4. februar 2024
2024. 5. hét
E heti szerkesztőink:
Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia, Boros Judit, Édelmajer Zita,
Hartvig Márton
Reméljük, szerettek olvasni 😊Egyrészt szerintem rekordhosszúságú magazinnal érkeztünk, másrészt semmi olyan nincs benne, amit érdemes lenne kihagyni, mert unalmas. Szóval: olvassatok!
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Néhány hír a hétről:
E heti költői kérdés: van-e valaki a kormányban, aki nem plagizálta a diplomamunkáját?
Lazacbalhé – amit esznek és amit másokkal etetnek
Transzpap az egyházban
Számi mesék
Mi lesz a következő vihar neve?
Haaland, aki vett is, meg nem is, de inkább nem
Jó olvasást kívánunk!
Hull a hó és hózik-zik-zik, Norvégia kokózik-zik
2014 óta nem foglaltak le a norvég hatóságok annyi kábítószert, mint tavaly. Kokainból rekordmennyiség jött össze, de a lefoglalt szintetikus anyagok mennyisége is nőtt. A fő ok, hogy tavaly sikerült két nagyobb szállítmányt is elcsípni: egy 712 és egy 803 kilós szállítmányt is találtak a zöldség- és gyümölcsárus Bama raktárában Oslóban. Ezen kívül Vestlandban is volt egy nagyobb fogás, amit egy hajó és egy autó alatt találtak.
A témával kapcsolatban az NRK Kari Solvikkel, a Kripos kábítószer-analitikai osztályának vezetőjével beszélt, aki azon túl, hogy tett néhány Sherlock Holmest megszégyenítő kijelentést, mint például „a kokain Európában a második leghasználtabb drog, amit csak a fű előz meg. Könnyen lehet, hogy ezek az európai trendek elérnek Norvégiába is”, azt mondta, hogy ezek a nagy lefoglalt kábítószer mennyiségek gyakran a szervezett bűnözés elleni határozott fellépés eredményei, de egyben tükrözik az adott szer elérhetőségét és fogyasztását is, tehát minél többet fognak, annál többet használják az anyagokat. Vagy inkább fordítva.
Adatok, számok, statisztikák
2021 óta 5%-ról 10%-ra ugrott a kokain részesedése a lefoglalt drogok között, a Népegészségügyi Szervezet (Folkehelseinstituttet) pedig arra világít rá, hogy a 16 és 30 év közöttiek 4,7%-a élt kokainnal a tavalyi év során. Ez az arány 2013-ban még csak 2,2% volt. Az NRK eredeti cikkében látható egy gyönyörű gráf is a különböző években lefoglalt kokainmennyiségekről, és a 2023-as oszlop úgy néz ki, mint Hófehérke (pun intended) a hét törpe között, ugyanis 2292 kilót mutat, míg a korábbi években ez maximum olyan 160-ig kúszott fel.
És akkor most a szintetikus anyagokról: 2022-ben volt az első nitazinfogás. Ez egy nagyon potens opioid fajta, mely súlyos mérgezést okozhat, orvosi felhasználása nincs, de legális opioidok kiváltására árulják feketén. Potenciáját érzékeltetni próbálva megírja az NRK, hogy tízszer, vagy akár ezerszer erősebb a hatása a morfiumnál, csak kérdés, hogy mégis mit mond egy ilyen összehasonlítás az olyan olvasóknak, akik morfiumot sem próbáltak sose... 2023-ban 14 szállítmányt csíptek el ebből, ami látványos növekedés az előző évhez képest, amikor is ez csak 4 volt. Solvik megjegyzi, hogy ez még egy igen pici része a lefoglalt anyagoknak, de sok túladagolás és halálos túladagolás köthető ezekhez a szerekhez, mert hát olyan erősek ugye. A nitazinokat tavaly májusban rakták a kábítószerek listájára, remélvén, hogy ez majd elriasztja a potenciális fogyasztókat.
Nőtt még a benzodiazepinek terén történt lefoglalások száma is. Ezek olyan gyógyszerek, melyek többsége függőséget okozhat, a hatásukat pedig fel lehet erősíteni egyéb pszichofarmatikumok, drogok és alkohol által. 2023-ban 1,65 millió tablettát foglaltak le 2902 szállítmányban. Az előző évhez képest ez egy 17%-os növekedést mutat.
Végül essen szó a ketaminról és az mdma-ról is, mert hogy azok is jobban fogynak! Ketaminból például 43 kilót foglaltak le tavaly. Ez a szám 2019-ben még 3,9 kg volt. A ketaminról a cikk már nem közöl konkrét számokat, de megállapítja, hogy azokból is sokszor nagy mennyiséget sikerül lefoglalni, amiből arra lehet következtetni, hogy könnyedén elérhető és bevett anyag a kábítószer-élvezők körében. A ketamint lónyugtatóként szokták emlegetni, mert állatok nyugtatására és altatására használják általában.
Forrás: NRK
Félreértitek kedves ügyfelek! Mi csak jót akarunk nektek! DNB-főnök az Sbanken bedarálásáról
Mentegetőzésre kényszerült a DNB vezérigazgatója, Kristin Braathen, mivel nemrégiben hatalmas felháborodást keltett az Sbanken ügyfelei körében, hogy több népszerű szolgáltatást is elengednek most. Az egyik ilyen pl a Sbanken apple pay lehetősége, valamint maga a netbank is hamarosan a múlté. Ennek hatására az ügyfelek pánikszerűen menekülni kezdtek a konkurenciához. Az egész történet háttere, hogy tavaly májusban a DNB felfalta az Sbankent, amit azóta úgy kell teljes nevén szólítani, hogy Sbanken, et konsept fra DNB, vagyis Sbanken, egy DNB koncepció, pedig jó koncepció volt az DNB nélkül is az ügyfelek szerint.
Braathen az E24 kérdésére, hogy lehetett-e volna itt valamit jobban csinálni, azt válaszolja, hogy nem, mert szerinte az Sbanken ugyanerre haladt volna, ha önálló bank marad, de talán jobban kellett volna lekommunikálni a részleteket, majd a médiára kezdi hárítani a felelősséget, amiért nem foglalkoztak elég részletesen az új megtakarítási lehetőségekkel, melyek szerinte továbbra is nagyon versenyképesek és jók. Szerencsére a tűzoltás már megtörtént Braathen szerint, mert párszor már lekommunikálták az ügyfelekkel a változások pontos részleteit, és a kedélyek állítólag megnyugodtak.
A vezérigazgató továbbá eldicsekszik azzal, hogy az Sbanken a felvásárlás óta is képes volt növekedni, és pl. a bank hitelezése 11%-ot nőtt 2021 óta, de ezzel persze szerinte nem foglalkozott annyit a média. Az E24 azt is megkérdezte, hogy esetleg alábecsülték-e az Sbanken ügyfeleinek igényeit és elvárásait, amit Braathen elutasít, mondván hogy Øyvind Thomassen, az Sbanken korábbi és jelenlegi vezetője jól ismeri a bank ügyfeleit, valamint azt is állítja Braathen, hogy a szolgáltatásaik „még jobbak” lesznek az idő múlásával.
További dicsekvés tárgyát képezi a DNB 2023-as rekordteljesítménye, ami közel 40 milliárd korona tiszta nyereséget jelent itt, amelyből a vezetés 25 milliárdot oszt szét a bank részvényeseinek. Míg a bank felsővezetése sorban áll a trambulinnál, hogy fejest ugorhasson Dagobert bácsi módra az özönlő pénztengerbe, a bank ügyfelei keményen nyögik a brutálisan megemelkedett törlesztőket, amiket a DNB minden alapkamat-emelés után villámgyorsan át is vett. Szerencsére Braathen megértő az ingerült ügyfelekkel szemben. Tudja milyen nehéz a növekvő árak és hitelek mellett az élet. Plusz még alagút is van a csodás fény végén, hisz ennél már talán nem lesz magasabb az alapkamat, sőt év végére már talán csökkenés is várható. Az E24 még a végére megérdeklődi, hogy nem lehet-e, hogy a bank kicsit többet foglalkozik a részvényesei boldogságával, mint az ügyfeleivel, ami Braathen szerint természetesen nincs így.
Forrás: E24
Tovább szigorítaná a kormány az ukrán menekültekre vonatkozó törvényt
Az ukrán menekültekre vonatkozó kollektív védelem szabályai legutóbb tavaly decemberben szigorodtak. (A kollektív védelmi jog nem vonatkozik azokra a személyekre, akik egy másik, biztonságos ország állampolgárai is, illetve az UD visszavonhatja a tartózkodási engedélyeiket, amennyiben hazautaznak Ukrajnába.) A szigorítások ellenére még mindig sokan érkeznek Norvégiába, ezért a kormány újabb változtatásokat javasol, hogy csökkenjen az önkormányzatokra nehezedő nyomás, illetve átláthatóbb legyen a rendszer.
A legfontosabb javaslatok:
Amennyiben egy ukrán menekült úgy dönt, hogy nem menekültközpontban szeretne élni, hanem saját ingatlanban, úgy nem jogosult lakhatási támogatásra.
Az állam nem fogja finanszírozni a háziállatok befogadását. A menekültközpontokban nem lesz lehetőség arra, hogy a menekültek a házi kedvenceikkel lakjanak.
A kollektív védelemben részesülő 19-24 éves korosztály ingyenes fogászati szolgáltatásainak feltétele lesz a minimum 5 éves norvégiai tartózkodás.
A 92.648 korona értékű egyszeri támogatás feltétele minimum 1 éves norvégiai tartózkodás lesz. Egyéb támogatások esetén is tartózkodási idő bevezetését tervezik.
A házastársak és gyermektelen élettársak havi integrációs támogatása 6000 koronával csökken.
Tonje Brenna (Ap) munkaügyi és társadalmi befogadási miniszter szerint sok településnek már nincs kapacitása több menekült befogadására Ukrajnából. Az újabb szigorítások célja, hogy a menekültek száma egyenletesebben osztódjon el az északi országok között.
Forrás: NRK
Élelmiszer-kolonalizáció a lazacok javára
A brit-holland Feedback nevű környezetvédelmi szervezet friss jelentéséből kiderül, hogy brutális mennyiségű, emberi fogyasztásra alkalmas halat darálnak be a tenyészlazacok etetésére, és ezeket a halakat a szegény országoktól szipolyozzák el. A jelentés szerint az egé
sz halászat ötödrészét, vagyis kb 16 millió tonna halat használnak haltáp és halolaj előállítására, valamint az egész halászat 2,5%-a a norvég lazacok szájában landol. Az is kiderül a jelentésből, hogy 2020-ban olyan 2 millió tonna vadhalból lett halolaj a lazactenyésztők számára, a kérés ezek után pedig az, hogy kicsit fékezzék le a hatóságok a lazacipar növekedését.
A probléma főleg Nyugat-Afrika partjain penetráns, hisz itt 2020-ban több százezer millió tonna halat fogtak a norvég lazacoknak. Ezt a térséget egyébként “Major Fishing Area 34”-ként vagyis, jelentős halászati terület 34-ként emlegetik, és a kedves olvasó fejében egy ilyen név hallatán joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor mi a jelentős halászati terület 51, és hogy rejtegetnek-e ott lezuhant földönkívüli halakat. Komolyra fordítva a szót, ez a halmennyiség 2,5-4 millió ember éves táplálására lenne elegendő a Feedback számításai szerint.
Ezekből következik a konklúzió, hogy élelmiszer-kolonizáció zajlik, vagyis a gazdag nyugati országok elveszik a szegényektől, ami nekik kell, és cserébe ott hagynak nekik egy nagy éhezést, munkanélküliséget, szóval kicsit kevesebbet a semminél is. Henrik Wiedswang Horjen, a Sjømat Norge, vagyis Norvégiai Tengeri Koszt kommunikációs igazgatója szerint a halat elsősorban az embereknek kéne fogyasztania, de a fogyasztói preferenciák nem tekintenek minden halra egyenlően ehetőként, valamint már nem is használnak olyan sok halalapú haltápot meg halolajat a lazactenyésztők, az alapanyagok társadalmilag fenntartható módon állíttatnak elő, meg különben is a norvég haltenyészet igazából csak nagyon kis mértékben használ Nyugat-Afrikából származó halat.
Forrás: NRK
Pure Norwegian Seafood évek óta emberi fogyasztásra alkalmatlan lazacot árul
A Pure Norwegian Seafoodnál végzett belső vizsgálat kimutatta, hogy évek óta emberi fogyasztásra alkalmatlan lazacot árulnak.
A Pure Norwegian Seafood (PNS) sajtóközleménye szerint az igazgatótanács átfogó vizsgálatot folytatott a fagyasztott lazac értékesítésével kapcsolatos feltételezett szabálytalanságok ügyében. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a vállalat több éven keresztül olyan fagyasztott lazacot értékesített, amely a norvég előírások szerint nem alkalmas "emberi fogyasztásra".
A PNS véleménye szerint a vizsgálat legsúlyosabb aspektusa az, hogy olyan lazacok szisztematikus és rejtett értékesítését tárja fel, amelyeket nem lett volna szabad emberi fogyasztásra eladni. Egyes vásárlók kérésre olyan fagyasztott lazacot vásárolhattak, amely elhullott, sérült, ivarérett vagyis úgynevezett padlóhal (rossz minőségű hal) volt.
Összesen mintegy 500 tonna lazacról van szó.
Steinar Westerberg, a Norvég Élelmiszerbiztonsági Hatóság központi régiójának regionális igazgatója azt mondta, rendkívül komolyan veszik az ügyet, mivel a Måsøval és a Pure Norwegian Seafood számára végzett külső vizsgálat kimutatta, hogy nem emberi fogyasztásra szánt halat, valamint hibás halat exportáltak. Mindkettő egyértelműen megsérti a szabályokat, és ennek nem lenne szabad megtörténnie.
A szabálytalanságokat a Måsøval fedezte fel. A vállalat 2021-ben szerezte meg a Pure Norwegian Seafood 65 százalékát. Kvalvik elnök egyben a Måsøval vezérigazgatója is, amely szintén lazac beszállítója volt a PNS vágóhídjának. A Måsøvalnél merült fel először a gyanú, hogy valami nincs rendben a lazacokkal.
A gyanú felmerülése óta két embert függesztettek fel.
A vizsgálat szerint mintegy 20 lehetséges ügyfelet érinthet az ügy különböző európai országokban, köztük Norvégiában is, azonban azt nem sikerült visszanyomozni, hogy a végtermékek hová kerültek.
A norvég élelmiszerbiztonsági hatóságot novemberben értesítették az esetről, és most kapta meg a vizsgálati jelentést.
Kvalvik szerint nincs jele annak, hogy bárki egészségére is hatással lett volna a fagyasztott lazac.
Forrás: Adressa
Az első nyíltan nem bináris felszentelt pap
A Nidaros székesegyházban Alex Ramstad Døsvik történelmet írt 2024. január 28-án, mint az első nem bináris transz felszentelt pap. Többen vannak, akik nem értenek egyet a felszentelésével, de ő nem ezekre, hanem a papi szolgálatára koncentrál. Rajta kívül több pap is transzneműként határozza meg magát, de Alex az első, aki kezdettől fogva nyíltan beszél erről. Alex elhívást érzett arra, hogy pap legyen, ugyanúgy, ahogy mások elhívást éreznek például az ápolói vagy zenészi hivatásra. Azután, hogy az egyház elfogadta az azonos neműek házasságát 2016-ban, Osloba költözött és elkezdte a tanulmányait. Elmondása szerint szemtől szembe csak pozitív visszajelzéseket kapott, bár a norvég egyház elég kicsi ahhoz, hogy eljussanak az emberhez a negatív reakciók is.
Vannak, akik tartanak attól, hogy egy nem bináris személy hogyan fogja értelmezni az egyház tanításait, illetve mit fog a nemekről prédikálni. Alex Jézusról, Istenről és a Szentlélekről tervez beszélni a prédikációiban, és csak nagyon ritkán fogja szóbahozni a nemek kérdését. Nidaros püspöke, Herborg Finnset szerint örülnek, hogy Alex náluk fog dolgozni, bár kaptak kritikát a kinevezése miatt. A püspök szerint a kritika természetes, és nem kell ahhoz egyformán gondolkodni, hogy a gyülekezet tagjai érezzék az összetartozást.
Forrás: NRK
Az egészségügyi minisztert is plágiummal vádolják
Sandra Borch kutatási- és felsőoktatási miniszter január 19-én mondott le, miután kiderült, hogy a diplomamunkájában több, referencia nélküli átvett anyag szerepelt. Ingvild Kjerkol egészségügyi miniszter 2021-es diplomamunkájában 77 kritikus részt tárt fel az NRK, ahol nem megfelelő a hivatkozás vagy nincs forrásmegjelölés. Kjerkol egyelőre tagadja a plágium vádját. Január utolsó hetében a miniszter a parlamentben találkozott a kormány egészségügyi bizottságának tagjaival, azonban a megbeszélésen elhangzottakról és az ügyről azóta sem nyilatkozik a sajtónak.
Forrás: ABC Nyheter és NRK
Vissza a múltba - mosható üdítős üvegek az újrahasznosítás helyett
Lene Westgaard-Halle konzervatív politikus attól tart, hogy az EU legújabb terve visszarepíti Norvégiát az időben, ezért felszólítja a kormányt, hogy vegye komolyan a "mosóüvegek" elleni küzdelmet.
Westgaard-Halle szerint Norvégia fejlesztette ki a világ talán legjobb betéti rendszerét, így az új szabályozás katasztrófa lenne Norvégia számára
Az EU új csomagolási szabályokon dolgozik. Egy olyan rendszeren, amely Norvégiában pontosan azért lett megszüntetve, amiért az EU be akarja vezetni: a fenntarthatóság miatt. Norvégiában az üvegek visszavétele, kimosása és újrafelhasználása helyett a palackokat és dobozokat újrahasznosítják.
A konzervatív politikus szerint Norvégiának sokkal újabb és jobb rendszere van - amelyben sokkal magasabb a visszaváltási arány - mint más uniós országoknak.
Az EU féle megoldás magasabb élelmiszerárakhoz vezethet
Ha visszamegyünk 10-15 évvel ezelőttre, a szupermarketek üdítőital- és sör részlege egészen másképp nézett ki. A norvégia sörök üvegpalackokban álltak, míg az üdítőitalokat a mainál sokkal keményebb és vastagabb műanyag palackokba töltötték. Ezeket a palackokat ki lehetett mosni és újra lehetett használni.
2013-ban az Aass Bryggeri modern berendezésekbe fektetett be, hogy felszámolja a palackmosást.
Christian Aass, az Aass Bryggeri vezérigazgatója az E24-nek azt mondta, hogy ha most vissza kellene térni egy olyan rendszerhez, amely hatalmas mennyiségű helyet, szállítást, energiát és vizet használ, az egyszerűen nem tesz jót a környezetnek.
A norvég sörfőzők szövetsége szerint a környezetvédelem szempontjából sokkal jobb, ha újrahasznosítjuk az italok csomagolását és újrafelhasználjuk az anyagokat, mint ha magukat a palackokat használnánk újra.
A Norgesgruppen kiskereskedelmi óriáscég szerint a betétdíj rendszer megváltoztatásának költsége olyan mértékű lenne, hogy az az élelmiszerárak emelkedéséhez vezethet.
Forrás: E24
Nem lesz többé szolidaritást kifejező világítás Oslóban
Két éve az orosz-ukrán háború kitörése után az oslói városháza épülete és a Holmenkollen-sánc az ukrán zászló színe
kben pompázott. Az oslói városi tanács most egy olyan szabályt hozott, amelynek értelmében az önkormányzat épületeit nem szabad kivilágítani más nemzetek zászlóival, szimbólumaival vagy vallási jelképeivel.
Eirik Lae Solberg, a városi tanács vezetője elmondta, hogy az épületeket csak nagyon különleges alkalmakkor és nagyon rövid ideig lehet kivilágítani. A gázai háború miatt a Vörös párt azt javasolta, hogy világítsák ki a városházát a palesztin zászló színeivel, végül azonban az ENSZ emléknapján, november 29-én, a palesztin zászló felhúzása mellett döntött a városvezetés.
Norvégiában és külföldön egyaránt elterjedt a középületek megvilágítása különleges alkalmak esetén. A holmenkolleni síugrósánc például zöld volt a környezetvédelem világnapján, rózsaszín a rák elleni küzdelem napján, és szivárványszínekben pompázott a Pride idején. Solberg hozzátette, hogy erre továbbra is lesz lehetőség, nem túl gyakran és legfeljebb egy hétig.
Forrás: NRK
Újabb milliárdos katonai beruházás Norvégiában
Norvégia új NASAMS légvédelmi rendszereket vásárolt a Kongsberg-csoporttól 1,4 milliárd korona értékben. Az új eszközök azokat fogják pótolni, amiket az ország Ukrajnának adományozott. Bjørn Arild Gram védelmi miniszter szerint a befektetés fontos az ország biztonságának garantálásához. A közbeszerzés rendkívül gyorsan zajlott, a rendszerek átadása 2026-2027-ben fog megtörténni.
Forrás: ABC Nyheter
Norvégia továbbra is támogatja az UNRWA-t
Az Egyesült Nemzetek Palesztin Menekülteket Segítő és Munkaügyi Ügynöksége (UNRWA) a Gázai övezet legfontosabb humanitárius szervezete. Az Izrael elleni október 7-i terrortámadás következtében több jelentős adományozó ország leállította a szervezet támogatását. Izrael szerint a terrortámadásban 12 UNRWA alkalmazott is részt vett. Az izraeli vádak miatt eddig 15 ország állította le a szervezet támogatását, többek között az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Japán, Új-Zéland és Svédország.
Espen Barth Eide külügyminiszter nyilatkozatában elmondta, hogy a négy hónapja tartó háború súlyos humanitárius válságot okozott a régióban. Norvégia továbbra is támogatja az UNRWA-t, és arra buzdítja a donorországokat, hogy gondolják át, milyen következményekkel fog járni az, ha csökken a szervezet támogatása.
A gázai lakosok 80%-ának el kellett hagynia a lakhelyét. Rengeteg civil, köztük sok gyermek, és 150 UNRWA alkalmazott is életét vesztette az intenzív háborúban. Norvégia határozottan elítélte az október 7-i támadást, és továbbra is követeli a Gázában fogvatartott összes túsz azonnali szabadon bocsátását. Norvégia azon az állásponton van, hogy nem lehet kollektív büntetést alkalmazni több millió emberen.
Forrás: NRK és Regjeringen
A KrF Ferenc pápának adná a Nobel-békedíjat
A Keresztény Néppárt (Kristelig Folkeparti) parlamenti képviselője, Dag Inge Ulstein Ferenc pápát jelölte a Nobel-békedíjra 2024-ben.
Ulstein szerint Ferenc pápa a beiktatása óta eltelt 10 évben sok alkalommal használta pozícióját arra, hogy tám
ogasson több békefolyamatot. Többek között a palesztin, izraeli és iraki vezetőkkel folytatott tárgyalásai során mozdította elő a békét.
- Ferenc pápa az életén és értékközvetítésén keresztül az átfogó béke és megbékélés szükségességének üzenetét közvetítette. Ez nemcsak nemzetek között érvényes, hanem az egyes emberek és a különböző hátterű népcsoportok között is – mondta Ulstein.
A parlamenti képviselő úgy véli, hogy ha a Nobel-békedíjat egy olyan vallási vezetőnek adják, mint Ferenc pápa, a Nobel-bizottság megerősíti a vallási vezetők szerepét a béke előmozdításában.
Forrás: Nettavisen
Az Apple nyolc számi nyelvhez készített billentyűzetet
Az Apple az UiT Divvun és a Számi Tanács közreműködésével nyolc számi nyelv billentyűzetét dobta piacra. A nyelvek mobiltelefonokhoz és táblagépekhez egyaránt elérhetők.
Aslak Holmberg, a Számi Tanács elnöke reméli, hogy a projekt jó példaként szolgál más globális technológiai vállalatok számára.
- A veszélyeztetett ősi nyelvek fennmaradása érdekében a technológiai vállalatoknak úgy kell átalakítaniuk szolgáltatásaikat és termékeiket, hogy támogassák a kisebbségek által használt ősi nyelvek, például a számi használatát - mondja Holmberg.
Forrás: NRK
Új számi mesekönyv
A számi mesehagyományt egyenrangúvá kell tenni a régi norvég népmesékkel, vélik a számi mesemondó, Efraim Pedersen leszármazottjai.
Pedersen a korai számi irodalom három nagy alakjának egyike, akinek most először jelennek meg művei egy önálló könyvben. A „De døde kommer til bryllup, Samiske fortellinger” című könyv pénteken jelent meg, a számi nemzeti ünnep alkalmából. A szerző leszármazottjai, Emil Kárlsen ükunoka, Camilla Therese Karlsen dédunoka és a már elhunyt unoka, Elna Lovise Karlsen ezt írták az előszóban:
- A norvég iskolákban régóta a kötelező tananyag része Asbjørnsen és Moe, akik bejárták az országot és összegyűjtötték a norvég népmeséket. A számi népmesék gyűjtője sajnos nem részesült hasonló ismertségben, és a tananyagba sem került be. Talán Just Qvigstad „Lappiske sagn og eventyr” című művének is ott lenne a helye, ezzel egyenrangúvá téve a norvég és a számi néphagyomány jelentőségét ebben a nagy országban.
Emil Kárlsen, a többszörösen díjazott művész szívesebben hallgatta a számi meséket, mint a Disney vagy a Bokklubben meséit, amikor nagymamája olvasott neki.
- Rabul ejtett a közeli és a mágikus világ közötti határ, és mindazon szürreális és epikus események, amelyek ráadásul olyan helyszíneken játszódtak, amelyeknek ma is ismerjük a nevét. Nyilvánvalóan izgalmas, ha azt hallod, hogy egy eahpáraš, egy halott újszülött szelleme, aki békességre vágyik, a tőled néhány kilométerre található vízesésben él – mondta.
Kárlsen úgy gondolja, hogy ükapja meséi is alkalmasak lennének arra, hogy megfilmesítsék őket.
- Egy lépéssel már közelebb járunk hozzá. Az, hogy a történetek megjelennek könyv formájában, új nyelvezettel és új közönség számára, egy jó kezdet.
Többek között az álom egy fontos eleme több történetnek, amelyeket eredetileg számi nyelven jegyeztek le 1882 és 1927 között. Az álmokban lépnek kapcsolatba a halottak az élőkkel, gyakran azért, hogy egy üzenetet adjanak át.
- Azt a szabadon szárnyaló fantáziát, amely Efraim Pedersen műveiben megmutatkozik, megfigyelhetjük a mai popkultúrában is, például a fantasy műfajában – mondta Pollan, aki felvette a kapcsolatot az Aschehoug kiadóval, miután találkozott Emil Kárlsennel egy koncerten.
Úgy véli, az sok mindent elárul a norvégok érdeklődésének hiányáról a számi kultúra iránt, hogy két ismertebb, ugyancsak az 1800-as évek közepén született számi szerző, Johan Turi és Anders Larsen művei elterjedéséhez is több mint 100 évre volt szükség.
- A történetek megnyitják az utat a számi kultúra felé, amelyről a norvégok keveset tudnak. Egy olyan ősnéppel élünk együtt, amelynek saját kultúrája van. Most elérhetővé váltak a források a norvég anyanyelvűek számára is – mondta Pollan, aki jól elmeséltként és szórakoztató olvasmányként jellemezte Pedersen történeteit.
- Ugyanakkor a történetek forrásként szolgálnak a számi tapasztalatok és a valóságértelmezés felé is, ami eltér a norvégtól.
Forrás: Nettavisen
Így kapnak nevet az extrém időjárási jelenségek
Legutóbb Ingunn, azelőtt Hans tombolt. Az, hogy a legközelebbi extrém időjárási jelenség milyen néven fog érkezni, egyelőre titok. Ami biztos, hogy J betűvel kezdődő férfi név lesz, hiszen az extrém időjárási jelenségek névlistáján, ami abc sorrendben készül, férfi és női nevek felváltva követik egymást. Csak kevesen ismerik ezt a titkos listát, amelyet a Meteorológiai Intézet állít össze más országokkal együttműködve. Norvégia és a szomszédos országok használhatják egymás névlistáit is. De hogyan kerülnek fel a nevek erre a titkos listára? Ingunn talán egy olyan nő, akivel az egyik döntéshozó meteorológus összerúgta a port?
Vannak belső szabályok, amelyek alapján szelektálnak, és csak úgynevezett “semleges” nevek jöhetnek szóba. Kizárt, hogy ismert emberek, vagy királyi személyek nevét használják erre a célra. A sorban következő név például biztos, hogy nem Jonas lesz. Mivel a névlista egy nemzetközi együttműködés eredménye, ezért az Æ, Ø és Å betűs nevek sem relevánsak. Már csak az a kérdés, hogy miért kapnak neveket a szélsőséges időjárási jelenségek? A nevek a jelenségek azonosítására szolgálnak, és a hatóságok, a média, a lakosság és a meteorológusok közötti kommunikációt segítik, elkerülve a félreértéseket. Néhány név a legutóbbiak közül: Ingunn, Hans, Otto (ezt Dániában keresztelték el), Gyda, Frank, Elsa, Didrik, Knud (szintén dániai keresztség), Cora, Birk, Aina.
Kilde: Meteorologisk institutt, NTB.
Forrás: VG
Üdvözlünk Norvégiában, fizethetsz is! Jön a turistaadó
A norvég állam egy új „látogatói hozzájárulást” tervez bevezetni a turisták számára/ellen, amely szerintük minden érintettnek nagyon jó lenne. A helyi lakók kapnának pénzt, a turistáknak meg lehet hogy nem kéne két órát sorban állni minden norvég sziklánál, hogy megcsinálhassák életük fjordbaköpős, napfelemelős, vicsorgós szelfijét.
Abban a vendéglátóipari szereplők, a közösségek vezetői és a politikusok egyetértenek, hogy a jelenlegi állapotok túl nagy nyomást helyeznek a népszerű turisztikai úticélokra, és hogy ezzel kezdeni kell valamit. Felmerült a gondolat az Utazási Bizottság (Reisemålutvalget) részéről, hogy vessenek ki egy turistaadót az olyan autókra és személygépkocsikra, amelyek nem fizetnek norvég útdíjat. Ezzel csak az a baj, hogy a határátlépésért való fizetés gondolata nincs összhangban az Európai Gazdasági Közösség elveivel, szóval más megoldást kellett a kormánynak találnia. Az új javaslat az, hogy növeljék a szálláshelyek, valamint a parkolás és a hajóutak árát. Ez valamelyest hasonlatos a magyar idegenforgalmi adóra, de emellett felmerült még a napidíjas látogatás is a velencei modell mintájára.
Van persze ellenvélemény is a témával kapcsolatban. Az egyik egy infrastrukturális probléma: nem minden település és régió rendelkezik azonos kapacitással és lehetőségekkel, tehát néhol problémás lehet leadminisztrálni ezeket az adókat. Ezen felül ott a triviális állítás is, hogy bizony Norvégia így is elég drága, szóval ha tovább drágítunk, akkor már a kutya se jön ide. Az ellenállást viszont sikerült csökkenteni a szemetelésről, az amortizációról és a kirándulóutakra sz*ró turistákról készült jelentés segítségével. Korábban a Høyre párt volt az, ami nem támogatta a turistaadó gondolatát, de tavaly ők is elfogadták a javaslatot, hogy azon közösségek, melyek szeretnék ezt az adót kivetni, megtehessék.
Forrás: NRK
Borozgatás 240 000 koronáért
Csütörtökön érkezett meg a Vinmonopolet kínálatába az éves burgundi francia bor szállítmány, Henrik Malme narviki lakos pedig be is vásárolt… 240 000 korona értékben. Malme és pajtikái január elseje óta sátraztak az Aker Bryggén található Vinmonopolet bejárata előtt, hogy bebiztosítsák az atomborvásárlást. Malme, kinek híres mesterségének címere Fjellsikrer, aka hegybiztosító, tehát ő az aki azokat a csodás hálókat a kövekre rakja, hogy azok ne guruljanak bele a szélvédőn keresztül az arcunkba, miközben 84,2 kilométerperórával száguldozunk a norvég autópályán, kivette az egész januárt szabinak, csak azért hogy ezt a hihetetlen vásárlást megejthesse. Most boldog.
Nem először lépi ezt meg Malme. Már tavaly is előadta ezt a mutatványt, bár akkor még csak szerény 140 000 koronás bevásárlás történt, de idén felkészült a kispálya elhagyására és tudatosan megnyomta a beszerzést. A burgundi bor egyébként az egyik legexkluzívabb a világon és kvótásan árulják, tehát van egy határa annak, hogy egy adott vevő hány palackkal vehet belőle.
Az E24 oknyomozó munkatársa az ügy mélyére ásott és megkérdezte Malme urat, hogy milyen érzés? Malme pedig körmönfont módon azt nyilatkozta, hogy jó. De jó nyilatkozóként még kiegészítette a kielégítő válaszát azzal, hogy most bizony vissza kell térnie a munka világába, hogy megkeresse a napi betevőt.
Testemen a jel!
A kimerítő nyilatkozat után Malme hagyta, hogy teste meséljen szája helyett: megmutatta a tetkóját. Domaine de la Romanée-Conti! Ez a varázsbor termelőjének a neve. De kevésbé romantikus alkatok csak DRC-nek hívják. Tavaly Malméra még nem mosolygott rá Fortuna istennő csodálatos szája, és enélkül a bor nélkül hagyta el az üzletet, de ennek ellenére az alkarjára vésette az áhított palackot. Ez jó ómenként meg is hozta a sikert idén, így már nem kellett DRC-üres bevásárlókocsival távoznia: 80 000 koronáért sikerült bevásárolnia ebből a borból. A történet azonban tiszavirág életű, hisz már csütörtök estére megtervezte Malme, hogy bekeveri a bort sangriának, és ha marad még valamennyi, akkor abból csinál valami vörösboros szószt.
Azt még nem tudni mi lesz a borkollekcióval. Vajon eladja-e, vagy nem, kikever-e magának egy jó vbk-t belőle a narviki Circle-K mellett található fapadon, vagy esetleg kitölt belőle egy pohárba, majd az égbe hajítja, és leméri milyen messze képes egy ilyen értékes drága bort röpíteni a nyugati szél, még nem tudni, de a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Azt azonban tudni, hogy a legtöbb megvásárolt bor tárolásra kerül a gyűjteményben.
De ne legyenek illúzióink! A hegybiztosító is csak ember. Malme ezt nem rejti véka alá, és bevallja, hogy a nagy bevásárlás után bizony nincs minden hétvégén italozás. A jó bevásárló spórol, kivár, majd amikor a pillanat elérkezik, lecsap! Malme még azt is megjegyzi, hogy ez a módszer példának okáért igen alkalmas az alkoholfogyasztás kordában tartására. De most, hogy a hőstett végrehajtatott, jöhet a megérdemelt pihenés a puha ágy kényelmében, bár a kalandor megjegyzi, hogy hiányzik azért a sátrazás a betondzsungelben, hóhelyzet és fagy ide vagy oda.
„Egy nagyon kellemes hónap volt. Sok kedves emberrel találkoztam és sok új barátra tettem szert. De ezzel együtt nagyon tanulságos is volt a tartózkodásom és sokat megtanultam a borokról.” Zárja sorait Malme.
Forrás: E24
Szaunahajó mentette ki az autó utasait az Oslofjordból
Február 1-én értesítették az oslói rendőrséget, hogy egy Tesla hajtott utasaival együtt az Oslofjordba az Akershusstrandánál.
Mit ad Isten, Nicholay Nordahl egy nem éppen hétköznapi járművet, egy szaunahajót kormányozott a közelben. A hajós, amint meglátta az elmerülő autót, azonnal padlógázt adott, és vendégeivel időben ki tudták menteni az autó két utasát a jeges vízből. Amíg partot nem értek és átadták őket a mentőknek, addig a pórul járt utasok melegedni tudtak szaunájában. Így sikerült megmenteni az életüket, hiszen a fél fokos vízben pillanatok alatt megfagyhattak volna.
Egyébként az autó sofőrjének elmondása alapján úgy sikerült a jeges vízben csobbanniuk, hogy a gázpedálra lépett parkolás közben, bár az autónak egyébként parkolómódban kellett volna lennie.
Forrás: VG
100 évesek boomja
Az ezredforduló óta megháromszorozódott a 100 év felettiek száma Norvégiában, ugyanis akkor még csak 350 embert regisztráltak, míg 2024-ben már ezer fölött van ez a szám. Ez a tendencia várhatóan tovább is folytatódik, és 2050-re akár 4000 ilyen idős ember is lehet az országban.
Jelenleg a 100 év felettiek számának 80%-a nő, de a szakértők szerint a nemek aránya idővel ki fog egyenlítődni.
Hasonló a tendencia világban is, az ENSZ jelenleg 700.000 100 év fölötti embert tart számon, akiknek nagy része Japánban és Thaiföldön él, és 2054-ben már 4 millióra nőhet a számuk.
Egy svéd kutatás szerint a hosszú élet titka egyébként többek között a nemdohányzás, a magas koleszterinszint és vérnyomás elkerülése, illetve a jó fizikum és a nem túl sok testzsír.
Forrás: Forskning.no
Ingunn lecsapott Norvégiára
Az Ingunn nevű vihar igen erőteljesen csapott le Norvégia nyugati és északi részére. Többek között
háztetők repültek és sok ezren maradtak áram nélkül február 1-én.
Ugyanakkor az országos szélrekord is megdőlt ezen a napon éjszaka 1 és 2 óra között - egy héten belül másodszorra is (korábban Finnmarkban) - amikor is a sømnai Kvalløyfjellen 54,4 m/s (195 km/h) erősségű szelet mértek. (Fun fact: a nordlandi Kvalløyfjell tartja a trópusi éjszaka rekordját is, ami 26,1 °C.)
Haaland visszatért, de most tényleg
Erling Haaland december 6. óta egyetlen focimeccsen sem lépett pályára, ugyanis sérült volt, de január
31-én megtört a jég, és a norvég csatárklasszis ismét pályára léphetett. Haaland akkor végigjátszotta az Aston Villa elleni 1-0-s vereséggel végződő meccset (a mérkőzés után Guardiola állítólag küldött egy SMS-t a Cityt több mint 15 éve birtokló Manszur sejknek, és kért tőle 2 milliárd fontot egy komplett új csapatra). Ami a Manchester City-drukkerek örömét még tovább fokozta, az az volt, hogy szeretett csapatuk hazai pályán 3-1-re verte a Burnley-t, és továbbra is tapad a listavezető Liverpool együttesére.
Pep Guardiola a mérkőzés 71. percében, amikor már kb. teljesen eldőlt a meccs, küldte pályára Haalandot. A kb. teljesen eldőlt alatt azt értem, hogy a City ekkor már 3-0-ra vezetett Julián Álvarez duplájával, és Rodri góljával. Ebből kiderül, hogy Haaland jó szokásával ellentétben nem tudott már betalálni, sőt az utolsó 20-25 percben a City játékosai grillpartit rendeztek a partvonal mellett, ez pedig lehetőséget biztosított a vendégeknek, hogy faragjanak egy kicsit a hátrányukból. Ezt meg is tették, ugyanis a 90+3-ik percben Ameen Al-Dakhil szépíteni tudott, beállítva a végeredményt.
Eivind Bisgaard Sundet, a Viaplay kommentátora úgy fogalmazott az 56 nap után visszatérő Haaland teljesítményéről, hogy a norvég támadó még egy kicsit rozsdás (de ha egyszer lekopik róla a rozsda, akkor jaj annak a védelemnek, amelyik megpróbálja megállítani a norvég terminátort). A párharc további érdekessége, hogy a Burnley az előző 13 meccsen mindig kikapott, amivel még nem is lenne olyan nagy gond. Ami az igazi probléma, hogy ezen a 13 meccsen összesen 2 lőtt gólt sikerült összehozni 46 bekapott góllal szemben. A Burnley utoljára 2018. február 3-án szerzett pontot a City ellen, akkor 1-1 lett a vége, az utolsó győzelemért pedig egészen 2015. március 14-ig kell visszamenni, ekkor 1-0-ra győztek. Manchesterből pedig utoljára 2014. december 28-án távozott ponttal a Burnley, miután sikerült kiharcolniuk egy 2-2-es döntetlent. Az utolsó győzelemért pedig be kell ugrani egy időgépbe és visszamenni egy kettővel korábbi földtörténeti korba, pontosabban csak 1963-ba, ekkor a manchesteri csapat hazai pályán 5-2-es vereséget szenvedett.
A végkövetkeztetés pedig az, hogy minden City-szurkoló örül Haaland
visszatérésének, illetve a Burnley-nek egészen biztosan nem a Manchester City a kedvenc ellenfele. Ami a játéknap többi mérkőzését illeti, a Tottenham hazai pályán fordulatos meccsen 3-2-re verte a Brentfordot, a Liverpool pedig szintén hazai pályán verte 4-1-re a szebb napokat is látott Chelsea együttesét (a meccs érdekessége, hogy a Vörösök részéről Darwin Núnez négyszer is eltalálta a kapufát, szóval a Chelsea-drukkerek hálát adhatnak az égnek és a kapufának, hogy nem lett még nagyobb a különbség).
Norvég egyeduralom a nőknél is
A női kategóriában is nyomasztó fölényben vannak a norvég versenyzők, legalábbis ami az északi összetettet
illeti, ugyanis a világkupán az eddigi lehetséges 27 dobogós helyezésből 23-at norvég versenyzők húztak be, szinte statisztaszerepre kárhoztatva a többi nemzet képviselőit.
Február 2-án az ausztriai Seefeldben az első futamban kettős norvég siker született, miután Ida Marie Hagen idei negyedik világkupa-győzelmét aratta, mögötte honfitársa, Mari Leinan Lund ért célba a 2. helyen. Hagen Seefelden kívül eddig Ramsauban, Oberstdorfban és Schonachban végzett az élen. A február 2-i verseny abból a szempontból volt kivételes, hogy nem a norvégok hozták el az összes érmes helyezést, ugyanis 3. helyével a német Nathalie Armbruster még pont felfért a dobogóra. A negyedik helyet pedig egy másik norvég, Gyda Westvold Hansen csípte el, vagyis a top 4-ben ¾-es többséghez jutottak a norvégok.
A világkupa eddigi állomásainak összesített eredménye alapján Ida Marie Hagen vezet Gyda Westvold Hansen és Mari Leinan Lund előtt. Ivar Stuan, a norvég északi összetett síelők szövetségi kapitánya azon töprengett, hogy vajon a riválisaik mit gondolhatnak, mégis mitől ennyire jók a norvégok. És nem csak a nők, hanem férfiak is (ugyanebben a versenyszámban a férfiaknál is kettős norvég siker született). Ha engem kérdeztek, szerintem a norvégok titka az, hogy síléccel a talpukon születnek, és mindenhová IS síelve közlekednek.
Forrás: VG
Még 3 év Sanderrel
Miután az előző években a Kolstad kézilabdacsapata alapos nagybevásárlást rendezett, eljött az ideje annak is, hogy elkezdjék ezeket a szerződéseket meghosszabbítani. 2024 február 2-a jeles nap lesz a Kolstad Håndball életében, ugyanis ezen a napon jelent meg egy sajtóközlemény, amelyben tudatták, hogy Sander Sagosen 2027-ig meghosszabbította a szerződését.
A közleményben egy isteni sütirecept (komolyan nagyon finom, egyszer mindenkinek ki kell próbálni, forrás: Trust me, bro) mellett még az is szerepel, ha minden a tervek szerint alakul, még 2027 után is a trondheimi klubot fogja erősíteni a norvég válogatott irányítója. Sagosen a maga részéről úgy nyilatkozott, hogy nem kellett sokat győzködni őt a hosszabbításról (feltehetőleg a szerződése mellé odapakolt ingyen kondibérlet, illetve korlátlan fogyasztásra feljogosító Pizzabakeren-kupon is közrejátszott a döntés meghozatalában). Szerinte hatalmas élmény volt két korábbi csapatát, a Kielt és a Paris Saint-Germaint is alaposan elintézni a BL-ben hazai pályán. Pláne úgy, hogy 2021 körül a Kolstad még valahol a középmezőny közepén tévelygett, aztán egy éjszaka megjelent egy szellem a klub vezetőinél, és azt mondta nekik, hogy kezdjenek el építeni egy európai szinten is versenyképes sztárcsapatot. A most 28 éves Sagosen azon reményének is hangot adott, hogy a karrierjét a Kolstadnál fogja tudni majd befejezni, amikor eljön annak ideje.
Forrás: VG
Haaland elszállt
A Finansavisen még január 31-én számolt be arról, hogy Haaland korábbi cége, a Sola M600 egy Pilatus PC-12-es típusú magánrepülőt vásárolt, melynek értékét 50-70 millió norvég korona környékére becsülik a repüléshez nálam jobban értők. A légijárművet egyesek a repülés svájci bicskájának nevezik, hogy miért, azt nem tudom. Carl-Christian Gunnestad, repülők kiközvetítésével foglalkozó szakember leírása alapján a repülőgép luxuskabinját a BMW tervezte, a pilótafülke pedig minden képzeletet felülmúl (valószínűleg azzal, hogy az itt elhelyezett chemtrailszóró gomb színaranyból van).
Ami pedig Haalandot illeti, korábban egy Piper M600-as magánrepülőgépet vezetett, amit előző év végén a környezetvédelem jegyében eladott. Az újonnan beszerzett gépet 2014-ben gyártották egyébként. Február elsején pedig meg is jelent korrekció, ugyanis a cikk eredetileg azt állította, hogy maga Haaland vette meg a repülőt. Ezzel szemben a valóság az, hogy a norvég futballklasszis korábbi repülős társa vette a gépet. Ráadásul Haaland a korábban emlegetett cégből is kiszállt.
Forrás: ABC Nyheter