12. mai 2024
2024. 19. hét
E heti szerkesztőink:
Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia, Boros Judit, Hartvig Márton
Köszöntünk mindenkit ezen a remélhetőleg kellemes májusi reggelen, vagy egyéb napszakon, amikor felkerül az összefoglaló, mert az eheti szerkesztő @Kovács Ádám rendkívül késő állt neki foglalkozni a hírekkel. De legalább elkészült.
Nyomozóink/heti szerkesztőink készen állnak, hogy beszámoljanak egy pár érdekes dologról, amelyekre internetes kutatómunkájuk során bukkantak:
Marci leleplezett egy pár rejtélyes szökevényt
Betti kiderítette, hogy Norvégia milyen minőségben volt jelen Putyin beiktatásán
Anna elénk tárta, hogy mekkora félelmet okoz a norvégoknak a mikroműanyag
Judit lerántotta a leplet a norvég naturisták most már nem annyira titkos életéről
Ádám pedig átfogó nyomozati anyaggal készült, amiben szerepel Haaland (duplán), szájkarate, mobilos játék, V. Harald király, kokain, hokizás, Eurovíziós Dalfesztivál is
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Jó olvasást kívánunk!
Lazacszökés!!!
Körülbelül 14 000 lazac szökött meg a Lerøy egy lazacfarmjáról Hitrában vasárnap (május 5). A lazacok olyan 7 kilós példányok voltak. A cég vezérigazgatója, Harald Larssen szerint a helyzet kétségbeejtő, hisz a céljuk a lazacszökések lenullázása volt. A napokban több ezer méter hálót dobtak a vízbe, hogy megpróbálják összefogdosni a szökevényeket, és még ennél is többet terveznek bevetni, amennyiben megkapják hozzá a szükséges engedélyeket.
A szökés egész pontosan a Fillfjordenben történt, és az ok valószínűleg az, hogy a háló megsérült valahol. Larssen állítása szerint szoros kapcsolatban vannak jelenleg a hatóságokkal az ügyben, és próbálják a helyzetet a legjobban kezelni.
Az ilyen szökések azért nagyon problémásak, mert a lazacfarmokon tenyésztett lazacok nagyon életképtelenek, szaporodniuk viszont csak sikerül, így pedig teljesen tönkreteszik a már amúgy is megfogyatkozott vadlazacok génállományát. Állítólag a horgászoknak sem nyújt kifejezetten nagy élményt egy ilyen fogás, hisz ezeknek a lazacoknak annyira nincs életösztönük, hogy a szerencsés horgász gyakorlatilag csak kivontatja őket a vízből a partra, mindenféle ellenállás nélkül.
Forrás: VG
Hartvig Márton
Szolgálati közlemény: Nem értek semmit!
Kedves olvasók, kedves szerkesztőség, elérkezett a teljes mentális leolvadásom pillanata, amiért elnézést kérek Heti megírandó cikkekre való vadászatom során ebbe a címbe futottam bele az E24-en: Konkurransetilsynet: Svak konkurranse i deler av det norske dagligvaremarkedet, vagyis hogy a Versenyhatóság szerint nincs igazán verseny a norvég élelmiszerpiac egyes részein. Hogy mi van?? Nincs igazán verseny? Hát mikor volt? Ez a norvég társadalom alappillére, nem?
Talán még a kedves olvasó emlékezhet arra, hogy tavaly februárban micsoda felháborodás volt, hogy a három nagy élelmiszeróriás, a Reitan, a Norgesgruppen és a Coop közül a Norgesgruppen nem emelt árat. Ez annyit jelentett, hogy a Kiwiben néhány termék valamivel olcsóbb maradt, a Rema és a Coop pedig anyázott amennyire a csövön kifért, hogy ez milyen alattomos húzás, emiatt emberek fogják elveszíteni a munkahelyeiket, vezérigazgatók a hyttéiket, katasztrófa. Majd a két másik szereplő lenyelte a békát, és kicsit visszavettek az áraikból és amennyire emlékszem visszaállt a rend.
És akkor felmerül a kérdés, hogy a Versenyhatóság pókösztöne nem jelzett be legalább ezen a ponton, amikor egyes piaci szereplők egész konkrétan felháborodtak azon, hogy versenyhelyzet alakult ki? Azt már inkább nem is firtatnám, hogy az előző években ezt a kérdést egyáltalán merte-e valaki piszkálni, vagy hogy az ilyen sztorikat vajon hallja-e a Versenyhivatal, mert elfolyik a maradék agyvizem is.
Norvégia nem EU-tag, ami talán jó, talán nem, de valamennyire mindenképp érthető. Van egy lakosságát tekintve kicsi ország, minimális mezőgazdasági adottságokkal, de szeretnék, ha az a néhány földműves és állattenyésztő megélne, ezért inkább úgy döntenek, hogy a nagy választék helyett a nagy kisegítés az elsődleges prioritás. Az ország ezért inkább nem enged be külföldi szereplőket, az élelmiszerláncok pedig a helyi termelők termékeit helyezik a polcaikra. Mindenki mindenhol ugyanazt ugyanannyiért. Ez pedig úgy ahogy működik.
A probléma csak az, hogy az Úr 2024. évét írjuk, a norvég pedig, mint a világ egyik legfogyasztóképesebb népe röpköd fel-alá Grancára, Bangkokba, Budapestre és azt látja, hogy a solymári Auchanban jobb minőségű, több, és olcsóbb tengeri kaja van, mint az Aker Bryggén a Menyben, ez az élmény pedig lassan, de fokozatosan elgondolkodtatja a jónépet, hogy akkor végső soron mi végett ez a rendkívül szolidáris gazdasági rend, ha egy-két élelmiszeripari felsővezetőn kívül senki más nem jár jól vele?
Na jó, még talán a klíma is jól jár, hisz minél kevesebb nemzetközi szállítgatás, annál jobb ugye, tehát megveregethetjük mentálisan a vállunkat, hogy milyen szépen, környezettudatosan élünk itt Norvégiában, csak hát ha meg ez igaz lenne, akkor nem 16 hét alatt érnénk el az éves túlfogyasztásunk napjához sem. A történet vége tehát az, hogy itt vagyunk a rengeteg olajpénzzel ami egy virtuális térben termeli újra magát, de kb. másfélszer többet fizetünk alap élelmiszerekért, amik egyébként minőségben alulmúlják az európai átlagot, és mindezek ellenére még így is élen járunk a túlfogyasztásban. A történet vége tehát az, hogy baromi drágán élünk, de legalább rosszul.
Mit lehet akkor tenni? Az élelmiszerpiac jelenleg úgy működik, hogy minél kisebb vagy, annál nehezebb betörnöd. A nagy szereplők sokkal kedvezőbb üzleteket tudnak kötni a nagykereskedőkkel, sőt ez a különbség akkora, hogy bizonyos esetekben a kisebb vállalkozók már a kiskereskedőktől szerzik be a saját árujukat, amit aztán így soha nem fognak tudni versenyképes áron értékesíteni. Külföldről importálni meg ugye nem játszik, mert védjük a norvég termelőket, nem vagyunk EU, stb.
Azt már néhány parlamenti képviselő és párt is kezdi kapizsgálni, hogy ezzel a helyzettel kezdeni kell valamit, legalábbis erre engednek következtetni egyes megszólalások, de a jelenlegi kormány például látszólag egyáltalán nem foglalkozik a problémával, és még egy esetleges kormányváltás esetén is valószínűleg több ciklusnak kéne lefutnia ahhoz, hogy történjen az ügyben bármi előrelépés. Addig pedig a legtöbb amit tehetünk az az, ha a kis üzletekben fizetünk jóval többet, hogy valamiféle küldetéstudat által vezérelve mutassunk egy középső ujjat a jelenleg regnáló élelmiszerkartellnek.
Forrás: E24
Hartvig Márton
Magánrepülővel hozták haza a terrorizmussal vádolt Bhattit
Arfan Qadeer Bhatti egy pakisztáni származású norvég állampolgár, akit a 2022-es júniusi oslói lövöldözésben való bűnrészességgel vádolnak.
A júniusi terrortámadás után Bhatti Pakisztánba menekült, ahol letartóztatták, de a norvég hatóságoknak sikerült elérniük, hogy Pakisztán kiadja Bhattit Norvégiának. A norvég rendőrség összesen 2,6 millió koronát költött arra, hogy Bhatti visszatérjen Norvégiába (csak a Bombardier Challenger típusú bérelt magánrepülő költsége kb. 1,6 millió korona volt), és megjelenhessen az Oslói Kerületi Bíróságon.
Bhatti továbbra is ártatlannak vallja magát a súlyosbított terrorizmus vádjában, és tagadja, hogy köze lenne a 2022. június 25-i terrortámadáshoz. A fő vádlott, Zainar Matapour elleni per közel nyolc hete folyik, amiben Bhatti tanúként vesz részt.
Forrás: NRK
Pál Bettina
Húsvét után megugrottak az élelmiszerárak
A közgazdászok úgy vélték, hogy az infláció még az eddiginél is gyorsabban csökkenhet, de az élelmiszerárak szokatlanul erős áprilisi emelkedése erre rácáfolt.
Az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára márciusról áprilisra 3,3 %-al emelkedett a Norvég Statisztikai Hivatal adatai szerint.
Különösen a csokoládé, az üdítőitalok, a kávé és a citrusfélék ára ugrott meg. Az élelmiszerárak most 6,8 %-al magasabbak, mint egy évvel ezelőtt.
A Norges Bank célja az, hogy az árak ne emelkedjenek évi 2%-nál gyorsabban. Márciusban az éves infláció a központi bank által vártnál nagyobb mértékben csökkent. Akkor egyes közgazdászok úgy vélték, hogy szeptemberben kamatcsökkentésre kerülhet sor. Most kiderült, hogy az infláció a vártnál lassabban csökken, ezért szeptember helyett decemberben jöhet a kamatcsökkentés.
Forrás: NRK
Boros Judit
Norvégia moszkvai nagykövete vett részt Putyin beiktatási ceremóniáján
Vlagyimir Putyin újabb hat évig Oroszország elnöke lesz. Újraválasztását egy grandiózus ceremóniával ünnepelték meg május 7-én. Az ünnepségen Robert Kvile, Norvégia moszkvai nagykövete is részt vett, amit több politikai párt is kritikusan értékelt. Azzal érveltek, hogy a norvég jelenlét legitimálta a választást, aminek valódisága kétségeket ébresztett.
Az EU és több európai ország egyértelműen kijelentette, hogy nem vesz részt az orosz ünnepségen. Az orosz Központi Választási Bizottság szerint Putyin a szavazatok 87 százalékát szerezte meg. Ine Eriksen Søreide, a parlament Külügyi és Védelmi Bizottságának vezetője kevésbé kritikus. Elmondta, hogy rengeteg szempontot kell figyelembe venni egy ilyen döntés előtt, mégis úgy gondolja, hogy ez nagyon rossz jelzést küld a világnak, hiszen az elnökválasztás nem volt tisztességes és szabad, ráadásul a választás Navalnij ellenzéki politikus halála után történt. Eivind Vad Petersson államtitkár szerint világos, hogy Oroszország a rossz oldalon áll, ugyanakkor fontos, hogy Norvégia fenntartsa a diplomáciai kapcsolatot a szomszédaival. Oroszország nem csak szomszédos ország, hanem partner a kétoldalú tengeri biztonsági-, halászati- és határmenti együttműködésekben is.
Forrás: VG
Pál Bettina
A norvégok aggódnak a mikroműanyag miatt
Egy új kutatásból kiderül, hogy a norvégok 53%-a aggódik amiatt, hogy milyen hatással van az egészségre a műanyag.
A kutatást a Censuswide nevű kutatási szervezet végezte a Greenpeace megbízásából, írja a Dagsavisen.
Ijesztőek az olyan hírek, amelyek arról szólnak, hogy a műanyag megjelenik különböző helyeken, például kint a természetben, a levegőben, amit belélegzünk, az ételben és még a vérünkben is – mondta Haldis Tjeldflaat Helle, a Greenpeace szaktanácsadója.
A kutatásban, amelyben több, mint 19.000 ember vett részt összesen 19 országból, 82% számolt be arról, hogy támogatják a műanyagtermelés csökkentését célzó javaslatot. A kutatás hátterében az ENSZ nemzetközi műanyagtermelésről szóló szerződéssel kapcsolatos tárgyalása áll.
A műanyagválság nemcsak a környezet szempontjából jelent hatalmas problémát, hanem a kutatók úgy vélik, hogy egészségügyi szempontból is aggodalomra adhat okot – közölte Tjeldflaat Helle.
A felmérésből az is kiderül, hogy a résztvevő norvég szülők 68%-át aggasztja, hogy a műanyag milyen hatással van gyermekeik egészségére.
Forrás: Nettavisen
Kékedi Anna
Ahány ember, annyiféle test
A Norvég Naturista Szövetség szerint az emberi test önmagában is sokszínű és gyönyörű, ezért szeretnének minél többféle meztelen testet megmutatni a fiataloknak, és ellenpontozni a tökéletesre retusált testek kultuszát.
A naturizmus (korábban nudizmus) egy nem szexuális jellegű meztelen életmód, ahol férfiak és nők együtt gyakorolják a közösségi meztelenkedést. A Norvég Naturista Szövetségnek körülbelül 2000 tagja van. Annak érdekében, hogy minél több embernek legyen lehetősége a naturizmus gyakorlására, az ország több részén naturista- és rekreációs tereket hoztak létre. Az országban három kemping illetve üdülőhely áll a naturisták rendelkezésére: Skovly Halden közelében, Sjøhaug Moss közelében és Isefjærleiren Høvåg-ban. Nyaranta körülbelül 20 ezren fordulnak meg ezeken a területeken.
A Norvég Naturista Szövetség meg akarja mutatni, hogy a naturizmus egy társadalomkritikus mozgalom, és az elérhetetlen ideálokkal szemben a természetes testeket és a testpozitivitást népszerűsítik. A szövetség vezetői úgy vélik, hogy a naturistáknak láthatóknak és hallhatóknak kell lenniük, hogy ellensúlyozzák a közösségi médiában terjedő trendeket. A természetes testek felvállalásával jó példát mutatnak, és azon dolgoznak, hogy a fiatalok megszokják, hogy normális testeket látnak a szexualizált testek helyett. Így nagyobb rá az esély, hogy nem az elérhetetlen, retusált ideálok alapján ítélik meg a saját külsejüket.
"Vékonyak és kövérek vagyunk, kis és nagy mellekkel, kis és nagy péniszekkel, striákkal és narancsbőrrel" - mondja Helle Linné Eriksen, a Norvég Naturista Szövetség vezetője, miközben meztelenül ül egy padon a tűző napsütésben a Norvég Naturista Szövetség országos találkozójának szünetében.
Az egyesület különböző szabadidős tevékenységeket szervez, naturista strandokon, meztelen golfon, meztelen jógán és saját ifjúsági hálózatán keresztül toboroz fiatalokat.
Forrás: NRK
Boros Judit
Nem értette meg a diagnózist
A nyelvi kihívásokkal küzdő betegek közül többek tapasztalata, hogy az egészségügyi ellátórendszerben nem biztosítanak számukra tolmácsot. Ez sokszor oda vezet, hogy nem a megfelelő kezelést kapják. 2023-ban a tolmácsolási megbízások 34 %-át a közszférában olyan tolmácsok végezték, akiknek semmilyen szakképesítésük nem volt.
Egy nő, akit rákbetegséggel diagnosztizáltak, minden konzultációjára magával vitte a férjét. Minden találkozóra tolmácsot kértek, de azt mondták nekik, hogy erre nincs szükség, mert a férje egy kicsit beszél norvégul. Utólag kiderült, hogy a nő nem értette, hogy rákot diagnosztizáltak nála, ezért nem akkor kezdte el a kezelést, amikor kellett volna.
Egy férfi maradandó károsodást szenvedett a lábán, mert visszautasított egy szükséges műtétet, mivel nem értette, hogy mit mondanak neki.
Egy páciens csoportterápiára jelentkezett, de mivel ezen a tolmács nem vehetett részt, ezért a beteg sem tudott részt venni a terápián.
Egy nő, akin akut császármetszést hajtottak végre, nem értette a tájékoztatást, amit akkor kapott, amikor hazaengedték a kórházból, ami a sebgyógyulás körüli problémákhoz vezetett.
Ezek az esetek az elmúlt két évben történtek.
Paulina Slusarczyk, a Norvég Tolmácsok Szövetségének vezetője több olyan, az elmúlt években készült jelentésre hivatkozik, amelyek a tolmácsok egészségügyi rendszerben való alkalmazását vizsgálták, és amelyek a tolmácsok kihasználatlanságát mutatták. Ez a gyakorlat helytelen diagnózishoz, helytelen kezeléshez és az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos nagyon rossz tapasztalatokhoz vezethet. Elsősorban az egészségügyi szakembereknek kell felmérniük, hogy szükség van-e tolmácsra, és ha igen, akkor fontos, hogy azok képzett tolmácsok legyenek.
Miért használnak mégis az esetek harmadában képesítés nélküli tolmácsokat? Sokszor azért, mert az adott nyelvre képzett tolmácsok egyike sem áll rendelkezésre a kívánt időpontban, és a szervezet nem tudja megváltoztatni a találkozó vagy beszélgetés időpontját.
Előfordulhat, hogy az intézmény vagy az általa igénybe vett ügynökség nem rendelkezik elég jó szervezeti megoldásokkal a tolmácsolási igények kielégítésére, és/vagy nincs megállapodás a szóban forgó nyelven képzett tolmácsokkal. Az is megtörténhet, hogy a kívánt nyelven egyáltalán nem állnak rendelkezésre szakképzett tolmácsok.
Az egészségügyi szakszolgálatok (27 %) és az önkormányzati szolgáltatások (34 %) esetében a legmagasabb a képesítés nélküli tolmácsok aránya. Ezekben a szolgáltatásokban közös, hogy részben vagy egészben a közbeszerzési szabályok hatálya alá tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a tolmácsolási megbízásokra pályázatot kell kiírni. A közbeszerzési szabályok alól mentesülő közintézmények, például a bíróságok és a bevándorlási hivatalok csaknem 100 %-ban képzett tolmácsokat alkalmaznak. Ráadásul az általuk alkalmazott tolmácsok magasan képzettek. (A képzett tolmácsok A - E minősítései a Nemzeti Tolmácsnyilvántartás különböző képesítési szintjeire utalnak.)
Bjørn Erik Thon, az egyenlőségért és a diszkrimináció elleni küzdelemért felelős miniszter is kritizálta a rendszer jelenlegi működését, és rámutatott, hogy a probléma több ágazatra is vonatkozik, nem csak az egészségügyre. Sokszor nem alkalmaznak szakképzett tolmácsokat a háziorvosoknál, a börtönökben, a NAV-nál, a gyermekjóléti szolgálatoknál és az iskolákban sem. Már 2022-ben bizottságot neveztek ki a probléma felülvizsgálatára és változtatási javaslatok kidolgozására.
Az IMDI konzultációs nyilatkozatában azt javasolják, hogy a tolmácsok is kerüljenek be a szolgáltatási szerződésekre vonatkozó kivételek közé. “Mivel a tolmácsok igénybevételét törvény írja elő, és a tolmács jogilag szabályozott szakma, helyénvaló, hogy a tolmácsok kinevezése mentesüljön a közbeszerzési szabályok alól" – írják.
Forrás: NRK
Boros Judit
Így vélekednek a norvégok az Eurovíziós Dalfesztiválról
2024. május 11-én a svédországi Malmö városában rendezik az Eurovíziós Dalfesztivál idei nagydöntőjét, amiben Norvégia is érdekelt. A skandináv országot a Gåte nevű norvég népzenét, elektronikus zenét és progresszív metalt vegyítő, leginkább háőőőizé-stílusban nyomuló formáció képviseli Ulveham című dalukkal, amely címéből kitalálható módon ékes szép norvég nyelven fog elhangzani. Nem csak emiatt a dal miatt ellentmondásos a Dalfesztivál megítélése a norvégok körében.
A VG felmérése szerint a válaszadók 2/3-a úgy véli, Izraelt nem lett volna szabad engedni részt venni az idei versenyen azok után, amit az előző hónapokban a palesztinokkal művelnek (ráadásul az izraeli versenyző, Eden Golan dala eredetileg eléggé egyértelműen utalt a tavaly októberben kezdődött eseményekre, emiatt át kellett írni a dal szövegét, és még a címét is meg kellett változtatni. Ég veled October Rain, üdvözlet Hurricane).
A kutatásban részt vevők 19%-a pedig azt mondta, hogy bojkottálni fogja az idei adást Izrael részvétele miatt. Az oslói Carls nevű szórakozóhely pedig bejelentette, hogy Izrael fellépésének idejére ki fogják kapcsolni az élő adást. Ez a 2/3 annyira 2/3, mint Magyarországon. Ugyanis az összes válaszadó 39%-a azt mondta, hogy az Eurovízió nem érdekli őket. A maradék 61% megoszlása: 23% nézni fogja annak ellenére, hogy szerintük Izraelt ki kellett volna zárni, 19% bojkottálni fogja az egészet, 12% szerint a politikának nem szabad befolyásolnia egy ilyen versenyt, és nézni fogja, 8% számára pedig teljesen közömbös Izrael részvétele, és nézni fogja a rendezvényt. Ezzel pedig kb. ki is jön a 2/3. A svéd Aftonbladet Eurovízió-szakértője, Tobbe Ek arra számít, hogy sokan tiltakozásból fognak csak Izraelre szavazni, ezzel győzelemhez segítve őket. Hogy ez az eshetőség mit jelent a versengés jövőjére nézve, abba sokan nem mernek belegondolni.
A korábban emlegetett Carls az izraeli fellépő bojkottálása mellett azt is kijelentette, hogy a május 11-i este bevételét teljes egészében az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezetnek fogják felajánlani, ezzel is segítve a Gázai Övezetben végzett humanitárius munkájukat. Emellett azt is bejelentették, hogy a helyszínről nincsen egy zászló sem kitiltva, így nyugodtan be lehet vinni palesztin zászlót a Carls-ba. Ezzel szemben a malmői döntő helyszínéről kitiltották a palesztin zászlót.
A VG cikkében szerepelt még egy szavazás, ahol az alábbi eredmények születtek: 27 ezer szavazat érkezett be. 30% bojkottálni fogja az idei versenyt Izrael részvétele miatt. 25% nézni fogja annak ellenére, hogy szerintük Izraelt diszkvalifikálni kellett volna (ha már anno 2022-ben a ruszkikat kivágták, mint a macskákat a dolgukat végezni). 17%-ot annyira érdekel az esemény, mint Soros Györgyöt, hogy a magyar kormány mit hazudik róla. 16% csak azért fogja nézni, hogy Izraelt támogassa. 11% pedig azt a választ adta, hogy semmilyen módon nem izgatja őt fel Izrael részvétele.A dolgokat tovább bonyolítja, hogy május 11-én délután kizárták a hollandok versenyzőjét, Joost Klein-t, miután állítólag meglehetősen durva, fenyegetésekkel tarkított szóváltásba keveredett egy szervezővel. A holland versenyzőt egyébként előzetesen a komolyabb esélyesek között emlegették.
UPDATE 19:12: Azóta kiderült (legalábbis ha hiszünk a holland AVROTROS műsorszolgáltatónak), hogy mindösszesen egy kamera irányába tett fenyegető kézmozdulat váltotta ki ezt a válaszreakciót (miután volt egy megállapodás, hogy a május 9-i elődöntős fellépése után, amikor lejön a színpadról, akkor már nem kamerázzák őt. Ezt valami rendkívül okos kamerás nem vette figyelembe). Ez kb. annyira abszurd, mintha egy focista azért kapna piros lapot, mert fenyegetően néz a másik csapat egyik játékosára. Lásd még: Ártatlanság vélelme menüpont
Forrás: VG
Kovács Ádám
A deepfake nem király, értem?
Egy szép napon az történt, hogy az ålgårdi Kongeparken adott otthont a végzős diákok idei országos találkozójának. Ezen a rendezvényen fellépett a zseniális Ballinciaga nevű formáció is, akik szerint rendkívüli módon vicces, ha Őfelsége szól egy pár szót a koncert előtt az egybegyűlt fiatalsághoz.
V. Harald vagy tréfarépát reggelizett, vagy a beszédírója írta meg a köszöntőt mocsárrészégen, mivel a király száján az alábbi szavak jöttek ki: „ A norvégok olyan lányok, akik a lányokat szeretik, olyan fiúk, akik a fiúkat szeretik, és olyan végzős diákok, akik szeretik a kokaint, a prostikat és a Ballin’-t.” Őfelsége ezt követően hozzátette, hogy amikor utoljára találkozott a „Ballin’” tagjaival, akkor együtt szívtak fel egy pár királyi csíkot (az eseményre díszvendégként meghívták Deutsch Tamást, a FIDESZ EP-listavezetőjét is, aki igazi fehér por-szakértőnek mondható).
Az egészben az a legkellemetlenebb, hogy V. Harald nem is mondott ilyesmiket, ugyanis ő is áldozatul esett a deepfake-nek, és az egész nem több, mint egy kicsit erősre sikerült poén. Nem látja ennyire poénosan a dolgot Andrine Seppola, a Senterpartiet (Centrum Párt) ifjúsági szervezetének, a Senterungdommennek az elnöke. Szerinte rendkívül ízléstelen és sértő ilyesmivel poénkodni, a Ballinciagának pedig elnézést kellene kérnie a királytól, hogy ilyen szavakat adtak a szájába.
A norvég törvények 2015 óta nem büntetik a felségsértést, a halálbüntetést 1979-ben eltörölték (2014-ben pedig ezt Alkotmányba foglalták), vagyis nem kell arra számítani, hogy a tréfa elkövetőit nyilvánosság előtt lefejezik. Seppola, aki eléggé kiakadt ezen a poénon, úgy vélekedik, hogy a királyt nem kellene belekeverni egy ennyire komoly és megosztó kérdésbe, mint a kábítószerek. A királyi udvar nem reagált a Dagbladet megkeresésére, a Ballinciaga tagjai pedig azt nyilatkozták, hogy ők és a végzős diákok is szeretik a királyt, a buliban pedig mindenkit szívesen látnak, még a királyi család tagjait is, ugyanis ettől lesz csak igazán király a buli.
A zenekar V. Harald egy 2016-os beszédét parodizálta ki a videóban, akkor a király azt mondta, hogy: „A norvégok olyan lányok, akik a lányokat szeretik, olyan fiúk, akik a fiúkat szeretik, és olyan fiúk meg lányok, akik egymást szeretik. A norvégok hisznek Istenben, Allahban, A Mindenben és A Semmiben.”
A Senterungdommen elnöke amellett, hogy kiakadt a Ballinciagára, hosszasan ecsetelte, hogy ő mennyire józan életű, aki soha nem drogozott, soha nem feleselt (itt most a házi készítésű égetett szesz fogyasztására gondoltam, nem a visszapofázás nemes aktusára). Két éve ő maga is érettségi előtt állt, akkor szemtanúja volt annak, hogy sokan buszról buszra jártak kokózni, és így a rendőrség nem tudta őket elkapni. Seppola búcsúzóul még azt is hozzáteszi, hogy ő mindig betartotta a norvég törvényeket.
Forrás: Dagbladet
Kovács Ádám
Haaland, az igazi karakter
Erling Haaland történelmet írt.
Nem arról van szó, hogy ő már május 7-én, egy nappal hamarabb letette a történelem érettségit. Hanem arról, hogy első valódi emberként bekerült a Clash of Clans nevű mobilos stratégiai játékba, ugyanis róla mintáztak egy új karaktert.
A Spillavhengighet Norge (Játékfüggőséggel foglalkozó norvég szervezet) szerint a játék bizonyos elemeiben nagyon emlékeztet a szerencsejátékra, és ez veszélyes. Magnus Pedersen, a szervezet tanácsadója szerint rendkívül szomorú és felesleges, hogy egy ilyen nagy nevű focista egy szerencsejátékos elemeket tartalmazó játékhoz adja arcát és nevét is. Ugyanis a Clash of Clans alapvetően ingyenes, de ha az ember gyorsabban akar benne haladni, akkor fizetnie kell, és ezt Pedersen szerint sokan meg is teszik.
Az ilyesmi különösen népszerű a fiatalok körében, akiknek sokszor alapból nincsen sok pénze. Inger Line Hansen, a függőséggel küszködőkkel foglalkozó Actis főtitkára szerint a játékot fejlesztő Supercell részéről cinikus húzás egy ilyen példaképet berakni a játékba, mint Haaland. Ugyanis sokan nem azért fogják megvenni a karaktert, mert annyira szükségük van rá, hanem mert menő, és így nem érzik magukat kirekesztve. Welcome to vadkapitalizmus, fiatal barátaim.
Ez kb. ugyanolyan jelenség, mint hogy Magyarországon június elejétől kezdve a McDonald’s (Németh Szilárd kedvéért Mekdánelc) egy különleges Szoboszlai Dominik-menüt fog árusítani a játékos kedvenc falatjaival. Hansen szerint azért is aljas húzás a Supercell részéről, hogy belerakták Haalandot a játékukba, mert így is degeszre keresik magukat a mikrotranzakciókból és a játékfejlesztők kizsákmányolásából, ezzel a lépéssel pedig még egy kis plusz pénzt kihúznak a fiatal játékosok zsebéből. Majd azt is hozzáteszi, hogy szerinte Haaland más, ennél sokkal jobb célokra is használhatná a hírnevét, és Norvégia egyes számú futballsztárjának nem igazán jó az ítélőképessége.
A focisták jó része egyébként nem egy akadémiai díszdoktor, de nem is ezért szeretjük őket. A Supercell közleményében annyit reagált, hogy kimondottan úgy tervezik meg a játékaikat, hogy eltántorítsák a felhasználókat a túlzásba vitt játéktól. Állításuk szerint az aktív játékosok 80%-a sosem költ egyetlen fillért sem mikrotranzakciók keretein belül. Mari Velsand, a Norvég Médiahatóság igazgatója az NRK-nak nyilatkozva kifejtette, hogy ők a felnőtt példaképeket arra szeretnék ösztönözni, hogy segítsenek a számítógépes játékokat befogadóbbá és biztonságosabbá tenni a gyerekek és a fiatalok számára. Szerinte még fontos az is, hogy a szülők nyílt, őszinte beszélgetéseket tudjanak folytatni gyerekeikkel az ilyen játékokról és veszélyeikről.
Forrás: NRK
Kovács Ádám
Folytatódott a Keane-Haaland konfliktus
A változatosság kedvéért ismét viták kereszttüzébe került Erling Haaland. Ezúttal nem azért, mert gólképtelen maradt. De még csak nem is azért, mert a nyílt utcán nekiállt embereket fagyasztott pizzával dobálni. Hanem azért, mert a Manchester City Wolverhampton elleni május 4-i meccsén a City 5-1-es sikeréből 4 góllal vette ki a részét, de a meccset nem játszotta végig, mert Pep Guardiola lecserélte a lefújás előtt. Haalandnak ez nem tetszett, és ellenérzéseinek hangot is adott. Ebből pedig ismét balhé lett, mert Angliában minden ilyen apróságra rárepülnek.
A Manchester United csapatát korábban favágóként/hentesként erősítő Roy Keane is megszólalt az ügy kapcsán, nemes egyszerűséggel elkényeztetett hülye kis szarosnak nevezve a norvég csatárt. Mondjuk nem vagyok meglepődve, hogy egy egykori Man United-játékos ilyen primitív módon nyilvánul meg, néhányuknak mintha kötelezővé tették volna, hogy legyenek suttyó parasztnak.
Keane azt is hozzátette, hogy gyorsan el fogják felejteni az emberek a Haaland-hisztit, mert egyébként 4 gólt szerzett. De Haalandnak nem csak kritikusai akadnak. A szintén megmondóemberként tevékenykedő Alan Shearer, aki a Premier League történelmének legtöbb gólt szerző játékosa, kiállt a City norvég gólgyárosa mellett. Szerinte Haaland reakciója teljesen érthető, ő is dühös lett volna ugyanebben a helyzetben. Gary Lineker, aki szintén gólérzékenységéről volt híres játékosként, szintén Haaland mellé állt. Szerinte a norvég klasszis joggal volt dühös a lecserélését követően, miután gyakorlatilag egymaga megnyerte a meccset csapatának.
Egyébként a Haaland-Keane konfliktus eléggé komoly történelemmel rendelkezik. 2001-ben egy Manchester City-Manchester United összecsapáson Roy Keane egy „THIS IS MANCHESTER!!!” felkiáltással agyonrúgta Alfie Haalandot, aki belesérült a belépőbe. Ezt a rúgást sokan minden idők legbrutálisabb szabálytalanságának tartanak. Majd a földön fekvő norvég fölé hajolva még be is szólt neki.
Egy évvel később bevallotta, hogy mindezt szándékosan, bosszúból csinálta, miután Alfie Haaland még 1997-ben, a Leeds United játékosaként súlyos sérülést okozott Keane-nek, majd beszólt neki, hogy miért játssza meg magát ennyire. Úgy tűnik, ha már a pályán nincs ott, akkor legalább szóban rúg oda időnként egyet az ifjabbik Haalandnak. Keane ha már valódi karatésnak nem volt elég jó, legalább szájkaratéban remekel.
Forrás: VG
Kovács Ádám
Svájci lecke a norvégoknak
Az már a csehországi hoki VB előtt eldőlt, hogy a norvég keretben ott lesz Mats Zuccarello és Patrik Thoresen személyében két veterán klasszis. Ennek köszönhetően sokan eléggé komoly elvárásokat támasztottak Norvégiával szemben. Remélhetőleg olyanokat nem, hogy a döntőben majd 10-0-ra verjék meg Kanadát. Az elmúlt 10-12 évben a VB-ken rendre jól szereplő Svájc elleni május 10-i nyitányon egy harmadot követően 1-1-re állt a két csapat, a második harmadban 4-1-re ellépett a svájci csapat, az utolsó harmadban Nino Niederreiter, az NHL-ben szereplő Winnipeg Jets játékosa 5-1-es előnyhöz juttatta hazája válogatottját, majd norvég részről Michael Brandsegg-Nygård felhelyezte a szépségtapaszt, kialakítva az 5-2-es végeredményt.
A másik norvég gólt Markus Vikingstad, a német élvonalban szereplő Bremerhaven játékosa szerezte. A korábban emlegetett Zuccarello-Thoresen páros összesen 3 asszisztot jegyzett (Thoresen kettőt, Zuccarello egyet). Zuccarello a TV2-nek értékelt a meccs végét követően. Szerinte a norvég válogatott összeségében nem játszott rosszul, sok helyzetet alakítottak ki. Viszont a svájci csapat sok buta hibát kényszerített ki belőlük, amit aztán annak rendje és módja szerint könyörtelenül kihasználtak.
A Minnesota Wild 36 éves klasszisa azt is hozzátette, hogy még nem érte el az utazósebességét, ezért ezen a meccsen nem volt csúcsformában. Tobias Johansson szövetségi kapitány szerint Zuccarello sora volt az egyetlen, amelyik támadásban veszélyt tudott jelenteni a svájci kapura. A svéd szakember optimistán hozzátette, hogy ez van, holnap is nap lesz. Május 11-én Norvégia a házigazda Csehországgal méri össze tudását.
A tegnapi játéknap további eredményei: Szlovákia-Németország 4-6, Csehország-Finnország 1-0 (büntetőpárbaj után), Svédország-USA 5-2.
Forrás: TV2
Kovács Ádám