top of page

19. november 2023

MANO-MAGAZIN.png

2023. 46. hét

E heti szerkesztőink:

Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia

Újra vasárnap, újra itt a heti magazin.

Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.


Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.


Néhány hír a hétről:


  • Olcsóbb Havibérlet

  • Fiatalok a klímaváltozásról

  • Norvég női F-35-ös vadászpilóta

  • Éjjel-nappali üzletek

  • Telefonos csalók

  • 80 norvég érkezett vissza Norvégiába Gázából


Jó olvasást kívánunk!


Belpolitika, gazdaság

Olcsóbb Havibérlet



2024. szeptember elsejétől kezdve olcsóbb lesz a tömegközlekedési havibérlet Oslóban. Ezt Eirik Lae Solberg, a városi önkormányzat nemrég megválasztott vezetője jelentette be november 15-én, szerdán. Az NRK értesülései szerint a jelenlegi 853 koronás ár helyett jövő ősztől kezdve 700 koronát kell majd fizetni a harmincnapos bérletért. A Høyre politikusa elmondta, hogy ezzel az intézkedéssel az a céljuk, hogy jobban megérje autóról tömegközlekedésre váltani. Solberg még azt is hozzátette, hogy szeretnék a nehéz anyagi helyzetben lévő oslói lakosok mindennapjait megkönnyíteni.


Forrás: ABC Nyheter

 

Fiatalok a klímaváltozásról



A gyerekek többsége úgy érzi, hogy nem hallgatják meg ebben a kérdésben, annak ellenére, hogy 10-ből 7-en úgy gondolják, fontos lenne megállítani a klímaváltozást.


A gyerekek 2023-as klímaügyi és környezetvédelmi jelentése arról számolt be, hogy az éghajlatot és a környezetet érintő témák továbbra is fontosak a fiatalabb korcsoportok számára, azonban tehetetlennek érzik magukat ezekben az ügyekben.


- Szomorúak, dühösek és frusztráltak vagyunk. Nem csoda, hogy ennek a korosztálynak csak 18%-a érzi úgy, hogy meghallgatják az éghajlatot és a környezetet érintő témákban. A Norvégiában élő gyerekek aggódnak a saját jövőjük miatt, és még inkább aggódnak a más, szegényebb országokban élő kortársaik jövőjéért. A politikusoknak komolyan kell venniük minket – nyilatkozta a gyerekek klímafórumának vezetője, Jakob Sande Haugset.


A jelentésből az is kiderül, hogy minél idősebbek a gyerekek, annál inkább tehetetlennek érzik magukat. A legfiatalabbak még viszonylag pozitívak, de a tizenévesek saját állításuk szerint félelmet és dühöt éreznek, ha az éghajlati- és környezeti problémákról hallanak. 


- Úgy vélem, egyre kevésbé hiszünk abban, hogy bármi haszna lenne annak, ha teszünk valamit az ügy érdekében, mert nagyon lassan haladunk előre. A klímaváltozás most történik, így sürgősen cselekedni kell – mondta a 13 éves Haugset.


Negatív érzéseik ellenére, a fiatalok nem veszítették el a lelkesedésüket az éghajlati és környezeti problémák megoldása iránt. 85%-uk úgy gondolja, fontos a szemetelést és a természet szennyezését megállítani, és 79% szerint fontos a különböző növény- és állatfajok kihalásának megakadályozása. 73% véli úgy, hogy fontos megállítani a klímaváltozást, ez a szám növekedést mutat az előző évhez képest.


A jelentés alapját az országszerte élő gyerekek beszámolói, illetve a Miljøagentene és a Redd Barna nevében az Opinion által végzett kutatás adták. 1021, 8 és 19 év közötti gyerek és fiatal vett részt a kutatásban.


Forrás: Nettavisen

 

Norvégiának először lett női F-35-ös vadászpilótája



A Norvég Királyi Légierő és az Euro-NATO Joint Jet Training Program közösen jelentette be, hogy egy norvég nő sikeres vadászpilóta-vizsgát tett. Mint sok más országban, Norvégiában is névtelenséggel védik a vadászpilótákat. A pilótajelöltekre orvosi alkalmassági és földi tesztek várnak, ezután léphetnek be a Norvég Királyi Légierő bardufossi repülőiskolájába. A vadászpilóta alapképzés szakiránytól függetlenül az Egyesült Államokban folytatódik, ahol az év első felében egy légcsavaros gázturbina meghajtású T6-Texan II repülőgéppel repülnek. Ezután egy T-38C Talon szuperszonikus kiképzőrepülőre váltanak a diákok, és a kiképzés végén áthelyezik őket az arizonia-i Luke programba, ami egy nyolc hónapos F-35 B tanfolyamot jelent. A norvég pilótanő az első, aki alapbizonyítvánnyal rendelkezik, és részt vehet a Luke programban. Ahhoz, hogy később vadászpilóta lehessen, haza kell térnie Norvégiába, hogy részt vegyen a kiképzés utolsó szakaszában. A teljes képzés költsége rendkívül drága (több tízmillió korona), amiért minimum 12 év szolgálati időt várnak el a pilótáktól.


A világon a vadászpilóták többsége még mindig a férfiak közül kerül ki. A világ első női F-35-ös pilótája az amerikai Christine Mau volt, aki 2015-ben vált vadászpilótává. Őt követte a következő évben egy izraeli nő, aki “S kapitány” néven vált ismertté. Az Egyesült Államokban azóta már a légierőnél, a tengerészgyalogságnál és a haditengerészetnél is lett női F-35-ös vadászpilóta. Norvégia három évvel ezelőtt jelentette be, hogy néhány nő is indul a nagyon szigorú válogatórepülésen. 


Forrás: TU

 

Bjørnar Moxnest újabb lopásokért büntették meg



A Vörös párt vezetője még a nyáron került a hírportálok címlapjára, mikor napvilágra került a hír, hogy napszemüveget lopott az oslói repülőtéren. Ezt követően lemondott pártvezetői posztjáról, de parlamenti képviselőként tovább folytatta a politikai munkáját. November második hetében azonban újabb, öt bolti lopás miatt jelentették fel. A lopások értéke 500 korona alatti volt, amiért összesen 15 ezer korona bírságot kapott. A lopásokat elismerte, és elfogadta a kiszabott bírságot. Moxnes elmondta, hogy mentális problémákkal küzd, és valószínűleg segítségre van szüksége, hogy megváltozzon a helyzete.


Forrás: NRK

 

Egyre többen szorulnak élelmiszersegélyre



A norvégiai élelmiszerközpontok jelentése szerint egyre többen igényelnek élelmiszersegélyt 2022 óta. Per Christian Rålm, a Norvég Élelmiszerbank vezetője elmondta, hogy tavaly óta megduplázódott az igény. A novemberi és decemberi időszakban a felajánlások szerencsére megnőnek, így sokakat tudnak segíteni karácsonykor. Christiano Aubert, az Oslói Élelmiszerbank helyi vezetője elmondta, hogy idén 1850 tonna élelmiszert osztottak szét önkéntes szervezeteken keresztül a fővárosban. Hozzátette, hogy időnként sajnos előfordul, hogy élelmiszerhiány van a raktárakban, de igyekeznek a legtöbb emberen segíteni.


Forrás: NRK

 

Éjjel-nappali üzletek - az új megoldás?



A Coop Prix új üzlettípusba fektet be: az éjjel-nappali önkiszolgáló üzletekbe. Ez a megoldás főleg a városi, illetve az isten háta mögötti helyeken lehet sikeres a jövőben - különösen a bezárás szélén táncoló, alacsony forgalmú kisboltoknak jelenthet sokat. Ugyanis az elmúlt években több kisebb üzletnek kellett bezárnia Norvégiában.


A koncepció lényege, hogy az üzletbe csak egy mobil app letöltése után lehet bejutni és a már korábban megszokott önkiszolgáló kasszánál lehet fizetni. Az egyik már ilyen működő fornebui üzlet forgalmának 8-15 %-át éjszaka, 50%-át vasárnap illetve ünnepnapokon bonyolítja le. Alkalmazott csak napközben tartózkodik a boltban, az ő legfontosabb feladata a friss pékáru sütése, illetve az árufeltöltés. Az alacsony létszámú személyzet ellenére aránylag kevés lopás történik, ez a bankID-s applikáció nyomonkövethetőségnek köszönhető.


A Coop mellett a Norgesgruppen (többek között a Kiwi, a Meny, a Joker, a Spar és a Nærbutikken tulajdonosa) is többet tervez befektetni ebbe az üzlettípusba: míg a Coop a jövő évben 50-100 ilyen bolt nyitását tűzte ki célul, addig a Norgesgruppen 40-ét a meglévő 42 mellett.- A részben önkiszolgáló üzletek egyedülálló rugalmasságot biztosítanak a vásárlóink ​​és a kereskedőink számára, valamint segítik a letelepedést és a munkahelyek biztosítását Norvégia egész területén - nyilatkozta Kine Søyland, a Norgesgruppen kommunikációs vezetője.


Forrás: Nettavisen

 

Milyen lesz a menekülthelyzet 2024-ben?



A norvég kormány arra kérte a helyi önkormányzatokat, hogy 2024-ben készüljenek fel mintegy 37 ezer menekült lakhatáshoz juttatására. Ez a szám történelmi csúcsot jelent. Tonje Brenna, Norvégia munka- és társadalmi befogadásügyi minisztere elismeréssel szólt az önkormányzatok munkájáról. A Munkáspárt politikusa elmondta, hogy szerinte továbbra is fontos a szolidaritás kimutatása, és a menekülők megsegítése. 


Amióta 2022 februárjában Oroszország megindította Ukrajna elleni invázióját, 57 ezer menekült érkezett Norvégiába, közülük 50 ezer ukrán. Libe Rieber-Mohn, az Imdi  (Integrerings- og mangfoldsdirektoratet – Integrációs és Sokszínűségi Igazgatóság) vezetője is abbéli reményét fejezte ki, hogy az önkormányzatok továbbra is remek munkát fognak végezni a menekültek letelepítése terén a megnövekedett költségek ellenére is. 


Az elmúlt hónapokban Norvégia átlagosan heti 1000 ukránt fogadott be, ami több, mint amennyit Dánia, Svédország és Finnország összesen befogad hetente. Emellett az SSB (Statistisk Sentralbyrå – Központi Statisztikai Hivatal) felmérései szerint egyre több ukrán áll munkába. Jelenleg minden ötödik 20 és 66 év közötti ukránnak van munkája Norvégiában. Tonje Brenna munka- és társadalmi befogadásügyi miniszter szerint ősszel és télen ez a szám tovább fog növekedni, mivel több ezer ukrán fogja ekkor befejezni a bevezetőprogramot, ami után kiléphetnek a munkaerőpiacra. A miniszter szerint a munka világa a legjobb hely az integrációra. Majd azt is hozzáteszi, hogy döntő fontosságú az egyén és a társadalom számára is, hogy ezek az emberek munkába tudjanak állni.


Forrás: UTROP

 

Telefonos csalók mindenhol



Az előző napokban a Telenor mobilhálózatának csalásszűrőjén mintegy 1,1 millió nemkívánatos beszélgetés akadt fenn. Ez jelentős növekedésnek számít a heti átlagos 400.000 körüli számhoz képest. Thorbjørn Busch, a Telenor Norge rangidős biztonsági szakembere sajtóközleményében egy kimondottan komoly csaláshullámról írt. 


Meglátása szerint ez a növekedés kapcsolatban áll a rendőrségi csalásokkal. Ugyanis az előző hetekben sokan fordultak a Telenor biztonsági részlegéhez azzal a panasszal, hogy magukat rendőröknek kiadó csalók keresték meg őket. A hívások egy részében egy angol nyelvű automatizált üzenet közli a kiszemelt áldozatokkal, hogy nyomozás van ellenük folyamatban. Más esetekben pedig egy norvégul folyékonyan beszélő hang arról tájékoztatja az ügyfeleket, hogy át lettek verve, és azon igyekeznek, hogy ezt megállítsák. Christina Rooth, az Oslói Rendőrfőkapitányság nyomozója és gazdasági kapcsolattartója kiemeli, hogy a rendőrség soha, semmilyen körülmények között nem szokta senkitől elkérni a BankID-jét. Szerinte létfontosságú, hogy az emberek ezt alaposan az emlékezetükbe véssék.


Forrás: VG

 

Regionális Nemi Inkongruencia Központ nyílt Tromsøben


Jó hír a 23 év alatti transz- és nem-bináris emberek számára, hogy Regionális Nemi Inkongruencia Központ nyílik Tromsøben. A pácienseknek ezentúl nem kell Oslóba utazniuk, hogy segítséget kapjanak. Az RSKi elsősorban tanácsadással segíti a transz- és nem-bináris embereket. Tavaly a Helse Nord 110 betegének még Oslóba kellett utaznia, hogy a Rikshospital intézetében segítséget kapjanak, közülük 42-en 18 éven aluliak voltak. Az északi regionális nemi inkongruencia központjának ötlete már 2020-ban megszületett. A központok nem nyújtanak hormonális vagy sebészeti szolgáltatásokat, de segítenek a hangképzésben, segédeszközökben (pl. mellkasszorító), stresszkezelésben, az intézmények közötti koordinációban, és feladataik közé tartoznak az előadások és szakmai képzések szervezése is. 


Forrás: NRK

 

Történelmi landolás hajtott végre a Norse egyik járata




November 15-én este először landolt a Norse Boeing egy, 787 Dreamliner típusú repülőgépe a Déli-sarkon. Kutatókat és 12 tonna kutatási berendezést szállított a Troll kutatóbázisra, az Antarktisz-egyezmény hatálya alá tartozó Maud királyné-földre. Az Antarktiszon nem létezik hagyományos kifutópálya, így a Norse gépe egy 3 kilométer hosszú, 60 méter széles jégmezőn landolt. Camilla Brekke, a Norvég Sarkkutató Intézet igazgatója szerint ez a landolás mérföldkövet jelent a repüléstörténetben, mert a Boeing Dreamliner típusú repülőgépe több tíz tonna rakomány szállítására képes, és kisebb az ökolábnyoma a más típusú repülőgépekhez képest. Bjørn Tore Larsen, a Norse Atlantic Airways vezérigazgatója szintén nagy büszkeséggel számolt be a sikeres landolásról, és megtiszteltetésnek veszi, hogy hozzájárulhatnak a sarkköri kutatásokhoz, és egy új kutatóállomás létrehozásához.


Forrás: E24

 

12,5 milliárd koronát költene a kormány a légvédelemre 



A kormány november 15-én jelentette be, hogy 12,5 milliárd koronát kíván a norvég légvédelem megerősítésére költeni. Jonas Gahr Støre miniszterelnök elmondta, hogy ez az elmúlt 30 év legnagyobb légvédelmi beruházása lenne, amivel növelnék az ország felkészültségi szintjét, és új eszközöket szereznének be azok helyett, amiket Ukrajnának adományoztak. A kormány által előterjesztett csomag többek között három különböző, rövidebb, közepes és nagyobb hatótávolságú rakétát, valamint a légvédelmi harci járművek rakétáit tartalmazza. A javaslatot a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A kormány egy sajtóközleményben fejtette ki, hogy az ukrajnai háború megmutatta, a légvédelem központi helyet foglal el a honvédelemben. A projekt 12,5 milliárd koronás költségvetéséből 5,1 milliárd koronát a Nansen-programból, a fennmaradó 7,4 milliárd koronát pedig az éves költségvetésből finanszíroznák.


Forrás: NRK



A vulkán árnyékában



Az izlandi Grindavík városa alatt egy nagyobb magmaalagút húzódik, amelyik feltartóztathatatlanul közeledik a felszín felé. A november 13-i állapot szerint már csak alig 1,5 kilométeres mélységben van ez az alagút. A környéken az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a szeizmikus aktivitás, és komolyan fenyeget egy nagyobb vulkánkitörés. 


Elísabet Pálmadóttir, a Meteorológiai Intézet természeti katasztrófa-szakértője szerint ez a magmaalagút mintegy 15 kilométer hosszú. Magnús Tumi Guðmundsson geofizikus professzor az RÚV műsorsugárzó értesülései szerint egy november 12-i találkozón arról számolt be, hogy az alagútba történő beáramlás lelassult, ugyanakkor ennek ellenére sem csökkent a kitörés veszélye. A professzor szerint a jelek arra utalnak, hogy az egész hasadék nem fog egyszerre kitörni. Ez arra is utalhat, hogy a magma egyre közelebb kerül a felszínhez. Benedikt Ófeigsson, Izlandi Meteorológiai Intézet igazgatója elmondta, hogy nem áll fenn a kitörés azonnali veszélye, viszont a helyzet bármikor gyorsan megváltozhat. 


Grindavík város 2800 lakosát evakuálták, és csak néhány embert engedtek vissza a településre, hogy elhozzák a legfontosabb dolgokat. Ármann Höskuldsson geofizikus szerint egy esetleges kitörés Grindavík közelében sokkal súlyosabb lehet, mint a Vestmannaeyjar 1973-as kitörése (ez a kitörés szerencsére nem követelt akkor emberéleteket). 


Børge Johannes Wigum, a Reykjavíkban élő norvég geológus figyelemmel követi az események alakulását. Szerinte rendkívül drámai a helyzet, és akár az is bekövetkezhet, hogy a város közepén nyílik egy komolyabb hasadék. Ezt az Izlandi Meteorológiai Intézet is megerősítette. Stephen Meinich-Bache, egy másik norvég, aki rendszeresen látogat Izlandra, megosztotta tapasztalatait. A Rælingenben élő férfi 13 és 11 éves gyerekei Izlandon élnek, egy Innri-Njærdvikben található lakásban, mintegy 20 perces útra Grindavíktól. Meinich-Bache elmondása szerint nem ez az első alkalom, hogy érezte a rengéseket. Emellett a hatóságok rendszeresen tájékoztatják a környéken élőket a helyzet alakulásáról. Szerinte a helyzet könnyen nagyon rosszra fordulhat a félszigeten, ugyanis egy nagyobb kitörés jelentősen megnehezítheti a környéken élők kijutását. 


Emellett az is aggasztó, hogy egy esetleges vulkánkitörés a közeli hőerőműben is komoly károkat tehet, melynek következtében Izland teljes lakosságának mintegy 10%-a maradhat távhő és melegvíz nélkül. Norvégia ebből a szempontból sokkal szerencsésebb, hiszen az egész országban mindösszesen hat vulkán található. Kettő a Bouvet-szigeten (Olavtoppen, Wilhelmplatået), kettő a Jan Mayen-szigeten (Beerenberg, Sør-Jan), egy az I. Péter-szigeten (Lars Christensen Peak), egy pedig Svalbardon (Sverrefjellet). Ezek közül öt kialudt vulkán van, bármiféle aktivitást ebben a földtörténeti korszakban csak a Beerenberg mutatott, amely utoljára 1985-ben tört ki.


A téma iránt érdeklődők számára itt egy 2010-es cikk a vulkánról >>>


Az Izlandi Meteorológiai Intézet november 18-án, délután háromkor közzétett frissítése értelmében továbbra is rendkívül magas és állandó a kitörés kockázata Grindavík környékén, miután az előző 24 órában 1700 kisebb földmozgást észleltek. Ezek közül a legerősebb 2,8-as volt,  és Grindavíktól 3,5 km-re É-ÉK-re észlelték.


Forrás: VG és Veduris

 

A miniszterelnök Egyiptom elnökével egyeztetett



Jonas Gahr Støre miniszterelnök november 12-én egyeztetett Abdel Fattah El-Sisi egyiptomi elnökkel. A beszélgetés témája a gázai humanitárius helyzet volt. A megbeszélés során egyértelmű volt, hogy Egyiptom komoly politikai és humanitárius szerepet tölt be a konfliktusban. Gázában jelenleg kritikus víz-, élelmiszer-, gyógyszer- és üzemanyaghiány van. El-Sisi és Støre is egyetértett abban, hogy sokkal több humanitárius segélynek kellene beérkeznie a területre. Støre felvetette a gázai övezetben rekedt norvégok helyzetét is. Hozzátette, hogy nagyon aggódik miattuk, ezért szükség van Egyiptom segítségére is, hogy épségben evakuálni lehessen őket a térségből.


Forrás: Regjeringen

 

Mikor ismeri el Norvégia Palesztinát önálló államként?



Az ENSZ 193 tagállama közül 138 már elismerte Palesztinát önálló államként, Norvégia azonban még nem. A Vörös párt nyújtotta be a javaslatot a parlamentnek, hogy itt az idő elismerni Palesztinát. Jørgen Jensehaugen, a Prio vezető kutatója szerint paradoxon, hogy Norvégia a kétállami megoldásban hisz, de hivatalosan még nem ismerte el Palesztinát, mint önálló államot. A teljes diplomáciai elfogadás azt jelenti, hogy Norvégia nagykövetséget hoz létre Palesztina fővárosában (szerk.: Palesztinának már van nagykövetsége Oslóban), és megnyílik a lehetőség a hivatalos államközi párbeszédre. Norvégiának jelenleg sokkal szorosabb kapcsolatai vannak Palesztinával, mint például Zimbabwe államával, amit teljeskörűen elismer államként.


Jogi szempontból az állam fogalma egy meghatározott földrajzi területen élő embercsoportot jelent önálló kormánnyal, diplomáciai elismeréssel. Habár Izrael nem rendelkezik meghatározott földrajzi területtel vagy embercsoporttal, Norvégia mégis elismeri önálló államként.


A parlament november 16-i döntése kompromisszumos megoldás lett, ugyanis megszavazták, hogy a kormánynak fel kell készülnie arra, hogy Palesztinát önálló államként ismerje el egy olyan időszakban, amikor ez pozitív hatással lehet a békefolyamatokra és a végleges békemegállapodásokra. A szavazás előtt a parlament épületén kívül békés tüntetés zajlott.


Forrás: NRK

 

80 norvég érkezett vissza Norvégiába Gázából



A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint november 15-én 51 norvég állampolgár kapott engedélyt arra, hogy a rafahi határátkelőn keresztül elhagyhassa Gázát. A listán szereplő norvégok közül 24 felnőtt és 27 gyermek szerepelt. Espen Barth Eide külügyminiszter elmondta, hogy a gázai norvég állampolgárok evakuálása továbbra is kiemelt feladat. A norvégokat az egyiptomi határátkelőnél egy egészségügyi csapat, illetve az egyiptomi norvég nagykövetség dolgozói várták. A kimenekített norvégokat buszokkal szállították Kairóba, onnan pedig Oslóba repültek november 18-án, ahol többek között a miniszterelnök várta őket. November 16-án újabb 60 norvég állampolgár kapott engedélyt a gázai övezet elhagyására, közülük 49 tudta átlépni a rafahi határt. A külügyminisztérium legfrissebb tájékoztatása szerint további 146 norvég menekülhet ki Gázából.


Forrás: Regjeringen

 

Nem lesz ingyenes a Gázából való kijutás a norvégoknak



Cecilie Skjennald, a Külügyminisztérium kommunikációs tanácsadója írásban adott tájékoztatást arról, hogy a Külügyminisztérium ki fogja fizettetni a Gázából kimenekített norvégokkal a repülőjegyek és szállások költségeit. Skjennald hozzátette, hogy amennyiben az állampolgárnak nincs elegendő pénze, úgy kérhet kölcsön a külügyminisztériumtól. Stine Westrum (Vörös párt), külügyi bizottsági tag szerint ez elfogadhatatlan, és követeli, hogy a Külügyminisztérium állja a felmerülő költségeket. Westrum szerint olyan emberekről van szó, akik ez elmúlt hónapban nélkülözték az élelmiszert, ivóvizet, háborús övezetben éltek és menekülni kényszerültek, ezért egyértelműnek kellene lennie, hogy a biztonságos hazaszállítás költsége Norvégiát terheli.


Forrás: ABC Nyheter



Növekvő antibiotikum-használat



A pandémia alatt sikerült elérni, hogy 30%-kal csökkenjen az antibiotikum-használat Norvégiában, azonban 2021-től kezdve ismét jelentősen növekedni kezdett a fogyasztás.

A 2023-ban eddig vizsgált antibiotikum-használat azt mutatja, hogy 2012-vel összehasonlítva a fogyasztás 25%-kal csökkent.


- A 30%-os cél már nem tűnik elérhetőnek – véli az Gyógyszerészek Egyesülete.


Norvégia azon országok közé tartozik, ahol kevés antibiotikumot fogyasztanak, és az antibiotikum-rezisztenciával összefüggő betegségek esélye viszonylag alacsony, azonban egyre több egészséges ember hordozza a rezisztenciát okozó baktériumot (MRSA), és azoknak a száma is növekszik, akik ilyen baktériumokkal fertőződnek meg. Az antibiotikum-fogyasztás csökkentése egy fontos eszköz ahhoz, hogy megakadályozzuk a rezisztenciát.


A Népegészségügyi Intézet (Folkehelseinstituttet, FHI) leginkább a karbapanemáz-termelő baktériumok (CPO) miatt aggódik. Ez egy olyan baktérium, amely különösen rezisztens a hatékony antibiotikumos kezeléssel szemben. 2021-ben 70 embert diagnosztizáltak ezzel a baktériummal, azonban ez a szám 2022-ben 180-ra emelkedett.


- 2023-ban további növekedés mutatkozik. Eddig 208 emberben találtak ilyen baktériumot, amely 15%-os növekedést mutat a tavalyi adatokhoz képest – közölte Miriam Sare, az FHI főorvosa az NTB-vel, majd hozzátette: - Ha összehasonlítjuk ezt a 2019-es, pandémia előtti számokkal, a növekedés 110%-os.


2015-ben a kormány bevezette az antibiotikum-rezisztencia elleni nemzeti stratégiát, amelynek célja az volt, hogy 2020-ig 30%-kal csökkentsék a lakosság antibiotikum-fogyasztását a 2012-es adatokhoz képest. Amikor közzétették ezt a célt, Norvégiában már egyenletes csökkenés mutatkozott, amely a pandémia alatt még inkább felerősödött. Ez valószínűleg összefügg a fertőzés elleni intézkedésekkel, mivel a bakteriális fertőzések száma a lezárások miatt kevesebb volt. A Gyógyszerészek Egyesülete rámutatott arra, hogy a „pandémia hatása” már elmúlt.


Ugyancsak a járvány alatt csökkenés mutatkozott az MRSA fertőzések terén is, ezek száma a negyedével esett vissza. A Fertőző Megbetegedések Bejelentőrendszere (Meldingssystem for smittsomme sykdommer, MSIS) jelenlegi adatai azt mutatják, hogy a 2023-as év hasonló eredményekkel fog zárulni, mint a 2016 és 2019 közötti időszak: kb. 2500 eset évente.

A növekedés okát a külföldről származó baktériumok jelenthetik, ugyanis egyre többet utazunk a koronavírus-járvány vége óta. Ezenkívül a háború miatt Ukrajnából érkező és Norvégiában ápolt betegek által behozott baktériumok is hozzájárulnak az esetszámok növekedéséhez.


November 18-án volt az Európai Antibiotikum-tudatosság Napja (European Antibiotic Awareness Day – EAAD), amely program keretén belül az EU/EGT országokban felhívják a figyelmet az antibiotikum felelősségteljes használatára, és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) egy egész héten át rendezvényeket tart.


- Az antibiotikumok használatának növekedése aggodalomra ad okot. A WHO szerint az antibiotikum-rezisztencia az egyik legnagyobb veszély a világegészségügyben. Egy új kezelési tervre van szükség, amely új célokat tűz ki és javaslatokat tesz olyan intézkedésekre, amelyek az antibiotikum helyes használatát szolgálják – írta Hanne Andersen, a Gyógyszerészek Egyesületének szakvezetője egy e-mailben az NTB-nek. Elmondta, hogy a norvég patikák kidolgoztak egy rendszert arra, hogy útmutatást adjanak az antibiotikumot használó a pácienseknek.


A patikák fontosnak tartják, hogy az olyan antibiotikumok, amelyek nem kerülnek elfogyasztásra, visszajussanak a patikákba, ahol biztonságosan meg tudják őket semmisíteni. Miriam Sare, az FHI főorvosa hangsúlyozta, hogy az antibiotikumot amennyire csak lehet, helyesen kell használni, és az orvos előírásait kell követni.


- Tudjuk, hogy az antibiotikumok túlzott használata a rezisztenciáért felelős baktériumok elszaporodását eredményezi Európában és a világ többi részén, ezért fontos, hogy mi ne vigyük túlzásba, így megakadályozhatjuk, hogy a baktériumok gyorsabban terjedjenek – mondta. 


- Az oltások is hatással lehetnek az antibiotikum-használatra, ugyanis a bakteriális fertőzések elleni vakcinák segítenek abban, hogy ritkábban legyen szükség antibiotikumra, illetve a vírusos megbetegedések elleni oltások is segítenek a bakteriális fertőzések utóhatásaival szemben – szögezte le Sare.


Forrás: ABC Nyheter



Ki lesz a 2024-es oslói rockfesztivál sztárfellépője?




Eldőlt, hogy ki lesz a 2024-es Tons Of Rock fesztivál sztárfellépője. A plakát tetejére a Metallica neve került. Erről a fesztivál szervezői számoltak be november 15-i sajtóközleményükben. - Az, hogy el tudtuk hozni a Metallicát Norvégiába és a Tons Of Rock fesztiválra, szavakkal szinte leírhatatlan. Az idevezető út hosszabb, mint ahogy azt bárki el tudná képzelni, mégis köztünk, mint rajongók és mint szervezők között soha nem volt ilyen kicsi a távolság. Garantálom, hogy jó pár embernek könnybe fog lábadni a szeme, amikor felcsendül Ennio Morricone „The Ecstasy of Gold” című szerzeménye (a Metallica 1983 óta ezzel filmzenerészlettel vezeti fel koncertjeit) – nyilatkozta Jarle Kvåle, a Tons Of Rock ügyvezető igazgatója. A Metallica a világ egyik, ha nem a legnagyobb metálzenekara korábban már többször is járt Norvégiában (a setlist.fm szerint összesen 19 alkalommal látogattak el Norvégiába, először még 1986. szeptember 25-én, legutóbb pedig 2019. július 13-án). A zenekart 1981-ben alapította Los Angelesben Lars Ulrich dobos, és James Hetfield énekes-gitáros, a jelenlegi felállásban rajtuk kívül még játszik Kirk Hammett szólógitáros, és Robert Trujillo basszusgitáros. 


A banda legutóbbi albuma, a 72 Seasons 2023 április 14-én jelent meg, és a norvég lemezlista második helyéig jutott (ezenkívül 25 listán érte el az első helyet, többek között az Egyesült Királyságban, Németországban, Svédországban, Finnországban, Dániában és Magyarországon is). A Metallicán kívül még olyan neves fellépői is lesznek a 2024-es Tons Of Rock fesztiválnak, mint a Tool, a Greta Van Fleet, vagy a brit heavy metal legendás zenekara, a Judas Priest. A norvég fellépők között olyan együtteseket találhatunk, mint a Satyricon, Seigmen, Motorpsycho, az Oslo Ess és Abbath (az Immortal egykori énekes-gitárosának szólócsapata). 


Forrás: VG

 

Kevesebb nemzetközi diák tanul a norvég egyetemeken




Az idei tanévtől kezdve az EGT tagállamokon és Svájcon kívüli országokból származó diákoknak extra tandíjat kell fizetniük, ha Norvégiában akarnak tanulni. Ez azt eredményezte, hogy kevesebben szeretnének jönni.


Különösen a mesterképzéseknél figyelhető meg ez a tendencia, derül ki a Felsőoktatási Igazgatóság által közzétett adatokból. A jelentkezők száma 59%-kal csökkent az elmúlt év őszi félévéhez képest.


- Ez várható volt, mivel ugyanez történt akkor is, amikor Svédországban hoztak egy hasonló intézkedést tíz évvel ezelőtt - nyilatkozta Sandra Borch (Sp) felsőoktatási és kutatási miniszter.


- Most már ugyanolyan szabályokkal működik nálunk a felsőoktatás, mint a világ többi országában. Nincs ok arra, hogy Norvégia a világon egyedüli országként ingyenes felsőoktatást biztosítson mindenki számára. Sok Norvégiába érkező diák magas vásárlóerővel rendelkezik, és van lehetőségük fizetni - mondta az NTB-nek.


A minisztertanács jelezte, hogy a jövő évtől bevezetnek egy olyan ösztöndíjprogramot, amely a fejlődő országokból származó diákok számára is lehetőséget biztosít arra, hogy Norvégiába jöjjenek és elvégezzenek egy képzést.


Azzal egyidejűleg, hogy visszaesés mutatkozott a harmadik országbeli diákok számában, több diák érkezett az EGT tagállamokból és Svájcból, ugyanakkor a növekedés nem elég nagy ahhoz, hogy ellensúlyozza a harmadik országbeli diákok számának csökkenését.

A csereprogramokban résztvevő diákok száma továbbra is növekszik. Idén ősszel 6719 cserediákot regisztráltak, amely 355-tel több az előző évhez képest.


Forrás: Nettavisen

 

Rangos nemzetközi díjat nyert egy norvég film



Mohamed Jabaly palesztin filmrendező nyerte el a legjobb rendezőnek járó díjat az amszterdami IDFA nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválon november 16-án. „Az élet szép” című filmje egy norvég dokumentumfilm gázai és norvégiai jelenetekkel. Jakob Berg, a Norvég Filmintézet kommunikációs tanácsadója tájékoztatta az NRK-t, hogy először nyert norvég film az IDFA-n, ami a világ legnagyobb és legrangosabb dokumentumfilm-fesztiválja.


Forrás: NRK



Véget ér egy 74 éves hagyomány



Bergen önkormányzata véget vet annak a 74 éves hagyománynak, hogy karácsonyfát küldenek testvérvárosukba, Newcastle-be. Tavaly, mikor a kiválasztott fát Voss városából Bergenbe szállították, az út során lámpákat, táblákat és biztosítóberendezéseket tett tönkre, és 6 számjegyű kár keletkezett. Hivatalos magyarázat szerint azért szűnik meg a hagyomány, mert Newcastle városa karbonsemlegessé szeretne válni 2030-ra, így nem szeretnék, hogy fákat kelljen szállítani Norvégiából Angliába csupán dekorációs célból.


Forrás: NRK



Állati nagy ünneplés Bodøben



A Bodø/Glimt csapata visszaült a norvég labdarúgás trónjára, miután november 12-én hazai pályán 1-0-ra verték az Aalesund együttesét Nikolai Hopland öngóljával. A csapat ezzel fennállása harmadik bajnoki címét szerezte (az előző kettőt 2020-ban és 2021-ben). 


Kjetil Knutsen, a Glimt vezetőedzője a mérkőzést követően a VG-nek elmondta, hogy ugyan jobb meccsben reménykedtek, de pontosan az ilyen találkozóknak köszönhető, hogy felállhattak a dobogó legfelső fokára. Az ünneplés a Bodø városában található OHMA étteremben folytatódott. Runar Espejord, a csapat sérüléssel küzdő csatára is kivette a részét a buliból, ugyanis mankói helyett egy leopárdmintás kabátban jelent meg az ünnepség helyszínén. A VG-nek nyilatkozva elmondta, hogy szerinte egészen fantasztikus az este eleje, és reméli, hogy ugyanígy folytatódik. Az 1916-ban alapított csapat 2017-ben jutott vissza az élvonalba, ahol azóta három arany- és két ezüstérmet szereztek. 


Forrás: VG

 

Egy norvég siker, Haaland-sérülés, és egy zászlós ember



A norvég labdarúgó-válogatott november 16-án felkészülési meccset játszott a Feröer-szigetek ellen. Az Ullevaal stadionban rendezett mérkőzést Norvégia nyerte 2-0-ra, Jørgen Strand Larsen és Oscar Bobb 3. és 24. percben szerzett góljaival. Pályára lépett a jelenlegi legjobb norvég focista, Erling Braut Haaland is, aki azonban ezen a meccsen nem a góljaival hívta fel magára a figyelmet. 


A Manchester City klasszisa a 2. félidő elején állt be, és a mérkőzés vége felé egy kisebb sérülést is összeszedett, miután rosszul érkezett egy beadásra. A csapatorvos, Ola Sand elmondása szerint ez ugyanaz a kisebb ütés, amit még a Manchester City egy korábbi bajnoki meccsén kapott. Mindenki legnagyobb örömére azonban Haaland talpra állt, ami arra utal, hogy nem súlyos a sérülés. 


A VG szakértője, Kjetil Rekdal azon az állásponton van, hogy a Manchester Citynél nem örülnek, hogy Haaland egy ilyen meccsen is pályára lép. Az angol bajnoki címvédő számára fontos lenne, hogy egyes számú gólfelelősük 100%-os állapotban legyen a november 25-i Manchester City-Liverpool bajnoki rangadó előtt. A mérkőzésen a biztonsági embereknek is akadt egy kis dolga, ugyanis egy drukker megpróbált berohanni a pályára, és átadni egy palesztin zászlót Haalandnak. A mérkőzés végét követően a norvég kispad mögül kirontó szurkolót azonban a biztiboyok szinte azonnal leteperték, megakadályozva üzenete átadásában. 


Forrás: VG és Dagbladet

 

Ütős Kolstad-siker



November 15-én a férfi kézilabda Bajnokok Ligájában a Kolstad hazai pályán fogadta a francia sztárcsapatot, a Paris Saint-Germaint. Az a 9000 néző, aki kilátogatott a Trondheim Spektrumben megrendezett rangadóra, nem csalódott, ugyanis a hazaiak 36-31-es sikert értek el riválisukkal szemben. A francia csapat kötelékébe tartoznak többek között a Karabatič-testvérek, akik közül Nikolát minden idők egyik, ha nem a legjobb kézilabdázójának mondanak sokan. 


Az első félidőben kiegyenlített küzdelem zajlott a pályán, és 30 perc játékot követően a PSG vezetett 16-14-re. Fordulás után rákapcsolt a Kolstad, ennek köszönhetően a mérkőzés vége előtt 15 perccel kényelmes, 30-26-os előnyre tettek szert. Ezt pedig már nem engedték ki a kezükből, és végül 36-31-re nyertek. 


Az egész mezőnyből kiemelkedett Magnus Abelvik Rød, aki 11 gólt rámolt be a vendégeknek. De fontos szerepet játszott Sander Sagosen is, aki ötször talált be a mérkőzésen. Christian Berge, a Kolstad vezetőedzője szerint rettenetesen gyenge támadójátékot produkált csapata az első félidőben, de a második félidőben mind védekezésben, mind támadásban jelentősen javultak. Sagosen rendkívül komoly sikerről beszélt, szerinte ugyanis a csoportban a párizsi csapat messze a legerősebb. 


A Kolstad következő mérkőzését idegenben játssza november 22-én. Ekkor Párizsba utaznak a PSG elleni rangadóra. A mérkőzésen a vendégeknél egy magyar játékos, Máthé Dominik is pályára lépett, és két gólt is szerzett. A csoportot hét meccs után a Kiel vezeti 10 ponttal a 9 pontos Aalborg előtt, a Kolstad holtversenyben a PSG és a Kielce csapatával 8 ponttal a harmadik helyen áll, míg az utolsó továbbjutó helyen a 7 pontos Szeged áll.


Forrás: NRK

 

Haaland nélkül a skótok ellen


A norvég labdarúgó-válogatott november 18-i sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy a Feröer-szigetek elleni november 16-i edzőmeccsen kisebb lábsérülést szenvedő Erling Haaland nem utazott el a csapattal Glasgowba, a csapat november 19-i, Skócia elleni EB-selejtezőjére. Maga a játékos Twitteren azt írta, sajnálja, hogy nem léphet pályára, és a legjobbakat kívánja csapattársainak. 


Ståle Solbakken szövetségi kapitány elmondása szerint nem fognak senkit behívni a megsérült csatárklasszis helyett. Az 55 éves szakember azon az állásponton van, hogy ez egy remek alkalom a többi támadójátékosnak arra, hogy megmutassák, mit is tudnak. Jesper Mathisen, a TV 2 szakértője elmondta, hogy ez egy várható helyzet volt, és reméli, Haaland a november 25-i Manchester City-Liverpool mérkőzésre teljesen felépül.  


Forrás: TV2

 

Haaland másik foglalkozása



Az élet egyik legnagyobb kérdése az, hogy: Mi lett volna, ha…? Erling Haaland, Norvégia egyes számú futballsztárjának a sorsa egészen máshogy is alakulhatott volna. A Manchester City csillaga nemrég lett a Bama (Norvégia vezető zöldségekkel és gyümölcsökkel foglalkozó vállalata) és a Gartnerhallen (Norvégia legnagyobb gyümölcs-, bogyósgyümölcs-, zöldség- és burgonyaszállítója) reklámarca. 


Haaland egy videóinterjúban arról beszélt, hogy amennyiben nem lett volna belőle profi focista, akkor a földművelésre esett volna a választása. További érdekesség, hogy még 2023 októberében a Team-Haaland és a Bama együttműködési megállapodást kötöttek. Emellett egy reklámszereplésre is sor került, amelyben Haaland a Bama banánjait és smoothie-ját reklámozza.


Forrás: JBL


bottom of page