogy “ha tőkehal vagy, légyszi ne kapd be”, a tőkehal valószínúleg nem rendelkezik elégséges ismeretekkel az emberi nyelv területén, hogy végigolvassa és értelmezze az esetleges figyelmeztetést, és inkább ráharap a harapnivalóra.)
Na de ha nem haraphat rá a csalira a tőkehal, akkor mire harapjon? Henning Røed szerint az év eme szakaszában a sprotnira kellene rámennie a tőkehalaknak. A sprotni egy pici hal, amit aztán szardella, vagy norvégul “ansjos” néven tudunk leemelni a legtöbb bolt halaspolcáról. Ezzel el is érkeztünk a konfliktushoz, mert a helyzet az, hogy irgalmatlan mennyiségű sprotnit fognak mostanában az Oslofjord halászai. Az NRK cikkében az MS Spjæringen nevű hajó jelenik meg a fjordban történő halászat állatorvosi lovaként, mivel ez a hajó pusztán pár nap leforgása alatt januárban olyan 250 tonna sprotnit halászott ki a fjordból.
Olaf Iversen, a hajó kapitánya szerint ennél sokkal többet is foghattak volna, csak hát a mindenféle kvóták meggátolták ebben. Szerinte egyáltalán nincs gond, mivel a sprotnin kívül jól pörög még a makréla és a hering is. Iversen kapitány meg van győződve róla, hogy nem a sprotni túlhalászása fogja kiéheztetni a tőkehalakat, mert még bőven marad elég hal a tengerben.
A hatóságok is inkább a halászok oldalán állnak. A Fiskeridirektoratet (Halászati Igazgatóság) emelte az Oslofjordban a sprotnikvótát, valamint már januárban engedélyezte a halászatot, ami ebben az időszakban még nem megszokott. A Nettverk for en levende Oslofjord (Hálózat egy élő Oslofjordért) nevű szervezet szerint a halászok kicsit túl könnyen érik el amit szeretnének. - Gyakorlatilag besétálnak a halászati hatóságokhoz, kérnek valamit és meg is kapják - panaszolja Henning Røed tengerbiológus, a Nettverk for en levende Oslofjord nevében.
A Halászati Igazgatóság szerint nincs baj a hering- és sprotniállománnyal az Oslofjordban. Csináltak több szúrópróbát is, melyek során több 3-4 éves sprotnit találtak, amiből az következik, hogy a faj nincs túlhalászva. Reagáltak az NRK kérdéseire az Oslofjordban élő tőkehalállománnyal kapcsolatban is. Több intézkedést felsoroltak, amelyektől az állomány stabilizálását várják: tőkehalhorgászat betiltása, mélytengeri háló használatának tiltása, kialakított védett zónák a tőkehalak számára és tengeri természetvédelmi zónák kialakítása.
Forrás: NRK
Továbbra is bíznak az emberek a rendőrségben
A rendőrség iránti bizalmi szintet vizsgálta egy 2023-as felmérés, amiben 24 ezer ember vett részt. A megkérdezettek 72 százaléka úgy nyilatkozott, hogy továbbra is nagyon bízik a rendőrök munkájában. Az oslói kerületi rendőrség érte el a legmagasabb támogatottsági szintet a megkérdezett állampolgárok között. A felmérésből az is kiderült, hogy a lakosságot leginkább a személyiségazonosság-lopások (pl. BankID csalások) és a közterületeken elkövetett lopások aggasztják a leginkább.
Forrás: NRK
Ukránokat a volán mögé!
Az Európai Unióból érkezők szinte azonnal el tudnak helyezkedni buszsofőrként, ha megfelelnek a feltételeknek, de az ukránok – mivel nem uniós állampolgárok, így nem kaphatnak norvég társadalombiztosítási számot - falakba ütköznek.
A Spekter munkaadói szövetség szerint évente körülbelül ezer új buszsofőrre van szükség Norvégiában, ezért azt remélik, hogy egy törvénymódosítás után több hozzáértő munkaerőhöz jutnak majd. Egy ilyen változtatás jó hatással lenne mind a menetrendszerinti járatok, mind az iskolabuszok közlekedésére.
Az ukránoknak a jelenlegi szabályozás szerint legalább négy évig Norvégiában kell élniük, és alapszinten kell tudniuk norvégul ahhoz, hogy megkaphassák a buszvezetéshez szükséges, erkölcsi és egészségügyi alkalmasságot igazoló papírt. Tonje Brenna munkaügyi és integrációért felelős miniszter reméli, hogy az ukránok egy átmeneti törvénymódosítással betölthetik az üresen álló buszsofőr állásokat. Fontos törekvés, hogy az Ukrajnából érkezők minél hamarabb munkába álljanak, a buszsofőrökre pedig nagy szüksége van az országnak. Eddig már több, mint 70 ezer ukrán menekült érkezett Norvégiába, az adatok szerint közülük több százan vannak, akik a hazájukban buszsofőrként szereztek tapasztalatot.
A lakóhelyre és nyelvtudásra vonatkozó követelmények átmeneti módosítása csak az ukránokat érinti, más országokból érkező – például szír vagy eritreai - menekülteket nem. A potenciális - már tapasztalattal rendelkező - sofőröknek egy rövid, rájuk szabott tanfolyamon kell résztvenniük.
Az erről szóló, ideiglenes törvénymódosítási javaslatot áprilisban terjesztik a parlament elé. Ha elfogadják, akkor terv szerint 2025. július 1-ig lesz érvényben.
Forrás: NRK
Fontos politikai párbeszéd Kínával
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter február 5-6-án Kínába látogatott, ahol találkozott Wang Yi külügyminiszterrel, Liu Jianchaoval, a Kínai Kommunista Párt Nemzetközi Osztályának miniszterével és Ding Xuexiang miniszterelnök-helyettessel is. A norvég külügyminiszter elmondta, hogy az eltérő nézetek nem akadályozhatják a vélemény- és tapasztalatcserét a két ország között. Eide hozzátette, hogy az emberi jogok fontos részét képezik a Norvégia és Kína közötti párbeszédnek. A miniszter arra bátorította a kínai hatóságokat, hogy tartsák be a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeiket, többek között Hszincsiangban, Tibetben és Hongkongban.
Sanghajban Eide meglátogatta a norvég Snøhetta építőipari cég projektjét, az épülő operaházat. Idén van a 70. évfordulója a Norvégia és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok létrehozásának. A két fél megállapodott abban, hogy ünnepi rendezvénysorozatot tartanak, és tovább fokozzák a két ország közötti együttműködést. A két ország megállapodott a multilateralizmus és a szabadkereskedelem fenntartásában, és megerősítik az együttműködést olyan területeken, mint az éghajlatváltozás kezelése és a biológiai sokféleség védelme.
Forrás: Regjeringen
Botránnyal indult a Bodø 2024 kulturális programsorozat
Február 3-án vette kezdetét Észak-Norvégia legnagyobb kulturális projektje a 2024-ben Európa kulturális fővárosának választott Bodøben. A nyitóünnepségen körülbelül 15 ezren vettek részt. Számi énekesek, táncosok és művészek léptek fel, köztük Ella Marie Hætta Isaksen művész és aktivista, aki előadása végén kitárta kabátját, amin “Ez számi föld” felirat szerepelt.
A politikai tartalmú üzenet erős reakciókat váltott ki a lakosság körében, akik a közösségi médiában jelezték nemtetszésüket. Az eset után Odd Emil Ingebrigtsen, Bodø polgármestere arra kérte a lakosokat,, hogy tartózkodjanak a számikat bíráló negatív kijelentésektől. A nyitóműsor programvezetője, Henrik Sand Dagfinrud úgy véli, hogy további egyeztetésekre van szükség, de alapvetően rendben volt a számi és nem-számi tartalom aránya az ünnepségen. A programvezető úgy véli, hogy a Bodø2024 projekt számára jó, hogy a megnyitó vitát szült és sok sajtómegjelenést generált.
Forrás: NRK
Pozitív nemi diszkrimináció a Trondheimi egyetemen
Az NTNU egyetem, melynek fő campusa Trondheimban van, 32-ről 39-re akarta növelni azon szakok számát, ahol a női jelentkezők plusz pontot kapnak a felvételinél nemük miatt, de végül 12-re lett a szám visszavágva. Férfi jelentkezők számára jelenleg két olyan szak van, ahol nemi milyenségük miatt előnyt élvezhetnek. A szám növelési javaslatát a Kunnskapsdepartementet (Oktatási Minisztérium) kaszálta végül el.
Marit Reitan, az egyetem rektorhelyettese csalódott a döntés miatt, de a jövőben újra megpróbálkozna majd a javaslat átnyomásával. Ez viszont a 2025-2026-os tanév előtt már nem fog megtörténni. Reitan elgondolása az, hogy az olyan technológiai szakokon, ahol a női hallgatók aránya kevesebb, mint 30%, plusz pontot kellene bevezetni a női jelentkezőknek.
Az ilyen jellegű pozitív diszkrimináció már tavaly is nagy port kavart a magas presztízsű Ipari gazdaság és technológiai vezetés (a diákok körében csak Indøk) nevű szak kapcsán, itt ugyanis a nők két plusz pontot kaptak a felvételin. A Finansavisen ennek kapcsán rámutatott, hogy a magas felvételi követelmények miatt minimum egy jelentkező jogilag nemet vált a pontszám elérésének céljából. Tavaly ősszel viszont bejelentették, hogy a nemi egyensúly megteremtődött, úgyhogy a nőknek járó extra pontot eltörölték. Ebben a tanévben a diákok 62,6%-a nő.
Vitatott téma
Januárban az Oktatási Minisztérium egy körlevelet küldött a felvételivel kapcsolatban a norvégiai felsőoktatási intézményeknek, melyben ez állt: “A nemi pont (tehát az olyan pont, amit a jelentkező a neme miatt kap) egy vitatott téma, mert olyan előnyhöz juttat egy nemet, melyet a másik nem érhet el. Ebből könnyen következhet, hogy egy nemi pontot kapó diák jut be egy képzésre egy olyan diák rovására, aki a nemileg túlreprezentált kategóriából származik, de jobb tanuló. Egyéni szinten ezt igazságtalanságnak lehet felfogni. A kormány számára fontos a nemi egyensúly elérése az oktatásban és a munka világában. Ebből kifolyólag lehet nemi pontot alkalmazni az olyan szakok esetében, ahol a nemi arány nagyon kiegyenlítetlen, és verseny van a bejutásért.”
A VG megkérdezte a minisztériumot, hogy miért kaszálták el a nemi pontszámot még olyan szakonál is, ahol a női hallgatók aránya 20% alatt van, és hogy a döntésnek van-e bármi köze az Indøk kapcsán kialakult vitához. A minisztérium szerint az említett körlevélben megírták mely szakok élhetnek a nemi pontok használatával, ennél bővebb tájékoztatást nem tudnak nyújtani az ügyben. A nemi pont komoly előnyhöz juttatja az adott nem képviselőit, ezért nagyon jó indoknak kell fennállnia ahhoz, hogy bevezessék.
A cikk tartalmaz egy listát azokról a szakokról, amelyek esetében már alkalmazzák a nemi pontot nők esetében. Klikk a linkre a megtekintésért!
Forrás: VG
Megint az Ibelin nyert
Tovább hullik a díjeső a keresztségben az Ibelin címet kapó norvég filmre. Ezúttal Skandinávia legnagyobb filmfesztiválján nyerte el a norvég alkotás a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat. A göteborgi filmfesztiválról győztesen távozó film Mats Steen történetét meséli el, aki gamer volt és mindössze 25 évesen hunyt el. Szülei ekkor tudták meg, hogy fiuknak a digitális térben rendkívül gazdag élete volt, és a világ minden tájáról voltak barátai.
Amióta bemutatkozott a Sundance filmfesztiválon (ez egy amerikai fesztivál, ahol a legjobban sikerült dokumentumfilmek versenyeznek), azóta eléggé sok mindent nyert, a Netflix pedig gondolt egy nagyot, és megvásárolta a film vetítési jogait (remélhetőleg jó sokat fizettek érte, és nem semmizték ki a film készítőit). Kjersti Mo, a Norvég Filmintézet igazgatója elmondta, hogy Benjamin Ree rendező az Ibelinnel egy olyan filmet alkotott meg, amivel a nézőközönség mellett a fémszívű kritikusokra is sikerült érzelmileg nagy hatást gyakorolnia.
A rendező a Göteborgban aratott győzelemről úgy nyilatkozott, hogy egyrészt hatalmas megtiszteltetés érte ezzel a győzelemmel, másrészt pedig nem igazán találja a szavakat. Mats Steen egyébként a korábbi oslói városi tanácsos Robert Steen fia volt, az ő apja pedig Reiulf Steen volt, aki 1975 és 1981 között a Munkáspárt elnöki tisztségét töltötte be, előtte 1965 és 75 között pedig a párt alelnökeként tevékenykedett.
Forrás: ABC NYHETER
Új természetvédelmi szabályok Svalbardon
A kormány elfogadta az új természetvédelmiszabály-módosításokat Svalbardon, amelyek célja minél több vadonterület megőrzése, valamint a természet és az állatvilág terhelésének csökkentése.
Többek között tilos lesz drónokat használni a természetvédelmi területeken. Azt a döntést, miszerint a hajókon maximum 200 utas tartózkodhat, kiterjesztik a Svalbard nyugati részén található természetvédelmi területre is, illetve engedélyt kell kérni ahhoz, hogy valaki táborozhasson vagy sátrat állíthasson fel.
- Norvégiának felelőssége van abban, hogy vigyázzon a vadon természeti kincseire Svalbardon, de a klímaváltozás és a megnövekedett emberi tevékenység nagy nyomást gyakorol a természetre. Most szigorítottunk a szabályokon, hogy megőrizzük a kiszolgáltatott természetet és a sérülékeny állatvilágot – mondta a klíma-és természetvédelmi miniszter, Andreas Bjelland Eriksen.
A Svalbardra vonatkozó szabálymódosítások javaslatát a parlament elé fogják terjeszteni, és terv szerint 2025. január 1-jétől fognak az új szabályok érvénybe lépni, írta a Természetvédelmi Minisztérium egy sajtójelentésben.
Forrás: Nettavisen
Clickbait: norvég rejtély az Eurovíziós dalfesztiválon
És akkor le is leplezem a rejtélyt, mert a Gåte zenekarról van szó, melynek neve magyarra fordítva az, hogy “rejtély”. (Kac-kac.) A publikum számára nem volt akkora rejtély, hogy vajon ők nyerik-e meg az Eurovízió norvég selejtezőjét, a Melodi Grand Prix-t, mivel abszolút favoritnak tűnt a zenekar.
A győzelemhez vezető út azonban mégsem volt sétagalopp. A zenekarnak ugyanis át kellett írni a dalt, amivel neveztek, mert az “Ulveham” című szám szövege egy ezer éves tehenészballadán alapult, az Eurovízión pedig saját szerzeményeket kell előadni. A Gåte kijutásának további különlegessége, hogy 2006-óta ők az elsők, akik norvég nyelven fognak énekelni a versenyen, bár Malmöben ez talán nem fog olyan rejtélyesen hatni, mint ha mondjuk Madridban adnák elő, bár a példa életszerűtlen, hisz a spanyolok sem hasítanak ezen a versenyen általában. Mindegy is…
A Melodi Grand Prix műsora egyébként egy igazi sztárparádé volt, rengeteg norvég sztárral és celebritással, mint ahogy egy ilyen tv-műsorban annak lennie kell. Ami talán izgalmasabb, az a trondheimi stúdión kívüli kb. száz fős ellentüntetés volt. A tüntetők azt akarták elérni, hogy Izraelt kizárják az Eurovízióból, és a demostráción temetői gyertyákat gyújtottak a gázai áldozatokra való megemlékezés céljából. Az Izrael/Gáza helyzet egyébként nem csak itt került be a dalversenybe, hanem korábbi adások alkalmával több előadó is bojkottra szólított fel Izraellel kapcsolatban.
Forrás: ABC NYHETER
A kormány kitiltaná a mobilokat az iskolákból
Február 7-én az Oktatási Igazgatóság és a kormány az egész országra vonatkozó ajánlást tett a mobiltelefonok iskolai használatára vonatkozólag. Az ajánlás szerint sem az általános iskolákban, sem a kisközépiskolákban, sem a középiskolákban nincs helye a telefonoknak az osztálytermekben. Az általános iskolákban és kisközépiskolákban (undgomskole) a tanulók a szünetekben sem használhatják a készülékeiket.
A diákok reménytelennek tartják ezt a próbálkozást, hiszen gyakran előkerül a mobiltelefon a tanítás, tanulás részeként is az órákon, bár azok gyakran el is vonják a figyelmüket a tananyagról. Másrészt egy középiskolás diáknak már kell tudnia önállóan és felelősen döntenie arról, hogy mikor és mennyit használja a telefonját. Van olyan tanári vélemény is, miszerint hasznos eszköz lehet a tanórákon a mobiltelefon, ha megfelelő módon használják, a pedagógusoknak pedig meg kell tanulniuk kezelni a helyzetet.
Az országos diákszervezet bírálja a kormány ajánlásait, ők úgy vélik, hogy az iskolák felelőssége lenne megtanítani a diákoknak a biztonságos és megfelelő mobiltelefon-használatot. A mobiltelefonokkal kapcsolatos társadalmi probléma szerintük inkább az, hogy a diákok hajnali háromig görgetik a TikTok-ot, ezt pedig a mobiltilalom nem oldja meg. A mobilhasználat a mindennapi élet része, és ha a készüléket nem vehetik elő a tanulók az iskolában, akkor nem is tudják őket ott megtanítani annak biztonságos használatára.
A Venstre is kritikus a javaslattal kapcsolatban, amely szerintük egy leegyszerűsített megoldás egy meglehetősen összetett problémára. Ez az ajánlás nem fogja megoldani az olyan gondokat, mint a gyenge olvasási készség vagy az iskolai zaklatás. Ráadásul ötből négy iskolában már most is korlátozott mobilhasználat van, vagyis az ajánlás nyitott ajtón kopogtat. A KrF üdvözli a Kormány ajánlását, bár szerintük ennél is szigorúbb szabályozásra, országos tiltásra lenne szükség.
Kari Nessa Nordtun (Ap) frissen kinevezett oktatási miniszterként tette ez az ajánlást az iskoláknak. Bár ez csak ajánlás, nem tiltás, a miniszter szerint a gyakorlatban mégis akként fog működni. Egy olyan jogszabály kidolgozása, amely a mobiltelefonok iskolai tilalmáról szól, hosszú időt vett volna igénybe, ezért döntöttek az ajánlás mellett. Figyelemmel fogják kísérni, hogy az iskolák mennyire tartják magukat az ajánláshoz, és ha szükséges, akkor jogszabállyal fogják szabályozni a kérdést.
Forrás: NRK
A svéd-norvég űrhajós visszatért a Földre
Az űrkapszula, amelyben a svéd-norvég űrhajós, Marcus Wandt és három társa utazott, pénteken landolt a tengerben, Florida mellett.
A fedélzeten Wandt mellett az olasz Walter Villadei, a török Alper Gezeravci és a spanyol-amerikai Michael López-Alegria tartózkodott. Január vége óta voltak a Nemzetközi Űrállomáson.
A 43 éves Wandt a svédországi Karlstad környékén nőtt fel, de édesanyja Gjørvikben él. Ő az első norvég állampolgárságú ember, aki az űrben járt.
Eredetileg már szombaton el kellett volna indulniuk hazafelé, azonban az utazást elhalasztották szerdára a rossz idő miatt. Pénteken 14:30 körül érkezett vissza Wandt és három társa a Földre, a hazaút 40 órán át tartott.
Az Expressen szerint mindegyik űrhajós jól van.
Wandt az első űrhajós az Európai Űrügynökségtől, akit kereskedelmi megbízással küldtek az űrbe, amikor őt és társait fellőtték egy Crew Dragon járműben egy Falcon-9 rakétával a SpaceX űrállomásról január 19-én. 36 óra utazás után érkeztek meg a Nemzetközi Űrállomásra, ahol több tudományos kísérletet hajtottak végre az Axiom Space megbízásából.
Forrás: Nettavisen
Két szóval a vb-re
Azért, hogy a norvég válogatott kijusson a 2026-os kanadai-amerikai-mexikói közös rendezésű labdarúgó VB-re, ahol a stadionokat az USA fogja építeni, Ståle Solbakken szövetségi kapitány két új szót fog bevezetni az öltözőben. Az 55 éves szakvezető annak kapcsán szólalt meg, hogy február 8-án kisorsolták a labdarúgó Nemzetek Ligája csoportjait, Norvégia a B-ligában szerepelhet egy csoportban Ausztria, Szlovénia és Kazahsztán csapatával.
Haalandék szerencsésnek mondhatják magukat, ugyanis ennél ezerszer jobban megszívhatták volna a sorsolást, hiszen akár a FIFA-világranglistán a rendkívül előkelő 3. helyet elfoglaló Angliával is összesorsolhatták volna a norvégokat. Az angol nemzeti tizenegy azért került ebbe a nem kimondottan kellemes helyzetbe, mert a magyarok még 2022-ben oda-vissza megagyalták őket (Angliában például egy 4-0-s pofonosztás lett a meccs vége), majd csoportjuk utolsó helyén végeztek és kiestek az A-ligából.
Solbakken szövetségi kapitány őszintén megkönnyebbült saját elmondása szerint, majd csak úgy mellékesen megjegyezte, hogy ez egy rendkívül kiegyenlített csoport, ahol bárki bárkitől lophat pontokat (habár, ha a csapatodban van egy Erling Haaland, akkor jelentősen javulnak a pontszerzési esélyeid). Ezen a ponton lehullik a lepel arról a bizonyos két szóról, amit minden valamirevaló norvég focistának alaposan meg kell tanulnia. Az első a riasztás, ez Solbakken értelmezésében azt jelenti, hogy olyan vészhelyzet van, ahol minden riasztó szól, és a játékosoknak pedig a lehető leggyorsabban és bármi áron meg kell védeniük a kapujukat. A másik pedig a kínlódás.
A válogatott szakvezetője ezen a ponton saját válogatottját dél-amerikai csapatokhoz hasonlítja. Szerinte ezek a csapatok nem annyira jól szervezettek, mint a norvég, de hajlandóak áldozatot hozni, és képesek azt is kiállni, hogy meccseken belül időszakosan a kapujuk elé szegezik őket. A norvég válogatott örökké ilyen lesz, és Solbakken meglátása szerint ezekben az időszakokban a játékosok akár élvezhetik is a kínlódást. Az 55 éves szakvezető azért is használta a kínlódás szót, mert rengeteg gólt kapnak a meccsek végén. A számok és statisztikák szerelmeseinek kedvéért elárulom, hogy Solbakken 24 meccsen irányította a norvég válogatottat, ebben a periódusban 27 gólt kaptak, amiből 11 a 80. perc után esett (ebben nem szerepelnek a barátságos mérkőzések). Ennek kijavítása érdekében a norvégok március végén két barátságos meccset játszanak Csehország és Szlovákia ellen.
Carl Erik Torp, az NRK futballszakértője is megszakértette Solbakken mester szavait, szerinte ezen szavak megtanítása azt jelenti, hogy komolyan meg fog változni a válogatott mentalitása (még véletlenül sem azt, hogy némelyik játékosnak hiányos az alapszókincse). Szerinte hiánycikknek számít az a képesség, hogy a játékosok élvezzék, ha nyomás alatt vannak és rosszul érzik magukat. Torp szerint ez a hozzáállás egészen egyszerűen nem része a norvég kultúrának. A Nemzetek Ligája azért releváns a VB szempontjából egyébként, mert a B-liga csoportgyőztesei automatikusan lehetőséget kapnak, hogy pótselejtezőn vívják ki a VB-szereplést, ha a VB-selejtezőkön nem szerepelnek elég jól a kijutáshoz. Norvégiára pedig már alaposan ráférne egy nemzetközi torna, a legutóbbi nagyobb torna, ahová kijutottak, az a 2000-es EB volt, VB-n pedig akkor jártak utoljára, amikor Erling Haaland még meg sem született (1998-ban, és arról marad emlékezetes, hogy a döntőben alapos pofonba beleszaladó brazilokat a csoportkörben 2-1-re verték Egil Olsen, becenevén Drillo tanítványai, és továbbjutottak az egyenes kieséses szakaszba, ahol 1-0-ra kikaptak az olaszoktól).
Forrás: NRK
Ismét nyert Zuccarello csapata
Zsinórban második győzelmét aratta Mats Zuccarello csapata, a Minnesota Wild az észak-amerikai jégkorongbajnokságban, az NHL-ben. A 36 éves norvég veterán ezúttal egyetlen pontot sem jegyzett, de csapata így is 3-2-re verte a Pittsburgh Penguins-t. Matt Boldy révén a házigazdák kerültek előnybe, ezt pedig sokáig makacsul őrizték, de erőfeszítéseik hiábavalónak bizonyultak, ugyanis a középső harmad elején Reilly Smith révén egyenlítettek a vendégek. Nem sokáig örülhetett a pittsburghi csapat, ugyanis a második harmad 7. percében Jonas Brodin ismét a Wildot juttatta előnyhöz. Alig egy perc telt el az utolsó harmadból, amikor a Penguins megint átment udvariatlan vendégbe, és ismét betaláltak, ezúttal Sidney Crosby használt ki egy emberelőnyös lehetőséget. Azonban a minnesotai csapatnak erre is volt válasza, ugyanis Kirill Kaprizov alig 10 perccel a vége előtt megszerezte azt a gólt, ami a győztesnek bizonyult. Zuccarello a maga részéről 19 percet és 9 másodpercet töltött a jégen, ez idő alatt kettő, kaput találó lövésig jutott.
Forrás: Aftenposten
Mit tartogat Solskjær jövője?
A korábbi Manchester United-játékos, majd később edző, Ole Gunnar Solskjær Indiába látogatott, hogy részt vegyen a helyi Manchester United rajongói klub rendezvényén, ahol számos érdekes témában osztotta meg gondolatait és tapasztalatait. Az 50 éves egykori kiváló csatár leginkább az életéről és a Manchester Unitednél eltöltött idejéről beszélt. (Ha tippelhetek, nem tért ki arra a napra, amikor a Liverpool 5-0-ra kifilézte a Vörös Ördögöket az Old Traffordon.)
A Times of India értesülései szerint még legalább egy csapat edzése benne van a pályafutásában, legalábbis Solskjær saját elmondása szerint. Azonban amióta 2021 novemberében megkapta Manchesterben az elbocsátó szép üzenetet, nem irányított egyetlen csapatot sem. A norvég szakember 2018 decembere és 2021 novembere között irányította a 20-szoros angol bajnokot, ez idő alatt 168 meccsen 91 győzelmet aratott, 37-szer X-elt, 40-szer pedig vesztesen hagyta el a pályát csapata. Legközelebb pedig akkor került csapatával egy kupához, amikor a 2020/21-es szezonban bejutottak az Európa Liga döntőjébe, ám büntetőpárbajban kikaptak a spanyol Villarreal csapatától.
Solskjær emellett jó alaposan beolvasott egykori játékosának, Marcus Rashfordnak. Szerinte az angol támadó mellett még jó páran vannak jelenleg Manchester vörösebbik felén, akik meg sem közelítik a tavalyi teljesítményüket, és csak visszafelé húzzák csapatukat (mondjuk ezt egy olyan csapatról mondja, amelyik az előző szezonban 7-0-ra kapott ki Liverpoolban). De mivel Solskjærtól távol áll, hogy genyó legyen, ezért abbéli reményét fejezte ki, hogy Rashford és társai észbe kapnak, és elkezdenek több találatot bevinni az ellenfeleknek (az elmúlt időszakban bizonyos United-játékosok a többi csapat helyett inkább élettársaik megverésében jeleskedtek). A korábban már emlegetett Rashford azzal került címlapra, hogy még január végén Belfastban bulizott, majd másnap(osan) beteget jelentett, így csapata nélküle kényszerült megverni az FA-kupában a Newport County együttesét. Erik ten Hag, a United jelenlegi vezetőedzője elintézte annyival a dolgot, hogy játékosa vállalta a felelősséget viselkedéséért, az ügyet pedig házon belül elintézték. Egy kicsit erélyesebb edző, például Sir Alex Ferguson egészen biztosan minimum a tartalékcsapatba száműzte volna azt a játékosát, aki ilyen pofátlanságot művel.
Amióta nem Solskjær a Manchester United vezetőedzője, azóta komoly változások történtek egykori csapatánál. Ebből a legfontosabb az, hogy az INEOS tulajdonosa, Jim Ratcliffe közel került ahhoz, hogy 25%-ban övé legyen a Manchester United. A leendő társtulajdonos tervei között szerepel például az Old Trafford kibővítése, sőt egy teljesen új stadion építését sem zárta ki. Solskjær a maga részéről lájkolja ezt az ötletet. A Manchester United legközelebb február 11-én lép pályára, ekkor Birminghamben az Aston Villa csapatával mérkőznek meg.
Forrás: VG