MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

Viken felbomlik

Viken fylkeskommune úgy döntött, hogy kérvényezi a parlamenttől a szétválasztását. A kérdést 49 igen és 38 nem szavazattal döntötték el. A döntés hosszú órákig tartó vita után született meg Gardermoenben, ahol a politikusok egy kétnapos megyei tanácsülésre gyűltek össze.

A feloszlatást megszavazó pártok a Munkáspárt, a Szocialista Néppárt, a Szocialista Néppárt, a Liberális Párt, a Zöld Párt, valamint egy független képviselő. Az ellenzők a H, V, KrF, MDG, Nyugdíjaspárt, Néppárt az útdíj ellen, valamint két független képviselő.

Amennyiben a Parlament jóváhagyja, Viken valószínűleg 2024-től oszlik fel. A kormány már korábban megígérte, hogy amennyiben a megye kéri a felosztást, a döntésüket támogatni fogják. Forrás: NRK

Troms és Finnmark is szétválik

Február 25-én pénteken a megyei közgyűlés 39:18-as szavazataránnyal meghozta a döntését arról, hogy a nemrég egyesült két megye, Troms és Finnmark is szétválik.

A két eredeti megyét 2020 január 1-én egyesítették a Solberg-kormány alatt, és csupán 5 hónappal később már kérték a szétválasztásukat. A szétválás 2024. január 1-én fog megtörténni, és a korábbi megyehatárok nem változnak.

A jelenlegi kormány március 1-ét tűzte ki határidőnek azoknak a megyéknek és önkormányzatoknak, akiket korábban kényszerrel csatoltak össze a korábbi kormányzat alatt, hogy szétválásukról döntsenek.

Forrás: VG

Megugrott az üzemanyagár

Az ukrajnai válság következtében a Circle K február 25-én délelőtt megemelte mind a benzin, mind a dízel árát. Sok helyen a benzin ára 22 korona felett volt literenként, míg a gázolajé 20 korona felett.

Knut Hilmar Hansen, a Circle K kommunikációs vezetője mindezt a benzin, dízel és bioüzemanyag magas beszerzési árával magyarázza. Egy európai háború nagy hatással van az energiaárakra és ehhez még hozzájárulnak a magas kiadások is, így eredményezve rekordmagas üzemanyagárakat - mondja Hansen.

Az adók az üzemanyagok árának mintegy 60 százalékát teszik ki. A vételár, vagyis amit a Circle K-nek fizetnie kell az üzemanyagért a nemzetközi piacon, alig több, mint az ár 30 százaléka. Az utolsó, mintegy 10 százalék - a cég szerint - a társaságok üzemanyag- értékesítésével kapcsolatos költségek fedezésére szolgál.

Az üzemanyag felvásárlási árát több tényező is befolyásolja: a kőolaj árán kívül a nemzetközi üzemanyag-kínálat és kereslet, illetve a valutaárfolyam is. Továbbá a benzin és gázolaj árát a benzinkutakon a bioüzemanyagok felvásárlási ára is befolyásolja, hiszen ezt hozzákeverik a norvég piacon értékesítette benzinhez és gázolajhoz. A Circle K a jövőbeli árak alakulásáról nem nyilatkozott.

Forrás: E24

Megnőtt az ittas vezetések száma a járvány óta

A közlekedésbiztonsági rendészet helyi vezetője úgy gondolja, az otthoni munkavégzés hozzájárulhatott ahhoz, hogy többen fogyasztanak alkoholt a hétköznapokon is - ez pedig most, hogy a legtöbben újra bejárnak az irodába dolgozni, a másnaposan való vezetéshez vezet.

Bár az ittas vezetésen kapott sofőrök száma hosszú éveken keresztül stabil volt, a járvány után észrevehetően megugrott, állítja Ander Sjøtrø, a közlekedésbiztonsági rendészet közép-norvégiai régiójának vezetője. Korábban 450 ellenőrzött sofőr közül átlagosan egynél mutattak ki túl magas véralkohol-százalékot, most azonban 150-ből egynél. Sjøtrø azért megjegyzi, hogy ez nem hivatalos statisztika, hanem a rendőrség saját megfigyelése, és bár ezért pontos információik nincsenek arról, hogy mennyivel rosszabb a helyzet most, mint a járvány előtt, mégis aggasztónak tartják a számok megemelkedését.

Sjøtrø azt is kiemeli, hogy a járvány alatt fertőzésvédelmi szempontok miatt egy időben nem végezhettek szondáztatást, így az ellenőrzések elrettentő ereje nem tartotta vissza a sofőröket a vezetés előtti iszogatástól. Azt, hogy a szonda a kelleténél magasabb értéket mutat, sokan azzal magyarázzák, hogy előző este ittak egy-két pohárral. Sjøtrø szerint az, ha valakit elkapnak egy ilyen ellenőrzés során, fordulópontot jelenthet az illető életében, és alkoholhoz fűződő egészségesebb szokások kialakulásához vezethet.

Mivel az utóbbi időben többen is aggodalmukat fejezték ki a tendencia kapcsán, a számokat rendszerezni fogják, és alaposabb elemzést készítenek, hogy valós képet kaphassanak a járvány alatti alkoholfogyasztási szokások megváltozásának autóvezetésre gyakorolt hatásáról. Addig is arra biztatnak mindenkit, hogy egy átmulatott este után másnap inkább ne üljenek autóba sofőrként, hiszen minden ember szervezetében más gyorsasággal bomlik le az alkohol, így sosem lehet tudni, hogy másnapra teljesen kijózanodik-e valaki.

Forrás: NRK

Az ukrán háború miatt a koronaherceg megszakította nyaralását

Az Ukrajnában kitört háború miatt a királyi család úgy döntött, megszakítja a Harald király születésnapja alkalmából szervezett külföldi családi ünnepséget, így Haakon koronaherceg és a koronahercegnő csütörtökön hazautazott.

Sven Gj. Gjeruldsen, a Palota kommunikációs vezetője azt mondta az NTB-nek, hogy a trónörökös és a koronahercegnő hazatérnek, de nem árult el semmit arról, hogy pontosan mikor érkeznek. Azt sem közölték, hogy a királyi család többi tagja mikor tér haza. Forrás: VG

Az ország legjobban fizetett szakmái

A Norvég Statisztikai Hivatal (SSB) a közelmúltban tette közzé 2021-re vonatkozó adatokat a különböző szakmákban jellemző átlagkeresetekről.

A lista élén a kereskedelmi és hajózási brókerek állnak 115.060 NOK havi átlagbérrel. A Norvég Statisztikai Hivatal szerint a szakma annak ellenére vezeti a listát, hogy az előző évhez képest havonta mintegy 7000 koronával csökkent a fizetésük. Őket az olaj- és gázkitermelésben dolgozó vezetők követik (110.850 NOK).

A lista másik végén többek között a gyorséttermi dolgozókat, a kávézók személyzetét (30.060 NOK), állattenyésztési segédmunkásokat (28.110 NOK), pincéreket (31.450 NOK) és kérdezőbiztosokat (30.120 NOK) találjuk.

A tavalyi évben a férfiak bruttó havi átlagkeresete ágazattól függetlenül 53 710 NOK, a nőknek pedig 47 190 NOK volt.

Forrás: VG

Ezért olyan magasak az áramárak

Valószínűleg nem meglepő, hogy az áram árát leginkább a hőmérséklet és a csapadék befolyásolja. Talán az már nem ennyire nyilvánvaló, hogy az áram árára a szén, a dollár és az euró árfolyama, valamint a szén-dioxid ára is hatással van, valamint az árszínvonalat a kereslet-kínálat is nagyban meghatározza; vagyis mennyit termelnek, és mennyit fogyasztanak.

A villamosenergia-árakat Norvégiában az észak-európai energiapiac határozza meg. Norvégiának nincs saját árampiaca, de része egy nagyobb piacnak, amely Norvégiából, Svédországból, Finnországból, Dániából és más észak-európai országokból áll. Emellett Norvégia közvetlenül vagy közvetve olyan országokkal is integrálódott, mint Anglia, Németország, Lengyelország és Hollandia.

Az időjárás nagyban befolyásolja az áram árát

Ha télen hideg van, akkor sok elektromos áramot használunk fel. Ha kevés a szél és a csapadék, akkor az energiatermelés csökken. A magas fogyasztás és az alacsony termelés ilyen kombinációja a villamosenergia-árak növekedéséhez vezethet. A villamos energia vásárlása és értékesítése úgy történik, hogy minden áramtermelő közli, hogy mennyit tervez megtermelni, a végfelhasználó cégek pedig azt, hogy mennyi áramra van szükségük. Az áram ára a kereslet és kínálat alapján kerül meghatározásra a NordPool áramtőzsdén, ahol mindenki mindenkivel kereskedik.

Ezért ahhoz, hogy olcsó áramhoz juthassunk, sok tényezőnek kell kedvezően alakulnia: csapadék, hőmérsékleti viszonyok, import és export, a szén és gáz ára, a dollár árfolyama, az euró árfolyama, a széndioxid ára, az atomerőművek, a megnövekedett termelés, valamint az áramfogyasztás mennyisége. Miért ilyen magasak most az áramárak?

• Magas a gáz ára

A norvég villamosenergia-piacot nagyban befolyásolja a gáz ára, mivel ez az egyik legfontosabb energiaforrás más európai országokban. Norvégia számos külföldi kábelen keresztül kapcsolódik az európai villamosenergia-piachoz. A gáz ára jelenleg hatszor magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

• Rendkívül magas a szén ára

Az európai energiatermelés egy része még mindig szénenergiából áll. Ez a gázárakhoz hasonlóan befolyásolja az áramárakat itt Norvégiában. A szén ára szintén rekordmagasságra emelkedett az elmúlt évben.

• Drágultak a klímakvóták

Az EU üvegházhatás-csökkentési tervének fontos részét képezik a klímakvóták. Ezek bizonyos mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásához való jogként jelennek meg. Az évek során a kvóták száma meredeken csökkent, így a nem megújuló forrásból származó villamos energia előállítása drágábbá válik.

• Kevesebb víz van a víztározókban

Norvégia teljes energiatermelésének 96%-a vízenergiából kerül előállításra, ami általában megfizethető áramot jelent számunkra. Azonban ha nagy ingadozások mutatkoznak a csapadékellátásban a száraz nyár és a csapadékos ősz miatt, valamint ez a szén-, a gáz- és a széndioxid-kibocsátás egekig szökő árával párosul, az áram ára nagyon magas lesz.

• Külföldi áramkábelek

A közelmúltban két új külföldi áramkábelt létesítettek Dél-Norvégiában. Ezek lehetővé teszik, hogy Norvégia áramot exportáljon, amikor áramfelesleggel rendelkezik, ugyanakkor importáljon, ha áramhiány van. Ezek az új kábelek megnövelik az áram átlagárát, mert itt Norvégiában szűkös vízenergia-forrásunk van, Európában pedig drága a gázenergia. Minél több külföldi kábelünk van, annál nagyobb mértékben befolyásolják a norvégiai áramárakat a délebbre fekvő Európai országok energiaárai. Például a németországi áramárak nagyban befolyásolhatják a norvég áram árát, hisz ha kevés víz van a tározókban, Norvégia kénytelen importálni.

• Túl kevés szél Európában

Európában az utóbbi időben meglehetősen alacsony a szélenergia-termelés, ami szintén hozzájárul a magas áramárhoz. A közelmúltban Európa északi és középső részein a szokásosnál sokkal kevesebb szél fújt.

Forrás: Motkraft

KÜLPOLITIKA

Norvég szakértőt választottak az ENSZ egy szakértői csoportjának élére

Jørn Osmundsent választotta az ENSZ a nukleáris fegyverek leszereléséért felelős szakértői csoport élére. A csoport 25 tagállam képviselőiből áll, melyből 5 tag az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja. A szakértői csoport célja a nukleáris fegyverek teljes felszámolása a világban, összhangban az 1968-ban aláírt atomsorompó egyezménnyel (Treaty on the Non-Proliferation of Nuclear Weapons). Forrás: Regjeringen

Norvégia növeli az afganisztáni humanitárius támogatását

Az ENSZ becslései szerint 24 millió afgánt fenyeget akut élelemhiány, és 2022-ben humanitárius segítségre és védelemre lesz szükségük. Egymillió gyermek halhat éhen, ha a segély nem érkezik meg időben. Ez a helyzet a sokéves konfliktus, klímaváltozás, aszály és gazdasági összeomlás eredménye.

Az egészségügyi rendszer túlterhelt, és különösen a nők és a lányok nem férnek hozzá a kritikus egészségügyi szolgáltatásokhoz. Norvégia ezért most 86 millió NOK-kal növeli az Afganisztánnak nyújtott humanitárius segélyt. A támogatást norvég humanitárius szervezeteken (Norwegian Refugee Council, Vöröskereszt, Save the Children, Norcap) keresztül juttatják el. Norvégia eddig 186 millió NOK humanitárius segélyt nyújtott Afganisztánnak és az afgán menekülteket befogadó szomszédos országoknak. Ezen felül Norvégia továbbra is fejlesztési segítséget nyújt az afgánoknak az ENSZ-en, Világbankon és civil szervezeteken keresztül.

Forrás: Regjeringen

Az ukrán válság norvég források alapján

Jens Stoltenberg, a NATO jelenlegi főtitkára (és Norvégia következő jegybankelnöke) mélységesen elítéli az Oroszország által előidézett biztonságpolitikai válságot. Február 22-én a NATO rendkívüli ülést hívott össze az ukrán helyzet értékelésére. Stoltenberg egyértelműen kijelentette, hogy elítéli Moszkva döntését a szakadár területek, Luhanszk és Donyeck függetlenségének elismerésével kapcsolatban. Ezzel a döntéssel Moszkva destabilizálta Ukrajnát, és beavatkozott az ország területi integritásába. Továbbá szolidaritásáról és támogatásáról biztosította Ukrajnát, és külön kiemelte, hogy milyen fontos, hogy Ukrajna ne reagáljon támadóan az orosz provokációra. Oroszország az elmúlt hónapok során hatalmas katonai jelenlétet épített ki Ukrajnában és környékén, így Fehéroroszországban is. Oroszországban jelenleg több, mint 150 000 katona, vadászgép és támadóhelikopter áll készen. Stoltenberg úgy véli, hogy minden jel arra mutat, hogy Oroszország továbbra is teljes körű támadást tervez Ukrajna ellen. Az oroszok legutóbb 2014-ben szállták meg Ukrajnát, amikor annektálták az ukrán Krím-félszigetet. Stoltenberg azt is kijelentette, hogy Oroszország több éve jelen van Luhanszkban és Donyeckben is titkos hadművelet formájában, de ezt Moszkva tagadja.

December közepén Oroszország bejelentette követeléseit az Egyesült Államoknak és a NATO-nak:

• A NATO-nak le kell állítania a keleti terjeszkedését. Azok az országok, amelyek korábban a Szovjetunió részei voltak, és ma nem tagjai a NATO-nak, a jövőben nem válhatnak azzá. Más európai országok sem, amelyek jelenleg nem tagok, nem csatlakozhatnak a szövetséghez.

• Ukrajna és Grúzia NATO csatlakozásának lehetőségét vissza kell vonni. Sosem lehetnek NATO tagok.

• A NATO és Oroszország nem telepít fegyveres erőket olyan országokba, ahol 1997 májusa előtt nem voltak jelen. Ez a NATO-erők kivonását jelenti Lengyelországból, Csehországból, Lettországból, Litvániából, Észtországból, Bulgáriából és Romániából.

• Nem szabad katonai gyakorlatokat tartani Oroszország és egy NATO-ország határa közelében. Ez Norvégiát, Észtországot, Lettországot, Litvániát és Lengyelországot érinti.

• Az Egyesült Államok és Oroszország sem küld haditengerészeti hajókat és repülőgépeket olyan területekre, ahol megtámadhatják egymást.

• Oroszországnak és az Egyesült Államoknak nem lesz nukleáris fegyvere a saját területén kívül. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok nem tárolhatna nukleáris fegyvereket Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Olaszországban.

• Oroszország és az Egyesült Államok nem telepít közepes hatótávolságú rakétákat olyan területekre, ahol azok elérhetik a másik fél területét.

Oroszország írásos választ követelt a NATO-tól és az Egyesült Államoktól. A választ január közepén megkapták, de annak tartalmát titkosították.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én úgy döntött, hogy függetlennek ismeri el a kelet-ukrajnai Luhanszkot és Donyecket. Arra is figyelmeztetett, hogy veszély esetén Oroszország "békefenntartó" erőket küld a két szakadár régióba. Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök február 22-én azt mondta, hogy orosz erők tartózkodnak Ukrajnában. Ezt később a miniszterelnöki hivatal visszavonta. Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes még aznap megcáfolta, hogy orosz erőket küldtek volna Donyeckbe és Luhanszkba. Norvégia külügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy orosz invázióra kell készülni, és hozzátette, hogy nincs bizonyíték arra, hogy jelenleg orosz katonai erők tartózkodnának Ukrajnában. Az Európai Unió és az Egyesült Államok gazdasági és pénzügyi szankciókat vezettek be Oroszország ellen. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, örül annak, hogy más országok szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben.

Február 24-én reggel megváltozott a világ. Ukrajna hadiállapotot hirdetett. Hajnalban átfogó támadást indított az orosz haderő Ukrajna ellen: a kezdetben meghirdetett célokkal ellentétben nem csupán a keleti régiókban, hanem egész Ukrajnát megtámadták. Ez a második világháború óta a legnagyobb katonai támadás egy európai ország ellen. A NATO-nak jelenleg nincsenek katonai erői Ukrajnában, és nem is terveznek küldeni.

Az ENSZ menekültügyi főbiztosa figyelmeztetett, hogy Ukrajnában gyorsan romlik a helyzet, és felszólította a szomszédos országokat, hogy tartsák nyitva határaikat a biztonságos menedéket kereső emberek előtt. 14 órakor Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az ukrán helyzetről. Forrás: NRK

Norvég sajtótájékoztató az ukrán helyzetről

Norvégia határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni katonai támadását, ami súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, és drámai következményekkel jár Ukrajna civil lakosságára nézve.

Jonas Gahr Støre kihangsúlyozta, hogy a norvég hatóságok figyelemmel kísérik a helyzetet. Egyelőre a norvég területeken nem figyeltek meg fokozott katonai tevékenységet. Emellett Norvégia kiáll szövetségesei és az ENSZ mellett abban a követelésben, hogy Oroszország azonnal állítsa le a támadást, és keressen békés megoldást.

Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter ma találkozott Ukrajna nagykövetével, hogy megvitassák a helyzetet. Norvégia 250 millió korona azonnali humanitárius segítséget ajánlott fel Ukrajnának, amit a Vöröskereszten és norvég nonprofit szervezeteken keresztül kíván eljuttatni az országba.

A norvég hatóságok felkészültek arra, hogy a háborús helyzet menekültekhez vezet, ezért Norvégiának és más európai országoknak is ki kell állniuk értük. Oroszország lépései veszélyeztetik Európa stabilitását és biztonságát, de ugyanakkor a szomszédság miatt fenn kell tartani a párbeszédet is.

A norvég ukrajnai nagykövetség átmenetileg bezárt, de a külügyminisztérium felvette a kapcsolatot minden norvég állampolgárral, aki regisztrálta az ukrajnai tartózkodását.

Forrás: Regjeringen

KULTÚRA, OKTATÁS

Önkénteskedő nyugdíjasok

Egy nemrég készített felmérés szerint a norvég nyugdíjasok önkéntes munkákon keresztül évi 29 milliárd NOK értékben járulnak hozzá a társadalom működéséhez. Megfelelő erőfeszítéssel ez az összeg 2035-re megduplázható. A nyugdíjasok 15 500 évnyi önkéntes munkát végeztek különböző csoportokhoz, szervezetekhez és önkéntes központokhoz kapcsolódva, míg 36 200 évnyi időt töltöttek informális önkéntes szerepvállalással, ilyen például a szomszédnál végzett fűnyírás vagy a strandokon a műanyag hulladék összegyűjtése. El kell felejteni azt, hogy az idősek megnövekedett száma csak kihívásokat és költségnövekedést jelent, vagy hogy elsősorban az idősek azok, akik az önkéntes munkák kedvezményezettjei. Az aktívabb idősek, akik az idejük nagy részét önkénteskedéssel töltik, nagy erőforrást jelentenek és milliárdokat takarítanak meg a társadalomnak - hangsúlyozza Wenche Halsen, az Idősbarát Norvégia Központ vezetője. Anette Trettebergstuen kulturális és esélyegyenlőségi miniszter szerint a nyugdíjasok fantasztikusan értékes erőforrást jelentenek az önkéntes mozgalomban országszerte. Erőfeszítéseik kulcsfontosságú hozzájárulást adnak a találkozóhelyek létrehozásához, az integrációhoz és a kis- és nagyobb helyi közösségekben való részvételhez. Az önkéntesség egy óriási erőforrás, melynek szépsége abban rejlik, hogy azok, akik végzik, azok, akik felé végzik és a társadalom is gazdagodik általa.

Forrás: Aldersvennlig

SZÍNES HÍREK

Lefagyott a sífutó pénisze

A pekingi téli olimpián többször is farkasordító hidegben kellett versenyezniük a sportolóknak, kiváltképp a csangcsiakoui hegyekben, ahol többek között a sífutóviadalokat is rendezték. Nemegyszer előfordult, hogy megváltoztatták az adott szám időpontját, hogy elkerüljék az embertelen körülményeket.

A leginkább embert próbáló számot, a férfiak 50 kilométeres versenyét is 30 kilométerre kellett rövidíteni, mert a szervezők féltek az esetleges fagyási sérülésektől. És volt, aki így sem úszta meg. Ha valaki, akkor Remi Lindholm (24) sífutó az, aki a legnagyobb bizonyossággal állíthatja, hogy Pekingben igen hideg volt.

A finn Remi Lindholm 76 perc alatt teljesítette a távot, majd a beérkezése után egyből melegítőpárnákat vett magához. Később a finn a sajtónak elmondta, hogy lefagyott a pénisze.

-Kitalálják, melyik részem fagyott le? Ez volt életem legrosszabb versenye, tulajdonképpen a folyamatos küzdelemről szólt. Aztán amikor a célban kezdtem felmelegedni, jött az elviselhetetlen fájdalom - részletezte a történteket Lindholm, aki nem adta fel, és a 28. helyen végzett.

Talán hihetetlen, de nem először volt része ebben a kellemetlen élményben a 24 éves sífutónak, ugyanis tavaly épp egy finnországi versenyen már egyszer megtapasztalta ezt az érzést. A finn Remi Lindholm végül a 28. helyen végzett, 4 perc és 22 másodperccel lemaradva az élre befutó Alekszandr Bolsunov mögött.

Az ötven (harminc) kilométeres sífutásban a norvég Simen Hegstad Krueger a harmadik, a szintén norvég Sjur Roethe pedig az ötödik helyen végzett.

Forrás: Dagbladet, Index, Olympics.com

SPORT

Bodøi találkozás egy régi ismerőssel

Miután február 17-én komoly meglepetésre a norvég bajnok Bodø/Glimt idegenben 3-1-re legyőzte a Celticet a Konferencia Liga nyolcaddöntőjébe jutásáért rendezett párharc első meccsén, a második meccs is meglepő eredményt hozott. Hazai pályán, az Aspmyra stadionban a norvég csapat 2-0-ra verte neves riválisát, ezúttal Hugo Vetlesen és Ola Solbakken góljaival. A Bodø 5-1-es összesítéssel ütötte ki a Celticet. A sorozat nyolcaddöntőjének pénteki sorsolásán a holland AZ Alkmaart húzták ki ellenfélnek. Ez a párharc abból a szempontból lesz érdekes, hogy a holland csapatot erősíti az a Håkon Evjen, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy a Bodø 2019-ben az Eliteserien második helyén végzett. Mellette még Aslak Fonn Wittry és Fredrik Midtsjø alkotja az alkmaari norvég különítményt. Az odavágó március 10-én lesz, a visszavágót március 17-én rendezik. Forrás: NRK

Granerud a dobogón

Halvor Egner Granerud egészen a második helyig ugrott a férfi síugrók nagysáncos versenyén a finnországi Lahtiban. Egy ponton még vezetett is, 268,2 ponttal az akkor második helyen álló lengyel Piotr Zyla előtt. Ám az osztrák Stefan Kraft mindkettejüknél nagyobbat ugrott, és 283,1 ponttal alaposan elverte a mezőnyt. Granerud a Viaplaynek elmondta, hogy elégedett a helyezésével, de azt érzi, hogy annál sokkal több van benne, mint amennyit ma kiadott. A többi norvég versenyző kimondottan rossz napot zárt. Marius Lindvik csak a 11. lett, Robert Johansson a 23. Daniel André Tande a 25. Robin Pedersen pedig a 26. helyen végzett. Lindvik az első ugrása után csak a 22. helyen állt, innen a 11. helyre azt lehet mondani, hogy a veszteségek minimalizálása. Forrás: VG

Norvég siker az Ifjúsági Világkupán

Maren Kirkeeide végzett az első helyen a női biatlonosok Soldier Hollowban megrendezett Ifjúsági Világkupa-futamában. A norvégok versenyzője hiba nélkül lőtt fekvő helyzetből, állólövés után viszont teljesítenie kellett egy büntetőkört, ami után 6,3 másodperccel a szlovén Lena Repinic mögé ért vissza. De Kirkeeide nem adta fel és kiváló hajrát bemutatva 7,5 másodperc előnnyel megnyerte a futamot szlovén vetélytársa előtt. A bronzérem a német Iva Morich nyakába került, aki 9 másodperccel maradt le az első helyről. Ami a többi norvég résztvevőt illeti, Guro Femsteinevik szintén eséllyel pályázott a győzelemre, de az állólövés után két büntetőkört kellett teljesítenie és végül csak a 14. helyen végzett. Emilie Stavik négy büntetőkört követően a 26. helyen fejezte be a versenyt. Forrás: NRK

Alakul a szupercsapat

Még február 24-én jött a hír, hogy Christian Berge munkája a norvég férfi kézilabda-válogatott élén a végéhez ért. Február 25-én délben Kolstad Håndball sajtótájékoztatót tartott, ahol bejelentették a 48 éves szakvezető érkezését. Saját elmondása szerint szeretne úgy edzősködni, hogy benne legyen a napi szintű fejlődésben, hogy jó játékosokat és jó csapatot tudjon felépíteni. Majd azzal folytatta, hogy a válogatottnál sok az üresjárat, és hiányzik neki egy idő után, hogy a partvonalról dirigálhasson. Berge a Kolstad élén már március elsejétől megkezdi a munkáját, és május 1-ig egyszerre lesz a klub edzője és a válogatott szövetségi kapitánya. Új klubjával szerződése 2024 nyaráig szól.

Forrás: NRK

Századmásodpercek küzdelme

Johannes Høsflot Klæbo február 26-án megszerezte 48. Világkupa-győzelmét Lahtiban a szabadstíluső férfi sífutás 1,6 km-es sprintszámában, miután legnagyobb riválisa, az orosz Aleksandr Bolsjunov korán kiszállt. Klæbo a harmadik helyen haladt, de sikerült megelőznie a francia Lucas Chanavatot. A küzdelem végeredményét csak a célfotó tudta egyértelműen eldönteni, a felvételek tanúsága szerint Klæbo egy hajszálnyival előbb szelte át a célvonalat, így az ő nyakába került az aranyérem, Chanavat lett a második. Számokban ez azt jelenti a norvégok kiválósága négy századmásodperces előnnyel végzett az első helyen. A dobogó harmadik fokát is egy norvég foglalhatta el, mégpedig Sindre Bjørnestad Skar. A futam harmadik norvég versenyzője, Håvard Solås Taugbøl a negyedik helyen végzett.

Forrás: Aftenposten