5. februar 2023
2023. 5. hét
E heti szerkesztőink:
Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia
Itt a vasárnap, itt van a mi kis magazinunk😊
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalainkat (Magyar-Norvég Galéria, és MaNo light), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Néhány hír a heti válogatásból
Norvég sebesültek Ukrajnában
Sokan sasszárnyon repülhetnek tovább
Ha leszólítasz egy norvég lányt, hívd Norának, esélyesen nem fogsz mellé
Sífutás és bojkott
Jó olvasást kívánunk!
Napi 300 ezer kenyér megy a kukába
A norvégiai boltok polcairól több, mint 100 ezer kenyér kerül naponta a kukába, míg a háztartások körülbelül 270 ezer kenyeret dobnak ki. Johan Ingemarsson, a Too Good To Go vállalat ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden percben 200 kenyér kerül a kukába. Egy norvég átlagosan évi 43 kiló élelmiszert dob ki, ami még fogyasztható lenne.
Forrás: ABC Nyheter
Jens Stoltenberget és Greta Thunberget Nobel-békedíjra jelölték
A NATO főtitkárát a Stortinget képviselője, Christian Tybring-Gjedde (Frp) jelölte az elismerésre.
- Azért jelöltem őt, mert képes volt összehozni a NATO-t az ukrajnai háború ügyében, amely talán a legnagyobb krízis a második világháború óta. Nagyon diplomatikusan járt el, ugyanakkor nyilvánvalóvá tette annak a fontosságát, hogy fegyvereket küldjünk Ukrajnába, és hangsúlyozta, hogy ebben a konfliktusban Ukrajna túlélése létfontosságú, döntő jelentőséggel bír Európa békéjét illetően. Úgy vélem, sokan egyetértenek majd abban, hogy Jens Stoltenberg megérdemli a békedíjat – mondta Tybring-Gjedde.
A Zöldpárt (Miljøpartiet De Grønne, MDG) képviselője, Lan Marie Berg két klímaaktivistát, Greta Thunberget és az ugandai Vanessa Nakatét jelölte a Nobel-békedíjra. Úgy gondolja, ők ketten egy egész generáció nevében beszélnek.
- Mindketten egyedül kezdtek el demonstrálni a svéd, illetve az ugandai parlament előtt, de milliókat inspiráltak arra, hogy csatlakozzanak hozzájuk – mondta Berg.
SMS-es csalás a Røde Korsnál
A norvég Vöröskereszt (Røde Kors) mindenkit óvatosságra int, miután néhány csaló olyan SMS-eket küldött, amelyek arra kérték a felhasználókat, hogy küldjenek pénzt egy álhonlapra.
- A csalók arra szólítottak fel, hogy küldjenek pénzt a “http:// gave - rodekors . com” honlapra – jelentette be a Røde Kors a Twitteren hétfőn. (Kérjük, ne prőbáljátok ki, hogy működik-e, köszönjük – a szerk.)
Az SMS-ben arra kérik a címzettet, hogy adományozzanak az ukrán gyerekeknek, támogassák őket étellel, védelemmel és gyógyszerrel, és mellékelik az álhonlap linkjét is.
A szervezet jelentette az esetet a rendőrségnek, és arra kért mindenkit, hogy legyenek óvatosak,
A Røde Kors a http://rodekors.no és http://gi.rodekors.no honlapokat használja, és nem olyat, ami .com-mal végződik, értesített a Røde Kors.
Forrás: VG
A SAS munkalehetőséget biztosít a Flyr alkalmazottainak
A Flyr 200 légiutaskísérője kaphat lehetőséget arra, hogy a SAS légitársaságnál dolgozzon. A SAS Cabin Crew menedzsere, Hege Solberg szerint a SAS annyi embert szeretne fogadni, amennyit csak lehet.
Kedd este jelentett csődöt a Flyr légitársaság. Körülbelül 400 alkalmazott vesztette el az állását, de most az alkalmazottak fele lehetőséget kap, hogy a SAS-nál dolgozzon, írja az NRK.
Elsősorban a légiutaskísérőknek tudnak munkát biztosítani, de pilótákat is fogadnak, mondta Solberg.
- Egy olyan ágazat vagyunk, amelyben felkaroljuk egymást, és szeretnénk lehetséges munkáltatóként bemutatni a SAS-t – mondta Solberg a Flyr tisztségviselőivel tartott megbeszélésen csütörtök délután.
Forrás: VG
Norvégia 54 darab német Leopárd 2A7 típusú harckocsit vásárol
A norvég honvédelmi miniszter, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter a február 3-án tartott sajtótájékoztatójukon megerősítették, hogy Norvégia 52 db német Leopárd 2A7 típusú tankot vásárol, és még 18 darabra van opciója. A tervek szerint az első harckocsik 2026-ban érkezhetnek. Jonas Gahr Støre elmondta, hogy Norvégia a második világháború óta most van a legfeszültebb biztonságpolitikai helyzetben, melynek fő oka az orosz-ukrán háború. Ez a beszerzés hosszú távon erősíti Norvégia biztonsági szintjét.
A kormány alapos értékelést végzett, és arra a következtetésre jutott, hogy a német harckocsik vásárlása jobb döntés, mint a dél-koreai K2 Fekete Párduc típusú tankok beszerzése. A védelmi miniszter szerint Svédország, Dánia és Finnország is rendelkezik ilyen német tankokkal. A múlt héten a védelmi miniszter megerősítette, hogy Norvégia is küld tankokat Ukrajnába, de arról nem nyilatkozott, hogy hányat. Németország, az Egyesült Államok, Lengyelország és az Egyesült Királyság bejelentette, hogy harckocsikkal segítik Ukrajnát. Franciaország könnyebb páncélozott járműveket küldött az ukránok megsegítésére.
Forrás: NRK
Svédország drágul, de még mindig olcsóbb, mint Norvégia
A magas norvégiai élelmiszerárak miatt a norvégok özönlenek Svédországba egy-egy bevásárlótúra okán. A Fernandez család hét órát autózott, hogy pénzt takarítson meg.
Az elmúlt egy évben Norvégiában robbanásszerűen növekedtek az élelmiszerárak.
Nem valószínű, hogy ez a tendencia mostanában megfordulna - az élelmiszeripar a jövőben további áremelkedésre számít.
Február 1-től újabb, körülbelül 10%-os áremelkedést harangoztak be a norvég élelmiszerboltokban, ami azt jelenti, hogy egy négytagú család élelmiszerköltségei évente átlagosan több, mint 14 ezer NOK-kal emelkedhetnek.
A svéd határ közelében élők számára különösen gazdaságos, ha a szomszédos ország üzleteiben vásárolnak. A megnövekedett élelmiszerköltségek, valamint a magasabb áram- és benzinárak miatt egy svédországi bevásárlótúra még azok számára is spórolást jelenthet, akiknek többet kell utazniuk a svéd boltokig.
A Skienben élő Fernandez család a messziről érkezők közé tartozik, egy egész napjuk rámegy a svéd bevásárlásra. Skienből Hortenbe vezetnek, onnan komppal átmennek Mossba, majd az E6-os autópályán vezetnek Svinesundig. Egy út körülbelül 3,5 órát vesz igénybe, majd vissza szintén 3,5 órát vezetnek.
Az elmúlt évben az élelmiszerárak Európa-szerte emelkedtek. Norvégiában 11,5 százalékos volt az áremelkedés, míg Svédországban csaknem 19 százalékkal drágultak az élelmiszerek.
Svédországban 32 éve nem volt ilyen drága az élelmiszer, de még mindig olcsóbb, mint Norvégiában.
Forrás: Dagbladet
Cicaharc (oroszlánharc) az élelmiszerpiacon
Az élelmiszerpiaci szereplők már jó előre beharangozták, hogy február 1-től rendkívüli mértékben, mintegy 10%-kal nőnek az élelmiszerárak.
Aki tehette, még januárban igyekezett megejteni a nagybevásárlást, ami azt eredményezte, hogy január utolsó napján rendkívüli módon megemelkedett az élelmiszerüzletek forgalma.
Február elsején pedig megérkezett az előre beharangozott áremelés.
Sok esetben sokkoló áremelkedésről beszélünk, mely egyik legkiemelkedőbb példája a Zalo mosogatószer, ami mintegy 43%-kal lett drágább
Február elsején robbant a bomba, a Kiwi bejelentésével, hogy ők nem emelnek. Úgy döntöttek, számukra fontosabb a piaci részesedés, mint az árrés, vagyis inkább bevételt veszítenek, mint vásárlókat.
Természetesen a Kiwi lépését a versenytársak nem nézték jó szemmel. A Rema és a Coop őrületes nyilatkozatháborúba kezdett, és minden lehetséges felületen kritizálták a Kiwi döntését.
Élelmiszerpiaci szakértők szerint amennyiben a konkurencia nem csökkenti a megemelt árakat, nagymértékű piaci részesedést veszíthet.
A nyilatkozatháborúk közepette úgy tűnik, a háttérben mégis megkondultak a vészharangok és megkezdődött a munka, hisz rövid időn belül megérkezett a bejelentés: a Rema és a Coop is változat árstratégiáján, és az előző nap megemelt árait visszaviszi az áremelés előtti szintre.
Ez esetben úgy tűnik az élelmiszerpiaci nagyhatalmak versenyében végre egyszer mi, vagyis a fogyasztók jártak jól.
Forrás: NRK, Nettavisen,
Kórházba került két norvég önkéntes
Két norvég állampolgár is megsérült egy bombatámadás során Ukrajnában február 2-án. Sander Sørsveen és kollégája, Simon Johnsen önkéntes orvosként dolgozik a háború sújtotta országban. Bakhmutban voltak, hogy evakuálják az orosz támadás sérültjeit, amikor újabb bomba csapódott be a közelükben. A norvég külügyminisztérium megerősítette az NRK-nak, hogy tudnak az esetről. Mindketten kórházban vannak, egyelőre annyi derült ki, hogy Sørsveen égési sérüléseket szenvedett a testfelületének 30-40%-án.
Forrás: NRK
Kevesen dolgoznak az idősgondozásban
A Népegészségügyi Egyesület (Nasjonalforeningen for folkehelsen) aggódik amiatt, hogy a gondozás irántii igény növekedésére az a megoldás, hogy az önkéntesek és a hozzátartozók munkájára hagyatkoznak.
Az Egészségügyi Dolgozók Bizottságának (Helsepersonellkommisjonen) jelentése alapján ennek az lesz az eredménye, hogy egyre kevesebb alkalmazott jut egy páciensre, és a rokonok és önkéntesek munkájával fogják megoldani a jövőben az idősgondozást.
- A hozzátartozók jelenleg nagyjából ugyanannyit gondoskodnak a páciensekről, mint az állami egészségügy. Sokan kimerültek, és maguk is betegek lesznek. Itt már nincs több kapacitás – mondta az egyesület főtitkára, Mina Gerhardsen.
Jelenleg körülbelül 101.000 ember küzd demenciával Norvégiában, és minden páciensről nagyjából 4-4 hozzátartozó gondoskodik.
- Egyre több időskorú betegünk van, és a demenciával küzdők száma pár tíz éven belül megkétszereződik. Mivel az idősgondozás most is minimumszinten van, szeretnénk, ha nem csökkentenék a létszámot – mondta Gerhardsen.
Forrás: Nettavisen
Norvég kokaincsempészek Ausztráliában
Két norvég állampolgár 82 kg kokaint szeretett volna Ausztráliába csempészni, de január 25-én az ausztrál hatóságok elfogták és letartóztatták őket. A norvég külügyminisztérium megerősítette, hogy a 30 és 50 év körüli férfi jelenleg előzetes letartóztatásban van. A bűncselekményért akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetik őket.
Forrás: NRK
A legnépszerűbb babanevek 2022-ben
Tavaly Norvégiában a legnépszerűbb babanevek a Nora, Jakob és Noah voltak. Sokan követik a trendeket, és csak a gyermekek 7-8%-a kap egyedi hangzású nevet. A Nora név már negyedik éve van a lista élén, de 2021-hez képest kevesebb újszülött kapta ezt a nevet. A bibliai nevek néhány évtizede növekvő népszerűséget élveznek, de ez valószínűleg csak véletlen, nem tudatos választás. A Noah név 2000 előtt szinte ismeretlen volt Norvégiában. A lányneveknél népszerűek a rövid, “a” betűre végződő nevek, kivéve a Sophie és Iben neveket, amik szintén népszerűek. A Jakob név a tavalyi 9. helyről ugrott fel a népszerűségi listán az első helyre. A Birk név helyezése is sokat változott egy év alatt: a 70. helyről a 37. helyre került. A trend körülbelül 100 évente változik, újra találkozhatunk olyan nevekkel, amik a 20. század elején voltak népszerűek, feltehetően sokan a családfát tanulmányozva találják ki a születendő gyermek nevét.
Forrás: ABC Nyheter
Lesz-e norvég bojkott?
A balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) arra készülnek, hogy a jövőben bojkottálják a nagy versenyeket, ha a korábban kizárt orosz és fehérorosz sportolók ismét rajthoz állhatnak. A norvég sportolók támogatják ezt a kezdeményezést, néhányan ennek hangot is adtak. Vetle Sjåstad Christiansen sílövész az NRK-nak elmondta, nem helyesli, hogy Oroszország és Fehéroroszország versenyzői csatlakozhassanak az olimpiai selejtezőkhöz. Pål Golberg hosszútávfutó pedig nem érti, hogy ilyesmi egyáltalán hogyan merülhet fel egyesekben.
A történet ott indult, hogy Lengyelország, plusz Észtország, Lettország és Litvánia február 2-án írt levelükben arra kérték a NOB-ot és egyéb sportszövetségeket, hogy amíg Oroszország nem vet véget Ukrajna elleni hódító háborújának, ne engedjék elindulni nemzetközi versenyeken az orosz és a fehérorosz versenyzőket. A norvég sílövészsztár, Sturla Holm Lægreid is értetlenségének adott hangot, meglátása szerint szó sem lehet róla, hogy a korábban kizárt nemzetek képviselőit engedjék rajthoz állni. Szerinte az ukrajnai háborúban nem történt változás, az orosz csapatok továbbra is illegálisan tartják megszállás alatt a Krím-félszigetet és Kelet Ukrajna egyes részeit. Lægreid szerint még korai a bojkottról beszélni, de válogatott csapattársa, Christiansen egyértelműen kijelentette, hogy ő a maga részéről benne van a 2024-es VB bojkottálásában, amennyiben engedik az oroszokat és a fehéroroszokat ismét versenyezni.
Tarjei Bø sílövész szerint a bojkott az „egy nagy dolog”, szerinte a norvégoknak egységesen, nemzetként kellene bojkottot hirdetniük. Henrik Kristoffersen alpesi síelő szerint közösen kellene fellépni, nem pedig egyénileg. Ingrid Landmark Tandrevold sílövész szerint nehezen elképzelhető, hogy valaki bojkottál egy versenyt, de ez annyira komoly ügy, hogy a bojkott lehetőségét egészen komolyan át kell gondolni.
Ami a kezdeményező országokat illeti, a lengyel külügyminiszter-helyettes, Paweł Jabłoński szerint, ha a NOB megszünteti Oroszország és Fehéroroszország kizárását, akkor Lengyelország bojkottálni fogja a 2024-es olimpiát. Zorzs Tikmers, a Lett Olimpiai Bizottság elnöke azt mondta, hogy hazája készen áll a bojkottra, amennyiben a továbbra is folyamatban lévő invázió ellenére engednek oroszokat elindulni a versenyeken. Ezzel Észtország miniszterelnöke, Kaja Kallas is egyetért. Kamil Bortniczuk, lengyel sportminiszter szerint pedig kezdeményezésük akár 40 ország erős támogatására is számíthat. A sílövészeti VB február 8-án kezdődik, és február 19-ig tart a németországi Oberhofban, míg a sífutók VB-jére február 22 és március 5 között kerül sor a szlovéniai Planicában.
Forrás: NRK
Eldőlt, kik lesznek Norvégia ellenfelei
A norvég labdarúgó-válogatott két edzőmeccset fog játszani. Mindkettőt hazai pályán, fontos EB-selejtezők előtt. Szeptember 7-én, a Grúzia elleni mérkőzés előtt Jordánia lesz Haalandék ellenfele, majd november 16-án, három nappal a Skócia elleni idegenbeli selejtező előtt, a Feröer-szigetek legjobbjai látogatnak az Ullevaal-stadionba.
Ståle Solbakken szövetségi kapitány szerint a fókusz elsősorban az EB-selejtezőkön lesz, de ettől még fontos, hogy ilyen tétmeccsek előtt játsszanak 1-1 felkészülési meccset. A szakvezető szerint ebből a szempontból Jordánia és a Feröer-szigetek ideális ellenfelek. Csak emlékeztetőül, Norvégia az „A” jelű csoportba került Spanyolország, Grúzia, Skócia és Ciprus mellé. A csoportok első két helyezettje automatikusan kijut a 2024-es németországi EB-re.
Forrás: Aftenposten
Ki fogja be a száját?
Címlapsztori lett abból, hogy az oroszok egyik legnagyobb sífutósztárja, Julija Stupak az olaszországi Toblachban a norvég versenyzőkkel együtt edzett a világkupa pályáin. Ahogy az köztudott, az orosz versenyzőket kizárták a nemzetközi versengésből, miután hódító háborút indítottak Ukrajna ellen. Stupak pedig egyike azoknak a sportolóknak, akiket az orosz honvédelmi miniszter, Szergej Sojgu 2022 tavaszán katonai rangra léptettek elő.
Erik Røste, a Nemzetközi Síszövetség vezetőségi tagja szerint ez a történés provokációnak minősül. Az NRK-nak elküldött SMS-ében azt írta, ha igaz, hogy az orosz versenyző kinn volt a pályán a hivatalos edzés során, akkor az komoly provokáció. A VG-nek egy kicsit máshogy fogalmazott, szerinte Stupaknak nem lett volna szabad a pályákon lennie, amikor azok versengés miatt le vannak zárva.
Természetesen az orosz fél ezt nem hagyta szó nélkül. Dimitrij Guberniev sportkommentátor Røste kijelentéseire igazi úriemberként csak annyit reagált, hogy ez nem a norvégok dolga, és fogják be a pofájukat ebben az esetben. Guberniev állítása szerint Stupakot az olasz hatóságok engedték be. Szerinte a norvégok túl sokat jártatják a szájukat, és ő higgadtan, angolul csak annyit üzen nekik, hogy kuss legyen (shut up). Stupak edzője, Markus Kramer és kollégája, Jurij Borodavko úgy nyilatkoztak, hogy Stupak azért volt Toblachban, hogy felkészüljön az orosz bajnokságra.
Forrás: Dagbladet
Klæbo jött, látott és győzött
A férfi sífutók 1,4 kilométeres szabadstílusú sprintszámában rendkívül komoly meglepetésre norvég siker született. Az olaszországi Toblachban/Dobbiacóban megrendezett világkupafutamon Johannes Høsflot Klæbo ért célba az első helyen, hagyományosan bevált taktikáját ismét bevetve. A rajtnál a mezőny végében helyezkedett, majd fokozatosan haladt előre, végül az utolsó dombtetőn az élre állt, és már nem nézett hátra.
A 26 éves sífutóklasszis a célba érkezés után a Viaplaynek nyilatkozva elmondta, hogy nem volt elégedett a sebességével az elején, és az egészet inkább egy kicsit ösztönből csinálta, mint tudatosan. Klæbo győzelme több szempontból is jelentős, ezzel idei 14-ik világkupa-futamgyőzelmét aratta, ezzel beérte Martin Johnsrud Sundbyt az egy szezonban aratott győzelmek számával. Illetve tovább folytatódott a trondheimi klasszis remek sorozata, hiszen 2018 novembere óta sprintszámokban mindig az első háromban végzett.
Klæbo mögött honfitársa, Håvard Solås Taugbøl futott be, aki idei első világkupa-érmét gyűjtötte be, harmadik helyen az olasz Federico Pellegrino végzett, míg a szintén norvég Erik Valnes a negyedik helyen szelte át a célvonalat.
Forrás: VG
Norvég kritika a NOB-nak
Norvégia és a sílövészet világsztárjai meglehetősen kritikusan állnak a NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság) azon elképzeléséhez, amely lehetővé tenné, hogy az orosz és fehérorosz versenyzők ismét részt vehessenek versenyeken. A sportolók képviselőjeként a norvég Ingrid Landmark Tandrevold azt nyilatkozta, hogy álmaiban sem gondolta volna, hogy az oroszok visszaengedését ennyien támogatják. A 26 éves norvég sílövész azt is hozzátette, azon is megdöbbent, hogy ez mennyire átpolitizált dolog, és hogy a pénz mennyit számít. Tandrevold azzal egészítette ki a mondanivalóját, hogy részéről rendkívül naiv dolog volt azt gondolni, hogy a sport és a politika komolyabban szétválasztható, illetve Oroszország már korábban is használta a sportot támogatottságának/elfogadottságának növelésére.
Ezzel az álláspontjával nincs egyedül, hiszen Tarjei Bø és Johannes Thingnes Bø is azon az állásponton vannak, hogy eléggé negatív visszhangja lenne, ha ismét engednék az orosz és fehérorosz versenyzőket rajthoz állni. Tarjei a sílövészeti VB előtt a VG-nek elmondta, hogy szerinte nem lehet attól eltekinteni, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. A 34 éves sílövész a maga részéről 100 százalékban támogatja, hogy az orosz (és fehérorosz) versenyzők, mint egy mondvacsinált célokkal megszálló háborút indító országot képviselő sportolók ne állhassanak rajthoz továbbra sem.
Johannes szerint folyamatosan napirenden kell tartani, hogy ezek a versenyzők mikor térhetnek vissza, de ettől jelenleg fényévnyi távolságban vannak. A NOB január 25-én kiadott sajtóközleménye szerint a nagy többség azt szeretné, ha Oroszország és Belarusz sportolói minél hamarabb ismét versenyezhetnének. Thingnes Bø szerint ez nem igaz, és a NOB ebben a kérdésben sem képes normálisan dönteni. Elmondása szerint, ha a versenyzők szavazhatnának, elsöprő többségben lennének a nem szavazatok. Szerinte nagy kár, hogy Oroszország egy pénzes nemzet, és ez hatással lesz a végső döntésre. A sílövészeti VB február 8-án kezdődik majd a németországi Oberhofban, és február 19-én ér véget, egyelőre orosz és fehérorosz résztvevők nélkül.
Forrás: VG