MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

Bill Gates méltatja Norvégiát

A Norad (Norwegian Agency for Development Cooperation) a január 25-i "Fordulópont" konferenciájára - ahol a téma a fenntartható fejlődés, nemzetközi együttműködés és a szegénység elleni harc volt - speciális vendégként meghívta a Microsoft alapítóját, a Bill és Melinda Gates alapítvány vezetőjét, Bill Gates-t.

A digitális platformon rendezett konferencia többek között azzal foglalkozott, hogy két évvel a pandémia kitörése után milyen a helyzet, és milyen megoldásokra van szüksége a világnak. A konferencia további résztvevői a világ vezető gondolkodói, politikusai, üzleti vezetői, szervezetei, valamint akadémikusok voltak, és azon törték a fejüket, hogy hogyan érje el a világ társadalma a klímacélt, és hogyan győzze le a szegénységet 2030-ra.

Bill Gates évek óta vállal vezető szerepet világszerte az egészségügyi és fejlesztési kérdésekben, és szerinte 2022 kritikus év lesz. A konferencia alatt dicsérte a norvég kormányt az imponáló globális vezető szerepéért a COVID-járvány előtt és alatt is. Norvégia követendő modell a többi ország számára, ahogyan nagylelkűen támogatja minden évben a külföldi országokat, kifejezetten a kritikus egészség- és fejlődésügyi kérdésekben. Ezeknek az intézményeknek a támogatása az elmúlt 20 évben kritikus volt az előrehaladásban - mondta Gates. Továbbá méltatta Norvégia részvételét a globális vakcina-együttműködésben és a vakcinakutatásban.

Azonban Norvégia nemcsak a COVID elleni küzdelemben vett részt, hanem más betegségek elleni küzdelemben is, mint például a malária, az AIDS és a TBC.

- Ugyanakkor nem állunk jól az idővel, már csak 8 év van 2030-ig, és ezért elkötelezett és fókuszált együttműködésre van szükség az Egyesült Nemzetek 2030-as céljainak eléréséhez. A pandémia ugyanis visszavetette a világot, és nem segített az egészségügyi célok elérésében és a szegénység elleni küzdelemben. A járvány pont a legsebezhetőbbeket érintette leginkább, és növelte a társadalmi különbségeket: az alacsony jövedelmű országokban pl. még sokan nem kapták meg az első oltást - teszi hozzá a Microsoft feje - ezért fontos, hogy a jövőbeli járványok megelőzésére is hangsúlyt fektessenek a tagok: többek között több és egyenletesebb elosztású oltásokkal, betegség-megfigyeléssel, a variánsok minél jobb genetikus feltérképezésével és gyorstesztekkel. De a betegségek mellett a klímacélok elérésére is oda kell figyelni - fejezte be Gates. Forrás: Nettavisen

90 dollár felett a kőolaj hordónkénti ára

A 2014-es olajválság óta először emelkedett a kőolaj hordónkénti ára 90 dollár fölé. Az orosz-ukrán konfliktus is hozzájárul a magas árakhoz. A 2008-as pénzügyi válság óta az árak lassan, de emelkedtek egészen 2014 júniusáig. Ekkor a trend megfordult. Az olaj hordónkénti ára megállt 115,19 dollárnál, és nagyot esett. Ennek eredményeként az olajszektorban sokan elveszítették állásukat nemcsak Norvégiában, hanem világszerte.

Forrás: E24

A szemész ok nélkül tesztelte tömegesen a betegeit - nyolc millió koronát kellett visszafizetnie

A hatóságok úgy vélik, hogy Knut Resellmo (70) szemészorvos tömegesen vizsgálta a betegeket, és jogalap nélkül került számára kifizetésre több millió korona. Most az a veszély fenyegeti, hogy elveszíti az engedélyét. A szemész tagadja a vádakat, nem gondolja, hogy bármi rosszat tett volna. A Mo i Ranában praktizáló szemész bemutatkozó szövege alapján nemcsak halad a korral, de meg is előzi azt, és Norvégia egyik legjobban felszerelt szemklinikáját üzemelteti. A helyi újságoknak azt mondta, hogy az Észak-Norvégiában élők ezreinek szemét vizsgálta már, az egészségügyi hatóságok azonban úgy gondolták, hogy valami nincs rendben. Az egész ügy egy figyelmeztetéssel kezdődött 2018-ban.

A Mo i Rana-i szemész szakorvos rendelőjében rengetegen megfordultak, és szinte egyik napról a másikra szükségük lett szemük speciális lézeres vizsgálatára. Nagy általánosságban tíz emberből kevesebb, mint egynek van szüksége ilyen vizsgálatra az egészségügyi hatóságok és több olyan szemész szerint, akivel az NRK kapcsolatba került. Nem beszélve arról, hogy ezeket a vizsgálatokat szinte mindig kórházban végzik. A Mo i Rana-i szemész azonban 18 hónap alatt 10 000 ilyen vizsgálatot csinált. Ez egy meglehetősen speciális vizsgálat, Norvégiában mindössze egy maréknyi szemész szakorvosnál elérhető. 2017/2018-ban az ország összes ilyen jellegű vizsgálatának több, mint 70 százalékát ez az orvos végezte. Norvégiában egyetlen másik magán szemész sem tudott ennyi pácienst megvizsgálni.

Resellmonak minden egyes megvizsgált szem után 800 koronát fizetett ki az állam, így kevesebb, mint két év alatt 8,6 millió korona érkezett a számlájára - mindössze egyetlen típusú vizsgálatért.

Hogyan folyhattak be a milliók a Mo i Rana-i kis szemészeti klinikára anélkül, hogy a figyelmeztető lámpák felvillantak volna? A válasz a norvég egészségügyi rendszerben keresendő. A norvég rendszer alapja, hogy az orvosok és a kórházak aszerint kapnak pénzt, hogy hány betegük van, és mennyit kezelnek. Minél több kezelés és vizsgálat, annál magasabb a kifizetés.

A HELFO az a szervezet. amely biztosítja, hogy az állammal megállapodást kötött orvosok fizetést kapjanak. 2020-ban közel 10 milliárd NOK került kifizetésre a HELFO szerződéssel rendelkező orvosok részére.

Ugyanakkor a HELFO látja el a felügyeletet is, neki kell gondoskodnia arról, hogy az orvosok és egyéb egészségügyi szakemberek ne éljenek vissza a társadalom által nekik adott bizalommal. Ha megtörik a bizalom, a HELFO-nak mérlegelnie kell, hogy folytatódhat-e az együttműködés az orvos és az állam között, vagy meg kell szüntetni.

2019-ben a HELFO elkezdte vizsgálni, hogy Resellmo is visszaélt-e a rendszer által neki adott bizalommal. A vizsgálat során a Helfo arra a következtetésre jutott, hogy szinte az összes vizsgált páciensén elvégezte a lézeres vizsgálatot, akár szükség volt rá, akár nem. Knut Resellmo szemész tagadja, hogy szükségtelenül végzett volna tömeges vizsgálatokat páciensein.

Kitart amellett, hogy minden vizsgálatra egészségügyileg szükség volt a betegségek megelőzése és a betegek látásvesztésének megakadályozása érdekében.

Forrás: NRK

Mennyibe került eddig a járvány?

Hatalmas költségek, hiány az állami költségvetésben és figyelmeztetés a jövő nemzedékeinek. Senki sem tudja, milyen összeg jelenik majd meg az árcédula legalján, a szakember mégis úgy véli, nincs ok az álmatlanságra. "A koronajárvány mind Norvégiát, mind az egész világot súlyosan érintette az elmúlt másfél évben." Ezek voltak az első szavak Norvégia állami költségvetésében idén. És nem ok nélkül.

A csaknem két éve tartó járvány gazdasági következményei erősen érintették mind a lakosságot, mind a vállalatokat, valamint a norvég és a nemzetközi gazdaságot is. Mióta a járvány elindult az országban, csak az ellene hozott rendkívüli válságintézkedések legalább 221 milliárd NOK-ba kerültek.

Az összeg közel 40%-a annak az összegnek, amit a norvégok ugyanebben az időszakban adóként befizettek. De nemcsak a válságintézkedések kerültek pénzbe. A munkanélküliségnek, az elbocsátásoknak, a megváltozott élet- és fogyasztási szokásoknak, valamint az ipar és a termelés érintettségének is ára van.

A korona-bizottság tagjaként Steinar Holden más szakértőkkel együtt alaposabban megvizsgálta a kieső bevételeket, amely becsléseik szerint három év alatt 330 milliárd koronára rúg majd. A professzor ugyanakkor azt is kiemelte, hogy egy ilyen összegszerű értékelés önmagában nem mutatja meg a valós veszteségeket egy járvány idején, hisz nagyon nehéz felmérni, milyen következményekkel jár például a társadalmi érintkezés csökkenése. Megfigyelhető a mentális betegségek, a tanulás hiánya, a családon belüli erőszak vagy hasonlók számának növekedése, de ezek hatásait és valós költségeit meglehetősen nehéz összegben kifejezni.

A jelenlegi helyzet fontos figyelmeztetésként kell szolgáljon a jövő generációinak. 1994 óta először fordult elő, hogy hiány keletkezett az állami költségvetésben és 2020-ban az Olajalap csökkent, valamint a 2021-es évre is csökkenéssel számolnak.

Forrás: VG

Harald király megfázásos tünetek miatt betegállományban van

Miután pénteken kiderült, hogy a királynak megfázásos tünetei vannak, a külügyminiszter aggodalmát fejezte ki, és remélte, hogy nem ő fertőzte meg Harald királyt (84) a koronavírussal. Csütörtökön Anniken Huitfeldt külügyminiszter (Munkáspárt) koronavírus-tesztje pozitív lett, közvetlenül azután, hogy Harald királynál járt. A találkozón Sonja királyné és Haakon koronaherceg is jelen volt.

Sven Gj. Gjeruldsen helyettes kommunikációs vezető elmondta, hogy miután értesültek, arról, hogy Huitfeldt COVID-19-tesztje pozitív lett, a járványügyi szabályoknak megfelelően mind a királyi pár, mind a koronaherceg koronatesztet fog elvégezni. Mivel a királynak is megfázásos tünetei vannak, a következő napokban betegszabadságon lesz, és természetesen minden szükséges vizsgálatot és tesztet elvégeznek rajta.

Az NTB szerint Harald király három adag koronavírus elleni vakcinát kapott, az utolsó adagot november 1-jén. A koronahercegnek nincsenek tünetei, és negatív lett a koronatesztje is, ezért a király távollétében ő látja el feladatait.

A Palota sajtószóvivője szombaton jelezte, hogy a király koronavírus tesztje negatív lett. Forrás: VG

Víztakarékosság Oslóban

Az oslói önkormányzat arra kéri a lakosságot, hogy a vízhiány elkerülése érdekében takarékoskodjanak a vízzel, mert Oslónak szokatlanul kevés a vízkészlete. Ha folytatódik a csapadékhiány, a megszorítások szigorodhatnak. Az eddigi tél nem volt csapadékos, emellett Oslo önkormányzata megkezdte a rossz állapotú vízvezetékek felújítási munkálatait is. Az önkormányzat közleménye szerint ezek az okok állnak a vízellátás zavarainak hátterében. - A Maridalsvannethez kapcsolódó víztározóinkban jelenleg viszonylag alacsony a vízszint. Annak érdekében, hogy a jövőben elkerüljük a vízhiányt, arra kell kérnünk az oslóiakat, hogy legyenek józanok a vízhasználattal kapcsolatban - áll Anna Maria Aursund, az oslói Víz- és Csatornázási Hatóság igazgatójának közleményében. Jelenleg Oslo vízkészlete a normál szint 70%-án áll. A város önkormányzata nem tudja, meddig kell a lakosságnak spórolnia a vízzel, de hangsúlyozzák, hogy a víz szintje jelenleg nem kritikus. Ám ha a tél további részében sem esik elég csapadék, romolhat a helyzet. Arra kérik az oslói lakosokat, hogy használják a WC-n azt a kis gombot, amely szabályozza az öblítéshez használt víz mennyiségét. Az önkormányzat listája így folytatódik: Zuhanyozzunk gyorsabban, szappanozás vagy hajmosás közben zárjuk el a vizet! Fogmosás közben se folyassuk a vizet! Használjunk ökoprogramot a mosogatógépen! Csak akkor indítsuk be a mosógépet, amikor az megtelt! A szakemberek pedig azon dolgoznak, hogy megfelelő mennyiségű vizet biztosítsanak a fővárosnak. Többek között Bærum önkormányzatától és a Nedre Romerike vízerőműtől szállítják át a vizet. Ha továbbra is száraz idő lesz, az önkormányzat további intézkedéseket - kerti öntözés és autómosás korlátozása - vezethet be. - Az, hogy takarékoskodnunk kell a vízzel, ismét rávilágít arra, hogy mennyire sérülékeny a jelenlegi vízellátás, és milyen fontos az oslóiaknak a Holsfjordenből származó új vízvezeték megépítése - mondja Aursund a sajtóközleményben.

Forrás: Aftenposten

Csalás az utazási költségek elszámolásával

A Munkáspárt volt országgyűlési képviselőjét, Hege Haukeland Liadalt, aki hamis utazási számlákat számolt el, bűnösnek találták szándékosan elkövetett csalásban. A Parlamentet az ellenőrzés hiánya miatt kritizálják. Az ítélet hét hónap letöltendő szabadságvesztés és 99 872 NOK visszafizetése a Parlament részére. Ki kell fizetnie ezen felül kb. 30 000 NOK perköltséget is. Az ítélet nem jogerős. Liadalnak időbe telik, hogy átgondolja a fellebbezés kérdését. Így tesz az ügyészség is.

A Liadal elleni vádemelés 52 alpontból állt, a bíróság ebből 47 esetben állapította meg, hogy szándékosan valótlan utazási költségeket számolt el olyan helyekről, ahol nem járt, éjszakai pótlékokat vett fel, anélkül, hogy bárhol megszállt volna, és olyankor számolt el személygépkocsi-költségeket, amikor nem maga vezetett. Monica Kragh Pettersen államügyész és a bíróság úgy véli, hogy Liadal visszaélt képviselői mandátumával, a Parlament és a választók bizalmával.

Liadal többször is kijelentette, hogy nem emlékszik, és összekeverte a dolgokat. A bíróság azonban nem tartja valószínűnek, hogy ne emlékezett volna, hová utazott, mivel az útiszámlákat nagyrészt közvetlenül az utazások után adják le. Az egyéni utak közül ötnél a bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy Liadal szándékosan félrevezette volna a Parlamentet.

A bíróság szerint a Parlament utazási költségekre vonatkozó ellenőrzési rendszere teljes mértékben a bizalomra épül, az adminisztrációban dolgozóknak nincsenek eszközeik az ellenőrzésre. Valójában nincs kontroll az utazások felett.

Forrás: Aftenposten

KÜLPOLITIKA

Befejeződtek az oslói tárgyalások a tálibokkal

Január 23-án kezdődtek a tárgyalások a tálib delegáció tagjaival. A tárgyaló felek között női vezetők, újságírók és emberjogi aktivisták is voltak. Ez volt az első alkalom, hogy afgán civil szervezetek találkoztak a tálibokkal, mióta tavaly augusztusban átvették a hatalmat az országban. Biztonsági okokból ilyen találkozókra Afganisztánban nem kerülhetett sor. Január 24-én Norvégia és más nyugati országok (Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Németország és az USA) képviselői tárgyaltak a delegációval. Egyértelműen kifejezték a nyugati országok, hogy mit várnak el a táliboktól a humanitárius segítségnyújtásért cserébe. Afganisztánt nem csak a rendkívüli szárazság, világjárvány és gazdasági összeomlás veszélyezteti, hanem az éhínség is. Az élelmiszerellátás bizonytalan, az ENSZ becslései szerint a lakosság több, mint fele küzd éhinséggel, és egymillió gyermeket veszélyeztet az éhhalál. Norvégia a párbeszéd során kiemelt fontosságú témaként kezelte az emberi jogok és nők társadalmi helyzetének témáját. Henrik Thune külügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a táliboknak eleget kell tenni a nemzetközi emberjogi kötelezettségeiknek, és biztosítani kell a lányok és nők oktatáshoz és foglalkoztatáshoz való jogát. Norvégia külügyminisztere elmondta, hogy ez a párbeszéd nem jelenti az afgán kormány legitimációját, azonban a norvég külpolitikában a béketörekvések egyik kulcsfontosságú alapelve az, hogy minden féllel beszélni kell. A nyugati világ és Afganisztán közötti megbékélés folyamata hosszú időt fog igénybe venni, és sokkal több ember támogatását igényli, mint az Oslóba látogatott delegációé.

Forrás: Regjeringen

Oroszok a norvég partoknál

A norvég légierő folyamatosan nyomon követi az orosz katonai tevékenységet a norvég felségvizek közelében. Január 25-én a norvég P-3C Orion tengeri járőrrepülőgép rutinfeladatra repült ki az északi területekre. A repülőgép egy orosz hajócsoportot követett a norvég partok mentén, Finnmarktól északra fekvő vizeken. Összesen öt orosz hajót azonosított: egy fregattot, egy rombolót, egy cirkálót és két segédhajót.

Forrás: VG

KULTÚRA, OKTATÁS

Visszatért egy sámándob Norvégiába

A dán kulturális miniszter engedett a norvég igénynek, és jóváhagyta egy 1691-ben elkobzott számi sámándob visszaadását. A dob 1979 óta a karasjoki számi múzeum részét képezte, de egy különleges kölcsönmegállapodás részeként Dániában volt kiállítva. A megállapodás tavaly december 1-jén járt le, és több norvég politikus is lobbizott Koppenhágában, hogy visszakerüljön a sámándob. A norvég kulturális miniszter, Anette Trettebergstuen (AP) úgy vélte, hogy a számi parlamentet illeti a dob tulajdonjoga. A dán kulturális miniszter egyetértett a javaslattal. A dobot 1691-ben kobozták el egy sámán, Anders Poulsen perének részeként. A vádak szerint ezzel a dobbal gonosz varázslatokat hajtott végre. A dobot Koppenhágába küldték a per idejére. Poulsen börtönbe került, sajnálatos módon azonban egy fogolytársa brutálisan megölte egy baltával. A norvég számi közösség számára történelmi jelentőséggel bír, hogy a kultúra egy szelete hazatér. Silje Karine Moutka, a számi parlament elnöke örült a döntésnek, és köszönetét fejezte ki azoknak, akik segítették a dob visszajutását Norvégiába.

Forrs: Norway Today

EGÉSZSÉGÜGY

Nőtt a snust használók száma, de sokan hagytak fel a dohányzással

Norvégia lakosságának 15%-a használ snust naponta, ami a 10 évvel ezelőtti statisztika közel duplája. A norvég statisztikai hivatal (SSB) szerint a snust leginkább a férfiak kedvelik, közülük 21% használja naponta, míg ez a szám a nők esetében 8%.

A naponta dohányzók száma azonban kissé csökkent. A 16 és 74 év közötti lakosság mintegy 8%-a nyilatkozott úgy, hogy naponta dohányzik (2020-ban 9% volt). A nők nagyobb valószínűséggel dohányoznak naponta, mint a férfiak. A legtöbbet dohányzó korosztály a "baby boom" generáció, a mai 55-64 évesek. Ebben a korcsoportban is enyhe csökkenés figyelhető meg: 17%-ról 14%-ra csökkent az aktív dohányosok száma.

Forrás: Norway Today

A koronavírus már 2019-ben is jelen lehetett Norvégiában

Az Ahus kutatói egészen 2019 decemberéig visszamenőleg találtak covid-19 elleni antitesteket, vagyis egy hónappal azelőttről, hogy Európában kimutatták volna az első esetet. A tanulmány projektvezetője, Anne Eskild azt nyilatkozta, hogy ez nagyon meglepő volt számukra. Még a decemberi vérmintákat is megvizsgálták, hogy teljesen biztosak legyenek abban, hogy elég messzire mennek vissza az időben, de nem számítottak arra, hogy ilyen korán pozitív eredményt találnak.

Európában az első esetet 2020. január 27-én észlelték, míg Norvégiában csak február 24-én. Az Ahus által felfedezett eset azonban ugyanabból az időszakból származik, amikor az első bizonyított esetet azonosították Kínában, 2019 decemberében.

A kutatók 2019 decembere és 2020 decembere között vérmintákat gyűjtötték minden, az első trimeszterben lévő terhes nőtől az Akershusi Egyetemi Kórház vonzáskörzetében. Norvégiában a szülészeti ellátás részeként minden terhes nőtől vérmintát vesznek a szifilisz ellenőrzésére, majd ezen minták mindegyikét megőrzik a lehetséges fertőző betegségek monitorozása céljából. A kutatócsoport a fertőzés-ellenőrzési törvény alapján hozzáférést kapott a minták anonim vizsgálatához. Havonta körülbelül 500 mintát vizsgáltak meg a koronavírus elleni antitestek kimutatására. A 2019 decemberéből származó vérmintákban egy, a 2020 januárjából származókból kettő, a februárból és márciusból származó mintákból pedig egy-egy pozitív eredményt kaptak.

A kutatás során összesen 6020 nőtől származó vérmintát vizsgáltak és 98 esetben mutattak ki ellenanyagot.

Anne Eskild úgy véli, az eredmények arra utalnak, hogy a fertőzés sokkal korábban terjedhetett el az egész világon, mint azt korábban gondoltuk.

Forrás: VG

A Novavax koronavírus elleni vakcinája a 10. héttől Norvégiában is elérhető

A Novavax Nuvaxovid nevű koronavírus elleni vakcinája fehérje alapú vakcina, amely az mRNS-oltóanyagoknál hagyományosabb vakcinatechnológián alapul. A Nuvaxovid 2021. december végén kapott feltételes engedélyt az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA) 18 éven feletti személyek esetében. A vakcina jó védelmet nyújt a koronavírus fertőzés ellen. Az FHI tájékoztatott, hogy a Nuvaxovidból is elérhetővé tesznek egy kisebb mennyiséget Norvégiában, hogy azoknak, akik ezt az oltóanyagot szeretnék beadatni maguknak, legyen rá lehetőségük. Az FHI szakorvosa elmondta, hogy a jelenleg ismert információk nem adnak alapot arra, hogy a Nuvaxovidot előnyben részesítsék az mRNS-vakcinákkal szemben, sem az alap, sem a frissítő dózisnál. A Nuvaxovid azonban fontos lehet azoknak az embereknek, akik különböző okokból az mRNS-oltástól eltérő oltóanyagot szeretnének beadatni maguknak.

Forrás: FHI

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szabad utat adott a Pfizer koronavírus-fertőzés kezelésére szolgáló tablettájának regisztrációjára

Most, hogy az EMA javasolta ennek a gyógyszernek a jóváhagyását, az EU Bizottsága néhány napon belül jóváhagyja, és rövid időn belül Norvégia is meg fogja ezt tenni.

A Pfizer Paxlovidja lesz az első Európában jóváhagyott tabletta a covid-19 ellen.

A Helsedirektoratet (Norvég Egészségügyi Igazgatóság) arról tájékoztatta az NRK-t, hogy 41 000 kezelésre elegendő tablettát rendeltek, de még nem tudják pontosan megmondani, hogy ezek az adagok mikor érkeznek meg az országba.

Egy tanulmányban a delta-variánssal megfertőződött, a kockázati csoportba tartozó, be nem oltott koronavírusos betegek közül a gyógyszerrel kezeltek mindössze 0,8 százaléka került kórházba, míg a kontrollcsoportban gyógyszerrel nem kezeltek esetében ez 6,3 százalék volt. A Paxlovidot 2021 decemberében hagyta jóvá az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága és az FDA.

A tervek szerint márciusig 6-7 millió, júniusig összesen 30 millió adag, a második félévben pedig 90 millió adag gyártását tervezik.

Tekintettel arra, hogy a Pfizer egy amerikai vállalat, nem biztos, hogy az év első néhány hónapjában az Egyesült Államokon kívüli országokba is fognak szállítani a gyógyszerből.

Forrás: NRK

SZÍNES HÍREK

A muzsika hala

Kutatók és művészek vadásznak (vagyis ebben az esetben halásznak) a tőkehalak orgazmus közben képzett hangjaira, hogy megmenthessék a népszerű halfajtát. A tőkehalak flörtölését és párzását ugyanis bizonyos pukkanó, pattanó, vagy néha mély, dübörgő hangok kísérik. A kanadai származású Rebekah Oomen a tőkehalak párzása kutatásának szentelte karrierjét, mert a klímaváltozás következményében mára a part mentén élő tőkehalak száma igen alacsonyra csökkent. Oomen úgy véli, munkájával hozzájárulhat a fajta megmentéséhez. John Andrew Wilhite-Hannisdal zeneszerző más nézőpontból érdeklődik a mélyből jövő hangok iránt: ő zenét ír a megfigyeléseiből. A felvételt, amelyet Andrew hallgat, még 2020 elején készítették az Agderi Egyetem Tengerkutató Intézet kollégái, hogy minél többet megtudhassanak a tőkehalak párzási szokásairól.

A tőkehal Norvégiában nagyon fontos állat: nem csak étel készül belőle, de nagyban hozzájárul a tengeri életvilág sokszínűségéhez.

A halak "dobolása" egyébként nem új információ: több korábbi hajózási feljegyzés is szól a tenger misztikus hangjairól, például azt is párzási tam-tam kísérte, ahogy a norvég haderő egy orosz tengeralattjárót üldözött. Az viszont nagyon érdekes, hogy a tőkehalak dobolása területi dialektusokra, és egyéni különbségekre is elkülöníthető.

Az ügynek azonban magyar vonatkozása is van: Lackó Bálint magyar zeneszerző és zenetechnológus segítségével megállapíthatták ugyanis, hogy a hangok pontosan honnan és melyik haltól érkeznek, erre pedig korábban nem volt lehetőség. Lackónak sikerült a hangokat különböző kategóriákba sorolnia, ezzel hozzájárulva a halak megértéséhez.

Forrás: NRK

Meglepő eredmények a norvégok szexuális életével kapcsolatban

A norvégok leginkább a misszionárius pozíciót részesítik előnyben, vagy különböző szexjátékokkal és csoportos szexszel is megfűszerezik a szexuális életüket? Egy új felmérés erre ad választ.

Az Oslói Egyetem Pszichológiai Tanszékének professzora, Bente Træen vezette a szexuális szokásokról szóló átfogó felmérést, melyben 4160 norvég válaszolt a szexuális életével kapcsolatos kérdésekre.

20 és 30 évvel ezelőtt az embereket a nem kívánt terhességekről, a szexuális úton terjedő betegségekről, a HIV-ről és az AIDS-ről kérdezték, azonban, ahogy a világ fejlődik, a kérdések is változnak. Most a szexuális tevékenységekről és preferenciákról kérdezték az embereket, azonban ebben a témában nem rendelkeztek összehasonlítási alappal a múltból, amivel össze lehetne hasonlítani az esetleges változásokat. Ettől függetlenül úgy véli, hogy még így is látható, hogy az emberek kísérletezési vágyában és hajlandóságában változás történt.

Træen azt mondja, az emberek a médián keresztül egyre több ismeretet szereznek arról, hogy sokféleképpen lehet "szexelni". A populáris kultúra és az újabb lehetőségek felfedezése is hatással van rájuk, amelyek együttesen változtatják meg hozzáállásukat, valamint a sokszínűség nagyobb elfogadásához vezetnek.

És akkor jöjjön a norvégok körében három leggyakoribb szexuális élmény:

• Szex szokatlan helyen (61%)

• Szexuális játékok használata (56%)

• Pornófilm-nézés a párjukkal (42%)

A norvégok körében három legritkábban gyakorolt szexuális tevékenységek pedig az alábbiak:

• Volt már swinger klubban, vagy részt vett párcserében (2%)

• Kipróbálta a BDSM-et/szadomazo szexet (10%)

• Szerepjáték (13%)

A kutatókat meglepte, hogy a norvégok listájának élen a "szex egy szokatlan helyen" áll, azonban úgy vélik, hogy ennek köze lehet ahhoz, hogy a szex különösen izgalmas lehet egy olyan helyen, ahol nagy a lebukás veszélye.

A kutatás azt is kimutatta, hogy az orális szex az emberek szexuális életének általános részévé vált. A párkapcsolatban élő férfiak 41 százaléka, a nőknek pedig 45 százaléka azt válaszolta, hogy az orális szex az utolsó szexuális aktusuk része volt, ami azt mutatja, hogy ez a tevékenység a "mindennapi szex" részévé vált.

Az anális szexre vonatkozó adatok is azt mutatják, hogy ez is olyan dolog, aminek a kipróbálása mindennapossá vált. A 24. életévüket betöltött nők, valamint a 27. életévüket betöltött férfiak mintegy fele ezt is kipróbálta már.

Forrás: VG

SPORT

Ördögűzés norvég módra

Véget vetett Norvégia Spanyolország 18 meccses veretlenségi sorozatának az EB-n és a 21. század folyamán először győzött az északi csapat. Ezzel Sagosenék visszavágtak az olimpián és a VB-n elszenvedett vereségekért. A végeredmény 27-23 lett a norvégok javára, akik egy 5-0-s rohammal indították a meccset, de még a szünetben is 14-11-es előnyben volt a norvég csapat, 15 perccel a vége előtt 22-19-et mutatott az eredményjelző Norvégia javára, és az északiak innen már nem engedték ki a kezükből a győzelmet. Ez a siker azt jelenti, hogy 1260 hét, pontosabban 8824 nap után tudott Norvégia győzni Spanyolország ellen (akkor az utolsó előtti válogatott meccsét játszó és 10 gólt szerző Roger Kjendalen vezetésével győztek a Gjøvikben pályára lépő hazaiak). Christian Berge szövetségi kapitány és Sander Sagosen is a brilliánsan működő norvég védekezést dicsérték a meccs után. A négy gólig jutó Sagosen szerint ez volt védelmi szempontból az egyik legjobb meccse a norvég válogatottnak. A következő meccs Svédország ellen lesz január 25-én kedden. Ha Norvégia nyer vagy döntetlent játszik, továbbjut. Ha kikap, akkor a lengyeleknek meg kell verniük a spanyolokat, hogy továbbjusson Norvégia. Ha nem jutnak tovább, akkor az 5-6. helyért játszhatnak, aminek a győztese automatikusan kvalifikálja magát a VB-re.

UPDATE: Norvégia a január 25-i meccsen egy drámai összeomlás után 24-23-ra kapott ki Svédországtól (23-19-ről vesztették el a meccset), míg Spanyolország kissé nehezen 28-27-re verte Lengyelországot. Ezzel eldőlt, hogy az előzetesen a végső győzelemre is esélyes norvégoknak be kell érniük az 5. hellyel (legjobb esetben). (Erről azért nem írok többet, mert elsősorban jó híreket akarok közölni, és ha rossz hírekről kellene írnom, az elrontaná a kedvemet.)

Forrás: Aftenposten

Elrontott New York-i ünnep

Mats Zuccarello megállíthatatlan. Ezúttal egy góllal és egy gólpasszal vette ki a részét a Minnesota Wild 3-2-es, New York Rangers elleni győzelméből. Ez volt a norvég támadó zsinórban hatodik többpontos meccse, amivel tovább javította saját egyéni rekordját. A meccset a hazai pályán játszó Rangers kezdte jobban, az első harmad után Goodrow és Kreider (akinek ez volt idei 31. gólja, ezzel vezeti a góllövőlistát, emellé van még 13 gólpassza, ezzel a kanadai táblázat 16. helyén áll) góljaival 2-0-ra vezettek. A második harmad elején Gaudreau kihagyott egy büntetőt, ezzel együtt is egyenlíteni tudott a Wild. Előbb Fiala talált be, majd 1,5 perccel később Zuccarello emberelőnyös góljával már 2-2 volt az állás. A harmadik harmad elején Gaudreau jóvátette a hibáját, és Zuccarello passza után megszerezte a győztes gólt. A norvég klasszis ezzel 33 meccsen 13 gólnál és 27 gólpassznál jár, amivel a kanadai táblázat 36. helyén áll. A meccs azonban nem csak erről maradt emlékezetes. A mérkőzés megkezdése előtt a Rangers 15 náluk töltött szezon után hivatalosan is visszavonultatta kapuslegendája, Henrik Lundqvist 30-as mezszámát, ezzel a csapat 96 éves fennállása folyamán ő lett a 11. játékos, akit ez a megtiszteltetés ért. Lundqvist (aki Zuccarello egyik legjobb barátja mellékesen) 887 meccsen szerzett 459 győzelemmel zárta pályafutását (64 kapott gól nélküli meccs, 2,43 kapott gól/meccs és .918-as védési hatékonyság társul emellé, plusz a 2011/12-es szezonban a szezon legjobb kapusának választották, 2014-ben a Stanley-kupa döntőjéig jutott csapatával, ám ott kikaptak).

Forrás: Dagbladet

Norvég egyeduralom

Jarl Magnus Riiber ebben a szezonban már nyolc győzelemnél jár, és az északi összetett sí legendás rekordtartójától, Hannu Manninentől már csak négy győzelemmel van lemaradva. A 24 éves norvég klasszis a Seefeldben rendezett Világkupa-futamon is bizonyítani tudta, hogy csúcsformában várja a jövő héten kezdődő pekingi olimpiát. Eddig idén két futamot hagyott ki egy kisebb hátsérülés miatt, illetve egy futamról tavaly novemberben kizárták. Sérülés miatti távollétében Vinzenz Geiger és Johannes Lamparter nyerték a futamokat. Lamparter ezzel akkor a Világkupa összetettjében átvette a vezetést. Most viszont esélye sem volt a bombaformában síelő Riiber ellen, aki az elmúlt két szezonban minden számban győzni tudott Seefeldben, ráadásul 2019-ben itt nyerte az első aranyérmét, meg az első dobogós helyezését is itt érte el még 2017-ben. Az első futamban 7,5 kilométeren 25,4 másodpercet vert Geigerre, míg a hazai közönség előtt versenyző Lamparter, 30,9 másodperccel lemaradva a 3. lett, de előtte még síugrásban is tükörsimán győzött Riiber. Folytatás január 29-én a 10 kilométeres táv+síugrás kombinációval.

Forrás: VG

Legalább a VB-szereplés összejött

Az idegek harcát nyerte meg Norvégia Izland ellen a férfi kézilabda EB-n. Harald Reinkind utolsó pillanatban, világ végéről eleresztett lövésének köszönhetően 34-33-as norvég siker született hosszabbítás után. Ezzel meglett az ötödik hely, és biztossá vált, hogy Sagosenék ott lesznek a jövő évi VB-n is. A félidőben kényelmes, 16-12-es norvég előnyt mutatott az eredményjelző, a második félidőben 27-27-re hozta vissza Izland a meccset, majd Sagosen hibája után kis híján a győztes gólt is megszerezték, ám a labda centiméterekkel elkerülte a norvég kaput. A hosszabbításban Izland szerezte az első gólt, de Reinkind és Sagosen találata után már Norvégia vezetett 29-28-ra, majd 30-29-re ismét Izland, de Christian O'Sullivan bedobta a norvégok egyenlítő gólját. Ezen a meccsen debütált Endre Langaas is, aki az első lövését elhibázta, a másodikból viszont megszerezte karrierje első EB-gólját. 1,5 perccel a vége előtt Sagosen büntetőjével 33-32-re a norvégok vezettek. Janus Daði Smárason egyenlített, majd Harald Reinkind az utolsó pillanatban megnyerte a meccset Norvégiának. Norvég részről a meccs legeredményesebb játékosa Sander Sagosen lett nyolc góllal (emellé kiosztott még 10 gólpasszt is), mögötte Harald Reinkind végzett 6 találattal (ő 84. válogatott meccsén lépett pályára, ezzel az örökranglista második helyén áll). Izland legeredményesebb játékosa a 10 gólnál megálló Ómar Ingi Magnússon volt, őt követte Janus Daði Smárason nyolc góllal. Norvégia ezzel biztosította helyét a jövő évi lengyel-svéd közös rendezésű VB-n, míg Izlandnak pótselejtezőn kell kivívnia a részvételt.

Forrás: Aftenposten