MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

Bombariadó a gázüzemben

Október 13-án reggel bombariadó volt az aukrai Nyhamna gázüzemben, az épületet azonnal evakuálták, a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre. 

- Ez a Møre og Romsdal-i üzem a Shell tulajdonában áll, a második legnagyobb üzem Norvégiában, az Ormen Lange és az Asta Hansteen-mezőkről szállított földgázt dolgozza fel.

Egy óra múlva jelentették, hogy a bombafenyegetés hamis volt, és a délután őrizetbe vett 

 gyanúsított a rendőrség számára nem ismeretlen: az illető egy héttel ezelőtt az MS Nordnorge-t, egy Hurtigruten hajót is megfenyegetett és korábban büntetve is volt hasonló fenyegetések miatt.

A bombariadó egy időre megállította az üzem működését, de a csővezeték működésében nem okozott fennakadást.

Az aukrai polgármester, Odd Jørgen Nilssen szerint a fenyegetés szükségtelen félelmet kelt, és bár ezt a helyzetet senki nem kívánta, de egyfajta készültségi teszt is volt.

Forrás: NRK

Őrizetbe vettek egy drónt birtokló orosz férfit a határon

Október 11-én kedden a storskogi határőrök határellenőrzés során drónokat találtak egy orosz-izraeli állampolgárságú férfinál, akit ezért őrizetbe vettek. A férfi beismerte, hogy Norvégiában használta a drónokat, ami egy új – az ukrajnai háború következtében hozott – törvénybe ütközik, ezért tartóztatták le. A törvény szerint orosz tulajdonú vállalatok és orosz állampolgárságú személyek semmilyen repülő tárgyat – beleértve a drónt is – nem üzemeltethetnek Norvégiában.

A férfinál két drónt és ezeken 4 terabyte képet és filmfelvételt találtak, amelyeknek egy része titkosított. Ezek tartalmát még vizsgálja a finnmarki rendőrség. Ha a fájlokon norvégiai üzemekről, olajipari létesítményről találnak képeket, akkor az ügyet kémkedés gyanújával továbbítják a Rendőrségi Biztonsági Szolgálathoz (PST).

Nils Håheim-Saers évek óta foglalkozik drónokkal a tromsøi NORCE kutatóintézetnél, és szerinte nem újdonság, hogy a letartóztatott – mint sokan mások – információgyűjtő tevékenységet folytat, hiszen az állami szervek is évek óta drónokkal térképezik fel a különböző objektumokat Norvégiában. A kérdés az, hogy meg kell-e változtatni a honvédség készenléti és biztonsági gyakorlatát például a földgáz- és olajipari létesítmények körüli biztonság megerősítésével.

Ezen felül fontos megvizsgálni, hogy milyen drónok használhatók Norvégiában, mert bizonyos típusoknál lehetséges bekapcsolni egyfajta földrajzi védelmet. A drónok legnagyobb gyártója, a kínai DJI cég például a kikapcsolta (letiltotta) a termékeik használatát Ukrajnában, annak érdekében, hogy ne lehessen őket olyan célokra használni, ami rossz fényt vethet a kínai cégre.

A Nord Stream szabotázsa további kérdéseket vet fel. Norvégiában ma például bárki vehet drónokat 25 kilóig, de egy ilyen méretű drón akár egy kisebb robbanótöltetet is tud szállítani, ami megfelelő irányítással elég ahhoz, hogy nagy károkat okozzon egy ipari létesítményben. 

- Az is aggodalomra ad okot - mondja Håheim-Saers - hogy ha az 50-es éveiben járó férfi a nála talált drónokat kémkedésre használta, akkor azok adattartalmát még elfogása előtt, már a képek és videók elkészítésekor továbbíthatta a drónokról. A gyanúsított ugyanakkor állítja, hogy turistaként járt Norvégiában.

Forrás: Nettavisen

KÜLPOLITIKA

Nem ajánlott Iránba utazni

Irán biztonsági helyzetének jelentős romlása miatt a norvég külügyminisztérium azt javasolja, hogy ne utazzunk Iránba. Amennyiben külföldi állampolgárokat önkényesen bebörtönöznek, úgy a norvég állam sem tud a hatóságoktól információkat kapni vagy közbenjárni, ugyanis Irán nem ismeri el a kettős állampolgárságot.

Forrás: NRK

Új vetőmagok kerülnek a Globális Magraktárba

A Svalbardon található Globális Magraktár újabb szállítmányokat fogad 13 génbankból. Összesen több, mint 45 ezer magminta kerül be a raktárba, melyet követően a teljes állomány átlépi az 1,2 millió mintát. Érdekesség, hogy Irak és Uruguay először helyez el vetőmagokat a raktárban: Irak 418 fajta vetőmagmintát, Uruguay pedig 1892 búza- és árpamagot szállít Svalbardra.

Forrás: Regjeringen

NATO konferencia az atomfegyverekről

Bjørn Arild Gram norvég védelmi minisztter is részt vesz a NATO Nukleáris Tervezési Csoportjának október 20-i ülésén, amit Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vezet. A Tervezési Csoport a NATO legmagasabb szerve, ami megvitatja a nukleáris erőkkel kapcsolatos biztonságpolitikai kérdéseket, felülvizsgálja és hozzáigazítja a szervezet nukleáris politikáját az aktuális világpolitikai viszonyokhoz. Franciaország kivételével minden NATO tagállamnak van képviselője a csoportban. 

A NATO nukleáris hadgyakorlatot is tart jövő héten (Steadfast Noon), ahol többek között nukleáris robbanófejek leadására is alkalmas vadászgépeket tesztelnek. A 30 NATO tagállam közül csupán 14 ország vesz részt a gyakorlaton, melyet több mint ezer kilométerre tartanak meg Oroszországtól. A Nettavisen megerősítést kapott arról, hogy Norvégia nem vesz részt a nukleáris gyakorlaton. Kritikusok szerint veszélyes dolog ilyen típusú hadgyakorlatot szervezni egy olyan biztonságpolitikai légkörben, ahol a nukleáris fenyegetés magasabb, mint az 1962-es kubai rakétaválság idején. 

A hadgyakorlat része az éves rutin gyakorlatoknak, melynek célja a hatékony nukleáris elrettentés biztosítása. A NATO tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy részt vesznek-e rajta. Norvégia korábban sem vett részt ilyen típusú hadgyakorlaton. Stoltenberg szerint rossz jelzés lenne, ha az ukrajnai háború miatt hirtelen lemondanák az előre beütemezett éves gyakorlatot.

Forrás: Nettavisen

EGÉSZSÉGÜGY

Nyugtalanító gyógyszerhiány

2008-ban 34 féle gyógyszerből volt hiány Norvégiában, idén eddig 1258 olyan gyógyszert regisztráltak, amelyek nem beszerezhetőek, és még 2,5 hónap hátra van az évből. Ezért most krízishelyzetben alkalmazható intézkedéseket szeretnének bevezetni a hatóságok.  

- Az előrejelzések azt mutatják, hogy Norvégiában a gyógyszerhiány új csúcsa felé tartunk, és ez aggasztó – mondja Ingrid Aas, a Norvég Gyógyszerügynökség vezető orvosa. Az előző rekord a járvány idején született, 2021-ben 1391 fajta hiányzó gyógyszer regisztráltak. Ingrid Aas ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a betegek túlnyomó többsége hozzájut a szükséges kezelésekhez. Az Apotekforeningen (Gyógyszertárak Egyesülete) májusi felmérése is megerősíti, hogy a betegek 97%-a megkapja azt a gyógyszert, amelyet az orvos felír neki. A gyógyszerhiány nemcsak Norvégiában, hanem Európában és világszerte is problémát okoz. Az Egészségügyi és Szociális Minisztérium javaslatot nyújtott be egy, ezzel a kérdéssel foglalkozó testület létrehozására annak érdekében, hogy megfelelő legyen a gyógyszerellátás az országban, hiszen a járványhelyzet bebizonyította, hogy válsághelyzetekben szakmai ajánlásokra van szükség. Ez lesz a testület egyik feladata.  

Norvégiában több sürgősségi gyógyszerraktár van, ahol a legfontosabb gyógyszereket tárolják, de ezeket általában külföldről szerzik be. A bizonytalan piaci viszonyok miatt tárgyalások folynak arról, hogy a legfontosabb termékekből kell-e saját gyártást tervezni. 

- A helyzet azt mutatja, hogy folyamatosan hiány van egyes gyógyszerekből, és úgy tűnik, hogy a piaci kilátások egyre nehezebbé válnak – mondja Espen Nakstad egészségügyi igazgatóhelyettes. A gyógyszerhiány növekedésének az oka összetett. Egyrész az előállítással és szállítással kapcsolatos nehézségek és nyersanyaghiány, másrészt a megnövekedett kereslet. Az idén eddig hiánycikknek számító gyógyszerek között az antidepresszánsok, a fogamzásgátló tabletták, a köhögés elleni szirupok, a fájdalomcsillapítók és a jódtabletta vannak.

Forrás: NRK

Kiégett katonai vezető

Áprilisban Tonje Skinnarland (54), a Katonai Vezérkar hadműveleti vezetője depresszió miatt egy hónapra kórházba került. Túl sokat és túl keményen dolgozott hétvégenként és esténként is, éjszakánként pedig éberen feküdt az ágyában. Betegszabadságra ment, de először nem kapott megfelelő segítséget, így még mélyebbre került. Néhány hét múlva már a családja is jelezte, hogy sürgős segítségre van szüksége, így idén áprilisban egy hónapot kórházban töltött. Ekkor már megfelelő, szakszerű kezelést kapott.  Néhány hónap múlva megpróbált visszatérni a munkájához, de rövid idő múlva ismét beteg lett, mert a visszatérés túl gyors és túl intenzív volt. A munkahelyén óriási felelősség van a vállán. A tavalyi évben Skinnarland a Katonai Vezérkar hadműveleti vezetője lett. 2016-tól 2021-ig ő volt a Norvég Királyi Légierő vezérkari főnöke. Ő volt az első nő, aki betöltötte ezt a tisztséget.

Bár korábban nem tette, a kiégése kapcsán megtanulta, hogy világos határokat kell húznia a munka és a szabadidő között. Fontos, hogy a kettő egyensúlyban legyen, és az is, hogy ne támasszon magával szemben túl magas követelményeket. Meg kell elégednie az «elég jó»-val.

Az a tapasztalata, hogy megéri nyitottnak lenni. A pozitív visszajelzések támogatóak, a nyitottság pedig segít abban, hogy az emberek időben kérjenek segítséget. 

- Többen küzdenek, mint gondolnánk. Nem szégyen a pszichés probléma, de sajnos még mindig így kezelik – mondja. Utólag már azt is tudja, hogy a problémák az idő előrehaladtával csak felhalmozódnak. Ő is addig maradt talpon, amíg már nem bírta tovább.

- Korábban kellett volna észrevennem a jeleket - mondja arról az időszakról, ami után a kórház sürgősségi részlegére került. 

Ingrid Blø Olsen pszichológus, a munkapszichológia szakértője szerint a kiégés jelei lehetnek az ingerlékenység, rossz hangulat, pánikrohamok és fájdalmak. 

- Gyakran a munkahelyi és a magánéleti stressztényezők összessége okozza a tüneteket, amelyek az idő haladtával fokozódnak. A szervezet stressztünetei normális reakciók, és annak jelei lehetnek, hogy bizonyos változtatásokra van szükség – mondja Olsen. Egyéb jelek lehetnek a fokozott aggódás, valamint a társas kapcsolatok kerülése. A kiégés kockázati tényezője lehet a perfekcionizmus és az erős önkritika, az időkényszer, a túlzott munkaterhelés és a visszajelzés hiánya a vezetőtől. A gyermekkori traumák és zaklatások megélése szintén kiszolgáltatottá tehet a kiégéssel szemben. - Amikor az emberek kiégnek, gyakran úgy érzik, hogy csak elakadtak, de ez hamarosan elmúlik – mondja Olsen.

Skinnarland felépülése lassan, de biztosan halad előre. Május óta terápiás foglalkozásokon vesz részt katonai pszichológussal. A cél a munkába való fokozatos visszatérés. Jelenleg 100%-ban betegszabadságon van depresszió és kiégés miatt. 

- Nehéz megmondani, mikor állok készen arra, hogy teljes munkaidőben kezdjek újra dolgozni– mondja, és mindenkit arra biztat, hogy kérjen segítséget, ha úgy érzi, hogy szüksége van rá.

Forrás: NRK

KULTÚRA, OKTATÁS

Óvodai sztrájk hétfőtől - 112 norvég magán óvoda érintett

Szombatra virradó éjszaka nyilvánvalóvá vált, hogy hétfőtől 112 magánóvodában, összesen 1007 dolgozó kezd sztrájkba Oslóban, Østfoldban, Trøndelagban és Vestlandetben.

Az óvodai alkalmazottak a Fagforbundet, az Eddanningsforbundet és a Delta tagjai. A munkáltatói oldalon a Magánóvodák Országos Szövetsége (PBL) áll.

A szakszervezet tárgyalási vezetője, Anne Green Nilsen azt mondta az NTB-nek, hogy bár megpróbáltak egyezségre jutni, de a felek álláspontja annyira távol állt egymástól, hogy nem tudtak megegyezni A vita elsősorban a nyugdíjakról szól. A munkavállalók úgy vélik, hogy a PBL megígérte nekik a közös nyugdíjrendszerre (AFP) való átállást a jövő évtől, azonban a PBL szerint ez nem igaz.

Az óvodai alkalmazottak nagyon csalódottak amiatt, hogy a munkáltató nem tartja be az ígéretét, azaz azt, hogy az önkormányzati és más magán bölcsődékhez hasonlóan bevezeti tagjainak az élethosszig tartó AFP-t a magánóvodákban. 

A PBL határozottan elutasítja az ígéretszegéssel kapcsolatos vádakat és azt mondja, bár valóban felmerült ennek a lehetősége, azonban a PBL soha nem tett ígéretet arra, hogy az óvodák belépnek a magán AFP közös programjába. 

Jørn-Tommy Schjelderup, a PBL ügyvezető igazgatója "meglepőnek és nagyon sajnálatosnak" tartja, hogy a szakszervezetek sztrájkba kezdenek, miután szerinte "teljesen irreális követelésekkel" álltak elő. Úgy érzik, hogy a munkavállalói oldalról teljesen felelőtlen és irreális igények érkeztek, amelyeknek a jelenlegi helyzetben nem tudnak megfelelni. (A magánóvodák idén több százmillió koronával kevesebb támogatást kapnak, mint azelőtt.) Jövő héttől további alkalmazottak léphetnek sztrájkba. Négy magánóvoda közül három – 2881 óvoda közül 2066 – PBL égisze alatt működik. Ezek az óvodák több, mint 36 000 dolgozót foglalkoztatnak.

Amennyiben nincs további egyeztetés a felek között, a jövő héten további 492 fő léphet sztrájkba, így összesen 1499 tag nem fogja felvenni a munkát.

A sztrájkban érintett óvodák listáját ide kattintva nézhetitek meg ->>> Forrás: Fri Fagbevegelse

Drasztikusan növekszik az iskolában töltött órák száma

A 80-as évek végén a legtöbb politikus egyetértett abban, hogy a gyerekeknek több időt kellene az iskolában tölteniük. Azóta több kormány is növelte az órák számát. 

Összesen 1359 órával többet töltenek a gyerekek az iskolában, ami két extra iskolaévnek felel meg, derül ki Elise Farstad Djupedal, az NTNU pedagógia doktorandusza kutatásából. Azt mondta, a plusz órák fele akkor került be az órarendbe, amikor az általános iskolát 9 évesről 10 évesre változtatták, a másik fele az évek során lassanként adódott hozzá.

A trondheimi Solbakken iskolában a 12 évesek fél kilenctől délután kettőig vannak bent.

- Úgy gondolom, ez egy kicsit hosszú idő az iskolában. Unalmas ennyi ideig nyugodtan ülni egyhelyben – mondta Lukas Alexander Fossen Lavold.

Nemcsak az órák száma növekedett az évek során, hanem az is megváltozott, hogy milyen tantárgyakat tanulnak a gyerekek. Lényegében az történt, hogy több norvég és matematika órájuk lett, cserébe bizonyos tantárgyak - például a technika és a társadalomismeret - háttérbe szorultak. Ennek eredményeképpen az órarend kevésbé változatos lett, és ez hatással van a gyerekek motivációjára.

A kutató rámutat azokra az adatokra, amelyekből kiderül, hogy a norvég diákok nagy része unatkozik az iskolában, illetve hogy a gyerekek több mint fele ideges az iskolai feladatok miatt.

Farstad Djupedal szerint furcsa, hogy még senki nem értékelte ezt az óraszámbeli növekedést. Ő ezt a norvég iskolapolitika egyik legdrágább bevezetett rendszerének nevezte. Azt mondja, semmi nem mutat rá arra, hogy a kibővített órarend ahhoz vezetne, hogy a diákok többet tanulnak. Úgy gondolja, problémát jelent, hogy a politikusok nem foglalkoznak az intézkedések beláthatatlan következményeivel.

Marit Knutsdatter Strand (SP), a parlament oktatási és kutatási bizottságának tagja szerint van összefüggés a hosszú és egyhelyben ülős iskolanapok és a stresszes és kevésbé motivált gyerekek számának növekedése között. Azt mondta, van egy bizottság, amely az iskolai értékeléseket vizsgálja és felmérik az órák számát is.

Elise Waagen (AP), a parlament oktatási és kutatási bizottságának tagja azt mondta, az Arbeiderpartiet nem tervezi csökkenteni az általános iskolai órák számát. Szerinte nem lehet kizárólag az órák számát vizsgálni, és nem lehet azt állítani, hogy az órák száma önmagában vezetett ahhoz, hogy a diákok stresszesebbek.

A kormány most elkezdett dolgozni egy olyan reformon, amelynek célja, hogy több gyakorlati tudást kapjanak a gyerekek az iskolában.

Forrás: NRK

A globális felmelegedés hatásainak vizsgálata Svalbardon

Grönlandon helyenként több mint 8 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet. 1000 km-re az Északi-sarktól, a norvégiai Svalbard szigetvilágban található egy tudományos megfigyelőközpont, amely a globális felmelegedést vizsgálja.

A táj lélegzetelállító. Hatalmas a hó, ameddig a szem ellát, de vajon még mennyi ideig? Ny-Ålesundben található a nemzetközi klímakutatás előőrse.

A fjordon egy hajó visz el bennünket a sarki megfigyelőállomástól egy gleccserig. Út közben láthatunk egy jéghegyet, amely már teljesen levált.

- Ez egy annyira gyors változás, hogy még az ökoszisztémák is nehezen alkalmazkodnak hozzá – mondta Grégory Tran, a sarkvidéki AWIPEV kutatóállomás vezetője.

A francia sarkvidéki kutatóközpont összefogott a német megfelelőjével. A világ legészakibb falujában körülbelül tíz nemzet dolgozik egyesült erővel. Az éghajlat érdekei felülírják a nemzetek közötti különbségeket.

- Ez mindenkit foglalkoztat, ugyanis a sarkvidék szabályozó szerepet tölt be a Föld éghajlatában, illetve fontos szerepe van a világ óceáni áramlatainak működésében is – magyarázta el Steeve Comeau, a Villefranche-i oceanográfiai kutatóközpont kutatója.

A kutatóeszközök lehetővé teszik egy olyan táblázatos kimutatás felállítását, amely az éghajlat rendellenességeit mutatja az idő elteltének függvényében. Ez a térség kétszer-háromszor olyan gyorsan melegszik fel, mint a bolygó többi része. Ha ez a tendencia nem változik, Svalbard teljesen jégmentessé válhat az évszázad vége előtt.

Forrás: France TV info

Pénzbírság is kiszabható Oslóban, ha figyelmetlenül szelektálod a szemetet

A hulladékválogatással kapcsolatos figyelmetlenség sokba kerülhet az oslóiak számára, akár 12000 NOK büntetést is kaphat az, aki rossz zsákba teszi a szemetét. Élelmiszerhulladék a zöld zsákba, műanyag a lilába, a maradék hulladék normál műanyag zacskóba. Ennyire egyszerű lenne, de mégsem az. A legutóbbi, tavaly végzett hulladékelemzés szerint az eredmény kiábrándító, a legtöbb szemetet rossz zsákba dobják ki. A kukában landoló élelmiszereknek csak a fele került zöld zsákokba, a műanyaghulladéknak pedig csak 30%-át dobták a megfelelő zsákokba. Ez azt jelenti, hogy sok, potenciálisan újrahasznosítható élelmiszerhulladék és műanyag csomagolás került a vegyeshulladékba.

A jövő héten a városi képviselő-testület elé terjesztik az új hulladékkezelési szabályzatra vonatkozó javaslatokat. Ennek részeként egy 12 230 NOK-ig terjedő, úgynevezett szabálysértési díjat javasolnak bevezetni a hulladékválogatással kapcsolatos szabályok megsértésekor. A városi képviselő-testület szerint „olyan esetekben kell alkalmazni, amikor a szabályzat előírásait nem tartják be, és írásbeli vádemelést követően sem sikerül orvosolni a helyzetet”.

A Norvég Hulladékgazdálkodási Ügynökség nem tervezi ezeknek a bírságoknak a kiszabását a közeljövőben, de beveszik a szabályzatba, mint lehetőséget. Ezen felül több intézkedést javasoltak a hulladék hatékony szortírozására. Az egyik ilyen, hogy a különböző színű zacskók helyett külön tartályt vezetnek be az élelmiszerhulladék számára. A másik pedig egy korszerű létesítmény, amely a maradék szemétből is ki tudja válogatni a műanyaghulladékot. Ezek, és a bírság kiszabásának lehetősége is, hosszútávú intézkedések. Inkább motiválni szeretnének, mint büntetni.

A hulladékra vonatkozó szabályozást 2012 óta – amikor bevezették a szelektív hulladékgyűjtést Osloban -  nem vizsgálták felül. A hivatal már akkor lehetőséget akart kapni a „szemétbűnözők” megbüntetésére, de nem kaptak hozzá a politikusoktól támogatást, mert úgy vélték, hogy ez kollektív büntetéshez vezetne, hiszen lehetetlen követni, hogy ki hibázik egy lakóközösségen belül, vagy más helyeken, ahol közös hulladéktárolókat használnak. A lakásszövetkezetek testületeinek, amelyeknek általában nincs saját gondnoka, főállású alkalmazottja, nincs is reális lehetőségük a hulladékválogatás kikényszerítésére azon túl, hogy a lakókat a szabályok betartására ösztönzik. Az Obos ma is ezt az álláspotot képviseli. Súlyosabb esetekben – ha valaki a környezetet veszélyeztetve helyezi el a szemetét - már eddig is volt lehetőség bírság kiszabására.

Forrás: NRK

SZÍNES HÍREK

Hogyan spórolnak az árammal a királyi palotában?

A magas áramszámlák miatt a Palota új intézkedéseket vezet be, hogy csökkentsék az áramfogyasztást, írja a Dagbladet. Az intézkedések között szerepel a nem szükséges lámpák lekapcsolása, a fűtés lekapcsolása az üres szobákban, a villanykörték LED-esre cserélése és az ablakok szigetelésének megerősítése.

A palotát 1849-ben vették használatba, és üzemeltetése jelentős mennyiségű energiát igényel. Guri Varpe kommunikációs vezető szerint nagy kihívást jelent az árammal kapcsolatos intézkedések bevezetése.

A palotában sok energiát fordítanak a szobák befűtésére az épület kialakítása és az olyan változtatások korlátozott mértékű lehetősége miatt, amelyek csökkenthették volna a fogyasztást, mondta Varpe a Dagbladetnek.

2020-ról 2021-re duplájára nőttek az áramra fordított kiadások, és arra számítanak, hogy ebben az évben megdől ez a rekord. idén eddig 7 millió koronába került a Palotának az áramfogyasztása.

A tanácsadók fel fogják mérni a további intézkedések bevezetésének lehetőségét, mondta Varpe.

Forrás: VG

SPORT

Norvég csere Lipcsében

Miután az október 5-i Celtic elleni labdarúgó Bajnokok Ligája meccsen az RB Leipzig csapata súlyos sérülés miatt elvesztette egyes számú kapusát, a magyar válogatott Gulácsi Pétert, égetően fontossá vált, hogy a lipcseiek igazoljanak még egy kapust. A Bundesligában jelenleg csak 11. helyen álló csapat ingyen szerződtette a klub nélküli Ørjan Håskjold Nylandot, aki legutóbb az angol másodosztályú Reading csapatánál védett. 

A 40-szeres norvég válogatott hálóőr 2023 júniusáig szóló szerződést írt alá. Nyland a maga részéről úgy nyilatkozott, hogy örül neki, hogy része lehet a csapatnak, és reméli, hogy egy minél jobb szezonnak lesz majd részese a lipcseieknél.

Forrás: NRK

Kijuthat-e Norvégia az EB-re?

Október 9-én kisorsolták az 2024 labdarúgó EB-selejtező csoportjait. Norvégia a harmadik kalapból várhatta a sorsolást, és Haalandék végül az A-csoportba kerültek, ahol rajtuk kívül még Skócia, Grúzia, Ciprus, illetve Spanyolország fog küzdeni. Az NRK szakértője, Carl-Erik Torp szerint ez egy rendkívül jó sorsolás Norvégia számára, hiszen alakulhatott volna sokkal rosszabbul is. Úgy értékeli, hogy nem legyőzhetetlen a norvég nemzeti válogatott egyik ellenfele sem. 

Ståle Solbakken szövetségi kapitány viszont már nem volt ennyire hurráoptimista. Az 54 éves szakvezető az NRK-nak nyilatkozva kifejtette, hogy ő a maga részéről csupán közepesen elégedett a sorsolással. Solbakken örül, hogy nem a B vagy a C csoportba került (B: Hollandia, Franciaország, Írország, Görögország, Gibraltár, C: Olaszország, Anglia, Ukrajna, Észak-Macedónia, Málta), viszont szerinte Skócia, Grúzia és Norvégia vehet majd el pontokat egymástól. A szövetségi kapitány arra is felhívta a figyelmet, hogy Ciprus ellen idegenben észnél kell majd lenniük. Némiképp optimistább hangot megütve Solbakken kijelentette, hogy abszolúte lehetséges Spanyolország ellen a norvég pontszerzés. A 2024-es németországi kontinenstornára minden csoport első két helyezettje jut ki, a házigazdák automatikusan EB-résztvevők. A fennmaradó három helyet a Nemzetek Ligája rájátszásában osztják ki.

Forrás: NRK

A norvégok is csatlakoznak a bojkotthoz?

Több svéd síelő is bejelentette, hogy bojkottálni fogják a jövő februárban a szlovéniai Planicában megrendezésre kerülő VB-t, amennyiben az orosz versenyzőknek engedik a részvételt. A TT értesülései szerint svéd részről két sífutó, Linn Svahn és Maja Dahlqvist hajlanak afelé, hogy ne vegyenek részt a világbajnokságon, amennyiben a Nemzetközi Sí-és Snowboardszövetség nem áll az orosz részvétel útjába. 

A norvég versenyzők közül Ragnhild Haga és Tiril Udnes Weng is támogatásáról biztosította svéd versenytársait. Haga a VG-nek elmondta, hogy támogatja a svéd bojkottot. Udnes Weng azon az állásponton van, hogy az oroszoknak egyáltalán nem kellene engedni a részvételt, majd értetlenségét fejezte ki, hogy miért tart ennyi ideig eldönteni (az oroszok részvételének ügyében 2022. 10. 22-én várható végleges döntés).

Forrás: ABC Nyheter

Kitől fél Jürgen Klopp?

2022. október 16-án csúcsrangadót rendeznek az angol labdarúgó bajnokság élvonalában. A szezont a vártnál kissé gyengébben kezdő Liverpool hazai pályán fogadja a kiváló rajtot produkáló Manchester Cityt. Az október 14-i sajtótájékoztatón Jürgen Kloppot, a Liverpool vezetőedzőjét többek között Erling Haalandról is kérdezték. Még 2019 szeptemberében, amikor a Haalandot is felvonultató Salzburggal került egy BL-csoportba a Liverpool, a német szakvezetőt arról kérdezték, hogy van-e terve Haaland megállítására. Klopp ekkor nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre, a mostani sajtótájékoztatón viszont elhalmozta Haalandot dícséretekkel. 

Elmondása szerint a norvég gólvágó fizikuma új sztenderdet jelent a futball világában, illetve elismerésre méltó az ébersége, továbbá az, ahogy tájékozódni tud a pályán. Az 55 éves német szakember szerint elsősorban arra kell figyelni, hogy a pillanatnyilag legjobb formában lévő csatár ne kapjon sok labdát. Klopp szerint azonban amennyiben ez sikerül, még akkor sem lehetnek nyugodtak, mert a Manchester Citynek még Haalandon kívül is számtalan kiváló játékosa van. 

Klopp még azt is elmondta a norvég klasszisról, hogy remekül veszi észre, hogy hol van a leshatár, illetve hogy ő az ideális kombinációja a fizikális és a technikás játékosnak. A Liverpool korábbi kiváló szélsője, John Barnes hasonló állásponton van. Az 58 éves egykori játékos a Manchester Evening Newsnak kifejtette, hogy Haaland egy rendkívül veszélyes játékos, Virgil Van Dijk pedig egy fantasztikus védő (Van Dijk 2018 januárja óta a Liverpoolt erősíti, a maga idejében 75 millió fontos vételi árával a világ legdrágább hátvédje volt a holland középhátvéd), de ha fogadnia kellene, akkor azt mondaná, hogy a Liverpool védelme nem fogja tudni Haalandot nulla gólon tartani. Barnes szerint sokkal jobb védekezés kell Klopp csapatától, mint amit idén eddig láthattunk. 

Forrás: VG

Niemann mentora ezt mondta Carlsenről

Maxim Dlugy, a csalással vádolt Hans Niemann korábbi tanítómestere, jelenlegi barátja azt követeli Magnus Carlsentől, hogy azonnal kérjen bocsánatot, miután a norvég sakknagymester nyíltan csalónak titulálta Niemannt. 

Az orosz születésű amerikai Dlugy elmondta, hogy Carlsen súlyosan megsértette az ő jó hírét, és szerinte a norvég sakkozó kapkod az utolsó szalmaszálak után, és kétségbeesetten próbál bizonyítékokat találni. Carlsen még egy szeptemberi interjúban említette Dlugyt név szerint, miután egy Niemann elleni vereséget követően visszalépett a Sinquefield Cup küzdelmeitől. A világbajnoki címvédő norvég nagymester akkor azt mondta Dlugyról, hogy remek munkát végzett Niemann mentoraként és tanáraként. 

A VG még október 14-én délután SMS-ben küldte el Henrik és Magnus Carlsennek is a korábbi orosz-amerikai nagymester kijelentéseit, ám ezidáig nem érkezett válasz a megkeresésre. Dlugy jelenleg azon az állásponton van, hogy Magnus Carlsen burkoltan arra célozgat, hogy jó munkát végzett azzal, hogy megtanította csalni Niemannt. A Der Spiegelnek adott nagyobb interjújában Niemann tanítómestere arról beszélt, hogy pert fontolgat Carlsen ellen. Indoklásában azt mondta, hogy azért, mert a norvég sakknagymester mindent megtett, hogy aljas módon tönkretegye az ő jó hírnevét. 

Forrás: Aftenposten