28. april 2024
2024. 17. hét
E heti szerkesztőink:
Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia, Boros Judit, Hartvig Márton
Szép napot nektek, itt a legújabb magazin, amiben sok szó esik a környezetvédelemhez kapcsolódó ügyekről. Sajnos, a sport- és lazachírek a héten elmaradnak technikai és egyéb problémák miatt, de várjuk vissza a két legviccesebb cikkírónkat, Ádámot és Marcit. Úgyhogy ezen a héten csajos hétvége lesz.
Néhány ajánlás a hétről:
Anna héten a királyi ház ügyeivel foglalkozott, többek között azzal, hogy kap-e királyi áldást a hercegnő és a sámán.
Judittól megtudhatjuk, milyen tragikus következményekkel is járhat a nyelvi félreértés (de persze nem csak ezt).
Betti beszámolt arról, mit hagytak maguk után a gyakorlatozó NATO-katonák.
Reni jó hírt hozott a 34 éven aluliaknak (ha van lakáshitelük).
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Jó olvasást kívánunk!
A DNB csökkenti a lakáshitelek kamatát a 34 évesnél fiatalabb ügyfeleinél
Pénteken a DNB minden olyan 34 év alatti ügyfelét, aki jelzáloghitellel rendelkezik náluk, levélben tájékoztatta arról, hogy jelzáloghitelük kamatát 5,49 százalékra csökkentik, ami az elsőlakás-vásárlással megegyező kamatszint.
A kamatcsökkentés már a pénteki napon hatályba lép és mind a meglévő, mind az új hitelekre vonatkozik.
A hitelek átlagos kamatcsökkentése 0,11 százalék, a változás mintegy 19.000 DNB-ügyfelet érint.
A DNB kommunikációs vezetője, Kløvstad Langberg azt mondta, a DNB elkötelezett a versenyképesség mellett és mindig arra törekszik, hogy versenytársaihoz képest jó feltételeket kínáljon.
Forrás: E24
Orbán-Kereki Renáta
Amikor végzetes következménye van a nyelvi problémáknak
A Stavangeri Egyetemi Kórházban egy fogászati műtét során elhunyt egy kisfiú, akinek a halála összefügg a már meglévő alapbetegségével. A család védőügyvédje, Anne Kroken szerint a szülők tolmácsot kértek, mivel a norvég nem az anyanyelvük, és már korábban is voltak a kórházban nyelvi problémáik. Az intézmény elutasította a kérésüket, mert szerintük nem volt tolmácsra szükség. A kórház most próbálja tisztázni a körülményeket és választ találni a gyászoló szülők kérdéseire, miközben a rendőrség is vizsgálja az ügyet.
Forrás: UTROP
Boros Judit
Nem kap menekültjogot a Koránégető iraki aktivista
A 37 éves iraki származású Salwan Momika arról vált híressé Svédországban, hogy több városban is Koránt égetett, ezzel tiltakozva az iszlám vallás és annak szent könyve ellen. Idén elhatározta, hogy Norvégiában fog menedékjogot kérni, ezért március 27-én Oslóba érkezett, hogy benyújtsa a kérelmét.
A norvég rendőrség március 28-án letartóztatta a férfit, aki azóta a zárt trandumi menekülttáborban várja a kitoloncolását. A norvég hatóságok úgy gondolják, hogy túl nagy biztonsági kockázatot jelentene az országnak, ezért Svédországba küldik vissza, ahonnan a tartózkodási engedélyét kapta. Momika szerint Norvégia kitoloncolási döntése egy halálbüntetéssel ér fel (szerk. a halálbüntetést Norvégiában és Svédországban is régóta eltörölték).
Momika tartózkodási engedélyét visszavonták Svédországban, és hivatalosan kiutasították az országból. Ugyanakkor nem lehet visszaküldeni Irakba, így a svéd hatóságok ítélete szerint ideiglenes tartózkodásra jogosult Svédországban.
Forrás: UTROP
Pál Bettina
A királyi ház szakértője meg szeretné változtatni az alkotmányt
A királyi ház szakértője, Trond Norén Isaksen meg szeretné változtatni az alkotmányt annak érdekében, hogy Ingrid Alexandra hercegnő is régens lehessen. Ez a felvetés 17 év után először merült fel.
- Vannak ennél sürgetőbb kérdések is - mondta Eirik Holmøyvik jogi professzor.
Amikor a király beteg volt, Haakon koronaherceg éppen úton volt hazafelé az Egyesült Államokból. Így a kormánynak 2007 óta először kellett régens nélkül ülést tartania. Anz alkotmány 41. paragrafusa alapján ezt meg is teheti. Később a nap folyamá, amikor a koronaherceg újra norvég földön volt, egy újabb ülést tartottak, ahol új minisztereket neveztek ki.
- Norvégiában 1905 óta először van második generációs, nagykorú trónörökös, azonban Ingrid Alexandra 20 évesen nem tevékenykedhet régensként – írja Isaksen.
- Egy ilyen változással jobban működhetne a monarchia, levenné a terhet a koronaherceg válláról, és értékes tapasztalatokkal gazdagítaná Ingrid Alexandrát, amivel felkészülhetne arra, hogy államfő lesz.
Holmøyvik rámutatott, hogy az uralkodónak egy formális és lényegében ceremoniális szerepe van a mai államtanácsban. Azokat a döntéseket, amelyeket a király aláír, a kormány már korábban meghozta.
- Ez csak formalitás. Több dolog is van az alkotmányban, amit még ez előtt kellene megváltoztatni – mondta Holmøyvik.
Ingrid Alexandra részt vehetett édesapjával, a koronaherceggel és nagypapájával, a királlyal együtt azon a kormányülésen, amelyet 18. születésnapjával kapcsán tartottak.
Forrás: Nettavisen
Kékedi Anna
Kiskorú fiú támadta meg az oslói iskolaigazgatót
Egy kelet-oslói iskola igazgatóját kórházba szállították, miután kedd délután erőszakos támadás áldozata lett.
Peter Hagen, a norvég oktatási hivatal osztályvezetője megerősítette a VG-nek, hogy az egyik oslói iskola igazgatója kedd délután erőszakos támadás áldozata lett. Hozzátette, hogy az igazgatót nem az iskola területén támadták meg, és a támadó nem annak az iskolának a tanulója, ahol az igazgató dolgozik.
Hagen szerint az igazgató a körülményekhez képest jól van, de jelenleg betegszabadságát tölti. Az oktatási hivatal szorosan nyomon követi mind az igazgató állapotát, mind az iskolát, valamint az esetről a tanulók és a szülők is tájékoztatást kaptak.
Forrás: VG
Orbán-Kereki Renáta
1 milliárd korona a műanyagszennyezés megelőzésére
A műanyagszennyezés korunk egyik legnagyobb környezeti problémája. Anne Beathe Tvinnereim fejlesztési miniszter jelentette be, hogy Norvégia négy év alatt 1 milliárd koronát biztosít a fejlődő országoknak a műanyagszennyezés elleni harchoz. Becslések szerint évente több, mint 110 millió tonna műanyagot kezelnek rosszul világszerte. A műanyagszennyezés károsan hat az ökoszisztémára, az állatok és az emberekre is, különösen a társadalom legszegényebb rétegeire.
A miniszter hozzátette, hogy 20 éven belül megduplázódhat a műanyagszennyezés mértéke. 2019-ben létrehoztak egy fejlesztési programot az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak keretén belül, amely a tengeri hulladék és a műanyaghulladék elleni küzdelemre irányul. A program fontos feladatai közé tartozik a hulladékokat szabályozó jogszabályok megerősítése a fejlődő országokban, az innovációra való ösztönzés, új hulladékgazdálkodási rendszerek kidolgozása, valamint tengerparti területek és folyók tisztítása.
Tvinnereim bizakodva tekint a jövőbe, véleménye szerint egy hatékony, jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodás 90%-kal csökkentheti a műanyagszennyezést 2040-ig, és kulcsfontosságú szerepet tölthet be a körforgásos gazdasági modellre való átállásban.
Kiegészítő információ: “A körforgásos gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk. Erre alkalmas módszer lehet, ha vásárlás helyett kölcsönzünk, a már megvásárolt termékeknek pedig „második esélyt” adunk azzal, hogy megjavítjuk, átalakítjuk, esetleg továbbadjuk őket. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő.”
Forrás: Európai Parlament és Regjeringen
Pál Bettina
430 millió korona az éhezés ellen
Norvégia 430 millió koronával támogatja az ENSZ Világélelmezési Programját. Az ENSZ statisztikái szerint 300 millió ember nem jut elegendő élelmiszerhez, közülük 45 millió 5 éven aluli gyermek súlyos alultápláltságban szenved.
Anne Beathe Tvinnereim fejlesztési miniszter szerint az éhezés problémáját nem lehet figyelmen kívül hagyni, hanem harcolni kell ellene. Hozzátette, hogy az élelmiszerbiztonság hiánya a gazdasági növekedést is akadályozza, valamint további konfliktusokhoz vezethet.
A norvég segélyt rugalmasan használhatja fel az ENSZ ott, ahol a leginkább szükség van rá pl. Gázában, ahol minden negyedik ember éhezik, vagy Szudánban, ahol 5 millió embert érint az éhezés.
Forrás: Regjeringen
Pál Bettina
Rengeteg szemét a NATO-gyakorlat után
A Nordic Response elnevezésű NATO-gyakorlat már egy hónapja véget ért, és a közel 20 ezer résztvevő katona hazatért. Nem mindent vittek magukkal, ugyanis az észak-norvégiai Stabbursdalen Nemzeti Parkban túrázók arról számoltak be, hogy rengeteg szemét bukkant fel a környéken. Főleg műanyag zacskókat, üdítős- és sörösdobozokat, de benzinkannákat és még birkacombot is találtak a túrázók.
Legelőször Johan Mathis Kemi rénszarvaspásztor számolt be arról, hogy rendkívül sok szemét van a nemzeti parkban, ami nagy valószínűséggel a katonák után maradt a természetben. Kemi az NRK-nak adott interjújában elmondta, hogy általában össze szokta szedni a nemzeti parkban talált szemetet, de ezúttal akkora mennyiség gyűlt össze, hogy azt már nem tudta egyedül eltüntetni.
Johnny Karlsen, a Fegyveres Erők hadműveleti parancsnokságának (Forsvarets operative hovedkvarter) szóvivője szerint a szeméthegy és annak eltakarítása egyértelműen a hadgyakorlaton résztvevők felelőssége, és intézkednek arról, hogy minél hamarabb megtisztítsák a környéket. Hozzátette, hogy a hadgyakorlatok nem a nemzeti parkban, hanem attól két kilométerre folytak.
Forrás: NRK
Pál Bettina
A norvégok több könyvet olvasnak, mint eddig bármikor
A norvégok által olvasott könyvek 75%-a hagyományos könyv, 8%-uk e-könyv, 17% pedig hangoskönyv, majdnem negyedük angol nyelvű.
A legfrissebb, olvasói szokásokat vizsgáló norvégiai felmérés eredménye szerint a lakosság 81 %-a olvasott vagy hallgatott egy vagy több könyvet 2023-ban. Ez a 2021-es adathoz képest (83%) pici csökkenést jelent. Viszont azok, akik olvastak tavaly, átlagosan 12 könyvet fogyasztottak az év során, ez eggyel több, mint 2021-ben. Ami viszont elkeseríti a Norvég Könyvkiadók Szövetségének igazgatóját az az, hogy egyre kevesebb szülő olvas fel a gyermekének. 2017-ben ez a szám még 93% volt, ma már csak 75%. Ugyanakkor az olvasói felmérés azt mutatja, hogy azok, akik olvasnak a gyermekeiknek, gyakrabban teszik ezt, mint korábban, akár hetente kétszer-háromszor is.
A lakosság 85%-a látogatott el könyvesboltba a tavalyi év során, könyvtárba pedig 53% jár. Azok, akik inkább mellőzik az olvasást, azzal indokolják, hogy nem szeretnek olvasni, inkább filmet és tévét néznek, illetve nehezen tudnak az olvasott szövegre koncentrálni. (Szerk: Érdemes elolvasni Johann Hari: Tönkretett figyelem - 12 ok, amiért nem tudunk koncentrálni című könyvét.)
Forrás: NRK
Boros Judit
Befellegzett a fast-fashion-nek
Egy új uniós rendelet megtiltja a nagyvállalatoknak, hogy kidobják azokat a ruhákat, cipőket és kiegészítőket, amelyeket nem tudnak eladni. A cél az, hogy az iparág abbahagyja az őrült túltermelést.
- A ruhákat szükségtelenül nagy mennyiségben és sokszor nagyon rossz minőségben gyártják. Az eladatlan és visszaküldött ruhák kidobásával értékes erőforrásokat pazarolunk - áll Ellen Hambro, a Norvég Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának sajtóközleményében.
Az új rendelet előírja a vállalkozások számára, hogy fejezzék be az eladatlan áruk megsemmisítését, ezzel is csökkentve a hulladék mennyiségét és támogatva a fenntarthatóbb termékek előállítását. Amikor a szabályok az EGT-megállapodás részévé válnak, Norvégiára is vonatkoznak majd.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslése szerint Európában évente 264.000 - 594.000 tonna(!!!) fel nem használt textíliát semmisítenek meg.
Forrás: NRK
Boros Judit
Nincs menekvés
A Norvég Térképészeti Hatóság, a Norvég Meteorológiai Intézet és több szakértő közös jelentése a tengerszint emelkedését vizsgálja Norvégiában a következő 80 évben és 2300-ig.
A jelentés szerint, ha a Föld legalább két Celsius fokot melegszik, Norvégia nagy részén emelkedni fog a tengerszint. Nyugat- és Dél-Norvégia lesz a leghamarabb és legsúlyosabban érintett. Az emelkedés szélsőségesebb áradásokhoz vezet majd. Már tíz centiméteres tengerszint-emelkedés is megháromszorozza az árvízveszélyt.
Ma a világ 2,9 Celsius fokos felmelegedés felé tart - ha minden ország betartja az ígéretét. Ha ez bekövetkezik, akkor 2100-ra Stavangerben 45 centiméterrel emelkedhet a tengerszint, Bergennél 42 cm, Tromsønél 27 cm, Oslónál pedig 13 cm lesz az emelkedés.
Norvégia eddig viszonylag olcsón megúszta. A tengerszint 1966 óta átlagosan 14 cm-rel emelkedett. Vannak azonban jelentős regionális különbségek, mivel Norvégia szárazföldi területeinek egy része (pl. Oslo környéke) is emelkedett.
A probléma kezelésének nagy része az önkormányzatokra hárul. A Norvég Polgári Védelmi és Vészhelyzeti Felkészültségi Igazgatóság (DSB) az új jelentés alapján jelenleg egy útmutatót dolgoz ki az önkormányzatok számára. Különösen a kisebb önkormányzatok kerülhetnek nehéz helyzetbe, hiszen sokuknak nem állnak rendelkezésére azok a pénzeszközök és szakértelem, amelyekkel a nagyobb önkormányzatok gazdálkodnak.
Forrás: NRK
Boros Judit
Az Aftenposten befejezetlen cikke az esküvőről
Az Aftenposten elnézést kér, amiért péntek reggel egy befejezetlen cikket tettek közzé arról, hogy Harald király hozzájárul Märtha Louise és Durek Verrett esküvőjéhez.
- Az Aftenposten péntek reggel közzétett egy cikket, amely arról szól, hogy Harald király áldását adja-e Märtha Louise hercegnő és Durek Verrett esküvőjére. Az írás befejezetlen volt, így nem kellett volna nyilvánosságra hozni, ezért úgy döntöttünk, eltávolítjuk. Az Aftenposten elnézést kér – írja az újság.
Az NTB-hez nem jutott el a cikk, azonban egy Google-keresés alapján elmondható, arról szólt, hogy bizonytalan, milyen mértékben támogatja a király az esküvőt. A VG szerint ez volt a cikk címe: „Märtha és Durek esküvője: A palota nem erősítette meg, hogy a király hozzájárul-e a házassághoz”.
- Újságírással foglalkozunk, a témák pedig feldolgozás alatt vannak. Ez a cikk nem állt készen a publikálásra, de tévedésből ez mégis megtörtént. Most csak annyit tehetünk, hogy elnézést kérünk és tisztázzuk a helyzetet – mondta Tone Tveøy Strøm-Gundersen, az Aftenposten hírszerkesztője.
Märtha Louise hercegnő és Durek Verrett augusztusban fognak összeházasodni a Møre og Romsdal megyei Geirangerben. Legutóbb Märtha Louise azt mondta, hogy az esküvő előtt nem fognak a sajtónak nyilatkozni. Ezt a kijelentést azt követően tette, hogy keményen nekiment a Se og Hør lapjain megjelent beszámolónak.
Forrás: Nettavisen
Kékedi Anna