17. mars 2024
2024. 11. hét
E heti szerkesztőink:
Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia, Boros Judit, Hartvig Márton
Megérkezett a legújabb magazin, nem akartunk benneteket az olyan nagyon áhított hírek nélkül hagyni 😊
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Néhány hír a hétről:
Csökkenő infláció, növekvő fizetések?
Sose halunk meg, vagy legalábbis a nyugdíjig megpróbáljuk kihúzni valahogy
Szólt-e valaki a nyuszinak, hogy tojjon húsvét előtt is?
Lazacegészség
Nem lehet elég korán kezdeni az autóvezetést
Kinek a zsebében dekkolt Haaland? (Sok foci, meg némi kézilabda)
Jó olvasást kívánunk!
Kidolgozzuk a belünket?
Szakmunkástanulók és frissen végzettek attól tartanak, hogy az új nyugdíjszabályok alapján 70 éves korukig, a tanulóéveket is beleszámítva több, mint ötven évig kell majd dolgozniuk. Vannak, akik úgy gondolják, hogy hamarabb rokkannak majd bele a munkába, mint hogy elérnék a nyugdíjkorhatárt.
A megállapodás legfontosabb pontja, hogy a nyugdíjrendszerben az 1964-ben születettektől kezdve fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár.
A fiatalok arra kérik a politikusokat, hogy látogassanak el az építkezésekre, a tanárokhoz és az egészségügyi dolgozókhoz, és nézzék meg, hogy valójában milyen kemény a munka világa. Úgy gondolják, hogy rossz a sorrend. Először a munkakörülményeket, a munkaerőpiacot kellene megreformálni, és nem a nyugdíjkorhatár emelésével kezdeni.
A jelenlegi megállapodás azt jelenti, hogy az 1964-ben születettek "becsült normalizált nyugdíjkorhatára" 67 év. Ez az a kor, amelyben mindenki jogosult a minimális ellátás igénybevételére.
Az 1973-ban születettek esetében a megállapodás szerint a nyugdíjkorhatár 68 év és egy hónap lesz. A 2002-ben születettek számára ez már 71 év lesz. Akik fizikai munkát végeznek, azok teljesen elhasználják már a testüket, mire elérik ezt az életkort.
A megállapodásban résztvevő felek abban is megegyeztek, hogy létrehoznak egy rendszert az úgynevezett “küzdők” számára. Ezek azok az emberek, akik nehéz, fizikailag megterhelő szakmákban dolgoznak, és nem feltétlenül tudnak a nyugdíjkorhatárig kitartani. A felek a megállapodásban ígéretet tesznek arra, hogy a korhatár-korrekcióra addig nem kerül sor, amíg a “küzdő” munkavállalók rendszere létre nem jön.
A megállapodás, amelyet most véglegesítenek a Parlamentben, az 1964-1973 között születettekre vonatkozik. A nyugdíjrendszert körülbelül tízévente értékelik majd, hogy nyomon kövessék a szociális és a pénzügyi fenntarthatóság terén bekövetkező változásokat. A rendszer rugalmas lesz, így bárki dönthet úgy, hogy a nyugdíjkorhatárnál hamarabb fejezi be a munkát valamivel alacsonyabb nyugdíjkifizetés mellett.
A Norvég Statisztikai Hivatal friss adatai szerint Norvégiában a várható átlagos élettartam jelenleg 81,4 év a férfiak, és 84,6 év a nők esetében.
Azzal egyidőben, hogy a Norvég Parlament munkaügyi és szociális bizottsága március 14-én befejezte a nyugdíjreformmal kapcsolatos munkáját, több mint 100 szakszervezet transzparensekkel demonstrált a Parlament épülete előtt. Az ügyet március 21-én tárgyalja a Parlament.
Forrás: NRK
Tojáshiány húsvétkor?
Bjørn-Ole Juul-Hansen, a Norvég Hús- és Baromfiipari Szövetség elnöke (Kjøtt- og fjørfebransjens Landsforbund, KLF) tojáshiányra figyelmeztet a húsvéti ünnepek közeledtével. Ez már karácsony óta probléma volt, és az elmúlt hónapokban sem javult a helyzet.
- Már késő, nem sokat lehet tenni az ünnepek megmentésére - véli Juul-Hansen, hiába próbál most mindent megtenni a piacot szabályozó Nortura.
Mennyire nagy a veszély?
- Tojás lesz, csak nem elég, néhány üzletben elfogyhat, és nem lesz kínálat. Ha nem rohamozza meg mindenki a boltokat és halmozza fel a tojást, akkor mindenkinek fog jutni - véli mind Juul-Hansen, mind az élelmiszerláncok szóvivői. A Kiwi, a Rema és a Coop is megerősítették, hogy egyenlően fogják elosztani termékeiket az üzleteik között.
Forrás: TV2
Milliókat bukott a Ruter a "hókáoszon"
Az Avisa Oslo értesülései szerint a Ruter 36 millió koronával kevesebbet keresett a vártnál idén januárban, amikor is a káosz totálisan kiteljesedett a fővárosi tömegközlekedésben.
- Megterhelő volt az évkezdet a sok időjárási viszontagságnak és a nehéz közlekedési helyzetnek köszönhetően, ezek miatt ugyanis nem tudtunk olyan tömegközlekedési szolgáltatást nyújtani, amilyet ígérünk. Bizonyos esetekben otthoni munkavégzésre is buzdították a dolgozókat. Ezek a tényezők mind hozzájárultak az alacsonyabb jegyeladási bevételhez, és ez az, ami visszaköszön a mostani jelentésben is - nyilatkozta Øystein Dahl Johansen, a Ruter sajtómunkatársa.
A tervezett bevétel 457 millió korona helyett csak 421 jött be a Ruternek jegyeladásokból. A buszkáosz miatt egyébként be is hívta Oslo városvezetése a Rutert, hogy elszámoljanak a történtekért.
- Szerencsére az új intézkedéseinknek már érződnek a pozitív hatásai - mondta Johansen.
Forrás: ABC Nyheter
Sokat nőhet a fizetés idén
A Norges Bank jelentése szerint munkáltatók érzékelik, hogy a megemelkedett megélhetési költségek következtében nőttek a munkavállalók fizetési igényei is. Az előrejelzések szerint 5,4%-os fizetésemelés várható idén, míg jövőre 4,5%-os.
Ugyanakkor az emelkedés nem minden szektorban lesz hasonló mértékű: az olajipar és az export jön ki egyértelműen győztesként, míg az építőipar mélyponton van jelenleg. Továbbá regionálisan is lesznek eltérések: míg Észak-Norvégiában - a gyenge norvég koronának köszönhetően, amelyből a halászat és a turizmus is hasznot húz - több pénz állhat a házhoz, addig Közép- és Dél-Norvégia kevesebb extra bevételnek örvendhet majd a Nettavisen főszerkesztője szerint.
Mindezek mellett azért is láthatjuk fényt az alagút végén, mert az áramár is csökken, és az élelmiszerárak emelkedése is lelassul, de azért még drága lesz a tengerparti nyaralás.
Forrás: Nettavisen
Javulnak az inflációs számok
A februári infláció 4,5% volt, ami egy jó jel, hisz a várakozások 4,7 százalékkal számoltak a hónapra. A maginfláció - tehát az a szám, amely nem veszi figyelembe az energiaár- és kiadásváltozásokat - pedig 4,9 százalékra esett 5,3-ról. Ez pedig azért jó nekünk, mert ennek letörésén dolgozik a Norvég Nemzeti Bank.
Mindez azt eredményezheti, hogy talán valamivel korábban érkezik az első alapkamat-csökkentés. Az árnövekedés lassulásához az importtermékek járultak leginkább hozzá, de a norvég termékek árának csökkenése is rásegített a dologra. Persze a jelenség része egy nagyobb trendnek, hisz az USA-ban és az eurozónában is csökkent az infláció, a korona árfolyama pedig ebben az időszakban nagyjából változatlan maradt.
Különösen a norvég termékekkel kapcsolatos adatoknak lehet örülni, de azért annyira még ne örüljön mégse senki, mert ha jelentős fizetésemelések lesznek az idén, az eléggé alááshatja az eddigi eredményeket.
Az inflációcsökkenésre még rásegített az élelmiszerárak csökkenése, amire 2001 óta ebben a periódusban nem volt példa, sőt hagyományosan februárban és júliusban lőnek ki az élelmiszerárak a legjobban. Továbbá a kompárak és a bútorárak is csökkentek, míg az üzemanyagé nőtt, az elektromosságé viszont megint csökkent.
A Nordea szerint ebből várhatóan decemberben lesz alapkamat-csökkentés. Dane Cekov, a Nordea elemzője szerint az élelmiszerek nem fognak további inflációcsökkenést okozni, és szerinte a joker a játszmában a korona árfolyamának alakulása lesz. A már sokat emlegetett alapkamat egyébként jövő héten terítékre kerül, de a szakértők nem számítanak változtatásra.
Forrás: E24
Biciklitolvajok 2000: Rég nem loptak el ennyi bringát
1999 óta nem érkezett annyi bejelentés a biztosítókhoz bringalopással kapcsolatban, mint tavaly. Ezzel együtt a kártérítési kifizetések összege is megnőtt.
Számszerűsítve ez annyit jelent, hogy a Finans Norge adatai szerint tavaly 16298 biciklilopást jelentettek, ami egy rekordmagas, 166 millió korona összegű kártérítéshez vezetett. A Fremtind biztosító jelentése szerint az egyszeri kifizetések összege biciklinként 700 koronával nőtt. Az összeg növekedése annak is köszönhető, hogy egyre több elektromos bringa van az ellopottak között, amik ugye drágábbak a mezei kerékpároknál.
A lopások többsége nyáron történik, és az átlagos értéke a bicikliknek 10 000 korona körül mozog. 2022-ről 2023-ra a biciklilopások száma 10 százalékkal nőtt, és itt a statisztikát főleg a nagyvárosok nyomják meg. A tanulság tehát, hogy ne hagyjuk a drága bringánkat csak úgy ott sehol, de különösen ne a központban, mert még a zár sem véd meg biztosan.
Forrás: ABC Nyheter
Történelmi jelentőségű külkereskedelmi megállapodás Indiával
Norvégia és a többi EFTA-ország is új kereskedelmi megállapodást kötött Indiával, aminek a lényege az, hogy szinte minden Indiába irányuló exportra vonatkozóan a vámteher fokozatosan nullára fog csökkenni.
Jonas Gahr Støre miniszterelnök elmondta, hogy ez nagyszerű exportlehetőséget jelent a norvégiai vállalatok számára, hiszen India a világ ötödik legnagyobb gazdasága (számítások szerint 2050-re a világ második legerősebb gazdaságává válik), és az 1,4 milliárd lakosának köszönhetően hatalmas belső piaccal rendelkezik. Az indiai középosztály viszonylag erős vásárlóerővel rendelkezik, ami várhatóan az elkövetkezendő években növekedni fog.
A megállapodást március 10-én írta alá India fővárosában Jan Christian Vestre iparügyi miniszter és Piyush Goyal kereskedelmi miniszter. Vestre szerint a norvég vállalatok versenyképessége jelentősen javulni fog, hiszen korábban akár 40 százalékos vámteherrel is számolnia kellett a norvég exportőröknek. Jelenleg az EU és az Egyesült Királyság sem rendelkezik olyan kereskedelmi megállapodással, ami vámmentességet biztosít a külföldi exportnak. A külkereskedelmi egyezmény a szolgáltatások kereskedelméről, a személyek mozgásáról, a szellemi tulajdonjogokról, a befektetések előmozdításáról, valamint a fenntartható fejlődésről szóló rendelkezéseket is tartalmaz.
A megállapodás jó hírt jelent például a Yarának, ami műtrágyát exportál Indiába. Jelenleg 8 százalékos vámot kell fizetniük. A Figgjo dizájner porcelánokat exportál a rogalandi Sandnesből, és jelenleg 11 százalékos exportvámmal számolnak. A Polar Quality lazacot exportál a nordlandi Bodøből 33 százalékos vámteher mellett. Az összes vámteher fokozatosan, néhány éven belül teljesen megszűnik.
India most először vállalta, hogy az emberi jogokra való hivatkozást is belefoglal egy kereskedelmi megállapodásba. Az ázsiai ország azt is vállalta, hogy végrehajtja a Párizsi Megállapodásban, a munkajogról szóló ILO-egyezményben és a nemek közötti egyenlőségről szóló nemzetközi egyezményekben foglalt kötelezettségeit.
India és Norvégia külkereskedelmi mérlege jelenleg negatív: Norvégia kb. 10 milliárd korona értékben importál Indiából (haltáp, textil, vegyszer, gépipari termékek), míg az Indiába irányuló export értéke 9 milliárd korona értékű. Főleg kőolajtermékek, nikkel, műtrágya, acél és alumínium szerepel a norvégiai exporttermékek között.
Forrás: Regjeringen
Norvégia aggodalma Szudán miatt
Norvégia mély aggodalmát fejezi ki a humanitárius segélyek Szudánba történő bejutásának korlátozása miatt. A Csád és Szudán közötti határ az elmúlt hónapokban a humanitárius segítségnyújtás egyik legfontosabb belépési pontja volt. A határ lezárása súlyosan korlátozza az életmentő segélyek beáramlását az afrikai országba.
A humanitárius segítségnyújtáshoz való hozzáférés megtagadása a nemzetközi jog értelmében illegális, és háborús bűnnek minősülhet. A statisztikák szerint Szudánban 25 millióan szorulnak segélyre, és 18 millió embert érint akut élelmiszerhiány, az éhínség halálos fenyegetést jelent a polgári lakosság számára.
Forrás: Regjeringen
Lazacok és egyéb állatfajták
Megtörtént a fájdalmas beismerés a lazacokról
Gustav Witzøe, a Salmar alapítója egy Bergenben tartott North Atlantic Seafood Forum nevű rendezvényen sajnálkozott az E24-nek a gyászos lazachalálozási statisztikákról.
- Teljesen felkavar, és főleg azoknak fájdalmas ez, akik kint dolgoznak a farmokon. Az ember könnyen elveszti az önbizalmát, ha olyan problémával szembesül, amit nem tud megoldani - mondta Witzøe. Majd azzal folytatta: - Észrevettük, hogy a dolgok kicsit másként alakulnak, mint a régi szép időkben, amikor még szinte névről ismertünk minden egyes halat, és a halálozási ráta is alacsony volt.
Witzøe a megoldást a tudásban látja, ezért felkérték a Salmon Living Lab-et egy kollaborációra, hogy találjanak valami megoldást. Erről még nincs sok konkrétum, csak az, hogy a Salmar vezeti majd a munkálatokat. A lazacmágnás kihangsúlyozta, hogy a Salmar alapelve, hogy a lehető legkisebb kárt okozzák az általuk bérelt tenyésztési területeken, de emellett a lehető legnagyobb értékteremtést is szeretnék elérni.
- Feltűnt, hogy vannak hézagok a tudásunkban, és most ezeket a lyukakat akarjuk betömni, hogy betölthessük a társadalmi felelősségünket - tette hozzá Witzøe.
A nagy kezdeményezésről még azon kívül, hogy a Salmar vezeti, és a haltáp- és takarmánygyártó Cargill is részt vesz benne, nem sokat tudni. Az viszont látszik, hogy pénz lesz a projektben, körülbelül olyan 500 millió korona. Összehasonlításképp megjegyzi az E24, hogy a Salmar 4,6 milliárd koronát fizetett ki a részvényeseinek. Witzøe szerint ez az összeg csak a kezdet, és reméli, hogy több piaci szereplő is kiveszi a részét a projektből.
A már említett Cargill egyébként az egyik legnagyobb szereplő a piacon. A marhától a halig mindenféle takarmányt és tápszert előállítanak, az már viszont más kérdés, hogy ez mennyire fenntartható, hisz a szójatermelésük miatt sokan már őket hibáztatják a brazil őserdők ledarálásáért is.
A Mowi, amely Norvégia és a világ legnagyobb lazactenyésztője, azonban eddig még nem került bele a játszmába. Witzøe szerint muszáj lesz nekik is lépni valamit, hisz sok esetben az egyes cégek lazacfarmjai elég közel vannak egymáshoz, ezért hatással is vannak egymásra, de a fórumon szintén részt vevő Ivan Vindheim Mowi-fejes egyelőre még nem érdekelt a kezdeményezésben való részvételben.
Forrás: E24
25000-rel kevesebb tagja van a norvég egyháznak
A Norvég Egyháznak 2023-ban 25000-rel kevesebb tagja volt, mint az azt megelőző évben. A keresztelések, konfirmálások és az egyházi temetések száma is visszaesett.
2023-ban összesen 3.472.195 tagja volt a Norvég Egyháznak. Az újszülött gyerekek 50,4%-át keresztelték meg, amely 4,9%-os csökkenést mutat 2022-höz képest. Az egyház ugyanakkor 2022-t olyan évnek tartja, amikor viszonylag sok keresztelőt tartottak, a pandémia-éveket jellemző visszaesés után. 2015-hoz képest azonban 7,4%-kal kevesebb keresztelő volt 2023-ban.
Az ország 15 éves fiataljainak 47,8%-a konfirmált a Norvég Egyházban, ami 2%-kal kevesebb, mint az azt megelőző évben. Az egyházi temetések száma 1,1%-kal csökkent, 81,5%-ra.
A számok összességében azt mutatják, hogy a Norvég Egyház tagjainak száma a pandémiát megelőző évekhez képest alacsonyabb helyen stabilizálódott, írja a Vårt Land. Ugyanakkor az egyházi házasságkötések száma elérte a pandémia előtti adatokat: 6326 pár házasodott össze 2023-ban, ami 112-vel kevesebb, mint 2019-ben.
Az istentiszteleten résztvevők száma nőtt a tavalyi évhez képest, viszont még mindig alacsonyabb, mint 2019-ben.
Forrás: Nettavisen
Díszkivilágítás Ramadán hónapja alkalmából
Az oslói városháza előtti terület különleges díszkivilágítást kapott az iszlám holdnaptár 9. hónapja, azaz a Ramadán alkalmából április 8-áig. Az ötlet Londonból származik, ahol így jelzik a böjti hónap kezdetét.
A városi tanács vezetője, Eirik Lae Solberg szerint a díszkivilágítás egy fontos szimbólum, amely kifejezi a sokszínűséget és a befogadást. Ez az, ami Oslót Oslóvá teszi. Az ünnepi kivilágítás március 10-én kezdődött, és több százan vettek részt az eseményen. A projekt teljes költségvetése másfél millió korona. Az FRP párt kritikája szerint a költségeket nem az oslói önkormányzatnak kellene állnia.
Forrás: NRK
Gyerek vezette a diplomataautót
Az oslói E18-as úton feltehetően egy gyerek vezetett egy diplomatarendszámos-autót, amely kapcsolatban lehet a szaúd-arábiai nagykövetséggel.
- Úgy tűnik, mintha egy gyerek és egy felnőtt helyet cserélt volna - nyilatkozta a rendőrség a VG-nek.
- A rendőrség nem látta a gyereket vezetni, viszont birtokába kerültek olyan fényképek és videók, amelyek arra utalnak, hogy az eset megtörtént - mondta Øyvind Schalla-Aasen, az oslói rendőrkerület operációs vezetője.
Csütörtökön este egy hazafelé tartó apa és lánya lettek figyelmesek a diplomataautóra az E18-as út Skjøen-környéki részén Oslónál.
- Azt vettük észre, hogy az autó ferdén hajtott be a körforgalomba, és kicsit imbolyogva ment. Először azt hittem, hogy valamilyen szer hatása alatt áll – mondta a férfi.
Az újsághoz eljutottak tiszta fényképek az autó rendszámtáblájáról. Az Állami Közútkezelő megerősítette, hogy az autó kapcsolatban áll Szaúd-Arábia oslói nagykövetségével.
- A szakembereink vizsgálata alapján az autó kapcsolatban áll Szaúd-Arábia nagykövetségével. Az egyik alkalmazott nevén van regisztrálva - mondta Torstein Paulsen, az Állami Közútkezelő szóvivője.
- A Külügyminisztérium komolyan veszi az ügyet. A diplomatáknak kötelessége betartani a fogadó országuk törvényeit és szabályait. Fel fogjuk venni a kapcsolatot az érintett nagykövetséggel, amint több információt kapunk a rendőrségtől - mondta a Külügyminisztérium sajtószóvivője, Ragnhild Siemenstad.
Forrás: Nettavisen
Haaland góltalansága Liverpoolban
Március 10-én rendezték az angol labdarúgó-bajnokság élvonalának csúcsrangadóját, a Liverpool-Manchester City összecsapást. A két sztárcsapat egy ennek megfelelően rendkívül színvonalas és izgalmas összecsapással lepte meg a nagyérdeműt és végül 1-1-es döntetlenre végeztek, ami leginkább az Arsenalnak kedvezett, akik ennek köszönhető jobb gólkülönbségükkel az élre álltak.
Az első félidő inkább a Cityről szólt, a liverpooli kapura helyezett nyomás meghozta a gyümölcsét, és egy okos szögletvariációt követően John Stones élt a felkínált lehetőséggel, és bepofozta a kapuba Kevin De Bruyne beadását. Ezt követően a Liverpool játékosai mintha felébredtek volna és eszükbe jutott, hogy egyébként itt most focizni is kellene. A második félidőre egy másik Liverpool jött ki, akik az első pillanattól kezdve úgy estek neki a City védelmének, mint etióp kisgyerek a segélycsomagnak.
Ennek eredményeképpen Ederson kapus megpróbált egy mezőnygólt rúgni, csak ugye a derék brazil sportágat tévesztett, ráadásul a labdát sem találta el. Ehelyett viszont telibe kapta Darwin Núñezt, a Vörösök uruguayi csatárát, a megmozdulást természetesen tizenegyes követte, amit a jó nevű argentin Alexis Mac Allister értékesített. Ezen a ponton Ederson szerencsésnek is mondhatta magát, hogy egy sérülés, és nem piros lap miatt kellett idő előtt elhagynia a pályát (a Liverpool egyenlítő gólja után pár perccel kellett lecserélni egyébként).
Ám végül nem az szolgáltatta a beszédtémát, hogy a mérkőzés végét követően a stadionból kifelé menet biztonsági őrök tartóztatták fel Virgil van Dijkot, a Liverpool középhátvédjét. Ennek oka, hogy a holland középhátvéd farzsebéből az hallatszott, hogy valaki norvégul káromkodik. A biztonságiak kérésére van Dijk kiengedte Erling Haalandot, a Manchester City norvég csatárát. A norvég támadó saját állítása szerint több mint 90 perc után van Dijk farzsebe kezdett eléggé szűkössé válni. Ehelyett a legérdekesebb esemény az lett, hogy a hosszabbításban Jeremy Doku, a City belga szélsője újraforgatta a 300 című film leghíresebb jelenetét, és egy „This is Spartaaaa!!!!!”-felkiáltással mellkason talpalta Mac Allistert a tizenhatoson belül. Ezen a ponton minden, a látás nemes képességével rendelkező ember szerint tizenegyesnek kellett volna következnie.
Azonban Michael Oliver játékvezető nem ezt a tábort gyarapította, így nem lőhetett még egy büntetőt a Liverpool. Jürgen Klopp szerint 100%-osan tiszta tizenegyes volt. Ebben egyetértett vele eléggé sok ember, köztük a korábbi Manchester United-játékos Gary Neville, illetve az ex-játékvezető Mike Dean is, továbbá az egykori Fulham-játékos és norvég válogatott Brede Hangeland is, aki mostanában inkább a szakértéssel foglalkozik.
Szerinte a játékvezetői csapat hatalmasat hibázott ennél a helyzetnél. Pål-André Helland, aki a Viaplay szakértőjeként tevékenykedik, kevésbé polkorrekt módon nyilvánult meg, szerinte simán meglopták a Liverpoolt. Amikor korábban azt állítottam, hogy Haaland az egész meccset van Dijk zsebében töltötte, nem mondtam igazat. Egy pillanatra ki tudott szabadulni, ám lövése elakadt Caoimhin Kelleherben, a Liverpool idegbajosnak nem nevezhető ír kapusában, akinek a pulzusa ennek hatására felugrott 40-ről 42-re, sőt talán 43-ra is. Haaland ezzel folytatta jónak éppen nem nevezhető sorozatát a Vörösök ellen, egész pályafutása során 7 meccset játszott a Liverpool ellen, ebből egyet nyert meg a csapata, született két döntetlen, négyszer pedig kikapott (ebből még kétszer a Salzburg játékosaként). Ezeken a meccseken összesen 3 gólt szerzett a norvég szupersztár. A VG cikkében még szerepelt egy szavazás is, ami cikket olvasó fociszakértők véleményét is kikérte az elmaradt tiszta 11-es kapcsán. 47.670 leadott szavazat után: Egyértelmű tizenegyes: 76%Nem egyértelmű, de rendben van, hogy a VAK (VAR, bocsi) nem avatkozott be: 11%Nem volt tizenegyes, a bíró jól döntött: 13%Akik a második két válasz egyikét jelölték be, azokhoz lenne egy kérdésem: A meccset láttátok?
Forrás: VG
Egy lépéssel közelebb az olimpia
Az korábban eldőlt, hogy a festői Tatabányán vívhatja ki az olimpiai szereplést a norvég férfi kézilabda-válogatott. Ennek irányába március 14-én este konkrét lépéseket is tettek. Ezen a napon a januári EB-n őket alaposan megagyaló Portugáliával mérkőztek meg egy „Gyertek portugálok, boksz!”-felkiáltással. Ennek megfelelően 18-13-as első félidőt követően végül 32-29-es norvég győzelem született.
Ole Gustav Gjekstad, a Discovery+ szakértője szakértett egy sort, és megállapította, hogy a norvég válogatott nagy lépést tett a párizsi olimpia felé, átvitt értelemben persze. Ahogy azt egy ismert ember mondta: „Milyen bölcs megfigyelés ez.” Az első félidőben brillírozott Torbjørn Bergerud, a norvég válogatott kapusa, aki több fontos védést is bemutatott, miután visszatért szabadságáról, amit még az EB idején vett ki. A második félidőben is volt egy pár egészen kiváló megmozdulása, ez pedig döntőnek bizonyult, ugyanis a portugálok emiatt nem tudtak elegendő gólt szerezni ahhoz, hogy ponttal/pontokkal távozzanak a meccs helyszínéről.
A kitűnő hálóőr szerint a mérkőzés utolsó percei eléggé hektikusra sikeredtek, ugyanis Portugália egészen közel tudott kerülni Norvégiához, tíz perccel a vége előtt ugyanis 27-25-re módosult az állás. Ezen a ponton minden, a norvég kézilabdát kedvelő ember elkezdett jobban izzadni, mint egy átlagos finn a szaunában. Ám ekkor jött Simen Lyse, és lőtt zsinórban három gólt, aminek köszönhetően eldőlt a mérkőzés. Jonas Wille szövetségi kapitány, aki valamilyen csoda folytán nem esett áldozatul egy tömeges lefejezésnek az EB-t követően, lenyilatkozta, hogy a március 16-i, Magyarország elleni meccs legalább ennyire fontos lesz, mint a március 14-i. A szakvezető ezt követően kiosztott egy verbális buksisimit Lysének is, aki szerinte beállt és egymaga eldöntötte a mérkőzést.
Támadásban Sander Sagosen eljátszotta, hogy ő jedi, aki visszatért, és hatszor vette be a portugál kaput. A korábban már emlegetett Lyse szintén hat találattal zárta a találkozót. Sagosen szerint jobb lett volna, ha nagyobb különbséggel nyernek, de mivel levertek egy olyan csapatot, amelyik szűk két hónapja alaposan megagyalta őket, így nem panaszkodik. A Magyarország-Norvégia rangadóra március 16-án este 19:30-tól kerül sor, akinek van rá lehetősége/ideje/kedve, az nézze meg. Én is így fogok tenni. Mellesleg jegyzem meg, amikor utoljára bármilyen sportágban Norvégia és Magyarország kulcsfontosságú selejtezőt játszott, akkor a magyarok nevettek a VG-n.
Forrás: Aftenposten
Ki szívta meg legjobban a sorsolást?
Március 15-én, pénteken kisorsolták a labdarúgó Bajnokok Ligája negyeddöntőinek párosításait. Az alábbi összecsapásokra fog sor kerülni: Arsenal - Bayern München, Atlético Madrid - Borussia Dortmund, Real Madrid - Manchester City, Paris Saint-Germain – Barcelona. Ez azt jelenti, hogy a Martin Ødegaardot is a soraiban tudó Arsenal alaposan megszívta, ugyanis azzal a Bayern Münchennel lesznek kénytelenek megmérkőzni, amely a 2010-es években sportot űzött abból, hogy a londoni klubot ledarálta és bajor kolbászt készített belőle, majd kért egy korsó sört (több 5-1-es müncheni siker is felkerült az étlapra ebben az időszakban).
Kristoffer Løkberg, az NRK szakértője is hangot adott aggodalmainak, szerinte egyik csapatnak sem kimondott jó ez a sorsolás, ugyanis mindketten egy kicsit esélytelenek a sorozat megnyerésére, erre még továbbjutásuk esetén a következő körben megkapják majd a Real Madridot vagy a Manchester Cityt, ez is pénteken dőlt el.
Ami azt jelenti, hogy Haalandéknak még egy kicsit korai lenne szállodát és repülőjegyet foglalni a döntő előtti napokra Londonba. Ugyanis június 1-jén a londoni Wembley-stadionban lesz a döntő. Løkberg ezt követően elővette az optimista énjét is, szerinte ugyanis az év legjobb focimeccsei következnek. Amit viszont muszáj megemlítenem, hogy a Manchester City és az Arsenal viszonylag nehéz sorsolása kinek kedvez.
Az angol bajnoki címért harcoló Liverpoolnak. Meg nem erősített jelentések szerint többen is láttak távozni a helyszínről a sorsolás előtt egy ötvenes éveiben járó, szakállas, erős német akcentussal beszélő úriembert, akin a leggyanúsabb egy szemébe húzott Liverpoolos baseballsapka volt. Aki felismeri az illetőt, jelentkezzen szerkesztőségünkben, jutalma egy alig használt Erling Haaland-poszter lesz. (Remélem, Reni ismeri fel, én TUTI nem tudom, kiről van szó - a szerk.)
Forrás: NRK
Pofonosztás volt Liverpoolban is
A norvég Markus Solbakkent is a soraiban tudó Sparta Praha még március 7-én 5-1-es pofonba szaladt bele hazai pályán a labdarúgó Európa Liga nyolcaddöntőjében. Ezzel akkor kb. el is dőlt a továbbjutás, de még volt hátra egy visszavágó, amire március 14-én, az Anfielden került sor. Nagyjából 7 percig egészen jól nyomta a prágai csapat, aztán gyorsabban összeomlott, mint a forint-euró árfolyam egy átlagos kormányinfót követően.
A 7. percben Darwin Núñez szerzett vezetést a Vörösöknek, egy perccel később Bobby Clark megduplázta a hazaiak előnyét, majd a soha nem passzoló, önző, alibi, nemcsatár Mohamed Salah is betalált, ezzel ő lett az első Liverpool-játékos, aki zsinórban hét szezonban elérte a 20 gólos álomhatárt. A 14. percben Cody Gakpo bevitte a negyedik találatot. Ennyire gyorsan szerzett négy gólig egészen 1971-ig kell visszamenni, akkor a luxemburgi Jeunesse Hautcharage együttese kapott ilyen gyorsan ennyit a Chelsea-től.
Az első félidőben a Sparta szerb középpályása Veljko Birmančević szépíteni tudott, a második félidőben pedig már csak két hazai gólt láthatott a közönség, ezeket Cody Gakpo és Szoboszlai Dominik lőtték. A gólja mellé Salah kiosztott három gólpasszt is, egyet Clarknak, egyet Gakpónak, egyet pedig Szoboszlainak, szóval ennyit arról, hogy Salah soha nem passzol Szoboszlainak, kedves magyar sportújságírók. A 23 éves Markus Solbakken egyébként ezúttal nem játszotta végig a meccset, a 74. percben lejött, és beállt helyette Patrik Vydra. A mérvadó eredmenyek.com Solbakken teljesítményét 5,8-asra értékelte egy 10-es skálán, ami nem jó, de nem is tragikus.
A Liverpool ellenfele a Sporting Lisszabont kiejtő olasz Atalanta (majdnem mindig Atlantát írok helyette, ha esetleg most is így történt, akkor bocsi) lesz a negyeddöntőben, az elődöntőben pedig ennek a párharcnak a győztese a Benfica-Marseille összecsapás győztesével meccselhet a döntőért.
Forrás: Aftenposten