top of page

23. oktober 2022

MANO-MAGAZIN.png

2022. 42. hét

E heti szerkesztőink:

Boros Judit, Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia

Szép vasárnapot nektek, itt a heti híradó 😊


Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben más rövidhíreket is olvashattok.


Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalainkat (Magyar-Norvég Galéria, és MaNo light), illetve a Discord szerver is vár benneteket.


Néhány hír a sok közül:

  • Kell-e a monarchia?

  • Dráguló saját márkás termékek

  • Rasszizmus a bunadreklámok miatt és a lengyelek ellen

  • Szexuális zaklatás a halászok között

  • Szankciók Irán ellen

  • Carlsen vesztett, de győzött

  • (És persze lesz szó Haalandról is)


Ezek és további érdekes hírek a héten is, fogadjátok szeretettel!


 

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

 

Csökken a királyi család népszerűsége



A legújabb felmérés szerint csökkent a monarchia támogatottsága. Trond Norén Isaksen történész, a királyi ház szakértője azt mondta, hogy ez valószínűleg a Märtha Louise hercegnő és Durek Verrett körüli vitáknak köszönhető.


Az 1001 válaszadó 67,7 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy meg akarja-e tartani a monarchiát Norvégiában.

A legnagyobb a támogatottságot a 30-44 éves korosztályban mérték, ahol 73,5 százalék válaszolt igennel. A 65 év felettiek 73 százaléka, a 45-64 év közöttiek 69,9 százaléka, a 18-29 év közötti korosztály 49 százaléka tartja fontosnak a monarchia fennmaradását.


Norén Isaksen szerint legutóbb az NRK végzett hasonló közvélemény kutatást, akkor 81 százalékos volt a monarchia támogatottsága.


Forrás: Dagbladet

 

Haakon koronaherceg szerint nem egyszerű véleményt formálni a Martha-Durek ügyben



Ősszel tovább erősödött a feszültség Märtha Louise hercegnő és vőlegénye, Durek Verrett körül, és felvetődött az is, hogy Martha továbbra is viselje-e a hercegnői címet.


Egy szeptemberi felmérésben a megkérdezettek 51 százaléka úgy gondolta, hogy Märtha Louise hercegnőnek a továbbiakban nem lenne szabad képviselnie a királyi házat.


Mindeközben Durek Verrett pedig kizárólagos jogot kért a "Hercegnő és a sámán" védjegy használatára.


Hétfőn Haakon trónörökös egy trondheimi üzleti konferencián találkozott a sajtó képviselőivel, ahol a 20 és 40 év közötti korosztály vezetői gyűltek össze.


A sajtóval folytatott plenáris ülésen az NRK kérdéseket tett fel azzal kapcsolatban, hogy a királyi háznak sikerült-e döntenie a Märtha Louise királyi házban betöltött szerepével kapcsolatban.


Haakon koronaherceg azt mondta, hogy ez egy rendkívül nehéz téma. Egyrészt a nővére és Durek eljegyezték egymást és miután ő is megismerte Verrettet, szeretné, ha jól érezné magát a családban.  Ugyanakkor nagy felelősséget érez a monarchia intézményéért is.


Azt mondta igyekeznek megalapozott döntést hozni, alaposan megvizsgálva a különböző szempontokat, de biztosan bele fog telni egy kis időbe, míg a királyi házban sikerül döntést hoznia a hercegnővel és a királyi házban betöltött szerepével kapcsolatban.


Forrás: TV2

 

A Husfliden panaszokat kapott a modellek bőrszínével kapcsolatban



A norvég Husflidslag elnöke megdöbbent, miután e-maileket kapott a bunad-modellek etnikai hovatartozásáról.


Bunad-ügyben időről időre kialakulnak különböző viták, például azzal kapcsolatban, hogy milyen a megfelelő kiegészítő, vagy hogy illő-e festdraktot hordani. Általában  még abban sincs egyetértés, hogy hogyan kell kimosni a bunadhoz tartozó inget.


A rasszizmus és az uszítás ennél viszont jóval komolyabb probléma. 

A közelmúltban a norvég Husflidslaghoz két megkeresés is érkezett neves személyektől, akik azt írták, hogy szerintük helytelen, hogy a bunadot viselő modellek egy része etnikailag nem norvég származású.


Barbro Tronhuus Storlien, az egyesület elnöke elborzadt, amikor elolvasta az e-maileket. Megdöbbentőnek találja, hogy néhányan ilyen attitűddel élnek, és ezt a nevüket is vállalva még le is írják. Storlien szerint magánszemélyek és politikai pártok (például a Folkeparti) részéről is érkeztek kritikák.

A Folkeparti nézőpontja meglepőnek semmiképp sem mondható, hiszem saját weboldalukon is azt hirdetik, hogy ők egy “nemzetileg konzervatív" párt, azért dolgozik, hogy Norvégia "etnikailag, vallásilag és kulturálisan is valóban norvég maradjon"

Az NRK megkérdezte a Folkeparti (Norvég Néppárt) elnökével, Oddbjørn Olav Jonstaddal, aki azt mondta pártja kitart a levélben általuk megfogalmazottak mellett.


Storlien szerint ez teljesen hallatlan és azt mondja, ez az egész hozzáállás egy kicsit az 1940-es náci Németországra emlékeztet.


A Norsk Flid Husfliden AS vezérigazgatója, Per Willy Næsseth is látta a Folkeparti levelét, de ezt leszámítva kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptak. Elmondta azt is, hogy a különböző etnikumú modellek szerepeltetése mögött az volt a háttérgondolat, hogy tükrözzék a mai Norvégia sokszínűségét.


Storlien még azt is megjegyezte, a norvégok között sem mindenki 100 százalékban norvég. Még a királyi család is Dániából, Svédországból és Angliából származik. A Parlament elnöke gyermekként érkezett Norvégiába, és még Storliennek is van egy svéd dédnagyapja.


Forrás: NRK

 

Újabb fájdalmas adó



A kormány ideiglenes munkáltatói adót vezet be a magas jövedelmek után. A javaslat mindenkit meglepett, sokan meg is döbbentek, hisz előzetesen sem az LO-val, sem az NHO-val nem konzultáltak, ahogyan az ilyen esetekben ezt kellene.


A javaslat a jelenlegi adókulcson felül további öt százalékos munkáltatói adót tartalmaz a 750 000 NOK feletti bérjövedelem után. A kormány az adót "helyzeti intézkedésnek" nevezte, amely a 2023-as állami költségvetésben megjelenő rendkívüli kiadások finanszírozásához szükséges. Az adó 7,7 milliárd koronát hoz az államkincstárnak.


Az NHO főnöke, Ole Erik Almlid szerint az új munkáltatói adó nagy kiadást jelent majd az ország számos cégének. Az LO vezető közgazdásza, Roger Bjørnstad szintén óvatos kritikát fogalmazott meg, melyben kiemelte, hogy az új adó csökkenti a cégek bérkeretét, ezért pontosítást kér a Parlamentől azzal kapcsolatban, hogy az új adó valóban csak 2023-ra vonatkozik-e.


Forrás: Dagbladet

 

Tovább eszkalálódik az óvodai sztrájk 



Mivel továbbra sincs megegyezés a felek között, csütörtöktől újabb 300 óvodai alkalmazott lép sztrájkba.


A sztrájk csütörtöktől fokozódik. Az Utdanningsforbundet (Oktatási Szövetség) 230 új tagot von be a sztrájkba többek között Tønsbergben, Skienben, Bømlóban és Bodøben. A Fagforbundet (szakszervezet) 68 új tagot von ki, míg a harmadik sztrájkoló szakszervezet, a Delta, valamivel kisebb létszámot.


A felek semmivel nem kerültek közelebb a megegyezéshez. A PBL (Magánóvodák Országos Szövetsége) azt mondja, hogy a nyugdíjrendszer, amelyért a munkavállalók sztrájkolnak, évi 1,4 milliárd koronába kerülne a magánóvodáknak.


Forrás: MSN

 

Enyhítések a zéró kibocsátású teherautók számára



A teherszállító járművek számára Oslóban 104 koronába, míg Trondheimben 88 koronába kerül(t) csúcsidőben egy fizetőkapun való átkelés, ez igen nagy megterhelés például a posta autói számára is. Most azok a járművek, amelyeknek zéró kibocsátásuk van (a biogáz-, elektromos-, illetve hidrogénmeghajtású járművek) ingyenesen keresztezhetik ezeket a kapukat. Ez a szabály Oslóban már szeptember 1-től érvényes, és hamarosan Trondheimben is életbe lép. Ezek után valószínűleg több nagyváros is követni fogja példájukat.


A kormány elrendelte, hogy a biogázzal üzemelő teherautók is ugyanabba a kategóriába essenek, mint az elektromos és hidrogénüzemű járművek, a Statens Vegvesennek ezért saját díjkategóriát kellett kidolgoznia ezekre a járművekre. Jelenleg Norvégiában 2000 ilyen jármű van, míg Svédországban 55000. Az Enova most támogatást is ad az ilyen járművek megvásárlására. Biogázt egyébként ételhulladékból, szennyvíziszapból, haltenyésztésből, illetve ipari szerves hulladékból lehet előállítani. 


- Fontos a zéró kibocsátású járművek támogatása ahhoz, hogy a környezetszennyezést visszaszorítsuk a nagyvárosokba, és ennek egyik legjobb eszköze az ingyenes útdíj - mondja Kristin Dahlberg Hauge, Trondheim ipari, közlekedési és környezetvédelmi vezetője. Míg a személyautók károsanyag-kibocsátása 1990 és 2020 között 19%-kal csökkent, addig a teherjárműveké 78%-kal nőtt ugyanebben a periódusban Norvégiában.


A Posten Norge és a Lastebileierforbundet sokáig várt a foszilis járművek lecserelésével, jelenleg a postának csak 5 zéró kibocsátású járműve van Trøndelagban és Møre og Romsdalban. Vártak a politikai döntésre és a töltőhelyek kiépítésére (Trondheimben még csak egy biogáz töltőhely van), de az elmúlt években egyértelmű fejlődés figyelhető meg.


Forrás: NRK

 

Drágulnak az élelmiszerláncok saját termékei is



Míg minden áru az ételtől a bútorig drágult, az utolsó években az emberek egyre gyakrabban választották a bolthálózatok saját márkás, olcsóbb termékeit, de most a kemény konkurenciára hivatkozva az üzletek kivétel nélkül felemelik ezeknek az áruknak az árát is. 

Az NRK tudósított korábban például arról, hogy az üzleteket kifosztották a saját gyártású WC-papírból, most azonban a legolcsóbb 8 gurigás csomagnak is 42%-kal nőtt az ára, míg a legolcsóbb törlőpapír ára 66%-kal emelkedett, emellett az általános élelmiszer-áremelkedés “csupán” 12% volt. De nem csak a WC-papír, hanem a puffasztott rizs, a lilakáposzta, a darált hús és a tejberizs ára is jelentősen nőtt. 

Az élelmiszer hálózatok az áremelkedést azzal magyarázzák, hogy ezeket a termékeket többnyire veszteségesen állítják elő, hiszen az alapanyagok, a szállítás és az áram ára is drágult.

Azonban míg a saját termékek ára emelkedett, addig kisebb lett az árkülönbség a saját és a más gyártású áruk között (mint például a müzlié és a tojásé), mert ezek nem drágultak hasonló ütemben.


Forrás: NRK

 

Ismét támadnak a drónok



Október 19-én hajnalban ezúttal káoszhoz vezetett az ismeretlen drónok jelenléte a bergeni repülőtéren. 

A 3 óráig tartó légtérzárlat mintegy 5000 embert érintett: járattörlésekhez illetve halasztásokhoz vezetett.

A rendőrségnek képi bizonyítéka is van egy észlelt drónról, azonban gyanúsítottja még nincs.

Aznap ugyanakkor nem csak Bergenben, hanem a førdei repülőtéren is észleltek drónt. A repülőterek 5 kilométeres körzetében csak különleges engedéllyel lehet drónt használni.


Forrás: NRK

 

A férfiakat is érinti a szexuális zaklatás




Az elmúlt években sok, halászatban dolgozó nő tett bejelentést az őt érő szexuális zaklatásról. De nem csak a nők, hanem a férfiak is ki vannak ennek téve.  - Egy férfi nem mondhatja, hogy egy hölgy túl messzire ment, mert akkor kinevetik – írja névtelenül az egyike annak a hat férfinak, akik az NRK által végzett felmérésben azt válaszolták, hogy munkahelyükön szexuális zaklatás áldozatai lettek. Körülbelül egy évvel ezelőtt a #metoo mozgalom elérte a norvég halászati ágazatot is. Számos nő jelentkezett és beszélt az őt érő zaklatásról. Most már férfiak is beszélnek a halászhajókon átélt hasonló tapasztalataikról. A témában készült felmérés nem reprezentatív, de ad egy képet a helyzetről. 319 fő válaszolt a kérdésekre, 40 nő és 277 férfi. A nők 37,5 %-a, a férfiak 2,2 %-a válaszolt úgy, hogy nem kívánt szexuális jellegű figyelmet kapott. Az egyik férfi elmondta, hogy van egy kolléganője, aki nem érzi, hol kezdődik az intim szféra, és hajlamos őt és a férfi kollégáit méregetni, ami kényelmetlen érzés, de még egy szürke zóna. Úgy oldották meg a helyzetet, hogy távol tartják magukat a kolléganőjüktől és jelezték neki, hogy nem akarnak vele testi kontaktust, de – hasonlóan a zaklatásnak kitett férfi halászok 80%-ához – nem jelentették az esetet, bár a zaklatás megjegyzésekből, fizikai érintkezésből és nem verbális megnyilvánulásokból állt. Az inzultusnak kitett férfiak harmada válaszolta, hogy több, mint tíz alkalommal tapasztalt szexuális zaklatást. Ez egy tabutéma a férfiak között, így az érintett férfi halászok (és egyéb iparágakban dolgozók) nem kapnak megfelelő figyelmet, bár ez a probléma ugyanolyan súlyos az ő esetükben, mint a nők körében. Valószínűleg nagyon sok olyan eset is van, amely nem kerül napvilágra. 


Bjørnar Skjæran (Ap) halászati ​​miniszter szerint fontos, hogy mindenki elmondhassa, ha zaklatás éri, és a legfontosabb, hogy kiálljunk egymásért, nemtől függetlenül. A szakmában elkövetett szexuális zaklatások rontják az ágazat hírnevét, ezeknek véget kell vetni.


Forrás: NRK

 

KÜLPOLITIKA

 

Norvégia céljai a kaukázusi régióban



Egész Európa számára fontos, hogy a dél-kaukázusi térség konfliktusmentes és stabil legyen. Norvégia számára kiemelten fontos, hogy támogassa a demokratikus folyamatokat, és megelőzzék a konfliktusokat. Anniken Huitfeldt külügyminiszter a héten Grúziába és Örményországba látogatott, hogy támogatásáról biztosítsa a területet, biztosítva az országok szuverén jogait és azt, hogy saját külpolitikai irányt választhassanak.


Az orosz-ukrán háború kezdetén nagy volt a félelem Grúziában is, ugyanis az ország 2008-ban háborút vívott Oroszország ellen, és egy része megszállás alá került. A grúziai látogatás során a külügyminiszter találkozott Irakli Garibasvili grúz miniszterelnökkel és Ilia Dartsjiashvili külügyminiszterrel. A megbeszélések központi témája a NATO- és EU-tagság volt.


Örményország is a háborútól tart leginkább. A norvég külügyminiszter elmondta, hogy Norvégia támogatja az Örményország és Azerbajdzsán közötti igazságos békemegállapodást. A két ország közötti helyzet instabil, de reménykeltő, hogy a felek október 6-án Prágában megállapodás kötöttek, amiben mindkét fél elismerte egymás területi integritását és szuverenitását.


Forrás: Regjeringen

 

Norvégia csatlakozik az Irán elleni uniós szankciókhoz



A norvég kormány is egyetért az EU szakcióival Irán ellen. Október 17-én az Európai Unió 15 iráni személy és szervezet ellen vezetett be szankciókat a demokratikus jogok súlyos megsértése miatt. A közelmúltban körülbelül 215 tüntető vesztette életét a tiltakozások során, melyek azután törtek ki, hogy egy 22 éves lány, Mahsa Amini meghalt az iráni erkölcsrendőrség által alkalmazott erőszak miatt.


Az uniós intézkedések az iráni információs minisztert, az erkölcsrendőrséget, a Forradalmi Gárda informatikai osztályát és a Basij miliciát érintik. Jonas Gahr Støre azt nyilatkozta az NRK-nak, hogy a norvég hatóságok egyértelműen a szankciók támogatása mellett döntöttek. 


Forrás: NRK

 

Az orosz nagykövetség ellenzi az oroszok norvégiai bebörtönzését



A norvégiai orosz nagykövetség erősen bírálja a norvég hatóságok eljárását, melynek következtében állampolgárokat tartóztattak le illegális drónhasználat miatt. Az orosz követség megalapozatlannak és diszkriminatívnak nevezi azt az eljárást, amiben hétköznapi turistákat tartóztatnak le amiatt, hogy Norvégia csodáit filmezik.

Az orosz diplomaták arra ösztönzik az állampolgárokat, hogy tartsák be a szabályokat, de a drónhasználatról szóló rendelettben nem szerepel közvetlenül ez a tilalom az orosz állampolgárokra vonatkozóan. A nagykövettség szerint az oroszoknak rendkívül nehéz megtalálni a vonatkozó előírásokat. A nagykövetség megpróbálja tájékoztatni a Norvégiában élő oroszokat, azonban úgy gondolják, hogy a kialakult helyzet egy paranoia eredménye.


Emilie Enger Mehl igazságügyi miniszter arra kéri az embereket, hogy legyenek éberek,  és jelentsék az esetleges titkosszolgálati tevékenységeket. A közelmúltban összesen 6 orosz állampolgárt vettek őrizetbe illegális drónhasználat és tilalom alá eső tárgy fényképezése miatt.


Forrás: ABC Nyheter

 

Már 30 ezer ukrán menekült van Norvégiában


Norvégia még sosem fogadott be ennyi menekültet ilyen rövid idő alatt. A norvég miniszterelnök szerint az önkormányzatok megfelelően kezelték a menekülthullámot, és igyekeznek elősegíteni a menekültek integrációját. A Vöröskereszt ugyanakkor bírálta Norvégiát, amiért másként bánik az ukrán menekültekkel, például számukra ingyenes a tömegközlekedés, míg más menekülteknek fizetni kell érte. Jövőre a kormány további 10 ezer ukrán menekült érkezésével számol, míg a külügyminisztérium 30 ezer fővel.


Forrás: NRK

 

KULTÚRA, OKTATÁS

 

Volodimir Zelenszkijről szóló könyvet adnak ki januárban



A Cappelen Damm januárban adja ki a „Stemmen fra Ukraina” című könyvet, amely Volodimir Zelenszkij 16 legmegindítóbb beszédét tartalmazza.

Maga Zelenszkij választotta ki a 16 beszédet, írta a Cappelen Damm egy sajtóközleményben. Az elnök által kiválasztott beszédek Ukrajna útját mutatják be 2019-től kezdve.

A könyvben szerepel továbbá egy bevezetés, amelyet maga Zelenszkij írt. Ez a bevezetés decemberben fog megjelenni angolul.

- Az, hogy közvetítsük Volodimir Zelenszkij szavait és gondolatait – és ezáltal hangot adjunk az ukrán nép harcának a békéért, szabadságért és demokráciáért – az egyik legfontosabb dolog, amit egy könyvkiadó tehet manapság – mondta a kiadó vezetője, Knut Ola Ulvestad.


Forrás: ABC Nyheter

 

Így változott az évek során a gyerekek játékos tevékenysége



Az NTNU végzett egy tanulmányt a különböző generációkkal kapcsolatban. Összesen 90 embert kérdeztek meg, és többek között arra voltak kíváncsiak, hogy változtak-e a gyerekek játszási szokásai az évek során.


Húszas, ötvenes és hetvenes éveikben járó férfiak és nők vettek részt a felmérésben. Arról kérdezték őket, hogy emlékezetük szerint hogyan játszottak. Mindannyian arról számoltak be, hogy vannak emlékeik durva és veszélyes játékokról.


A tanulmány szerint a két idősebb generáció olyan játékokról számolt be, amelyek súlyos sérülésekhez vagy akár halálhoz is vezettek. Többen meséltek kőcsatákról, amelyek során a játszótársak súlyosan megsérültek, vagy meg is haltak.


A felmérés fiatalabb résztvevőinek nincsenek veszélyes játékról szóló történeteik. Azonban visszatérő elem a beszámolóikban, hogy tilos volt „rossz” játékokat játszani az iskolaudvaron, például hógolyózni.

- Ennek az lehet az oka, hogy az emberek meg akarták védeni a gyerekeket, mivel attól tartottak, hogy túl erőszakos lesz a játék, vagy megsérülnek a gyerekek – mondta Ragnhild Røe Norderhus, az NTNU oktatója.


Norderhus nem hiszi, hogy meg kellene tiltani az ilyen játékokat, de kiáll amellett, hogy a felnőtteknek be kell avatkozniuk, ha a játék eldurvul.

A tanulmány eredményei alapján az látszik, hogy a gyerekeknek előnyük is származhat abból, ha egy kicsit durvábban játszanak. Azonban a gyerekkor túlzott intézményesítése ahhoz vezet, hogy a gyerekek játékát a felnőttek szabályozzák. Ez csökkenő önállósághoz vezethet.


- Az idősebb résztvevők azt mondták, hogy viszonylag szabadon tudtak játszani anélkül, hogy a felnőttek beavatkoztak volna, így megtanultak vigyázni magukra és egymásra.

Norderhus azt reméli, hogy kutatása eredményei hozzájárulnak majd a változáshoz. A kutatóknak van egy javaslatuk a szülők, az iskolák és az óvodák felé:

- Reméljuk, hogy ez segít megérteni, hogy a durva játékot lehet finomítani, annak érdekében, hogy hogy megvédjük a gyerekeket a veszélyektől, de ne is tiltsunk meg olyan játékokat, amelyek csintalanságnak tekinthetők.


Forrás: NRK

 

Nevet kellett változtatnom, hogy lakást kapjak



Egy névváltoztatás volt az ára, hogy Sofia Ciel lakást szerezzen a Finn hirdetési portálon keresztül, és nem ő az egyetlen, aki a Norvégiában élő lengyeleket érő diszkriminációról beszél. Nemrég a lengyel nevét – amely égboltot jelent - annak francia megfelelőjére, Ciel-re változtatta. 2020-ban érkezett Norvégiába, és eleinte az eredeti lengyel nevét használta, egészen addig, amíg a Finnen problémákba nem ütközött. Lakást keresett, és egy hónap telt el anélkül, hogy megkereséseire választ kapott volna. Megkérte egy barátját, hogy ellenőrizze le, hogy helyesen írta-e meg norvégul az üzeneteit, de az úgy gondolta, hogy inkább a lengyel név állhat a válaszok elmaradása mögött. 


- Mindenki tudja, de senki sem mondja ki hangosan, hogy meg kell változtatnod a neved – mondta Sofianak, akihez - amint  skandináv hangzásúra változtatta a Finnen a felhasználó nevét - már érkezett is a válasz.  A Norvég Statisztikai Hivatal adatai szerint ma körülbelül 115 000 lengyel él Norvégiában, ők alkotják a legnagyobb bevándorlócsoportot. A lengyeleket gyakran olcsó munkaerőként, piti bűnözőkként vagy hamis oltási bizonyítványok kapcsán emlegetik. 


- Csak róluk hallunk, de tőlük nem – mondja Ewa Sapiezynska szociológus, aki most jelentette meg a “Jeg er ikke polakken din” (“Nem vagyok a lengyeled”) című, saját és kb harminc másik Norvégiában élő lengyel tapasztalatai alapján írt könyvét. A lakáspiaci diszkriminációt a szerző maga is tapasztalta, amikor a szomszédok levelet küldtek a főbérlőjének, és megkérték, hogy vegye le Ewa vezetéknevét a postaládáról, mert az a többi lakás piaci értékét csökkenti.  Ezt Sapiezynska rejtett rasszizmusnak nevezi. Szerinte nem a lengyelek a leginkább diszkriminált népcsoport Norvégiában, csak róluk korábban még nem esett szó ebben a vonatkozásban. 


– A lengyelek Norvégia új feketéi – mondja Akhenaton de Leon, az Offentleg organisasjon mot diskriminering (OMOD)  vezetője, aki a szervezeten keresztül találkozott olyan lengyelekkel, akiknek nem hisznek, amikor az őket érő rasszizmusról beszélnek, hiszen ők fehérek. Pedig a bőrszín a megkülönböztetés számos oka közül csak az egyik. A lengyelek azóta vannak kitéve diszkriminációnak, mióta elkezdődött a kelet-európai bevándorlás. Ez látható például a rossz munkakörülményeken is. A FAFO idei jelentésében a bevándorlók csaknem fele nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben tapasztalt diszkriminációt, leginkább a munkahelyén és esetenként a lakáspiacon. A legtöbb diszkriminációról a szomáliai bevándorlók számoltak be, a legkevesebbről a lengyelek. Leon szerint a lengyeleknek - nagy csoportként – van lehetőségük hallatni a hangjukat a témában zajló vitákban. - Ez egy folyamat, amelyhez idő kell, de jó irányba halad – mondja de Leon.

Az elmúlt három hónapban Ciel újra lakást keresett, és ezúttal nem csak a Finn felhasználói nevét változtatta meg, hanem a hivatalosat is. - El akarom kerülni azokat a problémákat, amelyeket a kelet-európai név okoz – mondja. Doktori fokozatát Lengyelországban szerezte, de állandóan megkérdőjelezik,  hogy ez van-e olyan szintű, mint egy norvég PhD. Kimerítő, ha így kezelik az embert – mondja.


Forrás: NRK

 

SZÍNES HÍREK

 

Elvis autója Norvégiába érkezik



Elvis Presleynek számtalan autója volt, többek között egy 1950-es BMW 507-es modell, amit összesen 252 példányban gyártottak. Az autóról kép is készült annak idején, amin Elvis Presley katonai egyenruhában pózol a fehér színű autó mellett. A németországi szolgálati ideje után az énekes az Egyesült Államokba exportálta az autót. Ezt követően eltűnt a nyilvánosság elől, csak 2014-ben találták meg a járművet piros színben. A városi legenda szerint Elvisnek azért kellett az autót pirosra festenie, mert a rajongói állandóan rúzzsal firkálták össze. Elvistől egy magánszemély vásárolta meg a járművet még 1968-ban, aki évtizedekig egy garázsban tartotta. Végül  2014-ben vásárolták meg az autót, hogy kiállítsák a müncheni BMW Múzeumban. Ezután két évig restaurálási munkát végeztek rajta, majd számos más kiállításon is részt vett, mint “Elvis BMW 507-es autója”. Most pedig készen áll, hogy exkluzív vendége legyen az oslói autókiállításnak.


Forrás: ABC Nyheter


 

SPORT

 

A Liverpool legyőzte a Cityt (és Haalandot)



Mint ahogy a 2017/18-as szezonban, idén is a Liverpool vette el a Manchester City veretlenségét az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában. A „Vörösök” hazai pályán 1-0-ra verték a többek között Erling Haalandot felvonultató Cityt Mohamed Salah góljával. Miután Haaland több kisebb-nagyobb helyzetet hagyott ki a liverpooli kapu előtt. Emellett még egy gólpasszt is kiosztott csapattársának, Phil Fodennek, ám a gólt érvénytelenítette a játékvezető, miután a norvég támadó előbb a mezénél fogva lerántotta Fabinhót, majd nem sokkal később kirúgta a Liverpool kapusa, Alisson kezéből a labdát. 

Az előző 9 bajnokin 15 gólt szerző és 3 gólpasszt kiosztó Haalandot ezzel sikeresen semlegesítette a Liverpool védelme. A meccs azonban nem csak erről marad emlékezetes. Mindkét edző, Jürgen Klopp és Pep Guardiola is síkideg volt egész meccsen. Kloppot ráadásul a sokadik bírói tévedés, csak annyira bírta felbosszantani, hogy rendkívül kedvesen és udvariasan megkérdezte Anthony Taylor játékvezetőtől, hogy bíró sporttárs, mire véljem ezt a döntést. A derék játékvezető nem habozott, és piros lappal a lelátóra száműzte a liverpooliak trénerét. A korábban emlegetett Haaland a meccs vége felé megcsillogtatta őrangyali képességeit, miután nem engedte, hogy kisnövésű portugál csapattársa, Bernardo Silva összeakaszkodjon a nála 20 centivel magasabb és kb. 30 kilóval nehezebb Virgil van Dijkkal. Vereségével a Manchester City négypontos hátrányba került az Arsenallal szemben.


Forrás: VG

 

Niemann perel



A lassan két hónapja tartó Carlsen-Niemann dráma újabb fejezetéhez érkezett, miután több médium is megírta még október 20-án este, hogy Hans Niemann bepereli Magnus Carlsent, miután a norvég sakknagymester korábban csalónak nevezte amerikai kihívóját. Nem sokkal később a csalással vádolt amerikai sakkozó a Twitteren hivatalosan is megerősítette a hírt.

 A kiposztolt dokumentumok szerint a 19 éves Niemann 100 millió dollárt követel Carlsentől (ez kb. 1,06 milliárd norvég korona). A kereset azonban nem csak a norvég sakknagymester neve szerepel, név szerint említi a chess.com-ot (itt jelent meg egy hosszabb tanulmány, mely szerint Niemann több mint 100 meccsen csalhatott), két másik sakkozót (Hikaru Nakamura és Danny Rensch), és Carlsen cégét, a Play Magnus Groupot. A VG megkereste Magnus apját és menedzserét, Henriket, ám ezidáig nem érkezett válasz. A VB-címvédő Carlsent konkrétan gyávának és korruptnak nevezik a keresetben. 

Maxim Dlugy, Niemann korábbi mentora szerint ebben semmi meglepő nincs, hiszen egykori tanítványát megtámadták, és ő csak megvédi magát. Tarjei Svensen, norvég sakkszakértő szerint sem meglepő, hogy Niemann perre ment, de vélekedése szerint semmi komoly nem fog ebből kisülni. 


Forrás: VG

 

Magnus Carlsen elveszítette az középdöntőt a sakkbajnokságon


Magnus Carlsen egy nehéz játszmát játszott, de végül veszített a lengyel Jan-Krzysztof Duda ellen az év utolsó előtti sakkbajnokságán rapid sakkban. 

Carlsen lengyel ellenfele mind a sötét, mind a világos bábukkal kiválóan játszott, és végül 3-1-re győzött. Carlsen korábban betegséggel küzdött a bajnokság során, és most sem nézett ki egészségesnek. 


Kedden már megszerezte az összesített győzelmet az idei Champions Chess Touron, amelyet már zsinórban második éve nyer meg. Ez már a novemberben megrendezésre kerülő utolsó forduló előtt is egyértelműen látszik. 

Duda ellenfele az azerbajdzsáni Shakhriyar Mamedyarov és a román Richard Rapport közötti meccs győztese lesz. A döntő a csütörtöki és pénteki nap során fog lezajlani, de Carlsen nélkül.


Forrás: VG

 

Zuccarello három pontja, plusz Wild győzelem



Mats Zuccarello csapata első és harmadik gólját szerezte, a Minnesota Wild ennek is köszönhetően megszerezte az észak-amerikai jégkorongliga, az NHL 2022/23-as szezonjában első győzelmét. Ezt megelőzően három vereség állt a minnesotai csapat neve mellett. 


A Vancouver Canucks elleni mérkőzésen a norvég balszélső négy és fél perc után betalált, ám vancouveri részről Bo Horvat nem sokkal később egyenlített, majd Nils Åman góljával a vezetést is megszerezték a vendégek. Az Xcel Energy Centre közönségének nagy örömére Sam Steel egy perccel az első harmad vége előtt kiegyenlített. A második harmadban Dakota Joshua révén ismét a Canucks került előnybe, ám Zuccarello a harmadik harmad közepén ismét döntetlenre alakította a mérkőzés állását. Zucca a hosszabbításban két gólja mellé kiosztott egy gólpasszt is Kirill Kaprizovnak, ezzel pedig a Wild megnyerte meccset. 

A 35 éves norvég támadó a meccs után úgy nyilatkozott, hogy ebben a szezonban eddig most néztek ki a leginkább úgy, mint egy valódi csapat, ám védekezésben még eléggé sokat kell javulniuk. Zuccarello eddig négy meccsen négy gólt és négy gólpasszt jegyzett, ezzel holtversenyben vezeti a Minnesota Wild házi góllövőlistáját Kirill Kaprizovval. A Wild következő meccsét norvég idő szerint október 22-én este hétkor játssza, amikor is idegenben a Keleti Konferenciát vezető Boston Bruins ellen lépnek jégre.


Forrás: VG


bottom of page