MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Tovább növekedett a norvég gazdaság

Az idei harmadik negyedévben is növekedett a gazdaság, de most a szolgáltatói ágazat és nem az energiatermelés húzta azt felfelé. A szolgáltatás mellett még a halászat és az ipar egy része is jól szerepelt, így az úgynevezett szárazföldi gazdaság (olajiparon kívül) 0,8%-kal emelkedett a várt 0,4% helyett. 

Bár mindez szép és jó, de a termelékenység növekedése továbbra is alacsony, és a norvég gazdaság egyértelműen a recesszió felé tart - írta a Handelsbanken (a második negyedévben ugyanis 1,2%-kal nőtt a szárazföldi BNP (bruttó nemzeti termék)).    

A szolgáltatóiparból leginkább az ingatlan-szolgáltatás és az árukereskedelem tűnt ki, de a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a kulturális szolgáltatások, illetve a közlekedési ágazat is jelentős szerepet játszott a gazdaság növekedésében.

Mindemellett a olajipar és a külföldi hajózás aktivitása 7,6%-kal nőtt.

A magas áremelkedés (áram, üzemanyag és élelmiszer) azonban továbbra is jelentősen befolyásolja a norvég gazdaságot. A bérek ugyan emelkedtek a harmadik negyedévben, de mindez igen csekély az áremelkedésekhez képest, és ez jelentősen kihat a háztartások vásárlóerejére.

Az áremelkedések megterhelték a gazdasági életet is, de úgy tűnik, hogy legtöbben érvényesíteni tudták a megnőtt költségeket az eladási árakban.

Bár a norvég munkaerőpiacot régóta a feszesség és az alacsony munkanélküliség jellemezte, mégis 0,5%-kal tovább nőtt a foglalkoztatottság az utolsó negyedévben- főleg a szállásadók esetén, a vendéglátásban, valamint a szakmai, tudományos és műszaki szolgáltatásokban.

Forrás: E24

A kormány szeretné felülvizsgálni a külföldi örökbefogadások rendszerét

Az elmúlt években több médium is írt olyan külföldről érkező örökbefogadottakról, akik saját állításuk szerint illegálisan kerültek Norvégiába. 2020-ban az NRK számolt be John Erik Arsheim ügyéről, akit több, mint 30 éve raboltak el biológiai családjától Kolumbiában, és fogadtak örökbe Norvégiában. A cikk megjelenését követően többen is megkeresték Arsheimet, olyanok, akik kételkednek a saját örökbefogadási történetükben. A kormány most átvizsgálja a nemzetközi örökbefogadás rendszerét.

– Azt látjuk, hogy más európai országok vizsgálatai során törvénysértésekre derült fény, és szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy nálunk ilyen esetek nem történtek – mondta Kjersti Toppe (Sp) gyermek- és családügyi miniszter az NRK-nak.

Vannak olyan, örökbefogadottakkal kapcsolatban álló szervezetek, akik ezzel nem értenek egyet, hiszen hozzájuk több olyan bejelentés is érkezett, amelyeknél az örökbefogadott törvénytelenséget fedezett fel az ügyével kapcsolatban.

A nemzetközi örökbefogadási rendszer felülvizsgálatért a Gyermek-, Ifjúsági és Családügyi Igazgatóság (Bufdir) felelős, ők először belső vizsgálatot indítanak. A rendszert kritizáló szervezetek a hírre csalódottan reagáltak, szerintük a Bufdir nem képes valóban kritikusan tekinteni a saját rendszerére. Ők hosszútávú vizsgálatokat szeretnének, amelyek kiterjednek az örökbefogadás előtti, alatti és utáni időszakra is, és szeretnének ennek a vizsgálatnak részesei lenni, az adatokhoz hozzáférni. 

Toppe szerint a felülvizsgálat főként más országok eredményein fog alapulni, azt próbálják kideríteni, hogy Norvégia ugyanazokkal a résztvevőkkel dolgozott-e, mint akiknél törvénysértést fedeztek fel. Ellenőrzik, hogy vannak-e a norvég rendszerben is olyan gyengeségek, ahol fennállhat a jogsértés veszélye, de nem mennek végig egyedi eseteken. Az örökbefogadottakkal foglalkozó szervezetek szerint fontos információk vesznek el, ha az egyedi eseteket nem vonják be a vizsgálatba

Forrás: NRK

Mindig is tiszteltem Sumaya-t

November 15-én reggel Sumaya Jirde Ali író, szerkesztő és költő közzétette, hogy három héttel ezelőtt a részeg Atle Antonsen színész, humorista rasszista zaklatásának esett áldozatul. A férfi állítólag többször is azt mondta neki, hogy fogja be a száját, hogy "túl sötét bőrű vagy ahhoz, hogy itt legyél", és megragadta a karját. Sumaya Jirde Ali feljelentette Antonsent a rendőrségen gyűlöletbeszéd miatt. Antonsen egy Facebook-bejegyzésben kért bocsánatot, amelyben elismerte a dolgot, és leírta, hogy nagyon bánja, amit tett. Arról is írt, hogy át kell értékelnie az alkoholhoz fűződő viszonyát, továbbá hogy Jirde Alit egy példaképnek tartja. Jirde Ali Facebook-bejegyzésében igyekszik igazságosan megítélni Antonsent, megemlítve azt, hogy a férfi támogató üzenetet küldött neki, amikor pár éve rengeteg rasszista bántalmazás érte. 

Az eset nagy port kavart a közösségi médiában. A hozzászólások többsége támogatja Sumaya-t, de vannak olyanok is, akik hazugsággal vádolják és rasszista megjegyzéseket tesznek. Megjelenik a bagatellizálás és az áldozathibáztatás is, többen azzal mentegetik Antonsent, hogy csak viccelt, amin nem szabad megsértődni. Jirde Ali egyszer már átmenetileg visszavonult a nyilvánosságtól, miután 2018-ban számos halálos fenyegetést és rasszista megjegyzéseket kapott. Kamzy Gunaratnam, a Munkáspárt főképviselője szerint a rasszista gyűlöletbeszéd miatt a kisebbségi hátterű emberek nem szívesen beszélnek nyilvánosan. A politikus felhívja a figyelmet a bocsánatkérés fontosságára, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ilyen viselkedésnek következményei vannak. 

Forrás: UTROP

Stoltenberg a lengyelországi rakétákról

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szerint a keddi robbanásokat Lengyelországban valószínűleg olyan ukrán légvédelmi rakéták okozták, amelyekkel megpróbálták kivédeni az orosz rakéták támadását. 

- De tisztáznunk kell valamit. Ez nem Ukrajna hibája. Oroszországot terheli a felelősség, hogy folytatja a törvénytelen háborút - tette hozzá Stoltenberg.  

Azt is mondta, hogy a Lengyelországban történt robbanások is azt mutatják, hogy az Ukrajnában zajló háború továbbra is veszélyes helyzeteket okoz, és hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin felelős a háborúért. 

- Ez azzal egyidőben történt, hogy Putyin egy új rakétatámadási hullámot indított ukrán települések ellen, amely ukrán épületeket és civileket veszélyeztetett -mondta a NATO főtitkára. Azt mondta, semmi jel nem utal arra, hogy Oroszország támadást tervezne indítani a NATO ellen, és a lengyelországi robbanások egy szándékos támadás eredményei. 

Megerősítette, hogy Lengyelország nem tart igényt arra, hogy a 4. cikkely alapján összehívjanak egy megbeszélést.

 - Aggódtunk, amikor megkaptuk az üzeneteket, és mindenekelőtt sajnáljuk, hogy két halálos áldozatot követelt az esemény - mondta Stoltenberg. Megerősítette, hogy a NATO készen áll arra, hogy az ilyen szituációkat úgy kezelje, hogy megakadályozza a helyzet további súlyosbodását. 

Forrás: TU

Robbanóanyagokat találtak az Északi Áramlatnál

A robbanóanyag maradványait az Északi Áramlat vezeték és a környező tengerfenék alapos vizsgálata után találták meg. A csőkomplexumban több "idegen tárgyat" találtak, rajtuk robbanóanyag nyomaival, közölte a svéd Mats Ljungqvist ügyész sajtóközleményében.

Ljungqvist vezeti az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékében történt robbantásokkal kapcsolatos, folyamatban lévő előzetes vizsgálatokat. A gázvezetékeknél, amelyek Oroszország és Németország között futnak, szeptember 26-án két erős robbanást érzékeltek a Balti-tenger mélyén a Svédországban és Dániában található mérőállomásokon. Szokatlan nyomásesést követően szivárgást fedeztek fel a dán Bornholm-sziget közelében. A gáz négy lyukból áramlott ki az Északi Áramlat 1-et alkotó két vezetéken, a Balti-tenger felszínén is látszott az esemény. A lyukak közül kettő svéd, kettő pedig dán vizeken volt. A szeizmikus mérések kimutatták, hogy a robbanások néhány órával a szivárgás felfedezése előtt történtek.

Az Expressen svéd újság szerint az egyik sérült gázcsőről víz alatti drónokkal készített képek azt mutatták, hogy a csőből legalább 50 méter eltűnt. A gázszivárgás metángázfelhő kialakulásához vezetett Norvégia és Svédország felett. A svéd és dán nyomozók gyorsan megállapították, hogy az eset valószínűleg nem véletlen baleset volt, a svéd ügyész most durva szabotázsnak minősíti az esetet, a nyomozás pedig folytatódik, melynek célja többek között annak kiderítése, hogy ki állhat a háttérben.

Napokkal a robbanás előtt két ismeretlen hajó haladt el a terület mellett, ahol később a robbanás történt.  A hajók kikapcsolták az AIS nyomkövető rendszert, amelyet minden nagyobb hajónak használnia kell. Az AIS az automatikus azonosító rendszer rövidítése, és ha be van kapcsolva, sugározza a hajó nevét, helyzetét, haladási irányát, sebességét és egyéb információkat. Ám ez a két hajó kikapcsolta ezt a rendszert, így mozgásukról nincsenek adatok. A helyadatokat és az általános információkat is igyekeztek titokban tartani. 

A svéd ügyészség szerint az előzetes nyomozás nagyon összetett és kiterjedt volt, a vizsgálatokban több ország és szervezet is részt vett, az eredményekről pedig tájékoztatták a NATO-t.

Az orosz hatóságok azzal vádolják a nyugati országokat, hogy a vizsgálattal Oroszországra akarják terelni a gyanút a robbantásokkal kapcsolatban. 

Forrás: NRK

Magas légszennyezettség több helyen az országban

November 17-én, csütörtökön Trondheimben olyan magas volt a légszennyezettség, hogy takarítást és pormentesítést rendeltek el a városban, illetve autómentes közlekedésre ösztönzik az embereket. 

A rossz levegőminőség különösen az asztmásokra, illetve a légúti betegségekben szenvedőkre hat ki, és érintheti a gyerekeket, időseket és terheseket is, a kockázati csoportokba tartozóknak azt ajánlják, hogy ne menjenek ki.

Pénteken több nagyváros is bevörösödhet Trondheim mellett: Bergenben is riasztást adtak ki illetve Tromsøben es Ålesund-ben is magas légszennyezettség várható, ilyenkor nem javasolt a szabadban való tartózkodás.

Forrás: NRK

30 új osztályt kell indítani a norvégul tanuló ukránoknak

A stavangeri Johannes Læringssenterbe sok motivált menekült jár, akik hamar meg szeretnének tanulni norvégul. 

- Sok olyan ukrán van, akik mögött sokéves tanulás áll, így ők gyakran gyorsabban haladnak, mint azok, akiknek nincsen meg ez a háttere – mondta Laila Lundervold norvégtanár. 

Lundevold és a többi tanár rendkívül elfoglalt. Két héttel ezelőtt csaknem 140 ukrán kezdte meg a norvégtanulást. 

Oleksandra Onyshchenko az egyike azoknak, akik most az iskolapadban ülnek, Közvetlenül a háború kitörése után menekült el két kisgyerekkel. Amikor megérkeztek Norvégiába, az ålgårdi menekültszállóban kaptak helyet, júniusban beköltöztek egy lakásba Stavangerben, és augusztusban Oleksandra elkezdett norvégul tanulni.

- Most már beszélünk egy kicsit norvégul és ez jó.

Várhatóan 70 000 ukrán fog még Norvégiába érkezni idén és a jövő évben. A legtöbbjüknek felajánlanak egy év norvég nyelvi képzést ott, ahol letelepszenek.

Harald Nedrelidnek, a Johannes Læringssenter igazgatójának kihívást jelent a tanfolyamok megszervezése. Olyan sokan jelentkeztek, hogy valószínűleg majdnem 30 új csoportot kell indítani még ebben a tanévben.

Stavangerben kb. 500 ukrán telepedett le. Oleksandra számára minden norvég dialektus kihívást jelent, de észrevette, hogy már néhány norvég szó is elég ahhoz, hogy kapcsolatba lépjen az emberekkel és többet tanuljon.

- Jobban érzem magam, ha ismerek néhány szót. Valamennyit megértek abból, amit mondanak. Így egyszerűbb új emberekkel beszélni.

Otthon Ukrajnában fényképészként dolgozott, és a menekülteknek járó szolgáltatások segítségével lehetőséget kapott arra, hogy szaknyelvi norvégot tanuljon a Studio Gaffában Helle Navrati fényképésznél kétszer egy héten.

Forrás: NRK

Norvég Grammy-jelölt

Morten Lindberg norvég zenei producer akár három Grammy-díjat is nyerhet két különböző kategóriában 2023-ban. 

Ez akkor derült ki, amikor kedden nyilvánosságra hozták a díjra jelöltek nevét. Magára a díjátadóra jövő év február 5-én kerül sor. 

Lindberget a „Legjobb immerzív audioalbum" kategóriában jelölték a Picturing the Invisible: Focus 1 és a Tuvayhun – Beautitudes for a Wounded World című albumok készítésében végzett munkájáért. Utóbbiért a „Legjobban megtervezett klasszikus album” kategóriában is jelölték. 

A hangtechnikus és producer számára már nem ismeretlen a Grammy díjátadó. 2020-ban nyerte élete első aranytrófeáját „Legjobb immerzív audioalbum” kategóriában, miután már 28 alkalommal jelölték a díjra. 

Forrás: Dagsavisen

Kit rejt az álarc? 

A Maskorama (Magyarországon Álarcos Énekes néven futott a műsor) november 12-i adása után az állt Jo Nesbø Wikipédia-oldalán, hogy Ulven (A Farkas) valójában nem más, mint maga a világhírű krimiíró. Ám ez a megjegyzés rövidesen el is tűnt az oldalról. Viszont a Harry Hole-sorozat szerzője is reagált a pletykára, és kategorikusan tagadta azt. A kérdésre válaszolva leszögezte, hogy ilyen hízelgő pletykát nem szokás tagadni, de ő aligha vesz részt a Maskorama küzdelmeiben. 

Arra kérdésre, hogy nézi-e a vetélkedőt, Nesbø azt felelte, hogy ez idáig még nem látott belőle semmit. Majd visszakérdezett, hogy a riporter szerint el kellene-e kezdenie nézni. 

A VG összefoglalója szerint vannak gyanús jelek, amelyek arra utalnak, hogy a farkasálarc a Harry Hole-sorozat szerzőjét rejti. A Farkasról azt mondják, hogy szívesen tartózkodik az erdőben, kissé beképzelt, és olyan benyomást kelt, mint aki már sok mindennel foglalkozott életében. Ami csak tovább fokozza rejtélyt, hogy A Farkast látták írógépet használni, ami eléggé gyanússá teszi. Továbbá egyfajta észak-norvég dialektust használ, ez viszont nem meggyőző. Jo Nesbø a gyanúsítottak listáján a harmadik helyen áll öt százalékkal, második a TV-s műsorvezető, Thomas Numme kilenc százalékkal, míg az első helyet a művész Daniel Kvamme foglalja el hatvan százalékkal (ennyien gondolják, hogy ő A Farkas).

Forrás: VG

Egy kis francialecke következik Norvégiának

Az eddig hibátlanul menetelő norvég női kézilabda-válogatott november 16-án, szerdán nagy küzdelemben 31-29-re maradt alul a szomszédos rivális Dánia ellen. Ez azt jelenti, hogy Norvégia középdöntős csoportjának 2. helyén végzett, és az elődöntőben Franciaország ellen kell játszaniuk majd november 18-án, pénteken. 

A mérkőzés után Stine Bredal Oftedal úgy nyilatkozott, hogy ennél keményebb már nem is lehetne a dolog. Majd azt is hozzátette, hogy ha meg akarják nyerni az EB-t, akkor a legjobbat kell megverni. Norvég részről Nora Mørk volt a legeredményesebb, nyolc góllal. Ő azon a véleményen volt, hogy Dánia jobban használta ki a lehetőségeket, mint Norvégia, ezért is tudtak vereséget mérni a norvég nemzeti csapatra. 

Dánia az elején egy 3-0-s rohammal indított, majd a norvégok összekapták magukat, és a félidőben már 13-12-re vezettek. A fordulás után a két kapus, Katrine Lunde és Sandra Toft gondoskodtak arról, hogy egyik csapat se tudjon komolyabban meglépni. Végül Dánia két góllal jobbnak bizonyult. Megszólalt a mérkőzés kapcsán Thorir Hergeirsson szövetségi kapitány is. Az izlandi szakvezető TV3-nak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy csapata időről-időre kihagy támadásban, védekezésben és kapusposzton is. Illetve azt is elismerte, hogy a dánok ma a meccs összképe alapján ennyivel jobbak voltak. A Norvégia-Franciaország elődöntőre november 18-án kerül sor, este fél kilenctől.

Véleményed szerint miért kaptak ki a norvégok?- Dánia egyszerűen ennyivel jobb náluk összességében.- Csak rossz napjuk volt, Franciaországot szétkapják, mint foxi a lábtörlőt.- A fél norvég válogatott tipszmikszült.- Szemükbe sütött a nap, ráadásul a bíró is ellenük fújt.

Forrás: NRK

Hibátlanul felmondta a francialeckét Norvégia

Kiváló játékkal rukkolt elő a norvég női kézilabda-válogatott az EB elődöntőjében Franciaország ellen. Norvégia 28-20-as, kiütéses sikere azt jelenti, hogy a november 20-i döntőben északi örökrangadó lesz, ahol a Montenegrót 27-23-ra verő Dánia lesz az ellenfél. Ez a siker azt is jelenti, hogy Norvégia 15 nekifutásból 12. alkalommal lesz ott az EB-döntőben, és revansot vehet a november 16-i vereségért a dánokon. 

A Dánia elleni első meccsen látványosan szenvedő Stine Bredal Oftedal paradésan játszott, különösen a meccs korai szakaszában, az első 12 percben négy gólt dobott, Norvégia ezzel 6-4-re vezetett, Patrick Steen Rowlands, az NRK kommentátora szerint Oftedal úgy sziporkázik, mint valami csillagszóró. A Győri ETO csapatát erősítő irányító szerezte az első félidő utolsó gólját is, Norvégia ennek köszönhetően 12-11-es előnnyel vonulhatott a nagyszünetre. Ez az előny még a kapuban brillírozó Silje Solberg-Østhasselnek is köszönhető, aki nem sokkal a félidő előtt földöntúli bravúrt bemutatva védett egy lövést, majd a kipattanót is megfogta.

 Oftedal mellett Nora Mørk is remekelt, ő az első harminc percben ötször talált be, mindannyiszor büntetőből, majd a második félidő első norvég gólját is ő szerezte. Az Esbjerget erősítő Mørk ezután alig egy perccel újabb akciógólt szerzett. A meccs ezen szakaszában Franciaország igyekezett lépést tartani Norvégia legjobbjaival, ám az északiak folyamatosan 1-3 gólos előnyben voltak. Ez akkor változott meg, amikor 10 perccel a vége előtt Sunniva Andersennek köszönhetően 23-19-re ellépett Norvégia. A franciák ezen a ponton összeomlottak, és a vége 28-20-as, tükörsima norvég siker lett. 

Patrick Steen Rowlands szerint Norvégia klasszisteljesítményt nyújtott, míg a korábbi kiváló kézilabdázó, Marit Malm Frafjord, aki most az NRK szakértőjeként tevékenykedik, úgy vélekedett, hogy a norvégok fantasztikusak voltak, ráadásul a védekezésben és kapusposzton is brillírozott a csapat. A november 20-i döntőben az a Dánia lesz az ellenfél, akik 2004 után jutottak ismét döntőbe. 18 éve Norvégia 27-25-re diadalmaskodott szomszédja felett, erre most is megvan az esély.

Mit gondolsz, Norvégia meg fogja tudni nyerni a női kézilabda EB döntőjét?- Igen, vissza fognak tudni vágni a középdöntős vereségért.- Nem, ezúttal Dánia fog győzni.- Mi az a kézilabda?- Egyik csapat sem fog győzni.

Forrás: NRK