MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

A Fosen-ügyről 10 pontban

Március elején számi zászlós aktivisták jelentek meg a kormányzati negyedben Oslóban. Miről szólnak ezek a demonstrációk?

1. A történet két trøndelagi szélerőművel kezdődött Fosenben. A turbinákat még 2019-ben és 2020-ban építették.

2. Azok a területek, ahol ezek a szélturbinák állnak, fontos területnek számítanak hat számi családnak és rénszarvascsordájuknak.

3. A családok nem tudják folytatni a rénszarvastartást ezeken a területeken, mert a turbinák túlságosan zajosak, és zavarják az állatokat. A kártérítés nem megoldás, mert a családoknak területre van szükségük, ahol az állatok szabadon mozoghatnak. Ezért úgy döntöttek, hogy perre viszik az ügyet.

4. A bírósági ügy 2021-ben ért véget, ahol a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az állam megsértette a számik jogait, amikor engedélyt adott a beruházáshoz a fejlesztőknek.

5. A kormány azonban úgy döntött, hogy nem rendeli el a turbinák lebontását, hanem más alternatív megoldást keres.

6. A számi családok szerint amíg nem történik semmi, addig a jogaik folyamatosan sérülnek.

7. Több mint 500 nap telt el az ítélet óta. A számi aktivisták valamint a “Nature and Youth” nevű szervezet demonstrációt szervezett a norvég Olaj- és Energiaügyi Minisztérium előtt, hogy a turbinák lebontását követeljék.

8. A rendőröknek többször el kellett vinniük a tüntetőket, mert azok eltorlaszolták a bejáratokat.

9. Február 26-án Greta Thunberg is részt vett az egyik tüntetésen.

10.  Az államnak sürgősen megoldást kell találnia a problémára. Ha elrendelik a turbinák lebontását, azzal a meglévő és jövőbeli beruházásokat is megkérdőjelezik. 

Forrás: VG

Drónok Norvégia fölött

2022 júliusa és decembere között a norvég rendőrséghez összesen 395 drónmegfigyelésről szóló bejelentés érkezett. Ebből 115 norvég területről szállt fel, míg a maradék 280 az ország fölött repült. Ezek az adatok a Politiforum oldalán jelentek meg a délnyugati rendőrségi körzet és a Politidirektoratet adataira hivatkozva. A délnyugati rendőrségi körzet, ami az egész országban a legnagyobb, az előbb említett 115 esetből összesen négyszer indított büntetőeljárást. 

Amund Preede Revheim, a délnyugati rendőrségi körzet Északi-tenger- és környezetvédelmi részlegvezetője a Politiforumnak elmondta, hogy 2020 és 2021 között egyetlen bejelentés sem érkezett hozzájuk norvég szárazföldről felengedett drónok ügyében, most pedig 2022 júliusa óta összesen 115. A statisztikákból az viszont nem derült ki, hogy a Norvégia légterébe berepülő 280 drón esetében hány büntetőeljárás indult. 

Forrás: ABC Nyheter

Nemi erőszak Norvégiában

Egy friss felmérés alapján a norvég nők 23%-a, a norvég férfiak 4%-a lett élete során legalább egyszer nemi erőszak áldozata. Az NKVTS (Nasjonalt kunnskapssenter for vold og traumatisk stress – Erőszakkal és Traumatikus Stresszel Foglalkozó Nemzeti Tudásközpont) arra vonatkozóan tett fel kérdéseket, hogy Norvégiában mennyire elterjedt a bántalmazás és a nemi erőszak. Ebben a felmérésben – amelyhez hasonlót utoljára kilenc éve végeztek – majdnem 5000-en vettek részt. Az átfogó tanulmányt jegyző kutatók szerint a nemi erőszak és a bántalmazás továbbra is komoly probléma Norvégiában társadalmi szinten. 

Ezt a tanulmányt átadták Emilie Enger Mehl igazságügyi miniszternek is. A felmérésben a nők 23%-a mondta azt, hogy élete folyamán áldozatul esett már erővel vagy kényszerítéssel elkövetett nemi erőszaknak, alvás közben elkövetett nemi erőszaknak, vagy 13 éves koruk előtt bántalmazásnak. Ezeknek a nőknek a fele mondta azt, hogy 18 év alattiak voltak, amikor áldozattá váltak, 5%-uk 13 év alatti volt, egy pedig 5 éves vagy ennél idősebb volt. Maria Teresa Grønning Dale, az NKVTS kutatójának elmondása szerint megdöbbentően magas azon férfiak aránya, akik áldozatul estek nemi erőszaknak vagy bántalmazásnak. 

A 2014-es kutatásban az szerepelt, hogy a nők 9,4%-a volt már élete során nemi erőszak áldozata, akkor is nagyjából a felük mondta azt, hogy amikor az eset történt, 18 évesnél fiatalabbak voltak. Ráadásul a bántalmazók leggyakrabban olyanok, akiket a nők ismernek (partner, ex, barát, ismerős). Ennek következtében sokan nem is jelentik a hatóságok irányába, hogy mi történt velük. A kutatás azt is megállapítja, hogy a megkérdezettek 40%-a legalább egyszer fizikai erőszak áldozata lett a 18. születésnapjuk után. Maria Teresa Grønning Dale, a kutatás projektvezetője elmondta, hogy az általuk megkeresett majdnem 5000 ember lehetőséget kapott, hogy beszéljen egy pszichológussal, illetve ezután lehetőségük nyílt további segítséget kérni.

Forrás: ABC Nyheter

A vadon élő rénszarvasok védelme

A Természetvédelmi Szövetség (Naturvernforbundet) álláspontja szerint a vadon élő rénszarvas egy olyan veszélyeztetett állat, amely védelméért kötelesek vagyunk nemzetközi szinten felelősséget vállalni. A faj élettere a különböző évszakokban más-más területeken található, és különösen ki van téve a klíma változásainak. Döntő jelentőséggel bír, hogy jó és szakmailag megalapozott intézkedések szülessenek. Fontos intézkedés lenne a vadon élő rénszarvasok állományának megőrzése érdekében a természeti beavatkozások szüneteltetése és a fontos életterek helyreállítása.

2022 áprilisában jött ki a jelentés a Norvégiában található huszonnégy vadrénszarvas-élőhely közül tíz terület osztályozásáról. Ezek alapján a tíz terület közül egyik sincsen jó állapotban, hat terület rossz, négy pedig közepes állapotban van. A további tizennégy terület helyzetét 2023-ban fogják vizsgálni.

A vadon élő rénszarvasokat érintő kihívások jól ismertek a kutatások révén megszerzett tudásnak köszönhetően. Több konkrét intézkedés született a vadon élő rénszarvasok élőhelyének helyreállítása érdekében. Azonban ahhoz, hogy a további beavatkozásokat meg lehessen állítani, a politikusok részéről is szükségesek bizonyos lépések. A területek helyreállítása fontos az egész ökoszisztéma és minden olyan faj szempontjából, amelyek ott élnek, így fontos, hogy megőrizzük a biológiai sokszínűséget.

Íme néhány intézkedés:

• A legnagyobb kihívás az, hogy a politikában úgy általánosságban nem priorizálják a természetet és a vadon élő rénszarvasok életterét képező hegyvidékeket.

• Úgy gondoljuk, fontos, hogy az Éghajlati és Környezetvédelmi Minisztérium (Klima- og Miljødepartementet, KLD) elsődleges felelősséget vállaljon, és vezető szerepet töltsön be ebben a munkában, de más minisztériumoknak és szektoroknak is részt kell vállalniuk a siker érdekében.

• Átfogó és szakmailag megalapozott irányelveket kell kialakítani a vadon élő rénszarvasok életterének védelmében, illetve annak érdekében, hogy megakadályozzák a beavatkozásokat a területeken, és elősegítsék a területek helyreállítását.

Három könnyen kivitelezhető lépés: 

• Teljeskörű tilalom minden beavatkozásra a vadon élő rénszarvasok területén, beleértve azokat a projekteket is, amelyeket már jóváhagytak, de még nem kezdtek el.

• Konkrét szakmai intézkedések azonnali bevezetése mind a 24 területen

• Minden vadrénszarvas-területet át kell tekinteni, hogy megakadályozzák a már elfogadott beavatkozásokat, különösen a nyaralóházak építését.

Forrás: Naturvernforbundet

Rasszizmusmentes lesz Oslo

Raymond Johansen, az oslói városi tanács vezetője február 27-én rasszizmusmentes övezetté nyilvánította Oslo városát. Ezenkívül még mintegy 6 millió norvég koronányi támogatást nyújtanak különböző antirasszista szervezeteknek. Johansen erről úgy nyilatkozott, hogy számára a rasszizmus elleni küzdelem mindig is kiemelt fontossággal bírt. Továbbá arra biztatta azokat, akik már átélték a rasszizmust, hogy hallassák a hangjukat. 

A városi tanács vezetője a rasszista incidensek szem- és fültanúinak is üzent, mégpedig azt, hogy avatkozzanak be, vagy ha nem tudnak/mernek, akkor legalább annyit tegyenek meg, hogy a rasszista zaklatás elszenvedői után mennek, és kifejezik irányukba szimpátiájukat és együttérzésüket. 

Johansen azt is kifejtette, hogy Oslónak olyan várossá kell, válnia, ahol mindenki otthon érezheti magát, hiszen a város lakosságának 32%-a nem norvég származású. Szerinte azok a városok tudnak a leggyorsabban növekedni, ahol jellemző a sokszínűség, és ezt ki is tudják aknázni. Usman Mushtaq, a főváros szociális ügyekért felelős városi tanácsosa kifejtette, hogy a diszkrimináció egy olyan hétköznapi dolog, amit sokan átélnek. Szerinte nem csak a rasszizmus és a diszkrimináció ellen kell dolgozni, hanem ezzel egyidejűleg a befogadásért is. 

A támogatott szervezetek listáján szerepel az ICC Norway (Islamic Culture Centre Norway – Norvégiai Iszlám Kulturális Központ). Najam Farham, a szervezet adminisztrációs munkatársa az utrop.no-nak elmondta, hogy a kapott támogatást workshopok rendezésére fogják fordítani, ahol párbeszédes formában foglalkoznak majd olyan témákkal, mint a gyűlöletbeszéd vagy a kirekesztés. Farham arra is rávilágított, hogy gyakran a különböző etnikai hátterű bevándorlócsoportok között is megfigyelhető a rasszizmus.

A LIN (Likestilling, Inkludering og Nettverk - Egyenlő Bánásmód, Befogadás és Hálózat) 400 ezer koronát kapott felnőttképzésre Oslóban, ahol tanárokat és diákokat egyaránt felvilágosítanak majd arról, hogy mit tehetnek, ha rasszizmust vagy bármilyen egyéb megkülönböztetést kell átélniük. 

A Minotenk nevet viselő kisebbségi politikával foglalkozó elemzőközpont 565 ezer koronás támogatást kapott a „Kézikönyv rasszizmus ellen” című könyv újrakiadására. Lisa Esohel Knudsen, a szervezet helyettes vezetője az Utrop-nak elmondta, hogy a kapott összeg 10 ezer példány kinyomtatására lesz elég. Mishell Akhtar Shakar, a szervezet igazgatótanácsának elnöke arról számolt be, hogy a könyvben lesznek szakszövegek és személyes szövegek a rasszizmussal kapcsolatos saját reflexiókkal és tapasztalatokkal. Shakar szerint a rasszizmus egyik legveszélyesebb formája az, amikor humorral próbálják leplezni, illetve azt mondják, hogy nem is úgy gondolták, meg csak félreértették a poént. Szerinte fontos tudni azt, hogy ennek milyen hatása van más emberekre. 

Forrás: UTROP

A finn országgyűlés igent mond a NATO tagságra

Az országgyűlés először február 28-án, kedden foglalkozott a kérdéssel. Akkor egyhangú döntésre lett volna szükség, azonban még volt néhány országgyűlési képviselő, akik a tagság ellen szavaztak. A március 1-jei, szerdai szavazáson azonban már elég volt az egyszerű többség.

A parlament szavazása után Sauli Niinistö köztársasági elnöknek alá kell írnia a határozatot.

Finnország az oroszok Ukrajna elleni támadó háborúja miatt kezdeményezte felvételét a NATO-ba. Niinistö aláírása azt fogja jelenteni, hogy Finnország, amely az európai országok közül a leghosszabb határvonallal rendelkezik Oroszország felé, a NATO tagja lesz, mihelyt Magyarország és Törökország jóváhagyja csatlakozását.

A magyar parlamentben szerdán kezdődött vita Svédország és Finnország NATO-tagsági kérelméről. Az ország elnöke arra biztat, hogy ratifikálják a két ország csatlakozását. Ha ez megtörténik, már csak Törökország beleegyezésére kell várni.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg kedden azt mondta, hogy itt az ideje, hogy a két országot felvegyék a védelmi szövetségbe. Hozzátette, hogy előrelépés történt Törökországgal kapcsolatban, és jövő héten Brüsszelben fognak tárgyalást folytatni az ankarai, stockholmi és helsinki képviselőkkel.

Forrás: Aftenposten

Több mint 1000 beteget és hozzátartozót evakuáltak Ukrajnából

Norvégia már több mint 1000 beteget és hozzátartozót menekített ki Ukrajnából kórházi kezelés céljából. A betegek szállítása nemcsak Norvégiába, hanem Európa több kórházába történik egy lengyelországi központon keresztül. A háború kitörése óta Norvégia központi szerepet játszik az EU polgári védelmi mechanizmus programjában. Eddig 200 beteg és körülbelül 100 hozzátartozó érkezett Norvégiába. A norvég kormány gyógyszereket, orvosi felszereléseket és mentőautókat is adományozott Ukrajnának.

Forrás: Regjeringen

Norvégia új szankciókat vezet be Oroszország ellen

Norvégia csatlakozik az EU tizedik, Oroszország elleni szankciócsomagjához, amit február 25-én fogadtak el az Unióban. A norvég kormány most azon dolgozik, hogy a szankciókat beépítse a törvényekbe. Anniken Huitfeldt külügyminiszter szerint az Oroszország elleni szankciók példa nélküliek a történelemben, és jól kifejezik az európai egységet. Az EU tizedik szankciócsomagja egyebek mellett új kereskedelmi korlátozásokat tartalmaz a polgári és katonai felhasználásra egyaránt alkalmas technológiákra és termékekre vonatkozóan.

Forrás: ABC Nyheter

Humanitárius segítségnyújtás Jemennek

Anniken Huitfeldt külügyminiszter február 27-én jelentette be, hogy Norvégia 250 millió korona humanitárius segélyt küld Jemennek. A jemeni válságövezet az egyik legsúlyosabb a világon: a lakosság több mint kétharmada segélyekből él. A norvég támogatást az ENSZ-en, a Norvég Menekültügyi Tanácson, a Vöröskereszten és más, Jemenben működő nonprofit szervezeteken keresztül juttatják el a rászorulóknak. A segély fő célja, hogy biztosítsa a lakosság számára a megfelelő egészségügyi ellátást és csökkentse a taposóaknák okozta kockázatokat. Az ENSZ becslései szerint 2023-ban a 30 millió lakosból 21,6 millió jemeninek lesz szüksége humanitárius segélyre a túléléshez. A lakosság nagy része nem fér hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz, élelmiszerhez és ivóvízhez sem.

Forrás: Regjeringen

Újabb tömeges felmondás az Ullevålban

Az Ullevål Kórház szívosztályán kialakult konfliktusok átterjedtek a szomszédos kórházi részlegre is, az ápolók fele eltűnhet onnan.

Röviddel azután, hogy sok, az intenzív osztályon dolgozó ápoló úgy döntött, hogy felmond, az Ullevål Kórház újabb részlegének dolgozói követik a példájukat.

• Nyomon követték a mellkasi osztályon dolgozó kollégák esetét és úgy érzik, egyszerűen nincsenek biztonságban – mondta Sarah Scott Henriksen, a szakszervezeti képviselő.

Ez egy olyan osztály, ahová szív- és tüdősebészeti betegek kerülnek a műtét után, de már nincsenek lélegeztetőgépre kötve.

Az osztályon jelenleg négy nővér mondott fel, ezen kívül nyolc ápolónő tervezi távozását továbbképzés céljából. Az osztályon összesen 24,5 betöltetlen állás van.

Február 27-én, hétfőn vált ismertté, hogy az OUS elutasítja azt a javaslatot, amellyel megelőzhető lett volna a tömeges felmondás. A kórház vezetése elleni tiltakozásul 24, az intenzív osztályon dolgozó ápolóból 16 felmondott.

Az OUS vezetése össze akarja hangolni az Ullevålban végzett műtéteket a Rikshospitalettel, hogy azok az OUS szívsebészeti központjává váljanak, azonban mind a mellkasi osztályon, mind a többi osztályon dolgozó vezető orvosok erősen bírálták az átszervezést.

Scott Henriksen úgy véli, hogy a felmondások azt jelzik, hogy az alkalmazottakat nem hallgatták meg az ügyben, és az érintettek beleegyezése nélkül döntöttek.

Bjørn Bendz, aki az OUS szív-, tüdő- és érrendszeri klinikájának vezetője azt mondja,

hogy az elmúlt hat hónapban azon dolgoztak, hogy tervet készítsenek a nyári időszakra, összehangolva a Rikshospitalet és Ullevål beosztásait, hisz ezek egy azonos részleget alkotnak.

Elmondta, hogy az Ullevål műtőinek felújítása azt is jelenti, hogy ezen a nyáron átmeneti megoldásokra van szükség és visszautasította az alkalmazottakkal való párbeszéd hiánya miatti kritikát.

Azt mondja, dokumentálni tudják, hogy bevonták a dolgozókat és folyamatos párbeszéd volt a témában.

Úgy véli, a forrásokat ott kell felhasználni, ahol a legnagyobb a szükség, de a legfőbb cél mindenekelőtt a megfelelő betegellátás biztosítása és úgy gondolja, biztosítaniuk kell a munka igazságos elosztását is az alkalmazottak között.

Forrás: NRK

A Vénusz és a Jupiter találkozása

A Hold után a Vénusz a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton, a Vénusz után pedig a Jupiternek van a legerősebb fénye – mondta Håkon Dahle, az Oslói Egyetem asztrofizikusa. – Így amikor ilyen közel állnak egymáshoz, jól láthatóak, bár nem világítanak erősebben, mint egyébként szoktak.

Elmondta, hogy valójában a Vénusz négyszer olyan messze van, mint a Jupiter, de a szemünk nem tudja érzékelni a távolságot.

A két bolygó minden évben találkozik az égbolton, de ez nem mindig látható ennyire jól, ugyanis az esetek felében este, másik felében reggel történik az együttállás, és olyankor nem sokan veszik észre. 

- Fontos az is, hogy tiszta legyen az ég. A jelenség tavasszal jobban látható, mint ősszel – mondta Dahle.

Mind Észak-, mind Dél-Norvégiában jól lehet látni a két bolygót. Tulajdonképpen az egész világon jól látszódnak, kivéve a legdélebbi részeket. 

A bolygók egymáshoz viszonyított távolságához az a hiedelem fűződik, hogy befolyásolhat minket. Ezt nevezzük asztrológiának.

Dahle hozzátette, hogy a Jupiter 95 holdja közül a négy legnagyobb teleszkóppal vagy egy erős teleobjektívvel is látható.

Este nyolc óra után a bolygók a horizont alá kerülnek, csakúgy, mint a Nap. De másnap reggel újra feljönnek, és hasonlóan közel lesznek egymáshoz, ígérte az asztrofizikus.

Forrás: Aftenposten

Tánc a tengerparton 181 millió koronáért

Edvard Munch "Tánc a tengerparton" című festményét 181 millió koronáért adták el március 1-jén a londoni Sotheby's aukciósházban. A festmény 1934 óta a norvég Olsen család birtokában volt. Az Olsen család és a műalkotás korábbi tulajdonosa, Curt Glaser is nagy rajongója és támogatója volt Munch munkásságának Norvégiában és Németországban is. Nem hozták nyilvánosságra, hogy ki vásárolta meg a festményt az aukció során.

Forrás: TV2

Halászhajó ütközött a rakpartnak

Március 1-jén este a Senja nevű halászhajónak megállt a motorja, és mivel nem tudott megállni, zátonyra futott, majd a tromsøi kikötő rakpartjának ütközött, aminek néhány darabját magával sodorta. Az egész hajón elment az áram - mondta Kenneth Holmøy, a hajótulajdonos Nergård Havfiske társaságtól. 

A Senja-t egyébként 2020-ban építették, 80 méter hosszú és 17 méter széles. Szerencsére senki sem sérült meg az ütközés következtében, és azok, akik aludtak, nem sokat érzékeltek az eseményekből.

A hajóban esett kárt csak azután lehet felmérni, hogy kiszabadították.

Forrás: VG

Csapdába esett buszsofőr

Február 28-án Tromsø közelében az E8-as úton összeütközött egy busz és egy munkagép. A buszon nem voltak utasok és mindkét sofőrt kórházba szállították. A rendőrség elmondása szerint az egyik jármű az E8-as úton haladt, míg a másik éppen rá akart fordulni egy mellékútról - ekkor történt a baleset. Ennek következtében a busz sofőrje beszorult a jármű vezetőfülkéjébe, innen telefonált a busz egyik tulajdonosának, akinek arról számolt be, hogy összetörte a buszt. 

Bernt Windstad (az említett tulajdonos) szerint a sofőr meglehetősen nyugodt volt, és nem lehetett érzékelni a hangjából, hogy komolyabb baleset történt. Azonban amikor meghallotta, hogy a mentőosztagok nem férnek hozzá a buszsofőrhöz, akkor megértette, hogy komolyabb baleset történt. Windstad ezek után nagyon hálás volt, hogy mindkét sofőr kisebb sérülésekkel megúszta a balesetet.

Forrás: VG

A valaha volt legdrágább nyaralást tervezzük

Hiába a növekednek a kamatlábak és az árak, a norvégok még soha nem terveztek annyi pénzt költeni nyári szabadságukra, mint idén. Ez derül ki a Respons Analyse Sparebank 1 számára készített új fogyasztói felméréséből.

A megkérdezettek átlagosan 600 koronával terveznek többet költeni a 2023-as nyaralásukra, mint tavalyira.

Az átlag büdzsé 2022-ben 18 282 korona volt, míg az idei 18 892 korona.

Magne Gundersen, a Sparebank1 közgazdásza azt nyilatkozta a TV2-nek, hogy a norvégok számára a nyári szabadság kiemelt fontosságú.

Gundersen meglepőnek nevezi a növekedést, de továbbra is úgy gondolja, hogy az emberek túlnyomó többsége jól kontrollálja pénzügyeit, így nincs ok aggodalomra.

• A legtöbb ember dolgozik és van megtakarítása.  Amikor a nyaralás prioritást élvez, hajlandóak más kiadásokat csökkenteni, például kevesebb új ruhát vesznek, nem járnak el étterembe, vagy elhalasztják a nagyobb felújításokat.

Ugyanakkor a felmérés azt is kimutatta, hogy kis mértékben nőtt azok aránya, akik egyáltalán nem terveznek pénzt költeni a nyári szünetre.

Ez az arány a 2022-es nyolc százalékról 2023-ban tíz százalékra emelkedett.

Nem meglepő módon a felnőttek tervezik a legtöbbet költeni a nyaralásra.  A 35 és 54 év közötti korosztály 2,5-szer annyit költ nyaralásra, mint a 25 év alatti fiatalok.

A felmérésből az is kiderül, hogy a férfiak lényegesen drágább nyaralást terveznek, mint a nők. Míg a nők átlagos költségvetése 15 970 korona, addig a férfiaké 21 970 korona.

Azonban sokan még mindig a tavalyi nyaralásukat fizetik. 

Bár Gundersen úgy véli, hogy a legtöbb ember azt a pénzt költi, amivel valójában rendelkezik, Geir Grindland, a Remake könyvelő cég adósságbehajtási tanácsadója félti azokat, akik nem.

Az ősz csúcsszezon az adósságbehajtó cégek számára, és a Grindland szerint egyértelmű, hogy ennek fő oka a hitelre vásárolt nyaralások illetve a nyaralás alatti hitelkártyás költések.

Sokan még mindig a tavalyi nyaralásukat fizetik, ezért szerinte nyugtalanító látni, hogy ennyire megnőtt a nyaralási költségvetés.

Forrás: TV2

Négy norvég a csúcson

Történelmi sikert aratott a norvég északi összetett vegyesválogatott, miután a síelés történelmében először rendeztek ebben a számban világbajnoki futamot. A szlovéniai Planicában megrendezett versenyen a Jarl Magnus Riiber - Gyda Westvold Hansen - Jens Lurås Oftebro - Ida Marie Hagen összeállítású norvég csapat a 15 km-es futótávon meggyőző sikert aratott, miután 47,8 másodpercet vertek a német csapatra. A bronzérem pedig az osztrákoké lett, akik kerek 1 perccel maradtak le a norvégok mögött.

Riiber szerint a siker annak köszönhető, hogy jó csapattársai vannak, akik megkönnyítik az ő dolgát is. Westvold Hansen szerint remek munkát végeztek, és nagyszerű érzés így győzni. Az pedig külön pozitívum, hogy férfi és női versenyzők egyaránt tagjai voltak a csapatnak. A célba érkezés előtt nem sokkal Riiber felmutatott az égre, ezzel a VB előtt nem sokkal elhunyt nagyszülei emlékének ajánlva ezt az aranyérmet.  

Forrás: VG

Ingebrigtsen, a megállíthatatlan

A férfi futók 1500 méteres számának olimpiai csúcstartója, Jakob Ingebrigtsen ezúttal az isztambuli fedettpályás EB-n nyert egy aranyérmet a számban. A 22 éves norvég klasszis tempóját jól jellemzi, hogy csak egyetlen versenyző tudta vele tartani a lépést. 

A brit színekben versenyző Neil Gourley ugyan megszorongatta Ingebrigtsent, de a célba a norvégok futója ért be elsőként. 3:33,95-ös idejével Ingebrigtsen a fedettpályás EB-k legjobb idejét érte el, és ez volt pályafutása 10-ik EB érme. A friss EB-győztes norvég az NRK-nak elmondta, hogy tudott Gourley jó formájáról, de végig éber maradt, és vissza tudta verni a brit versenyző próbálkozásait. Majd még azt is hozzátette, hogy remek érzés a címvédés, de valahogy mégis az első győzelemre emlékszik legszívesebben az ember. Ingebrigtsennek még egy aranyéremre van esélye, ugyanis a 3000 méteres táv döntőjét március 5-én, vasárnap rendezik.

Forrás: Aftenposten

Lett-e norvég tagja az év csapatának?

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) díjátadó gáláján - ahol megválasztották 2022 legjobb férfi és női focistáját, edzőjét, kapusát is sok más egyéb mellett – kihirdették az év legjobbjaiból összeállított férfi és női csapatot is. A férfiaknál helyet kapott Erling Haaland is a legjobb 11-ben, aki már tavaly is odakerült ebbe az elképzelt álomcsapatba. Az idei összeállításban a norvégok gólgyárosa mellett olyan klasszisok kaptak helyet, mint Lionel Messi vagy Karim Benzema. A csapat egy 3-3-4-es felállásban így néz ki (zárójelben a nemzeti csapat és a klubcsapat):Thibaut Courtois (Belgium, Real Madrid) – Achraf Hakimi (Marokkó, Paris Saint-Germain), João Cancelo (Portugália) Manchester City/Bayern München), Virgil Van Dijk (Hollandia, Liverpool) – Kevin De Bruyne (Belgium, Manchester City), Luka Modrič (Horvátország, Real Madrid), Casemiro (Brazília, Manchester United) – Lionel Messi (Argentína, PSG), Kylian Mbappé (Franciaország, PSG), Karim Benzema (Franciaország, Real Madrid), Erling Haaland (Norvégia, Manchester City).

Haaland saját elmondása szerint nincs is annál jobb érzés, minthogy a játékostársak is elismerik őt a világ egyik legjobbjának. A Manchester City játékosaként idén 33 meccsen 33 gólt szerző norvég támadó megérdemelten került be ebbe a csapatba. Ami pedig a női focistákat illeti, Caroline Graham Hansen és Ada Stolsmo Hegerberg is ott volt a jelöltek között, ám végül egyikük sem került be a csapatba

Forrás: VG

Megkezdődött a rájátszás

A norvég jégkorongliga rájátszásának negyeddöntőinek első mérkőzéseit március 3-án rendezték. Ezeken a meccseken a párharcok favoritjai győztek, ki simán, ki nehezebben. A Vålerenga és a Frisk Asker meccsén az első harmad után döntetlent mutatott az eredményjelző. A második harmadban a hazai pályán szereplő Vålerenga kétgólos előnyre tett szert, és végül 5-2-re nyert. 

A Storhamar simán, 6-0-ra verte a Manglerud Start, a Sparta és a Stjernen összecsapását a hazaiak nyerték hosszabbítás után 2-1-re. A játéknap legtöbb gólt hozó meccsén a Stavanger Oilers 11-1-re ütötte ki hazai pályán a Lillehammert. Az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharcok második meccseire március 5-én, vasárnap kerül sor.

Forrás: VG

Norvég egyeduralom 15 kilométeren

Simen Hegstad Krüger győzelmével zárult a férfi sífutók 15 km-es egyéni rajtos VB-futama. A norvég klasszis második aranyérmét szerezte a szlovéniai Planicában zajló világbajnokságon. A „Super Simen” becenév alatt futó Hegstad Krueger mindösszesen 5,3 másodperccel előzte meg honfitársát, 2021 bronzérmesét, Harald Østberg Amundsent. A 2 évvel ezelőtti győztes, Hans Christer Holund bronzérmet szerzett, ezzel teljessé téve a norvég dobogót. 

Krüger az elejét nagyon keményen megnyomta, majd kissé túlzó módon a közepét is, ennek következtében a végén erősen meg kellett küzdenie az aranyért. A 29 éves norvég versenyző saját elmondása szerint hihetetlenül büszke arra, hogy végre sikerült kedvenc távján VB-t nyernie. Amundsen pedig hiába hajrázott jól egy, a véleménye szerint rendkívül kemény versenyen, nem tudta utolérni Krügert. Holundnak pedig a bronzéremért kellett kemény csatát vívnia honfitársával, Johannes Høsflot Klæboval, de végül 0,9 másodperccel megelőzte nyolcszoros világbajnok csapattársát. Holund tavaly kétszer is negyedik lett az olimpián, így ezt a bronzérmet egy kisebb győzelemként élte meg. Véleménye szerint Krüger bebizonyította, hogy ő a világ legjobb síelője jelenleg.

Forrás: FIS Ski