5. november 2023
2023. 44. hét
E heti szerkesztőink:
Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia
Szép napot nektek, kicsit késve, módosított designnal, kevésbé hangsúlyos képekkel, de megérkeztünk a legújabb hírösszefoglalóval, nagyon sok érdekességgel. Szóval minden jó, ha a vége jó.
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalainkat (Magyar-Norvég Galéria, és MaNo light), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Néhány hír a hétről:
Követendő dán példa – de vajon hogy dönt Norvégia?
Erna kitart
Csaló az NRK-nál
Korosodó túratehén
Haaland
Új norvég csillag a jégkorong egén
Jó olvasást kívánunk!
Erna nem válik
Miután a Gazdasági Nyomozóiroda (Økokrim) november 3-án úgy határozott, hogy nem indít nyomozást Erna Solberg és férje Sindre Finnes ellen (aki mint korábban kiderült, az általa bevallottnál nagyobb mértékű tőzsdei tevékenységet folytatott a felesége miniszterelnöksége alatt), a volt miniszterelnök beszédet tartott a Høyre pártközpontjában. - Régóta vagyunk házasok és házasok is maradunk - mondta. - Ez az ügy nem volt könnyű, de a házasságunk bizonyos alapvető értékeken nyugszik, és ezek az értékek még megvannak - tette hozzá Solberg.
A Nettavisen azon kérdésére, hogy indul-e a miniszterelnökségért, azt válaszolta, hogy nem zárja ki, amennyiben a választók és a pártja is neki szavaz bizalmat. A maga részéről örül neki és megkönnyebbült, hogy az Økokrim nem indít ellenük nyomozást, most pedig az a célja, hogy visszaszerezze azt a bizalmat, amit elvesztett a férje és körülötte kialakult botrány miatt. De ha mégis arról lenne szó, hogy nem neki szavaznak bizalmat, akkor a Høyrének vannak még ügyes és kompetens tagjai, akik mind a pártot és mind az országot el tudnák vezetni.
Forrás: Nettavisen
Vajon Norvégia követni fogja Dánia példáját?
Néhány évvel ezelőtt Dánia úgy döntött, hogy 2050-re véget vetnek a fosszílis energiahordozók korának, azaz felhagynak a kőolaj kitermelésével. Dánia olajfővárosának, Esbjergnek már van alternatív terve a jövőre, és komoly beruházásokba kezdett, hogy ezek meg is valósuljanak.
Dánia az Európai Unió legnagyobb olajkitermelője, Európában csak Norvégia és az Egyesült Királyság előzi meg. 20 olajmező 55 platformján folyik a kőolaj- és földgázkitermelés. 1864-ben Esbjergnek körülbelül 10-15 lakosa lehetett, de pár évvel később IV. Keresztély dán király ezt a települést nevezte ki Dánia új kikötőjének, azt követően, hogy a monarchia elvesztette a legnagyobb kikötőjét, Altonát, miután az Poroszországhoz került.
Morten Hahn-Pedersen történész elmondta, hogy Esbjerg az olaj felfedezése előtt Dánia legnagyobb halászvárosa volt 600 halászhajóval és néhány ezer halásszal. 1966-ban jött a változás, amikor kőolajat fedeztek fel a kontinentális talapzaton, de a következő 6 év azzal telt, hogy Németország és Dánia felossza az Északi-tengert egymás között. 1972-ben Henrik herceg, II. Margit királynő férje nyitotta meg ünnepélyesen az első olajvezetéket.
A növekedés a 80-as években kezdődött meg igazán, amikor az olajmezők bővülése bevonzotta a külföldi tőkét, és megsokszorozódott a munkahelyek száma is. Esbjerg városában megjelentek a szállodák, múzeumok, kulturális központok, hogy vonzóbbá tegyék a munkavállalók számára a letelepedést. A dán államkincstár a becslések szerint kb. 550 milliárd dán korona bevételhez jutott 1972 óta. Hahn-Pedersen szerint a dán olajipar nagysága a norvég olajipar közel tizede, de ez így is nagyon jó adottság. Hozzátette, hogy sajnálja, hogy a dánok nem hoztak létre a norvég minta alapján egy olajalapot.
Esbjerg városában már elkezdődött a zöld átállás. Egyre több szélturbina jelent meg a kikötőben. Dennis Jul Pedersen, az esbjergi kikötői gazgatója szerint a zöld beruházások elengedhetetlenek, hogy csökkentsék az orosz gáztól való függést. Az Északi-tenger időjárási viszonyai rendkívül ideálisak a tengeri szélturbinák számára, és az Északi-tenger szélerőműparkja képes lesz fedezni az európai energiaszükségletet. Pedersen szerint 2030-ra a szélenergia ipar jelenlegi 8000 alkalmazottjának száma 250 ezerre nőhet. A cél az, hogy Dánia évente 14 gigawatt energiát termeljen, ami kétszer annyi, mint amennyire az országnak szüksége van, így exportálható lesz a felesleg.
Dániában tehát az olajipar a végéhez közeledik, de az optimizmus korántsem csökken a jövőt
illetően. A kérdés az, hogy Norvégia vajon követi-e a dán mintát a zöld átállásban.
Forrás: NRK és ENS
Elégetik a sajtvilágbajnokság “résztvevőit”
Az Élelmiszerbiztonsági Hatóság (Mattilsynet) előírásai szerint meg kell semmisíteni annak a 4502 sajtnak a maradványait, amik a Trondheimben megrendezett sajtvilágbajnokságon szerepeltek. Összességében több tonna sajtról van szó, de Norvégia így próbálja megelőzni a lehetséges fertőzéseket, melyek az import során az országba kerülhetnek. A sajtok a Heimdalban található szemétégetőbe kerülnek, ahol hőenergiává alakulva olyan épületeket fognak fűteni, mint a Nidarosi Katedrális vagy a Lerkendal sportstadion.
Forrás: NRK
Sikertörténet egy veszélyeztetett halfaj megmentéséről
Kato Fredriksen halfelvásárló egy 303 kilós kékúszójú tonhalat vásárolt Vega közelében. Karrierje során még sosem találkozott ilyen nagy hallal Norvégiában. Elmondta, hogy egy tonhal eladásával rengeteget lehet keresni: a világ legdrágább kékúszójú tonhalát a tokiói halpiacon adták el 2012-ben 4,4 millió koronának megfelelő összegért. Norvégiában a becslések szerint egy 300 kilogrammos tonhal ára 50 és 100 ezer korona között van.
Ålesundban Thomas Tangen Flem hobbihalász egy 396,7 kilós tonhalat fogott ki, ami új norvég rekord lehet. A rekord hitelesítése még folyamatban van.
Leif Nøttestad, a bergeni Norvég Tengerkutató Intézet vezető kutatója elmondta, hogy a kékúszójú tonhal a legnagyobb tonhalfaj a világon. Súlyuk a 700 kilogrammot is elérheti, ennek ellenére gyors úszók. Évente akár 25 ezer kilométert is tudnak úszni, és akár 1200 méter mélyre le tudnak merülni. Élőhelyeit az Atlanti-óceánban, a Fekete-tengerben, Földközi-tengerben és a Mexikói-öbölben találjuk. Norvégia a legészakibb terület, ahol a tonhalak honosak. Az 50-es és 60-as években Norvégia volt a legnagyobb halásza ennek a fajnak, de ez oda vezetett, hogy majdnem kihalt a 90-es évekre. A 2000-s évektől kezdett újra növekedni a populáció, de csak 2014-ben kezdődött újra a halászattal kísérleti jelleggel. Nemzetközi viszonylatban a tonhal halászati kvótája 4000 tonna felett van, Norvégiában csak 400 tonna.
Forrás: NRK
10 centit nőttek a norvég férfiak
A norvég férfiak átlagmagassága először haladta meg a 181 centimétert a Fegyveres Erők 50 éve.
vezetett adatbázisa alapján. 100 éves viszonylatban körülbelül 10 centivel magasabbak a mai férfiak a dédszüleiknél, amely a kiegyensúlyozottabb életkörülményeknek és táplálkozásnak köszönhető. Haakon Eduard Meyer, az FHI vezető orvosa és az Oslói Egyetem professzora szerint az is közrejátszhat, hogy kevesebb a stressz, betegség, és jobb a közhigiénia, mint egy évszázada.
Forrás: NRK
A norvégiai zsidók egy része fenyegetve érzi magát
A norvégiai zsidó hitközösség (Det Mosaiske Trossamfund) szerint a zsidó családok kevésbé érzik magukat biztonságban az elmúlt hetek eseményeit követően. A hívők olyan incidensekről számoltak be, mint például babakocsi kerekeinek kiszúrása, vagy szóbeli fenyegetések. A hitközösség szerint ez nem csak a zsidók számára, hanem a norvég demokráciának is egy figyelmeztetés, hogy a zsidó kisebbség sebezhető helyzetbe került.
Forrás: NRK
Harald király újra munkába állt
Október 22-én Harald király betegszabadságra ment, mert Covid-19 fertőzést mutattak ki nála, illetve megfázáshoz hasonló tünetei voltak. Uralkodóvá válása óta először hagyta ki azt a vacsorát a parlament képviselőivel, amelyet már 105. éve rendeznek meg a palotában. Október 30-án azonban újra munkába állt, és részt vett egy kiberhadviselésről szóló előadáson Oslóban.
Forrás: ABC Nyheter
Rengeteg kárbejelentés a hókáoszt követően
Az október 30-i kelet-norvégiai hóesést követően csak a Gjensidige biztosítóhoz 650 kárbejelentés érkezett (november 2-i adat). Bjarne Aani Rysstad kommunikációs igazgató szerint ez a szám háromszorosa egy átlagos október végi napnak. A rendőrség és az Állami Közútkezelő is az javasolja az autósoknak, hogy ne használják a járművüket, ha azon nyári gumik vannak, mert baleset esetén előfordulhat, hogy 0 kártérítést kap az autós, ha a nem megfelelő abroncs okozta a kárt.
Sok helyen teljes káosz uralkodott a gumiszervizekben is, amelyek igyekeztek segíteni, hogy sokak lecserélhessék a nyári gumikat. Az ügyfeleknek több órát kellett sorban állniuk.
Forrás: NRK
Støre szerint Izrael megsérti a nemzetközi jogot
Jonas Gahr Støre miniszterelnök az NRK-nak adott interjújában fejtette ki, hogy elismeri Izraelnek az önvédelemhez való jogát. A miniszterelnök hozzátette, hogy egy olyan sűrűn lakott területen, mint Gáza, nagyon nehéz a hadviselés. Még mindig rendszeresek a Gázából kilőtt rakéták Izrael felé, amit elítél a kormány. Ugyanakkor az is fontos, hogy a válaszcsapások arányosak legyenek, és vegyék figyelembe a nemzetközi humanitárius jogot. A civilek biztonságának figyelmen kívül hagyásával Izrael megsértette a nemzetközi jogot. A humanitárius segélyek visszatartásával Izrael elviselhetetlenné teszi az életkörülményeket Gázában. A miniszterelnök szerint a helyzet katasztrofális, ezért Norvégia fegyverszünetet követel. Az ENSZ nemrég szavazást tartott egy határozatról, melyben humanitárius fegyverszünet követelnek. Norvégia megszavazta ezt a közös határozatot (szerk.: Magyarország nem-mel szavazott).
Forrás: NRK
Norvégia kritikusabb a gázai háborúval kapcsolatban
Avraham Nir-Feldklein, Izrael norvégiai nagykövete szerint Norvégia sokkal kritikusabb a gázai háborúval kapcsolatban, mint a többi európai ország. A nagykövet elmondta, hogy a nemzetközi jog pontosan szabályozza, hogy mit lehet tenni egy háborúban, és Izrael ennek megfelelően jár el.
Norvégia külügyminisztere, Espen Barth Eide úgy nyilatkozott az NRK-nak, hogy Norvégia elítéli a Hamász október 7-i terrortámadását, és követeli a túszok feltétel nélküli szabadon engedését.
Az ENSZ tagállamai október végén szavazták meg azt a határozatot, ami humanitárius tűzszünetet követel Gázában. 120 tagállam szavazott igennel, 15 nemmel és 45-en tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. Norvégia az egyetlen az északi országok közül, aki megszavazta a határozatot, Svédország, Dánia és Finnország úgy döntött, hogy távol marad a szavazástól. Izrael norvégiai nagykövete szerint mindazok, akik igennel szavaztak, arra kérik Izraelt, hogy adja meg magát a terroristáknak.
Nir-Feldklein elutasítja Jonas Gahr Støre miniszterelnök azon kijelentését is, mely szerint Izrael megsértette a nemzetközi jogot. A nagykövet azt is hozzátette, hogy véleménye szerint a norvég médiából hiányzik az egyensúly, és évek óta tart egy dezinformációs hullám.
Forrás: NRK
EGT/EFTA csúcstalálkozó
Jonas Gahr Støre miniszterelnök Katrín Jakobsdottir izland miniszterelnökkel és Daniel Risch liechtensteini miniszterelnökkel tárgyalt az ukrajnai háborúról, a közel-keleti helyzetről, a zöld átállásról, az EU aktuális kérdéseiről, az EGT együttműködés fejleményeiről és az EGT-megállapodás jövő évi 30. évfordulójáról. Az országok célja, hogy a legjobban koordinálják a párbeszédeket az Európai Unióval. Norvégia az Európai Gazdasági Térség (EGT) megállapodáson keresztül kapcsolódik formálisan az EU-hoz, mely az ország legfontosabb nemzetközi megállapodása.
Forrás: Regjeringen
Orosz kémhajó Svalbardnál
A Haakon koronaherceg nevű norvég kutatóhajó legénysége és kutatói ijesztőnek élték meg a helyzetet, amikor 18 órán keresztül egy orosz hajó követte őket.
Még szeptember 11-én történt az incidens, azonban csak most került nyilvánosságra. Svalbard közelében, a Fram-szorosban feltűnt a Yantar nevű orosz hajó, és követni kezdte a norvégokat.
A kutatóhajó kapitánya, Hallgeir Magne Johansen rádión szólította fel az orosz hajó kapitányát, hogy tartsanak nagyobb követési távolságot, illetve megkérdezte, hogy mi a céljuk. A kérdésére azonban nem érkezett válasz az orosz féltől. A felszólítást követően az orosz hajó 500 méteres követési távolságot tartott.
Forrás: ABC Nyheter
Telefonmentes iskolák
Az új oktatásügyi miniszter, Kari Nessa Nordtun (Ap) arra szeretné kérni az iskolákat, hogy vezessenek be mobiltilalmat.
Nordtun azt a feladatot adta az Utdanningsdirektoratetnek, hogy tegyenek egyértelmű javaslatot a norvég iskoláknak annak érdekében, hogy csökkentsék a mobilhasználat mértékét.
- Nem látok nyomós okot arra, hogy a telefon a gyerekek iskolai mindennapjainak része legyen – mondta Nordtun a Dagbladetnek.
Az oktatásügyi miniszter ezt újabb norvég kutatásokra hivatkozva jelentette ki. Ezekből az derült ki, hogy a mobiltilalom általában jó hatással van mindenkire, de különösen a lányokra, illetve a zaklatások is csökkentek.
- Úgy gondolom, hogy a mobiltelefon több gyerek iskolai mindennapjaiban túl nagy szerepet tölt
be, és látom, hogy a telefon zavarja a diákok tanulását. Attól tartok, hogy a mobilhasználat negatív hatással van a tanulási környezetre. Ezt komolyan kell venni – állította az oktatásügyi miniszter egy sajtóközleményben.
Jelenleg az egyes önkormányzatok és iskolák dönthetnek arról, hogyan szeretnék korlátozni a mobilhasználatot, illetve, hogy ezt miképpen valósítják meg a gyakorlatban. Sok önkormányzat már bevezetett valamiféle szabályozást, de a megvalósítás terén nagyok az eltérések.
Forrás: Nettavisen
Átverték az NRK-t
Szeptemberben az NRK 80.000 eurót utalt egy csalónak, aki az RÚV izlandi közszolgálati rádióadónak adta ki magát.
Ez azzal kapcsolatban történt, hogy az NRK várt egy számlát az RÚV-tól, mivel leadtak egy évadot a „Ministeren” című izlandi sorozatból, írja a rádióadó.
Azt feltételezik, hogy a csaló augusztusban férkőzhetett be az NRK rendszerébe, egy hónappal az utalás előtt. A 80.000 eurós összeg nagyjából 950.000 norvég koronának felel meg.
- Ez egy olyan magas szintű támadás volt, hogy nyilvánosságra kellett hozni. Ezenkívül társadalmi szempontból is nagyon komoly ügy – mondta Pål Nedregotten, az NRK műszaki vezetője.
Elmondta, hogy egyre fejlettebbek az ilyen típusú cselekmények, ezért egyre nehezebb tetten érni őket. Ugyanakkor nem hiszi, hogy több támadás is érte volna az NRK-t. Hangsúlyozta azt is, hogy az NRK azon munkatársa, aki az utalást végezte, nem vonható felelősségre.
- Egy olyan fenyegetésről beszélünk, amilyennek minden cég ki van téve, és amelynek a legtöbben közülük is áldozatul estek volna. Szerintem ettől a többi norvégiai cégnek is tartania kell egy kicsit – nyilatkozta Nedregotten.
Forrás: Nettavisen
Az év karácsonyi bélyegei
1971-től kezdve a Posta minden évben kiadja a saját karácsonyi bélyegeit. Az idei bélyegek témáját a téli díszekbe öltözött templomok adják. A bélyegeket az Oppdalból származó Ragnar Aalbu tervezte, akit saját szülővárosa, Oppdal ihletett meg, amikor az idei karácsonyi bélyegeket tervezte. Szülővárosának temploma az egyik a két motívum közül. A másik a Nordlandban található Alstahaug templom.
- A karácsonyi bélyegek mind a levelek feladóját, mind pedig a címzetteket karácsonyi hangulatba fogják hozni. Szerintem jól sikerültek – közölte Halvor Fasting, a Posta bélyegekért felelős vezetője.
- Szakmai szempontból mindig érdekes, és nagy megtiszteltetés bélyeget tervezni a Posta részére. Különösen büszke vagyok arra, hogy engem bíztak meg a karácsonyi bélyegek
megtervezésével, mivel széles körben el fognak terjedni, és sokan fogják látni ezeket – mondta Aalbu.
Forrás: Nettavisen
A legidősebb norvég tehén
Már az elején érdemes leszögezni, hogy Marlene nem egy átlagos marha. A 0389-es számjelzésű állat 2001 júniusában, egy kellemes nyári napon látta meg a napvilágot. A maga 22 évével pedig Norvégia 2. legidősebb tehenének mondhatja magát, az első helyezett egy nála egy hónappal idősebb, Geno nevű állat. 2008 és 2019 között állt a csordája élén, úgynevezett „kolompos” tehénként.
A farmerként tevékenykedő Lars Sankar-Øyan szívében a 22 éves “leányzó” különleges helyet foglal el. Habár Marlene kicsit vékonyabb lett, és kissé nehézkesebben mozog, a szőre még mindig fényesen csillog az őszi napfényben. Marlene hatéves volt, amikor a Tolgában található Telnes Øvrébe került. Ez azért is nagy dolog, mert a tehenek átlagéletkora öt év. Lars már ekkor meg akarta venni, az akkori tulajdonos azonban erre nemet mondott, majd pár évvel később nyugdíjba vonult, és nem volt szíve Marlene-t vágóhídra küldeni. Ekkor lépett be a képbe ismét a Sankar-Øyan-család, és megvették az állatot.
Marlene azonban nem csak a teje miatt fontos, hanem azért is, mert az évek folyamán 15 borja született. Ráadásul amikor jelenlegi lakhelyére került, gazdájának, Larsnak akkor született meg az első gyermeke, Axel. Ők hárman a későbbiekben elválaszthatatlan kirándulótársak lettek. Marlene 20. születésnapjára pedig egy igazán különleges kirándulást kapott ajándékba. Lars, Axel és Marlene 2021 nyarán megmászták az 1050 méter magas Litj-Vola hegycsúcsot. Idén ezt a túrát megismételték.
Ami pedig az életkorát illeti, Marlene emberévekben mérve kb. 99 éves. Egy pár évvel ezelőtt teljes munkaidős lusta tehén lett belőle, akinek nincs más dolga egész nap, mint lazítani. Az 51 éves Lars Sankar-Øyan szerint kiváltságosnak mondhatja magát az a gazda, aki egy ilyen korú szarvasmarha tulajdonosa. Most viszont a család mind a 35 állatát a vágóhíd réme fenyegeti, ugyanis nem foglalkoznak tovább a szarvasmarhákkal. További adalék, hogy ha egy tehenet nem vágnak le 4,5-5 évesen, akkor akár 30 éves koráig is elélhet.
Gazdája elmondása szerint ráadásul Marlene rendkívül békés természetű tehén, aki az embereket és a velük járó kisebb zajt is jól viseli. A matuzsálemi kort megélt jószág jelenleg nyugisan áll a dolgokhoz. Egyszer már megmentették a vágóhídtól, talán most is akad valaki, aki szeretne egy ilyen különleges állatot. Az NRK oldalán közzétett szavazáson ezidáig 12 ezernél is többen szavaztak, 30% azt mondta, hogy szívesen befogadná Marlene-t, 59% is ugyanígy tenne, ha lenne hozzá helye, 6% bolondságnak gondolja ezt az egészet, 2% egy határozott talánnal felelt, 3% pedig azt mondta, hogy nem, de ismer valakit, akit meg tudna kérdezni, hogy lenne-e Marlene szerető gazdája.
Forrás: NRK
Drága mulatság lett a Halloween
15 ezer koronás bírságot kapott egy 20 év körüli férfi, aki a norvég rendőrségi egyenruhához nagyon hasonló kosztümbe öltözött Halloween alkalmával. Egyelőre még nem tudni, hogyan reagált a férfi a bírságra.
Forrás: VG Direkte
Egy norvég ezredes Liverpoolban
A Liverpool szurkolói alapvetően hűségükről, és csapatuk melletti jóban-rosszban kitartásukról híresek. Ebben a kategóriában is kiemelkedik a norvég Tage Herstad, aki zsinórban 1000 meccsét látta az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában vitézkedő Vörösöknek. Első meccsére még 2004 őszén került sor, akkor a Liverpool a görög Olimpiakosz Pireusz otthonában szenvedett 1-0-s vereséget. Az 500. meccse a 2014/15-ös szezonzáró volt a Stoke City otthonában, ahol a csapat Steven Gerrardnak a Liverpool színeiben lejátszott utolsó meccsén megalázó, 6-1-es vereséget szenvedett. Herstad saját elmondása szerint reméli, hogy az 1000. meccs jobban alakul majd.
Kívánsága teljesült is, hiszen a Liverpool meggyőző fölénnyel, 3-0-ra verte a Nottingham Forest csapatát hazai pályán. Herstadnak saját bevallása szerint soha nem volt célja, hogy zsinórban 1000 meccsen ott legyen, hanem csak az, hogy annyi mérkőzésre látogasson ki, amennyire csak lehetséges. A norvég drukker csak azokat a meccseket hagyta ki, amikor egyébként sem lehetettek nézők a stadionokban a COVID miatt. Legkellemesebb élményeként a 2005-ös BL-döntőt emeli ki, ahol a Liverpool 3-0-s első félidőt követően a 2. félidőben 6 perc alatt kiegyenlített az AC Milan ellen, majd tizenegyesekkel megnyerte a döntőt. Herstad legkellemetlenebb emléke pedig a 2010-es, Napoli elleni Európa Liga-meccshez kötődik, ahol a hazai drukkerek, botokkal, bicikliláncokkal és késekkel felszerelkezve kergették őt és társait.
2019 decemberében majdnem vége lett a nagy sorozatnak, a Liverpool ugyanis egyik nap Birminghamben lépett pályára az Aston Villa elleni Ligakupa-meccsen, majd másnap a katari klub VB elődöntőjében, de végül sikerült mindkét meccsen ott lennie (az Aston Villa elleni kupameccsen a Vörösök ificsapata játszott, mert a felnőttcsapat akkorra már elutazott Katarba és a szövetség nem volt hajlandó elhalasztani a Liverpool kupameccsét. Az eredmény 5-0-s Aston Villa siker).
Herstad azt is elmesélte, hogy nem számolja, eddig mennyi pénzt költött arra, hogy ott legyen szeretett csapata meccsein. Azt viszont kiszámolták neki, hogy összesen több mint 70 napot
töltött kedvenc csapata mérkőzéseinek nézésével. Viszont saját meglátása szerint csak gyenge kezdő ahhoz a drukkerhez képest, aki Herstad tudomása szerint 1981 óta minden egyes Liverpool-meccsen ott volt és buzdította kedvenc csapatát. Herstad véleménye szerint minden futballszerető ember tudja, hogy a barátság és a barátok a legfontosabbak a futballban.
Forrás: VG
Kötelező lesz a nyakvédő Norvégiában?
A Norvég Jégkorongszövetség (Norges Ishockeyforbund) még október 30-án határozott úgy, hogy kötelezővé kívánják tenni a nyakvédőt a Norvégiában játszó felnőtt korosztályos játékosok számára is. Erre azután került sor, hogy Angliában a Sheffield Steelers-Nottingham Panthers október 28-i kupameccsén a Panthers amerikai csatára, Adam Johnson egy ütközést követően olyan szerencsétlenül esett el, hogy Steelers játékosának, Matt Petgrave-nek a korcsolyája elvágta a torkát, és a kórházba szállítást követően pár órával belehalt sérülésébe. Ennek következtében az angol ligában, az EIHL-ben 2024. január 1-től kötelező lesz a nyakvédő használata.
Az elmúlt napokban pedig a legmagasabb szintű észak amerikai profi ligában, az NHL-ben is egyre elterjedtebbé vált a nyakvédő használata. Például Johnson volt NHL-csapatánál, a Pittsburgh Penguins-nél is többen elkezdték hordani, de más csapatoknál is terjed a használata. Tage Pettersen, a Norvég Jégkorongszövetség elnöke az NTB-vel azt közölte, hogy Norvégiában kötelezővé szeretnék tenni a védőfelszerelés használatát, emellett azon fognak dolgozni, hogy nemzetközi szinten is kötelezővé váljon. A jelenlegi szabályozás szerint Norvégiában a felnőtt korosztályos játékosok kivételével mindenkinek kötelező nyakvédőt hordania. Pettersen a maga részéről reméli, hogy habár jelen pillanatban nem kötelező külön felszereléssel védeni a nyakat, attól még sok játékos magától is a viselése mellett fog dönteni, akár már holnap.
Forrás: ABC Nyheter
Haaland és Guardiola a kritikák kereszttüzében
Roy Keane, a Manchester United egykori kiváló középpályása, aki most szakértőként tevékenykedik, bírálatot fogalmazott meg Erling Haaland és Pep Guardiola viselkedése kapcsán. Történt mindez azután, hogy az angol labdarúgó-bajnokság élvonalának október 29-i játéknapján a Manchester City idegenben sima 3-0-s győzelmet aratott a Manchester United fölött.
Pep Guardiola, a City menedzsere Keane kijelentésére november 3-i sajtótájékoztatóján reagált. A spanyol mester elmondta, hogy alapvetően tiszteli Roy Keane mondanivalóját. Majd azt is hozzátette, hogy néha meccsek után egyenesen az öltözőbe megy, míg máskor kint marad a pályán a mérkőzésről beszélgetni 1-1 játékossal vagy akár a játékvezetővel is. A City vezetőedzője pontosan tudja, hogy ilyenkor is ott vannak a kamerák, és ezeket a dolgokat az
öltözőben is megbeszélhetnék.
A United ellen rangadó után Guardiola és Haaland a norvég csatár két kihagyott ziccerét tárgyalták meg a pályán. Ezzel azonnal a kritikák kereszttüzébe kerültek. Roy Keane erre reagálva azt mondta, hogy a spanyol szakvezető csak a show kedvéért csinálja ezt, és a gondolatait akár az öltözőben is megoszthatta volna a norvég csatárklasszissal. Szerinte nem kell a pályán sétálva magyarázni a játékosoknak, hanem az a helyes hozzáállás, ha bevonulnak az öltözőbe kiélvezni a győzelmet.
Ez már nem az első alkalom, hogy a Guardiola-Haaland párost egy ilyen beszélgetés miatt élesen bíráltak. Augusztus 11-én, a Manchester City Burnley elleni 3-0-ra megnyert nyitómeccse után is elbeszélgettek a pályán. Haaland akkor ezt a helyzetet hihetetlen nyugalommal kezelte, és még dicsérte is Guardiolát. A Manchester City legközelebb november 4-én hazai pályán fogadja a Bournemouth együttesét.
Forrás: VG
Történelmet írna a fiatal norvég jobbszélső
Michael Brandsegg-Nygård, a svéd másodosztályban szereplő Mora IK játékosa jelen pillanatban az egyik legkeresettebb fiatal jégkorongozó. Az alig 18 éves jobbszélső a TV2-nek adott interjújában számos érdekességet árult el, illetve tett néhány figyelemre méltó kijelentést is.
A fiatal támadó elárulta, hogy szinte egész életében a Vålerenga játékosa volt, innen került Morába. Brandsegg-Nygård saját elmondása szerint amikor Svédországba került, eleinte nem érezte magát eléggé jónak. De szerencsére ez hamar elmúlt, a norvég spíler a Mora U18-as csapatánál négy meccsen 5 gólt szerzett és 5 gólpasszt osztott ki, az U20-as csapatnál pedig 35 meccsen 17 gólt és 21 gólpasszt rakott be a közösbe 17 évesen. Ezzel felkeltette a felnőttcsapat vezetőedzőjének érdeklődését, és Brandsegg-Nygård még a 22/23-as szezonban bemutatkozhatott a Mora felnőttcsapatában.
A svéd másodosztályban végül 11 meccs jutott neki, ezeken 1 gólt lőtt és kiosztott 2 gólpasszt, ami igencsak jó teljesítmény egy ennyire fiatal játékostól. 2023 januárjában megkapta első profi szerződését, amit alá is írt, annak ellenére, hogy több OHL- (Ontario Hockey League – az egyik kanadai junior hokiliga, ahonnan számos sztárjátékos került az NHL-be az előző években) és SHL- (a svéd jégkorongbajnokság élvonala) csapat is érdeklődött iránta, köztük a 2022-es svéd bajnok Rögle BK csapata is.
A 18 éves norvég jobbszélső saját bevallása szerint komolyan elgondolkodott, hogy elfogadja az egyik SHL-csapat ajánlatát, de neki a 2024-es NHL-draft előtt fontosabb az, hogy sok játékidőhöz jusson. Teljesítményével számos NHL-csapat figyelmét is felkeltette, például a Djurgården elleni október 4-i meccsen kb. 50 játékosmegfigyelő volt jelen. Brandsegg-Nygård ügynökével eddig két csapat, a Chicago Blackhawks és a Columbus Blue Jackets felderítői vették fel a kapcsolatot. Emellett a tengerentúlon több szakértő és portál rangsorolásában is előkelő helyen szerepel. A The Hockey News-nál az első kör 19. helyére rangsorolták, míg a
TSN két neves szakértője, Bob McKenzie és Craig Button az első kör 15., illetve 10. helyére rangsorolták a Mora IK norvég jobbszélsőjét. Brandsegg-Nygård TV2-nek adott nyilatkozata szerint szeretné elhitetni mindenkivel, hogy semmi hatással nincs rá a világ legerősebb hokibajnokságában szereplő csapatoktól ráirányuló figyelem, de ez nem igaz. Pontosan tudja, hogy sok felderítő jár a Mora meccseire csak miatta, és ez őt arra készteti, hogy minden este valami extrát teljesítsen, és rendkívüli módon frusztrálja, ha valami nem jön össze neki.
Ami pedig az elvárásokat illeti, szeretne a 2024-es NHL-draft első körében elkelni, minden mást csalódásként fog értékelni (az NHL-draft 1963 óta íródó történelmében ő lenne az első norvég játékos, aki az első körben kelne el, az eddigi legelőkelőbb draftpozíciót 2002-ben Marius Holtet érte el, őt a 2. körben a 42. helyen draftolta a Dallas Stars csapata).
Jan André Aasland, a TV2 szakértője szerint remek dolog, hogy egy fiatal játékosnak ekkora az önbizalma és az önmagába vetett hite. Aasland reméli, ha esetleg Brandsegg-Nygård csak a draft 3. vagy 4. körében kel el, akkor sem fog megtörni az önbizalma. Szerinte hatalmas lökést adna a norvég jégkorongnak, ha lenne egy első körös játékosuk az NHL-drafton. Csak összehasonlításképpen:
Svédország: Kettő első helyen draftolt játékos (1989 – Mats Sundin, 2018 – Rasmus Dahlin, összesen 93 első körös)Dánia: Négy első körös (2007 – Lars Eller, 13. hely, 2008 – Mikkel Bødker, 8. hely, 2011 – Nicklas Jensen, 29. hely, 2014 – Nikolaj Ehlers, 9. hely)Finnország: 48 első körös (legjobb helyezés: 2.: 2002 – Kari Lehtonen, 2013 – Aleksander Barkov, 2016 – Patrik Laine, 2019 – Kaapo Kakko)
A Brandsegg-Nygårddal készült interjúra visszatérve, a 18 éves norvég spíler szerint egyszerre segíti és hátráltatja, hogy ekkora figyelem irányul rá. Úgy véli, hogy egyrészt ez azt jelenti, ügyes jégkorongozó, másrészt extra nyomást helyez rá, hogy meccsről meccsre remekelnie kell. Emellett a tavalyi szezonjának egy kisebb sérülés vetett véget, ami miatt mindkét térdét meg kellett műteni.
A családból nem ő lenne az első jégkorongozó, apja Kjell Richard „Ricky” Nygård a Vålerenga színeiben 456 norvég élvonalbeli meccsen lépett pályára és összesen 268 pontot szerzett. Brandsegg-Nygård szerint az apja nélkül soha nem kezdett volna jégkorongozni, aki rendkívül nagy hatással volt rá. A 18 éves jobbszélsőnek az a legnagyobb álma, hogy teljesidős NHL-játékos legyen, majd a pályafutása végén még lehúzzon egy pár szezont a Vålerenga színeiben. A rá váró következő nagy megmérettetés a 2023. decemberi U20-as VB, ahol a lelátókon szintén hemzsegni fognak az NHL-csapatok játékosmegfigyelői. Emellett Brandsegg-Nygård reméli, hogy a 2024. májusi hoki VB-n szereplő norvég felnőttválogatottba is behívják majd.
Forrás: TV2