MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Az Oda főnöke cáfolja, hogy a Kiwi a legolcsóbb

Az év elején kialakult pánik a február elsejétől várható áremelkedés miatt meglehetősen jól jött a Kiwinek, főleg miután bejelentették, hogy ők nem emelnek, és ezzel sikerült rendkívül jó pozícióba kerülniük a versenytársakkal szemben. .

Az ODA főnöke szerint rendkívül okos húzás volt ezt meglépni, azonban emlékeztet arra, hogy a Kiwi nem a legolcsóbb, hisz egész évben egyetlen ártesztet sem nyertek. 

Az Oda vezére azt állítja, hogy a Kiwi azért ejtette végül az áremelést, hogy azt a benyomást keltse a politikusokban, hogy ők igenis felelősséget vállalnak – és ezzel megakadályozzák, hogy a kormány az élelmiszerek és napi fogyasztási cikkek beszerzési és eladási ára közötti indokolatlanul magas különbségek (magas árrés) betiltását szorgalmazza. 

Az rendeletre vonatkozó javaslat háttere az élelmiszerpiaci versenyhelyzettel kapcsolatos aggályok. Nyilvánvaló, hogy az ODA-nak és a többi láncnak is magasabbak a beszerzési árai. 

A NorgesGruppen, amely egyben a Kiwi, a Meny és a Joker tulajdonosa is, messze a legnagyobb szereplő az iparágban. 

A Norvég Versenyhivatal 2019-es jelentése kimutatta, hogy a NorgesGruppenhez tartozó piaci szereplők sokkal olcsóbban vásárolhatnak élelmiszert olyan beszállítóktól, mint az Orkla és a Ringnes, mint a versenytársak, például a Coop, a Rema és az Oda.

Egy újabb jelentés azt mutatja, hogy a különbségek 2021-ben valamivel csökkentek a 2017-es évhez képest.

Az ODA főnöke szerint az, amit a Kiwi tett, csak azért volt, hogy befolyásolják a politikusokat, azonban hiszi és reméli, hogy a politikusok átlátnak ezen és észreveszik, hogy a nagy beszállítók így próbálják meg megállítani a szabályozást.

A Kiwi kommunikációs vezetője, Kristine Aakvaag Arvin természetesen visszautasítja a vádakat.

Forrás: VG

Késik az oslói új villamosok beszerzése

Eddig csupán 21 darab új villamos érkezett a fővárosba a tervezett 87-ből. A spanyol beszállító, a CAF jelezte, hogy problémák vannak az új villamosok alkatrészeinek beszerzésével, és nem tudják, mikor tudják leszállítani a fennmaradó mennyiséget.

Az eredeti tervek szerint 2024 végére 87 új villamosnak kell üzemszerűen működnie.

A Sporveien projektmenedzsere szerint továbbra is ez a cél, azonban a világpiaci alkatrészhiány miatt azon is dolgoznak, hogy hogyan biztosítsák a már forgalomba helyezett 21 új villamos alkatrészeit meghibásodás esetén.

Forrás: ABC Nyheter és Aftenposten

Vedum nyíltan beszélt egészségügyi állapotáról

Az SP vezetője, Trygve Slagsvold Vedum a párt országos ülését egy bejelentéssel kezdte: nyilvánosságra hozta, hogy sclerosis multiplexel diagnosztizálták. 

Elmondása szerint 2020 tavaszán és nyarán többször is szüksége volt orvosi ellátásra. Első alkalommal épp otthon volt a családjával, mikor egy este rosszul érezte magát. Egy aktív hét után hazament és azt tervezte, hogy Harry Pottert fog nézni a lányaival. Aztán hirtelen rosszul érezte magát, ezért kiment a mosdóba. Egy idő után a felesége utána ment, hogy megnézze minden rendben van-e, és a fürdőszoba padlóján fekve találta, és végül mentővel vitték a hamari sürgősségi osztályra. 

A tavasz folyamán még többször is előfordult nála hasonló, akut szédüléses roham. 

Nem sokkal később az orvosa közölte vele a rossz hírt: sclerosis multiplexben szenved. 

Vedom azt mondja, nem volt könnyű döntést hoznia arról, hogy nyilvánosságra hozza-e a betegségét vagy sem. A tanácsadói sem igazán tudták mit javasoljanak, azonban a felesége egyértelműen mellette állt abban, hogy nyíltan beszéljen betegségéről. Végül a feleségére hallgatott - mint mondja, ez mindig jó ötlet. 

Bár a betegség nem gyógyítható, megfelelő gyógyszerekkel jól karbantartható és a tüneteket is késleltetni lehet.

Bár beszéde előtt voltak kétségei arról, hogy jó ötlet-e beszélni a betegségéről, de utólag visszagondolva úgy érzi jól döntött. 

Forrás: VG

Az afgán nők nem kapnak menedékjogot a nemük alapján

Svédország és Dánia megadja a menedékjogot az afgán nőknek a nemük alapján, azonban Norvégia nem fog így tenni, jelentette ki az igazságügyi miniszter.

- Úgy gondolom, jelenleg nem aktuális megadni az általános menedékjogot az Afganisztánból érkező nőknek – írta Emilie Enger Mehl igazságügyi miniszter a Vårt Land napilapnak eljuttatott emailjében.

Az ENSZ szerint a világon Afganisztánban a legnagyobb a nők elnyomása a talibán 2021. augusztusi hatalomátvétele óta. Január végén bejelentette az Európai Unió Menekültügyi Hivatala, hogy ahhoz, hogy valakit megillessen a menekültjog az EU országaiban, elegendő, ha az illető Afganisztánból származó nő. Svédország és Dánia befogadja menekültként az afgán nőket nemük alapján. Jelenleg körülbelül 260 afgán nő és lány menekültjogi kérelme vár elbírálásra az UDI-nál (Utlendingsdirektoratet). Mehl hangsúlyozta, hogy a norvég menekültpolitika alapja, hogy minden kérelmet egyenként bírálnak el.

- Ez egy régóta fennálló gyakorlat, és fontos előfeltétele a menekültügyi hivatalba vetett bizalomnak és a menedékkérőkkel szembeni tisztességes bánásmódnak – mondta.

Forrás: ABC Nyheter

Bajban van az Easee

Miután a svéd hatóságok kérdéseket tettek fel az Easee töltőivel kapcsolatban, az Elsäkerhetsverket megállapította, hogy a töltők rövidzárlat-védelmében hiányosságok vannak,  így március 14-én leállították az Easee töltőállomások eladását Svédországban.

Ezt követően március 15-én a Tibber is bejelentette, hogy szünetelteti az Eease gyártmányú elektromos töltők beszerelését, bár a svéddel ellentétben a norvég hatóság, az Nkom még nem jutott hasonló döntésre.

Bár az Nkom közölte, hogy miután a felfüggesztés az EGK jogszabályai alapján történt, valószínű, hogy más országok is követni fogják ezt a döntést. Azonban szerintük ez még nem alapvető ok arra, hogy megállítsák a töltők eladását Norvégiában is. Ők is vizsgálatokat fognak indítani és mindamellett követik az ügy svédországi végkifejletét, mert az Nkom számára is fontos, hogy a Norvégiában eladott termékek biztonságosak legyenek.

Az Eease ugyanakkor azt állítja, hogy termékei biztonságosak, és ezt több elismert német intézet is megerősítette.

A stavangeri központú cégnek most ugyanis több 1 milliárd koronát kell előteremtenie, és ezért a 350 norvégiai alkalmazottjából több mint 100 állásának ideiglenes felfüggesztésére készül, bármennyire is fáj ez a döntés - nyilatkozta Jonas Helmikstøl, az Eease alapítója. Bár a társaság fellebbez a svéd bíróság döntése ellen, eltarthat egy ideig amíg választ kapnak. 

A norvég társaság óriási növekedésen - milliárdos nagyságrendű forgalommal - ment át az utóbbi években. 2021-ben a svéd piac a forgalom 17%-át tette ki.

Forrás: E24 és E24

Csúcstalálkozó az Északi-tengeren

Március 17-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, Jonas Gahr Støre miniszterelnök és Anders Opedal, az Equinor vezérigazgatója az Északi-tengeren található Troll nevű gázmező A platformjánál találkozott. Ursula von der Leyen azt nyilatkozta, hogy Norvégia volt az az ország, amelyik kisegítette Európát az elmúlt kritikus időszakban. A Troll a világ egyik legnagyobb gázmezője, ezért kiemelt fontosságú feladattá vált az EU és a NATO számára, hogy megvédjék a gázmező infrastruktúráját. Støre a norvég gazdaság és ipar központi magjának nevezte a Troll mezőt. 

Néhány tény a Troll mezőről

• A gázmező az Északi-tenger északi részén található, körülbelül 65 km-re a hordalandi Kollsnestől.

• A mező 750 négyzetkilométernyi területen terül el.

• A legnagyobb gázfelfedezés az Északi-tengeren, és a norvég kontinentális talapzat teljes gázkészletének körülbelül 40%-át teszi ki.

• A gáztározók várhatóan további 70 évig fognak működni.

• A Troll a legnagyobb norvég olajmezők közé is tartozik: 2002-ben az olajkitermelés meghaladta a napi 400 ezer hordót.

Von der Leyennek ez volt az első norvégiai látogatása 2011 óta, és most először látogatott el a Troll gázmezőre. Elmondta, hogy az EU számára Norvégia fontos partner, hiszen az ukrán háború óta Norvégia lett az EU legnagyobb földgázbeszállítója. A norvég olaj- és gázipari létesítményeket ezentúl az EU és a NATO kritikus infrastruktúraként fogja kezelni, és részei lesznek egy közös katonai munkacsoportnak.

Jens Stoltenberg arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a NATO fokozottan jelen van járőrhajókkal és helikopterekkel az Északi-tengeren. Hozzátette, hogy ezek ugyan segítenek a lehetséges támadások kivédésében, azonban sosem lesz teljesen biztonságos az infrastruktúra, mert több ezer kilométeres vezetékekről van szó. Stoltenberg szerint Putyinnak be kell fejeznie a háborút, hogy megszűnhessen a fokozott készültségi szint.

Forrás: NRK

ChatGPT, avagy mi lesz a mesterséges intelligenciával Norvégiában?

Minden jel arra mutat, hogy a mesterséges intelligencia (MI) és a chatbotok még hosszan velünk fognak maradni. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium már azon gondolkodik, hogyan lehetne ezeket szabályozni. Az OpenAI még 2022 novemberében mutatta be a széles nyilvánosságnak az azóta számtalan komoly frissítésen átesett ChatGPT-t, ami olyan dolgokra is képes, hogy ha adsz neki egy feladatleírást, akkor egy teljes értékű akadémiai szintű szöveget ad neked vissza. Ez lehetőséget biztosít egy nehezen kiszűrhető csalásra. 

Josefine Stokland (25), Cathrine Christensen (26) és Cathrine Fagerland (25), három, a Stavangeri Egyetemen közgazdaságtant tanuló hallgató arra a kérdésre, hogy használták-e már a ChatGPT-t, kórusban vágják rá, hogy igen, a diplomamunkájuk megírásában nagy segítséget jelent a program. Christensen szerint a ChatGPT egy rendkívül hasznos digitális segédeszköz.

Tom Ryen, a Stavangeri Egyetem IT és elektrotechnikai Intézetének vezetője érdekes kapcsolatban áll a mesterséges intelligenciával. Egyrészt dolgozik vele, másrészt pedig ő is az egyetem alkalmazottja. Felkereste a Társadalomtudományi Tanszék és a Pedagógiai és Bölcsészettudományi Tanszék vezetőjét, hogy megbeszéljék, hogy tudnak az MI használatához konstruktív módon hozzáállni. Ryen szerint a forráskritika és a jó ítélőképesség olyan fontos tulajdonságok, amelyeknek most még nagyobb hasznát fogják venni. Elmondása szerint léteznek programok, amelyekkel le lehet leplezni az MI alkotta szövegeket, de ezek sem 100%-ig pontosak, csak kb. 90%-ig. Ryen azon az állásponton van, hogy szerinte ez nem elég jó, és gyanúba keverheti a becsületes munkát végző hallgatókat is, ezért nem javasolja az ilyen programok használatát. 

Oddmund Løkensgard Hoel, az Oktatási és Kutatási Minisztérium államtitkára beszámolt arról, hogy a minisztériumban országos szintű irányelvek bevezetését fontolgatják. Szerinte fontos, hogy az egyetemek és a főiskolák összedolgozzanak, a minél egységesebb gyakorlat kialakítása érdekében, ugyanakkor nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy ennek a helyzetnek a kezelésére jogszabályokat vezetnek be. 

Azonban nem csak a felsőoktatásban téma a ChatGPT használata. A stavangeri St. Olav középiskola dolgozói abban reménykednek, hogy a chatbotok hasznosak lesznek az iskolai munkában. Inge Rykkje, az iskola tanára elmondta, hogy az eddig megszokott vizsgáztatás lassanként kőkorszakivá válik, hiszen az öt órás írásbeli vizsga nem ad a való életben hasznosítható készségeket. Egy másik járható út a több szóbeli vizsga lenne, azonban ez ismételten több munkával járna együtt. Ellen-Kristine Endresen Helgeland osztályvezető szerint egy jó megoldást kell találni arra, hogy hogyan lehet beépíteni az MI-t a tanításba. Szerinte a jövő ellen vívott szélmalomharc lenne, ha nekiállnának rendőrösdit játszani, és az után nyomozni, hogy ki használt ChatGPT-t. 

Anne Lise Fjeldså középiskolai tanár szerint annak elkerülése lenne a legfontosabb feladata az iskoláknak, hogy a diákok csalásra használják az új technológiákat. Hedda Birgitte Huse, a Norvégiai Oktatási és Képzési Igazgatóság munkatársa úgy véli, hogy a segédeszközök korlátozásával megtartott vizsgák egyre gyakoribbak lesznek az általános- és középiskolákban. Szerinte a segédeszközök korlátozása nem az egyetlen lehetséges megoldás, különösen úgy nem, hogy sokszor még segít is a diákoknak a tanulásban. 

Oddmund Løkensgard Hoel államtitkár szerint ugyan országos szintű irányelvekről már volt szó, de szerinte a főiskolákat és egyetemeket szabályozó törvények átírása még nem aktuális. Elmondása szerint a törvényben már szerepel, hogy hogyan kell a csalókkal szemben eljárni, azonban az már túlzottan merev lenne, ha azt is részletesen beszabályoznák, hogy mi minősül csalásnak. 

Tom Ryen, a Stavangeri Egyetem munkatársa szerint jó, hogy elkerülik a minisztériumi szintű szabályozást, azonban figyelemmel kell kísérni, hogy szükséges-e változtatni az előírásokon és a szabályokon. Az UiS (Stavangeri Egyetem – Universitetet i Stavanger) korábban megkérdezett közgazdászhallgatói saját elmondásuk szerint világosan és jól el tudják különíteni egymástól a csalást és a józan ésszel történő felhasználást. 

Cathrine Fagerland kifejtette, hogy a schmittelés (utalva a korábbi magyar köztársasági elnök, Schmitt „Plagi Pali” Pál esetére, aki plágiumbotrányba keveredett, és le kellett mondania) az csalás, de ha sikerül beleépíteniük a saját anyagukba az MI alkotta szövegeket, akkor az csak egy segédeszköz. Josefine Stokland arra kérte az oktatási intézeteket, hogy a ChatGPT-t ne démonizálják. Szerinte ez egy hiperszuper eszköz, ezért inkább a feladatokat és azok elkészítési módját kell megváltoztatni. 

Forrás: NRK

8400 focipályányi erdőt irtanak ki évente Norvégiában

Ha az erdőirtás szót halljuk, a legtöbben az Amazonas esőerdeire gondolnak, pedig Norvégiában is hatalmas területekkel csökken az erdőterület mérete. Arne Rannem, a norvég Mezőgazdasági Igazgatóság erdészeti részlegének munkatársa elmondta, hogy 1990 és 2021 között kb. 180 ezer hektárnyi erdőt irtottak ki Norvégiában, ami évi 6 ezer hektárt jelent. 

A norvég erdőirtás okai ugyanazok, mint az Amazonas esőerdei esetében: a kiirtott erdőterületek kétharmadán házakat, nyaralókat, utakat, vasutakat és ipari létesítményeket építenek, míg egyharmada legelőkké válik vagy földművelésbe kezdenek rajtuk. Az erdők folyamatos pusztulása jelentős üvegházhatású gázkibocsátást ereményez. A jelenlegi erdőirtási ütem évi 2,6 millió tonna üvegházhatású gázkibocsátást eredményez, ami Norvégia teljes kibocsátásának 5 százaléka.

Forrás: ABC Nyheter

Erna a bestsellerlista élén

Az év tizedik hetében Erna Solberg könyve a Norvég Könyvkereskedők eladási listájának élére került. 

Erna Solberg, a konzervatív párt (Høyre) vezetője sajtóközleményében azt írta, örül neki, hogy sokan szeretnék elolvasni a könyvet és reméli, hogy könyvével több embert ösztönöz majd arra, hogy vegyenek részt a vitában arról, hogyan tud Norvégia a lehető legjobban megfelelni a jövő kihívásainak. 

A nagy érdeklődés miatt a kiadó most újabb kiadást nyomtat a „Veien videre” című könyvből így összesen 5500 példányban lesz elérhető.

Forrás: VG

Tízből heten úgy gondolják, hogy a Munch Múzeum nem szép

Egy felmérés szerint a lakosság többsége úgy gondolja, hogy sem a Nemzeti Múzeum, sem a Munch Múzeum épülete nem szép. Viszont sokan vannak olyanok is, akik szépnek tartják.

A felmérést a Respons Analyse végezte, és 1031 ember vett részt benne. Az épületeket ismerő válaszadók 68%-a nem tartja szépnek a Munch Múzeumot, és 62% vélekedik hasonlóan a Nemzeti Múzeumról.

A norvég hatóságok milliárdokat költöttek ezekre a viszonylag új oslói épületekre. A Munch Múzeum 2021 októberétől látogatható, míg a Nemzeti Múzeum 2022 nyarán nyílt meg.

A felmérésből az is kiderül, hogy nem elhanyagolható a lakosság azon része sem, akik szépnek tartják az épületeket. Míg a Munch Múzeumról 32% gondolja, hogy szép, ez a szám 38% a Nemzeti Múzeum esetében, írta a Respons Analyse egy sajtóközleményben.

- Tény, hogy mindkét épület megítélése ellentmondásos, amellett, hogy mindkettőt sok kritika érte a médiában. Érdekes ugyanakkor, hogy ennek ellenére is nagy azoknak az aránya, akik szépnek látják az épületeket, ami arra utalhat, hogy túlzottan is egyoldalúak voltak a kritikák – mondta Marius Amundsen Flaget, a Respons Analyse vezető tanácsadója.

Saher Sourouri, az Arkitektopprøret képviselője úgy véli, hogy a felmérés egy olyan dolgot igazol, amit már régen lehetett sejteni.

- Jó, hogy számokkal is igazoltuk, amit már régen tudunk. Az Arkitektopprøret számára nem meglepetés a felmérés eredménye. Mindkét épület bekerült az ország legcsúnyább új építésű épületei közé az Arkitekturoppøret díjai alapján – mondta.

A megkérdezettek 21%-a azt mondta, hogy nem ismeri a Munch Múzeumot, és 31%-uk válaszolta azt, hogy nem ismeri a Nemzeti Múzeumot.

Forrás: ABC Nyheter és Munch Museet

Durek Verrett együttest alapít

Lars Berteig Andersen (34) és Bjørn Alexander (33) színészekkel együtt Durek Verrett megalapította a „The Jacketeers” nevű együttest. A banda péntek este adta ki az „Afterski i queill” című dalt.

Andersen korábban gyermekszínészként játszott az Olsenbanden jr. filmben, amiben Bennyt alakította. Alexander az NRK Super műsorvezetőjeként ismert, emellett több nemzetközi filmben és sorozatban is játszott.

Simon Eriksen Valvik, az együttes menedzsere úgy nyilatkozott a God kveld Norgénak, hogy még több dal is van a tarsolyukban, amennyiben Norvégiának tetszik, amit hallanak tőlük.

- A fiúk egy mindenekelőtt vicces dalt írtak, és nagyon várták, hogy megmutathassák az embereknek. Már csak az a kérdés, hogy Norvégia készen áll-e erre. Amennyiben igen, még több dal várható – mondta.

A sámán a dalszövegében kicsit odaszúr a Se og Hør hetilapnak: „Dancing just like I don't care, take a pic for Se og Hør.” Durek Verrett számára a zene nem ismeretlen terep, tavaly adta ki My House című techno-számát, és kilenc évvel ezelőtt, 2014-ben KENJIBE címmel jelent meg lemeze. Viszont az Afterski i queill az első olyan dal, amelyben angolul és norvégul is énekel.

Az együttes állítólag akkor jött létre, amikor a három bandatag találkozott egy Beverly Hills-i ruhaüzletben. A boltban megdicsérte őket egy alkalmazott, a sámán pedig azzal viccelődött, hogy a bandát The Jacketeers-nek hívják, írták egy VG-nek címzett sajtóközleményben.

- Egy bevásárlóközpontban voltunk, és ruhát kerestünk egy Oscar-eseményre. Mindhárman ugyanazt a rikító, virágos öltönykabátot próbáltuk fel, amely éppen le volt értékelve. Rögtön el is döntöttük, hogy ugyanolyan stílusú kabátot, inget, nadrágot és cipőt fogunk felvenni – mesélte Verrett.

Forrás: TV2

Tom Cruise Svalbard-on forgat

Március 16-án Tom Cruise megérkezett Longyearbyenbe a nyolcadik Mission: Impossible-film második részének forgatására, miután a film első fele is Norvégiában készült.

Az indulás nem lett túl gördülékeny, ugyanis megtagadták a PolarX produkciós cég helikopterének a landolását Svalbardon, mivel ez ellentmond a Svalbardra vonatkozó környezetvédelmi törvénynek: minden svalbardi eseménynek az állatok és az emberek megzavarása nélkül kell történnie - mondta a helyi környezetvédelmi vezető, Kristin Heggelund. A törvény alapján a svalbardi kormányzó úgy vélte, hogy a motorhang ennek a követelménynek nem tenne eleget. A PolarX mintegy 40 svalbardi helyszínre kért leszállási engedélyt.

A produkciós társaság fellebbezett a norvég környezetvédelmi minisztériumnál a döntés ellen, a válasz még nem érkezett meg.

Azonban a helyi idegenforgalom örömmel üdvözli a filmforgatást, és képviselőjük, Christian Skottun szerint jó, hogy egy ilyen kicsi turisztikai célpont is vonzó lehet.

Forrás: NRK

Csillagos ötöst kapott, majd lecserélték

Az Erling Haaland vezette Manchester City kiütéses győzelemmel jutott be a labdarúgó Bajnokok Ligájának negyeddöntőjébe, miután hazai pályán 7-0-ra ütötték ki a három magyar játékost is foglalkoztató RB Leipzig együttesét. A City 22 éves norvég gólvágója ebből a sikerből 5 góllal vette ki részét, miután az első félidőben 77 másodpercen belül kétszer mattolta a lipcseiek kapusát, majd a félidő hosszabbításában meglőtte saját maga és csapata harmadik gólját a meccsen. A második félidőben ehhez még hozzátett kettőt, amivel Lionel Messi után ő lett a második játékos, aki az egyenes kieséses szakaszban egy meccsen ötször is betalált. Amióta a  sorozatot BL-nek hívják, Haalandon és Messin kívül csak Luiz Adriano, a Sahtar Donyeck játékosa szerzett egy meccsen ötöt. 

Haaland a TV2-nek a meccs után elmondta, hogy ez egy leírhatatlanul fantasztikus érzés, és hihetetlenül örül a teljesítményének. Azonban a meccsen történt egy váratlan esemény. Pep Guardiola, az angol bajnoki címvédő menedzsere a 63. percben lecserélte Haalandot, ezzel sokakat meglepett. A spanyol szakvezető ezért a meccs után magyarázkodásra kényszerült. Szerinte ha Haaland pályán marad, és meglövi a hatodik gólját, amivel megdönti az egy meccsen szerzett legtöbb találat rekordját, akkor 22 éves kora után a foci rendkívül unalmassá válna számára. 

Guardiola szerint fontos, hogy sztárjátékosának legyenek még elérendő jövőbeli céljai. Kristoffer Løkberg, az NRK szakértője szabályosan el volt ájulva Haalandtól, szerinte a Manchester City gólgyárosa mindig képes mindenkit meglepni. Majd még azt is hozzátette, hogy egy norvég sporttörténelmi pillanatnak lehettünk szemtanúi. A március 17-i sorsoláson eldőlt, hogy egyébként a City a Bayern Münchennel küzdhet meg a negyeddöntőben, a párharc győztese az elődöntőben a Real Madrid-Chelsea párosítás győztesével játszik. A másik ágon Benfica-Internazionale és AC Milan-Napoli párharcokat rendeznek.

Forrás: NRK

Nagy visszatérő Győrben

Kari Brattset Dale, a magyar női kézilabda-bajnokság első osztályában szereplő Győri Audi ETO KC játékosa utoljára 2022. április 14-én lépett pályára. November elsején ugyanis megszületett a kisfia, Nils. Március 17-én viszont a listavezető Győr idegenbeli, Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) elleni bajnokiján ismét pályára lépett, és két góllal vette ki a részét csapata 33-25-ös győzelméből. 

A 32 éves beálló a meccs után úgy nyilatkozott, hogy külön nagy öröm számára, hogy góllal térhetett vissza. Ráadásul egy olyan meccsen, ahol az ellenfelük többször is meg tudta nehezíteni a dolgukat. 

Brattset Dale a válogatottba is visszatér, ugyanis Thorir Hergeirsson szövetségi kapitány kihirdette a norvég válogatott keretét az április 6-i és 8-i Montenegró elleni meccsekre, amiben a magyar listavezetőt erősítő beálló mellett három újonc is bekerült (Eli Marie Raasok (Storhamar Elite), Live Rushfeldt Deila (Sola HK), Kristiane Knutsen (Sola HK)).

Forrás: Aftenposten

Kik nyerték az idei Birkebeinrennet küzdelmeit?

Norvégia legnagyobb történelmi hagyományával rendelkező sífutó-maratonjának, a Birkebeinrennetnek küzdelmei idén is lezajlottak. A klasszikus 54 kilométeres távon a férfiak mezőnyében Andreas Nygaard győzött, megelőzve Runar Skaug Mathisent és Johan Hoelt. Nygaardnak ez volt pályafutása harmadik győzelme, korábban 2018-ban és 2022-ben ő ért célba elsőnek. A 32 éves sífutó az NRK-nak elmondta, hogy kemény futamon van túl, és az év első győzelme mindig remek érzés. 

A nőknél Astrid Øyre Slind fölényes győzelmet aratott, miután 59,6 másodperccel verte a második helyen beérkező svéd Ida Dahlt. Slind meglehetősen húzós heteken van túl, a március 6-i héten a váltóval 15 kilométeren VB-bronzérmet nyert, továbbá részt vett a VB hárommérföldes távján (3 mérföld=30 kilométer), és a Vasaloppeten is, majd a Holmenkollenen megrendezett klasszikus ötmérföldes versenyen ezüstérmet nyert. 

Egy kis történelmi háttér: a verseny Torstein Skevlának és Skjervald Skrukkának állít emléket, két Birkebeiner lojalistának, akik 1206 telén megmentették az akkori norvég trónörököst, Håkon Håkonssont, aki később IV. (Öreg) Håkon néven 1217 és 1263 között Norvégia királya volt. Skevla és Skrukka mentőakcióját Knud Bergslien festményen örökítette meg, ami napjainkban a Holmenkollenen lévő símúzeumban van kiállítva (a cikk szerzője a festményt emlékei szerint élőben is látta 6 éve, amikor ott járt).

Forrás: VG