top of page

8. oktober 2023

MANO-MAGAZIN.png

2023. 40. hét

E heti szerkesztőink:

Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia

Szép vasárnapot, megérkeztünk a heti hírekkel!😊


Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok.

Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.


Néhány hír a heti válogatásból


  • Veszteséges a jegyellenőrzés, mégis elégedett a Ruter


  • Tragikus baleset Sirdalban


  • A Vipps mélyebben belenyúl a zsebünkbe


  • Ki kapott Nobel-díjat?


  • Vikinghajó a víz alatt, jávorszarvasok a tetőn, Haaland a gyepen – bár gól nélkül


Jó olvasást kívánunk!


Belpolitika, gazdaság

A Ruter több, mint 35 millió koronát bukott a jegyellenőrzéseken



Augusztusig bezárólag a Ruter 61,1 millió koronát szedett be a pótdíjakból, ugyanakkor magára a jegyellenőrzésre körülbelül 98 millió koronát költöttek.


Ez azt eredményezte, hogy a jegyellenőrzési projekt januártól augusztusig 36,9 millió koronás veszteséget termelt.A  “jegyellenőrző projekt” már a tavalyi évben sem volt jövedelmező. 2022-ben 98,3 millió koronás költség mellett összesen 25,5 millió veszteséget termeltek.


Tavaly augusztus végéig a Ruter-nek 71,8 millió korona bevétele volt a pótdíjakból, vagyis idén több, mint 10 millió koronával kevesebb pótdíjat szedtek be, mint a tavalyi év azonos időszakában.


A Ruter becslése szerint tízből egy ember nem vesz jegyet, vagyis a bliccelők évi 200-250 millió koronás veszteséget jelentenek nekik.


Cathrine Myhren-Haugen, a Ruter kommunikációs vezetője azt mondta, hogy ha csak a pótdíjakat számolják, akkor önmagában a jegyellenőrzés valóban nem termel nyereséget, viszont hosszútávon megelőző hatása van, vagyis az ellenőrzések által egyre több bliccelő fog jegyet váltani. Számukra ez a legfontosabb.


Forrás: Nettavisen

 

Túl nagy a képesítés nélküli tolmácsok alkalmazásának aránya a közszférában



Az  Integrerings- og mangfolddirektoratet (IMDi) által közzétett legújabb jelentésből az derült ki, hogy a közszférában a tolmácsolási megbízások 34 százalékát képesítés nélküli tolmácsok kapják. Az IMDi igazgatója, Libe Rieber-Mohn szerint javítani kell ezen az arányon. 


A Tolkemonitor felmérésében azt vizsgálták, hogy a közintézmények mennyire tartják be a tolmácsolási törvény rendelkezéseit. A törvény azt írja elő, hogy az állami szervek szükség esetén szakképzett tolmácsokat alkalmazzanak.


A jelentésből kiderül, hogy számos közintézmény messze nem felel meg a tolmácsolási törvény követelményeinek és rendelkezéseinek.  47 százalék egyáltalán nem veszi figyelembe az iránymutatást.


Rieber-Mohn azt mondja, hogy - különösen a közszférában - rendkívül fontos a megértés és megértetés, vagyis, hogy mi is megértsük, amit nekünk mondanak, valamint minket is megértsenek, hiszen ez mindannyiunk alapvető szükséglete. A tavaly bevezetett törvény nagy lépés volt a helyes irányba, azonban most az a feladat, hogy a törvény be is legyen tartva.


A jelentésből kiderül, hogy a képzett tolmácsok által végzett tolmácsolási megbízások aránya növekszik, a 2021-ben 60 százalék volt,  2022-ben azonban az arány már 66 százalékra nőtt. Azokon a helyeken, amelyek úgy döntöttek, hogy úgy fognak megfelelni a törvényeknek, hogy a tolmácsolási igényeiket házon belül oldják meg, ez az arány 97 százalék.


Az IMDi igazgatója jelezte továbbá, hogy ez volt az első ilyen jellegű felmérés, de nem az utolsó. 


Forrás: UTROP

 

Lezuhant és meghalt egy tízéves fiú Sirdalban



A baleset az Øvre Sirdalban található Hilleknutenre vezető túraúton történt szeptember 30-án délután szombaton. A sandnesi fiú egy körülbelül tíz méteres szakadékba zuhant le. A helyszín közvetlenül a fidjelandi sífelvonó mellett található.


A fiú a családjával túrázott, azonban egy idő után eltávolodott a csoport felnőtt tagjaitól, majd lezuhant a szikláról.


A rendőrség hangsúlyozta, hogy nincs okuk azt feltételezni, hogy ez nem más, mint egy tragikus baleset.

A környéken esett az eső, amikor a baleset történt, így a feltételezés szerint a fiú megcsúszott a talajon.


Október 1-én este a rendőrséget a kórházból értesítették, hogy a fiú belehalt sérüléseibe.


Forrás: NRK

 

Nagymértékben visszaesett az új autók értékesítése



Az új autók értékesítése szeptemberben 29,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Ugyanakkor az elektromos autók eladása új havi rekordot döntött.


Szeptemberben összesen 10.342 új személygépjárművet helyeztek forgalomba Norvégiában. A nagy visszaesést a kamatemelésekkel, az emelkedő gépjárműadóval és az országot sújtó általános áremelkedéssel magyarázzák.


Øyvind Solberg Thorsen, a Norvég Közúti Közlekedési Információs Tanács (OFV) igazgatója szerint arra is kevés jel utal, hogy az év utolsó hónapjaiban az autóeladások és a forgalomba helyezési számok meredek emelkedésnek fognak indulni.


Szeptemberben az új személygépkocsik alacsony regisztrációs száma ellenére az elektromos autók aránya rekordot ért el. Az év kilencedik hónapjában a Norvégiában forgalomba helyezett új személygépjárművek 87 százaléka elektromos autó volt.


Forrás: NRK

 

A Vipps növeli az "ajándék csomagolás" árát



Szerdán a Vipps e-mailben tájékoztatta ügyfeleit arról, hogy frissítette felhasználási szabályzatát, valamint arról, hogy december 4-től az ajándékcsomagolás árát 5-ről 8 koronára emeli.


A Vipps 2020-ban indította el az "ajándékként küldés" opciót pénzküldésnél.


5 koronáért az elküldött összeghez digitális ajándékcsomagolás, valamint konfetti animáció is jár, amikor a címzett kinyitja az ajándékot.


Az E24 az idei év elején írt arról, hogy 2022-ben a norvégok 2 millió ajándékot küldtek az alkalmazáson keresztül ezzel összesen 10,2 millió koronát költöttek az ilyen típusú digitális ajándék csomagolásra. 


Arra a kérdésre, hogy miért került sor az áremelésre Caroline Lunde, a Vipps kommunikációs vezetője azt válaszolta a VG-nek, hogy az ajándékcsomagolás árai 3 éve nem változtak és mivel a társadalom többi részében tapasztalhatóakhoz hasonlóan a szolgáltatásaik működtetéséhez szükséges költségek náluk is megnövekedtek, ezért kénytelenek voltak árat emelni azért,, hogy továbbra is biztosítani tudják szolgáltatásuk magas színvonalát, illetve tovább fejleszthessék a technológiát.


Az áremelést a csúcsszezon előtt vezetik be, ugyanis a tavalyi évben, forgalom szempontjából december volt a csúcs, amikor a norvégok 2,8 millió koronáért vásároltak ajándékcsomagolást.


Forrás: VG

 

Kisebb földcsuszamlás miatt lezárták az Østfoldi vasutat 



Kisebb földcsuszamlás miatt lezárták az Østfoldi vasutat Rygge és Moss között - közölte a Bane Nor.


Øystein Stavdal Paulsen a Bane Nor sajtófelelőse azt mondta az NRK-nak, hogy épp néhány cső behelyezésén dolgoztak a sínek alatt, mikor megindult egy adag kavics.


A földcsuszamlást nem tartja drámainak, azonban a vonatforgalmat egyelőre leállították. 


Åge-Christoffer Lundeby, a Vy sajtófőnöke azt mondta, egyelőre nem tudják megmondani mikor állhat helyre a vonatközlekedés, de a vonalon megpróbálnak vonatpótló buszokat beállítani az utazóknak.


Forrás: NRK



Norvég-orosz védelmi csúcstalálkozó



Norvégia és Oroszország védelmi csúcstalálkozót tartott október 5-én Sør-Varangerben. Yngre Odlo altábornagy, a Norvég Fegyveres Erők hadműveleti parancsnokságának vezetője Stanislav Vladimorovitsj Maslov altábornaggyal találkozott, aki az Északi-sarkvidéki térségért felelős vezető Oroszországban. A megbeszélésen részt vettek a norvég parti őrség képviselői, illetve a norvég határbiztos és a moszkvai védelmi attasé is.


A találkozót professzionalizmus és jó párbeszéd jellemezte. Odlo elmondta, hogy fontos mindkét nemzet számára a kapcsolattartás, annak érdekében megelőzhetőek legyenek a félreértések.


A csúcstalálkozó napirendjén a határral kapcsolatos kérdések, mentési munkák és halászattal kapcsolatos ügyek merültek fel. Mindkét fél számára fontos, hogy az 1949. december 29-én megkötött határmenti együttműködésről szóló megállapodást tiszteletben tartva folytassák a nyílt kommunikációt. Ez ma azon kevés színterek egyike, ahol Norvégia és Oroszország még találkozik, amióta kitört az orosz-ukrán háború.


Forrás: NRK

 

Nők, élet, szabadság - iráni emberi jogi aktivista nyerte a Nobel-békedíjat



Berit Reiss-Andersen, a Nobel Bizottság elnöke október 6-án jelentette be, hogy az idei Nobel-békedíj nyertese Narges Mohammadi, iráni emberi jogi aktivista. Mohammadi a Defenders of Human Rights Center iráni emberi jogi szervezet helyettes vezetője, amit a Nobel-békedíjas Sirin Ebadival alapítottak.


Mohammadi az iráni nők elnyomása elleni, az emberi jogokért és a szabadságért folytatott erőfeszítéseiért kapta meg a díjat. Mohammadi jelenleg börtönben ül, de nem ez az első alkalom, hogy a rezsim erőszakosan lépett fel ellene, ugyanis 13 alkalommal tartóztatták le, és összesen 31 évnyi börtönre ítélték. 



A Nobel Bizottság elnöke, az ENSZ és sok más államfő is arra szólította fel Iránt, hogy engedjék szabadon a Mohammadit, hogy át tudja venni a díját december 10-én. A részben állami tulajdonban lévő Fars hírügynökség szerint a nyugat “Irán nemzetbiztonsága elleni fellépéséért” ítélte oda a díjat Narges Mohammadinak. Hamidreza Mohammadi, a díjazott testvére Norvégiában él, és még neki sem volt lehetősége beszélni a bebörtönzött testvérével. Reméli, hogy a kitüntetés erőt ad Mohammadinak a további munkához. Taghi Rahmani, Narges Mohammadi férje szerint a díj az egész iráni női mozgalom békedíja. A norvég parlament elnöke, Masud Gharahkhani különösen örül a díjnak, mert ő maga is iráni gyökerekkel rendelkezik. Elmondta, hogy a díj mindenkit megillet, aki a szabadságért, demokráciáért és az emberi jogokért küzd.


A Nobel Bizottság februárt végén ült össze, hogy a 351 jelölt közül kiválasszák a nyertest. Az idei békedíjra 259 magánszemélyt és 92 szervezetet neveztek.


Forrás: NRK


 

Støre a palesztin-izraeli konfliktusról



Norvégia határozottan elítéli az izraeli civilek elleni támadásokat, és a harcok azonnali leállítását kéri. Jonas Gahr Støre miniszterelnök a Twitteren írta, hogy ez egy nagyon súlyos helyzet, és rendkívül fontos, hogy az erőszakos cselekmények ne fokozódjanak. Hozzátette, hogy Izraelnek joga van megvédenie magát a katonai támadásokkal szemben.


Forrás: NRK



Elsüllyedt egy vikinghajó Bergenben



A sandvikeni Bergen Kystkultursenter rakpartjánál álló hajó október 5-ére virradóra elsüllyedt. Előző este nyolc óra körül még rendesen úszott - nyilatkozta Egil Sunde, a Bergen Kystkultursenter nyugdíjazott ügyvezető igazgatója a Bergens Tidendének.


Sunde elmondta a VG-nek, hogy 15-16 óra körül maga is látta a hajót, amikor attól nem messze egy értekezleten ült. 


- Akkor még úgy úszott, mint egy hattyú.


A hajót a 90-es években építették, és az Osebergskipet kicsinyített másolata.

Az eredeti hajót 1903-ban találták meg a régészek a tønsbergi Osebergben, majd egy évvel később ástak ki. A Store norske leksikon szerint ez a világ három legjobb állapotban megmaradt hajója közül az egyik. A hajót valószínűleg 834-ben ásták el.


A kicsinyített másolat jelenleg négy méter mélyen van, írja a BT.


- Alapesetben egy múzeum kikötőjében áll a hajó, ahol mindennapos felügyelet alatt áll és jól karbantartják - mondta Sunde.


Forrás: VG

 

15 millióval támogatják a számik tanulmányait


FOTO: Erik M. Sundt
FOTO: Erik M. Sundt

Ingyenes étkezés a középiskolás diákoknak és több számi tanár alkalmazása szerepel azon intézkedések között, amelyekre azt a 15 millió koronát fordítják, amelyet a kormány a számi nyelv megerősítésére szán.


Jelenleg kevesen választják a számi nyelvet az óvodákban és az iskolákban, illetve kevesen mennek számi tanár vagy egyéb képzésre. Ezért szeretné a kormány komolyabban támogatni a számi nyelvet az egész oktatási rendszeren belül.


3 millió koronát fordítanak arra, hogy megerősítsék a számi nyelv távoktatását, amelyet már most is sokan igénybe vesznek, mivel kevés a számi nyelvtanár.


3,6 millió koronát szánnak arra, hogy támogassák a Sametinget kultúrával és nyelvvel kapcsolatos munkáját az iskolákban és óvodákban. Ez a számi nyelvről, kultúráról és közösségről szóló, tavasszal közzétett parlamenti jelentés alapján történik - írja a kormányzat sajtóközleményében.


A kormány 3 millió koronát szeretne arra felhasználni, hogy megerősítse a dél- és lulei-számi nyelveket a Nord Egyetemen. Az UNESCO ezeket a nyelveket különösen veszélyeztetettként tartja számon.


A karasjoki és kautokeinói középiskolákban biztosított ingyenes étkezés félmillió koronába kerül. A cél az, hogy hozzájáruljanak az étkezés és az egészség terén tapasztalható különbségek kiküszöböléséhez.


Forrás: Nettavisen

 

Szenzációs dolgot rejt a sír



A vestlandi Seljében egy egészen különleges sírt találtak a Bergeni Egyetem régészei. A 4000 éves lelet választ adhat egy, sok norvégot izgató kérdésre (nem, nem Erling Haaland legelső őseinek maradványait találtak meg), mégpedig arra, hogy az itt élő emberek hogyan álltak át halászó-vadászó-gyűjtögető életmódról földművelő életmódra.


A Norvégia nyugati részén, a tengerparton található sír nagyjából egyidős az egyiptomi piramisokkal. Magának a koporsónak a feltárására kb. 5-6 héttel ezelőtt került sor. Morten Ramsted, a Bergeni Egyetem archeológiai részlegének vezetője szerint ez egy rendkívül izgalmas felfedezés. Elmondása szerint először egy csecsemőnek a maradványait találták meg, majd ugyanonnan előkerültek egy 60 év körüli köszvényes férfinak a csontjai is. Ami a norvég őstörténetet illeti, 7000 évvel ezelőtt a mai Norvégia területén élő emberek halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, és kb. 4000 éve jelent meg a földművelés. A sírban nyugvó csecsemő és férfi pont ebben az átmeneti időszakban éltek.


Az elmúlt száz évben nem találtak ebből a korból származó, ennyire jó állapotban fennmaradt sírt. A leletek lehetőséget biztosítanak arra, hogy DNS-elemzést folytassanak a kutatók, és többet tudjanak mondani a betegség lefolyásáról. De emellett olyan izotópokat is „leleplezhetnek”, amelyekből meg lehet állapítani, hogyan vándoroltak és milyen kultúrákkal találkoztak. A kőkoporsós sír a csontok mellett még olyan érdekességeket rejt, mint csontgyöngyöket, kovakőeszközöket, valamint étel- vagy állatáldozatra emlékeztető dolgokat. Illetve az elhunytak alatt még volt valami sötét is, ami lehet állati prém vagy gyapjúöltözet is. 


Forrás: VG

 

Ki kapta az irodalmi Nobel-díjat?



Újabb emlékezetes fejezete íródott a norvég irodalomtörténetnek, ugyanis 1928 után ismét egy norvég szerzőt jutalmaztak az irodalmi Nobel-díjjal. Akkor Sigrid Undset kapta meg ezt a rangos elismerést „Mindenekelőtt a középkori északi világ nagy erejű, elmélyült festői ábrázolásáért” (ez a leírás a Kristin Lavransdatter című háromkötetes nagyívű regényére pontosan illik). 2023-ban pedig Jon Fosse részesült irodalmi Nobel-díjban „Innovatív színdarabjaiért és prózájáért”.


A friss győztes úgy nyilatkozott, hogy ő a maga részéről egyrészt meglepődött, másrészt viszont egyáltalán nem. Majd azt is hozzátette, hogy az előző tíz évben alaposan felkészítette magát erre a pillanatra, és nagy örömére szolgált, amikor megkapta a telefonhívást.


A Svéd Akadémia indoklásában kiemelte, hogy Fosse a kezdetektől fogva nagyon különleges drámaírói képességekkel rendelkezett. Első színdarabját 1992-93-ban írta, és Nokon kjem til å komme címmel jelent meg, magyarul 1995-ben Valaki jönni fog címen adták ki. A spekulációk már 2001-től kezdve szóltak arról, hogy Fosse élete egy pontján meg fogja kapni a Nobel-díjat. Amellett, hogy ez egy komoly ünnep a norvég irodalomnak, a 64 éves szerző szerint ez egy ünnepnap a nynorsknak (műveiben Fosse ezt a nyelvi formát használja a szélesebb körben elterjedt bokmållal szemben).


Cecilie Seiness, a Samlaget (a legnagyobb nynorsk-kiadó) szerkesztője szerint ez hihetetlenül nagy dolog a Samlaget, Jon Fosse és a nynorsk életében is. A gratulálók között ott volt a világhírű krimiíró, Jo Nesbø, Lubna Jaffery kultúráért felelős miniszter, Peder Lofnes Hauge, a Noregs Mållag vezetője (a nynorsk legfontosabb és legnagyobb szervezete, amely a nynorsk szélesebb körű használatért kampányol), illetve Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Støre is, aki a Twitteren az alábbi üzenetet tette közzé: „Irodalmi Nobel-díj Jon Fossénak! Egy egyedi, mély benyomást keltő, és embereket világszerte megérintő munkásság nagy elismerése. Egész Norvégia gratulál és nagyon büszke ma” (sajnos nem úgy, mint sok magyar, aki Karikó Katalin Nobel-díjára is csak gyűlölködéssel, illetve könnyedén megcáfolható összeesküvés-elméletek hangoztatásával tudott csak reagálni. Talán ennek fényében érthető, miért hagyta el a hazáját sok másik neves és sikeres tudóssal együtt).


Fosse és Undset mellett még két norvég szerző részesült irodalmi Nobel-díjban: Bjørnstjerne Bjørnson (1903 – „Nagyszerű és sokoldalú munkásságáért, melyet az ihlet frissessége és a szellem ritka tisztasága jellemez”) illetve Knut Hamsun (1920 – „Monumentális művéért, Az anyaföld áldása című regényéért”). 


Forrás: NRK



A Helsedirektoratet nem rendel több covid-19 gyorstesztet



A Helsedirektoratet december 31-ével felmondja a Covid-19 gyorstesztek rendeléséről szóló megállapodást - erről adtak ki sajtóközleményt október 6-án pénteken.


- A Covid-fertőzött betegek diagnosztizálása és kezelése mostantól a többi fertőzéses megbetegedéshez hasonlóan fog történni. Így 2023. december 31-ével leállítjuk a Covid-19 gyorstesztek rendelését - írta a Helsedirektoratet.


Forrás: Nettavisen


Egy nőstény jávorszarvas elpusztult, borját pedig elaltatták, miután mindketten lezuhantak egy szupermarket tetejéről



Három jávorszarvas - egy tehén két borjúval - a Rema bejárata feletti tetőn sétált. A rendőrség egyelőre nem tudja, hogyan kerültek oda.


Amikor a rendőrség kiért a helyszínre, már csak egy borjú volt a tetőn. A tehén leugrott az épület egyik oldaláról, és holtan feküdt a földön, a másik borjú pedig eltűnt.


Míg a rendőrség a vadvédelmi hatóságra várt, a fent maradt borjú is leugrott az aszfaltra, és ott feküdt sérülten, amíg a vadvédelmi hatóság megérkezett és elaltatta.


Az élelmiszerbolt egy lakott területen található, ahonnan az állatokat elszállították.


A másik borjú valószínűleg az erdőbe szaladt.


Forrás: NRK



Egy gól, és egy kis kritika



A labdarúgó Bajnokok Ligájának október 3-i játéknapján valódi rangadóra került sor, ugyanis az olasz bajnoki címvédő Napoli hazai pályán, a Diego Armando Maradona Stadionban fogadta a jelenlegi spanyol listavezető Real Madridot. A meccs norvég szempontból azért volt érdekes, mert a hazaiaknál a kezdőcsapatban kapott helyett a 23 éves norvég középhátvéd, Leo Skiri Østigård. A norvég belső védő pedig alaposan meghálálta a bizalmat, és a 19. percben a madridi kapus, Kepa hibája után ő fejelt a hálóba, vezetéshez juttatva a Napolit.


Az olasz drukkerek öröme azonban nem tartott sokáig, miután a 27. percben Vínicius Júnior egyenlített, majd a 34. percben pedig Bellingham találatával már a királyi gárda vezetett. A második félidő elején a Napoli Zielinski góljával egyenlített, ám az utolsó szó a Realé volt, miután a 78. percben Federico Valverde bombája megpattant egy védőn, emiatt a labda a hazaiak kapusának, Meretnek a kezei között áthaladva a hálóőr hátáról a kapuba pattant.


Ezzel mindhárom pontot behúzta a Real, és két mérkőzés után vezeti csoportját. Østigård a találkozót követően a TV2-nek nyilatkozva elmondta, hogy remek érzés egy ekkora csapat ellen betalálni, ugyanakkor nem örül annak, hogy elvesztették a meccset. Szerinte nem voltak eléggé jók, és az első félidőben két gólt is ajándékoztak a madridi csapatnak.


Forrás: NRK

 

Kell-e aggódni Haalandért?


Erling Haaland nagyon szereti a labdarúgó Bajnokok Ligáját, és nagyon szeret a sorozatban betalálni. Azonban a norvég gólgyárosnak ezen a téren nem sok sikerélménye akadt az elmúlt időszakban. Ugyanis a 23 éves csatár zsinórban öt meccse, azaz 2023 április 19-e óta gólképtelen a BL-ben. Akkor a Bayern München elleni 1-1-re végződött negyeddöntőben talált be.


Október 4-én Haaland a Manchester City kezdőcsapatában kapott helyet az RB Leipzig elleni meccsen, amit a City 3-1-re megnyert, ám a norvég csatár ezúttal sem tudott gólt szerezni. A spanyol AS október 5-i cikkében arról írt, hogy Haaland formája miatt aggódnak a Citynél. A norvég klasszis a BL előző kiírásában összesen 12-szer talált be, most 2 meccs után nullánál tart.


A cikk szerint Haaland láthatóan kétségbeesetten próbálkozott gólt szerezni a Leipzig ellen, ám erőfeszítéseit nem koronázta siker. Az AS arra is rámutat, hogy Haaland első hét meccsén az angol élvonalban nyolc gólt szerzett (ezzel vezeti a góllövőlistát a Tottenham játékosa, Son Heung-min előtt, aki ezidáig hatszor talált be a bajnokságban), és a City vezetőedzője, Pep Guardiola a legkevésbé sem aggódik a norvég csatár formája miatt. De a manchesteri csapatnak így sem kell félnie, hiszen Phil Foden, Julian Alvarez és Jéremy Doku a hátukra vették a csapatot, és összességében üzembiztosan hozza a győzelmeket a BL címvédője.


Forrás: Dagbladet

 

Győztes norvég nyitány


A mexikói strandröplabda VB-n remekül kezdett a címvédő norvég Anders Mol-Christian Sørum páros, miután két szettben rendkívül simán 21-13 21-9-re elintézték a mozambiki Jorge Monjane-Ainadino Martinho párost.


Az október 6-i mérkőzésen a norvégok rendkívül magabiztosan játszottak, és végig irányítottak. Sørum az NRK-nak nyilatkozott a mérkőzés után, és elmondta, hogy fura dolog olyan ellenfelek ellen játszani, akikkel még korábban nem találkoztak, de szerinte remekül megoldották a feladatot. Majd azt is hozzátette, hogy csapattársa, Anders Mol többször is remekül blokkolt. A világ- és olimpiai bajnok páros október 7-én Olaszország ellen fog játszani. 


Forrás: NRK


A honlapon található információk tájékoztató jellegűek.

SZERETNÉL ELSŐKÉNT ÉRTESÜLNI ÚJDONSÁGAINKRÓL? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Köszönjük, hogy feliratkoztál!

A honlap eddigi látogatóinak a száma:

  • Magyar-Norvég Fórum
  • Magyar-Norvég Galéria

© 2022 Magyar-Norvég Fórum

bottom of page