18. juni 2023
2023. 24. hét
E heti szerkesztőink:
Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia
Szép napot nektek, megérkeztünk a legújabb hírösszefoglalóval. Remélem, ebben a melegben mindenkinek van otthon egy nagy doboz fagyija.
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalainkat (Magyar-Norvég Galéria, és MaNo light), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Néhány hír a hétről:
Ne sz*rj be, ha Lofotenre mégy
Tarka zebrák
A király leborult a királynő előtt
Direkt alkalmazás helyett munkanélküliség
Kijut-e Norvégia a futball EB-re?
Jó olvasást kívánunk!
12 hónap fogyasztói árindexe
A Norvég Statisztikai Hivatal (SSB) legfrissebb adatai alapján az elmúlt egy év fogyasztói árindexe 6,7% volt. A növekedést követően az árak egy magas szinten stabilizálódtak. Az elmúlt tizenkét havi növekedéshez leginkább a repülőjegyek, az élelmiszerek és a bérleti díjak árai járultak hozzá.
(Szerk.: A fogyasztói árindex egy ország statisztikai hivatala által összerakott fogyasztói kosár (különféle áruk és szolgáltatások) árváltozását mutatja két időpont között.)
Forrás: NRK
Jogszabályi változások miatt több mint 1200 állandó alkalmazottat bocsátottak el az építőiparban
A munkaerő-kölcsönző ügynökségek körében végzett felmérés azt mutatja, hogy a törvénymódosítást követően mintegy 1200 állandó munkatársat bocsátottak el.
A felmérést az oslói konzervatívok végezték Oslo, Viken és Vestfold területén működő munkaerő-kölcsönző ügynökségek körében.
A munkaerő-kölcsönző ügynökségek megerősítették a számokat az Aftenpostennek, valamint jelezték, hogy további elbocsátásokra számítanak, amikor az átmeneti időszak július 1-jén lejár.
A törvény célja annak biztosítása, hogy a határozatlan idejű pozíciókra ne munkaerő-kölcsönző ügynökségeken keresztül vegyék fel az embereket, hanem közvetlenül a vállalkozók alkalmazzák őket.
Az Aftenposten szerint a munkaerő-kölcsönző ügynökségek becslése alapján az elbocsátottaknak csak mintegy 10 százaléka került újra alkalmazásba közvetlenül a vállalkozóknál, ami azt jelenti, hogy mintegy 1200 volt állandó alkalmazottat bocsátottak el anélkül, hogy állásajánlatot kaptak volna a vállalkozóktól.
Forrás: Fri Fagbevegelse
Két új szivárványos zebra Bergenben
A város első szivárványos zebrája áprilisban bukkant fel. Eddig hét ilyen zebra volt: az arnai Teiganéban, az åsane-i bevásárlóközpontban, a laksevågi Damsgårdsveienen, az årstadi St. Clementsvegen, a fyllingsdaleni Nebbeveienen, a fanai Lagunennél és végül az ytrebygdai Aurdalsliánál.
Szerdára virradóra a központ is kapott két szivárványos zebrát: egyet a Kim Friele téren a városházánál, egyet pedig a Kim Friele-padoknál a Vågsallmenningennél.
A megye májusban nemmel szavazott a színes zebrák létrehozásáról, amely az önkormányzat akaratával ellenkezett. A bizottság tagjai a közlekedés biztonságával indokolták döntésüket. Azonban néhány nappal később változtattak az álláspontjukon és engedélyezték a zebrák felfestését.
- A városvezetés értekezlete és a közlekedési bizottsággal való találkozó alapján a mai napon megpróbáltam megoldást találni arra, hogyan lehetne megvalósítani Bergen kérését a szivárványszínű zebrák felfestésével kapcsolatban a Kim Friele téren - jelentette be Jon Askeland (Sp), Vestland megye polgármestere.
- Alapjában véve természetesen arról van szó, hogy kifejezzük elismerésünket Kim Friele harcával szemben. Mérlegelnünk kell ezeket a célokat is – mondta Askeland az NRK-nak.
Elmondta, hogy szoros együttműködésben fognak dolgozni az önkormányzattal a szivárványos zebrák felbecsülése, értékelése és az esetleges módosítások ügyében.
- Nagyon örülök, hogy ezekkel a zebrákkal meg tudjuk mutatni, hogy Bergen minden ember városa – mondta a városfejlesztési tanácsos, Ingrid Nergaard Fjeldstad szerda délelőtt.
(Szerk.: Kim Friele a norvég melegmozgalom élharcosa volt, életéről és munkásságáról itt olvashattok többet)
Forrás: Nettavisen
2 milliárd koronával növelik a családi pótlékot
A módosított nemzeti költségvetésről szóló tárgyalások során a Szocialista Pártnak (Sosialistisk Venstreparti, SV) sikerült elérnie, hogy a családi pótlékra fordított összeget évi 2 milliárd koronával növeljék.
Az emelés a 6 évesnél idősebb gyermekekre vonatkozik, és idén július 1-jétől lép hatályba. Az emelés összege gyermekenként havonta körülbelül 200 korona.
A 6 évesnél fiatalabb gyermekek esetében az elmúlt időszakban többször megemelték a támogatás összegét, így ideje volt a 6 évnél idősebbek támogatásának újratárgyalása
Az SV vezetője, Kirsti Bergstø azt nyilatkozta az NRK-nak, hogy az előző nagyobb emelést a Kereszténydemokrata Párt szervezte, aminek közvetlen hatása volt a gyermekszegénységre vonatkozó adatokra. Úgy gondolja ez nagyon fontos, hisz a családi pótlék rendkívül hatékony a gyermekszegénység elleni küzdelemben. Hozzátette, hogy ez nem csak az SV véleménye, hanem a Save the Children és az UNICEF véleménye is.
Forrás: NRK
Legfőbb halálozási okok 2022-ben
A Norvég Közegészségügyi Intézet (Folkehelseinstituttet, FHI) halálozási okokat tartalmazó nyilvántartásának adataiból kiderült, hogy a tavalyi évben 45.947 ember halt meg Norvégiában. Ez 10,2 százalékos növekedést jelent az előző évi, 41.713 halálesethez képest.
A szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozások száma 2021-ben jelentősen megemelkedett, 10.175 elhunyttal elérte a legmagasabb szintet 1995 óta. A tavalyi évben ez a szám tovább emelkedett, 10.381-re, de a növekedés valamivel kisebb volt, mint az előző évben.
2022-ben 2853-an haltak meg a koronavírus miatt - az előző évi 864-hez képest, valamint 5 olyan halálesetet regisztráltak, amely nem a koronavírus, hanem a koronavírus elleni vakcina mellékhatásai miatt történt.
A halálozási okok között a legnagyobb arányt a betegség okozta halálesetek teszik ki - 45.947-ből 42.429 - míg a fennmaradó 2747 haláleset külső okokra, például balesetre, öngyilkosságra és emberölésre vezethető vissza.
Sokan halnak meg esés következtében. Tavaly a halálesetek 4,5 százaléka volt baleset, és ezek legnagyobb része esés volt. Tavaly összesen 1036 ember halt meg valamilyen esés következtében. Ez enyhe növekedés az előző évi 1004-hez képest. Több nő (556) halt meg ilyen balesetben, mint férfi (480), és a számok azt mutatják, hogy a regisztrált halálesetek közül 950 esetben az elhunyt 70 évnél idősebb volt.
Jelentősen emelkedett a kábítószerrel összefüggő halálesetek száma. Tavaly 321 túladagolásos haláleset történt Norvégiában, ami 33 százalékos növekedés az előző évhez képest.
Ez szöges ellentétben áll 2021-gyel, amikor a túladagolásos halálesetek száma 2013 óta a legalacsonyabb volt, 241 halálesettel.
A kábítószerrel kapcsolatos halálesetek száma tehát nagyjából visszaállt a 2020-as szintre (331), ami 2000 óta a legmagasabb volt.
Az elmúlt öt évben a túladagolás okozta halálesetek száma átlagosan 293 volt évente.
Egyre többen isszák magukat halálra
A világjárvány idején jelentősen megnőtt az alkoholfogyasztással összefüggő halálesetek száma. Tavaly ez a szám tovább emelkedett, 395 halálesetre.
A koronavírus-járvány idején, a 2020-as és 2021-es évben az alkohol okozta halálesetek száma Norvégiában 387, illetve 372 volt, és 2022-ben ez a szám tovább nőtt. Összehasonlításképpen a pandémia előtti számok 2018-ban 339, 2019-ben pedig 312 volt.
Az alkohol okozta halálesetek leggyakoribb oka tavaly az alkoholos májbetegség volt, amely önmagában 193 halálesetet okozott.
Csökkent az öngyilkosságok száma
Pozitívumnak tekinthető, hogy tavaly összesen 610 ember vetett véget életének, ez az előző évi 660-hoz képest csökkenést jelent.
Az öngyilkosok nagyobb része férfi volt. Tavaly 436, míg 2021-ben 484 fő. Ez 2017 óta a legalacsonyabb szám, de még mindig jóval magasabb, mint az 1990-es években. A nők körében tavaly 174-en vetettek véget saját életüknek, ami enyhe csökkenés a 2021-es 176-hoz képest.
Az elmúlt öt évben évente átlagosan 648 öngyilkosság volt Norvégiában.
Forrás: VG
Harald király elbotlott a vörös szőnyegen
Harald király nem sokkal azután, hogy megérkezett Koppenhágába két napig tartó hivatalos látogatására, elbotlott és hasra esett, miközben megpróbált felmenni egy vörös szőnyeggel takart lépcsőn.
Többen is kinyújtották a kezüket a király felé, köztük Margit dán királynő is.
- Remélem, te nem várod ugyanezt tőlem – tréfálkozott a dán királynő.
A királyt gyorsan felsegítették, és hamarosan már újra egyedül tudott menni.
A baleset akkor történt, amikor a királyi pár partra szállt a koppenhágai Nordre Tolbodban. A királyt és a királynét a dán királynő ünnepélyes ceremónián fogadta. Az ünnepség után a királyi párt hatvan lovas kísérte az Amalienborg kastélyba.
Csütörtökön Harald király beszédet tartott egy ipari konferencián, és részt vett egy ünnepi ebéden. Aarhusben többek között norvég diákokkal találkoztak, és részt vettek egy irodalmi fesztiválon. Végül a norvég királyi pár fogadást rendezett a meghívott vendégeknek a királyi hajón.
A Nordlandra tartó utazás alatt az uralkodó elmondta, hogy remekül érzi magát, és hogy rendkívüli módon unatkozott a betegsége alatt. A dániai látogatás a dán és a norvég királyi ház közötti szoros kapcsolat megerősítésére szolgál. Jelen van Anniken Huitfeldt (Ap) külügyminiszter, Jan Christian Vestre (Ap) ipari miniszter és Terje Aasland (Ap) olaj- és energiaügyi miniszter is.
Forrás: Nettavisen
32 darab vadászgép Romániának
Norvégia 32 darab F-16-os repülőgépet adott el Romániának 388 millió euróért, körülbelül 4,5 milliárd koronáért. Bjørn Arild Gram védelmi miniszter elmonda, hogy a megállapodást már tavaly novemberben megkötötték, amit jóvá kellett hagynia a norvég és amerikai hatóságoknak is. Gram hozzátette, hogy a norvég F-16-os vadászrepülőgépek a világ legjobban karbantartott vadászgépei közé tartoznak. Norvégia még 1975-ben döntött F-16-os vadászrepülőgépek megvásárlásáról. Az első 1980-ban érkezett meg Norvégiába, és összesen 76 darabot szereztek be.
Forrás: ABC Nyheter
A norvég külügyminiszter Jemenbe látogatott
Anniken Huitfeldt külügyminiszter június 9-én Jemenbe látogatott. Az ideiglenes fővárosban, Adenben találkozott Jemen miniszterelnökével és külügyminiszterével. Előző nap Rijádban Rashad al-Alimival, Jemen elnökével is rövid megbeszélést folytatott. Huitfeldt elmondta, hogy Jemen nem válhat elfeledett válságövezetté annak ellenére, hogy most a világ Ukrajnára koncentrál.
Az elhúzódó fegyveres konfliktusok elképzelhetetlenül sok emberéletbe kerültek, és ez a fő oka annak, hogy ma három jemeniből kettő rendkívül mély szegénységben él. A 34 milliós lakosságból 21 millió embernek van szüksége humanitárius segítségre. Körülbelül 4 millióan menekültek el az országból, a legtöbben Afrikába.
Norvégiának támogatnia kell a kormány politikai megoldására tett erőfeszítéseit, valamint a civil lakosságot. Huitfeldt hozzátette, hogy ahhoz hogy a jemeniek jobb életet éljenek, tartós tűzszünetre és a stabilitást, valamint a fejlődést megalapozó politikai megoldásra van szükség. Norvégia ezért is támogatja az ENSZ és a Norvégiai Menekült Tanács jemeni munkáját. Idén 275 millió koronával járul hozzá az ország jemeni humanitárius munkához, ami 25 millió koronával több, mint a 2022-es támogatás.
Forrás: NRK és Regjeringen
Ismét Norvégiában vannak a tálibok
Norvégia meghívására a kabuli kormány három tálib képviselője érkezett Oslóba, hogy részt vegyenek a külügyminisztérium által szervezett békekonferencián, az Oslo Fórumon. Anniken Huitfeldt külügyminiszter az nyilatkozta a VG-nek, hogy a konferencián a delegáció találkozik az afgán civil társadalom néhány tagjával és más országok képviselőivel, hogy az afganisztáni kihívásokról beszéljenek. A külügyminisztérium úgy véli, ha elszigetelődnek a tálib vezetéstől, akkor még rosszabb helyzet alakulna ki az országban. Huitfeldt úgy véli, hogy a találkozó lehetőséget ad arra, hogy a humanitárius segélyezésre megoldást találjanak, illetve számon kérhessék a vezetőségen a megsértett emberi jogokat. A tálibok részvételét az Oslo Fórum költségvetése fedezte. A tálib delegáció látogatása 290 ezer koronába került.
Forrás: VG
Hogyan kell az extrém meleg ellen védekezni?
A Vöröskereszt szerint minden második norvég ember nem kapott információt arról, hogyan kell az extrém meleg ellen védekezni.
- Norvégiában jól tudjuk, hogyan kell a hideg idő ellen védekezni, de az extrém melegre nem vagyunk felkészülve - mondta Cathrine Tranberg Hårsaker, a Vöröskereszt klímaelemzője.
Az Opinion által végzett közvélemény-kutatás szerint tízből hatan azt mondták, hogy tapasztaltak kellemetlenséget a meleg következtében Norvégiában. Többnyire rossz alvásra, fejfájásra és szédülésre panaszkodtak. 60% számolt be arról, hogy alvásproblémái voltak. Az egyéb arra utaló jelek, hogy a test nem viseli jól a meleget, a fejfájás, a szédülés, a hőkiütés, a túlmelegedés vagy a hőguta. A legrosszabb esetben a kánikulai meleg halálhoz vezethet.
- A hőmérséklet az egész világon emelkedik, és a hőhullámok felelősek a halálos katasztrófák egy részéért a Földön. De jóval azelőtt, hogy eljutnánk erre a pontra, a magas hőmérséklet nagy teher lehet a legfiatalabbaknak, az időseknek és a krónikus betegségekben szenvedőknek – mondta Hårsaker.
- Szükséges lenne, hogy a norvégok többet tudjanak arról, hogyan lehet gondoskodni a legveszélyeztetettebbekről, amikor a leginkább tombol a kánikula – mondta.
Forrás: Nettavisen
Megszűnik a koronaútlevél
Az FHI honlapján megjelent tájékoztatás alapján az oltási igazolványokra vonatkozó uniós szabályok változásával egy időben, 2023. június 30-tól a Helsenorge is megszünteti a koronavírus oltási igazolványt.
Az oltási igazolványt 2021-ben vezették be, mivel a koronavírus-járvány alatt számos országba való belépéshez szükség volt a koronavírus elleni vakcina felvételének igazolására. Mára a legtöbb országban már megszüntették a használatát, de az FHI szerint még mindig akad néhány ország, amely beutazáskor megköveteli az oltási igazolást vagy negatív teszt bemutatását.
Forrás: NRK
BankID-s azonosítás a közösségi médiában?
A Kereszténydemokrata Néppárt (Kristelig Folkeparti, KrF) azt szeretné elérni, hogy a közösségi médiában ne lehessen hazudni az életkorról, ám a szakértők szkeptikusan állnak a javaslathoz.
A párt szerint komoly problémát jelent, hogy sok olyan gyereknek van felhasználói fiókja a közösségi médiában, akik valójában még nem is elég idősek a regisztrációhoz.
A Facebookon, az Instagramon, a Snapchaten és a TikTokon is 13 év a regisztráláshoz szükséges minimum korhatár, azonban a norvég médiahatóság adatai szerint a 9 és 11 év közötti gyerekek fele használja a közösségi médiát.
Olaug Bollestad, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselője szerint könnyű hazudni az életkorról ahhoz, hogy valaki fiókot hozzon létre a közösségi médiában, ezért úgy vélik, hogy a korhatár mellé egy ellenőrizhető megoldással, például a BankID-vel történő regisztráció és bejelentkezés követelményét kellene előírni. Javaslatukat hétfőn nyújtják be a Parlamentnek.
A párt azt is el szeretné érni, hogy a 13 és 16 év közötti gyermekek számára bevezessék, hogy szülői beleegyezés kelljen a közösségi médiába való regisztrációhoz.
A közösségi média és a mentális betegségek összekapcsolása
Bollestad azt mondja tisztában vannak azzal, hogy jelenleg nem érvényesül a 13 éves korhatár és tudják, hogy a kilenc és tíz évesek fele jelen van a közösségi média felületein. Azonban ők azt akarják elérni, hogy a gyerekek gyerekek maradjanak. Bollestad többek között a gyermekek és fiatalok lelki problémáinak növekedését hozza összefüggésbe a közösségi média használatával.
Azt mondja, hogy az NTNU mentális egészséggel foglalkozó tanulmánya szerint a norvégiai fiatalok körében a depresszió és a szorongás megduplázódott az elmúlt tíz évben. A tanulmány kimutatta, hogy a problémával leginkább a lányok küzdenek - a norvégiai tizenéves lányok 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy stresszes. Az Instagram 2010-ben indult, a következő évben jött a Snapchat. A kutatások azt mutatják, hogy a fiatalok mentális egészsége azóta romlott a világon.
Bollestad szerint a közösségi média elősegítheti a zaklatást és a kirekesztést is:
- Egyetlen szó is elég lehet ahhoz, hogy rosszul érezd magad. A kedvelések vagy nem tetszések kifejezése, valamint a kinézettel kapcsolatos kommentek örökké nyomot hagyhatnak az érintettek lelkivilágában.
Bollestad továbbá úgy véli, hogy a BankID-vel történő bejelentkezés más problémákat is megoldhat. Szerinte ezzel elkerülhető a hamis profilok létrehozása, és nyomon lehet követni, hogy kik állnak az egyes profilok mögött. Arra is rámutat, hogy a gyerekek nem mindig értik meg annak következményeit, amit a közösségi médiában csinálnak.
Adatvédelem?
Tjerand Silde, az NTNU Információbiztonsági és Kommunikációs Technológiai Tanszékének docense azt mondja, tisztában van azzal, hogy a KrF-et a jó szándék vezérli, azonban úgy tűnik, nem ismerik a technológiák működését, vagy nincsenek tisztában a javaslatuk következményeivel.
- Mi van, ha azt mondod, hogy Dániából vagy az USA-ból jöttél? Csak a norvégoknak kell azonosítani magukat? A kriptológia docense szerint ez könnyen kijátszható.
Hozzáteszi, hogy a KrF javaslata megnehezítené a névtelenséget az interneten, azzal, hogy minden mozgást nyomon követ, ez pedig sértené az általános adatvédelmi rendeletet. És végül, de nem utolsósorban:
- A banki azonosító megkövetelése kirekesztő hatással lehet azokra, akik nem használnak banki azonosítót, de részt akarnak venni a közösségi médiában.
A kapcsolattartás fontos része
Clara Julia Reich az OsloMet kutatója azt elemzi, hogyan használják a gyermekek és fiatalok a közösségi médiát, és ez hogyan befolyásolja őket.
Reich úgy véli, hogy a közösségi média sok gyermek és fiatal mindennapi életének fontos része. A fiatalok ezen keresztül tartanak kapcsolatot ismerőseikkel, barátságokat köthetnek, megbeszélik, hogy mikor és hol találkozzanak, inspirációt kapnak a szabadidős tevékenységekhez, valamint szórakoztató célt is szolgál.
Reich szerint a gyermekek és fiatalok közösségi médiahasználata és a mentális egészség közötti kapcsolat egy rendkívül összetett kérdés.
- Annak vizsgálatában, hogy a közösségi média hogyan befolyásolja a fiatalok lelki egészségét, számos tényező játszik szerepet, például az, hogy a fiatalok milyen kontextusban használják a platformot, de akár az is, hogy melyik platformokat használják.
Reich hozzáteszi azt is, hogy a 13 éves korhatár számos közösségi médiaoldalon elsősorban az adatvédelemről szól, arról, hogy a vállalatok mennyi és milyen adatot gyűjthetnek a felhasználókról.
Szerinte már most is történtek politikai erőfeszítések a platformok használata során fellépő problémák megoldására. Norvégiában és az EU-ban egyaránt folyik politikai és kutatási munka a gyermekek és fiatalok mindennapi digitális életével kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban. Tavaly elfogadták azt a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet, amely többek között azt szabályozza, hogy a gyermekek és fiatalok többé nem kaphatnak személyre szabott reklámokat.
Reich szerint a BankID bevezetése korlátozná a fiatalokat. A közösségi médiához való hozzáférés szabályozása, ahelyett, hogy inkább a platformokon jelentkező kihívásokat szabályoznák, elvenné a fiatalok lehetőségeit. Ez akár feszültséget is teremthet azon fiatalok között, akik megtalálják a korlátozások elkerülésének módját, és azok között, akik betartják a szabályokat.
Úgy véli, hogy a magas digitális jártassággal rendelkező gyerekek így is, úgy is meg fogják találni a módját annak, hogy kijátsszák a rendszert.
Forrás: NRK
Kakigondok a Lofoten-szigeteken
A gyönyörű Lofoten-szigetek mind a norvégok, mind a külföldiek egyik kedvenc üdülőhelye. A népszerűség azonban egy nagy problémához is vezetett: rengeteg a természetben az emberi ürülék, de magánkertekben is sokan tapasztalják azt, hogy a turisták ott végzik el dolgaikat. Ez mind hozzájárul a környék ivóvizének szennyezéséhez.
A Norvég Természetkutató Intézet (NINA) azt reméli, hogy egy újdonsággal meg tudják oldani ezt a problémát. Bevezetésre kerülnek az embereknek szánt kakizsákok. Az ötlet Rose Kellertől, a NINA kutatójától származik. Három éve költözött Amerikából Norvégiába, és az ötletet is Amerikából hozta, ahol már sikeresen működik. A július 7-től kezdődő négyhetes tesztidőszakban ingyenes kakizsákok (400 darab) lesznek a nemzeti parkban, amit az erre a célra kihelyezett hulladékgyűjtőbe kell elhelyezni használat után. Tízből kilencen soha nem hallottak az embereknek szánt kakizsákról. Ennek ellenére a megkérdezettek 75%-a azt válaszolta, hogy hajlandó tesztelni őket, ha azok ingyenesen elérhetőek. A zsákok szagzárral rendelkeznek, és 80%-a biológiailag lebomlik.
Ole-Jakob Kvalshaug, a Lofotodden Nemzeti Park menedzsere már alig várja, hogy kipróbálhassa a kakizsákot. Elmondta, hogy évente kb. 50 ezer turista látogat el a nemzeti parkba, és korábban már figyelmeztetni kellett a látogatókat, hogy ne igyanak a helyi patakokból.
Forrás: TV2
Tévésorozatot kap a királyi pár
Tévésorozat készül Harald királyról és Sonja királynőről. A sorozat felvétele a közelmúltban kezdődött, és várhatóan 2025-ben lesz a premierje. A sorozat bemutatja, hogyan ismerkedtek meg, hogyan tartották a lehetetlennek tűnő kapcsolatot életben (Harald koronaherceg és Sonja Haraldsen ugyanis kilenc évig titokban tartotta, hogy szerelmesek). Kapcsolatuk ellenállásba ütközött a nép, a sajtó, a kormány és Olav király részéről is. Házasságukhoz a király áldására volt szükség. Az alkotmány kimondja, hogy "a koronaherceg vagy hercegnő nem házasodhat meg a király engedélye nélkül". Harald koronaherceg és Sonja Haraldsen 14 évesen találkoztak először, egy vitorlástáborban. Amikor nyolc évvel később találkoztak egy bulin, azonnal egymásba szerettek. A többi meg már történelem.
Forrás: NRK
Ingebrigtsen újabb rekordja
A norvég sztárfutó, Jakob Ingebrigtsen ezúttal hazai közönség előtt szerepelt, és a Bislett Games keretein belül az 1500 méteres távon 3:27,95-ös időt futott, amivel először ért be 3:28 alá, ráadásul a táv történelmének hatodik legjobb idejét futotta.
A 22 éves futó az NRK-nak nyilatkozva elmondta, hogy ugyan nem tartja magát egy álmodozó típusnak, mégis a június 15-i futamban minden pontosan úgy alakult, mint legszebb álmaiban (hazai pályán rekordot dönteni). Ingebrigtsen ugyanis 0,37 másodpercet javított olimpiai rekordot jelentő 3:28,32-es idején. Jann Post, az NRK kommentátora szerint egészen egyszerűen észveszejtő teljesítményt nyújtott a sandnesi futó.
Ingebrigtsen mögött a spanyol Mohamed Katir és az amerikai Yared Nuguse ért be, míg legnagyobb riválisa, a kenyai Timothy Cheruiyot a negyedik helyen végzett. Jakob bátyja, Filip menet közben kiszállt a versenyből, de a testvére szerinte komoly meglepetést okozott, miután a legutóbbi alkalommal, Párizsban eléggé csúnyán kikapott. Filip Ingebrigtsen szerint tehát a Bislett Games kínálta volna a legjobb alkalmat a riválisoknak, hogy legyőzzék Jakobot. A szám harmadik norvég résztvevője, Narve Gilje Nordås egyéni csúcsát megdöntve, 3:29,47-es idővel a nyolcadik helyen ért célba.
A futam után a boldog győztesnek személyesen gratulált Jonas Gahr Støre, Norvégia miniszterelnöke, aki elmondta, hogy Jakob Ingebrigtsen számtalan fiú és lány valódi példaképe. Jakob a célba érés után az NRK riporterének elmondta, hogy jó érzést kelt benne, hogy sikerült egyértelműen megerősíteni azt az elméletet, hogy ő a világ legjobbja 1500 méteren.
Forrás: NRK
Új edző Trondheimben
Miután rendkívül gyenge rajtot vett az Eliteserien (norvég labdarúgó-bajnokság élvonala) küzdelmeiben résztvevő Rosenborg csapata, június 16-án kirúgták a másfél évvel korábban kinevezett Kjetil Rekdalt és segítőjét, Geir Frigårdot. Június 17-én pedig bejelentették, hogy a korábbi Ranheim-edző, Svein Maalen fogja irányítani a szebb napokat is látott trondheimi csapatot.
A 45 éves szakvezető – aki 2022 óta fejlesztőedzőként a Rosenborg alkalmazottja – első sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a csapat vissza fog térni a gyökereihez. Bővebben kifejtve támadó jellegű, sok kockázatot vállaló focit ígért, amivel majd jól megnehezítik az ellenfelek dolgát. Maalen a VG-nek elmondta, hogy nem kívánja kritizálni a korábbi vezetést, mivel pontosan tudja, milyen szomorú dolog elveszteni egy állást (őt még 2021 nyarán rúgták ki a Ranheimtől).
Az új Rosenborg-edző a maga részéről arra a 4-3-3-as felállásra esküszik, amelyikkel példaképe, Nils Arne Eggen komoly sikereket ért el (A Rosenborg vezetőedzőjeként 14 bajnoki címet és 6 Norvég Kupát nyert). A csapat kapitánya, Markus Henriksen izgatottan várja, hogy milyen is lesz Maalen irányítása alatt dolgozni. Szerinte izgalmas hallgatni az új edzőt, ahogy a filozófiájáról beszél. Zárásként Maalen annyit mondott, hogy szeretne mindenkit összehozni egész Trøndelagban, aki szereti a Rosenborgot.
Forrás: VG
Ez lehet Norvégia kezdőcsapata
Sorsdöntő meccs előtt áll a norvég férfi labdarúgó-válogatott, ugyanis június 17-én este hazai pályán Skóciával fognak összecsapni. Amennyiben nem jön össze a győzelem, szinte esélytelenné válik, hogy Norvégia 2000 után ismét kijusson az EB-re. A TV2 értesülései szerint Ståle Solbakken szövetségi kapitány a balszélső posztján változtat, és Mohamed Elyounoussi helyett Ola Solbakken, az AS Roma játékosa fog kezdeni. Erre csak azért van szükség, mert Elyounoussi összeszedett egy kisebb sérülést edzésen, és nincs 100%-os állapotban. A másik vitás kérdés a középhátvédek posztja volt, ugyanis Andreas Hanche-Olsent többen is a kezdőcsapatba tippelték, de a Mainz játékosa várhatóan csak a kispadon fog helyet kapni, így a már szokásosnak mondható Stefan Strandberg-Leo Skiri Østigård páros fog kezdeni előreláthatólag. A középpályán Patrick Berg is lehetőséget fog kapni, Sander Berge pedig ismét csak a kispadon fog kezdeni. A várható felállás:
Ørjan Håskjold Nyland – Julian Ryerson, Stefan Strandberg, Leo Skiri Østigård, Birger Meling – Martin Ødegaard, Patrick Berg, Fredrik Aursnes – Alexander Sørloth, Erling Braut Haaland, Ola Solbakken.
Jesper Mathisen, a TV2 szakértője szerint a középpályás trió jól játszott együtt Spanyolország és Grúzia ellen is, ezért semmi meglepő nincs abban, hogy Ståle Solbakken ragaszkodik az Ødegaard-Berg-Aursnes hármashoz. Mathisen hozzátette, hogy ami a leginkább örömteli norvég részről az az, hogy a legjobb norvég támadók lesznek ott a pályán. A mérkőzésre június 17-én 18:00-as kezdettel kerül sor (a mérkőzés lapzárta után kezdődött, a TV2 cikke pedig feltételezéseket közöl kész tényként – a szerző).
Forrás: TV2