MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Kevesebb a gyűlöletbeszéd – kivéve a kisebbségek felé

A tavalyi évben sokkal kevesebb ember számolt be arról, hogy gyűlöletbeszédnek voltak kitéve, összehasonlítva a 2018-as adatokkal. Ugyanakkor a kisebbségi háttérrel rendelkezőket nagyobb mértékben érint a probléma, mint másokat.

Erről számolt be egy új felmérés, amelyet a Társadalomkutatási Intézet (Institutt for sammfunnsforskning, ISF) készített. A felmérésben azt vizsgálták, milyen következményekkel járt a pandémia, a majomhimlő-járvány kitörése és az oslói London pubban történt lövöldözés a különböző társadalmi csoportok tapasztalataira a gyűlöletbeszéddell kapcsolatban.

Az oslói lövöldözés elkövetője bevándorló háttérrel rendelkezik, és összeköttetésben áll ismert szélsőséges iszlamista csoportokkal. A majomhimlő szinte kizárólag melegeket érintett. Ezen szempontok figyelembevételével vizsgálták a kutatók, hogy az események hozzájárultak-e ahhoz, hogy a melegek, a bevándorló háttérrel rendelkezők és a muszlimok különösen ki legyenek téve a gyűlöletbeszédnek, írja a Blikk.

A tavaly nyáron gyűlölködő megjegyzéseket kapott emberek egytizede számolt be arról, hogy a megjegyzések kapcsolódtak a London pub előtti lövöldözéshez. Ugyanennyien mondták, hogy megjegyzéseket kaptak a majomhimlő-járvánnyal kapcsolatban, és tízből négyen azt válaszolták, hogy a megjegyzések az LMBT+ emberek felé irányultak.

- A kutatás alapján általánosságban elmondható, hogy a kisebbségi csoportok jobban ki vannak téve uszításnak és gyűlöletbeszédnek, mint a lakosság többsége – mondták a kutatók, Audun Tran Fladmoe és Marjan Nadim.

Forrás: Nettavisen

Nem sikerült a hagyományos bergeni május 17-i ünnepség

A nemzeti ünnep nem a terv szerint alakult, amikor a Skansen tűzoltóállomáson tartott hagyományos tiszteletadás hirtelen félbeszakadt.

A tervezett 21 ágyúlövést három lövés után leállították.

- Problémák vannak az ágyúkkal, így nem lehetett folytatni a díszlövéseket – mondta a tisztelgést vezető parancsnok, Christine Hauge Kristoffersen a résztvevőknek, írta a Bergensavisen. 

Később azonban nem tudta megmagyarázni, hogy ez miért történt. Az ágyúkat tesztelték a május 17-e előtti napokban, és akkor még minden rendben működött.

A VG-nek úgy nyilatkozott a Bergenhus erőd parancsnoka, Erik Bøe, hogy egy ilyen hagyományőrző városban, mint Bergen, ilyenkor az emberek tágra nyílt szemmel néznek, és nem értik, mi történik.

- Bergen sír. Elnézést kérünk az egész lakosságtól. Sokan vannak, akik tartani szeretnék magukat a megszokott hagyományokhoz, és a díszlövés egyike ezeknek a hagyományoknak. 

A reggeli események miatt a 10:30-as díszlövéseket a skanseni állomásról áttették Sverresborgba, mondta Bøe a Bergens Tidendének.

Forrás: ABC Nyheter

Ennyivel drágább idén május 17-ét ünnepelni

Az idei május 17-i nemzeti ünnep költségei a háztartásokban magasabbak a korábbi éveknél az infláció, a gyenge korona és a rekordmagas élelmiszer-áremelkedés miatt. A fagylalt, üdítőital, virsli, sütemény, bunad és öltöny mind a norvég kultúra részei a nemzeti ünnepen, amiről nem igazán mondanak le a norvégok. 

A norvég Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élelmiszerárak (az alkoholos italok nélkül) 10,5%-kal emelkedtek a tavalyi évhez képest. Például a Pavlova torta elkészítése (fő hozzávalói: tojás, cukor, tejszín, tej, bogyós gyümölcsök) átlagosan 11,8%-kal kerül többe idén, ami főként a friss bogyós gyümölcsök áremelkedésének köszönhető, ami meghaladta a 20%-ot. A virsli, fagylalt, üdítők 6-7%-kal drágultak, míg a ketchup és mustár 17%-kal. A ruhák és cipők ára “csupán” 2,5%-kal emelkedett.

A felnőttek számára a nemzeti ünnephez hozzátartozik a pezsgős reggeli és az éjszakai szórakozás is. Az alkoholos italok és dohányáru ára 5,2%-kal emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest, míg az éttermi szolgáltatások ára átlagosan 8,2%-kal nőtt. Az étteremtulajdonosok úgy látják, hogy a kereslet nem csökkent, könnyen értékesítették idén is az ünnepi csomagajánlataikat.  A legtöbb norvégot nem akadályozza meg az áremelkedés a nemzeti nap méltó megünneplésében.

Forrás: E24

Országos szakácshiány a nyári szezon előtt

A NAV legfrissebb adatai alapján csak Agder megyében 175 szakácsot keresnek, országosan pedig 1450 betöltetlen szakácsállás van. A tavalyi évhez képest kismértékben csökkent a hiány, de még így is magas. A járvány ideje alatt rengeteg szakács hagyta el az országot, és a legtöbben nem tértek vissza. 

Ricardo Sousa, az NHO (Norvég Vállalatok Szövetsége) munkatársa szerint nagyobb hangsúlyt kellene helyezni Norvégiában a szakmunkásképzésre, és több pénzügyi támogatásra van szükség. Hozzátette, hogy fontos lenne a megfelelő szakmai képzések biztosítása a szakácsok számára. Az országos szakácshiány másik oka az, hogy sok fiatal otthagyja a szakmát. 

Az éttermek úgy próbálják kompenzálni a hiányzó munkaerőt, hogy rövidebb ideig tartanak nyitva, illetve gyakori az is, hogy egy hétköznapi napon zárva tartanak. A nyári szezon közeledtével azonban kiemelt fontosságú feladat, hogy a cégeknek a NAV-val közösen sikerüljön megfelelő számú szakácsot toboroznia, hogy zökkenőmentesen teljen a szezon.

Forrás: NRK

Új szabályok az afgánok menekültjogi kérelmeiben

Az Igazságügyi és Vészhelyzeti Készenléti Minisztérium új iránymutatást adott a norvég Bevándorlási Hivatalnak (UDI) az afganisztáni nők és lányok menekültjogi kérelmeinek feldolgozásához. A Bevándorlási Törvény 28. § (1) bekezdés a) pontja szerint a külföldi állampolgárokat védelemre jogosult menekültekként kell elismerni, ha az érintettek megalapozottan tartanak attól, hogy etnikai hovatartozásuk, származásuk, bőrszínük, vallásuk vagy egy bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozásuk, illetve politikai felfogásuk miatt üldözik őket. Az UDI úgy véli, hogy a nők és lányok jogainak korlátozása Afganisztánban olyan súlyos, hogy “különleges társadalmi csoportként” lehet őket meghatározni. Azt is hozzátette, hogy a jövőben is alaposan meg fogják vizsgálni, hogy a menekültjogot kérő személyeket üldözik-e, illetve valóban afgán állampolgárok-e.

Forrás: Regjeringen

Norvégia lakosainak száma átlépte az 5,5 millió főt

Norvégia teljes lakosságának száma 15300 fővel nőtt az első negyedévben, és így meghaladta az 5,5 millió főt. Ez a népességnövekedés történelmi jelentőségű annak ellenére, hogy a születési ráta csökken. Magnus Haug, a Norvég Statisztikai Hivatal tanácsadója elmondta, hogy a rendkívüli növekedés részben az ukrán menekülteknek köszönhető. A nettó bevándorlás 1997 óta - amióta a Központi Statisztikai Hivatal gyűjti az adatokat - 2023 első negyedévében volt a legmagasabb. Norvégia minden megyéjében népességnövekedés tapasztalható, leginkább Viken megyében, ahol 4053 fővel nőtt a lakosok száma.

Forrás: NRK

Vipps rekord május 17-én

Május 17-én több mint 2,7 millió fizetés történt a Vipps alkalmazással. Rune Garborg, a Vipps vezérigazgatója örül annak, hogy ilyen sokan használták a digitális pénztárcát.

Forrás: NRK

Az ukrán parlament elnöke Norvégiában járt

Május 16-án Ruslan Stefantsjuk, az ukrán parlament elnöke Norvégiába utazott. A hivatalos út Drammen városának meglátogatásával kezdődött, ahol Masud Gharahkhanival, a norvég parlament elnökével és ukrán menekültekkel is találkozott. Ezt követően a palotában járt, ahol Håkon koronaherceg és Szonja királyné fogadta. A hivatalos program később az oslói Ullevål kórházban folytatódott, ahol sebesült ukrán katonákat látogatott meg. Május 17-én, Norvégia nemzeti ünnepén Gharahkhanival együtt a norvég parlament erkélyéről üdvözölte a gyermekek felvonulását, ami nagyon nagy hatással volt rá. A hivatalos látogatás május 18-án ért véget a Kongsberg-csoportnál, ahol a NASAMS légvédelmi rendszerrel ismerkedett meg, amit Norvégia és szövetségesei adományoztak Ukrajnának.

Forrás: Kongehuset

70 millió korona értékű petróleumgáz a rohingya menekülteknek

A rohingya népcsoportot érintő humanitárius válság már 6 éve tart, és összesen eddig több mint 700 ezer ember kényszerült elmenekülni az erőszak és üldöztetés elől Mianmarban. A SAFE+ (Safe Access to Fuel and Energy Plus) elnevezésű ENSZ programot Norvégia már 2019 óta támogatja. A cseppfolyósított petróleumgázzal a menekültek tiszta energiához jutnak, és nem kell a menekülttáborok körüli erdőkben fákat kivágniuk ahhoz, hogy fűteni vagy főzni tudjanak. Johannes van der Klaauw, az UNHCR képviselője elmondta, hogy a norvég kormány már 190 ezer háztartást látott el cseppfolyósított petróleumgázzal.

Forrás: UTROP

A norvég miniszterelnök az Európa Tanács csúcstalálkozóján

Jonas Gahr Støre miniszterelnök is részt vett május 16-án az Európa Tanács negyedik csúcstalálkozóján Reykjavíkban. A találkozó során Støre miniszterelnök és 45 másik európai vezető támogatásáról biztosította Ukrajnát a fennálló háborús helyzetben. Konkrét intézkedésekről is tárgyaltak annak érdekében, hogy Oroszországot felelősségre tudják vonni az elkövetett háborús bűnökért. 

Hasonló jelentőségű csúcstalálkozó legutóbb 20 éve volt az Európa Tanácsban. A miniszterelnök elmondta, hogy az európai közös értékek veszélyben vannak, így továbbra is küzdeni kell ezen értékek megőrzéséért. Azt is hozzátette, hogy amióta tavaly február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, olyan mértékű háborús bűnök és pusztítások történtek, amilyenekre a második világháború óta nem volt példa Európában, ezért elengedhetetlen Oroszország felelősségre vonása. Ez egy részletes nyilvántartási rendszerrel fog kezdődni, amely a háború okozta károkat dokumentálja. 

Az izlandi találkozón a tagállamok megerősítették elkötelezettségüket az Európa Tanács által képviselt közös értékek - a demokrácia, jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása - mellett.

Forrás: Regjeringen

Humanitárius támogatás Mianmarnak és Bangladesnek

A Mocha nevű ciklon május 14-én érte el Mianmart és Bangladest. A katasztrófa során többen meghaltak, sokan megsérültek, és hatalmas anyagi károk keletkeztek a régióban. Norvégia idén összesen 110 millió korona humanitárius segítséget nyújt Mianmarnak, ami duplája a korábbi év támogatásának. Nagy szükség van az egészségügyi szolgáltatásokra, tiszta ivóvízre és a higiénia biztosítására. A humanitárius segélyek szállítását nehezíti, hogy sok híd összeomlott, és az utak is sok helyen sérültek. 

Forrás: Regjeringen

„Saga Farmann”, az elektromos vikinghajó

Az 1890-es években egy klåstadi gazda árokásás közben megtalálta Norvégia negyedik vikinghajóját. A hajó most újra vízre száll, néhány elektromos motorral kiegészítve.

Arne Emil Christensen régész, aki a klåstadi hajó ásatását vezette az 1970-es években, elmesélte egy interjúban, hogy az egyik klåstadi vízelvezető árok éppen keresztülment a hajó faszerkezetén. A hajó jelenleg a tønsbergi Slottsfjellsmuseetben van kiállítva, de néhány lelkes rajongó megépítette a „Saga Farmann” nevű hajót, amelyhez a Christensen által Norvégia negyedik vikinghajójának nevezett hajót vették alapul.

Az eredeti klåstadi hajó Christensen szerint fenőköveket szállított a telemarki Eidsborgból, amelyből nagy mennyiségven találtak a hajóroncs körül. Mivel a hajótest középső részét a szállított anyagok tárolására használták, Christensen azt feltételezi, hogy csak legelöl és leghátul voltak evezők, és emiatt nehéz lehetett manőverezni a hajóval erős szélben.

A hajótörés oka ismeretlen, magát a faszerkezetet pedig 998-ra datálják, így nincsenek adatok a hajótörésről.

De az új „Saga Farmann” hajóhoz a norvég SeaDrive vállalat technológiáját használták fel, annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy a történelem megismételje önmagát.

Dan Cato Fagernes, a Farmann hajóépítő társaság vezetője szerint a merülési vonal alatt négy elektromos pod-drive fogja biztosítani, hogy a hajó ki tudjon kötni szélben és nehéz körülmények között is.

A hajókabin deszkái alatt pedig hat akkumulátortöltő van, amelyek nehezék gyanánt egyenesen tudják tartani a hajógerincet.

A vezérlőpult, a biztosítékok, a vezetékek és a kapcsolók rejtve vannak, hogy a lehető leghitelesebb élményt nyújtsa a hajó. A komfort szintje is összhangban van a 900-as években élő vikingek körülményeivel, az őrök pedig hálózsákban alszanak a hajókabinban.

Az elektromos motorok lehetővé teszik, hogy a több mint 20 méter hosszú hajót benavigálják a kikötőbe, a hajó előrehaladását azonban elsősorban a 95 négyzetméteres vitorla biztosítja. Érdekesség, mondta Christensen, hogy a vitorla nagyjából annyiba kerülhetett, mint maga a hajó a vikingkorban.

A „Saga Farmann” költségei ismeretlenek, de minden bizonnyal rengeteg önkéntes munkába és álmatlan éjszakába került.

Forrás: ABC Nyheter

Tigriskölykök születtek a kristiansandi állatkertben

Május 14-én nagy meglepetés érte a kristiansandi állatkert dolgozóit, ugyanis az egyik szibériai tigris, Boonya két kölyköt szült. Rolf-Arne Ølberg állatorvos számára is meglepő volt a hír, mivel most nem számítottak újabb vemhességre. De elmondta, hogy Boonya egy gondoskodo anyatigris, aki már többször szült, legutoljára 2021-ben.

Forrás: NRK

Solbakken megy vagy marad?

A norvég foci rajongói jó hírt kaptak, ugyanis a válogatott 2020-ban kinevezett szövetségi kapitánya, Ståle Solbakken 2025-ig hosszabbított, de ha Norvégia kijut a 2026-os foci VB-re, akkor még egy évvel később jár le Solbakken megbízatása. Emellett az is kiderült, hogy Jan Peder Jalland lesz az U21-es válogatott szakvezetője. Az 55 éves szövetségi kapitány, aki 2020 decemberében a svéd Lars Lagerbäceket váltotta, elmondta, hogy örül a Norvég Labdarúgó Szövetség (NFF) bizalmának. Solbakken azt is hozzátette, hogy szerinte a válogatott rendkívül jó irányba halad. 

Lise Klaveness, az NFF elnöke elmondta, hogy elégedettek Solbakken munkájával. Klaveness kifejtette, hogy a szövetségi kapitány remek vezetője mind a válogatottnak, mind a szakmai stábnak, emellett képes egyszerre versengést és biztonságot teremteni a válogatotton belül. Solbakken vezetésével a válogatott 24 meccset játszott, ebből 12-t megnyertek, 6-szor döntetlen született, és 6 vereséget is elszenvedett a nemzeti csapat. Ami viszont kifejezetten pozitív, az a gólkülönbség, ugyanis Norvégia ezen a 24 meccsen 39 gólt szerzett, és csak 23-at kapott.  

Forrás: VG

Ki lesz a norvég bajnok?

A norvég férfi kézilabda-bajnokság elődöntőjének negyedik meccsére a Kolstad 2-1-es összesített vezetéssel érkezett Sandefjordba, hogy esetlegesen eldöntse a Runar elleni párharcot. Christian Berge tanítványai 27-23-ra diadalmaskodtak a május 18-i meccsen, ami azt jelentette, hogy az elődöntőt 3-1-es összesítéssel megnyerték, és készülhetnek az Elverum elleni döntőre. 

A mérkőzés krónikájához az is hozzátartozik, hogy a Runar egyetlen másodpercig sem vezetett, de összességében végig ott lihegett a Kolstad nyakán. A második félidőben azonban a vendégek már öt góllal is vezettek, innen még kettőre fel tudott zárkózni a sandefjordi gárda, azonban egyenlíteni vagy fordítani nem sikerült. A meccs legeredményesebb játékosa Janus Daði Smárason lett hét góllal. 

A Kolstad ellenfele a döntőben az az Elverum lesz, amelyik összesítésben 3-0-ra lesimázta a Nærbø elleni párharcot. Az elverumi csapat zsinórban kilenc bajnoki címet nyert, azonban a nagyhatalmi álmokat dédelgető Kolstad szeretné megtörni ezt az egyeduralmat, hogy aztán hosszú évekig ők uralhassák klubszinten a norvég férfi kézilabda-bajnokságot. Az alapszakasz küzdelmeit egyébként a Kolstad nyerte nyolc ponttal az Elverum előtt. A döntő első mérkőzését május 24-én játsszák.

Forrás: VG

Ki lesz Angliában az év játékosa?

Az angol labdarúgó-bajnokság a végéhez közelít. Ennek jegyében hivatalosan is közzétételre került azon játékosok listája, akik pályázhatnak az év játékosa és az év fiatal játékosa címekre. Mindkét listán két norvég játékos szerepel, ugyanis a Manchester City csatárklasszisa Erling Braut Haaland, és az Arsenal csapatkapitánya, Martin Ødegaard is megkapta a jól megérdemelt jelölést. 

A szabály az, hogy csak 25 évnél fiatalabb játékosok közül kerülhet ki a legjobb fiatal játékos, és a 22 éves Haaland, illetve a 24 éves Ødegaard is eleget tesz az életkorral kapcsolatos kitételnek. Haaland 33 bajnokin lépett pályára, ezeken 36 gólt szerzett és kiosztott 7 gólpasszt, Ødegaard pedig az Arsenal színeiben 35 bajnoki meccsen szerepelt, ezeken 15 gól és 7 assziszt került a neve mellé. 

Rajtuk kívül az év játékosa-listára került még Kevin De Bruyne (a Manchester City középpályása és gólpasszmestere, idén eddig a bajnokságban 18-at osztott ki), Harry Kane (a Tottenham és az angol válogatott egyes számú gólfelelőse), Marcus Rashford (a Man. United remek szezont futó támadója, aki 33 bajnokin 16-szor talált be, és 5 gólt előkészített), Bukayo Saka (az Arsenal csatára, aki szintén kiemelkedő szezont fut, ugyanis 36 meccsen 13 gólt és 11 gólpasszt jegyzett ezidáig a bajnokságban) és Kieran Trippier (a Newcastle angol válogatott jobbhátvédje, aki 36 meccsen 1 gólig és 7 gólpasszig jutott, és védekezésben remek teljesítményt nyújtott). 

Ami egy kicsit meglepő, hogy a 36 meccsen 19 gólt szerző és 10 gólpasszt kiosztó „egyszezonos csoda” Mohamed Salah nem kapott nevezést (pedig a Liverpool „egyszezonos csodájának” ez már a sokadik remek szezonja, amióta Liverpoolba igazolt, hiszen idén nála több gólban csak Harry Kane és Erling Haaland voltak benne). 

Ami a legjobb fiatal játékosokat illeti, erre a listára Haaland és Ødegaard mellé az alábbi játékosok kerültek fel: Sven Botman, a Newcastle holland középhátvédje, Moisés Caicedo, a Brighton ecuadori védekező középpályása, Alexis Mac Allister, Caicedo argentin válogatott csapattársa, aki idén 10-szer köszönt be az ellenfeleknek. Alexander Isak, a Newcastle svéd válogatott csatára, aki 20 meccsen szerzett 10 góljával fontos szerepet játszott abban, hogy szinte biztos legyen a „Szarkák” BL-indulása jövőre. Továbbá még Gabriel Martinelli, az Arsenal brazil balszélsője, aki Ødegaardhoz hasonlóan 15 bajnoki gólt szerzett, és a korábban már emlegetett Bukayo Saka is eséllyel pályázik a cím elnyerésére. A díj átadására május 27-én, vagyis az utolsó bajnoki forduló előtt kerül sor.

Forrás: VG