top of page

28. august 2022

MANO-MAGAZIN.png

2022. 34. hét

E heti szerkesztőink:

Boros Judit
Hortobágyi Krisztina
Kékedi Anna
Kovács Ádám
Orbán-Kereki Renáta
Pál Bettina
Solberg Kajari Dia

Bár a múlt hét technikai és egyéb problémák miatt sajnos kimaradt, most ismét jelentkezünk friss hírekkel. Vendégszerzőnk is van a héten, Erdélyi Szilvia, neki köszönhetjük a Tretten híd leszakadásának elemzését.


Ne feledjétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben szerencsés esetben más rövidhíreket is olvashattok.

Ne feledkezzetek meg róla, hogy van alkalmazásunk, Instagram-profilunk és Discord szerverünk is 😊


Néhány szó arról, hogy mi vár most azokra, akik olvasnak minket:

  • Kristiansand elúszott

  • Tovább (cs)úszik a személyik kiadása

  • A SAS is inkább úszik, nem szárnyal (ornitológiai csoda)

  • Viszont vízi invázió fenyegeti az országot

  • Elúsznak-e Hauger Forma-1-es álmai?


Ezek, és kevésbé nedves hírek a héten, fogadjátok szeretettel!



 

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

 

Breivik megint perel



Év elején Breiviket áthelyezték a skieniből a ringerikei börtönbe, azonban az emberi kapcsolatok ápolása terén nem történt előrelépés.


Breivik jogi képviselője, Øystein Storrvik szerint Breivik senkivel nem érintkezik a büntetés-végrehajtási tiszteken kívül, ami az emberi kapcsolatok szempontjából nem elegendő és ez megsérti Breivik emberi jogait.


Breiviket 21 év börtönbüntetésre ítélték a kormányzati negyedben és Utøyán 2011. július 22-én elkövetett terrortámadások miatt. 2013 őszén az Ila börtönből a skieni Telemark börtönbe szállították, ahonnan tavasszal került át a ringerikei börtönbe, amely Skienhez hasonlóan saját, szigorúan őrzött részleggel rendelkezik. ahol Breivik egyedül van, elszigetelve a többi rabtól.


Forrás: MSN


 

Megint leszakadt egy fahíd – 14 hidat lezártak



Augusztus 15-én, hétfőn reggel fél 8-kor, amikor egy kőszállító teherautó és egy személyautó haladt át a Trondheim felé vezető E6-os főút melletti Tretten hídon, az hirtelen, 10 évvel a forgalomba helyezés után leszakadt. A főutat is lezárták, mert a híd egyszerűen ráesett. Személyi sérülés szerencsére nem történt, mindkét sofőrt kimentették.

A híd a második volt a sorban, 2016-ban a Perkolo híddal történt ugyanez, amikor egy faszállító teherautó haladt át egy hasonló, rétegelt ragasztott faszerkezetű hídon.

Az első reakció az volt: miért nem tanultunk a hibáinkból. Norvégia elismert mérnökújságjában, a Teknisk Ukeblad-ban egy szakértő testvérpár a problémát már röviddel a Perkolo híd tönkremenetele után megoldotta (a kommentszekcióban), ezt később a vizsgálat is igazolta. A Perkolo híd a maximális terhelésének 27%-a alatt szakadt le az üzembe helyezése után nem sokkal, vagyis egyértelmű mérnöki hiba okozta – egy faszerkezeti kapcsolat ment tönkre.

Természetesen a mostani esetnél is azonnal megírták a véleményüket, mely a többi szakértő véleményével is összhangban volt.


A hivatalos vizsgálat még nem zárult le, de megpróbáljuk összefoglalni a lehetséges okokat: Valami akkor szakad le, ha több hiba egymásra halmozódik, fatális hiba történik vagy valami fontos dologra nem gondoltak. A Tretten híd 10 évig állt a helyén, biztosan több nehéz jármű haladt át rajta, és pont idén júniusban át is vizsgálták, amely során semmi olyat nem találtak, ami aggodalomra adott volna okot. Erre hétfőn reggel egy 48 tonnás jármű alatt a híd leszakadt, holott a számítások szerint nehezebbet és többet is elbírt volna.

A válasz most is a faszerkezeti kapcsolatban keresendő, ami egymás mellett elhelyezett átmenő csavarokból áll. Ha a csavarok túl szorosan vannak, a fa átrepedhet, ami máris gyengíti a szerkezetet (gondoljunk rá, hogy azért szálirányban hasítjuk fel a fatuskót, mert ott a legkönnyebb). A másik hibaforrás a hibrid szerkezet alkalmazása, vagyis a függőleges acéloszlopok és a meglévő, fából készült elemek nem megfelelő együttdolgozása. Az alakváltozás, nem egyenletes hőtágulás úgynevezett befeszülést (tvangskrefter) eredményez, ami talán pont azon, a Norvégiában szokatlanul forró hétvégén végzetesen megyengítette a szerkezetet.

Az alábbi cikk szerint a híd megerősítésére korábban már tettek javaslatot, de azt végül nem, illetve csak részben végezték el:

Egyéb vélemények szerint egy hidat nem építésznek kellene rajzolnia, hanem mérnököknek kellene konstruálni esztétikai és az erőtani viselkedés megfelelő figyelembevételével. Ezt a véleményt azonnal magunkénak érezhetjük, ha végigpörgetjük a képeket az azóta lezárt és átvizsgálásra kerülő 14 hasonló hídról.


 

A napenergia felhasználása Norvégiában



Egy új tanulmány szerint Norvégiában lehetséges lenne majdnem 200 TWh áramot termelni napelemekkel, ez pedig messze felülmúlja a napjainkban a víz- és szélerőművek által termelt áram mennyiségét.

A Multiconsult felmérte a napenergia termelésének technikai lehetőségeit Norvégiában. Bjørn Thorud, aki a napenergia klaszter feltérképezéséért felelős, elmondta az NRK-nak, hogy jelentős kihasználatlan lehetőség van a napenergiában Norvégiában.

A teljes, 157 TWh-s áramtermelésből 138 TWh-t a vízenergia, és 15 TWh-t a szélenergia biztosít. A napenergia jelenleg csak a termelés 0,15%-át teszi ki.

- Kb. 66 TWh áramot lehetne termelni az arra alkalmas házak, kereskedelmi épületek és garázsok tetején egy évben. Ez nagyjából a fele annak, amit Norvégiában felhasználunk, vagyis elég sok – jelentette ki Thorud.

- Ha nem számítjuk bele a mezőgazdasági területeket, viszont a parkolókat és a bezárt hulladéklerakókat igen, a napenergia évente 199 TWh-val tudna hozzájárulni az energiatermeléshez – írta a Solar Cluster.

A Multiconsult egyelőre csak a technikai lehetőségeket vette számításba, az anyagiakat nem.


Forrás: Norway Today

 

A SAS igencsak nagy veszteséggel zárja a nyári szezont, míg a Norwegian szárnyal?



A júniusi pilótasztrájk igencsak betett a SAS-nak: a május 1. - július 31. közötti periódusban bruttó 2 milliárd svéd koronát vesztett a társaság, ebből 1,4 milliárd köszönhető az említett sztrájknak, ami 4000 töröl járattal járt és 380.000 utast érintett.

A veszteséghez hozzájárultak a magas üzemanyagárak is: a társaságnak 2,8 milliárd koronát kellett költenie kerozinra a tavalyi 618 millióval szemben. Ez nemcsak a magasabb üzemanyag költségének köszönhető, hanem annak is, hogy a pandémia után megnövekedett a járatok száma.

Ezzel szemben a Norwegian 1,248 milliárd profittal zárta ugyanezt a negyedévet, de így is csalódottak, mert 500 millióval maradtak el az elvárt nyereségtől. Ez a szám megtévesztő is, mert ebből 2,1 milliárd korona csak egyszeri bevételt jelent, amit a Boeing-tól kaptak kártérítésként. Korrekció után mínusz 740 millió korona vesztesége van a Norwegiannak is..


Forrás: NRK

 

Autógyújtogatás Oslóban



Augusztus 26-án kora reggel az oslói Tøyenben, a Sørligatán füstszagra ébredtek a lakók. Ha kinéztek, az ablakon láthatták, hogy több autó lángra kapott az utcában, hamarosan a tűzriasztó is beindult. A tűz következtében több autó égett ki és 84 lakót kellett evakuálni a tűzoltóknak, azonban a tűz eloltása után a többségük visszaköltözhetett, kivéve abba a 4 lakásba, amit ideiglenesen lakhatatlannak nyilvánítottak a szakemberek, valószínüleg az igen erős füstszag és a betört ablakok miatt.

A rendőrség szándékos gyújtogatást gyanít: több szemtanú látott három fiatalt elmenekülni a helyszínről. Egyelőre senkit sem sikerült letartóztatni, de a tanúk kihallgatása továbbra is folyik és további tippeket várnak a rendőrök.


Forrás: NRK

 

A hatalmas esőzés miatt rengeteg pince került víz alá Kristiansandban



A heves esőzések miatt nagy mennyiségű víz hömpölygött Kristiansand utcáin, az E18-as autópályát is le kellett zárni. Két óra alatt 60 milliméter csapadék hullott. A pincék megteltek vízzel, a Baneheitunnelen alagutat is le kellett zárni, miután az megtelt vízzel.


Pénteken 18 óráig közel 30 viharkárról érkezett bejelentés az If biztosítóhoz, azonban az elkövetkező napokban további kárbejelentésekre számítanak.


A pénteki napon Rogaland és Agder nyugati részein is heves esőzés volt. Mandal 17,7 millimétert kapott 14 és 15 óra között, vagyis alig egy óra lefolyása alatt.


Bár a most leesett csapadék rengetegnek tűnik,. mégsem ez a norvégiai rekord. Az eddigi norvég rekorder Tjøme városa, ahol tavaly július 29-én 60 perc alatt 78,5 milliméter csapadék esett.


Forrás: NRK

 

A kompok ingyenessé tétele miatt káoszra számítottak - uborkaszezon lett



Miután egyes megyékben ingyenessé vált a kompközlekedés, hatalmas közlekedési kászra számítottak, azonban nem nőtt, hanem csökkent a kompokat használók száma, amiért részben az időjárás okolható.


Lofoten és a Helgeland-part mind a norvég, mind a külföldi turisták kedvenc célpontja a nyári szünetben, ezért sokan attól tartottak, hogy teljes káosz lesz, miután a kormány úgy döntött, hogy 61 kompjáratot ingyenessé tesz.


A koronavírus előtti utolsó normál évhez, 2019-hez képest júliusban 11,5 százalékkal esett vissza Nordlandban a kompokon közlekedő járművek száma.

Møre, Romsdal és Rogaland megyében szintén 1,8, illetve 23 százalékos csökkenés tapasztalható, Vestlandben viszont 3 százalékkal nőtt a forgalom.


Ennek legfőbb oka valószínűleg az, hogy idén elég rossz idő volt Nordlandban. Az autós és lakóautós turisták leginkább olyan helyeket választanak a nyaralás célpontjának, ahol jó az idő, és ebből a szempontból idén Nordland nem került a lista élére, nem beszélve arról, hogy a mediterrán térségbe való utazás sokkal csábítóbb volt az utazók számára most, hogy végre túl vagyunk a koronavírusos időszakon és megnyílt a lehetőség a külföldi utazásokra.


Forrás: NRK

 

Gyártási hiba a személyi igazolványoknál - további csúszás várható



Az útlevelek és nemzeti személyi igazolványok gyártója, a Thales olyan hibát fedezett fel, amely a személyi igazolványok nagy részét érintheti. Ami azt jelenti, hogy újabb csúszások várhatóak.

A norvég Norvég Rendőr-főkapitányság közleményében tájékoztatott, hogy az augusztus 26-tól beérkezett kérelmek kézbesítési ideje hat-hét hétre nő.


Az igazolványokat gyártó cég azt mondta, körülbelül öt hét, mire újra el tudják kezdeni a személyi igazolványok gyártását. A személyi igazolványok bevezetése már eddig sem volt zökkenőmentes, az újonnan felmerült probléma csak hab a tortán, hiszen már korábban is problémát jelentett a több hónapos gyártási idő, az emiatt feltorlódott útlevélkérelmek elbírálása, valamint az új igazolványok kiadása.


Forrás: NRK


 

KÜLPOLITIKA

 

Norvégia és Németország együttműködése


Augusztus 15-én Oslóban találkozott Jonas Gahr Støre miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár, hogy több területeten is szorosabbra fűzzék az eddigi együttműködésüket a megújuló energia, zöld iparosítás és az ukrajnai háborúra adott válaszlépéseiket illetően. A háború rámutatott arra, hogy mennyire fontos a megbízható szövetséges Európában.

Az energiaügyi együttműködés ki fog terjedni olyan területekre is, mint a hidrogén, széndioxid-leválasztás és tárolás, a tengeri szélenergia hasznosítása és az akkumulátorgyártás. Egyre több zöld ipari megoldásra van szükség, hogy az ipar szerkezetátalakítása minél hamarabb megvalósulhasson és fenntarthatóbb legyen.


Forrás: Regjeringen

 

Egy éve vannak hatalmon a tálibok Afganisztánban



Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter szerint az afgán helyzet szívszorító. Norvégia csalódott a tálibok ígéreteiben, amiket nem tartottak be. Az alapvető emberi jogokat továbbra sem tartják tiszteletben, a lányok nem tudnak az általános iskolát követően továbbtanulni. Huitfeldt hozzátette, hogy az afgán civil társadalom továbbra is számít Norvégia közbenjárására. Afganisztán a gazdasági összeomlás szélén van, súlyos szárazság sújtja, és 19 millióan éheznek. Az ENSZ becslései szerint a lakosság 97%-a rövid időn belül a szegénységi küszöb alá kerülhet. Tavaly augusztus óta minden norvég támogatást az afgán nép kapott az ENSZ-en, a Világbankon és a nonprofit szervezeteken keresztül. A tálib kormányt közvetlenül nem támogatják.

Forrás: Regjeringen

 

KULTÚRA, OKTATÁS

 

Tízből négy norvég diáknak nincsenek barátai



A Norvég Diákszervezet (Norsk Studentorganisasjon, NSO) új tanulmánya szerint a norvég diákok 41%-ának kevés barátja van, vagy nincsenek is barátai.

A tanulmány azt mutatja, hogy ez abban az esetben, ha a diákok nem vesznek részt a gólyatáborban (fadderuke), vagy egyéb rendezvényeken, a diákok 50%-ára igaz. Azok között, akik részt vesznek a programokon, az arány 33%.

Ugyanakkor a tanulmány szerint a diákok 6000 korona mínuszban lesznek, ha csak a diákoknak járó ösztöndíjból élnek.

  • Ha teljes időben tanulnak, és mellette részmunkaidőben dolgoznak, sokaknak nem marad ideje ezen kívül társasági életre, és barátokat találni. Ebből is láthatjuk, hogy növelni kell a diákok anyagi támogatását – mondta az NSO vezetője, Maika Marie Godal Dam.


Forrás: VG


 

Gyűlik a pénz a Freya-szoborra



A vasárnap elpusztított rozmárnak, Freyának emléket állító szoborra indított gyűjtésen szerdáig (augusztus 17.) 200 000 NOK gyűlt össze. Erik Holm, a gyűjtés kezdeményezője szerint a szobor emlékeztetni fog bennünket arra is, hogy milyen önzőek vagyunk mi, emberek. Azok, akik meghozták a döntést Freya elaltatásáról, és azok is, akik nem követték a figyelmeztetéseket, és túl közel menve zavarták az állatot. Az ötlet atyja még nem igazán gondolkodott el arról, hogy hol lenne a szobor, de praktikus megoldás lenne, ha annak a helynek a közelében állna, ahol Freya az utolsó időket töltötte, a bærum-I Kaddetangen környékén.

A Greenpeace is felfigyelt a kezdeményezésre. - A természet pusztulása és az éghajlatváltozás rendkívül súlyos probléma. Nekünk, embereknek fel kell ismernünk, hogy nagyobb tiszteletet kell tanúsítanunk a természet iránt, és a Freyára irányuló figyelem remélhetőleg hozzájárulhat ehhez – mondja Frode Pleym, a Greenpeace norvég vezetője.

Egy NRK által megkérdezett szobrász szerint az eddig összegyűlt összeg nem lesz elég a szoborra, annál négyszer-ötször több pénzre van szükség, attól függően ,hogy milyen formátumú és anyagú lesz a mű. Az ötletgazda két művésszel is felvette már a kapcsolatot, hamarosan eldől, ki kapja a megbízást, és hogy hol fog állni Freya szobra. Az, hogy milyen pózban fogja a rozmárt ábrázolni a szobor, az alkotón fog múlni, de Holm kedvenc képe az állatról az, amikor egy jet-skiben lazul.


Forrás: NRK



 

SZÍNES HÍREK

 

Az ázsiai tengerpartokról származó rákot fedeztek fel Norvégiában – nagy az invázióveszély



Első alkalommal fedeztek fel ázsiai partokról származó rákokat Norvégiában, Agderben. A Norvég Tengerkutató Intézet szerint nagy az invázió kockázata.


A Tengerkutató Intézet sajtóközleményben tájékoztatott, hogy a rákot a lindesnesi Kjerkevågen természetvédelmi területen találták. Ezt megelőzően Norvégiában még soha nem regisztrálták ezt a fajt. A rák eredetileg a Csendes-óceáni területeken őshonos, és az 1990-es években jelent meg Franciaországban.

Ezt a rákfajt rendkívül veszélyesnek tartják, mert gyorsan szaporodik és harcba száll a helyi parti rákokkal mind a táplálékért, mind a területért, valamint negatívan hat más helyi fajokra és az ökoszisztémára is.


Forrás: MSN


 

SPORT

 

Messzire került a Forma-1-től?



A norvég autósport legnagyobb tehetségének, Dennis Haugernek eddig nem igazán úgy alakul a Forma 2-es pályafutása, ahogyan azt elképzelte. A 19 éves pilóta 10 futam után 67 ponttal az összetett 12. helyén áll, viszont szerzett 2 futamgyőzelmet, legutoljára még júniusban, Bakuban tudott felállni a dobogó legfelső fokára. Azóta viszont szinte semmi nem jött össze neki, de összességében ez az egész szezonjáról is elmondható. Bakut követően mindösszesen egyszer végzett pontszerző helyen, ráadásul a nyári szünet előtti utolsó, a Hungaroringen megrendezett futamon az utolsó helyen ért célba. De ezenkívül számos baleset és műszaki hiba is hátráltatta Haugert. Alex Jacques, az F1 és az F2 kommentátora szerint Haugernek egyszerűen nincs szerencséje, viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy még csak 19 éves, és ez az első szezonja a Forma 2-ben. Jacques szerint a norvég versenyzővel szembeni, már-már irracionálisan magas elvárások onnan származnak, hogy Oscar Piastri, az F2 2021-es bajnoka 2020-ban még a Forma-3-ban versenyzett. A kommentátor azt is kiemelte, hogy csak két olyan versenyző van, aki több futamot nyert Haugernél (az egyik az összetettben is vezető brazil Felipe Drugovich, a másik pedig a második helyen álló francia Théo Pourchaire). Peter Nygaard dán fotós és újságíró (aki 1982 óta több, mint 600 versenyről tudósított) osztja Alex Jacques álláspontját, szerinte Haugernek egyszerűen nincs szerencséje, majd azt is hozzáteszi, hogy a Forma-2 általában két éves, és az első szezonban futamot nyerni hihetetlenül nagy teljesítmény. Nygaard meglátása szerint Hauger a 2023-as szezonban az F2 bajnoki címéért fog harcolni.


Forrás: Aftenposten


 

Mennyi van még Ingebrigtsenben?



Jakob Ingebrigtsen győzött 1500 méteres hosszútávfutásban a Diamond League svájci állomásán. Az idei formáját nézve abban sincs semmi meglepő, hogy senkitől sem zavartatva győzött a 2022-es év legjobb eredményével. Az idő 3:29,05 lett, ami 18 századdal jobb Jake Wightman idejénél, amit még júliusban futott Eugene-ban, amikor megverte Ingebrigtsent. A kétszeres Európa-bajnok az NRK-nak nyilatkozva elmondta, hogy ez nem volt egy tökéletes futás (pályafutása során ötödször ment be 3:30 alá ezen a távon), és még ennél sokkal több van benne. Ezt leszámítva a 21 éves villámléptű norvég elégedett volt azzal, hogy az év eddigi legjobb idejét sikerült megfutnia. Ami magát a futamot illeti, Ingebrigtsen fölényesen győzött, a második helyen befutó kenyai Abel Kipsangot 88 századdal előzte meg, ami ezen a távon meglehetősen komoly teljesítmény.


Forrás: VG


 

Wærenskjold nyerte meg a Tour de l’Avenir első etapját



Norvég győztese lett a Tour de l’Avenir első etapjának. Az utolsó kilométereken Wærenskjold lehagyta a főmezőnyt, majd a célegyenesben hasonló módon ünnepelt, mint Peter Sagans a 2013-as Tour de France-on.

A győzelem Wærenskjold harmadik szakaszgyőzelme a Tour de l’Aveniren, amelyet a „fiatalok Tour de France-ának” is szoktak hívni. A tavalyi versenyen megnyerte az előfordulót és az első szakaszt.

A szakaszgyőzelemmel Wærenskjold jelenleg az egész versenyben vezető helyen áll. Norvégia nyerte az elmúlt két versenyt is, tavaly Tobias Halland Johannessen, 2019-ben pedig Tobias Foss győzelmével.


Forrás: VG

 

Norvégos rangadó az EL-ben



2022. augusztus 26-án megtartották a labdarúgó Európa Liga csoportkörének sorsolását. A norvég bajnoki címvédő Bodø/Glimt az A jelű négyesbe került, ahol a holland PSV Eindhoven és a svájci FC Zürich mellett a sorozat egyik legnagyobb esélyesével, az angol labdarúgó-bajnokságban remekül rajtoló Arsenallal is összecsaphatnak. Az „Ágyúsok” elleni mérkőzések azért is lesznek érdekesek, mert őket erősíti a nyáron csapatkapitánnyá kinevezett, norvég válogatott Martin Ødegaard. Frode Thomassen, a norvég csapat ügyvezető igazgatója szerint ez egy remek sorsolás, mert nagynevű, erős csapatok ellen bizonyíthatnak és gyűjthetnek értékes tapasztalatot. Lars Tjærnås, a Viaplay és az Aftenposten futballszakértője a Twitteren mindösszesen négy szóban véleményezte a sorsolást: Hihetetlenül kemény. Hihetetlenül szórakoztató. A csoport másik két csapatában is van norvég érdekeltség. A holland bajnokságot kettőből kettő győzelemmel kezdődő PSV Eindhoven sorait erősíti Fredrik Oppegård, míg a svájci élvonal küzdelmeit 2 döntetlennel és 3 vereséggel kezdő FC Zürichnél játszik a Trøndelagból származó Ole Selnæs.


Forrás: NRK

bottom of page