<<< Vissza

November 13, 2022

MANO-MAGAZIN.png

2022. 45. hét

E heti szerkesztőink:

Boros Judit, Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia

Hurrá, vasárnap van 😊 És ismét itt vagyunk a hírekkel!


Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok.


Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalainkat (Magyar-Norvég Galéria, és MaNo light), illetve a Discord szerver is vár benneteket.


A héten – többek között – a következő témákról olvashattok:

  • A mesterséges intelligencia nem érti, hogy nem

  • Ragadós környezetvédők, ragaszkodó svéd

  • Hajónszülés

  • A norvégok gyengeségei(?) és persze Haaland, de csak kicsit


Jó olvasást kívánok!




Belpolitika, gazdaság

Nem lett ragadós a Sikoly



Környezetvédelmi aktivisták (Stop Oil Exploration! – Fejezzék be az olajkutatást!) megpróbálták hozzáragasztani magukat Edvard Munch "Sikoly" című képéhez a Nemzeti Múzeumban. Az akció sikertelen volt, a kép nem sérült meg. Az aktivisták a kormány olajpolitikája elleni tiltakozásukat próbálták így kifejezni. A letartóztatott három, 20 év körüli nő közül az egyik Finnországból, a másik Dániából, a harmadik Németországból származik. A rendőrség próbálja kideríteni, hogy milyen módon kapcsolódnak Norvégiához, illetve egy tanú is kihallgatásra vár. A Nemzeti Múzeum tájékoztatása szerint az aktivisták közül ketten megpróbálták hozzáragasztani magukat a kép keretéhez, miközben szlogeneket kiabáltak („Sikítok, amikor emberek halnak meg.” „Sikítok, amikor a politikusok figyelmen kívül hagyják a tudományt.”) míg a harmadik személy filmezte vagy fényképezte az akciót.


A "Sikoly"-t üveg és távolságérzékelők védik, illetve a Munch-teremben mindig vannak őrök is. Ők voltak azok, akik felügyelték az aktivistákat a rendőrség kiérkezéséig.


Az elmúlt hetekben Európa más részein is voltak hasonló, ismert festmények elleni akciók.  Többek között Andy Warhol, Leonardo da Vinci és Vincent van Gogh művei is célpontjai voltak az aktivistáknak. 


A kampány résztvevői egy sajtóközleményben azt mondják, hogy ezt a cselekvési formát használták az emberek felébresztésére. Követelik a kormánytól, hogy változtassanak a norvég olajpolitikán, és minden további új olaj- és gázkutatást állítsanak le. Azért választották Norvégia legismertebb festményét, mert ezzel tudják felkelteni a figyelmet.

Anette Trettebergstuen (Ap) kulturális miniszter keményen kiáll a Stop Oil Exploration aktivistáival szemben. – Ez a módszer elfogadhatatlan. Bár sokan támogatjuk a klímaharcot, a felbecsülhetetlen értékű műkincsek elleni támadás nem segíti az ügyet. – írja egy sajtóközleményében. Arra is felhívja a figyelmet, hogy sok múzeum kiállításaival a klímaharcra összpontosít.


Forrás: NRK

 

Parlamenti jelentés a fejlődési nehézségekkel küzdők emberi jogairól



- A demokratikus részvétel lehetőség arra, hogy lássanak és meghallgassanak, mindenkinek fontos. Lényegében erről van szó ebben a parlamenti jelentésben. Hogy azoknak, akik fejlődési nehézséggel küzdenek, ugyanolyan esélyeik és jogaik legyenek részt venni a társadalomban – ugyanolyan feltételekkel és diszkriminatív akadályok nélkül – mondta a kulturális és esélyegyenlőségi miniszter, Anette Trettebergstuen.


A parlamenti jelentés több jogi területet és magában foglal, és a minisztériumok együttműködésével jött létre.


- Egy egységes kormány kész aktív politikát folytatni annak érdekében, hogy megerősítse az esélyegyenlőséget Norvégiában – mondta Trettebergstuen.

Annak érdekében, hogy egy olyan jelentést hozzanak létre, amely releváns az érintettek számára, nemcsak a területen tevékenykedő szervezeteket vonták be a munkába, hanem tartottak egy emberi jogi szemináriumot is a fejlődési nehézségekkel küzdők számára, ahol lehetőséget kaptak arra, hogy hozzájáruljanak a munkához. A terv az, hogy több ilyen szemináriumot tartsanak majd.


A parlamenti jelentést a kormány fogadóépületében mutatták be, a fejlődési nehézségekkel küzdőkkel foglalkozó szervezetek, az emberi jogi szeminárium résztvevői és a Torshov zenekar részvételével.


Forrás: Regjeringen

 

A széklet, amely az otthon melegét adja



- Amikor Európában válság van, bölcsen kell az energiát felhasználnunk - mondja Jørgen Nordahl a  trondheimi Ladehammeren tisztítóműben. Itt mesél arról a rendszerről, amely lehetővé teszi, hogy az ürülékből a szomszéd lakását fűtsék. 


- Szerencsések vagyunk Trondheimben, hogy van egy, a város nagy részét lefedő, 25 mérföldes  távhőhálózatunk, amelyet az elmúlt 40 évben építettünk ki  –  mondja Nordahl. Először a WC-papírt távolítják el, amely égetésre kerül. Majd a vízből kinyerik a részecskéket, és ebből biotrágyát és biogázt készítenek, amit felhasználnak a távhőrendszerben.


A tisztítótelepen leválasztott iszapot felmelegítik és lehűtik, mielőtt légmentesen záródó tartályokban tárolják legalább 15 napig. A baktériumok lebontják a szerves anyagokat, és ennek során biogáz képződik. Ez a gáz melegít egy kazánt, ami vizet forral, és ez a víz megy többek között a távfűtésre. Az innen származó energia a Statkraft szerint körülbelül 1000 lakásnak elegendő hőt termel. 


A norvég települések szennyvíztisztító telepeiből nemcsak hőenergiát nyernek. Egy másik termék a biotrágya. Tápláló, többek között foszforral teli massza. 


- Amit élelmiszerként kiveszünk a talajból, az rengeteg értékes tápanyagot tartalmaz, amit vissza kell juttatni és felhasználni az új élelmiszerek előállításakor. Ha nem, akkor kimerítjük a talajt – mondja Jens Måge, a Waste Norway szaktanácsadója. A műtrágyák használata nem fenntartható, a foszfor mennyisége korlátozott. 


Norvégia a műtrágyákban felhasznált foszfor teljes mennyiségét importálja, főként Oroszországból, Kínából és Marokkóból. Miután Oroszország az év elején megtámadta Ukrajnát, a foszfor behozatala csökkent. 


– Ez azt jelenti, hogy nagyon kiszolgáltatottak vagyunk, sőt műtrágyaválságról beszélhetünk. Így ez a biogázüzem nagyon fontos. 


A tanácsadó szerint az iszap, vagy biotrágya nem melléktermék, hanem nagyon fontos főtermék. – Nem kell, hogy a hulladékot valami undorító dolognak tartsuk, inkább erőforrásként tekintsünk rá. Ez vonatkozik azokra a hulladékokra is, amelyeket mi, emberek magunk termelünk, valahányszor WC-re megyünk. – összegzi Måge.


Forrás: NRK

 

Eldőlt - Märtha Louise mostantól nem képviseli a királyi házat



Märtha Louise hercegnő a továbbiakban nem képviseli a királyi házat. Märtha Louise úgy érzi, ezzel a lépéssel békét teremt a királyi ház körül.


Märtha Louise hercegnő saját Instagram oldalán jelentette be a döntést: - A körülöttem és a vőlegényem körül felmerült kérdések és problémák miatt úgy döntöttem, hogy mostantól nem fogok hivatalos feladatokat ellátni a királyi házban. Ezt a döntést a szüleimmel, a királlyal és a királynővel teljes egyetértésben hoztam meg, mert a célom az, hogy békét teremtsek a királyi ház körül.


Az utóbbi időben többen is úgy gondolták, hogy Märtha Louise-t meg kellene fosztani a hercegnői címtől, hogy ezzel elhatárolják a királyi háztól, azonban magát a hercegnői címét végül megtartja.


A Durekkel való kapcsolatának 2019-es nyilvánosságra kerülése óta többször is viharfelhők gyülekeztek felettük, többek között azért érte őket kritika, mert a hercegnői címet üzleti célokra használták fel, Verrettet pedig több ellentmondásos kijelentés miatt is bírálták.


A Királyi Ház honlapján megjelent sajtóközleményben Harald király és Sonja királyné köszönetet mondott lányuknak azért a gondossággal, melegséggel és nagy elkötelezettséggel végzett munkáért, melyet hosszú éveken keresztül a királyi ház érdekében végzett.


A sajtóközleményben arra is kitértek, hogy „a király kívánságának megfelelően Märtha Louise megtartja hercegnői címét, valamint továbbra is ő marad a “Märtha Louise hercegnő alapítvány” igazgatótanácsának elnöke.


A közleményben kitértek arra is, hogy ha összeházasodnak Märtha Louise hercegnővel, Durek Verrett a királyi család részévé válik, azonban ezáltal semmilyen királyi címhez nem fog jutni és a királyi házat sem fogja képviselni.


2019-ben a királyi család úgy döntött, hogy Märtha Louise hercegnő nem használhatja a hercegnői címet üzleti célokra, ezt a szabályt most vőlegényére, Durek Verrettre is kiterjesztették.


Forrás: NRK



Ukrán gabonaszállítmány norvég támogatással



Norvégia 9,5 millió korona támogatást nyújt az ENSZ Világélelmezési Programjának 25 ezer tonna gabona szállítására Ukrajnából Etiópiába. Ukrajna összesen 50 ezer tonna gabonát ajánlott fel Etiópiának és Szomáliának, ugyanis ezekben az országokban a legsúlyosabb az éhínség. A gabonaszállítmány körülbelül 3,5 millió embernek nyújt élelmet. Norvégia mellett Finnország, Franciaország és Németország is támogatja a szállítmányozás költségeit az afrikai éhínség csökkentése céljából. Az élelmiszerhez való hozzáférés alapvető emberi szükséglet. A világ egyre több válsággal küzd, és az élelmiszerbiztonság erősítése létfontosságú feladat.


Forrás: Regjeringen

 

Katar kritizálja az olajalap legújabb befektetését




A norvég olajalap 1,3 milliárd koronát fektetett be az Accor Hotel szállodaláncba. Katar szerint a szállodalánc olyan alvállalkozókkal működött együtt, akiknek az alkalmazottai kifogásolható körülmények között éltek és dolgoztak. Egy francia dokumentumfilmből (Qatar World Cup: Dirty Game) kiderült, hogy a szállodalánc 10%-a Katar államának tulajdonában van, illetve a DNB banknak is volt 223 millió korona értékben részvénye a vállalatban, amit azóta már eladtak. Az Accor Hotel e-mailben válaszolt az NRK megkeresésére, amiben azt írták, hogy szoros kapcsolatban állnak az alvállalkozóikkal, és a dokumentumfilmben látott emberi jogok megsértése csak egyetlen alvállalkozónál fordult elő, aki már nem dolgozik a szállodaláncnak.


Forrás: E24

 

Irán ismét behívatta a norvég nagykövetet



Irán ismét nemtetszését fejezte ki a norvég parlament elnöke, az iráni származású Masud Gharahkanival kapcsolatban. Emiatt behivatták Sigvald Hauge teheráni norvég nagykövetet. A találkozó során az iráni külügyminisztérium elégedetlenségét fejezte ki Gharakhani kijelentései miatt, azt az iráni belügyekbe való beavatkozásként értékelte. 


Rövid időn belül ez a második alkalom, hogy az iszlám köztársaság rendkívüli találkozót szervezett a norvég nagykövettel. Gharakhani úgy nyilatkozott a Twitteren, hogy továbbra is támogatja az iráni tüntetéseket, és kiáll a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok védelme érdekében. Az ENSZ BIztonsági Tanácsa informális ülést tartott az iráni tüntetések miatt, melyen Norvégia teljes mértékű támogatásáról biztosította az iráni tüntetők azon követeléseit, hogy az iráni hatóságok tartsák tiszteletben az alapvető emberi jogokat.


Forrás: ABC Nyheter

 

Norvégia újra küld segítséget Brazíliának



Amíg Jair Bolsonaro volt a köztársasági elnök, Norvégia leállította a Brazíliának az amazonasi esőerdők védelméhez nyújtott anyagi támogatását. Lula győzelmével azonban kezdeményezi az újbóli együttműködést Brazíliavárossal, jelentette be a norvég környezetvédelmi miniszter az APF-nek október 31-én. 


- Bolsonaro előtt egy jól működő és közeli együttműködést tudtunk létrehozni a kormánnyal, és az erdők pusztítása Brazíliában erőteljesen csökkent Lula da Silva elnöksége alatt – magyarázta Espen Barth Eide. – Emellett szembekerültünk Bolsonaróval, akinek az álláspontja az erdők pusztítását illetően szöges ellentétben állt a miénkkel.

A skandináv ország, amely meghatározó támogatója az amazonasi erdők védelmének, Németországhoz hasonlóan felfüggesztette a Brazíliába küldött anyagi segítséget 2019-ben, amikor Bolsonaro lett a miniszterelnök. A szélsőjobboldali politikus miniszterelnöksége alatt 70%-kal nőtt az amazonasi erdők pusztítása, amely Barth Eide szerint egy botrányos szám.


Állítása szerint körülbelül 5 milliárd norvég koronát tartogatnak az amazonasi erdők megőrzése érdekében létrehozott alapban.


- Ami Lulát illeti, megállapíthatjuk, hogy a kampány alatt az amazonasi esőerdők megőrzésére, és az Amazonas környékén élő őslakosok védelmére helyezte a hangsúlyt – értékelte a norvég miniszter az AFP-vel folytatott telefonos interjúban. – Így szeretnénk minél hamarabb felvenni vele a kapcsolatot, hogy előkészítsük az együttműködést Norvégia és Brazília között – tette hozzá.


Luíz Inácio Lula da Silva, aki 2003 és 2011 között már volt Brazília államfője, megerősítette, hogy készen áll arra, hogy vezető szerepet töltsön be a klímaváltozás elleni harcban.

- Brazíliának és a bolygónak szüksége van egy élő Amazóniára – mondta.


Forrás: LeFigaro




Allergiás reakció miatt halt meg egy 11 éves fiú



Vasilios Oskar Tosounidis pénteken az iskolából hazafelé menet rosszul lett, a mentőket a járókelők értesítették, azonban a fiatal fiú kórházba szállítása után szombaton elhunyt. 


A 11 éves fiú egy kongsvingeri Langeland általános iskolába járt, állítólag olyan ételt fogyasztott, amire allergiás volt.


A család kérésére a rendőrség nyomozást indított az ügyben, hogy kiderítsék, hogy valaki okolható-e a tragikus halálesetért, vagy csupán egy szerencsétlen baleset történt.


Egyelőre nem tudni, hogy az iskolás fiú milyen ételt fogyaszthatott, ami kiváltotta az allergiás reakciót. A rendőrség nemrég kiadott egy nyilatkozatot, melyben leírják, hogy az előzetes boncolási jelentés alapján egyelőre nem került pontosan megállapításra a halál oka, de az elvégzett vizsgálatok eredményei alátámasztják azt az elméletet, hogy a halált erős allergiás reakció okozhatta.


Az ügyben egyelőre nincs gyanúsított. A rendőrség megkezdte a nyomozást, de nem kíván nyilatkozni arról, hogy mi váltotta ki az allergiás reakciót. Minden olyan személlyel beszélni fognak, aki a pénteki napon kapcsolatba kerülhetett a gyermekkel, de amíg nem hallgattak ki minden tanút, nem szeretnének további információt megosztani.


Forrás: NRK



A mesterséges intelligenciának gondot okoz a tagadó szerkezetek megértése



A norvég nyelvben többféle lehetőség van a tagadás kifejezésére, például az ikke, aldri, ingen, verken szavakkal. Ezzel szemben vannak olyan nyelvek – például a török, a japán és a koreai -, ahol külön szavakat használnak valami és annak tagadása kifejezésére.


A tagadó szerkezetek megkönnyítik a mindennapjainkat, azonban a nyelvtechnológiával foglalkozók, például Petter Mæhlum számára kihívásokat is jelentenek.


- Amikor beszélünk vagy írunk, ösztönösen használjuk az olyan szavakat, mint az ikke. De nem tudni, mi játszódik le az algoritmusokban, és ez problémát jelent.


Azok a szövegek is tartalmaznak tagadást, amelyeket a kutatók használnak, amikor arra fejlesztik a mesterséges intelligenciát, hogy értelmezni tudja, mit érzünk és gondolunk, amikor írunk.


Amikor a mesterséges intelligenciát arra programozzák, hogy egy bizonyos adathalmazt vizsgáljon, olyan mintákat keres, amelyeket később más adathalmaz értelmezésében is fel tud használni. Bár az értelmezés helyes, nem tudni, miért helyes, vagy hogy milyen mintát használt a gép.


Az a kutatócsoport, amelynek Mæhlum is tagja, egy 40 000, norvég újságokból származó kritikát tartalmazó adatbázissal dolgozik. Az ún. érzelemelemzéssel foglalkoznak, hogy megtudják, lehetséges-e egy olyan algoritmust létrehozni, amely a véleményeket és álláspontokat fedi fel. Ezért nagyjából 400 cikket kiválasztottak, amelyekbål nagy nehezen kigyűjtötték a pozitív és negatív érzelmekre utaló jeleket. Ennek az adatbázisnak a neve NoReCfine.


Az ikke szó sem a pozitív, sem a negatív szavak listáján nem szerepel. De mivel a tagadás önmagában is nehéz és fontos, Mæhlum ugyanabból a 400 kritikából kigyűjtötte a tagadószavakat, és azt, amire vonatkoznak.


- Az adatbázisok megegyeznek. Ez lehetővé teszi, hogy megvizsgáljuk a megjelölt érzelmeket és tagadásokat, és megnézzük az átfedést közöttük – mondta Mæhlum.

Azt szeretnék, hogy amikor a „Jeg hater ikke denne bilen” mondatot olvassa az algoritmus, rájöjjön, hogy ez pozitív, vagy legalábbis nem egészen negatív. A „Jeg liker ikke denne bilen” mondat esetében pedig azt szeretnék, hogy megértse, hogy ez negatív, a „Jeg liker denne bilen” tagadása.


- Három célunk van ezzel – mondta Mæhlum. – Az első, hogy megnézzük, hogyan viselkedik a tagadás a norvégban. A második, hogy legyen egy eszközünk a hibaforrások beazonosítására. A harmadik pedig, hogy most már van egy adatbázisunk, amely alapjául szolgálhat annak, hogy az algoritmusok megtanulják felismerni a tagadó szerkezeteket.


Forrás: Forskning



Két sofőr full gázzal hajtott el a rendőrök előtt - nem jutottak sokáig




Szombaton a készenléti rendőrség sebesség-ellenőrzést tartott az E39-es úton Ørskogfjelletben, Sunnmøre és Romsdal között. A 80-as zónában nem mindenki tudta tartani a megfelelő sebességet, egy sofőrnek 158, egy másiknak pedig 143 km/órás sebességgel sikerült elszáguldania a rendőrök mellett. A rend éber őrei mindkettőjüket megállították és tettüket feljelentéssel “jutalmazták”.


Per Gjerde, a Trygg Trafikk Møre og Romsdal regionális menedzsere azt mondta, hogy hatalmas felelőtlenség a norvég utakon így közlekedni, hiszen ha ezek a sofőrök lesodródnának az útról, esetleg összeütköznek egy másik autóval, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a baleset halálos áldozatokat követelne.


Forrás: NRK

 

Drámai kezdet Norvégiában - mentőhajón született az ukrán pár gyermeke



Daria (29) és Oleg Marchenko (32) októberben érkezett Norvégiába, nem sokkal ezután a család háromtagúra bővült, ám kicsit szokatlan módon. Gyermekük egy csónakban született. 


A Meløy szigetén ügyeletet ellátó Jenny Rautio szülésznőt hajnali négy órakor hívta Oleg Marchenko és tájékoztatta, hogy, terhes feleségénél, Daria-nál beindult a szülés, ezért sürgősen szükségük lenne egy hajóra, hogy kijussanak a szárazföldre.


A pár október 5-én érkezett Dániából Norvégiába és Meløy szigetén telepedtek le – egyórás kompútra Ørnes városközpontjától. A szülésznő értesítette az „Eyr Åsvær” mentőhajót, amely az ørnesi rakparton teljesít szolgálatot, miközben a házaspár autóba ült és elindult a 20 percnyire található meløysundi kikötő felé. A mentőhajó mindössze 12 perc alatt a helyszínre ért, így mire a házaspár megérkezett a kikötőbe, a szülésznő és az öt fős legénység is indulásra készen várta őket.


Oleg elmondása szerint Daria enyhe sokkot kapott mikor tudatosodott benne, hogy gyermeke egy hajón fog megszületni, mivel nem jutnak el a kórházig, így magából a szülésből nem sok mindenre emlékszik. 


06.05-kor 3363 grammal és 50 centiméterrel megszületett a kis David. Oleg azt mondta, bár a kisfiúk rendkívül gyors tempót diktált, kedves és profi emberek vették körül őket. Az egész szülés nyugodtan zajlott le, senki nem stresszelt. 


Azon az éjszakán Trond-Olav Johansen volt az "Eyr Åsvær" mentőhajó kapitánya. Azt mondta, hogy az ötfős legénység felkészült arra a lehetőségre, hogy a gyermek a hajón fog világra jönni. Nem sokkal azután, hogy kikötött a hajóval, gyereksírást hallott, így tudta, hogy minden jól ment.


Nemcsak az "Eyr Åsvær" fedélzetén, de Johansen 20 éves kapitányi pályafutása során is ez volt az első hajón szülés.

A kikötőben egy mentőautó már állt készen, hogy az újdonsült szülőket és gyermeküket a bodø-i Nordlandssykehuset szülészeti osztályára szállítsa, ahonnan a család csütörtökön haza is utazhatott Meløy szigetére.


Forrás: NRK

 

Szöges útakadállyal kellett megállítani - két hete sztrájkol a kocsijában




Nagy sebességgel haladnak el a teher- és személygépkocsik Erling Persson mellett az E45-ös úton Sunne és Fagerås között, a svédországi Värmlandban. Erling autója a rákötött utánfutóval együtt az út szélén áll, amelynek mind a négy gumija defektes. 


Erling Persson és autója már majdnem két hete van ezen a helyen. Tizenegy nappal ezelőtt a rendőrök kénytelenek voltak szöges útakadályt használni, hogy ellenőrzés céljából megállítsák a járművet. Erling azt mondja, egy kanyarból jött ki, majd hirtelen ott volt a szöges útakadály. 


Már több arra járó megállt és megkérdezte, kér-e Erling segítséget a defektes gumik javításában, de Erling senkitől nem fogadott el segítséget. 

Azt akarja, hogy a rendőrség gondoskodjon a gumik kicseréléséről, és addig nem hajlandó elhagyni a helyszínt. 

A VG kérdésére azt mondta az autót rendszeres időközönként beindítja, így fűtése van. Mikor éhes, taxiba ül és elmegy a boltba ételt venni. Azt mondja ráér, nem siet sehová, gyakorlatilag bármeddig képes az autójában élni, nem érdekli, ha jön a hó, vagy a karácsony, ő akár húsvétig is képes kitartani.


Az SVT Varmland szerint Erling Persson autóját február 19-én kivonták a forgalomból, így Erling nem közlekedhetett volna a gépjárművel. Persson azt mondta a VG-nek, hogy ez nem igaz. Az autóval joga van bemenni a szervizbe, hogy megnézzék mi a baja és kijavítsák a hibákat. És mivel ő pont a szervizbe ment, így joga volt vezetni az autót.


Erling szerint a rendőrségnek csak egyszeri költséget jelentene, hogy kicseréljék a gumijait, így gyakorlatilag a rendőrség felelőssége, hogy ő még mindig ott vesztegel. 


Erling azt is elmondta az újságíróknak, hogy a rendőrök több kilométeren keresztül mentek a háta mögött kék villogókkal, de ő nem gondolta, hogy mindez azért történt, mert a rendőrök meg akarták állítani.


Lars Hedelin rendőrségi szóvivő azt nyilatkozta az Aftonbladetnek, hogy nincs információja erről az esetről, de általánosságban elmondhatja, hogy olyan esetekben, amikor a rendőrség kénytelen szöges útakadályt használni, hogy egy járművet megállásra kényszerítenek, akkor a gumiabroncsok cseréje a jármű tulajdonosának a felelőssége.


Hedelin azt is elmondta, hogy károsultaknak természetesen lehetőségük van kártérítést kérni a rendőrségtől, amennyiben úgy vélik, hogy a rendőrség hibát követett el.


Persson végszóként jelezte a VG-nek, hogy a végső megoldásként felmerült egy új autó vásárlása is. Azt mondta, ha nem történik hozzáállásbeli változás a rendőrség részéről, akkor meg kell fontolnia, hogy vesz egy új autót amire ráköti az utánfutót és akkor a rendőrségé lehet a régi autója.


Forrás: VG



Van-e gyengesége a norvégoknak?



A női kézilabda EB-n második csoportmeccsét is simán nyerte Norvégia. Az áldozat ezúttal Svájc volt, akik 38-21-es vereséget szenvedtek. Mégis, a svájciak dán szövetségi kapitánya, Martin Albertsen kijelentette, hogy leleplezte a norvég válogatott gyenge pontját. A norvégok izlandi szakvezetője, Thorir Hergeirsson erre csak annyit felelt, hogy inkább örüljenek, hogy megúszták 38 bekapott góllal, mert simán kaphattak volna még legalább 10-et. 


Albertsen a VG-nek nyilatkozva rámutatott arra, hogy a svájciak legalább 20-szor egy az egyben maradtak a norvég kapusokkal. Hergeirsson úgy reagált kollégája kijelentésére, hogy Svájc majdnem 40 gólt kapott, és ha Norvégia a maximumon pörgött volna, meg sem állnak 50-ig. 


A svájci szakvezető a mérkőzés folyamán egy szokatlan taktikához nyúlt. Amikor csapatánál volt a labda, és támadást vezettek a norvég védelem ellen, akkor rendszeresen lehozta a kapusát, és beküldött helyette plusz egy mezőnyjátékost. Emiatt rendszeresen állt szemben hét támadó hat védekezővel, aminek további következménye, hogy Svájc rendkívül sokszor került ajtó-ablak ziccerbe.


Albertsen optimizmusa határtalan, a VG-nek kifejtette, hogy szerinte a november 6-i Norvégia-Svájc mérkőzést követően többen is fogják a norvégok ellen ezt a taktikát használni. Hergeirsson világossá tette, hogy ha úgy alakul, akkor Norvégia is beküldhet hét támadót hat védekező ellen. Az izlandi szakember elmondása szerint ezt a játékot edzésen már gyakorolták, mivel fontos, hogy minél változatosabb legyen egy csapat taktikai repertoárja.


Forrás: Aftenposten

 

Meglepő kezdés, de sima norvég siker


Bár Magyarország egy félidőn keresztül tudta tartani a lépést Norvégiával, sőt sokáig még vezetett is, végül 32-22-es norvég siker született a női kézilabda EB-n. Sikerével a norvég válogatott bebiztosította csoportelsőségét. A meccs elején 7 percig 0 gólon maradtak a norvégok, ekkor a magyarok diktálták a tempót. Ám Norvégia fokozatosan átvette az irányítást, és 14-12-es félidei előny után a második félidőt 18-10-re nyerte, ezzel összességében 10 góllal bizonyultak jobbnak ellenfelüknél.


 Stine Bredal Oftedal, a Győri Audi ETO KC játékosa, egyben a norvég válogatott csapatkapitánya az NRK-nak úgy értékelte a találkozót, hogy az, hogy a meccsek elején kicsit kínlódnak, még jót is tesz nekik. Elmondása szerint ez lehetőséget ad, hogy a meccs folyamán kijavítsák a hibáikat, és jobban játsszanak a meccs hátralevő részében. 


A mérkőzés legjobbjának a 8 gólt szerző Vilde Ingstadot választották. A 27 éves beálló azon az állásponton van, hogy ugyan jól játszanak, de van bőven mit javítani, mint ahogy ez a november 8-i mérkőzésen is megmutatkozott, hiszen 25 perc kellett ahhoz, hogy Norvégia először megszerezze a vezetést. Ezt aztán már nem is engedték ki a kezükből, a második félidőben pedig olyan volt, mintha minden eleresztett dobás célba is találna. Norvégia ezzel Horvátország és Magyarország előtt csoportja élén végzett, és 4 pontot visz magával a középdöntőbe, ahol Szlovénia, Dánia és Svédország lesz az ellenfelük.


Forrás: NRK


 

Az egyetlen gólszerző



Az észak-amerikai profi jégkorongligában, az NHL-ben norvég idő szerint szombaton hajnali négykor kezdődő Seattle Kraken-Minnesota Wild mérkőzésen a vendégek diadalmaskodtak. A mérkőzés egyetlen gólját az első harmad 19. percében Mats Zuccarello szerezte. Ezzel a norvég szélső megszerezte idei hatodik gólját, így összességében 14 pontnál tart ebben a szezonban. A gólpasszokat Jon Merrill és Kirill Kaprizov szolgáltatták. A Wild következő meccse norvég idő szerint november 14-én éjfélkor kezdődik, ekkor hazai pályán fogadják a San José Sharks csapatát.


Forrás: NRK

 

Elkészült a Ligakupa sorsolása



Elkészült az angol labdarúgó Ligakupa nyolcaddöntőjének sorsolása. Az Erling Haaland vezette Manchester City, akik mellesleg nyolcszor nyerték meg a sorozatot, a kilencszeres győztes címvédő Liverpool ellen fog játszani hazai pályán. A mérkőzésekre december 20-án és 21-én fog sor kerülni, közvetlenül a labdarúgó-világbajnokság vége és az angol élvonal, a Premier League küzdelmeinek újraindulása előtt.


A további párosítások:

  • Newcastle – Bournemouth

  • Southampton – Lincoln

  • Blackburn - Nottingham Forest

  • Wolverhampton – Gillingham

  • Manchester United – Burnley

  • MK Dons – Leicester

  • Charlton – Brighton


Forrás: VG