MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Egyre több norvég lakos fogja elveszíteni a lakhatását

Egyre több ember küzd anyagi nehézségekkel. Ha egy bérlő már nem teljesíti a bérleti szerződésben foglaltakat, vagyis nem fizeti a bérleti díjat, a bérbeadó felkérheti a végrehajtót a lakó kilakoltatására.

A növekvő kiadások és minden eddiginél több szegény ember miatt  2023-ban a korábbiaknál is többen kerülnek nehéz helyzetbe és nem fogják tudni kifizetni a bérleti díjakat, így kilakoltatásra kerülnek. 

A végrehajtók heti több végrehajtási ügyet kapnak, azonban az esetek mindössze 30 százaléka végződik valóban kilakoltatással, mert a legtöbben még azelőtt befizetik tartozásukat, mielőtt a végrehajtó képviselője megérkezik az ingatlanhoz, hogy megkezdje a kilakoltatást.

Egyre növekszik azoknak a száma is, akik korábban nem voltak a végrehajtók rendszerében. Ahogy a végrehajtók látják, a végrehajtások számának növekedése mindennel összefügg, hisz minden egyre drágábbá válik, mint például a jelzáloghitelek kamatai, az élelmiszerek, a benzin és az áram is.

A Vest politidistrikt területén a tavalyi évhez képest idén januárban megduplázódott a kilakoltatási ügyek száma. Országosan ez a szám 6978-ról 8086-ra emelkedett 2023-ban.

Azonban már nemcsak a régóta nehéz helyzetben élők kerülnek a végrehajtók látókörébe, hanem a stabil jövedelemmel, szociális hovatartozással és családdal rendelkező emberek közül is sokan jelennek meg manapság a végrehajtók listáján.

Az Intrum behajtó cég friss adatai szerint februárban 7 százalékkal nőtt a behajtási ügyek száma 2022-hez képest. 

Az év folyamán még több norvégnak lehetnek pénzügyi problémái, többen már most is nehezen tudják fizetni az autóhitelüket.

Forrás: TV2

Csődbe ment a Lush

Csődbe ment a Lush kiskereskedelmi lánc, amely csomagolás nélküli, kézzel készített kozmetikumokat árult. A cég még 2008-ban alakult (a globális márka 1995-ben), de 2019 óta veszteségesen működött, valószínűleg a koronavírus-járvány miatt. A csődeljárás miatt összesen 70 alkalmazott veszíti el az állását. Norvégiában Oslóban, Sandvikában, Trondheimben, Bergenben és Stavangerben volt üzlete a láncnak.

Forrás: E24

Új adatközpont épül Hamarban, avagy a TikTok Norvégiában terjeszkedik 

A Green Mountain társaság új adatközpontot épít a hamari Heggvin Næringsparkban. Az 5 új épületből álló komplexum 150 megawattos kapacitással Norvégia egyik legnagyobb adattároló üzeme lesz, 3 épületre a kínai TikTokkal már meg is köttetett az előszerződés.

A TikTok nagyon elégedett a norvégiai szerződéssel, ahol a helyszín egyik előnye, hogy az épületeket 100%-ban megújuló energiával fogják ellátni – nyilatkozta Christina Grahn, a TikTok kormányzati kapcsolatokért és közpolitikáért felelős észak-európai vezetője.

Ugyanakkor a TikTok terjeszkedésének nem mindenki örül, például Sofie Nystrøm, a norvég Nemzeti Biztonsági Hatóság igazgatója. Nystrøm óvatosságra int az ilyen kereskedelmi céllal épülő adattároló központokkal kapcsolatban. Napjainkban ez a terület még nem rendelkezik kellő jogi szabályozással. Hihetetlenül sok érték, szolgáltatás áramlik keresztül ezeken a központokon, ezek pedig mind a magánemberek, mind pedig az állam számára rendkívüli fontossággal bírnak. Továbbá még az sem világos, hogy mekkora kockázatot jelentenek, és hogy megfelelően vannak-e biztosítva. Egy-egy ilyen központ elleni támadás mind az egyénekre, mind pedig az államra is veszélyes lehet – mondta. Nystrøm azt is hozzátette, hogy különösen odafigyelnek a kínai és az orosz vállalatok norvégiai működésére.

A sok vitát generáló TikTok applikáció egyébként a kínai ByteDance tulajdonában áll. Sok országban tiltják politikusoknak a használatát, mert adatokat gyűjt a felhasználókról. Ezzel azt akarják elkerülni, hogy érzékeny személyes adatok kerüljenek a kínai hatóságok kezébe.

Grahn erre azt mondta, hogy őket nem a kínai hatóságok birtokolják. Elmondása szerint a TikTok egy nemzetközi vállalat, amelyet 60%-ban egy befektetési alap birtokol, 20%-ban az alapítók, a maradék 20%-ot pedig kisbefektetők és az alkalmazottak teszik ki.

A hamari polgármester, Einar Busterud üdvözli a Green Mountain zöld befektetését, ami 350 új munkahelyet fog biztosítani a régiónak.

Forrás: NRK

Közös nyilatkozat az afganisztáni nők és lányok helyzetéről

A nemzetközi nőnap alkalmából számos ország, köztük Norvégia is közös nyilatkozatot adott ki, hogy felhívják a figyelmet az afganisztáni helyzetre, ami az elmúlt másfél évben nagyon sokat romlott az emberi jogokat tekintve. Az afgán nők és lányok nem járhatnak középiskolába, nem vehetnek részt a felsőoktatásban, és munkalehetőségeik is erősen korlátozva vannak. 

A nők és lányok emberi jogainak és alapvető szabadságainak teljes körű tiszteletben tartása, valamint egyenlő és értelmes társadalmi részvételük nemcsak önmagában cél, hanem előfeltételei  a fenntartható gazdasági és politikai fejlődésnek, a társadalmi kohéziónak, a stabilitásnak és a békének Afganisztánban. Az aláíró országok elismerték az Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) 2022. decemberi nyilatkozatát, amely szerint a nők és lányok oktatáshoz való hozzáférésének megakadályozására irányuló döntés teljesen ellentétes az iszlám joggal. 

Komoly aggodalomra ad okot, hogy Afganisztán a világ egyik legnagyobb humanitárius válságát éli át, és milliók állnak az éhezés küszöbén. Becslések szerint körülbelül 28 millió afgánnak van szüksége humanitárius segélyre. A nyilatkozat végén arra szólították fel a tálibokat, hogy tartsák tiszteletben az állampolgárok jogait, teljesítsék az afgán nép és a nemzetközi közösség felé vállalt kötelezettségeiket, és vonjanak vissza minden olyan döntést, amely korlátozza a nők és a lányok emberi jogainak és alapvető szabadságainak gyakorlását.

A közös nyilatkozatot aláíró országok: Ausztrália, Bahrein, Belgium, Bulgária, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Japán, Szaúd-Arábia, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Dél-Korea, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Egyesült Államok és az Európai Unió.

Forrás: Regjeringen

Norvégia légvédelmi rendszereket küld Ukrajnának

Norvégia az Egyesült Államokkal együttműködve két komplett NASAMS légvédelmi rendszert ad Ukrajnának. A légvédelmi rendszer jelentősen javítja Ukrajna azon képességét, hogy megvédje városait és kritikus infrastruktúráját az orosz rakétatámadásoktól. Norvégia az ukrán személyzetet is kiképzi a rendszer karbantartására és üzemeltetésére.

Bjørn Arild Gram védelmi miniszter elmondta, hogy Norvégia már ezelőtt is hozzájárult különféle kiegészítő eszközökkel és képzéssel az Egyesült Államok által korábban Ukrajnának adományozott légvédelmi rendszerekhez. Az ukrán infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadások rávilágítottak arra, hogy tovább kell javítani Ukrajna légvédelmét. Gram ezen a héten Kijevbe látogatott, ahol Volodimir Zelenszkij elnökkel és Oleksii Reznikov védelmi miniszterrel is találkozott. A norvég védelmi miniszterre nagy hatással volt a látogatás, és elmondta, hogy a háborúnak óriási következményei vannak: több tízezer ukrán civil és katona vesztette életét, milliók kényszerültek elhagyni az otthonukat és az ország nagy része romokban áll.

A norvég parlament nemrég hozott egy döntést egy többéves támogatási programról, amelyet Fridtjof Nansen norvég diplomatáról, tudósról és sarkkutatóról neveztek el. A Nansen-program keretén belül Norvégia évente 15 milliárd korona értékű támogatást nyújt Ukrajnának a 2023-2027 közötti időszakban. 2023-ban a támogatás felét katonai segítségnyújtásra fordítják.

Forrás: Regjeringen

Az ukrán Truth Hounds szervezet kapja a Szaharov-szabadságdíjat

A norvég Helsinki Bizottság 2023-ban az ukrán Truth Hounds nevű szervezetnek adta a Szaharov-szabadságdíjat. Azzal érdemelték ki ezt a kitüntetést, hogy háborús bűncselekményeket, illetve potenciális emberiség elleni bűncselekményeket dokumentáltak.

- Fáradhatatlan dokumentációs munkájukkal a Truth Hounds vezető szerepet tölt be az igazság védelmében – mondta Berit Lindeman, a Helsinki Bizottság főtitkára.

A Helsinki Bizottság egy sajtóközleményben azt írta, hogy a Truth Hounds szisztematikusan dokumentálja a háborús bűncselekményeket. Olyan tanúvallomásokat és bizonyítékokat gyűjtenek, amelyeket felhasználnak a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), az ukrán hatóságok és más államok (így Norvégia is) irányítása alatt lefolytatott nyomozások során, az egyetemes joghatóság gyakorlásán keresztül.

- Munkája során a szervezet nyilvános forrásokat (OSINT) használ. Emellett profi terepmunkát is végeznek. A Helsinki Bizottság támogatja a Truth Hounds dokumentációs munkáját, többek között azzal, hogy kifejleszt egy, a nyomozások során felhasználható, személyre szabott adatbázist. Ennek alapját az I-DOC szoftver képezi, amelyet partnerünk, a Case Matrix Network fejlesztett ki, és amely a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság tapasztalataira alapoz – írta a Helsinki Bizottság.

Forrás: VG

Levelek ezrei nem kerültek kézbesítésre a St. Olav's kórház betegeihez

A nemrég bevezetett “Helseplattformen” elektronikus rendszer hibája miatt több, mint 16.000 levél nem jutott el a betegekhez. A megyei tisztifőorvos nem érti, miért csak négy hónap után vették észre a hibát.

Összesen 16.438 levél nem került kiküldésre. 10.714 levél ugyan megérkezett a páciensekhez, azonban a másolat címzetthez, például a háziorvoshoz nem.

A hiba oka az új Helseplattformen elektronikus rendszer levélsablonjaiban lévő rendszerhiba. A kórház tájékoztatása szerint  a problémáról március 2-án, csütörtökön szereztek tudomást.

A sajtóközlemény szerint a rendszer nem küldte ki a leveleket, azonban hibaüzenet sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, az alkalmazottak visszaigazolást kaptak a levelek elküldéséről, így a kórháznak nem tűnt fel, hogy a levelek nem jutottak el az orvosokhoz és a betegekhez. A kórház szerint a hiba egészen a Helseplattformen tavaly november közepén történt bevezetéséig nyúlik vissza.

Március 6-án, hétfőn világossá vált a kórház számára, hogy a hiba miatt több ezer levéllel volt probléma, és jelezték, hogy a szóban forgó leveleket a lehető leghamarabb postai levél formájában küldik újra az érintetteknek.

Forrás: VG

Ötből egy fiatalnak nincsenek barátai

Minden ötödik 12 és 20 év közötti fiatal azt mondta, hogy nincsenek barátai, vagy csak kevés van. Ötből egy tanuló fél iskolába járni, és tízből egy mondja azt, hogy nincsen társasága.

Legalábbis ez derül ki Opinion for Mental Helse „Hogy vagy – valójában?” elnevezésű felmérésének eredményeiből. Ezek az adatok a norvég tinédzserek mindennapjaira világítanak rá. Linda Berg-Heggelund, a Mental Helse főtitkára szerint az eredmények rendkívül szomorú képet festenek, és oda kell rájuk figyelni.

- A kutatásból az is kiderül, hogy a komoly pszichológiai problémákkal küszködők fele nem kér segítséget, se a szüleitől, sem az iskolától, sem a barátaiktól, sem pedig az egészségügyi rendszertől – mondta.

Egy év leforgása alatt minden ötödik fiatal arról számolt be, hogy a mentális egészségük rendkívül vagy eléggé rossz, és több mint az egynegyedük megerősítette, hogy szorongásos vagy depressziós tünetei vannak.

A tanulmány alapját olyan mélyinterjúk és kérdőívek képezik, amelyeket a 12 és 20 év közötti fiatalok és fiatal felnőttek körében készítettek. Országszerte összesen 1005 fiatal vett részt a felmérésben.

Majdnem minden harmadik válaszadó aggódik a saját lelki egészsége miatt. Tízből hárman átéltek már zaklatást valamilyen formában. A problémák nagy része az iskolai élethez köthető, vagy az iskolában felerősödik.

Forrás: Nettavisen

Új aranylelet Odin nevével

Norvég és dán kutatók megtalálták Odin nevét egy, a 400-as évek elejéről származó aranyleleten. Ebből következik, hogy a norrön mitológiát 150 évvel korábbra lehet datálni, mint azt eddig gondoltuk.

• Szerintem ez fantasztikus! Ez a felfedezés előrébb viszi a korszak tudományos értelmezését. Erről az időszakról mindeddig nem volt sok információnk, de most találtunk új szavakat és nyelvi elemeket, amelyek korábban kerültek rögzítésre. Ezzel jobban megismerhetjük ezen korszak vallási gyakorlatát – mondta Krister Vasshus stavangeri nyelvkutató az NTB-nek.

A kutató a figyelemreméltó lelet értelmezésén dolgozik. Ez a 2020-ban a dániai Jyllandon talált Vindelevfunnet-aranykincs része, amely nagyjából egy kilónyi ókori ékszert és aranyat tartalmaz. Ezt a vaskorban, 1500 évvel ezelőtt ásták el. A leletben találhatóak régebbi tárgyak is, például olyan, aranyból készült lemezpénzek (más néven brakteáták), amelyeket a 400-as évek elejére datálnak.

A brakteáták olyan pénzérmék, amelyeknek csak az egyik oldalán van írás, és ékszerként viselték őket. Az egyik aranybrakteátán található egy lenyomat egy királyról vagy fontos személyről, és ez a felirat olvasható rajta: „Ő Odin embere”. Ez azt jelenti, hogy az északi mitológia isteneit már a 400-as évek elején is ismerték, az eddig feltételezetthez képest 150 évvel korábban.

Az ezelőtt ismert legkorábbi lelet, amely Odin nevét tartalmazza, egy, a dél-németországi Nordendorfban talált ruhacsat volt az 500-as évek második feléből. A Dániában talált legrégebbi lelet egy emberi koponyából készült amuletten található felirat, amely a 700-as évek elejéről származik.

- Az ilyen felirat rendkívül ritka, talán ötvenévente egyszer találunk egyet. Úgy tűnik, hogy ezzel a nappal történelmet írtunk – mondta Vasshus, aki a skandináv nyelvtörténetre specializálta magát. A kutató a dániai Sagnlandet Lejre kutatóközpontban és családi parkban dolgozik. A központ feladata a történelmi ismeretterjesztés.

A feliratot nehéz értelmezni, egyrészt a kopás miatt, másrészt, mert egy olyan nyelven íródott, amely az évszázadok során sokat változott. Ezen kívül a rúnák csupán 2-3 milliméteresek és a szavak nincsenek egymástól szóközzel elválasztva.

- Ez a rúnafelirat a legnehezebb, amellyel a húsz éves runológiai munkám során találkoztam, de a felfedezés fantasztikus. Ez a világtörténelemben a legkorábbi említés Odinról – mondta Lisbeth Imer, a Nemzeti Múzeum nyelvkutatója. Úgy véli, hogy ezek a rúnák kulcsfontosságúak lehetnek más, ősrégi rúnafeliratok értelmezéséhez.

Mivel a brakteátákon kis felület áll rendelkezésre, így általában kevés motívumot tartalmaznak. Ez lehet a király feje, egy korona, a király monogramja, vagy egy kereszt. Egész Észak-Európában nagyjából 200 feliratos brakteátát találtak. Azonban a legtöbb feliratnak nincsen jelentése. Általában rövid, valláshoz kötődő szavak szerepelnek rajtuk, vagy olyan feliratok másolatai, amelyeknek valaha volt értelmük, de a sokszori, pontatlan másolás következtében elvesztették azt.

A Vindelevfunnet brakteátáinak felirata részben vastagabb és élesebb, mint általában. Egy másik, most megtalált pénzérmének van egy „ikertestvére” az 1852-es leletből. Ezen azonban sokkal kevésbé olvasható a lenyomat. Az újonnan megtalált érme segítségével könnyebben értelmezhetővé válik a korábbi lelet felirata. Egy harmadik brakteátának is megtalálták az „ikertestvérét” Fyn szigetén, 1689-ben. Korábban csak találgattak, hogy mi állhat az érmén, de most, hogy megtalálták az élesebb, olvashatóbb verziót, Imer és Vasshus korrigálni tudják a korábbi feltételezéseket.

Forrás: Nettavisen

Egy 28 éves norvég a Forbes listáján

A Forbes magazin közzétett egy listát, amely azokat a 30 év alatti személyeket sorolja fel, akik nagy társadalmi befolyással rendelkeznek. Ezen a listán található a 28 éves norvég-afgán Pamir Ehsas is, aki a “Brighter Tomorrow” nevű szervezet alapítója és vezetője. A szervezet egy digitális platformon keresztül afganisztáni gyerekeket oktat. Eddig kb. 800 főnek tudtak oktatást biztosítani, és a következő 5 évben kb. 10 ezer gyermeket szeretnének elérni. Pamir Ehsas jogi gyakornokként is dolgozik a Brækhus ügyvédi irodában. Úgy véli, hogy a listán való szereplés segíthet megnyitni az ajtókat a Brighter Tomorrow-projekt számára, így bizakodva tekint a jövőbe. Tavaly a “Skam” című norvég sorozat színésze, Iman Meskini került fel a Forbes listájára. 

Forrás: ABC Nyheter

Nők, akik elsők voltak Norvégiában

Anna Rogstad volt az első női képviselő a norvég parlamentben. 1911-ben kezdett el képviselőként dolgozni, közel száz évvel a Stortinget 1814-es megalapítása után. Rogstad aktívan részt vett a nőket érintő ügyekben, többek között a nők szavazati jogának megszerzésében (1909 óta rendelkeznek szavazati joggal a norvég nők).

Aasa Helgesen volt Norvégia első női polgármestere 1926 és 1928 között a rogalandi Utsira településnek. Utsira önkormányzati testülete 1926-ban tizenegy nőből és egy férfiból állt.

Norvégia első női papja Ingrig Bjerkås volt. 1961-ben szentelték pappá a hedmarki Vang templomban. Egyike volt azoknak, akik egyetértettek abban, hogy a nőknek hozzáférést kell kapniuk a papi tisztséghez, ami komoly egyházi vitát váltott ki.

Kim Friele volt az első nő, aki 1963-ban nyíltan vállalta homoszexualitását Norvégiában. Életét a melegek és leszbikusok jogainak biztosításának szentelte. Friele fontos része volt annak a folyamatnak, aminek eredményeképpen 1972-ben dekriminalizálták a homoszexualitást, illetve ahhoz is hozzájárult, hogy 1977-ben megszűnjön a homoszexualitás, mint pszichiátriai diagnózis.

1978-ban Grete Waitz lett az első nő, aki megnyerte a New York-i maratont. Ezt követően még nyolc alkalommal nyert New Yorkban. Ő minden idők legtöbb győzelemmel rendelkező norvég női atlétája (pl. 1978-79-ben 50 versenyen vett részt, ebből 48-at megnyert). 

1981-ben Gro Harlem Brundtland lett Norvégia első női miniszterelnöke, aki három cikluson keresztül vezette az országot. Külföldön a Brundtland Bizottság vezetőjeként és az Egészségügyi Világszervezet főigazgatójaként szerzett magának hírnevet.

2005-ben a számi országgyűlés megválasztotta a számi parlament első női elnökét. Aili Keskitalo három ciklusban volt elnök. A számi parlament 1989-es megalakulása óta ő volt a legtöbb éven át a számi parlament elnöke.

2006-ban Cecilie Skog 48 nap és 22 óra alatt elérte az Északi-sarkot. Ezzel a teljesítménnyel ő lett az első norvég nő, aki elsétált az Északi-sarkra. Ezenkívül sikeresen megmászta mind a 7 világrész legmagasabb hegyét, és eljutott az Északi-sarkra, a Déli-sarkra és a Mount Everestre is.

2009-ben Inger-Marie Haaland volt az első nő, aki megnyerte a finnmarki kutyaszánhúzó versenyt. 2012-ben ismét első helyen végzett a hosszútávú szakaszon.

Ann-Kristin Olsen volt Norvégia első női rendőrfőnök-helyettese, rendőrfőnöke és Svalbard kormányzója. 2006-ban a Szent Olav-rend parancsnokává nevezték ki.

1912-ben Kristine Bonnevie lett Norvégia első női professzora. Országos és nemzetközi szinten is egyaránt fontos tudományos szerepet töltött be, különösen a tengerbiológia és kromoszómakutatás témájában.

Forrás: NRK

Eltolnák a russ-időszakot - Egyértelmű, hogy mi a fontosabb

Aslak Berntsen Husby, a Diákszervezet vezetője azt mondta a Dagsavisennek, hogy a diákszervezet már régóta szeretné áthelyezni a russ-ös időszakot. Nagyon jó javaslatnak tartja, hogy a bulizós időszakot a vizsgák utáni időpontra helyezzék át. Rengeteg diák számára fontos mind a russ, mind a záróvizsgák sikere, azonban nem szívesen választanak a kettő között, hisz nyilván senki nem akar a négy fal között ülve tanulni, míg a többiek buliznak. 

A russ régi hagyomány az országban, így a megszüntetésére irányuló javaslatoknak nincs létjogosultsága, egyszerűen csak meg kell reformálni. Ennek első lépése lehet a vizsgák utáni időszakra helyezése. 

Husby szerint, ha van valami, amit el kell kerülni, az az, hogy a felnőtt politikusok avatkozzanak bele a russ-ös időszak részleteibe. A Diákszövetség és az Oktatási Minisztérium jelenleg közösen dolgozik azon, hogyan tehetik biztonságosabbá a russ időszakát.

Forrás: Dagsavisen

1,5 milliárd betétdíjas terméket vittek vissza a boltokba

2022-ben 1,5 milliárd betétdíjas üveget és alumíniumdobozt gyűjtöttek be Norvégiában. A lillestrømi OBS-ba vitték vissza a legtöbb betétdíjas terméket az országban, több mint 8,5 milliót. Az üzlet még 2019-ben kapott olyan automatát, amibe egész zsákkal bele lehet önteni az üvegeket. Ez volt az első ilyen típusú automata Norvégiában.

Forrás: NRK

Stavangeri kiütés a rájátszásban

A norvég jégkorongliga rájátszásának negyeddöntőiben mindegyik csapat, amelyik megnyerte az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharc első két meccsét, a harmadik után is győztesen távozott. A címvédő Stavanger Oilers 13-0-ra ütötte ki a Lillehammert, a Vålerenga 6-2-re verte a Frisk Askert, a Storhamar 5-0-ra győzte le a Manglerudöt, a Sparta Sarpsborg pedig az ősi rivális Stjernent verte összességében simán 5-1-re. Ezek az eredmények azt jelentik, hogy a győztes csapatoknak már csak egy győzelem kell a rájátszás elődöntőjébe jutáshoz.

Forrás: NRK

Kik jutottak be az elődöntőbe?

A norvég jégkorongliga rájátszásának negyeddöntőinek mind a négy párharca a lehető leggyorsabban, négy meccsen eldőlt. A Stavanger Oilers ugyan nem érte el a 10-es határt gólokban, de így is simán 8-1-re verte a Lillehammert, ezzel négy meccsen 36-3-as gólkülönbséget alakított ki a címvédő. A 2022-es döntős Storhamar gólparádét rendezett a Manglerud ellen (12-1 lett a végeredmény), a Sparta Sarpsborg viszont megszenvedett a Stjernen ellen, és csak 4-3-ra nyertek (a győztes találatot Emil Lundberg szerezte 5 perccel a vége előtt). A Frisk Asker nem adta magát könnyen a Vålerenga ellen, hiszen 2-4-ről kiegyenlítettek 4-4-re, ezután viszont a Vålerenga Mika Partanen és Thomas Olsen góljaival eldöntötte a meccset és 6-4-re nyert. Az elődöntők párosításai az alábbiak: Stavanger Oilers-Sparta Sarpsborg, Vålerenga-Storhamar.

Forrás: VG

Hiányzik-e Haaland?

Március 7-én kiesett Erling Haaland korábbi csapata, a Borussia Dortmund a labdarúgó Bajnokok Ligájából. Ennek ellenére a szakértőként tevékenykedő egykori világklasszis csatár, Thierry Henry azon a véleményen van, hogy a német csapat összességében jobb lett Haaland nélkül, eredményesebben játszanak, és jobb lett a győzelmi mutatójuk is. 

Tavaly, amikor még Haaland is a német élvonalban játszott, a Dortmund 61%-át nyerte meg a meccseinek. A Chelsea ellen elszenvedett 2-0-s BL-vereség előtt ez az arány a 2022/23-as szezonban 63% volt. Micah Richards Henry érveire reagálva kifejtette, hogy nem arról van szó, hogy hiányzik-e Haaland Dortmundban. Az egykori Manchester City-játékos szerint minden játékos egy kicsit többet tesz bele a közösbe. 

Ståle Solbakken, a norvég válogatott szövetségi kapitánya még januárban elmondta, hogy szerinte abszurd dolog azt állítani, hogy Haaland nélkül jobb csapat lenne a Manchester City. A norvég gólgyáros idén eddig 34 meccsen 33 gólt szerzett és magabiztosan vezeti az angol labdarúgó-bajnokság élvonalának góllövőlistáját.

Forrás: Aftenposten

Új edző Kristiansandban

Miután az elmúlt fél évet új edző keresésével töltötte a Vipers Kristiansand női kézilabdacsapata, március 8-án bejelentették, hogy a szlovák Tomás Hlavatý lesz a csapat vezetőedzője. Ezt Morten Jørgensen, a Vipers sportbizottságának vezetője jelentette be. Jørgensen azt is hozzátette, hogy számukra a legideálisabb felállás az lenne, ha Hlavatý mellé tudnának még egy vezetőedzőt és egy segédedzőt szerződtetni. 

A 35 éves szlovák szakember volt az orosz Rosztov Don csapatának vezetőedzője, korábban már dolgozott az orosz női válogatottnál és a Győri ETO csapatánál is. A Vipers csapatához a 2022/23-as szezon előtt csatlakozott. Az eddig a csapatot irányító Ole Gustav Gjekstad és segítője Endre Fintland sem maradnak a csapatnál, a szezon végén mindketten távoznak. Mielőtt letették volna a voksukat Hlavatý mellett, több tapasztalt és sikeres edzővel is kapcsolatban állt a norvég csapat. A szlovák szakember (akinek a barátnője, a jobbszélsőként játszó Jana Knedlíková a Vipers játékosa) még korábban úgy nyilatkozott, hogy ha megkérdeznék a 30 legjobb kézilabda-edzőt Európában, mindegyik elvállalta volna Vipers Kristiansand irányítását.

Forrás: VG

Figyelmeztetést kapott a kapus

A norvég női kézilabda-bajnokság élvonalában a Vipers Kristiansand 18 győzelemnél jár 18 meccsen, miután március 8-án idegenben 36-31-re verték a második helyen szereplő Storhamar csapatát, ezzel 11 pontra növelve előnyüket az élen, amivel eldőlt, hogy az alapszakaszt ők fogják az első helyen zárni. 

A rangadón azonban volt egy kisebb incidens, miután a mérkőzés egyik játékvezetőjének, Charlotte Husomanovicnak figyelmeztetnie kellett a Vipers veterán kapusát, Katrine Lundét, hogy fogja már be a száját. A 42 éves kapuslegendát azután kellett figyelmeztetni, hogy meglehetősen hevesen tiltakozott csapattársa, Océane Sercien-Ugolin szerinte jogtalan kiállítása ellen. Lunde a TV2-nek nyilatkozva elmondta, hogy néha neki is bele kell szólnia az ítélkezésbe, és szerinte ez az, ami olyan nagyszerűvé teszi a kézilabdát. 

Ha a Vipers megnyeri a hátralévő négy meccsét, akkor ők lehetnek az első csapat a 2014/15-ös Larvik után, akik 22 meccsen 22 győzelemmel zárják az élvonal küzdelmeit. 

Forrás: VG