14. april 2024
2024. 15. hét
E heti szerkesztőink:
Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia, Boros Judit, Hartvig Márton
Szép napot nektek, itt a legújabb magazin, ami kicsit késve érkezett (sajnos többen is egészségügyi problémákkal küzdenek, de győzni fognak, ígérem).
Néhány ajánlás a hétről:
Marci ebben a számban elmeséli, mi történik, ha tűz üt ki a pokolban és megismerhetjük a kalandos sorsú Lamborghini életének újabb fejezetét is.
Annától megtudhatjátok, hogy milyen különleges zenei újság jelenik meg újra, illetve egy díjazott regényről is írt, amelyik mind a felnőttek, mind a fiatalok szívét megnyerte.
Ádám ezen a héten csak részben maradt a megszokott témakörénél, hiszen beszámolt Haaland és a fagyi kapcsolatáról is, de azért nem hagyott minket sporthírek nélkül, olvashatunk fociról és teniszről is (és Haaland szinte mindenben szerepel).
Reni elárulja, büntethető-e, ha valaki nem vesz részt a kötelező önkéntes munkában, és ha igen, hogyan nem.
Betti írt egy reménykeltő eseményről, ami az oslói zsidó és muszlim közösség viszonyát érinti, illetve arról, hogy mekkora a baj, ha elfogy valakinél az orrcsepp.
Judit a zöld átmenet felgyorsításáról mesél, valamint arról is, hogy az iskolások hogyan készülhetnek fel jobban a való életre az iskolából való távolmaradással.
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Jó olvasást kívánunk!
Belebukott plágiumbotrányába Norvégia egészségügyi minisztere
Sandra Borsch oktatásügyi miniszter után most Ingvild Kjerkol egészségügyi miniszter kényszerült lemondásra, miután kiderült, hogy mesterszakdolgozatában több helyen is plagizált. A Nord Universitet, ahol Kjerkol a mesterképzését végezte, szerdán hozta meg egyhangú döntését a szakdolgozat elbírálásával kapcsolatban, a döntés meghozatala után röviddel pedig Støre miniszterelnököt is értesítették az eredményről.
- Ahhoz, hogy egészségügyi miniszterként dolgozhassak tovább, bizalomra van szükségem. Ezért lemondok erről a fantasztikus pozícióról - mondta Kjerkol.
A pénteki sajtótájékoztatón újra elmondta, hogy a szakdolgozatot saját adatok alapján írták “legjobb tudásuk szerint” diáktársával együtt.
- Bár nagyon fáj, hogy nem hisznek nekem, el kell fogadnunk, hogy a bizottság más állásponton van - nyilatkozta a döntéssel kapcsolatban.
A plágium gyanújára a VG bukkant rá január 20-án. Azóta 125 szövegazonosságot találtak a szakdolgozatban. Kjerkol még nem döntötte el, hogy megfellebbezi-e a döntést, valamint azt sem tudni jelenleg, hogy a döntés milyen hatással lesz diáktársára, akivel a szakdolgozatot készítette.
Forrás: VG
Nem büntethető a lézengés
A tavasz beköszöntével megérkezett a “dugnadidőszak” is. Sok lakásszövetkezet és társasház a költségek csökkentése érdekében önkéntes munkát végez és ezt elvárja az ottlakóktól is.
A dugnad egy nagyszerű módja lehet annak is, hogy megismerjük szomszédainkat, de természetesen vannak olyan emberek is, akik nem tudnak, vagy egyszerűen csak nem akarnak önkéntes munkát végezni - és ehhez minden joguk megvan.
Line Bjerkek, a Norvég Lakásszövetkezetek Szövetségének (NBBL) jogásza azt mondja, hogy az önkéntes munka kihagyása teljes mértékben megengedett, függetlenül annak okától. Az önkéntes munkára nincs és nem is lehet jogi kötelezettség, ezáltal jogellenessé válik, hogy a távolmaradás miatt számlát küldjenek a lakóknak, ahogyan ezt egyes lakásszövetkezetek és társasházak korábban tették tették.
Mostantól a távolmaradók büntetése helyett a résztvevők “jutalmazása” lehet a megoldás.
Jó példa erre, mikor az autóbeállók átfestéséről van szó. Ebben az esetben azoknak, akik nem vesznek részt a munkálatokban, ki kell fizetniük a festés költségeit. A gyakorlatban ezt úgy oldják meg, hogy az önkéntes munkában részt vevő tulajdonosoknak az adott hónapra csökkentett közös költséget számláznak, azok pedig akik nem vettek részt a közös mulatságban, a szokásos havi számlát kapják.
Bjerkek szerint kedvcsináló lehet a kávé, pizza, sütemény felszolgálása, a világos feladatlista, valamint a lehetőség arra, hogy a lakók ne egy meghatározott, hanem egy szabadon választott napon végezzék el az önkéntes munkát. Természetesen az sem árt, ha szép idő van.
Forrás: Finansavisen
Orbán-Kereki Renáta
Mit kerestek a zsidók egy oslói mecsetnél?
Április 6-án, a muszlimok böjti hónapja (ramadán) alatt az oslói mecsetek terrorfenyegetést kaptak egy ismeretlentől, akiről később a norvég Rendőri Biztonsági Szolgálat (PST) kiderítette, hogy egy nem Norvégiában élő kiskorú, akinek a félelemkeltésen kívül más célja nem volt.
A fenyegetés hatására egy Oslóban élő művész, Mia Habib kezdeményezést indított a helyi zsidó közösségben azért, hogy a ramadán hónapját lezáró ünnepen (Eid ul-Fitr) zsidó önkéntesek őrködjenek a legnagyobb oslói mecset, az ICC (Islamic Cultural Centre) előtt. A zsidó önkéntesek ezzel az akcióval nemcsak a muszlimok biztonságát garantálták az ünnepi ima alatt, hanem felhívták a figyelmet a békés együttélés és a kölcsönös elfogadás fontosságára.
Arshad Jamil, a Muslimsk Dialognettverk nevű szervezet helyettes vezetője szerint ez egy rendkívül szép gesztus volt a zsidó közösség részéről. Az Izrael és a Hamász között jelenleg is zajló háború erős megosztottságot teremtett a norvégiai zsidók és muszlimok között, és mindkét kisebbség megnövekedett gyűlölettel szembesül a mindennapokban.
Forrás: UTROP
Pál Bettina
Minden ötödik embernél problémát okoz, ha előre nem várható költségek merülnek fel
A 2023-as életkörülményeket vizsgáló felmérés szerint a korábbinál több embernek vannak pénzügyi nehézségei.
A 2023-as évben mind a kamatlábak mind az árak jóval magasabbak lettek, mint korábban voltak. A felmérés szerint a 16 évesnél idősebb lakosság 20 százaléka nem tudott 20 000 norvég korona előre nem látható kiadást kifizetni hitelfelvétel vagy ingóságok eladása nélkül. A nehézségek leginkább az egyedülállók körében jelentkeznek.
A tavalyi felmérésben résztvevők 8 százaléka azt állította, hogy az elmúlt évben legalább egyszer volt fizetési problémája a bérleti díj, a hitelek, a villanyszámla vagy az önkormányzati adók kifizetésével kapcsolatban.
A 2022-es felmérésben 6 százalék számolt be ugyan erről a problémáról.
Annak, hogy a lakosság körében egyre nagyobbak a pénzügyi nehézségek, az az egyik fő oka, hogy a lakhatási költségek ugrásszerűen megnövekedtek.
2023-ban minden ötödik háztartás a jövedelmének legalább 40 százalékát költötte lakhatásra, míg 2021-ben ez az arány 15 százalék volt.
Forrás: ABC Nyheter
Orbán-Kereki Renáta
Gyengülő korona Norvégiában és Svédországban. A toptippelgetők megtippelik mitől
Az E24 cikk megjelenésének idején egy euró 11,64 norvég és 11.53 svéd korona, a dollár pedig 10,74, valamint 10,64. 2013-óta mindkét ország valutája gyengülőben van, a kérdés pedig, hogy mégis mitől? A norvég, és a svéd jegybank is vadul keresi az okokat. Konkrét válaszok nem nagyon akadnak eddig, de pár magyarázatot azért sikerült összeszedni.
Knut Anton Mork, az NTNU professzor emeritusa, valamint a Garantum Wealth Management makrogazdasági szakértője a hibát a politikában látja. Szerinte a kormány zöld politikája, valamint adórendszere hozzájárulhatott a gyengülő koronához, valamint a jelenlegi és az előző kormány különféle botrányai sem segítettek. - A zavaros politikai helyzet elijesztheti az embereket - mondta Mork.
Tryge Slagsvold Vedum pénzügyminiszternek nem tetszik ez a magyarázat. Szerinte azért nem lehet a kormány hibás a gyenge valutáért, mert a svédeknél is pontosan ugyanaz történik, mint Norvégiában, már ami a valuta gyengülését illeti.
Nils Kristian Knudsen, a Handelsbanken kamat- és valutastratégája szerint is valami hibádzik a politikában, de hozzáteszi, hogy valóban Norvégián kívül történő események is fontos szerepet játszanak a gyengülő korona történetében. Emellett megemlíti még az országból való tőkekimenekítést is, ezt a kérdést azonban kicsit nehéz számszerűen megközelíteni
Amanda Sundström, a Skandinaviska Enskilda Banken kamat- és valutastratégája is a globális tényezőket teszi meg elsődleges bűnbaknak az ügyben, abból kiindulva, hogy a svéd és a norvég helyzet igen hasonlóan alakul.
Knudsen a cikkben még arra is reflektál, hogy a svéd korona árfolyama nagyban függ az ipar alakulásától, a norvég korona pedig szinte teljesen az olaj árfolyamának van kitéve. Az elmúlt 30 napban a norvég korona kevesebbet gyengült a dollár ellen, mint a svéd, ugyanebben a periódusban pedig az olajár is szárnyakra kapott. Zárásként Sundström megjegyzi, hogy a legfontosabb az ügyben az Amerikai Központi Bank (FED) kamatdöntése lehet, vagyis az, hogy mikor jelentik be odaát az első kamatcsökkentést.
Forrás: E24
Hartvig Márton
Csökkent a Norvégiába érkező ukrán menekültek száma
Tavaly ősszel robbanásszerűen megnőtt a Norvégiába érkező ukrán menekültek száma, ami komoly problémákat okozott az önkormányzatoknak, akiknek néhány hónap alatt több tízezer menekült ellátását kellett megszervezni. A kormány ezt követően több szigorító intézkedést is hozott a beáramlás megfékezésére. A Bevándorlási Hivatal (UDI) statisztikái szerint januárban 1658 ukrán kért kollektív védelmet, februárban és márciusban pedig még ennél is kevesebb volt a menedékkérők száma. Úgy tűnik a szigorítások meghozták az eredményüket, mert amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, sosem volt ilyen alacsony az ukrán menedékkérők száma Norvégiában.
A kormány becslései szerint idén 20 ezer ukrán, és 5 ezer egyéb állampolgárságú menekült fog érkezni Norvégiába, amire 31,4 milliárd koronát különítettek el az állami költségvetésben. Az orosz-ukrán háború kitörése óta az UDI adatai szerint összesen 75 129 ukrán kért kollektív védelmet Norvégiában.
Forrás: ABC Nyheter
Pál Bettina
Kihasználatlan lehetőségek a bevándorlóknál
Az Integrerings- og mangfolddirektoratet (IMDi) által közzétett legújabb jelentésből az derült ki, hogy a norvégok 14 százalék dolgozik olyan pozíciókban, ahol túlképzettnek számítanak. Ez az arány a bevándorlóknál 40 százalék. A jelentés arra is rámutatott, hogy ez nagy lehetőségeket rejt a bevándorlók készségeinek jobb kihasználására, amennyiben a fennálló akadályokat lebontják.
Az IMDi szerint minél tovább él valaki Norvégiában, annál kisebb annak az esélye, hogy olyan munkát végezzen, ami nem a végzettségének megfelelő. Az okok között a legtöbbször a külföldön szerzett végzettség jóváhagyásának időigényessége áll, de az is gyakori probléma, hogy a végzettség nem használható jól Norvégiában. A bevándorlók aránya Norvégiában az elmúlt 20 évben a háromszorosára nőtt, és jelenleg az 5,5 milliós összlakosságból közel egymillió ember bevándorló.
Forrás: UTROP
Pál Bettina
Hat hónapja tart az izraeli-palesztin válság
Hat hónapja földi pokollá változott a Gázai övezet. A Hamász október 7-i terrortámadása óta az izraeli hadsereg (IDF) több, mint 33 ezer palesztint ölt meg, közülük több mint 13 ezer gyermeket. A nemzetközi közösség hat hónapja szemtanúja annak, hogy a segélyszervezetek munkatársai sincsenek biztonságban a munkájuk során. Norvégia már többször felkérte a harcoló feleket, hogy tartsák be a nemzetközi szabályokat, különösképpen a háborúra vonatkozó nemzetközi jogot.
Espen Barth Eide külügyminiszter szerint jelenleg a nemzetközi humanitárius jog teljes összeomlásának lehetünk tanúi a közel-keleti térségben. Hozzátette, hogy a külügyminisztérium jelenleg azon dolgozik, hogy elegendő humanitárius segélyt lehessen eljuttatni Gázába, létrejöjjön a várva várt tűzszünet, szabadon engedjék a túszokat, és megszülessen egy kétállami megoldás, ami megteremtheti a békét a térségben.
Forrás: Regjeringen
Pál Bettina
Elismeri Norvégia Palesztinát?
Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök április 12-én fogadta Pedro Sanchez spanyol miniszterelnököt az oslói parlamentben. A megbeszélés fő témája a gázai konfliktus volt. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Støre elmondta, hogy Norvégia készen áll arra, hogy elismerje a palesztin államot, és annak létjogosultságát az Egyesült Nemzetek Szervezetében, a kérdés csupán az, hogy erre mikor lesznek a legalkalmasabbak a körülmények, melyik az a pillanat, ahol ez leginkább támogatja a békefolyamatokat. A norvég miniszterelnök nem ígérte meg, de nem is zárta ki Palesztina elismerését nyárig.
Pedro Sanchez a norvég kollégájával szemben már nyíltan elkötelezte magát a közel-keleti állam elismerésével kapcsolatban június végéig. A spanyol miniszterelnök jelenleg európai körúton van, ahol támogatókat gyűjt a palesztin ügynek.
(Szerk. A Palesztin Állam jelenleg 138 ország részéről élvez kétoldalú elismerést. Magyarország 1988-ban, Izland 2011-ben, Svédország pedig 2014-ben ismerte el Palesztinát önálló államként. A dán miniszterelnök és kormánya támogatja a palesztinok önrendelkezési jogát, de úgy vélik, hogy az elismerésnek több lehet a negatív hozadéka Dánia számára, mint haszna, ezért az ezzel kapcsolatos döntést elhalasztották. Finnország diplomáciai kapcsolatokat tart fenn Palesztinával, de ők sem ismerik el hivatalosan az országot. Norvégia a palesztin képviseletét 2010-ben nagykövetséggé nyilvánította, de az ország elismerésére azóta sem került sor.)
Forrás: Regjeringen és Fagbladet
Pál Bettina
Sok felesleges hívás érkezik a mentőszolgálathoz
Országszerte drámaian növekszik a segélyhívások száma: 2012 és 2022 között Sørlandet régiójában 90 százalékkal, míg Østlandet régiójában 180 százalékkal többen hívták a mentők 113-as telefonszámát.
Lars Vereide mentős szerint a növekedés nagy része annak tudható be, hogy a lakosság nincs megfelelően tájékoztatva a segélyhívók használatáról, illetve a diszpécserek nem tudják megfelelően értékelni az eseteket. Hozzátette, hogy valószínűleg félnek a hibáktól, így akkor is kiküldik a mentősöket, amikor arra nem igazán lenne szükség.
Sokan nem tudják, hogy létezik egy országos éjjel-nappali ügyelet (116 117), ami nem közvetlenül életveszélyt jelentő helyzetekben segít, például hétvégén, vagy ha a háziorvos nem elérhető. Az ügyelet telefonszámán sajnos sokszor rendkívül hosszú a válaszidő, ezért néhányan amiatt hívják a mentőket, mert ők 10 másodpercen belül válaszolnak.
Kristin Stålesen Berge, a mentőszolgálat szakszervezeti képviselője szerint a felesleges hívások száma az ünnepek és a nyári szabadságolás ideje alatt a legnagyobb. Elmondta, hogy már horzsolás, kificamodott boka vagy kullancscsípés miatt is telefonáltak az emberek. Berge szerint az egyik legfurcsább történet az volt, amikor valaki légzési nehézségeket jelentett, de a mentősök megérkezésekor kiderült, hogy a betegnek eldugult az orra, és csak elfogyott az orrcseppje.
Forrás: NRK
Pál Bettina
Sok norvég nem engedheti meg magának a fogorvost
A norvég Központi Statisztikai Hivatal (SSB) 2011 óta vizsgálja a társadalom életkörülményeit. A komplex felmérés azt is méri, hogy hányan nem engedhetik meg maguknak a fogorvost. Heming Olsen-Bergem, a Norvég Fogorvosok Szövetségének elnöke elmondta, hogy különösen az alacsony jövedelműek és az alacsony iskolai végzettségűek körében gyakori a fogszuvasodás.
Az SSB legutóbbi felméréséből kiderül, hogy tavaly 329 ezer ember nem engedhette meg magának, hogy fogorvoshoz menjen. Ez a szám 2011-ben 166 ezer, de 2021-ben is “csak” 158 ezer volt. Olsen-Bergem szerint egyre több embernek okoz gondot a fogászati költségek kifizetése. Az elnök hozzátette, hogy a fogászati szolgáltatások nem drágábbak, mint más orvosi szolgáltatások, viszont az állami támogatás jóval kisebb, így sokkal nagyobb terhet jelent a lakosok számára.
Forrás: TV2
Pál Bettina
A cölöptemplom visszavág: kigyulladt a pokol
Szerda reggel tragikus hírekre ébredhetett a norvég metálszcéna, a legendás Neseblod (korábban Helvete, azaz pokol) nevű üzletben ugyanis tűz ütött ki. A kár mértékéről, valamint a tűz okáról még nem tudni semmit, de úgy tűnik, hogy az üzlet pincéjében ütött ki a tűz, ahol több metáltörténelmi cucc is volt. Sajnos nagy a valószínűsége, hogy ezek a relikviák most a relikviákat megteremtő művészek által felgyújtott cölöptemplomok sorsára jutottak. A tűzoltási akció során az egyik tűzoltó kisebb füstmérgezést kapott, de még a helyszínen ellátták.
A Helvete a kilencvenes években a norvég black metal szívcsakrája volt. A boltot Øystein Aarseth (ismertebb nevén Euronymous) nyitotta 1991-ben. Euronymous életművének legfontosabb momentuma a halála, ugyanis egy lemezkiadással kapcsolatos nézeteltérés miatt egykori Mayhemes zenésztársa, Varg Vikernes halálra késelte.
A bolt egyébként kifejezetten rossz szerencsének örvend, hisz pár éve meg csőtörés miatt ment egy rakat értékes lemez a kukába.
A cikk megjelenése óta megjelent néhány kép az interneten a boltról, és úgy tűnik, hogy a felső emelet teljesen megúszta, úgyhogy nem kell siratni az Euronymous vérével összefröcskölt Kiss meg Celtic Frost lemezeket, de kár így is van, ha pedig valaki segíteni szeretne a bolt tulajdonosainak, akkor az alábbi linken küldhet adományokat (pénzt).
Forrás: VG
Hartvig Márton
Az első zenei magazin Braille-írással
A Ballade című zenei magazin az 1990-es évek óta először jelenik meg újra fizikai formában, egyedülálló módon Braille-írással.
A Ballade 2000 óta csak digitális formában jelent meg. Most azonban a Syn og Segn illetve a Norsk Barneblad újságokkal együttműködésben egy olyan projektbe fogtak, amely elérhetőbbé tenné a norvég kulturális újságokat a vakok és gyengénlátók számára.
A Ballade első, Braille-írással készített kiadásában Radka Toneff, Åse Kleveland, Benedicte Adrian és Ole Paus zenészekról szóló cikkek szerepelnek. A második kiadást nemrég kézbesítették az előfizetők részére, a harmadik kiadás pedig májusban érkezik.
Az előfizetők között van Kurt Ove Mæland is, aki zenész, zenekedvelő és tapintással olvas.
- Hatalmas, hogy végre olvashatok a zenéről. Már irigykedtem azokra, akik tudtak olvasni a jó zenékről, jó tippeket szerezhetnek vagy értesülhetnek az új bejelentésekről – mondta.
- Ez az együttműködés egy fontos és inspiráló intézkedés a nagyobb egyenjogúság és sokszínűség felé – mondta Inga Moen Danielsen, a Tekstallmenningen ügyvezető igazgatója.
Forrás: Nettavisen
Kékedi Anna
Vigdis Hjorth díjat nyert
Vigdis Hjort részesült a Ungdommens Kritikerpris-díjban „Gjentakelsen” című könyvéért, amelyben sok fiatal magára ismert.
Márciusban a „Gjentakelsen” című könyvet a Kritikerprisen-díjjal illették a legjobb felnőttkönyv kategóriában, illetve jelölték Brageprisen és Bokhandlerprisen díjra is.
A könyv egy felnőtt nőről szól, aki visszatekint 16 éves önmagára, és megvizsgálja felnőtté válásának egy központi eseményét.
- Ez egy olyan könyv, amiben könnyen magára ismerhet az ember – mondta a zsűri egyik legfiatalabb tagja, míg mások úgy vélték, hogy nagyon találó volt, és a négy jelölt közül ez tudta leginkább megszólítani a fiatalokat.
- Leírja, hogy milyen először csinálni dolgokat, például szerelmesnek lenni vagy buliba menni. Úgy éreztük, tanultunk valamit a könyvből, és új perspektívákat tapasztalhattunk meg.
Hjorth könyvét úgy jellemezték, mint ami megnyitja a párbeszéd lehetőségét a nehezebb vagy tabunak tartott témákról, amelyekről fontos beszélni.
Az Ungdommens Kritikerpris kortárs szépirodalmi műveknek járó díj, amelyet középiskolás diákok osztanak ki. Vigdis Hjorth 1984-ben részesült Kritikerprisen díjban a legjobb gyermek- és ifjúsági könyv kategóriában „Jørgen = sant” című ifjúsági regényéért.
Forrás: Nettavisen
Kékedi Anna
Egenmelding a középiskolásoknak
A norvég Oktatási Igazgatóság és az Orvosok Szövetsége egyetért abban, hogy rövid betegeskedés esetén szükségtelen a középiskolásoknak orvosi igazolást kérniük. A jelenlegi szabályok szerint tárgyanként 10%, orvosi igazolás nélküli hiányzás megengedett. (Orvosi igazolással a hiányzást nem regisztrálják.)
Az Oktatási Igazgatóság által javasolt változtatások:
A hiányzás első három napját minden alkalommal regisztrálni fogják, függetlenül a hiányzás okától. (Minden hiányzást egy kalap alá vesznek, így a betegség, sportolás vagy lógás miatti hiányzások egyenrangúvá válnak.)
Ezzel egyidejűleg az elfogadható hiányzás határát 15%-ra emelik.
A határérték túllépése esetén az igazgató dönti el, hogy a tanuló még levizsgázhat-e az adott tárgyból.
Távollét esetén orvosi igazolás helyett önigazolást (egenmelding) kell benyújtani.
A 18 év alatti tanulóknak a szüleiktől kell igazolást hozniuk, míg a 18 év felettiek ezt már maguk intézhetik.
A szabályok megváltoztatásával az iskolák, a megyei hatóságok és a szülők/tanulók nagyobb felelősséget vállalnak majd azért, hogy a diákok a jelenleginél nagyobb mértékben fejezzék be tanulmányaikat és ne essenek ki a középiskolából. Az eddigi módszer (orvosi igazolás benyújtása) minden fél számára szükségtelenül hosszú időt vett igénybe, ezzel szemben az önigazolásos módszer használata gördülékenyebb és jobban felkészíti a fiatalokat a felnőtt életre, a munka világára, arra, hogy felelősséget vállaljanak a távolmaradásukért.
Forrás: NRK
Boros Judit
Kutatóközpontok a zöld átmenet felgyorsítására
A Norvég Kutatási Tanács közel 1,3 milliárd koronát különített el nyolc új kutatóközpont létrehozására, amelyeket az Energiaügyi Minisztérium finanszíroz. Az NTNU az összes új központban részt vesz, amelyek hozzájárulnak a nulla kibocsátású, a természetet nem károsító megoldások gyorsabb kidolgozásához. Terje Aasland energiaügyi miniszter nagy reményeket fűz az új központokhoz, amelyek szerinte kulcsszerepet játszanak majd a 2050-ig megvalósítandó, alacsony kibocsátású társadalom megvalósításában. Oddmund Hoel kutatási és felsőoktatási miniszter hangsúlyozza az új ismeretek és technológiák gyors átvételének fontosságát, és az új központokban lehetőséget lát arra is, hogy többen vegyenek részt doktori képzésben.
Az új központok olyan jelentős társadalmi kihívásokra fognak összpontosítani, mint a napenergia, az akkumulátorok, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás. Alexandra Bech Gjørv, a Sintef vezérigazgatója úgy látja, hogy az új központok fontos találkozóhelyet jelentenek a kutatók, az ipar és a doktoranduszok számára is.
Forrás: NRK
Boros Judit
Megvették, elkobozták, elárverezték, eladják. A valamennyire norvég Lambo újabb kalandjai
Tán emlékszik a kedves olvasó a pár hete megénekelt Lamborghini kétnapos történetére, melynek tragikus főhőse Shakha Ameen stavangeri lakos volt. A történet szomorú véget ért a nagy nehezen megszerzett Lamborghini szívszorító elárverezésével. Nos, azóta Ameen még szívszorultabb állapotba került, ugyanis a két napig birtokolt Lamborghinije újra feltűnt a német autópiacon, ezúttal azonban 5,5 millió norvég korona értékben!
2021-ben Ameen 280 000 euróért, azaz körülbelül 3,1 millió koronáért szerezte meg az autócsodát, majd a dán hatóságok 2,9 millióért árverezték el, miután lefoglalták tőle az autót egy brutális száguldozás miatt. Ameen ezt a száguldozást továbbra sem érzi brutálisnak. Az árát azonban így már annak érzi, hisz gyakorlatilag 5 millió koronát bukott a történeten.
A VG meg is kérdezte az ex-lambotulajdonost, hogy számított-e ekkora értéknövekedésre a lambo esetében.
- Abszolút! Biztos voltam benne, hogy ennyire megtérülne a kocsi továbbadása. Ez egy modell, szóval olyan 2 millió korona nyereséggel számoltam egy év után - nyilatkozta Ameen.
Hát ebből nem lett semmi. Arról, hogy megbánta-e a száguldozást a következőt mondta:
- Ja, hát a 130 km/h sebességhatár felett mentem, ezt be is ismertem, de a dán rendőrség állításával ellentétben nem száguldoztam.
Ameen egyébként nem a legsikeresebb használtautó-kereskedő. A Lamborghinis akció előtt egy Porschét hozott be Norvégiába eladásra, de végül bukott az üzleten, úgyhogy mostantól inkább az autószerelő műhelyére fog koncentrálni. A Lamborghini-ügyet azonban még nem engedte el, ügyvédje szerint ugyanis a dán rendőri jelentésekben hibás időpontok szerepelnek. Eredetileg az Emberi Jogok Európai Bíróságára akarta vinni az ügyet, de most úgy látszik, hogy Dániában is van lehetőség fellebbezésre.
A tét magas, Ameen pedig nem adja fel!
Forrás: VG
Hartvig Márton
Haaland és a jégkrém
Ahogy közeleg a nyár (már ahol, pl. itt Magyarországon a cikk írásának pillanatában 25 fok van és napsütés), úgy állnak elő a jégkrémgyártók új ötletekkel. Például a Hennig Olsen Is húzott egy merészet, és piacra dobta a Grandiosa ízű jégkrémjét, amiben omlós pizzatészta-darabkák vannak. Ez természetesen csak vicc, ennyire nem lököttek, ehelyett csak annyit követtek el, hogy a jégkrémjük csomagolására felrakták Erling Haaland képét, természetesen a norvég csatárklasszis engedélyével.
Kristoffer Gregersen ételkritikus szerint a Manchester City és a norvég válogatott gólgyárosa enyhén szólva is képmutató. A Sulten pappa és StyrUnna Instagram-oldalak kezelője kifejtette, hogy Haaland a múltban többször is felszólalt az ultrafeldolgozott termékek ellen, amelyek meglehetősen környezetkárosítók, most mégis egy ilyen produktum reklámarca lett. A Hennig Olsen Is pedig védekezésre kényszerült, és leszögezték, hogy a hozzávalók egy része szükségszerűen ilyen, hogy gondoskodhassanak termékeik kitűnő minőségéről.
Haaland apja és menedzsere, Alfie kijelentette, hogy szerinte fia egyáltalán nem kétszínű, ugyanis nincs semmilyen ellentét aközött, hogy valaki egészségesen él és közben egy jégkrémet reklámoz, amiben kb. annyi cukor van, amitől egy fanatikus egészséges életmód-hívő jobban kiakad, mint Németh Szilárd a vegánság gondolatától.
Forrás: NRK
Kovács Ádám
Norvég lesz az új ír szövetségi kapitány?
A rendkívül jól értesült Irish Independent bombát robbantott (majd elénekelték a Come Out Ye Black And Tans című örökbecsű ír forradalmi klasszikust), és arról számoltak be, hogy néhány fogadóirodánál hirtelen sokkal alacsonyabb szorzóval lehet fogadni arra, hogy Ole Gunnar Solskjær lesz-e az ír labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya.
A norvég edző ezzel 2021 ősze óta tartó munkanélküliségének vethet véget, ugyanis ekkor dobták ki közös megegyezéssel a Manchester United kispadjáról, miután 4-1-re kikaptak a szezon végén végül kieső Watfordtól, meg pár héttel előtte hazai pályán a Liverpool adott nekik egy ötöst (régi szép idők).
Andy Mitten riporter és mazochista, aki évek óta szorosan követi a Manchester United háza táján zajló eseményeket, rákérdezett Solskjærnál erre a dologra. Amit ezután mondott az 51 éves norvég tréner, az mindenkit ledöbbentett. Ugyanis ő kategorikusan kijelentette, hogy ennek az értesülésnek annyi köze van a valósághoz, mint egy átlagos magyar kormányszóvivőnek az igazmondáshoz.
Solskjær nevén kívül felmerült még Lee Carsley, Gus Poyet és Anthony Barry neve is.
John O’Shea, aki a Manchester Unitednél egy ideig csapattársa volt a korábbi norvég válogatott csatárnak, kijelentette, hogy ő szívesen vinné tovább az ír válogatottat, amit megbízott szövetségi kapitányként irányított az előző hónapokban. Roy Keane, aki mostanában Haalandnak címzett beszólásával borzolta a kedélyeket, szintén esélyes lehet a szövetségi kapitányi posztra. Ez abból a szempontból lenne előnyös, hogy a saját játékosait is nevezhetné negyedosztályúnak.
Forrás: VG
Kovács Ádám
Ruud elődöntőzhet egyet
Casper Ruud, a norvég tenisz egyes számú sztárja 3 szettben, 6-3 4-6 6-1-re verte a francia Ugo Humbertet a Monte-Carlo Masters nevet viselő tenisztorna negyeddöntőjében, ezzel biztossá vált, hogy az április 13-i elődöntőben egy igazi nagyvadat ejthet el a 25 éves norvég teniszező. Ugyanis ellenfele a mindent IS többször megnyerő Novak Djokovic lesz. Ez lesz a két klasszis 6. összecsapása pályafutásuk során, az előző 5 alkalomból 5-ször a szerb kiválóság győzött.
Ruud a meccset követően leszögezte, hogy a „Nole” becenéven futó 36 éves veterán számai magukért beszélnek, és egy igazi Dávid vs. Góliát mérkőzésre van kilátás. Djokovic a negyeddöntőben két szettben 7-5 6-4-re verte az ausztrál Alex de Minaurt. Ruud azt is hozzátette, hogy vele lesz az erő meg Odin is, továbbá néhány norvég barátja, akik leugrottak a festői Monte Carlóba, hogy őt buzdítsák. Djokovic pedig jó szokásához híven újabb rekordot fog megdönteni, ugyanis ez lesz karrierje 77. c
ATP-elődöntője, az eddig rekorder Rafael Nadal 76-tal áll.
Christian Ruud, Casper edzője (és feltehetőleg édesapja) a VG-nek küldött SMS-ében azt írta, hogy ifjú tanítványa remek meccset játszott, annak ellenére, hogy kikapott a 2. szettben. Ruud remekül kezdte a mérkőzést, az 1. szettet 6-3-ra nyerte, a másodikban azonban a világranglista 15. helyén álló francia keményen visszavágott a kicsit lazázó norvégnak, és 6-4-es győzelmével egyenlített.
Az utolsó harmadban azonban Humbertnek annyi esélye volt Ruud ellen, mint csokifagyinak 30 fokban, a norvég teniszcsillag 6-1-re győzött, és megnyerte a mérkőzést. A Djokovic elleni elődöntős összecsapás április 13-án 15:30-kor kezdődik.
Forrás: VG
Kovács Ádám
Haaland legnagyobb védelmezője
Miután az előző hetekben többször is éles kritikák kereszttüzébe került Erling Haaland, Pep Guardiola, a Manchester City vezetőedzője védelmébe vette játékosát, és kijelentette, maradéktalanul elégedett a norvég csatárral annak ellenére, hogy mostanában jelentősen visszaesett a góltermelési hatékonysága.
A spanyol mester szerint a sikereket nem egy játékosnak köszönhetik, hanem annak, hogy minden pénzt IS a játékosokra költenek, továbbá annak is, hogy csapatként rendkívül komoly erőt képviselnek.
Haalandot azután találták meg kritikusai, miután április 9-én egy eseménydús meccsen a Manchester City 3-3-as döntetlent játszott a Real Madrid ellen.
A meccs arról is emlékezetes marad, hogy Antonio Rüdiger alaposan zsebre rakta a norvég csatárklasszist, akit csak a lefújás után engedett ki a zsebéből.
A VG azon kérdésére, hogy Guardiola mit lát Haalandban, amit a szakértők és az újságírók nem, a spanyol vezetőedző egy kisebb szóáradattal reagált. Szerinte ugyanis neki is van egy véleménye, a szakértőknek van egy véleményük, és nem számít, hogy igazuk van-e, vagy sem. Saját állítása szerint ő nem kívánja bírálni a szakértőket, ugyanis hozzá hasonlóan ők is csak a munkájukat végzik. Guardiola szerint nem egy edző dolga az, hogy kritizáljon másokat, ő csak kimondja, amit gondol.
A Manchester City legközelebb április 13-án lép pályára, ekkor hazai közönség előtt fogadják a Luton Town csapatát, akik az előzetes esélylatolgatás alapján akár egy méretes pofonba is beleszaladhatnak Manchesterben. A legutóbbi összecsapást idegenben 6-2-re nyerte a City az FA-kupában, Haaland ebből a sikerből akkor öt találattal vette ki a részét.
Forrás: Aftenposten
Kovács Ádám