top of page

5. mai 2024

MANO-MAGAZIN.png

2024. 18. hét

E heti szerkesztőink:

Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia, Boros Judit, Hartvig Márton

Madárcsicsergős szép reggelt mindenkinek, ha hiszitek, ha nem, megérkezett a heti magazin legfrissebb és legropogósabb kiadása, telis-tele norvég és dán hírekkel.

Ezen a héten ügyes, okos és aranyos szerkesztőink az alábbi hírekkel készültek nektek:

Dia arról ír, hogyan mentheti meg a dán tojás a norvég piacot.

Anna egy különleges és ingyenesen megtekinthető királyi programot ajánl.

Betti az új dán abortusztörvényről is ír, ami befolyásolhatja a norvég szabályozást is.

Marci utánajárt, hogy hogyan folytatódik a Kjerkol-sztori, és vajon tényleg asztalos lett-e.

Judit cikkéből kiderül, hogy miben változnak a norvég borospalackok.

Ádám pedig megírta kötelező heti egy cikkét Haalandról Reni legnagyobb örömére, plusz belekóstolt a filmek és a deepfake-videók egzotikus világába.


Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.


Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.


Mivel május első vasárnapja van (volt), ezért nem feledkezhetünk el az anyák napjáról sem. Boldog anyák napját kíván a szerkesztőség minden kedves édesanyának, nagymamának, déd- és üknagymamának! 

Akkor vágjunk is bele az eheti kalandozásba!


Jó olvasást kívánunk!





Belpolitika, gazdaság

Erőszakhullám Oslóban



A fővárosban történt, tavalyi és idei késelések és lövöldözések több mint fele Gamle Oslo, Grünerløkka és Oslo Sentrum városrészekhez kapcsolható.  Az oslói rendőrség célzott intézkedésekkel próbálja megfékezni a fővárosi erőszakhullámot. Április 28-án este  egy 20 év körüli férfit lőttek le egy grønlandi kebabétteremben. Ez már a hatodik lövöldözés Oslóban 2024-ben, emellett idén már nyolc késelés is történt.  Az NRK értesülései szerint a 14 incidensből 10 a három fent említett,  központi városrészben történt. 


A rendőrség szerint az április végén lelőtt férfi nem véletlen áldozat volt, a legsúlyosabb erőszakos bűncselekményeket bűnszövetkezetek tagjai követik el. A jelenség nem új, és egyre romló tendenciát mutat. Tavaly 64 késelés és lövöldözés történt Oslóban, míg 2022-ben összesen 39 ilyen incidens volt a főváros területén.


A kormány az átdolgozott költségvetésében 635 millió NOK többletforrást különített el a rendőrség számára, amely a bűnszövetkezeteket veszi célba, és próbálják megelőzni, hogy a veszélyeztetett zónkákban élő gyermekek és fiatalok ezeknek a bandáknak a tagjaivá váljanak. A rendőrség bizakodó, úgy gondolják, hogy még nem késő, és az erőfeszítéseiknek meglesz a hatása. Espen Valsgård, 30 éves tapasztalattal rendelkező rendőrtiszt viszont nem hisz abban, hogy a bűnözés eltűnik, ha a rendőrség több pénzügyi forráshoz jut. Szerinte csak kemény intézkedések vezetnek egy kemény társadalomhoz, az enyhe intézkedések  egy naiv társadalmat eredményeznek. Ezért mindkét fajta intézkedésre szükség van, és fontos a rendőrség, az iskola és az önkormányzat eredményesebb, megelőzést célzó együttműködése is. 


A fiataloknak alternatívákat kell mutatnunk, vissza kell adnunk a jövőbe vetett hitüket, és azt a meggyőződést, hogy ők is képesek jól teljesíteni az iskolában. A legtöbb fiatalnak erre van szüksége, különben könnyen feladják. - “Miközben a politikusok azon vitatkoznak, hogy ki tette a legtöbbet és ki a legkevesebbet az erőszakos cselekmények számának csökkentése érdekében, a bűnözés körülöttünk zajlik” - mondta Unn Alma Skatvold, a Norvég Rendőrszövetség elnöke.


Forrás: NRK

Boros Judit

 

Kjerkol visszavág! Vagy hát megpróbál…



Ingvild Kjerkol, a nemrégiben lemondatott egészségügyi miniszter megtámadja a Nord Universitet bizottságának ítéletét a szakdolgozatával kapcsolatban. Az említett szakdolgozatról kiderült, hogy olyan 125 szövegegyezést tartalmaz más írásokkal, amiért Kjerkol diplomáját visszavonták, majd Støre le is mondatta.


Kjerkol szerint a 2021-es elbírálása a diplomamunkájának helyes volt, ezt pedig az ügyvédjétől  Marianne Klaussentől tudta meg a VG. Klaussen egyébként azt nehezményezte nagyon, hogy a titoktartást nem vette a Nord Universitet valami komolyan Kjerkol ügyében, és így olyan részletek láthattak napvilágot, amiknek szerinte nem szabadott volna. Ez vezethetett ahhoz, hogy az ügyet a média nem tárgyalta elég árnyaltan.


Eilif Nordahl, a bizottság vezetője csak értetlenkedik a kiszivárgott információk kapcsán. Egyrészről nem is érti kinek, és miért állna ez érdekében, másrészről beszéltek az informatikai osztállyal, és ők nem észleltek semmi szivárgást.


Klaussen úgy indokolja a diplomamunka validitását, hogy 2021-ben megalapozott munkával fogadták azt el, az újraértékelés kapcsán pedig a 2021-eshez képest nem változott semmi a tényeket illetően.


Kjerkol pályafutásával kapcsolatban azonban ne aggódjon senki. Ugyan lemondatták egészségügyi miniszteri pozíciójáról, de kapott helyette egy vezetői beosztást a parlament Energia- és Környezetügyi Bizottságában, szóval még távolról sem asztalos.


Forrás: VG

Hartvig Márton

 

Ismét emelkedett a bolti műanyag zacskók ára


Tavaly augusztusban emelkedett utoljára a bolti műanyag zacskók ára. A Handelens Miljøfond adatai szerint a fogyasztás ezt követően 40%-kal csökkent, de még így is elmarad a várakozásoktól A szervezet május 1-től újabb 1 koronával emelte a díjat, ami a boltotkban kb 1,25 koronás emelkedést okozott. A Handelens Miljøfond célja, hogy a norvégok 2025 végére legfeljebb 40 műanyag zacskót vásároljanak fejenként. Jelenleg ez a szám 80 zacskó/fő.


Forrás: NRK

Pál Bettina

 

Sajtószabadság index 2024



A sajtószabadság indexét minden évben május 3-án publikálja az 1985-ben alapított Riporterek Határok Nélkül (Reporters Without Borders) nevű nemzetközi non-profit szervezet. A 2024-es jelentésükben 180 országot vizsgáltak egy 100 pontos skálán. Az országokat 5 mutató (biztonság, jogrendszer, politikai-, gazdasági- és, szociokulturális kontextus) szerint rangsorolták.


Az összetett listát idén is Norvégia vezeti. Norvégia mögött Dánia, Svédország, Hollandia és Finnország áll, míg Irán, Észak-Korea, Afganisztán, Szíria és Eritrea a rangsor legvégére került. Magyarország a 67. helyet foglalja el az idei jelentésben. Magyarország a  legkevesebbet pontszámot a politikai kategóriában érte el, ami a politikai nyomásgyakorlást és a média autonómiáját méri. A politikai kategóriában Norvégia az első, míg Magyarország a 124. 


Néhány érdekesség:


Norvégia

  • Az NRK közszolgálati műsorszolgáltató  a piacvezető.

  • Az országban 230 hírügynökség működik.

  • Az elmúlt években az interneten egy radikálisabb újságírói környezet alakult ki.

  • A norvég politikusokról elmondható, hogy nem nevezik zsigerből álhírnek azokat a tudósításokat, amik kedvezőtlenül mutatják be őket.

  • Az alkotmány garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát és a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogát. 

  • A médiaipar közös etikai kódex szerint működik. 

  • A társadalom és az állam ösztönzi a független újságírást és az eszmecserét.

  • Az újságírók biztonságos környezetben dolgozhatnak, bár időnként zaklatják őket. Csak néhány esetben jelentettek erőszakos viselkedést az újságírók ellen.


Magyarország

  • A piac erősen koncentrált: a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) körülbelül 500 országos és helyi médiaszervet tömörít, amely a kormány érdekeit szolgálja.

  • A független média erős pozíciókat tart fenn a piac más szegmenseiben.

  • A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásával fennáll a veszélye, hogy tovább gyengül a független újságírói hálózat.

  • A kormány rendszeresen vádolja a kritikus médiát hamis információk terjesztésével.

  • A magyar újságírókat szinte sosem éri testi sértés vagy indokolatlan rendőri kihallgatás.

  • A magyar állam az egyetlen Európai Uniós tagállam, amely a Pegasus szoftverrel önkényesen figyelt meg újságírókat.


Forrás: NRK és RSF

Pál Bettina

 

Folytatódik a tojáshiány



Bár az idei norvég tojástermelés azonos szinten van a tavalyival, 2024-ben megnőtt a tojásfogyasztás mind a háztartásokban, mind az iparban, így ebben az évben körülbelül 2000 tonna tojás fog hiányozni a norvég piacról a Nortura várakozásai szerint. A húsvéti krízis után úgy tűnik, hogy nem fog megoldódni egyhamar a norvég tojáshiány, ezért a Rema az import mellett döntött. Mivel tavaly óta nincs importadó, a dán tojások jelenthetik a krízis megoldását - közölte Lina Aarnes a Rema 1000 beszerzési igazgatója az Aftenpostennek.


Forrás: VG

Solberg-Kajari Dia


Palesztin-párti sátrazás az egyetemen



Az Oslói Egyetem előtti területen 16 sátrat állítottak fel az egyetem diákjai, hogy Izrael akadémiai bojkottjára ösztönözzék az egyetemet. “Igazságtalannak érezzük, hogy míg mi itt ülünk és tanulunk, addig gázai diáktársaink iskoláit egyesével felrobbantják” nyilatkozta  Jihad Al-Mahdi, a Diákok Palesztináért egyesület egyik tagja.


A békés sátras tüntetés még távolról sem fest úgy, mint az amerikai verzióik, ahol százával viszik el a rendőrök a hasonló célokat megfogalmazó diákokat. Egész konkrétan Columbia és a City College-ről már körülbelül 300 embert tartóztattak le. Svein Stølen, az egyetem rektora nem tart attól, hogy hasonló brutalitás történne az Oslói Egyetemen, mert az itteni diákok szerinte nagyon együttműködőek, és nagyon meg van elégedve a tüntetés békés természetével.


A terv az, hogy két hétig sátraznak a diákok, de azt is kijelentették, hogy addig nem mennek el, míg követeléseiknek eleget nem tesznek. Logisztikailag szerencsére nem sok akadályba ütközik az ügy, mert a tüntetők elég közel laknak az egyetemhez, ezért könnyedén haza tudnak ugrani egy-egy zuhanyra és hasonlókra. A cikk publikálásának napján ez olyan 30 diákot érintett, de arra számítanak, hogy nőni fog a tábor.


Forrás: NRK

Hartvig Márton

 

Norvégia támogatása Fehéroroszországnak



Norvégia 10 millió koronával támogatja azt a fehéroroszországi alapot, amely a politikai foglyok és családjaik támogatását tűzte ki célul. Az alapot a fehérorosz demokratikus mozgalom vezetője, Sviatlana Tsikhanouskaya hozta létre.


Espen Barth Eide norvég külügyminiszter elmondta, hogy a fehérorosz politikai foglyok helyzete borzasztó, ezért fontos, hogy segítséget kapjanak a rehabilitációhoz. Tsikhanouskaya május elején Oslóba látogatott, ahol többek között Jonas Gahr Støre miniszterelnökkel, Espen Barth Eide külügyminiszterrel és parlamenti képviselőkkel is találkozott.


A norvégiai látogatásának fő célja a Words Matter! elnevezésű konferencián való részvétel volt.


Forrás: Regjeringen

Pál Bettina

 

Áll a bál Dániában



Kisebb belpolitikai botrány robbant ki Norvégia szomszédságában, miután a radikális jobboldali, populista Dán Néppárt (Dansk Folkeparti) közzétett egy videót, amelyen az ország szociáldemokrata miniszterelnöke, Mette Frederiksen látható és hallható. A felvétel tanúsága szerint Frederiksen arról beszél, hogy a dánok túl lusták, túl sok a szabadnapjuk, ezért a jövőben az összeset eltörlik, és csak a muszlim Íd al-Fitr (a Ramadán végét jelentő nap) maradna az egyetlen ünnep, és az olyan hagyományos szabadnapok, mint a pünkösd, húsvét, és karácsony megszűnnének létezni. De ezzel van egy kis gond. A videó nem valódi, ugyanis mesterséges intelligencia felhasználásával készült. Morten Messerschmidt, aki 2022-ben lett a Dán Néppárt elnöke a Politikennek nyilatkozva kifejtette, hogy a videófelvétel egy szatíra, pontosabban deepfake.


A deepfake olyan kép, hang vagy videó amelyet mesterséges intelligencia segítségével manipuláltak, hogy úgy tűnjön, a lejáratni kívánt személy valami botrányosat mondott vagy csinált.  Aki pedig elhiszi, hogy Mette Frederiksen ekkora sületlenségeket ejtett ki a száján, az pontosan akkora idióta, mint bármelyik szélsőjobbos párt egy átlagos szavazója.


A Twitter népe azonban okosabbnak képzeli magát a pártelnöknél, és többen is azt fejtegették a kommentszekcióban, nem lehet egyértelműen kimondani, hogy a felvétel nem valós. Morten Goodwin, az Agderi Egyetem mesterséges intelligenciával foglalkozó professzora szerint rendkívül aggasztó a helyzet. Szerinte most már az sem egyértelmű, hogy egy videófelvétel igazi, vagy hamisítvány, emiatt pedig a saját szemünknek sem hihetünk. Ennek ellenére Goodwin professzor azon az állásponton van, hogy a videó önmagában nem veszélyes. Emellett bevallották a készítők, hogy a felvétel elkészítéséhez felhasználták a mesterséges intelligenciát (ami mint tudjuk, nem veheti fel a versenyt a természetes ostobasággal). 


A professzor szerint az igazi veszélyt az jelenti, ha rossz szándékú emberek, például terroristák használják ezt a technológiát. Nem tudom, szerintem eléggé veszélyes trend, amikor egy politikus deepfake videót tesz közzé (és nem ismeri be, hogy a felvételnek egyébként semmi köze nincs a valósághoz) politikai riválisa lejáratására.


Forrás: NRK

Kovács Ádám



Változik a dán abortusztörvény. Követi-e Norvégia a szomszédos példát?



A dán parlament döntése értelmében június 1-től az abortusz időbeli korlátozásának határa a jelenlegi 12 hétről 18 hétre emelkedik. Ezen kívül új elemként került a szabályozásba, hogy a 15 és 17 év közöttiek számára megengedett az abortusz szülői beleegyezés nélkül. Sophie Løhde dán egészségügyi miniszter sajtóközleményében elmondta, hogy 50 év után módosul az abortusztörvény, mert úgy érezték, hogy lépést kell tartani a korral, és meg kell erősíteni a nők önrendelkezési jogát. 


A Dán Etikai Tanács tavaly szeptemberben javasolta az abortuszok időbeli határának emelését. Az érveik szerint a korlát emelése több időt adna a nőknek a terhességgel kapcsolatos döntésük meghozatalához. Marie Bjerre dán  digitalizációs és esélyegyenlőségi miniszter szerint az  ingyenes abortuszhoz való jog alapvető és kulcsfontosságú a nők élete és lehetőségei szempontjából. 


A norvég kormány is bejelentette szándékát az időbeli korlát emelésére (szintén 18 hétre). A Norstat által végzett felmérés szerint a válaszadók körülbelül fele pozitívan értékelné a változást. Főként a 18-39 éves korosztály támogatná a norvég kormány javaslatát. 


Kiegészítő információ (Wikipedia):

Napjainkban az európai államokban jogilag korlátozott abortuszrendszer létezik. Két fő típust különböztetünk meg: 

1. Az indikációs korlátozások rendszerét követő országokban csak valamilyen ok megléte esetén lehet a terhességet megszakítani pl. a nő egészségét veszélyeztető terhesség. Ebbe a kategóriába tartozik Magyarország.

2. Az időbeli korlátozások rendszerét követő országokban általában 12 hétig a nő szabadon dönthet a terhesség megszakításáról. Ebbe a kategóriába tartozik Norvégia és Dánia is. 


Forrás: NRK és DR

Pál Bettina



A királyné az oscarshalli kiállítás megnyitóján



Életnagyságú, bronzból készült vadállatok veszik körül a Bygdøy szigeten található Oscarshall múzeumot. Pénteken a királyné is részt vett az új kiállítás megnyitóján.


Az állatszobrokat egy olasz művész, Davide Rivalta készítette. A szobrok egészen nyárig megtekinthetők ingyenesen a múzeum parkjában.


  • Az érdeklődők a romantikus parkban megtekinthetnek kettő csimpánzt, egy sast, farkasokat és egy fehér lovat, valamint az Oscarshall főbejárata előtt áll a szimbolikus oroszlánt – írja a Királyi Ház honlapja.


A kilátónál egy medve várja a látogatókat, három orrszarvú pedig egy meglepő helyen látható. A kiállítás az olasz elnök tavalyi látogatását követően jött létre, és az Olasz Nagykövetség, az Olasz Kultúrintézet és a Norvég Királyi Gyűjtemény együttműködésének eredménye.


Forrás: Nettavisen

Kékedi Anna

 

Visszaváltható borospalackok


https://infinitum.no/aktuelt/vinmonopolet-og-infinitum-satser-paa-vin-med-pant


Egyre nő a visszaváltható borospalackok száma. 2023-ban a Vinmonopolet rekordmennyiségű, 8,4 millió palack betétdíjas bort adott el (ez 10%-os növekedés az előző évhez képest), azonban ezek 35%-át nem váltják vissza, mert sokan nem tudnak erről a lehetőségről. Egyébként a norvégok nagyon tudatosan és sűrűn használják a visszaváltó automatákat, 2022-ben több, mint 1,5 milliárd italos dobozt és műanyag palackot dobáltak beléjük.  A Vinmonopolet is igyekszik hozzájárulni az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig történő 40%-os csökkentéséhez, ezért árulnak betétdíjas műanyag palackos borokat. 


Az borosüvegek betétdíjas műanyag palackokra történő cseréje 86-99 %-kal is csökkentheti a csomagolással kapcsolatos üvegházhatású gázok kibocsátását, attól függően, hogy a palack mennyi újrahasznosított műanyagot tartalmaz.

Elsősorban az asztali borok kerülnek műanyag palackba, mivel az nem alkalmas a bor hosszú távú tárolására. A tárolható borok esetében a Vinmonopolet a könnyebb üvegpalackokat használja.


Annak érdekében, hogy a Vinmonopolet működése még inkább környezetbarát legyen, minden új, 150 NOK alatti borosüvegnek könnyű csomagolásban kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a palacknak műanyagból vagy olyan üvegből kell készülnie, aminek a súlya nem haladja meg a 420 grammot.


A betétdíj 0,75 literes palackok esetében 3 NOK, 0,5 literes palackok esetében pedig 2 NOK.


Forrás: INFINITUM

Boros Judit


Elaltatták a híressé vált foltos jávorszarvast




A hallingdali jávorszarvas, “Flekkulf”, tavaly decemberben vált az Internet sztárjává különleges foltjainak köszönhetően. A foltos megjelenését a vitiligo bőrbetegség okozta, ami a bőr pigmentációjának elvesztéséhez vezet. A másfél éves jávorszarvas nőstényre április 27-én talált rá néhány túrázó csontig lesoványodva, akik értesítették a helyi hatóságokat.


A szakemberek úgy döntöttek, hogy el kell altatni az állatot, mert szerintük 24 órán belül amúgy is elpusztult volna. 2022-2023-ban 3678 elhullott jávorszarvast regisztráltak Norvégiában, akik általában az élelem hiánya miatt nem élik túl a hosszú és kemény teleket. 


Forrás: NRK

Pál Bettina

 

Hívatlan vendég surrant be a dán herceg szülinapi bulijára



II. Margit dán királynő unokája, Keresztély herceg október 15-én lett 18 éves lett. A jeles alkalmat a koppenhágai Christiansborg palotában tartott gálavacsorán ünnepelték meg, amin Ingrid Alexandra norvég koronahercegnő szüleivel vett részt. A napokban derült ki, hogy más is jelen volt Norvégiából a születésnapi vacsorán annak ellenére, hogy katonák és biztonsági őrök is jelen voltak a helyszínen. 


A norvég Rendőri Biztonsági Szolgálat (PST) számára nem volt ismeretlen az oslói fiatal, aki öltönyben, nyakkendőben és fehér tornacipőben készített képeket és videókat a zártkörű eseményről. Tavaly októberben a férfinak sikerült besurrannia a norvég parlament őszi ülésszakának ünnepélyes megnyitójára is. A fiatal férfit korábban súlyos csalással, pénzmosással, okirat-hamisítással, személyazonosság-lopással és testi sértéssel vádolták. 


A legutóbbi két alkalommal letartóztatták, vádat emeltek ellene és előzetes letartóztatásba helyezték, ahol ártatlannak vallotta magát. Fiatal kora és esetleges büntetőjogi beszámíthatatlansága miatt vagy szabadlábra helyezték, vagy megszüntették a folyamatban lévő ügyeit. Per Morten Schjetne államügyész elmondta, hogy a büntethetőség egyik alapfeltétele a büntetőjogi beszámíthatóság. Ilyen esetekben kényszergyógykezelés szabható ki, de ennek az a feltétele, hogy a vádlott mások életét, egészségét vagy szabadságát sértő bűncselekményt kövessen el. Ebben az esetben pedig ez nem állt fent, így a hatóságok tehetetlenek az ügyben. 


Forrás: Dagbladet és DR

Pál Bettina

 

Film készül a sakkbotrányról



Magnus Carlsen, jelenkorunk egyik, ha nem a legismertebb sakknagymestere 2022 szeptemberében egy komolyabb botrány főszereplőjévé vált. A St. Louisban megrendezett Sinquefield Cup 3. fordulójában az amerikai Hans Niemann elleni játszmában vereséget szenvedett, majd fiatal ellenfelét csalással vádolta meg.


A pletykák szerint a fiatal amerikai sakkozó rendkívül egyedi módját választotta a csalásnak, ugyanis az emésztés után visszamaradó salakanyagok ürítésére szolgáló testtája környékére szexuális örömöket okozó gyöngyöket helyezett el, ennek segítségével csalt, ám erről kiderült, hogy nem igaz. De nem ez a lényeg. Hanem az, hogy a Hollywoodban meglehetősen komoly névnek számító Emma Stone és férje, Nathan Fielder lesznek a producerei a fentebb emlegetett, az egész sakkvilágot megrázó botrány történetét feldolgozó filmnek.


A The Hollywood Reporter értesülései szerint Ben Mezrich Checkmate című könyvében felvázolt történet jogaiért az A24 nevet viselő szórakoztatóipari cég 10+ millió dollárt perkált ki. A könyv azonban nem csak a Carlsen-Niemann csörtét járja körbe, hanem olyan témákat is, mint például a tradíció és az innováció ütközését a sakkban, vagy azt, hogy ez a sport hogyan lett egy milliárd dolláros iparág.


Niemann a maga részéről kategorikusan kijelentette, hogy azon a bizonyos meccsen nem csalt, mondjuk állításai hitelességére negatív hatással van az a tény, hogy 2020-al bezárólag feltehetőleg mintegy 100 partiban csalt, amiből kettőt be is vallott. A 20 éves amerikai sakkozó Piers Moron Morgan kérdésére válaszolva erőszakos szekálónak nevezte Carlsent, aki minden befolyását az ő (Niemann) lejáratására használta.


Niemann eleinte jelentős összegekre perelte a norvég nagymestert, ám tavaly augusztusban kiderült, hogy a kettejük közötti pereskedés lezárult. Gyanítom, hogy ezt követően sem fognak egymásnak karácsonyi üdvözlőlapot küldeni.


A film az előzetes pletykák alapján Magnus Carlsen szemszögéből fogja bemutatni az eseményeket.


Forrás: Nettavisen

Kovács Ádám


Már csak 16-an maradtak



Kisorsolták a labdarúgó Norvég kupa nyolcaddöntőinek párosításait, miután a legjobb 32 között komoly csillaghullás zajlott, holott augusztus még eléggé messze van. Az alábbi élvonalbeli csapatok haltak hősies halált a zöld gyepen: Brann Bergen, a tavalyi döntős Bodø/Glimt, a magyar gazdaságot idéző Tromsø (értsd: válsághelyzetben vannak), a rekordbajnok Rosenborg és az Odd.


Az előző körben a Brann-t kiejtő, másodosztályban vitézkedő Levangert Fortuna megint alaposan megszívatta, ugyanis a legjobb 16 között a 2019-es kupagyőztessel, a stavangeri illetőségű Vikinggel kell megküzdeniük a negyeddöntőbe jutásért. Kristoffer Løkberg, a Viking játékosa szerint egy kemény idegenbeli meccs lesz egy jól szervezett csapat ellen, ám ha nem is nyernek, Trøndelag festői szépségű tájai mindenért kárpótolni fogják a vikingeket.


A párosítások (zárójelben: hányadik osztályban szerepel az adott csapat):

Eidsvold Turn (3) – Sandnes Ulf (2)

Stabæk (2) – Bryne (2)

Strømsgodset (1) – Lillestrøm (1)

Raufoss (2) – Fredrikstad (1)Vålerenga (2) – HamKam (1)

Lysekloster (3) – KFUM Oslo (1)

Molde (1) – Sarpsborg 08 (1)

Levanger (2) – Viking (1)


Ezzel biztossá vált, hogy két alacsonyabb osztályú csapat is lesz majd a negyeddöntőben. Némelyik csapatnak ez kb. annyira ismeretlen dolog, mint átlagos magyar kormánypárti politikusnak a felelősség vállalása a tetteiért és az azt követő lemondás.


Forrás: VG

Kovács Ádám

 

Norvégok, meccsek és elvárások az olimpián



Most egy nagy ugrással következzék egy másik sportág és egy másik esemény, amire a világ (és én is) napi szinten oda fog figyelni. Ez pedig nem más, mint a nyári olimpia, cikkünk témája pedig a két kijutott norvég kézilabda-válogatott, a férfi és a női. Először lássuk a nőket, mert ugye hölgyeké az elsőbbség (és ezt nem gúnyolódásból írom, hanem komolyan gondolom).


A norvég női válogatottnál szinte biztosan ez lesz Stine Bredal Oftedal és Nora Mørk utolsó olimpiai megmérettetése, és szeretnének egy szép sikerrel, vagyis aranyéremmel búcsúzni. Az előző két alkalommal ez nem jött össze, mivel 2016-ban Rióban és 2021-ben Tokióban is csak bronzérmet nyertek.


Párizsba szokás szerint az egyik legfőbb esélyesként érkeznek, és az első megmérettetésre már július 25-én sor kerül, ekkor a kedves szomszéd Svédország lesz a norvég női csapat ellenfele.


A további program: július 28: Dánia-Norvégia, július 30: Norvégia-Dél-Korea, augusztus

1: Szlovénia-Norvégia, augusztus

3: Norvégia-Németország


Ami pedig az elvárásokat illeti, a norvég női kézilabda-válogatott minden tornára kiemelt esélyesként érkezik, ez most sincs máshogy. A házigazda, és egyébként rendkívül komoly tűzerőt képviselő, a harcot soha fel nem adó Franciaország mellett ők a legfőbb esélyesek az aranyéremre. 2021-ben egy második félidei feltámadással a VB-döntőben lecsapták kecsapnak a franciákat, majd 2022-ben az EB-döntőn Dánia sem tudott Norvégia útjába állni. Viszont a 2023-as VB-döntőben Franciaország revansot vett, és legyőzte Norvégia legjobbjait.


Az 1990-91 között született, úgynevezett Nora Mørk-generáció egyik játékosa sem nyert még olimpiát, a várhatóan utazó keretből mindösszesen két játékosnak jött össze a végső siker: Camilla Herremnek 2012-ben, Katrine Lundének pedig 2008-ban és 2012-ben, ami azért nem semmi. Most pedig eljött az urak ideje. A norvég férfi kézilabda-válogatott 2021-ben tért vissza az olimpiára 49 év kihagyás után (azt megelőzően utoljára 1972-ben voltak ott ezen a világversenyen), és egyből egy 7. hellyel nyitottak, ami visszatérőkhöz képest nem jó, de nem is tragikus.


A fiúk július 27-én játsszák nyitómeccsüket, ekkor Argentínával meccselnek majd egy jóízűt.


A továbbiakban:

július 29: Franciaország-Norvégia (érdekes lett volna, ha ezen a meccsen nem a házigazda a pályaválasztó, mondjuk sok jelentősége nincs),

július 31: Norvégia-Magyarország (aki kitalálja, hogy kinek fogok szurkolni, annak adok egy tábla virtuális csokit, vagyis kap egy képet egy tábla Freia-csokiról), augusztus 2: Norvégia-Egyiptom, augusztus 4: Dánia-Norvégia

A norvég férfi kézilabda-válogatott meglepő módon kerek nulla éremmel érkezik az olimpiára, és a nálam okosabbak és tárgyilagosabbak szerint meglepő lenne, ha ez a szám növekedne.


2020-ban EB-bronzérmet nyertek a fiúk, azóta az alábbi eredmények jöttek össze: 2021, VB: 6. hely, 2021, olimpia: 7. hely, 2022, EB: 5. hely, 2023, VB: 6. hely, 2024, EB: 9. hely.


A 2024. márciusi olimpiai selejtezőt összességében jó játékkal, pontvesztés nélkül zárta Norvégia, ám mivel Dánia és Franciaország is vár rájuk a csoportkörben, így nagy valószínűséggel csak a csoport 3. helyén fognak végezni, vagy a 4. helyen, ha a magyarok meglepnek mindenkit. Ez pedig azt jelenti, hogy a negyeddöntőben eléggé kemény ellenfél várhat a norvég fiúkra.


Ám ahogy a vak ember is mondta, majd meglátjuk. Mindenesetre rendkívül érdekes olimpiának nézünk elébe, amit norvég részről Asbjørn Myhre fog kommentálni Ole Gustav Gjekstad szakértése mellett.


Forrás: VG

Kovács Ádám

 

Verseny a bajnoki címért



Kiélezett, de minden bizonnyal csupán kétszereplős versenyfutás várható az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában, miután a Liverpool egy lendületes mozdulattal, nekifutásból tökön rúgta önmagát, és kiszállt a versenyből. Az előző szezonhoz hasonlóan idén is a Martin Ødegaardot soraiban tudó Arsenal vagy az Erling Haaland és Oscar Bobb által is erősített Manchester City lehet Anglia bajnoka.


Pillanatnyilag az Arsenal 80 ponton áll, a City pedig 79-en, de eggyel kevesebb meccset játszottak londoni riválisuknál. Haaland még április 28-án vasárnap a Nottingham Forest ellen játszotta el, hogy ő egy jedi, és visszatért (mondjuk csak izomsérüléssel bajlódott, nem pedig a fél kezét vágták le).


Ezt a jeles alkalmat egy góllal ünnepelte, ami idei 21. bajnoki találata volt, ezzel vezeti a Premier League góllövőlistáját, megelőzve a 20 gólos Cole Palmert, őket Ollie Watkins és Alexander Isak követi 19-19 találattal, majd jön a 18 gólos Dominic Solanke és a 17 gólt jegyző Mohamed Salah. Haaland a bajnoki versengésről azt mondta, hogy szinte pontosan ugyanolyan, mint tavaly, de akkor a célegyenesben az Arsenal motorja füstölt el, és a City végül összességében simán bajnok lett.


A norvég csatárklasszis szerint az a legjobb érzés, amikor minden meccs előtt kicsit izgul az ember, számára ez teszi annyira szerethetővé a focit. Mindkét csapat május 4-én száll ringbe, a Manchester City hazai pályán a Wolverhampton gárdáját fogadja, akik az elmúlt években nem egyszer borsot törtek a City orra alá, az Arsenal szintén hazai meccset játszik, ők a Bournemouth együttesével mérkőznek meg.


Meglátásom szerint a Wolves pontszerzése kb. annyira lenne meglepő, mintha Orbán Viktor nekiállna edzőterembe járni és fogyókúrázni.


Forrás: VG

Kovács Ádám

bottom of page