October 2, 2022

MANO-MAGAZIN.png

2022. 39. hét

E heti szerkesztőink:

Boros Judit, Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia

Megérkezett heti híradónk, remélem, mindenki kényelmesen ül/fekszik 😊


Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben más rövidhíreket is olvashattok.


Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalainkat (Magyar-Norvég Galéria, és MaNo light), illetve a Discord szerver is vár benneteket.


Néhány hír a sok közül:


  • Jövőre olcsóbb lakások, igen, még Oslóban is

  • Kopaszodik? Merevedési gondjai vannak? Van magyarázat

  • Fizetős felsőoktatás

  • Menekülő oroszok

  • Dupla Haaland, dupla Carlsen 😊


Ezek és további érdekes hírek a héten is, fogadjátok szeretettel!



 

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

 

Jövőre olcsóbb lehet a lakásvásárlás



A lakáspiaci előrejelzések 8 százalékos árcsökkenést mutatnak 2023-ig, Oslóban akár 10 százalékos csökkenés is lehetséges.


Ez az árcsökkenés mindenkit máshogy érint. Akinek van ingatlana, annak csökken a vagyona, viszont akinek még nincs saját ingatlana, az most olcsóbban hozzájuthat egyhez.


A lakásárak 2022 folyamán folyamatosan emelkedtek. Közgazdasági elemzők úgy vélik, hogy számos jel mutat arra, hogy a trend meg fog fordulni:


  • Kevesebb új lakást adnak el

  • Kevesebb nyaraló kerül eladásra

  • A magas építési költségek csökkentik az új építésű ingatlanok jövedelmezőségét

  • Rendkívül nehéz a helyzete azoknak, akik első ingatlanjukat szeretnék megvenni (főleg Oslóban)

  • Az emberek csak most kezdik érzékelni a kamatemelések hatását


Bár a jelentés szerint a lakásárak 2023-ban Oslóban és az egész országban csökkenni fognak, várhatóan 2025-ig újra emelkedésnek indulnak. 2022 és 2025 között a legnagyobb áremelkedésre Osloban, Rogalandban, Agderben és Nordlandban számítanak, a legkevésbé pedig Innlandet területén fognak nőni az árak.


Forrás: NRK

 

A Tibber áramszolgáltató duplán számláz októberben - gyakorlatuk törvénybe ütközhet



Két nappal a számlák kiküldése előtt a Tibber áramszolgáltató arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy másfél havi áramfogyasztást kell fizetniük.

Októberben ügyfeleiknek kiszámlázzák mind a szeptemberi fogyasztásukat, mind az októberi becsült fogyasztásuk felét is.


A Tibber azt nyilatkozta, hogy tisztában vannak azzal, hogy ez váratlanul éri az ügyfeleiket, de jelenleg nincs más lehetőségük arra, hogy a lehető legalacsonyabb áramárat biztosítsák fogyasztóik számára. Azt a lehetőséget azonban megadják ügyfeleiknek, hogy a fizetési határidőt későbbi időpontra módosítsák.


Thomas Iversen, a Fogyasztóvédelmi Tanács vezető tanácsadója úgy véli, hogy Tibber lépése illegális lehet, mivel minden cégnek 14 nappal korábban értesítenie kell az ügyfeleket, ha módosítja a szerződési feltételeket, ami a Tibbernél nem valósult meg.

Iversen azt tanácsolja az ügyfeleknek, hogy a lehető legkésőbbre állíttassák be a fizetési határidőt.

Azt mondja, hogy az ügyfél nem lehet „bank” a villamosenergia-társaság számára. Ha a cégnek védelemre van szüksége, akkor ezt más módon kell megoldani. A jogszerű alternatíva az árak emelése lenne.


Szükség lenne egy állami jótállási konstrukcióra is. Körülbelül 45 nappal azelőtt, hogy az ügyfelektől beérkezik a számla ellenértéke, a Tibber jelenleg kölcsönt vesz fel, megvásárolja és kifizeti az áramot, amit továbbszámláz ügyfeleknek.

A norvég villamosenergia-társaságok állami garanciáinak hiánya azonban most azt jelenti, hogy változtatniuk kell a számlázási gyakorlaton. Aksnes azt mondja, mind a Parlament energiabizottságával, az Olaj- és Energiaügyi Minisztériummal, mind pedig a Pénzügyminisztériummal is egyeztettek már ez ügyben, azonban eddig még nem sikerült tisztázni a helyzetet.


Forrás: TV2

 

Adóbomba



A kormány bevezeti a lazacadót a termelőiparban, és további adóemelésre számíthatnak azok, akiknek bevételük származik az ország természeti erőforrásaiból.


- Ez azokra az iparágakra vonatkozik, amelyeknek bevételük származik a közös erőforrásainkból, és azt javasoljuk, hogy ezek az iparágak járuljanak jobban hozzá a közösséghez – mondta Jonas Gahr Støre.


Ezeket az új adóügyi intézkedéseket vezette be a kormány:

  • Bevezetik a haszonadót a területalapú szélenergiára

  • Megemelik a haszonadót a szélenergiára

  • Bevezetik a haszonadót a haltenyésztésre

  • Kevesebb támogatást nyújtanak a vízerőművel rendelkező településeknek

  • Magas árak után fizetendő adó bevezetése bizonyos energiaszolgáltatók számára


Ezek az intézkedések 33 milliárd koronát hoznának az államnak egy évben. Ezt a pénzt a növekvő költségek fedezésére fordítanák, és gondoskodnának az igazságos elosztásról.


Háború és ínség


A lazacmilliárdosok azt mondták, hogy amennyiben ezek az intézkedések bevezetésre kerülnek, máshová viszik át a termelést Støre azzal érvelt, hogy az adók emelésére szükség van az igazságos elosztás érdekében. Többek között az egekbe szökő áramárakra utalt.


- Meg kell erősítenünk a saját védelmüket, támogatnunk kell Ukrajnát, és az áramárral járó kihívásra a világon az egyik legigazságosabb módon reagáltunk. Ugyanakkor a társadalombiztosítási kiadások egyre csak nőnek, ezt más forrásból kell fedeznünk, nem az olajból származó pénzből – mondta Støre.


Azt mondta, szó sem lehet arról, hogy megvonják a pénzt a jóléti szolgáltatásoktól, sem pedig arról, hogy megadóztatják az alacsonyabb vagy átlagos bevételű lakosságot. Az újonnan bevezetett adók 33 milliárd korona értékű bevételt fognak jelenteni.

Rendkívül megfontolatlan


Az alap kamatadóról szóló intézkedés a leginkább vitatott. Amund Hellesø (AP) Nærøysund polgármestere, amely Norvégia legnagyobb termelői körzete, kritikusan áll hozzá a kormány által bevezetett adókhoz.


- Nehéz és beláthatatlan következményei lehetnek a lakosság és az ipar számára. Meg kellene várnunk, hogy az adóhatóság elkészüljön a munkájával – mondta.


Forrás: Dagbladet

 

Járőrök a tengeren



Miután a Nordstream 1 és 2 (orosz gázvezetékek) szabotázs áldozatai lettek a héten, a norvég hadsereg (Forsvaret) fontosnak tartotta az olajmezők biztonságán szigorítani. Most a parti őrség hajói és vadászgépek járőröznek az északi-tengeri olajmezők és a mongstad-i olajfinomító és a gázüzemek között.


A skandináv honvédelmi miniszterek is értekezletet tartottak a héten, ahol kifejezték aggodalmukat a hétfői gázvezeték-szabotázs miatt. Az esetet az eddigi információkra támaszkodva szándékosnak minősítették, és az európai energiainfrastruktúra elleni felelőtlen támadásnak nevezték, egy destabilizálási kísérletnek a már eleve feszült biztonsági helyzetben.


Korábban már felmerült, hogy idegen drónokat láttak az olajfúró tornyok felett cirkálni. Carl Gilbert Rego, aki a Parat Pilótaszakszervezet helyettes vezetője és helikopterpilóta a Bristow nevű cégnél, elmondta, hogy csak az ő cégük napi 60 utat tesz meg a szárazföld és az olajfúró tornyok között, és így nagy a kockázata egy drónnal való összeütközésnek. Rego szerint a hadseregnek megvannak az eszközei arra, hogy ezeket a drónokat felderítsék és azok útvonalát feltérképezzék. Úgy véli, a hatóságoknak azonnal intézkedniük kellene.


Péntekre virradóra már a mongstadi olajfinomítónál is megfigyeltek ilyen drónokat, így itt is és a kollnessi gázüzemnél is megnövelték az őrséget.


Forrás: E24

 

A Hydro üzemeket zár be Norvégiában



A Hydro már korábban bejelentette, hogy az európai energiakrízis következtében bezárja a szlovákiai üzemét, most úgy döntött, hogy két újabb üzemet zár be Norvégiában: a karmøyi és a husnesi üzemeket. Mindezt a magas áramár (ez a két üzem Norvégia legdrágább árammal rendelkező területén vannak), illetve az alumínium iránti csökkenő kereslet miatt. A Hydro sunndali üzeme továbbra is folytatja tevékenységét (itt olcsóbb az áram).


A cég egyelőre nem tervez elbocsátani alkalmazottakat, mivel nem veszteséges a vállalat és inkább felkészíti magát a piac változásaira és a fejlesztésekre összpontosít.


Továbbá ha a Hydro kevesebb áramot használ, akkor Norvégia déli részén több energia áll majd a többi fogyasztó rendelkezésére. Ismert a víztározók alacsony szintje, és emiatt az állam már korábban fontolóra vette, hogy fizetni fog azoknak az ipari üzemeknek, amelyek bezárnának.


Knut Sunde, a Norsk Industri vezetője elmondja, hogy várható, hogy több hasonló üzem is be fog zárni a jövőben. - Európa a recesszió felé tart, és ha megtorpan a német gazdaság, Európa ipari motorja, akkor azt az egész kontinens meg fogja érezni. Szerinte a norvég kormány le van maradva a helyzet feltérképezésében, mindig fél évvel ezelőtti adatokkal dolgozik, a Nemzeti Bank vezetője viszont megértette, hogy Norvégia elérte a gazdasági fejlődés csúcsát és most lefelé veszi az irányt.


Forrás: E24


 

KÜLPOLITIKA

 

A NATO főtitkára szerint szabotázs történhetett az Északi Áramlat gázvezetékein



A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg a héten tárgyalt Morten Bødskov dán külügyminiszterrel az Északi Áramlat gázvezetékeinek sérüléseiről és a NATO országok infrastruktúrájának biztonságáról.


Szeptember 26-án hajnali 2 óra 3 perckor robbanás történt a dániai Bornholm-szigetek közelében, és jelentős mennyiségű gáz kezdett el szivárogni a vezetékből. 19 óra 4 perckor körülbelül 100 kilométerrel arrébb ugyanez történt. Az Északi Áramlat gázvezetékeinek sérülése szabotázsakció következménye lehet, ezt azonban leghamarabb csak egy-két héttel később tudják a szakértők kivizsgálni. Az uppsalai egyetem szeizmológusai szerint ezek feltételezhetően robbanások következményei, és körülbelül 100 kilogrammnyi dinamitnak felelnek meg.


Jonas Gahr Støre miniszterelnök azt mondta, hogy nincs konkrét veszély a norvég kontinentális talapzaton, ennek ellenére az Equinor megemelte a biztonsági készültségi szintjét. A Kreml visszautasította a vádakat, és elmondta, hogy nem érdekük az Északi Áramlat vezetékeinek üzemen kívül helyezése.


Forrás: NRK

 

A norvég külügyminiszter is részt vett Japán volt miniszterelnökének temetésén




Abe Shinzo volt miniszterelnököt egy választási kampány során ölték meg július 8-án. Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter szerint a volt japán miniszterelnök meggyilkolása brutális támadás volt a demokrácia ellen. Abe Shinzo állami temetését szeptember 27-én tartották Tokióban, ahol 190 ország 6400 képviselője vett részt.


A japán látogatása során a norvég külügyminiszter találkozott Yoshimasa Hayashi japán külügyminiszterrel is. A találkozó fő témája a kelet-ázsiai biztonságpolitikai helyzet és az ukrajnai háború volt. Norvégia és Japán között szoros együttműködés alakult ki olyan területeken, mint a demokrácia, az emberi jogok, biztonságpolitika és fenntartható fejlődés. Japán Norvégia harmadik legnagyobb külkereskedelmi partnere Ázsiában. A tenger gyümölcsei adják Norvégia Japánba irányuló exportjának 48%-át.


Forrás: Regjeringen


 

Norvégia nemet mond Ukrajnának: nem kezelik ingyenesen a sebesült katonáikat




A kormány nem hajlandó eleget tenni Ukrajna azon követelésének, hogy ingyenes kezelést biztosítson Norvégiában a sebesült ukrán katonáknak. Ukrajna azt követelte, hogy az ukrán medevac-katonákat (orvosi okból evakuált katonák) ingyenesen kezeljék.


Az elutasítás azt jelenti, hogy a katonáknak is ki kell fizetniük a vizitdíjat, ha további nyomon követésre van szükségük az önkormányzati egészségügyi és gondozási szolgálatban. A kórházi kezelés ingyenes.


A kormány szerint a medevac-betegeket ugyanolyan egészségügyi jogok illetik meg, mint a többi ideiglenes kollektív védelemben részesülő ukrán személyt (menekülteket), valamint a norvég lakosság többi részét, ezért nem tartották szükségesnek egy ilyen különleges szabályozás bevezetését.


Forrás: VG

 

Sorozás elől Norvégia felé menekülő orosz férfiak




Szeptember 26-án az NRK riportere több tucat, a sorozás és a propaganda elől menekülő orosszal, köztük egész családokkal is beszélt Kirkenesben. Mindannyian diktatúraként hivatkoznak Oroszországra, sokan közülük Törökországban, Németországban vagy Argentínában szeretnének új otthonra találni. Azt is elmondták, hogy több orosz próbál átjutni a határon Norvégia felé, de nehéz megszervezni az utazást. Egyikük szerint közel 40, hozzá hasonló helyzetben lévő férfi volt vele a buszon, amellyel átlépték a határt. Mindannyian feszültek voltak, miközben áthajtottak a különböző katonai állomásokon Norvégia felé tartva. Néhány napja még 600 euro volt a Murmanszkból Norvégiába tartó út költsége, ma már több, mint 1000 euróba kerül. Az egyik fiatalember elmondta, hogy nem tudja, visszatér-e valaha Oroszországba, a jövője teljesen bizonytalan, és a besorozott barátai közül eddig ketten haltak meg Ukrajnában.


Putyin katonai mozgósítási bejelentését követően sok orosz állampolgár döntött az ország elhagyása mellett. A finn határőrség adatai szerint a hétvégén 17 ezer orosz lépett át Finnországba. A Facebookon és a Telegram orosz üzenetküldő alkalmazáson keresztül több orosz érdeklődött a Storskogon át Norvégiába való eljutás lehetőségeiről. A finnmarki rendőrség arról is beszámolt, hogy az elmúlt napokban megnőtt a forgalom a határállomáson, de az utazók száma továbbra sem nagy, bár hasonló tendenciákat tapasztalnak, mint szerte Európában. Vasárnap összesen 243-an léptek be Storskogba. Közülük 167-en rendelkeztek schengeni vízummal. A legnagyobb növekedést a schengeni vízummal érkező orosz férfiak száma mutatja. A schengeni vízummal rendelkezők jelenleg Finnországon vagy Norvégián keresztül léphetnek be Európába. Norvégia felmondta az Oroszországgal kötött vízummegállapodást egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette a részleges mozgósítást. Az orosz állampolgárokra egyszerűsített szabályok vonatkoztak a megállapodás szerint, de azok a hatályon kívül helyezéskor megszűntek. Az oroszok továbbra is kérhetnek vízumot és menedékjogot Norvégiában.


Forrás: NRK


 

EGÉSZSÉGÜGY

 

Covid utótünetek: szexuális vágy hiánya és hajhullás




Egy brit kutatásban részt vevő háziorvosok összegyűjtötték, hogy a koronavírus-fertőzést követően milyen hosszútávú tünetekről számoltak be pácienseik.


Az eredmények alátámasztották azokat a kijelentéseket, melyeket a tudósoktól és politikusoktól oly gyakran hallottunk a covid-járvány alatt.

A COVID-19-ben szenvedők többsége néhány héten belül teljesen felépül, néhány embernél azonban – még azoknál is, akik a betegség enyhe változatán estek át – a kezdeti gyógyulás után is folytatódnak a tünetek.


Ezeket az állapotokat poszt-COVID-19 szindrómának vagy “hosszútávú COVID-19-nek” nevezik. Általában a COVID-19 olyan hatásainak tekintik őket, amelyek több mint négy hétig fennállnak azután, hogy egy betegnél diagnosztizálták a COVID-19 vírust.


Az idősebbeknél és a krónikus egészségügyi problémákkal küzdő embereknél a legvalószínűbb, hogy elhúzódó COVID-19-tüneteket tapasztalnak, de még a fiatal, egyébként egészséges emberek is érezhetik rosszul magukat a fertőzést követően hetekig-hónapokig.

A leggyakoribb tünetek a fáradékonyság, nehézlégzés vagy mellkasi fájdalom, koncentrációs zavarok, álmatlanság vagy rémálmok, de a gyors pulzus, a szívdobogásérzés, izomfájdalom, fejfájás és köhögés sem ritka.


A legmeglepőbb azonban, hogy sok beteg csökkent szexuális vágyról, merevedési problémákról, bélproblémákról és hajhullásról számol be.


Arne Søraas, az Oslo Universitetsykehus orvosa szerint hamarosan nem lesz olyan tünet, amelyről ne hallottunk volna a hosszú távú covid kapcsán. Søraas a norvég koronatanulmány projektmenedzsere, amely 200 000 norvégot követ nyomon a világjárvány során.

A tanulmány többek között azt is kimutatta, hogy a covid fertőzés után 1-2 hónappal a szívproblémák száma 40 százalékkal nőtt, a halálozás kockázata pedig 70%-kal.


Forrás: Forskning


 

Egészségkárosító hatású a zajszint az újszülött intenzív osztályokon




Az új kutatások azt mutatják, hogy az újszülöttek intenzív osztályán a zajszint magasan meghaladja az ajánlott szintet, ami a beteg csecsemők fokozott gyógyszeres kezeléséhez vezet.


A vizsgálatokat a trondheimi St. Olavs kórház és az oslói Rikshospitalet újszülött intenzív osztályain végezték idén februárban és márciusban. A kutatás kimutatta, hogy mindkét kórházi osztályon túl magas volt a zajszint.

Az újszülött intenzív osztályon a zaj határértéke 40–45 DbA, azonban a vizsgált csecsemőosztályokon a kutatás vezetői 54,4 decibelt mértek. Sarah Løvald, aki akusztikai tanácsadóként dolgozik Cowiban azt mondja, ez elég nagy eltérés a határértékhez képest.


A mérések azt mutatták, hogy St. Olavsban alacsonyabb a zajszint, mint Rikshospitaletben. Ez részben az alaprajz és a helyiségek kialakítása miatt lehet, ugyanis a St. Olavsban többek között családi szobák kerültek kialakításra a közös, nyitott kórtermek helyett.


Løvald először az osztály általános zajszintjét vizsgálta, de hamar rájött arra, hogy a legnagyobb problémát az inkubátorok jelentik. Az inkubátorok vákuumszivattyúkkal, oxigénellátással és klímaszabályozással rendelkeznek, és mindezen funkciók bekapcsolásakor a zajszint tíz decibellel meghaladja az ajánlott szintet.

Az inkubátorok rendelkeznek némi zajcsökkentéssel a külvilág irányába, azonban az inkubátorban lévő baba ki van téve a hangos zajnak.


Atle Moen, az Oslo Egyetemi Kórház újszülött intenzív osztályának vezető orvosa azt mondta Løvald kutatási eredményeiről, hogy bebizonyította azt, ami miatt sokan már évek óta aggódnak. A főorvos szerint a zaj élettanilag hat a gyerekekre, például vérnyomás-emelkedéshez, és az oxigénfelvétel csökkenéséhez vezethet.

A zaj megnövekedett gyógyszerhasználatot vonz magával, beleértve a nyugtató gyógyszereket és egy sor egyéb gyógyszert, amelyeket a zajszint korrigálására kell használniuk, valamint a magas zajszint halláskárosodáshoz is vezethet.


Forrás: NRK


 

KULTÚRA, OKTATÁS

 

A külföldi hallgatók fizessenek a norvégiai tanulmányokért




A kormány azt javasolja, hogy a külföldi diákoknak fizetniük kelljen, ha Norvégiában akarnak tanulni. A téma évek óta vitatott kérdés volt a különböző pártokon belül, de most úgy néz ki, az ügy mellett állók kérése meghallgatásra talált.


A jövő évi állami költségvetésről szóló előterjesztésben a kormány most amellett van, hogy a külföldi hallgatók fizessenek a Norvégiában végzett tanulmányokért. Dániában és Svédországban ez már egy bevett gyakorlat. Dánia 2006-ban vezette be a tandíjat a nemzetközi hallgatók számára, de ez nem érinti az EU és az EGT területéről érkező hallgatókat. A tandíjfizetési kötelezettség nem vonatkozik továbbá a csereprogramokban résztvevő hallgatókra vagy a Dániában állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező hallgatókra sem. Svédországban is hasonlóan működik a rendszer.


Tavaly ősszel a tanulmányok megkezdésekor a becslések szerint körülbelül 12 500 felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgató és körülbelül 8 500 külföldi cserediák tanult a norvég egyetemeken és főiskolákon.


Forrás: NRK

 

Mintegy százezer 30 év alattinak norvég lakosnak nincs sem munkája, sem végzettsége




Norvégiában több mint hárommillió munkahely van, ennek ellenére a kelleténél több, 30 éven aluli ember küzd azért, hogy megvethesse lábát a munkaerőpiacon. A kialakult helyzetet aggasztónak tartja az LO (Norvég Szakszervezetek Országos Szövetsége).


Az elmúlt egy évben soha nem látott módon nőtt meg a munkahelyek száma Norvégiában. A 195 ezer új munkahelyre érkező munkavállalók harmada 25 év alatti.

Az elmúlt egy évben 195 ezer új munkahely közül a 25 év alattiak adták a növekedés egyharmadát.

Azonban nem minden fiatal részese ennek az idillnek.

  • 44 ezer 30 év alatti fiatal csökkent munkaképességű

  • 15 000-en vannak munkanélküliként regisztrálva a NAV-nál

  • 100 000 ember nem dolgozik és nem tanul

  • 22 000 ember rokkant, ami 2013-hoz képest megduplázódott


Az LO aggodalmát fejezte ki a helyzettel kapcsolatban és azt mondjak, azonnal lépéseket kell tenniük az ügy megoldása érdekében, ellenkező esetben sok ember többé-kevésbé végleg kikerül a munkaerőpiacról.


Forrás: Fri Fagbevegelse


 

SZÍNES HÍREK

 

A tűzeset oka feltehetőleg gyújtogatás



A bergeni Fyllongsdalen egyik óvodai játszóházában tűz ütött ki kedden. A rendőrség szerint több jel is utal arra, hogy valaki szándékosan okozta a tüzet.


A tűzesetről 1 óra 31 perckor értesítették a tűzoltókat. Körülbelül 20 perc alatt sikerült eloltani a tüzet, írja a Nyugati Rendőrkapitányság.


- Sok jel utal arra, hogy a tüzet szándékosan okozták. Egyelőre még senkit nem tartóztattak le - tették hozzá.


Forrás: Norway Today

 

Használt fogkeféket keres, de több ezer darabot dob ki az erdőbe




A Jordannak 100 kilónyi használt fogkefére van szüksége, hogy újrafelhasználási célból tesztelhessék őket, miközben több ezret dobtak ki az åsnesi erdőben.


Idén ősz elején került nyilvánosságra, hogy a Jordan több ezer fogkefét és egyéb műanyag hulladékot dobott ki Åsnes-Finnskogban. A Jordan megállapodást kötött a földtulajdonossal, hogy az 1970-es és az 1980-as években az erdőt a hibás áruk ártalmatlanítására használhatja.

Jelenleg arról folyik a vita, hogy ki fogja eltakarítani a szemetet az erdőből, mivel a Jordant felvásárolta az Orkla, és az erdőterület tulajdonosa is más lett.


Amíg a vizsgálat folyik, a Jordan arra biztatja az embereket, hogy adják le náluk fogkeféiket, hogy tesztelhessék, lehet-e belőlük újat készíteni.

A Jordan Norvégiában és Portugáliában megkezdte a fogkefék begyűjtését, hogy kiderítsék, a régi fogkefékből származó műanyag felhasználható-e újak készítéséhez.


Az NRK megkérdezte a Jordant, hogy miért nem szedik fel az åsnesi erdőben lévőket és használják azokat. A Jordan kommunikációs igazgatója azt válaszolta, hogy könnyen megtörténhet, hogy azok a fogkefék is bekerülnek ebbe a projektbe, azonban jelezte, hogy az åsnesi takarítás többszereplős: a földtulajdonos, az önkormányzat és az Orkla is részt vesz benne.


Forrás: NRK

 

SPORT

 

Kicsi Erling első manchesteri derbije



Nem túlzás kijelenteni, hogy két remek formában lévő csapat meccse lesz október 2-án a Manchester United és a Manchester City összecsapása az angol labdarúgó bajnokság élvonalában. A „Vörös Ördögök” menedzsere, Erik ten Hag nem volt kifejezetten bőbeszédű, amikor Erling Haalandról kérdezték. A holland szakvezető leszögezte, hogy csapata a Manchester City és nem Haaland ellen fog játszani. A norvég csatárklasszis leginkább azért volt téma a rangadó előtti sajtótájékoztatón, mert bombaformában indította a Premier League küzdelmeit, miután első hét meccsén 11 gólt szerzett. Pep Guardiola, a manchesteri kékek menedzsere pedig a Lisandro Martinez (a Manchester United középhátvédje) és Erling Haaland közötti magasságbeli különbségről beszélt (Martinez középhátvéd létére 175 centi, míg Haaland csatárként 195 centi magas). Szerinte nem a magasság számít, hanem az, hogy bátor és intelligens legyen. Guardiolát a kb. 20 évvel ezelőtti Roy Keane és Alfie Haaland közötti összeütközésről is kérdezték (aki nem ismeri a történetet: még 1997 szeptemberében, amikor Alfie a Leeds United játékosa volt, súlyos sérülést okozott Keane-nek, majd színészkedéssel vádolta. Haaland papa 2001 áprilisában már a City játékosa volt, és Keane szétrúgta a jobb térdét, saját állítása szerint szándékosan és bosszúból, amiért kapott még utólag 150.000 font pénzbírságot és további öt meccs eltiltást, a korábban begyűjtött 5000 font és 3 meccs mellé). A spanyol szakember szerint ez már a régmúlt. Mindenesetre csak remélni lehet, hogy Erling nem fog hasonlóan súlyos sérülést szenvedni, mint az apja, és a meccs nem fog eldurvulni túlzottan.


Forrás: NRK

 

Megvalósul a rémálom-forgatókönyv?



Erling Haaland álomrajtot vett az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában szereplő Manchester City játékosaként. Ám apja, Alfie Haaland meglehetősen komoly zavart keltő kijelentést tett a Viaplay egyik dokumentumfilmjében. Egy hosszabb kihagyás után október elsején folytatódnak a Premier League küzdelmei. Október másodikán pedig egy igazi derbi vár az érdeklődőkre, a Manchester City és a Manchester United mérkőzése képében. Jan Åge Fjørtoft, a kiváló norvég fociszakértő készített egy dokumentumfilmet Erlingről, ami igencsak komoly figyelmet kapott Angliában. Alfie ugyanis kijelenti, hogy szerinte a fiának komoly kedve van Európa más magas szintű bajnokságaiban is kipróbálni magát. Haaland papa Angliát, Spanyolországot, Olaszországot és Franciaországot nevezte meg konkrétan. Ezen kívül feltette a kérdést, hogy mennyi időt tölthet el egyes komolyabb bajnokságokban valaki. Szerinte max. 3-4 évet. Az angol lapok ezt úgy értelmezik, hogy Haaland számára a Manchester City nem egy hosszútávú projekt lesz, és olyan gyorsan távozik majd, hogy a futballrajongóknak azt sem lesz idejük kimondani, hogy gól. A Daily Mirror szerint ezzel valóra válhat majd a rémálom-forgatókönyv. Erling Haalandnak 2027. június 30-ig van érvényes szerződése a Manchester Cityvel. Az AS nevű spanyol lap szerint azonban van egy záradék a szerződésében, ami lehetővé teszi, hogy már 2024-ben távozzon 1,5 milliárd koronáért, amit csak olyan pénzcsapatok tudnak kifizetni, mint a Real Madrid vagy a Paris Saint-Germain.


Forrás: Dagbladet


 

Senki nem fogja elhinni, hogy mit mondott Magnus Carlsen



Magnus Carlsen, a regnáló sakkvilágbajnok volt az egyik központi szereplője a sakkvilágot alapjaiban megrengető botránynak az elmúlt hetekben. A norvég nagymester ehhez képest kimondott szűkszavú volt, de most végre kerek perec megmondta a magáét. Szeptember 26-i Twitter-posztjában a 19 éves amerikai Hans Niemannak küldött egy meglehetősen erős és kemény üzenetet. Carlsen azzal vádolta Niemannt, hogy még annál is többször csalt, mint amennyit beismert nyilvánosan. Az egész balhé akkor kezdődött, amikor szeptember elején a Sinquefield Cup keretein belül meccseltek egymással. Carlsen kikapott, majd másnap visszalépett a további küzdelmektől, és magyarázat helyett csupán egy rejtélyes üzenettel állt elő. Szeptember 19-én megint megmérkőztek egymással, ezúttal a Champions Chess Touron. Ekkor Carlsen olyat tett, amire senki nem számított, és amiért a kritikák kereszttüzébe került. A norvég sakknagymester ugyanis egy lépés után szándékosan feladta a meccset. Carlsen részletesebb magyarázata szerint a Sinquefield Cup-os találkozójukon azt látta Niemannon, hogy egy kicsit sem feszült, sőt kritikus helyzetekben nem is igazán a mérkőzésre koncentrál, illetve sötét bábukkal olyan szinten iskolázta le őt, amire csak nagyon kevesen képesek a világon. Magnus apja és menedzsere nem kívánta kommentálni fia kijelentéseit a VG-nek. Niemann élből visszautasította minden csalásra vonatkozó vádat, kettő kivételével. Egyszer 12, egyszer pedig 16 évesen csalt az interneten, ezt ő is elismeri. Majd Carlsen visszalépése és gyanúsítgatása után egy interjú keretein belül kijelentette, hogy hihetetlenül nagyot csalódott gyerekkori példaképében, amiért ilyen módon próbálja az ő karrierjét tönkretenni. Torstein Bae, az NRK sakkszakértője szerint ő és még sokan mások azt remélték, hogy Carlsen jobban belemegy a részletekbe, és kicsit több konkrétummal áll elő.


Forrás: VG


 

Carlsen támogatóra lelt



A norvég sakknagymester, Magnus Carlsen váratlan helyről kapott támogatást, miután egyik komoly riválisa, Hikaru Nakamura, egy YouTube-ra felrakott videójában kijelentette, hogy Carlsennek van bizonyítéka arra, hogy ellenfele, Hans Niemann csalt, de nem tudni, hogy konkrétan mi. Az amerikai színekben versenyző Nakamura szerint, ha Niemann ártatlan, akkor meg kell kérnie Carlsent, hogy mutassa be a bizonyítékait, ha viszont továbbra is hallgat, az rendkívül gyanússá teszi őt. A norvég nagymester még szeptember 26-án, a Twitteren írta azt, hogy szerinte Niemann többször is csalt, és azt is kijelentette, hogy soha többet nem lesz hajlandó a 19 éves amerikai ellen játszani. Nakamura szerint ezek hihetetlenül erős kijelentések Carlsentől. Maurice Ashley, az ismert amerikai sakk-kommentátor szerint sok minden még mindig nem egyértelmű, és szerinte az is rejtélyes, hogy Niemanntól kell engedélyt kérnie, hogy még több mindent elmondhasson, miután verbális atombombát dobott rá. Mint ahogy az közismert, Carlsen Niemann elleni veresége után visszalépett a Sinquefield Cup küzdelmeitől, majd egy lépés után feladta a partit, miután a Champions Chess Tour keretein belül is találkoztak.


Forrás: VG


 

Therese Johaug NRK-szakértő lesz


Ezt maga a csatorna jelentette be.


- Úgy gondolom, sok tudással rendelkezem, miután hosszú időt töltöttem a sportban. Több, mint 15 év a válogatottban - mondta Johaug.


- Szerintem ez egy nagyon jó lehetőség, hogy átadjam a tudásomat azoknak, akik otthonról követik az eseményeket - tette hozzá.


Johaug az előző szezon után hagyott fel a sífutói pályájával. Az NRK azt írta, hogy Johaug 2026-ig fog náluk dolgozni sportszakértőként, és az ő hatáskörébe fog tartozni többek között a 2025-ös trondheimi világbajnokság is.

Forrás: VG