29. januar 2023
2023. 4. hét
E heti szerkesztőink:
Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia
Vasárnap, híradó, csupa érdekes hírrel érkezünk 😊
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalainkat (Magyar-Norvég Galéria, és MaNo light), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Néhány hír a sok közül:
Oslo lehet a világ legtisztább levegőjű ̶f̶a̶l̶u̶j̶a̶ nagyvárosa
Ne bosszantsd fel a Vikingeket
Az év focistája (körmömet rágva vártam, hogy ki lesz – a szerk.)
Cekker a kukában, vagy mégse?
Nem találják Bhattit
Jó olvasást kívánunk!
Norvég kutatóállomás fejlesztése
A klímaváltozás gyorsabban zajlik a sarkköri területeken, mint bárhol máshol a bolygón, és következményei az egész világra kiterjednek. Január 25-én Espen Barth Eide klíma- és környezetvédelmi miniszter az Antarktiszon található Troll kutatóállomáshoz utazott több minisztérium delegációja élén. Tanulmányozták a norvég Antarktisz-kutatás jelentőségét, és felmérték a helyzet fejlesztésének szükségességét.
- A Troll állomáson folytatott kutatások hozzájárulnak ahhoz, hogy megértsük az összefüggéseket a klímarendszerben. Az új ismeretek lehetővé teszik, hogy megértsük, hogyan fog alakulni az éghajlat a jövőben – mondta a környezetvédelmi miniszter.
Az Antarktiszon végzett norvég kutatások nagy nemzetközi jelentőséggel bírnak. A Dronning Maud Landon található Troll kutatóállomás a norvég kutatómunka központi állomása az Antarktiszon. Azonban az extrém körülmények miatt rossz állapotban van, az épület és a technikai felszerelés javításra szorul és kevéssé üzembiztos. Az állomásnak környezetbarátabb energia-megoldásokra van szüksége, és átfogó intézkedések nélkül tíz éven belül valószínűleg be kell zárni.
Az építkezés, a logisztika és a szállítás kimondottan megterhelő és költséges az Antarktiszon, és a Troll fejlesztésére irányuló elképzelések költségei egy- és hárommilliárd korona között vannak. Az építkezés feltehetően 4-5 évig fog tartani.
- A globális környezeti és éghajlati kihívások miatt egyre fontosabb, hogy Norvégia helyben folytasson kutatásokat az Antarktiszon. A Troll kutatóállomás fejlesztésére szükség van. A kormány ismeretanyagot gyűjt annak érdekében, hogy megtalálja a legjobb megoldást. Fontos, hogy az új központban minél hamarabb megkezdődhessen a munka – mondta Espen Barth Eide.
Forrás: Regjeringen
Bevásárlószatyor vagy szemeteszsák?
Norvégiában igen elterjedt a műanyag bevásárlótáskák szemeteszsákként való használata, és ezért sokan úgy gondolják, hogy végső soron ez is újrahasznosítás, akkor olyan rossz nem lehet.
A Handelens Miljøfond azonban véget akar vetni ennek, és az EU új, 2022-ben elfogadott csomagolási direktívája is ráerősít: eszerint az a cél, hogy 2025 végére egy ember legfeljebb évi 40 műanyag zacskót használjon - a jelenlegi norvég átlag 135.
A Handelens Miljøfond 2021-es “műanyagjelentése” szerint a szatyrok 83%-a végzi szemeteszacskóként Norvégiában, de a szövetség azt javasolja, hogy inkább a szemeteszacskó-tekercseket használjuk, mert azokban kevesebb a műanyag: így 410 millió bevásárlózacskó helyettesítése 5000 tonnával csökkenthetné a műanyaghasználatot a Norwaste kutatása alapján.
Ugyanakkor a bevásárlószatyor-vásárlás az utóbbi években már jó irányba haladt: 2017 és 2022 között 9,1 %-kal csökkent a műanyag szatyrok eladása a Rema1000-nél, míg a Coopnál 12%-kal (ez talán annak a kampányuknak is köszönhető, ami 1 koronát ad vissza minden - Coop márkás - textilszatyros vásárlás után).
Forrás: Dagbladet
Kibocsátásmenteszóna Oslóban
A Városi Környezetvédelmi Hivatal (Bymiljøetaten) kidolgozta, hogyan lehetne kibocsátásmentessé tenni Oslo központját. Ezt legkorábban 2025-ben lehet bevezetni.
- Az intézkedéseknek először az áru- és teherszállító járművekre, majd a személyszállításra kell irányulniuk – írta a Városi Környezetvédelmi Hivatal egy sajtóanyagban.
- Oslo lesz a világ első kibocsátásmentes nagyvárosa, és ezzel egyidőben élhetőbb lesz a város. Örülök, hogy adottak a szakmai alapok Oslo egyik legfontosabb környezetvédelmi intézkedésének megvalósításához – mondta Sirin Stav környezetvédelmi és közlekedésügyi tanácsos.
Az általa vezetett osztály bízta meg a Városi Környezetvédelmi Hivatalt annak elemzésével, hogyan lenne lehetséges a kibocsátásmentes zóna bevezetése Oslóban. Egy ilyen zóna egy földrajzilag elhatárolt terület, ahol csak kibocsátásmentes járművek közlekedhetnek. A Városi Környezetvédelmi Ügynökség javaslata alapján Oslo teljes központja a 2. zóna határán belül kibocsátási tilalom alatt állna.
Azonban egyelőre hiányoznak azok a jogszabályi keretek, amelyek előfeltételei lennének annak, hogy 2025-ben be lehessen vezetni az intézkedést.
- Oslo és más nagyvárosok most arra várnak, hogy a kormány megadja az önkormányzatoknak a lehetőséget arra, hogy bevezessék a kibocsátásmentes zónákat – mondta Stav.
Forrás: ABC Nyheter
Tűzveszélyes munkaruhákat hív vissza a Helly Hansen
A Helly Hansen összesen 15 típusú munkaruhát hív vissza, mert azok nem felelnek meg a textíliákra vonatkozó tűzbiztonsági követelményeknek. Még nem érkezett olyan esetről visszajelzés, ahol a ruha valóban meggyulladt volna, de a norvég cég továbbra is arra kéri a vásárlóit, hogy akik a felsorolt ruhák valamelyikével rendelkezik, ne használják azokat. A vállalat arra is kéri a tulajdonosokat, hogy vágják kis darabokra a ruhákat, és küldjenek fotót a ruha címkéjéről. A ruhatulajdonosok ezt követően egy kupont kapnak a vállalattól. A tűzveszélyes ruhák listája itt található >>>
Forrás: NRK
A Volvo több, mint 4 ezer autót hív vissza
A Volvo összesen 4039 autó visszahívásáról döntött Norvégiában, hogy kijavítsa a fékvezérlő modul szoftverhibáját. Globálisan a Volvo 106 ezer autót hív vissza. Az érintett autók a C40, XC40, S60, V60, XC60, V90 és XC90 modellek, amelyeket 2023-ban gyártottak.A hibát a vezérlőegység szoftverének frissítésével javítják ki. A cég felveszi a kapcsolatot az érintett autók tulajdonosaival, és ingyenesen elhárítják a hibát.
Forrás: TV2
Leépítés a PostNordnál
Az árukereskedelem és az online kereskedelem csökkentése, valamint az új technológiába való befektetés az oka annak, hogy a PostNordnak most 265 teljes munkaidős alkalmazottjával kell csökkentenie a személyzetét. A létszámleépítés az ideiglenes alkalmazottakat, a beszállítókat és a cég állandó alkalmazottait is érinti.
Forrás: TV2
Leépítés a Telenornál
Birgitte Engebretsen, a Telenor ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott, hogy folyamatosan változik a telekommunikációs iparág. A munka hatékonyságának növelése érdekében átszervezésre kerül sor számos részlegen, így kénytelenek 200 főt elbocsátani. A változás során laposabb szervezeti struktúrát szeretnének kialakítani, azaz kevesebb lesz a vezető beosztású alkalmazott. Az ügyvezető igazgató azt is elmondta, hogy szükséges, hogy a Telenor folyamatos megújulásra legyen képes, ugyanakkor versenyképes maradjon, és továbbra is magas értékű szolgáltatást nyújtson az ügyfelek számára. A Telenor dolgozóinak száma idén 3000 fő alá csökken Norvégiában. 2000-ben a vállalatnak 20 ezer alkalmazottja volt csak Norvégiában.
Forrás: ABC Nyheter
Rekordszámú csődeljárás 2022-ben
2022-ben 12 százalékkal több csődeljárást regisztráltak Norvégiában, mint az azt megelőző évben. Troms és Finnmark megyében a csődeljárások számának növekedése 31 százalékos volt. Tavaly összesen 3713 csődöt jelentettek országszerte, aminek az lehet az egyik oka, hogy szinte teljesen megszűntek a koronavírus járvány idején a kis- és közepes vállalatoknak nyújtott állami támogatások.
Forrás: NRK
Arfan Bhattit terrorizmussal összefüggő bűnrészességgel vádolják
Háttérinformáció: Arfan Qadeer Bhatti egy pakisztáni származású norvég állampolgár, akit Norvégiában a szélsőséges iszlamista közeg egyik központi szereplőjének tartanak. 1994-ben (16 évesen) hét hónap börtönbüntetésre ítélték, mert egy üveggel fejbe ütött egy bolttulajdonost, majd hasba szúrta a férfit. A következő években többször elítélték illegális fegyvertartásért és családon belüli erőszakért. 2006-ban fegyveresek támadtak egy oslói zsinagógára. 2008-ban Bhattit elítélték a zsinagógai lövöldözésben való közreműködés miatt, de a bíróság ezt súlyos károkozásnak, nem pedig terrorcselekménynek minősítette.
Arfan Bhattit többek a 2022-es júniusi oslói lövöldözésben való súlyos bűnrészességgel vádolják, mely 30 év börtönbüntetést vonhat maga után. Ezen kívül Bhattit négy másik üggyel kapcsolatban is felelősségre kívánják vonni: gyilkosságban való bűnrészesség, gyilkossági kísérletben való bűnrészesség, terrorista összeesküvés és gyilkossági összeesküvés. Bhatti jelenleg Pakisztánban tartózkodik, de a norvég hatóságok már kérték a kiadatását.
Svein Holden védőügyvéd képviseli Bhattit, és korábban úgy nyilatkozott, hogy Bhatti tagadja, hogy köze lett volna a júniusi lövöldözéshez, ráadásul nem tartózkodott Norvégiában, amikor az eset történt. Mégis köze lehet az ügyhöz, ugyanis a VG szerint a terrorizmussal gyanúsított Zaniar Matapour egy videót küldött Bhattinak, amiben hűséget esküdött az Iszlám Államnak. Ezt később Bhatti elküldte egy személynek, akiről azt hitte, hogy az Iszlám Állam egyik vezetője. Valójában ez a személy a norvég hírszerzés (PST) egyik titkos ügynöke volt. Bhatti tavaly június 8-a óta Pakisztánban tartózkodik. A norvég hatóságok abban reménykedtek, hogy az iszlamista később visszatér Norvégiába, de ez mégsem történt meg. A norvég rendőrség felvette a kapcsolatot a pakisztáni hatóságokkal, akik szeptember 26-án megpróbált letartóztatni, de Bhatti nyomtalanul eltűnt. Az NRK felvette a kapcsolatot Bhatti családjával, de ők sem rendelkeznek információval, hogy hol lehet Arfan Bhatti.
Forrás: NRK
Az USA védelmi főnöke Oslóban
Az Egyesült Államok vezérkari főnöke, Mike Milley tábornok szombaton Oslóba látogatott, ahol az ő vezetésével került megrendezésre egy találkozó 13 ország védelmi vezetője részvételével.
- Megvitattuk, hogyan nézzünk szembe az előttünk álló stratégiai kihívásokkal – mondta Eirik Kristoffersen védelmi vezető.
- Az összefogás és a közös erőfeszítés a közeli partnerek között nagy jelentőséggel bír, mind Ukrajna támogatását illetően, mind pedig a nagy és összetett kihívások elleni küzdelemben – mondta Kristoffersen.
Szintén szó esett az északi régió kihívásairól a jelenlegi biztonsági helyzet fényében, tájékoztatott a Norvég Honvédség.
Az Amerikai Honvédelmi Minisztérium elmondta, hogy Kristoffersen meghívására vettek részt a tárgyaláson.
- Ez a találkozó hozzájárul ahhoz, hogy közös megegyezésre jussunk a stratégiai fejlesztéssel és kulcsfontosságú információs kérdésekkel kapcsolatban. A védelmi vezetők megosztották álláspontjukat többek között az Arktiszt és az északi területeket érintő kihívásokról és a terrorizmus veszélyéről– mondta Dave Butler, az amerikai vezérkar szóvivője az NTB-nek.
Forrás: ABC Nyheter
A Csád-tó körüli országok támogatása
Norvégia 730 millió korona összegű segélyt nyújt Nigériának és a Csád-tó körüli országoknak a szélsőséges időjárás, klímaváltozás, szegénység és éhezés okozta károk enyhítésére. A becslések szerint körülbelül 24 millió embernek van szüksége humanitárius segítségre a régióban. Az éghajlatváltozás és annak következményein túl a Boko Haram és Iszlám Állam szélsőséges szervezetek veszélyeivel is szembe kell nézniük a térség lakóinak. Eddig 5,3 millió embernek kellett elmenekülnie az otthonából.
Forrás: Regjeringen
Megnyílt Norvégia első székletbankja
Norvégia első székletbankját az Észak-Norvégiai Egyetemi Kórház (UNN) egyik osztályán hozták létre. A harstadi kórház kutatói körülbelül 10 éve kutatják a bélflóra kezelésének lehetőségeit. Az eljárást Fekális Mikrobioma Transzplantációnak (FMT), más néven széklettranszplantációnak nevezik. A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az FMT-kezelésben részesülők 65%-ánál javultak a panaszok, így sok lehetőséget rejt ez a kezelési eljárás.
A jövőben a kutatók azt szeretnék vizsgálni, hogyan hat a bélflóra olyan betegségek kialakulására, mint például a demencia, irritábilis bél szindróma (IBS), Parkinson-kór, krónikus fáradtság és egyéb autoimmun betegségek. Ezekben a kutatásokban kiemelkedő szerephez jut a székletbank, ezért most donorokat keresnek. Egészséges, normál testsúlyú, 16 és 30 év közötti emberek jelentkezését várják, akik hozzá tudnak járulni a székletállomány növeléséhez.
Forrás: NRK
Nagy siker kapujában egy norvég rövidfilm
A Nattrikken címet viselő norvég rövidfilm nagy siker kapujában áll, ugyanis Oscar-díjra jelölték a Legjobb Rövidfilm kategóriában. A Nattrikken egy 15-ös listáról került oda a jelöltek közé. Erik Tveiten, a film rendezője és forgatókönyvírója az NRK-nak elmondta, ez egy nagyon jó hír, és örül neki, hogy a filmet és a témáját is felkapták.
Gaute Lid Larssen, a film producere szerint egy nagy siker egy kis filmnek. Majd azt is hozzáteszi, hogy maga a film arról szól, hogy megtaláljuk önmagunkban a bátorságot, hogy szembeszálljunk az igazságtalansággal. A történet lényege az, hogy egy kábítószeres nő (Sigrid Husjord alakításában) ellop egy villamost, és ezzel neki kell az utasokért felelősséget vállalni. Tveiten szerint a film a kívülállókról szól, és arról, mennyire nehéz másnak lenni.
A rendező örömmel vette tudomásul, hogy a film és a felvetett téma ilyen elismerésben részesül. Szerinte világszerte sok ember esik áldozatul a zaklatásnak, és sokszor könnyebb nem törődni az ilyesmivel, és elfordítani a tekintetünket. A díjátadó gálára március 13-án kerül sor Los Angelesben.
Forrás: NRK
Norvég ezüst a konyhában
Minden második évben Lyonban rendezik meg a Bocuse d’Or nemzetközi szakácsversenyt. 2023-ban Filip August Bendi norvég színekben indulva az előkelő 2. helyen végzett. Sandra Borch földművelési és élelmezési miniszter az alábbiakat nyilatkozta: „Gratulálok. Ez egy hőstett, és mi fantasztikusan büszkék vagyunk rád, nagyon örülünk a Bocuse d’Or 2023-on elért második helyezésednek. A szakácsművészet ezen a szinten nehéz munka. Már nagyon várjuk a 2024-es trondheimi szakácsművészeti EB-t. Ez egy népünnepély lesz”.
A 34 éves sandnesi Filip August Bendit 2021-ben az év szakácsának választották. A tavalyi kvalifikáció után idén a franciaországi Lyonban megrendezett Bocuse d’Or világdöntőjében szerepelt. Norvégia 1987 óta 16 alkalommal vett részt a verseny Világdöntőjében, kiváló eredményekkel.* 2024-re Trondheimnek jutott az a megtiszteltetés, hogy otthont adhat a szakácsművészet Európa-bajnokságának. Az idei versenyt egyébként a dán Brian Mark Hansen nyerte, a harmadik helyet pedig a magyar Dalnoki Bence szerezte meg.
*: A verseny történelmében norvég szakácsok ötször végeztek az első helyen (1993 – Bent Stiansen, 1999 – Terje Ness, 2003 – Charles Tjessem, 2009 – Geir Skeie, 2015 – Ørjan Johanssen), ezzel másodikak az örökranglistán a franciák mögött (ők nyolc sikerrel állnak az élen).
Forrás: Regjeringen
A Widerøe új elektromos repülőt tesztel
A norvég kormány január 27-én közzétett új légiközlekedési stratégiája szerint már jövő évtől szeretnének látni elektromos repülőket a légiforgalomban.
A Widerøe Zero vezérigazgatója, Andreas Kollbye Aks szerint az elektromos járművek teljesen új formát hozhatnak a társadalmi mobilitásban: akár komputakat is helyettesíthetnek majd.
A társaság most egy új hibrid, Embraer gyártású járművet tesztel, ami ráadásul átmenet a repülőgép és a helikopter között: úgy száll fel és le, mint egy helikopter, ezért rendkívül kis hely is elég a landolásához. A gyártó azzal számol, hogy 2027-re már jóváhagyhatják utasszállításra az ilyen típusú járműveit, és kezdetben 4, később akár 8 utast is szállíthatnak majd.
Az első elektromos repülők Rogalandban állhatnak forgalomba (ezzel elsők lesznek egész Skandináviában), ahol magas a lakosság száma, és az emberek viszonylag nagy területen, szétszóródva élnek. Egy ilyen jármű jelentősen lerövidítheti az utazási időt: például Stavanger-Haugesund között 90 perc időmegtakarítást jelentene, kisrepülővel mindössze fél óra lenne az út. A stavangeri repülőtér igazgatója Anette Sigmundstad is hisz ebben az új projektben és támogatja azt. Szerinte az Avinor szerepe az, hogy amikor az új technológia megérkezik, akkor a repülőtér infrastruktúrájával készen álljon az összes ilyen alacsony- és zéró kibocsátású repüléssel kapcsolatos projekt ösztönzésére.
Egy ilyen jármű akár kisebb szigeteket is összeköthetne a szárazfölddel, és a tulajdonosok akár nyaralólátogatásra is használhatnák, ez valószínűleg olcsóbb lenne, mint egy helikopter. Továbbá Kollbye Aks szerint még a magas áramár ellenére is sokkal energiahatékonyabb lenne ez az új megoldás.
Forrás: NRK
Hogyan dühítsük fel a Viking szurkolóit?
Ismét áll a bál Veton Berisha körül. A 28 éves csatár még nyáron igazolt a norvég labdarúgó-bajnokság első osztályában szereplő Viking együttesétől a svéd Hammarby csapatához, ám egy féléves tartózkodás után visszatér Norvégiába. A Molde 37 millió norvég koronáért csapott le Berishára. Roar Åkerlund, a Vikinghordene szurkolói csoport vezetője alaposan beolvasott az egykori Viking-játékosnak. Elmondása szerint Berisha ismét kisírta a távozását, ujjal mutogat mindegyik korábbi csapatára, ezért Åkerlund reméli, hogy Moldéban nem válik be az új játékos.
Szerinte egyébként nem maga az átigazolás ténye a dühítő, hanem az ahogy Berisha viselkedik. Azon az állásponton, hogy a Viking színeiben 75 meccsen 51 gólt szerző csatár egy igazi „futballprostituált”*, akit csak az érdekel, hogy jól megtömjék a pénztárcáját.
Åkerlund kijelentéseire Berisha nem reagált, de azt elmondta, hogy azért választotta a Moldét, mert kifejezetten érdeklődtek iránta, ráadásul egy olyan csapat, amelyik trófeákért küzd, és az európai porondon is gyakran szerepel.
Ezen az átigazoláson nem csak Åkerlund akadt ki. Mímir Kristjánssonnak, a Rødt országgyűlési képviselőjének, egyben Norvégia egyik legismertebb Viking-szurkolójának is volt egy pár keresetlen szava Berisha klubváltását illetően. A stavangeri politikus azon az állásponton van, hogy az egykori közönségkedvenc állandóan csak nyavalyog. Szerinte így távozott Bergenből 2019-ben alig pár hónap után, hogy visszatérhessen a Vikinghez, majd innen is kisírta a távozását 2022 nyarán, végül 2023 elején meg azt sírta ki, hogy visszatérhessen a Hammarbytől Norvégiába. Kristjánsson szerint különösen dühítő, hogy Berishát láthatóan csak a pénz érdekli, és úgy tér vissza egy rivális norvég csapathoz, hogy korábban azt mondta, a Viking az egyetlen csapat, amely különleges helyet foglal el a szívében.
Kristoffer Løkberg, a Viking játékosa és az NRK futballszakértője megérti a stavangeri drukkerek csalódottságát és felháborodását, ugyanakkor rámutat arra, hogy minden klubváltás előnyökkel és hátrányokkal jár. Véleménye szerint Berisha úgy cselekszik, ahogy az számára helyes, és csak ő tud választ adni a miértekre.
2023. június 4-én a címvédő Molde és Berisha visszatérnek Stavangerbe. Ennek örömére Roar Åkerlund rekordméretű és hangerejű füttykoncertet helyezett kilátásba. Mímir Kristjánsson szerint több lehetőség is van.
Ezek közül néhány:
- Berisha teljes ignorálása, mintha ott sem lenne.
- Tomboló pokoli katlanná változtatni a Viking Stadiont a meccs idejére.
- Dalokat írni Valon Berisháról (Veton bátyja, korábbi norvég, most koszovói válogatott középpályás, 2009-12 között a Viking játékosa), és azokat előadni (Kristjánsson személyes javaslata).
*: így nevezik azokat a játékosokat, akik mindenféle komolyabb ok nélkül, indokolatlanul gyakran váltanak csapatot, a klubhűség számukra semmit nem jelent (a prostituált szót én írtam bele az eredeti, vulgárisabb kifejezés helyett - a szerk.)
Forrás: NRK
Ki lett az év focistája Norvégiában?
A Norvég Aranylabda, amit a Norvég Labdarúgó Szövetség ítél oda minden évben az év legjobb norvég férfi és női focistájának, idén is gazdára lelt. A legjobb női focistájának Guro Reitent, a Chelsea és a norvég válogatott szélsőjét választották, aki 2022-ben angol bajnoki címet nyert a londoni csapattal, immáron zsinórban harmadszor.
A legjobb férfi labdarúgónak totálisan váratlan módon, „erre aztán tényleg senki nem számított”-szintű meglepetésként Erling Haalandot választották meg. A Manchester City gólgyárosának ez volt egymást követő harmadik sikere ebben a kategóriában. Haaland elsősorban a klubjánál és a válogatottnál vele dolgozó fizioterapeutáknak és edzőknek köszönte meg a munkájukat.
Amikor a legkellemesebb 2022-es emlékéről kérdezték, a 22 éves csatár két momentumot emelt ki. Az egyik az egykori csapatának, a Borussia Dortmundnak a Bajnokok Ligája csoportkörében lőtt gólja, a másik pedig a városi rivális Manchester United ellen szerzett mesterhármasa. Haaland 2022 nyarán aprópénzért igazolt a Manchester Cityhez, ahol eddig 27 meccsen 31 gólt szerzett, köztük 4 mesterhármast. 19 bajnoki meccsen szerzett 25 góljával a 2017/18-as szezon óta ő az első, aki elérte ezt a határt (17/18-ban Mohamed Salah, a Liverpool támadója végül 32 góllal zárta szezont).
Ha Haaland képes tartani jelenlegi tempóját, csak a bajnokságban elérheti az ötven gólt, ami eddig senkinek nem sikerült a Premier League történelmében. Az eddigi rekord 34 gól (igaz, ekkoriban még 22 csapatos volt az élvonal a jelenlegi 20-as szemben), ezt 93/94-ben Andy Cole, 94/95-ben pedig Alan Shearer érte el. A 30 gólos álomhatárt a PL történelmében eddig összesen kilenc különböző játékos érte el, Haaland lehet a tizedik, egyben az első norvég.
Legalább egy szezonban legalább 30 gólt szerző játékosok:
93/94: Andy Cole – Newcastle United – 34, Alan Shearer – Blackburn Rovers – 3194/95: Alan Shearer – Blackburn Rovers – 3495/96: Alan Shearer – Blackburn Rovers – 3199/00: Kevin Phillips – Sunderland – 3003/04: Thierry Henry – Arsenal – 3007/08: Cristiano Ronaldo – Manchester United – 3111/12: Robin Van Persie – Arsenal – 3013/14: Luis Suárez – Liverpool – 31 (mindösszesen 33 bajnokin lépett pályára)17/18: Mohamed Salah – Liverpool – 32, Harry Kane – Tottenham Hotspur – 30
Forrás: VG
Irány az elődöntő?
Jó úton halad az Anders Mol-Christian Sørum norvég férfi strandröplabda-páros, hogy a csoportkör után egyből az elődöntőben folytathassa. A Katarban zajló World Tour Finals csoportkörében zsinórban harmadik győzelmüket aratták, miután három szettben 2-1-re verték a holland Alexander Brouwer-Robert Meeuwsen párost. Korábban legyőzték a brazil Renato és Vitor Felipe párosát, és a cseh Ondřej Perušič-David Schweiner duót is.
A Brouwer-Meeuwsen páros közel hibátlan játékkal 21-17-re nyerte az első szettet a Mol-Sørum páros ellen. A második szettben a norvégok sebességet váltottak, és 21-15-re győztek. A döntő szettben 15-12-re nyert a norvég páros, és készülhetnek az olasz Paolo Nicolai-Samuele Cottafava páros ellen. Erre a mérkőzésre január 28-án délután 1 órától kerül sor.
Forrás: Aftenposten
Norvég diszkvalifikáció Seefeldben
Ez a hétvége finoman szólva sem Jarl Magnus Riiberről szólt. Az északi összetettben eléggé nehezen verhető norvég síelő a világkupa seefeldi állomásán eléggé gyengén teljesített. Mentségére szóljon, hogy betegen indult el a versenyen. A bajokat tetézte, hogy a síugrósáncon mindösszesen 95,5 métereset ugrott, amivel csak a 38. helyen zárt.
Ezután jött a kegyelemdöfés. A TV-felvételeket nézve felfedeztek egy lyukat a ruháján, ami azonnali kizárást eredményezett a verseny hátralévő részéből. Riiber az NRK-nak elmondta, hogy akkor érezte, hogy elszakadt a ruhája, amikor pozícióba helyezte magát, és ez kizökkentette a koncentrációból. A 25 éves versenyző azt is hozzátette, hogy most szeretné elfelejteni a világkupát, és teljesen egészében a VB-re koncentrálni. Legjobb norvégként Jens Lurås Oftebro 100,5 métereset ugrott, ezzel az összetett 12. helyén áll, 1 perc 4 másodperccel lemaradva az első helyezett osztrák Johannes Lamparter mögött.
Forrás: Aftenposten