9. oktober 2022
2022. 40. hét
E heti szerkesztőink:
Boros Judit, Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina
Vasárnap, tehát híradó, remélem, vártátok már
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben más rövidhíreket is olvashattok.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalainkat (Magyar-Norvég Galéria, és MaNo light), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Ízelítő a hírekből:
Drágul a karácsonyi vacsora, viszont átmenetileg csökken az áram ára
Menekülő gazdagok
Biztonságban online is
Mi lesz Frost sorsa?
A sakkbotrány tovább tart
Ezek és további érdekes hírek a héten is, fogadjátok szeretettel!
BELPOLITIKA, GAZDASÁG
Emelkedik a vízszint a tározókban
A dél-norvégiai esős időjárásnak már szemmel látható eredményei vannak. Az NVE szerdán (október 5-én) 13 órakor megjelent adatai azt mutatják, hogy Norvégiában a víztározók feltöltöttségi aránya növekszik, és jelenleg 69,4 %. Ez 1,5 százalékponttal több, mint egy héttel ezelőtt volt. Leginkább a 01-es árzónában emelkedik a vízszint, amely Oslo, Innlandet és Viken nagy részét jelenti. Ezen a területen a feltöltöttség 7,4 százalékponttal 76,1 %-ra emelkedett. Az energetikai szakértők szerint ez rövid távon hatással lehet az áramárakra. - Időjárásfüggő villamosenergia-rendszerünk van - mondta Terje Aasland olaj- és energiaügyi miniszter pénteken az NRK-nak, aki így minden alkalommal örül, amikor esik az eső. Most van oka örömre, mert országszerte emelkedik a tavak vízszintje, ugyanakkor a szél is fúj.
A Nord Pool adatai szerint a három dél-norvégiai árkörzetben az áram ára csaknem 0 øre/kilowattórára esett csütörtök éjjel, ezek az idei legalacsonyabb áramárak Dél-Norvégiában. Az elemző szerint az áramárak szempontjából minden csepp eső számít, ennek ellenére attól tart, hogy az őszi esős időjárás túl rövid lesz ahhoz, hogy tartósan alacsonyabb áramárat eredményezzen. Ennek oka, hogy nem csak a víz szintje emelkedik, hanem a hőmérséklet csökkenésével együtt a fogyasztás is nő. Enyhe télben – a hegyekben ugyanakkor sok hóban - kell reménykednünk, hogy a víztározók tavasszal is tele legyenek. Ezek után már talán stabilabb villamosenergia-árakban bízhatunk.
Forrás: NRK
A Flyr légitársaság összehúzza a nadrágszíjat - körülbelül 400 milliót spórolnak a télen
A légitársaság kemény télre készül, ezért minimálisra csökkenti norvég útvonalait, fizetés nélküli szabadságra küldi az alkalmazottakat és 50 százalékkal csökkenti a költségeket.
A légitársaság úgy látja, hogy kihívásokkal teli tél előtt állunk, ahol a legtöbb embernek kevesebb pénze marad az utazásra a rekordmagas kamatemelés, az árnövekedés és a nagyon magas villamosenergia-árak következtében. A jelenlegi helyzet nemcsak az ő cégüket, de a teljes iparágat érzékenyen érinti, hisz még kevesebben akarnak utazni.
Ezeken felül még a tartósan magas üzemanyagárak is nehézséget okoznak ezért úgy döntöttek, hogy módosítják a téli menetrendjüket. Minimálisra csökkentik a belföldi útvonalakat, de a társaság továbbra is több európai útvonalat kínál majd, így körülbelül 50%-kal csökkentik költségeiket. Alkalmazottaik egy részét részben vagy egészben kényszerszabadságra küldik. A téli időszakban mindössze 5-6 repülőgéphez szükséges személyzetet kívánnak fenntartani. A legnagyobb költségmegtakarítást a nem jövedelmező útvonalak leállításával érik el.
A légitársaság azt is elismerte, hogy a vártnál hosszabb időt vett igénybe az ügyféllojalitás kialakítása a norvég belföldi útvonalakon, ahol a jól bevált szereplők nagy piaci részesedéssel rendelkeznek, valamint - főleg hétköznapokon - az általános utazási kedv is lényegesen alacsonyabb, mint a járvány előtt.
Forrás: E24
Drónok Norvégia felett
A Norvég Vízügyi és Energetikai Igazgatóság (NVE) bejelentette, hogy drónokat észleltek a norvég áramellátó berendezések felett.
- Olyan dolgokat jelentettek ebben az időszakan, amelyek nem mondhatók normálisnak. Láthatjuk, hogy nagy az elővigyázatosság az iparban – mondta Eldri Holo, az NVE vészhelyzetek kezeléséért felelős részlegének igazgatója. az Europower honlapnak. Azt nem szerette volna elárulni, hogy pontosan hol, hány alkalommal és mikor vettek észre drónokat az áramellátóknál.
- Ezen kívül megfigyeltek autókat és fényképezőgéppel felszerelt embereket. Olyan embereket, akiknek a viselkedését furcsának tartják – tette hozzá.
A Norvég Biztonsági rendőrség (Politiets Sikkerhetstjeneste, PST) pontosított, hogy milyen megfigyeléseket lehet gyanúsnak tekinteni, és mely esetekben kell értesíteni a hatóságokat.
Forrás: Norway Today
Termékvisszahívás - Eldorádó MellomBar
A Norgesgruppen visszahívja az Eldorado MellomBar fehér- és étcsokoládés verzióját, mert a termék földimogyorót tartalmaz, ami veszélyes lehet az allergiában szenvedők számára.
A termék földimogyorót tartalmaz, és az előírásoknak megfelelően, helyesen van felcímkézve, de félreérthető lehet, hogy a "földimogyoró" szó sem a termék nevében, sem a címkén nem szerepel, ezért a termék veszélyt jelenthet a földimogyoró-allergiában szenvedők egészségére, így elővigyázatosságból úgy döntöttek, hogy visszahívják a terméket.
A Norgesgruppen azt mondta, hogy a terméket már eltávolították az üzletekből, és arra kéri a fogyasztókat, hogy dobják ki a terméket, vagy vigyék vissza az üzletbe, ahol visszakapják az árát.
Forrás: ABC Nyheter
12 év alatt a gazdag norvégok két százaléka hagyta el Norvégiát
2011 óta Norvégia 2700 leggazdagabb emberéből 64-en hagyták el Norvégiát, azonban az elmúlt években a migráció mértéke meredeken emelkedett.
A 2010–2020-as években Norvégiában valamivel több mint 2700 ember nettó vagyona haladta meg a 100 millió koronát.
Közülük 64-en hagyták el Norvégiát 2011 és 2022 között, és jelenleg is külföldön élnek
A kivándorlók száma ebben az időszakban a gazdagok 2,4 százalékát jelentette
A norvégiai gazdagok teljes nettó vagyonának mintegy 7 százalékát vitték magukkal
Bettina Banoun, a Wiersholm ügyvédi iroda adójogásza azt mondta az E24-nek, hogy a 2010–2020 közötti időszakban nem tapasztaltak emelkedést az emigrációban, a költözést fontolgató gazdagok száma a tavaly őszi parlamenti választások után kezdett növekedni.
Legutóbb Fredrik Halvorsen informatikai befektető hagyta el az országot, akinek szeptember 23. óta a svájci Luganóban van lakcíme.
Forrás: E24
KÜLPOLITIKA
Nansen Menekültdíj 2022
Az ENSZ október 4-én jelentette be, hogy a Nansen Menekültdíjat idén Angela Merkel, volt német kancellár kapja a menekültek megsegítésére tett erőfeszítéseiért. Merkel vezető politikai személyisége és kiemelkedő hangja volt a szíriai háború kitörése utáni menekültválságnak.
Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter is gratulált a volt német kancellárnak. Jelenleg világszerte több mint 100 millió embert tartanak nyilván menekültként, ezért az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának (UNHCR) munkája a mai napig nagyon fontos. A norvég külügyminiszter hozzátette, hogy a díj Nansen humanitárius örökségének része. Pontosan 100 éve annak, hogy a sarkkutató létrehozta a Nansen útlevelet azoknak a megsegítésére, akik más személyazonosító okmánnyal nem rendelkeznek, és menekülni kényszerülnek.
Angela Merkel díjazott mellett még négy regionális nyertest is hirdettek 2022-ben:
Dr. Nagham Nawzat Hasan (Irak): nőgyógyász és emberi jogvédő. A Sheikhan kórház vezetője, aki orvosi kezelést biztosít a szexuális zaklatásnak kitett jazidi nőknek és lányoknak. Ő maga is jazidi, akinek 2014-ben kellett elmenekülnie otthonából.
Doña Vicenta González (Costa Rica): 73 éves szülésznő, aki 50 évet töltött a menekültek (főként Nicaraguából érkező nők) megsegítésével. Sokat tett a nők jogaiért és a társadalmi lehetőségeinek előmozdításáért.
The Refugee Fire Brigade (Mauritánia): a szervezetet 2017-ben hozták létre a mauritániai Mbera menekülttáborban. Jelenleg 250 tagja van az önkéntes tűzoltóságnak, főként Maliból és Mauritániából.
MeikSwe (Mianmar): a szervezetet 2004-ben hozták létre, hogy egészségügyi ellátást nyújtson a lakóhelyüket elhagyni kényszerülteknek, különösen a nőknek, gyermekeknek és a HIV/AIDS-fertőzötteknek. 2020 és 2021 között a szervezet több, mint 24 ezer menekültnek segített.
A díjátadó ünnepség október 10-én lesz, melyen Erling Rimestad külügyi államtitkár is részt vesz.
Szerk.:
A Nansen Menekültdíj névadója Fridtjof Nansen norvég sarkkutató, aki a Népszövetség (az ENSZ jogelődje) első menekültügyi főbiztosa volt. 1922-ben Nobel-békedíjat kapott a munkásságáért. A Nansen Menekültdíjat az ő tiszteletére alapította az ENSZ 1954-ben. Olyan magánszemélynek vagy szervezetnek ítélik oda minden évben, aki vagy amely kimagaslóan sokat tett a menekültek védelme érdekében. A Nansen-díj elnyerője a Nansent ábrázoló emlékérem mellett 100 000 dollárt is kap, amely Norvégia és Svájc kormányának adománya, s amelyet a díjazott felajánlhat az általa kiválasztott szervezet vagy ügy támogatására. (Forrás: UNHCR)
Forrás: Regjeringen
A külügyminiszter behívatta a norvégiai orosz nagykövetet
Október 4-én a Anniken Huitfeldt külügyminiszter behívatta a norvégiai orosz nagykövetet. A beszélgetés során a külügyminiszter egyértelműen az orosz diplomata tudomására adta, hogy a nemzetközi jog megsértése az, hogy Oroszország elcsatolt négy ukrán régiót, mivel Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja is ukrán terület, amit szeptember 30-án annektált Oroszország. Huitfeldt hozzátette, hogy Norvégia a szövetséges országokkal együttműködve folytatja Ukrajna politikai, gazdasági és katonai támogatását.
Forrás: Regjeringen
Halászhatnak-e orosz hajók a norvég vizeken?
Két hét múlva rendezik meg azt a digitális találkozót, ahol a norvég és orosz hatóságok a 2023-as halászati megállapodásról egyeztetnek. A norvég Kereskedelmi és Halászati Minisztérium megerősítette, hogy az orosz fél elfogadta a minisztérium tartalmi javaslatait. Norvégia és Oroszország halászati együttműködése egészen az 1970-es évekig nyúlik vissza. Az együttműködés keretén belül megegyeznek a halászati kvótákról, és pontosan kijelölik, hogy az orosz felségjelzésű hajók norvég területeken hol halászhatnak. A Barents-tenger halgazdálkodását nem érintik az Oroszországgal szembeni nemzetközi szankciók.
Forrás: Nettavisen
A Nobel-békedíj idei nyertesei
A 2022-es Nobel-békedíjat a fehérorosz Ales Bialiatski emberi jogi szószóló, a “Memorial” orosz emberi jogi szervezet, és a “Center for Civil Liberties” ukrán emberi jogi szervezet kapja.
A díjazottak hazájuk civil társadalmának kiemelkedő képviselői, és évek óta támogatják az alapvető emberi jogokat. Ezenkívül kiemelkedő erőfeszítéseket tettek a háborús bűnök, az emberi jogokkal és a hatalommal való visszaélések dokumentálására.
Ales Bialiatski volt az egyik kezdeményezője annak a mozgalomnak, ami az 1980-as évek közepén alakult Fehéroroszországban. Életét a demokrácia és a béke előmozdításának szentelte. 1996-ban megalapította a “Viasna” (Tavasz) nevű szervezetet, miután a fehérorosz alkotmánymódosítás diktatórikus jogköröket ruházott rá az elnökre. A szervezet támogatást nyújtott a bebörtönzött tüntetőknek és családtagjaiknak. Ezt követően a Viasna széleskörű emberi jogi szervezetté fejlődött, és rendszeresen dokumentálta a hatóságok által alkalmazott kínzásokat a politikai foglyok ellen. Bialiatskit többször próbálták elhallgattatni, 2011 és 2014 között börtönben volt, 2020-ban ismét letartóztatták. Még mindig tárgyalás nélkül tartják fogva.
A Memorial emberi jogi szervezetet 1987-ben hozták létre a Szovjetunióban. Az alapítók között volt a Nobel-békedíjas Andrej Szaharov, és az emberi jogok szószólója, Szvetlana Gannuškina. A Memorial azon az elgondoláson alapul, hogy a múltbeli bűncselekményekkel való szembenézés elengedhetetlen az újabbak megelőzése érdekében. A Szovjetunió összeomlása után a Memorial a legnagyobb emberi jogi szervezetté nőtte ki magát Oroszországban. Dokumentációs központot hoztak létre a sztálinista korszak áldozatairól, információkat gyűjtenek az oroszországi politikai elnyomásról és az emberi jogok megsértéséről. A kormány külföldi ügynöknek bélyegezte a szervezetet, és 2021-ben úgy döntöttek, hogy erőszakkal felszámolják. A szervezet kulcsemberei és elnöke azonban a mai napig nem hajlandó feladni a harcot a Memorialért.
A Center for Civil Liberties (Állampolgári Jogok Központja) nevű szervezetet 2007-ben alapították Kijevben az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása céljából. Kiállnak a civil társadalom megerősítése mellett, illetve nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy Ukrajna csatlakozzon a Nemzetközi Bírósághoz. Az orosz-ukrán háború óta a szervezet az orosz háborús bűnök azonosításával és dokumentálásával foglalkozik.
Az idei Nobel-díjazottak újraélesztették Alfred Nobel elképzelését a békéről és a nemzetek közötti együttműködésről. A humanista értékekre, az antimilitariznusra és a nemzetközi jogelvekre a mai világban nagyon nagy szükség van.
Forrás: Nobel Peace Prize
EGÉSZSÉGÜGY
Nincs akut segítség az operációra váró nőknek
Ingvild Kjerkol egészségügyi miniszter nem akar több forrást biztosítani annak a sok fiatal nőnek a kezelésére, akik hosszú ideje várnak endometriózis miatt szükséges operációra.
A VG nemrégiben azt írta, hogy az ullevåli kórházban az endometriózis kezelésének várakozási ideje 6 hónapról 12 hónapra nőtt a pandémia miatt.
A kórház nőgyógyászati osztályán dolgozók felajánlották, hogy egyes szombatokon hajlandóak plusz munkát vállalni, hogy csökkentsék a várakozási időt, azonban a kórház vezetése nem hajlandó kifizetni a felmerülő túlóraköltségeket.
Guro Angell Gimse, a Høyre (Konzervatív Párt) női bizottságának vezetője azt mondja,
átlagosan hét évbe telik, amíg egy endometriózisban szenvedő nőt diagnosztizálnak, és az érintett nőknek meg kell küzdeniük az állandó fájdalommal, betegszabadságok sorával, munkaképtelenségük, valamint a gyermektelenségük akár évekig tarthat, így nehezen érthető, hogy az érintett nők miért nem kaphatnak prioritást a kórházakban.
A VG több egészségügyi alkalmazottat megkérdezett, akik a megduplázódott várólistákat előre borítékolható katasztrófának nevezik, és furcsának tartják, hogy sem a központi egészségügyi hatóságok, sem az Ullevål Kórház nem készített terveket a megnövekedett várólisták csökkentésére.
Az egészségügyi miniszter szerint a kórházak figyelemmel kísérik a várólistákat, és a legtöbb betegnek ésszerű időn belül segítséget tudnak nyújtani.
A Høyre politikusa, Guro Angell Gimse a cukorbetegséghez hasonlítja az endometriózist. 300 000 norvég cukorbeteg van, akik többnyire gyors és megfelelő segítséget kapnak betegségük kezeléséhez. Ehhez képest mintegy 250 000 nő szenved endometriózisban, és átlagosan hét évbe telik, mire segítséget kapnak, így nem kéne ilyen nehéznek lennie, hogy az egészségügyi rendszer felismerje, hogy jelenleg mit kellene előnyben részesíteni.
Ingvild Kjerkol egészségügyi miniszter azt mondta, dolgoznak az endometriózisban szenvedő nők kezelésének javításán, és egyebek mellett rámutatott arra is, hogy az Egészségügyi Igazgatóság ez év júliusában intézkedéseket javasolt annak érdekében, hogy az endometriózisban szenvedő betegek gyorsabb és jobb egészségügyi ellátásban részesüljenek.
Forrás: VG
Új koronavírus elleni oltás
Szeptember közepén az EMA jóváhagyta a Pfizer koronavírus elleni továbbfejlesztett vakcináját, ami mostantól Norvégiában is használható.
Az új vakcina mind az eredeti, vuhani vírusra, mind a legújabb, omikron verzió ellen is hatásos.
A vakcina már múlt héten megérkezett Norvégiába és ezen a héten el is kezdték kiküldeni a településeknek.
Fontos megjegyezni, hogy a frissített vakcinák csak emlékeztető oltásként engedélyezettek, ami azt jelenti, hogy a Pfizer új, frissített vakcináját csak azok kapják meg, akik harmadik vagy negyedik dózisként kérik.
Csak 65 év felettieknek, valamint azon 18 és 64 év közöttieknek, akiknél fennáll a súlyos betegség kockázata, javasolt a negyedik adag felvétele. Mind az FHI, mind az Európai Fertőzés-ellenőrzési Ügynökség (ECDC) azt mondja, hogy a 65 év alatti egészséges embereknek nincs szüksége emlékeztető oltásra.
Forrás: ABC Nyheter
KULTÚRA, OKTATÁS
Viking kardok Gardermoen repterén
Szeptemberben hét viking kardot állítottak ki az oslói repülőtéren a reptér és a Történelmi Múzeum együttműködésének köszönhetően. Hanne Lovisa Annestad, a Történelmi Múzeum régésze elmondta, hogy ez egy különleges kiállítás, ahol hét darab kb. 1200 éves, vasból készült kardot tekinthetnek meg az érdeklődők. A kardokat viking sírokban találták Norvégia-szerte. A kiállítást becslések szerint kb. 4 millióan fogják látni.
Forrás: Norway Today
Tízből négy fiatal osztja meg jelszavait a barátaival
A Norvég Médiahatóság “Gyermekek és média 2022” című felmérése szerint tízből négy, 9-18 éves korú fiatal osztja meg jelszavait a barátaival, és ugyanennyien ismerik szüleik bankkártyájának kódját. A lányok nagyobb arányban (tízből hatan) osztják meg jelszavaikat másokkal. Ha megosztjuk a jelszavainkat, megnő a feltörésnek illetve annak a kockázata, hogy mások is hozzáférjenek a privát képeinkhez, tartalmainkhoz. Ezért nagyon fontos tudatosítani a gyerekekben és a fiatalokban, hogy ők maguk mit tehetnek annak érdekében, hogy biztonságban legyenek a világhálón.
A Norvég Információbiztonsági Központ (Norsis) minden év októberében azért kampányol, hogy az emberek tudatosabbá váljanak azzal kapcsolatban, hogy milyen információkat osztanak meg magukról másokkal, illetve a közösségi médiában. A Norvég Médiahatóság mindenkit arra bíztat, hogy októberben szánjon egy napot az adatvédelmi beállítások ellenőrzésére, valamint a régi alkalmazások és fiókok tisztítására. Ráadásul ez jó alkalom lehet arra is, hogy a szülők elbeszélgessenek a gyermekeikkel a jelszavak megosztásának kockázatairól, és arról, hogy a gyerekek mit tehetnek a saját biztonságuk érdekében az online térben. Tanácsok a közösségi médiát használó gyermekes szülőknek:
Tanítsa meg a gyermeket, hogy minden szolgáltatáshoz más és egyedi jelszavakat használjon!
Tudatosítsa a gyermekben, hogy mit oszt meg magáról és másokról. Tanítsa meg nekik, hogy mindig engedélyt kell kérniük a megosztáshoz, mielőtt ezt megtennék.
Tanítsa meg gyermekét a nem használt fiókok és alkalmazások törlésére!
Tanítsa meg gyermekét, hogy ellenőrizze a használt alkalmazások és szolgáltatások adatvédelmi beállításait!
Használja és tanítsa meg a gyermekét is a kétlépcsős azonosításra, ahol az lehetséges!
Legyen jó példakép, és kövesse maga is ezeket a tanácsokat!
Forrás: Medietilsynet
SZÍNES HÍREK
Bent Høie válik
Bent Høie saját Facebook-oldalán jelentette be, hogy ő és férje, Dag Terje Solvang elválnak.
Høie Facebook bejegyzésében azt írta, hogy 26 év után arra a döntésre jutottak, hogy külön folytatják életüket. Nagyon nehéz év van mögöttük, de végig sikerült őszintének maradniuk egymással szemben és barátokként válnak el.
26 évet, vagyis több, mint az életük felét együtt töltötték. Egyikük sem bántotta a másikat – még mindig jó barátok és nagyon szeretik egymást, azonban most eljött az idő, hogy egyénileg valósítsák meg terveiket, így nehéz időszak áll előttük.
Forrás: ABC Nyheter
Mi lesz Frost, a svalbardi jegesmedve sorsa?
Arild Olsen, a longyearbyeni helyi tanács tagja problémás medvének nevezte Frostot.
- Kötelességem negszólalni, amikor Longyearbyen lakossága veszélyben érzi magát amiatt, hogy egy hatalmas ragadozó sétálgat a területen.
A jegesmedve neve valójában “Isbjørn N23992”, azonban sokan csak Frostként emlegetik. Annak ellenére, hogy világszerte több természetfilmben is szerepelt, Svalbardon sokakhoz a szokásosnál közelebb merészkedett. Idén eddig 8-10 hétvégi házba ment be Svalbardon. Ezen kívül három medvebocsát, akik bementek egy sátorba, elaltatták, mivel 2020-ban egy holland turista életét vesztette egy jegesmedve-támadás következtében.
Olsen szerint csak idő kérdése, hogy a jegesmedvével valami olyan történjen, aminek szomorú következményei lesznek vagy rá, vagy az emberekre nézve. Lehetőségként felveti, hogy altatót adnak a jegesmedvének, és elviszik egy olyan helyre, ahonnan nehezen tudna visszatérni Longyearbyenbe. Hangsúlyozta, hogy nem állítja, hogy szükséges lenne megölni a medvét.
Asgeir Helgestad 2013-ban készített filmet a jegesmedvéről. 2018-ban jelent meg Dronning uten land című filmje, amely azt mutatja be, milyen következményei vannak annak, ha megolvad a jég az Arktiszon. Helgestad úgy gondolja, az emberek hibája, hogy ilyen közel megy hozzájuk a jegesmedve. Az egyik ok az lehet, hogy a rénszarvasvadászatból származó állati maradványokat otthagyják a területen.
- Teljes mértékben helytelen lenne őt hibáztatni Végtére is, mi vagyunk azok, akik rossz dolgokat tanítunk neki – mondta Helgestad.
Lars Fause, Svalbard polgármestere azt mondta, hogy utánanéznek a dolognak, és készen állnak akár rövid időn belül is intézkedni, ha a helyzet megköveteli, azonban eutanáziához csak abban az esetben folyamodnak, hogyha ez alaposan indokolt.
Jon Aars, a Norvég Polár Intézet kutatója szerint Frost már annyira odaszokott az emberekhez, hogy sokkal nagyobb lett az esélye egy incidensnek. Nem tudja biztosan, hogy az anyamedve valóban veszélyes-e, azonban úgy gondolja, már túl késő megváltoztatni a viselkedését.
- Ha Frostot megölnék, az nem befolyásolná jelentős mértékben a jegesmedve-állományt. Ha egy évben 2-4 jegesmedvét megölnek, az nem eredményez jelentős változást az állományban – mondta.
Forrás: Teknomers
Drágább lesz a karácsonyi vacsora
- Drágább lesz ezt biztosan tudjuk. A norvég karácsonyhoz norvég termékek kellenek, amelyeket norvég emberek készítenek és szolgálnak fel. Körülbelül 6,5-7%-os áremelkedésre számítunk – mondta Kay Henning Johnsen, az Engebret Café igazgatója.
Elmesélte, hogy sokan vannak, akik már foglaltak asztalt náluk a karácsonyi vacsorához, és több visszatérő vendégük is van, de szerinte az emberek fel vannak készülve arra, hogy a karácsonyi vacsora számlája egy kicsit másképpen fog festeni idén.
- Úgy gondolom, a legtöbben számítanak az áremelkedésre. De nem lesz olyan őrületes, mint ahogy azt várjuk – mondta Johnsen, aki izgatottan várja, hogy zsinórban a 17. évben megrendezhessék a karácsonyi vacsorát.
A Lorry étterem igazgatója, Jan Olof Andersson azt mondta, hogy az idei áraik még nem ismertek, de emelkedni fognak. Hangsúlyozta azt is, hogy az árakat gyakrabban korrigálják, mint azelőtt.
- Megpróbálunk a lehető legóvatosabbak lenni. Korlátozott azoknak a száma, akik hajlandóak fizetni – mondta.
Ennek ellenére nem áll fenn az a veszély, hogy a Lorrynak be kell zárnia, ellentétben más éttermekkel.
A Schröder étteremben minden fogás ára 10 koronával emelkedett, így a karácsonyi tál 429, az ürüborda (pinnekjøtt) és a lutefisk ára 539 korona lett. A Stortorvet Gjæstgiveri esetében a karácsonyi tál ára 30 koronával lett több, és így 495 koronába kerül, a lutefisk és a borda pedig 20-20 koronával drágult.
Annak ellenére, hogy az árak az eddiginél magasabbak, a legtöbben örülnek annak, hogy a karácsonyi vacsorát nem a Teamsen keresztül kell megtartani.
Forrás: Dagbladet
SPORT
Megvan az év fiatal zöld sportolója
A BBC Green Sports Award keretein belül az Union Berlin labdarúgócsapatát erősítő Morten Thorsbyt nevezték meg az év fiatal zöld sportolójának. Ezzel ő lett az első játékos, akit ezzel a díjjal jutalmaztak. Egyébként ezt az elismerést olyanok kaphatják meg, akik vagy profi sportolók, vagy úton vannak afelé, hogy profi sportolók legyenek, illetve proaktív módon kiálltak klímaváltozással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek mellett.
Thorsby még 2020 megalapította a We Play Green nevű non-profit szervezetét, amelynek célja, hogy összehozza a focistákat és elősegítse a sportágban a zöld fordulatot. A norvég középpályás még 2021-ben, a Sampdoria játékosaként 2-esre cserélte addigi mezszámát azért, mert a 2019-es Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény legfőbb célkitűzése, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 °C alatt tartsák. Thorsby saját bevallása szerint nem mindig egyszerű számára kombinálnia a foci és a környezetvédelem iránti szenvedélyét. Olyannyira, hogy 2015/16 környékén még az is megfordult a fejében, hogy felhagy a profi labdarúgással. A 26 éves középpályás azzal is tisztában van, hogy az egyének önmagukban nem fognak tudni változást elérni, szerinte rendszerszintű változásra van szükség.
Thorsby még azt is hozzátette, hogy az apja egyszer azt mondta neki, hogy a legtöbbet azzal tehet a környezetvédelemért, hogy annyira jó lesz fociban amennyire csak lehet, továbbra is foglalkozik ezekkel az ügyekkel, és megteremt egy olyan platformot, ahol erről még többet beszélhet. A norvég focista szerint fontos, hogy sportolótársai is felszólaljanak ilyen ügyekben, hiszen úgy vélekedik, hogy a focisták a legnagyobb influenszerek a világon.
Forrás: BBC
Niemann lebukott?
Továbbra sem csillapodik a sakkvilágot megrázó botrány, ami azzal indult, hogy a norvég nagymester, Magnus Carlsen még szeptember elején vereséget szenvedett a 19 éves amerikai Hans Niemanntól egy St. Louisban megrendezett tornán, akit aztán később csalással gyanúsított meg. A chess.com egy alapos, 72 oldalas elemzést készített, amiről a Wall Street Journal is beszámolt. A jelentés végső következtetése szerint Carlsen riválisa, Niemann feltételezhetőleg több mint 100 mérkőzésen vehetett igénybe külső segítséget.
2015. július 7. és 2020. augusztus 11. között 112 sakkpartin csalhatott a fiatal amerikai.
Az NRK egyes számú sakkszakértője, Torstein Bae szerint ez egy új és nagyon nagy fordulatot jelent az ügyben. Tarjei Svensen, Bae kollégája biztos abban, hogy chess.com nem futott lyukra, és helyesek a konklúzióik. A szakértő szerint garanciát jelent, hogy rendkívül sokat foglalkoztak a csalás elleni rendszerük kifejlesztésével. A jelentés azonban nem szögezi le egyértelműen, hogy Niemann csalt-e az online világon kívül is, de rámutat arra a tényre, hogy az eredmények statisztikailag rendkívülinek mondhatók.
A közismert sakk-kommentátor, és korábbi éljátékos, Polgár Zsuzsanna a Twitteren reagált a cikkre, ő azt emelte ki, hogy Niemann 2020-szal bezárólag több mint 100 meccsen vett igénybe illegális segítséget. A VG cikkéből az is kiderült, hogy a Nemzetközi Sakkszövetség Fair Play-bizottsága szeptember 29-én Hans Niemann és Magnus Carlsen ellen is vizsgálatot indított.
Forrás: VG
Lemondott a csaló norvég
2022 október 6-án, szerdán bombaként robbant a hír, hogy a norvég sakkelnök, Joachim Birger Nilsen bevallotta, hogy a Pro Chess League küzdelmeit megelőző csoportmeccseken három alkalommal is csalt (a helyiségben elrejtőzött még egy ember, aki segítette Nilsent) a Norway Gnomes tagjaként. Nilsen ezért október 7-én, pénteken bejelentette, hogy lemond pozíciójáról.
A 29 éves sakkozó úgy nyilatkozott, hogy számára nagy megtiszteltetés volt az elmúlt 2 évben, hogy sok kiváló emberrel dolgozhatott együtt a Norvég Sakkszövetség és az Ifjúsági Sakkszövetség (Ungdommens Sjakkforbund) vezetőjeként. Elmondása szerint ebben a helyzetben a legjobb, amit tehet, hogy lemond tisztségéről. Torstein Bae sakkszakértő szerint akkora nyomás nehezedett Nilsenre, hogy a lemondása elkerülhetetlen volt.
Kollégája, Tarjei Svensen egyetért vele, szerinte nem tett volna jót a Norvég Sakkszövetségnek, ha a saját bevallása szerint csaló elnök a helyén marad. A VG megpróbálta Magnus Carlsen véleményét is kikérni, hogy szerinte mi történt. Carlsen, akinek egyébként enélkül is van elég baja (Nilsen és Carlsen csapattársak voltak a Norway Gnomesban), azt válaszolta, hogy erre Johannes L. Kvisla, az Offerspill Chess Club nevű sakk-klub tornamenedzsere tudna válaszolni.
Forrás: NRK
Dicséret Bodønek
A norvég Bodø/Glimt csapata sima, 3-0-s vereséget szenvedett az eddig remek szezont futó Arsenal ellen a labdarúgó Európa Liga csoportkörének harmadik fordulójában. A norvég bajnoki címvédő játékosai rendkívül kritikusan nyilatkoztak saját teljesítményükről.
Elmondásuk szerint az Arsenal minden téren föléjük kerekedett, ők pedig nem voltak kellően merészek. A Bodø felkészült az „Ágyúsok” lendületes, intenzív játékára, ennek ellenére az első félidőben gyors egymásutánban kétszer is kapituláltak, előbb Eddie Nketiah talált be, majd négy perccel később Rob Holding is, a kegyelemdöfést a második félidő végén Fabio Vieria vitte be.
Az Arsenal norvég csapatkapitánya, Martin Ødegaard viszont rendkívül pozitívan nyilatkozott, szerinte dicséretre méltó az, hogy idegenben is, egy náluk sokkal erősebb csapattal szemben is megpróbálják a saját játékukat játszani. A 23 éves középpályás szerint ha továbbra is így fognak hozzáállni a meccsekhez, akkor egyre jobbak és jobbak lesznek. Ødegaard azt is kiemelte, hogy szerinte a Bodø/Glimt kerete komoly minőséget képvisel. A két csapat október 13-án ismét összecsap, ezúttal viszont Norvégiában.
Forrás: NRK