1. oktober 2023
2023. 39. hét
E heti szerkesztőink:
Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia
Megérkezett a heti magazin, sok érdekességgel és néhány hasznos hírrel.
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalainkat (Magyar-Norvég Galéria, és MaNo light), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Néhány hír a hétről:
Új nyelvi szabályok jönnek
Még drágább lesz jegy nélkül
Lezárt határ
Visszatér a sikersorozat
Kába barik
Haaland nélkül nincs győzelem
Jó olvasást kívánunk!
A Shell kutak nevet változtatnak
Az St1 2015 óta birtokolja és üzemelteti a Shell kutakat Norvégiában, de az akkori licencmegállapodás szerint nem cserélték le azonnal a benzinkutak nevét, hanem tovább használhatták a Shell-nevet. Most azonban eljött az ideje, hogy a társaság a körülbelül 300 benzinkutat a saját neve alatt üzemeltesse tovább. Azonban az elkövetkező egy évben nem csak Norvégiában váltanak köntöst a kutak, hanem Svédországban és Finnországban is, ahol az St1 már 2010-ben felvásárolta a helyi hálózatot, így összesen 1270 benzinkút vált nevet Skandináviában.
Forrás: E24
Csótányok miatt ideiglenes bezár a drammeni fürdő
Norvégia legnagyobb fürdője, a Drammensbadet ideiglenes bezár, mert német csótányokat találtak az első emeleten. Ezt jelentette be és sajnálatát fejezte ki a fürdő vezetése szeptember 28-án.
- Komolyan vesszük a fürdő biztonságát és a vendégek közérzetét, ezért zárjuk be a fürdőt - írták Facebook-oldalukon, ugyanakkor remélik, hogy október 16-án már újra megnyithatják a kapukat.
Forrás: VG
Téves bombariadó Oslóban
A rendőrség több bejelentést is kapott Oslo és környéke lakóitól, miszerint olyan SMS-eket kaptak, amelyekben egy, a közelükben elhelyezett bombára figyelmeztették őket, írta a rendőrség egy sajtójelentésben.
Az érintetteket valószínűleg arra utasították, hogy a Vipps alkalmazással utaljanak pénzt valakinek.
A rendőrség őrizetbe vette az elkövetőt, és a fenyegetést valótlannak ítélte.
Forrás: VG
157-ből csak egy állami szerv tartja be a nyelvtörvényt
Folytatólagosan második éve fordul elő az, hogy csupán a Medietilsynet tartja be azt az előírást, miszerint az állami vállalkozásoknak felváltva kell használniuk a bokmålt és a nynorskot.
- Norvégiának két írott nyelvi formája van, úgyhogy mindkettőt használni kell, és láthatóvá kell tenni az emberek számára. Az állami vállalatoknak kiemelt felelőssége, hogy ebben részt vegyenek - mondta Mari Velsand, a Medietilsynet igazgatója.
- Számunkra fontos, hogy kövessük az állami nyelvpolitikát - tette hozzá.
A Språkrådet feladata ellenőrizni, hogy az állami szervek teljesítik-e a nyelvtörvény előírásait. A törvény egyik követelménye, hogy az állami szervek felváltva használják a bokmålt és a nynorskot az olyan általánosan elérhető tartalmaknál, mint a honlapok, jelentések és a közösségi médián megosztott bejegyzések. Továbbá elvárás, hogy a tartalom legalább 25%-a elérhető legyen mindkét nyelvi formában.
Forrás: Nettavisen
A Språkrådet új szabályokat hoz
A kormány engedélyezte a Språkrådet számára, hogy megváltoztassa bizonyos semlegesnemű szavak ragozását a bokmålban.
Az érintett szavak között vannak olyanok is, amelyeket viszonylag gyakran használunk, például az anker, forum, kapittel, sentrum, søppel és a teater. A változások jelentős része az olyan semlegesnemű szavak egyes számú határozott alakjára vonatkozik, amelyeknek hangsúlytalan -el vagy -er végződésük van.
Szeptember 26-tól kezdve ezen szavaknak csak a hosszú, összevonás nélküli alakja helyes (ankeret, kapittelet, teateret), írják a Språkrådet honlapján.
Mivel a változás sok olyan szót érint, amelyet gyakran használunk, ezért az új szabályt el kellett fogadtatni a Kulturális- és Egyenjogúsági Minisztériummal. A javaslatokat 2022 elején tárgyalták meg, majd ugyanazon év júniusában küldték tovább elfogadásra, amelyre most került sor.
Az új ragozási formákat minél hamarabb át fogják vezetni a Bokmålsordbokába az ordbøkene.no honlapon, jelentette be a Språkrådet.
Forrás: Nettavisen
Jelentősen drágul a bliccelés
A Vy és a Ruter jelentős árváltozást jelentett be a jegy nélküli utazás pótdíjaira, melyek 2015 óta nem emelkedtek. Október 1-jétől 950 koronáról 1200 koronára emelkedik a jegy nélküli utazás helyszínen kifizetett pótdíja. Utólag történő számlás fizetés esetén a büntetés díja 1150 koronáról 1470 koronára növekszik. Hamis vagy hamisított jegy esetén a pótdíj mértéke 2000 koronáról 2600 koronára változik.
A Ruter sajtóközleménye szerint minden tizedik utas bliccel, ezért a cég éves szinten 200-250 millió korona bevételtől esik el. A cél az, hogy minél többen fizessenek a közösségi közlekedésben. A Ruter jegyeladásaiból származó bevételt közvetlenül a tömegközlekedés fejlesztésére és üzemeltetésére használják fel. A pótdíjak mértékét a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium határozza meg. Az év elején a minisztérium úgy döntött, hogy a Ruter és a Vy is emelheti a pótdíjak mértékét.
Forrás: VG
Enyhén növekedett munkanélküliség
A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) adai alapján a munkanélküliségi ráta enyhén növekedett augusztus hónapban. Jelenleg a munkaképes korú társadalom 3,5%-a munkanélküli, ami 106 ezer főt jelent. A foglalkoztatottak száma 2,884 millió fő. A Norges Bank kamatemelései miatt számítani lehetett a munkanélküliség enyhe növekedésére.
Forrás: NRK
Norvég határzár az oroszoknak
Az Oroszországban regisztrált személygépkocsik előtt már több európai ország is lezárta a határait (Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia és Finnország), ehhez szeptember 29-én csatlakozott Norvégia is. Habár van néhány kivétel, például, ha temetésre megy valaki, vagy humanitárius okokból (pl. betegség) kell átlépnie a határt.
Anniken Huitfeldt, Norvégia külügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy Norvégia a szövetségeseivel és a hasonlóan gondolkodókkal együtt reagál Oroszország Ukrajna elleni brutális támadó háborújára. A munkáspárti politikus azt is hozzátette, hogy fontosak a hatékony szankciók, hiszen így az orosz állam kevesebb bevételhez jut, amiből az Ukrajna elleni háborút és népirtást tovább finanszírozhatja.
Mostanáig a norvég-orosz határ azon kevesek közé tartozott, amit az oroszok turistavízummal átléphettek, és az egyetlen olyan, ahol az EU/EGT területére beléphettek. Amióta 2022-ben Oroszország totális háborút indított Ukrajna ellen, több ezer autó kelt át Oroszország területéről Norvégiába. Sokan innen továbbutaztak az EU-ba.
Ez a határozat azonban nem terjed ki a tízülésesnél nagyobb járművekre, ezért busszal és minibusszal továbbra is átjárható a határ. Az Oroszországban állandó lakóhellyel rendelkező norvég állampolgárok vagy az EGT-állampolgárok tulajdonában lévő járművek szintén mentességet élveznek. A Külügyminisztérium kiemelte, hogy az új határozat a közlekedési eszközökre, nem pedig a közlekedési eszközöket használó személyekre vonatkozik.
Forrás: SMP
Norvégia adománya Észak-Macedóniának
Bjørn Arild Gram védelmi miniszter meglátogatta észak-macedóniai kollégáját, Slavjanka Petrovskát. A norvég miniszter a találkozó során jelentette be, hogy Norvégia teherautókat és terepjárókat adományoz NATO partnerének, Észak-Macedóniának. Az adomány részét képező 5 tonnás Scania teherautókat korábban Afganisztánban használták, és Gram elmondása alapján ezek a típusú járművek a melegebb éghajlatú területeken teljesítenek a legjobban.
Forrás: Regjeringen
Norvég-osztrák csúcstalálkozó
Szeptember 27-én, Oslóban találkozott Jonas Gahr Støre miniszterelnök és Karl Nehammer osztrák kancellár. A megbeszélésen részt vett a norvég iparügyi miniszter, Jan Christian Vestre és az osztrák munkaügyi és gazdasági miniszter, Martin Kocher is. A találkozó fő témái az energiabiztonság és a zöld váltás voltak.
A norvég miniszterelnök elmondta, hogy Norvégia továbbra is stabil gázszállító marad Európában, ugyanakkor egyre nagyobb teret kapnak a megújuló energiával foglalkozó iparágak, mint például a tengeri szélenergia vagy a szén-dioxid-leválasztás és tárolás (CSS). A megbeszélésen az európai biztonság és az ukrajnai háború kérdése is napirenden volt.
Ausztria és Norvégia egyaránt kiemelt humanitárius támogatója Ukrajnának, és hangsúlyozták azt is, hogy az európai országoknak együtt kell kiállniuk az ukrán lakosság támogatásában.
Forrás: Regjeringen
Sok arany Lillehammer közeléből
Összesen 35 kis aranydarabot találtak egy Hov melletti ásatáson az E6-os autópálya közelében, Mjøsbrua és Lillehammer között. 1993 óta a mostani öt darab, körömnyi méretű aranydarabkával együtt összesen 35 arany került elő a földből. Kathrine Stene projektvezető úgy nyilatkozott, számítottak arra, hogy fognak ezen a területen még aranyat találni, de nem vették biztosra, hogy ez így is fog történni.
Az aranykincs érdekessége, hogy még a vikingek előtti időkből, konkrétabban a Meroving-korból származik (vagyis kb. a Kr.u. 550-800 közötti időszakból). Emiatt adja magát a kérdés, mit keres az arany a földben? Erre több elmélet is létezik. Az egyik szerint vallási szertartásokhoz használták, bemutatott áldozatként. Egy másik feltételezés szerint egyfajta termékenységi rituáléhoz használták (az aranyak mindegyike 1-1, különböző ruhákba öltözött férfit és nőt ábrázol). Mások szerint egyfajta belépő volt egy szent helyre.
Az is lehetséges, hogy egy mitikus istenpárt ábrázol az arany, és olyan vezető arisztokraták hatalmának igazolására használták, akik felmenőiket egészen az istenekig vezették vissza. Ebben a kérdésben nincs egyetértés a régészek között sem, fejti ki Ingunn Marit Røstad, a kultúrtörténeti múzeum archeológusa, aki egyébként a Meroving-kori Norvégia és az aranydarabkák szakértője is.
Forrás: NRK
Folytatódik a Jéghegyek népe könyvsorozat
Folytatódik Norvégia egyik legnépszerűbb regénysorozata, ugyanis a kiadó eldöntötte, hogy így ünnepelné az író, Margit Sandemo születésének 100. évfordulóját.
A Jéghegyek népe nem csak nyomtatott formában kelt el 40 millió példányban, hanem hangoskönyv formájában is igen népszerű, Margit Sandemo a Storytel negyedik leghallgatottabb írója volt 2022-ben.
A sorozat most (legalább) 3 új könyvvel fog bővülni, amelyeket Hilde Susan Jægtes - aki igen nagy Sandemo-rajongó - fog megírni és a történet 1501-ben fog indulni, azaz 80 évvel az eredeti első könyv előtt. A főszereplő egyébként ismert a korábbi sorozatból.
(Az eredeti Jéghegyek népe sagájának előzménye, hogy a szibériai sámán Gonosz-Tengel letelepszik Dél-Trøndelagban, a Jéghegyek népe völgyében: A legenda szerint kiment a völgybe, ahol varázsfőzetet ivott és egyezséget kötött a Sátánnal, hogy az örök életért cserébe nemzedékenként egy utódját a Gonosz szolgálatába állítja. A saga ezeknek a utódoknak a történetét írja le, akik küzdenek Tengel átka ellen (szerk.))
Jægtes első könyve így 2024 februárjában fog megjelenni Solens sønn címmel. Az írónő nagyon örül annak, hogy a kiadó rábízta ezt a feladatot, és reméli, hogy hű lesz Sandemo szelleméhez. Ő egyébként az egész 49 könyvből álló sorozatot nemcsak számtalanszor elolvasta már, hanem az utóbbi időben teljesen beleásta magát az 1500-as évek Norvégiájának világába.
Forrás: VG
Egy egész kannabiszültetvényt felzabált egy éhes birkanyáj Görögországban
Egy görög gazdát igen kellemetlen meglepetés ért, amikor kiment megnézni az üvegházában termesztett orvosi marihuánát.
A heves esőzések következtében a barik legelőterülete eltűnt, így azok új táplálék után néztek. A megoldást egy orvosimarihuána-ültetvény jelentette.
A nyáj gyakorlatilag letarolta az ültetvényt, a birkák nagyjából 100 kilónyi kannabiszt fogyasztottak el, azokat a töveket pedig, amiket nem ettek meg, letaposták.
Az állatoknak nem lett semmi bajuk, bár az ültetvény gazdája, Yiannis Bourounis elmondta, hogy az eset után a birkák úgy ugráltak, mint a kecskék, ami nagyon szokatlan jelenség.
A sztori viccesnek tűnhet, de azért az ültetvény tulajdonosának nem volt kedve mulatni, amikor meglátta, milyen pusztítást vitt véghez a nyáj a terményen. A gazda azt mondta nem tudom, sírjon-e vagy nevessen. Először a hőhullám, aztán az áradások miatt vesztettek el közel minden terményt, most meg ez…
(Tekintettel arra, hogy a Mano Magazin főszerkesztője rendkívül szigorú az újság tartalma tekintetében - kizárólag norvég vonatkozású cikkek kerülnek befogadásra - így azt mindenképp hozzátennénk, hogy ilyen eset a norvég birkákkal biztosan nem történhet meg. Ők szigorúan káros szenvedélyektől mentesen élik birka-életüket. :) a szerk.)
Forrás: Dagbladet
A világ legjobb fodrásza
Karem Abdelhadi 12 éve fodrászattulajdonos Oslo Holmlia kerületében. Már hét alkalommal ért el dobogós helyezést fodrász világbajnokságokon férfi kategóriában, idén pedig első helyezett lett a Párizsban megrendezett fodrászversenyen.
Már tinédzserkorában arról álmodozott, hogy fodrász lesz, ekkor azonban még Irakban élt. 2007-ben menekült el Moszulból, és ugyanebben az évben érkezett Norvégiába. Rögtön munkába állt, és idővel a norvég nyelvet is sikerült elsajátítania, miközben az ügyfelekkel cseverészett.
A nemzetközi siker ellenére nem tervezi, hogy elköltözik Holmliából. Karem az első norvég, akit a világ legjobb férfi fodrászának választottak.
Forrás: NRK
Carlsen, a szekáló
Továbbra sem csillapodnak az indulatok Hans Niemann és Magnus Carlsen között, ugyanis Niemann interjút adott Piers Morgannek, amiben alaposan beolvasott Carlsennek. Emellett számos szokatlan kérdést is meg kellett válaszolnia. A 20 éves amerikai sakktehetséggel szemben 2022 szeptemberében merült fel annak gyanúja, hogy análgyöngyök segítségével csalt a norvég világranglista-vezető ellen.
Morgan kérdésére Niemann elárulta, hogy még soha nem használt análgyöngyöket. Miután a balhé kirobbant, Carlsen kategorikusan kijelentette, hogy nem lesz hajlandó Niemann ellen kiállni, majd 2023 augusztusában már mindketten úgy nyilatkoztak, amikor aktuálissá válik, készek egymás ellen játszani.
A Carlsen-Niemann ütközet 2022-ben a Sinquefield Cup után kezdődött, amikor is a norvég nagymester csalással vádolta meg amerikai kihívóját. Erre válaszul Niemann 2022 októberében beperelte Carlsent (egyébként akkortájt bevallotta, hogy 12 és 16 évesen is csalt már, de konkrétan Carlsen ellen nem). Amikor Morgan Carlsenről kérdezett, Niemann nemes egyszerűséggel közönséges szekálónak minősítette a 32 éves norvég sakkozót, aki minden befolyását és hatalmát arra használta, hogy őt lejárassa.
Az NRK kereste Henrik Carlsent (Magnus apja) Niemann kijelentésével kapcsolatban, ám ez idáig nem érkezett válasz a megkeresésre. Torstein Bae, az NRK sakkszakértője szerint Piers Morgan alaposan le van maradva, hiszen a Dagsnytt már egy évvel ezelőtt foglalkozott az análgyöngyök kérdéskörével.
Forrás: NRK
No Haaland, no party
Az angol labdarúgó ligakupában szeptember 27-én a Newcastle ellen lépett pályára a Manchester City csapata, és kiestek, miután a svéd válogatott támadó Alexander Isak 53. percben szerzett góljával a hazaiakat juttatta előnyhöz.
A Citynél első tétmeccsét játszotta kezdőként a 20 éves norvég középpályás, Oscar Bobb, ám a csapat legnagyobb sztárja, Erling Haaland csak a kispadra fért oda. Emellett Pep Guardiola, a bajnoki címvédő menedzsere egyáltalán nem cserélte be a norvég gólgyárost, aki így a kispadról volt kénytelen végignézni, ahogy a nyolcszoros Ligakupa-győztes Manchester City talán kissé idejekorán búcsúzik a sorozattól.
Forrás: VG
Norvég csodagól Németországból
A német labdarúgó-bajnokság, a Bundesliga hatodik fordulójának szeptember 29-i nyitányán a Borussia Dortmund idegenben mérkőzött meg a Hoffenheim együttesével, és győzött 3-1-re, annak ellenére, hogy a 71. perctől kezdve emberhátrányban játszottak. Ekkor 2-1-re vezettek a sárga-feketék, a harmadik gólt a hosszabbítás ötödik percében a norvég Julian Ryerson szerezte, aki 100. Bundesliga-meccsén lépett pályára.
A 25 éves jobbhátvéd ráadásul saját térfeléről indulva egy egészen parádés szóló után állította be a végeredményt. Erről a VG-nek nyilatkozva azt mondta, hogy csak leszegte a fejét, futott, és a remélte a legjobbat. Arra a kérdésre, hogy szerzett-e már valaha ilyen szép gólt, Ryerson azt válaszolta, hogy véleménye szerint még soha. Győzelmével a Dortmund 6 meccs után 14 ponttal áll, és a szeptember 30-i játéknapig biztosan az élen marad.
Forrás: VG