MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Gyilkossági statisztika

2022-ben összesen 26 emberölési ügyet regisztráltak Norvégiában, melynek során 29-en vesztették életüket. A statisztika hasonló az elmúlt évekhez, így nem nevezhető sokkal rosszabbnak a helyzet. Az esetek 65 százalékában kést használtak az elkövetők, és ezeknek a cselekményeknek 77 százaléka magánlakásokban történt. Összesen 35 személy ellen emeltek vádat. Szinte az összes elkövető férfi volt, és mindössze négy nő. A gyilkossággal vádoltak közül ötnél súlyos mentális zavart diagnosztizáltak az elkövetéskor, és a szakértők szerint ez a szám növekedni fog a jövőben. Mindössze 3 megyében nem történt emberölés: Finnmarkban, Nordlandban és Trøndelagban, így ezek tekinthetőek a legbiztonságosabb területeknek.

Forrás: ABC Nyheter

Iskolabuszt vezet, de nem vizsgázhat teherautóra

Weldeab több éve vezet menetrend szerinti buszt, valamint iskolabuszt Norvégiában, azonban mikor teherautóra szeretett volna jogosítványt szerezni, a vizsgabiztos nemet mondott, ugyanis szerinte Weldeab norvég nyelvtudása nem megfelelő.

Az elutasítás Karl-Kristian Høisethet, a Stjørdal-Meråker Trafikkskole vezetőjét is meglepte. Azt mondja soha nem volt problémájuk a Weldeabbal való kommunikációval, nem beszélve arról, hogy Weldeab négy évvel ezelőtt buszra is rajtuk keresztül szerzett jogosítványt. Akkor a nyelvtudással kapcsolatos probléma fel sem merült.

Weldeab személyesen ráadásul nem is kapott magyarázatot arra, hogy miért nem vizsgázhat. Az autósiskola felvette a kapcsolatot Statens Vegvesennel (Norvég Közúti Igazgatóság), és ők mondták azt, hogy Wendeab nyelvtudása túl gyenge a vezetői vizsgához.

Jelenleg nincsenek olyan nemzeti irányelvek, amelyek megkövetelik a norvég nyelv megfelelő ismeretét, vagy a nyelvtudás szintjének igazolását. A vizsgáztató saját hatáskörben mérlegeli, hogy elégnek érzi-e a vizsgázó nyelvtudását.

A nyelviskola szerint ha ennyire fontos a nyelvtudás, akkor szükség lenne egy olyan szabályra, ami még a tanfolyam megkezdése előtt kimondja, hogy igazolni kell a megfelelő nyelvtudást. 

Néhány éven belül ez a második alkalom, hogy az autósiskola külföldi származású diákjától megtagadják a teherautóra való vizsgázás lehetőségét. A vizsgáztató 2020-ban is úgy vélte, hogy egy szíriai férfi nyelvtudása nem megfelelő ahhoz, hogy jogosítványt kapjon teherautóra, függetlenül attól, hogy Szíriában már tíz éve vezetett teherautót (szerk: a harmadik országból származó jogosítványok nagy részét nem fogadják el Norvégiában, újra kell vizsgázni, függetlenül attól, hogy például a sofőr évtizedes vezetési gyakorlattal rendelkezik hazájában).

Dag Terje Langnes a Norvég Közútkezelő munkatársa elmondta, hogy nehézgépjárművek esetében előírás, hogy a vezetői vizsgát norvég nyelven tegyék le, mivel egy esetleges baleset esetén rendkívül fontos a kommunikáció.

Azt is elmondta, hogy a vizsgázónak számos technikai kérdésre kell válaszolnia a gyakorlati vizsga megkezdése előtt.  Ezalatt a beszélgetés alatt a vizsgabiztosnak fel kell mérnie, hogy a járművezető elég jól kommunikál-e ahhoz, hogy biztonsággal kiengedhessék a forgalomba.

Forrás: NRK

Újrahasznosítják a régi oslói villamosokat

Miközben egyre több új villamos jelenik meg Oslóban, a régi, 1980-as évekből származókat kivonják a forgalomból, és - többek között - új kályhákat készítenek bekőlük.

- Összesen 3000 tonna anyag kerül újrahasznosításra. Minél többet tudunk kihozni a már rendelkezésre álló anyagból, annál kevesebbet kell elvenni a természettől. Ennek eredménye a fenntarthatóbb tömegközlekedési szolgáltatások, és egy fenntarthatóbb társadalom lesz – mondta Torgeir Kristiansen a Sporveien ügyvezető igazgatója.

Az első régi villamost már ki is vonták a forgalomból. 1982 óta rótta Oslo utcáit, és összesen 2,1 millió kilométert tett meg, ami nagyjából akkora távolság, mint 50 kör az egyenlítő mentén. Kedden hagyta el Oslót, Frederikstadba vitték, ahol szétszerelik. Azokból az acélrészekből, amelyekből nem kályhát készítenek, épületvas lesz. 

A Sporveien elmondta az NTB-nek, hogy a régi villamosokból megőriznek néhányat az utókornak. Az új villamosok bevezetése a forgalomba már egy évvel ezelőtt megkezdődött, és a jövő évig fog tartani.

Forrás: TU

A Norvég-Ukrán Baráti Társaság bojkottra szólítja fel a kormányt

Az orosz-ukrán háború kitörése óta Norvégia nem hagyott fel az Oroszországgal folytatott kereskedelemmel. Jan Ottesen, a Norvég-Ukrán Baráti Társaság szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a társaság csalódott, amiért a norvég kormány nem tett többet az Oroszországba irányuló pénzáramlás megállítása érdekében, azaz kvázi finanszírozza a háborút.

A Norvég Statisztikai Hivatal (SSB) adatai szerint Norvégia tavaly 17,5 milliárd korona értékben importált árut Oroszországból, illetve a norvég cégek 2,3 milliárd korona értékben exportáltak Oroszországba. Az import és az export volumene is csökkent a korábbi évekhez képest.

A Norvég-Ukrán Baráti Társaság azt kéri a kormánytól, hogy vezessen be teljes kereskedelmi bojkottot úgy, ahogy azt 1986-ban tette Dél-Afrika ellen az apartheid rezsim idején. 

Forrás: ABC Nyheter

Rekordmagas exportbevételek 2022-ben

A Norvég Statisztikai Hivatal (SSB) friss adatai szerint Norvégiának rekordösszegű külkereskedelmi többlete volt, 1574 miliárd korona, ami körülbelül háromszorosa a 2021-es értéknek.

Az export növekedésének fő oka a megnövekedett földgázexport. Ennek mértéke megháromszorozódott 2021-hez képest. A teljes norvég export több, mint felét a földgáz adta. Ehhez az is hozzájárult, hogy az orosz gázhoz való hozzáférés világszinten lecsökkent, melynek következtében megemelkedtek a világpiaci árak.

A norvég kőolajexport 54,8%-kal nőtt 2021-hez képest. A növekedés ebben az esetben is a világpiaci árak jelentős emelkedésének köszönhető. Az exportált kőolaj mennyisége eközben 3%-kal, 568,5 millió hordóra csökkent 2022-ben.

A tavalyi év villamosenergia exportja 45 milliárd korona értékű volt, mennyiségét tekintve nem változott. A halexport rekordösszegű, 146,6 milliárd értékű volt, ami 25,7%-os növekedést jelent. Az értéknövekedés hátterében a norvég tenger gyümölcsei iránti kereslet erőteljes növekedése miatti magas árak állnak. 

Forrás: E24

Új adó Lofotenen

Az északi szigetcsoport már régóta szeretett volna kísérleti nyúl lenni az idegenforgalmi adó bevezetésében, a kormány azonban csak most hagyta jóvá a projektet, jelentette be a norvég ipari miniszter, Jan Christian Vestre (Ap) svolværi útja során. Szerinte a régió már régóta dolgozott ezen, kreatív ötletekkel látta el a projektet, és a tárcavezető egyetértett azzal, hogy ezt meg kell fizetni.

Így már a jövő évtől fizethetnek a turisták extra adót szállás, idegenvezetés és szuvenír vásárlása esetén, ha Lofotenen járnak.

A lofoteni turizmus vezetője, Line Samuelsen nagy örömmel üdvözli a döntést, hiszen már évek óta szó volt arról, hogy a közös javakért a látogatók is fizessenek. Így az adóból befolyt pénzt közös régiós beruházásokra használhatják, és többet már nem kell állami, megyei, illetve önkormányzati forrásokat használni régiós beruházásokra, mint például az illemhelyek fejlesztésére és kialakítására.

Az NHO Reiseliv sokáig ellenezte Lofoten kezdeményezését, de most hirtelen meggondolta magát és hajlandó esélyt adni az új adóforma tesztelésére.

Ugyancsak esélyes még az idegenforgalmi adó bevezetése Geiranger, Nordkapp, Beitostølen és több nyugati fjord esetében is, de ezek a helyek csak Lofotent követhetik egy sikeres tesztelés után.

A részletek egyelőre még nem tisztázottak, de mindenesetre ebben az évben kell kialakítani őket, mondta az ipari miniszter.

Forrás: NRK

Norvégia idén is támogatja Szíriát

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy olyan határozatot fogadott el, amely biztosítja, hogy a Szíriában élők Törökországon keresztül kaphassanak humanitárius segélyt. Továbbra is sokaknak van szüksége élelemre, vízre, egészségügyi ellátásra, menedékhelyekre és oktatásra, ezért volt fontos a segélyek útvonalának biztosítása a 2023-as évre. 

Norvégia arra ösztönzi a szíriai hatóságokat, hogy segítsék elő a humanitárius segélyekhez való biztonságos hozzáférést egész Szíria területén. Norvégia a szíriai konfliktus kitörése óta a legnagyobb humanitárius donorországok közé tartozik. 2011 óta több, mint 16,5 milliárd koronával járult hozzá a háború okozta károk enyhítéséhez. 2023-ban kb. 1,5 milliárd korona összegű segély folyósítását tervezi a kormány. A hozzájárulások nagy része az ENSZ-en, a Vöröskereszten és norvég humanitárius szervezeteken keresztül történik.

Forrás: Regjeringen

Stoltenberg az ukrán-orosz háborúról

Ukrajna nyugati támogatói a németországi Ramstein-bázison fognak találkozni csütörtökön és pénteken, hogy tárgyaljanak a magasabb technikai szintű fegyverek szállításáról Ukrajnába, mondta Jens Stoltenberg, a NATO elnöke.

Az úgynevezett kontaktcsoport az 50 legfontosabb honvédelmi vezetőből áll, köztük van Austin Lloyd amerikai honvédelmi miniszter. Feladatuk a nyugati fegyverszállítás koordinálása Ukrajnába.

- Ez egy harc az értékeinkért, a demokráciáért, és be kell bizonyítanunk, hogy a demokrácia győzedelmeskedik az egyeduralom és az elnyomás fölött – mondta Stoltenberg. Figyelmeztetett, hogy nem szabad alábecsülni Oroszországot, és kitartott amellett, hogy „a fegyver az út a béke felé”.

Stoltenberg úgy nyilatkozott a VG-nek, hogy a háború kritikus fázisban van, és semmi jel nem utal arra, hogy Putyin tárgyalásokra vagy békekötésre készülne. 

- Oroszország most arra készül, hogy a minőségbeli hiányosságokat a fegyverek mennyiségével ellensúlyozza – mondta.

Forrás: Nettavisen

Háborús bűnös-e a szökött orosz zsoldos?

A Norvégiai Ukrán Egyesület szerint Andrej Medvedevet, aki még január 13-án szökött át Norvégiába, háborús bűnösként kellene kezelni. A Kripos hivatalos közleményben tudatta, hogy felvették a kapcsolatot Medvedevvel, és védőügyvédjével, Brynjulf Risnessel, annak érdekében, hogy a szökevény orosz kihallgatása minél előbb végbemenjen. Risnes az NRK-nak megerősítette, hogy védencét első körben tanúként fogják kihallgatni. 

Medvedevet nem háborús bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják, hanem egyelőre csak illegális határátlépéssel. A korábban a Wagner-csoport nevű zsoldosseregben tisztként szolgáló orosz katona azt állítja, hogy nem vett részt háborús bűncselekmények elkövetésében. Medvedev korábban már elmondta, hogy szemtanúja volt tömeges kivégzéseknek, ám jómaga alig vett részt harci cselekményekben. Brynjulf Risnes szerint nincs arra utaló jel, hogy védence veszélyes lenne, vagy korábban embertelenül bánt volna a foglyokkal. 

Viszont nem mindenki ilyen elnéző Medvedevvel szemben. A Norvégiai Ukrán Egyesület szóvivője, Natalia Ravn-Christensen véleménye szerint aki a Wagner-csoportba szolgálatra jelentkezik, pontosan tudja, hogy mit ír alá. Ráadásul Medvedev egy orosz börtönből került a zsoldosseregbe. Ravn-Christensen hangot adott azon álláspontjának is, hogy szerinte a szökött tisztet meg kell büntetni, mert bűnöző, és mert a Wagner-csoport tagja volt. Szerinte fontos, hogy mint bűnözőt, elítéljék Medvedevet. De amit még fontosabbnak tart, az az, hogy információval szolgálhat más háborús bűnösökről is. 

John Peder Egenæs, az Amnesty International Norge főtitkára szerint Medvedevet nem adhatják ki Oroszországnak, hiszen köztudott, hogy embertelenül bánnak a dezertőrökkel, és alapvető emberi jogaikra sincsenek tekintettel. Aage Borchgrevinknek, a Norvég Helsinki Bizottság osztályvezetőjének véleménye szerint Medvedev kiadatását egy olyan ország fogja várhatóan kérvényezni, ahol a Wagner-csoportban való bármilyen részvétel bűncselekménynek minősül. Ilyen ország például Ukrajna is. 

Forrás: NRK

«I think we have to take this in English»

Háromból két dán fiatal angolul beszél, amikor más skandináv országból származó személlyel találkozik.  A svédek esetében sem sokkal jobb a helyzet. 

Ez azt jelenti, hogy a közös skandináv nyelv megértésének képessége hamarosan kihal, vagy van még rá gyógymód?

«Vill du att jag slår in dom?»

Kicsit zavartan néztem a pult mögött álló hölgyre a stockholm belvárosában lévő lakberendezési boltban. Beszkennelte a vonalkódot a két poháron, amelyeket elé tettem.  Készen álltam fizetni, és a legvadabb képzeletemben sem tudtam megérteni, miért tette fel ezt a kérdést. 

 - Igen, köszönöm... - mondtam kicsit értetlenül, de mégis udvariasan.

Végül is nyilván be kell ütnie a kasszába ahhoz, hogy kifizethessem. Miért van szüksége ehhez engedélyre? Megerősítést kér, hogy biztos meg akarom-e venni?

Ebben az esetben nem erről volt szó.

Mielőtt feleszméltem volna, a hölgy rátette a poharakra a cserére jogosító matricát, majd elkezdte becsomagolni az "ajándékot".

Hirtelen jelentős lendületet kapott svéd nyelvtudásom, hisz nem hagyhattam, hogy folytassa.  Az egy dolog, hogy sorban álltak mögöttem, de tényleg semmi szükségem nem volt díszcsomagolásban hazavinnem a saját részre vásárolt poharakat.

Elmagyaráztam hölgynek a félreértést, és egy jót nevettünk a szituáción.

Megkérdezte, hogy hogy mondják ezt norvégul?

 "Pakke inn."

- Rendben. Megpróbálok emlékezni erre, ha legközelebb norvég vásárlóm lesz – mondta.

A skandináv nyelvek olyanok, mint a dialektusok. Másképp fogalmazva: az NRK tolmács szolgáltatásokra fordított költségvetése rendkívül alacsony.

A közös nyelv az egyik legfontosabb kapocs a skandináv országok között.

Ennek ellenére egyre jobban elterjed az angol nyelv használata, amit mostanára egyre többen használnak.  

A finneknél szintén kezd kikopni a svéd nyelv használata. Ez a finneknél politikai kérdés, mivel több párt, köztük a Sannfinländarna is meg akarja szüntetni a kötelező svéd tanítást az iskolákban.

Az ország lakosságának körülbelül a fele még mindig képes svédül beszélgetni, azonban egyre kevesebben vannak, akik szeretnék is használni a svéd nyelvet.

Izlandon 1999 vette át a dán, mint első idegen nyelv szerepét az angol, azonban a diákoknak továbbra is meg kell tanulniuk dánul, norvégul vagy svédül.  Ennek ellenére az északi országok közül az izlandi fiatalok azok, akik a legjobban szeretnek angolul beszélni.

2021-ben az Északi Miniszterek Tanácsa vizsgálta a témát.  Kétezer, 16 és 25 év közötti fiatalt kérdeztek meg arról, hogy mennyire értik meg a többi északi nyelvet:

A dánok 65 százaléka és a svédek 57 százaléka azt válaszolta, hogy főleg angol nyelvet használ, amikor olyan emberrel találkozik, aki más skandináv nyelvet beszél.

Izlandon ez az arány 82 százalék, Finnországban 79 százalék volt.

A kutatás egyértelműen azt mutatta ki, hogy a skandináv nyelvértés a norvégok körében a legjobb, mert a felmérésben résztvevő norvégok mindössze 36 százaléka válaszolta azt, hogy Skandináviában az angolt használja.

Forrás: NRK

Durek Verrett műtétje

Märtha Louise hercegnő és Durek Verrett eljegyezték egymást, azonban az esküvővel meg szeretnék várni, hogy Verrett átessen egy fontos műtéten.

- Elárulom, hogy mindaddig, amíg nem kapok új vesét, az esküvői tervek háttérbe szorulnak – mondta Verrett a német Bild újságnak a Dagbladet szerint.

Verrett régóta küzd veseproblémákkal. Märtha Louise vőlegénye 2012-ben átesett egy vesetranszplantáción, azonban most új vesére van szüksége.

- Märtha felajánlotta, hogy lenne vesedonor, de az ő veséje nem felelt meg, így továbbra is donort keresünk. Biztos vagyok benne, hogy egy nap találunk valakit – mondta a német újságnak.

Verrett azt mondta, hogy nem szeretne az egészségügyi problémáira gondolni, miközben az oltár felé tart.

Forrás: ABC Nyheter

Kilde megsérült?

A norvégok egyes számú férfi alpesisí-sztárja, Aleksander Aamodt Kilde január 19-én, a második pályabejáráson az ausztriai Kitzbühelben elesett, és beütötte a jobb kezét.

Miközben a kórházba sietett éppen, a sajtó munkatársaival annyit tudott még közölni, hogy meg kell röntgenezni a kezét. 

A 30 éves síelő egyébként a január 19-i próba-lesikláson a 17. legjobb idővel zárt. Kilde az NRK-nak elmondta, hogy az előzetes terveinek megfelelően el szeretne indulni a pénteki futamon. Válogatott csapattársa, Adrian Smiseth Sejersted az NTB-nek azt nyilatkozta, hogy szerinte 95% esély van rá, hogy Kilde ott lesz a pénteki futamon, és 80% annak az esélye, hogy az első helyen fog végezni. 

Forrás: Aftenposten

Sikeres volt-e a norvégok fordítása?

A svéd-lengyel közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokság középdöntőjében Norvégia Szerbiával csapott össze egy meglehetősen fordulatos meccsen. Az első félidőben szinte végig a szerbek vezettek, Norvégia utoljára 2-2-nél, majd 3-3-nál tudott egyenlíteni. A vége felé már néggyel is elhúztak a szerbek, és végül 17-14-es előnyből várhatták a második 30 percet. 

Ám arra nem voltak felkészülve, hogy a norvégok ismét előhúzzák a tarsolyukból azt a megoldást, amivel a csoportkörben Hollandiát is sikerült legyőzniük. A második félidő elején 19-14 vezetett a szerb nemzeti csapat, de ekkor a norvégok hirtelen feltámadtak, és lépésről-lépésre csökkentették hátrányukat, sőt 23-22-re a vezetést is megszerezték, amit aztán nem engedtek ki a kezükből, és 31-28-ra megverték Szerbia legjobbjait. 

Magnus Gullerud, a norvégok beállója a lefújás után az NRK-nak kifejtette, hogy remek érzés nyerni, de még jobb lenne, ha az elejétől kezdve jól játszana a csapat. A 31 éves játékos azt is hozzátette, hogy ugyanaz a „A rohadt életbe már, nem kellene az elejétől fogva jobban játszanunk?”-érzés jellemezte a csapatot a Szerbia elleni meccs félidejében, mint január 17-én a hollandok ellen (akkor 27-26-ra nyert Norvégia úgy, hogy már hattal is vezetett Hollandia).  

Jonas Wille, a válogatott szövetségi kapitánya szerint az, hogy minden egyes győzelem, és minden egyes megfordított meccs pozitív hatással van a csapat moráljára. A szakvezető ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy védekezésben még lenne hová javulnia csapatának. Norvég részről egyébként Sebastian Barthold és Sander Sagosen voltak a legeredményesebbek, mindketten öt gólig jutottak. Szerb részről ezt három játékos is elérte: Petar Đorđić, Miloš Orbović és Bogdan Radivojević (ő egyébként a Szeged játékosa klubszinten). Norvégia következő ellenfele január 21-én, szombaton Katar lesz.

Forrás: NRK

Hogy vélekedik Sagosen Norvégia következő ellenfeléről?

Már javában zajlanak a svéd-lengyel közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokság középdöntőjének küzdelmei. A többek között Sander Sagosent is felvonultató norvég válogatott január 21-én, szombaton Katarral fog összecsapni, és - hacsak nem történik valami csoda - akkor valószínűleg sima norvég győzelem lesz a vége. 

A katari nemzeti válogatottal kapcsolatban van egy olyan érdekesség, hogy a válogatott keretét többségében Kataron kívül született játékosok alkotják (13 olyan játékos játszik katari színekben, akik nem ott születtek). A THW Kielt erősítő Sagosen erről az „összevásárolt” nemzeti csapatról elmondta a véleményét. A 27 éves irányító szerint rendkívül szomorú, hogy ilyen sikert gyakorlatilag pénzért meg lehet vásárolni. Ezzel szemben ő a maga részéről büszkeséget érez, amikor magára öltheti a címeres mezt, és képviselheti Norvégiát. Álláspontja szerint ez az érzés sokkal jobb, mint a sok pénz (Katarba a játékosokat 10 millió norvég korona/éves fizetéssel csábítják). 

A norvég válogatott csapatkapitánya, Christian O'Sullivan is osztja Sagosen álláspontját. Szerinte a nemzeti válogatottban szereplés valami egészen különleges, majd hozzáteszi azt is, hogy szerinte mindenkinek annak az országnak a válogatottjában kellene szerepelnie, ahol született. 

Forrás: Dagbladet

Lefőtt a kávé Stavangerben?

A Stavanger Oilers jégkorongcsapata január 20-án pénteken hivatalos közleményben tudatta a nyilvánossággal, hogy a 2022/23-as szezon végeztével távozik a csapatot a 2018/19-es szezon óta irányító Todd Bjorkstrand. A 60 éves amerikai szakember irányításával a 21/22-es szezonban az alapszakasz-elsőség után a rájátszásban is egészen a végső győzelemig meneteltek. Bjorkstrand korábban irányította a dán Herning Blue Fox együttesét (innen tette át a székhelyét Norvégiába), illetve az osztrák élvonalban szereplő Graz99ers csapatát is. 

A Stavanger Oilers jelen pillanatban vezeti a norvég bajnokság élvonalában az alapszakasz küzdelmeit. 34 meccsen 23 győzelmet arattak rendes játékidőben, és összességében 74 pontot gyűjtött a rogalandi együttes. Ennek köszönhetően a 2. helyezett Vålerenga előtt 3 ponttal vezetnek, a 3. helyen álló Sparta Sarpsborg előtt pedig 6 ponttal (a sarpsborgi csapat 2 meccsel kevesebbet játszott, mint az Oilers). Bjorkstranddal kapcsolatos érdekesség, hogy kisebbik fia, Oliver dán válogatott, és jelen pillanatban az NHL-ben szereplő Seattle Kraken játékosa, előtte 7 szezont húzott le a szintén az NHL résztvevői közé tartozó Columbus Blue Jackets csapatánál.

Forrás: Aftenposten

A Stavanger Oilers edzője befejezi

A Stavanger Oilers és Todd Bjorkstrand 2022 telén egy olyan szerződést írt alá, amely a 2023/2024-es szezon végéig kötötte Bjorkstrandot a klubhoz. A szerződés alapján a feleknek 2023 januárjáig bezárólag véglegesen dönteniük kell a 2023/2024-es szezont illetően. A mai napon kijelenthetjük, hogy Todd Bjorkstrand és a Stavanger Oilers egyetértenek abban, hogy a jelenlegi szezon lesz Bjorkstrand utolsó szezonja a csapat edzőjeként – írta a jéghokiklub egy sajtótájékoztatóban.

Az amerikai edző a 18/19-es szezonig bezárólag volt a dán Herning Blue Fox csapat edzője. Dolgozott az osztrák Graz99ers edzőjeként is.

Jelenleg a Stavanger Oilers vezeti a Fjordkraft-liga tabelláját 23 győzelemmel rendes játékidőben, 34 bajnokság után. 73 pontjukkal vezetnek a második helyezett Vålerenga előtt 3 ponttal, és a harmadik helyezett Sparta előtt 6 ponttal.

Forrás: VG