January 22, 2022

MANO-MAGAZIN.png

2022. 3. hét

E heti szerkesztőink:

Pál Bettina, Boros Judit, Kovács Ádám, Ősz Anita, Bora Éva Beatrix, Orbán-Kereki Renáta, Hortobágyi Krisztina, Solberg Kajári Dia

Jó reggelt mindenkinek, jön a kávé mellé az olvasnivaló is.


Mielőtt elfelejtem, és Betti leszedi a fejemet, a legfontosabb: a Magyar-Norvég Hírek facebook oldalt kövessétek! Ott minden nap olvashatja a híreket az, akinek nincs ideje vagy kedve vasárnap végigolvasni a honlapon őket.


  • Ha a nagynéném sárga lenne és csilingelne, ő lenne a villamos – de nem Oslóban

  • Számít, hogy mennyire számi?

  • Rövidesen szinte mindenki érteni fogja, mit is akart a NAV írni. Legrosszabb esetben félre

  • ̶ ̷A̷ ̷s̷z̷ü̷r̷k̷e̷ ̷ö̷t̷v̷e̷n̷ ̷á̷r̷n̷y̷a̷l̷a̷t̷a̷ ̷S̷z̷e̷r̷e̷l̷e̷m̷ ̷a̷ ̷k̷o̷l̷e̷r̷a̷ ̷i̷d̷e̷j̷é̷n̷ Szexisebb férfiak a pandémia idején

  • Sok sporthír Haaland nélkül


Ezek, és más izgalmas témák heti híradónkban, fogadjátok szeretettel!

 

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

 
Tisztességtelen verseny a bálnalessel foglalkozó cégek között

Azok a külföldi cégek, akik Észak-Norvégiában kínálnak turisztikai élményeket, nem adóznak Norvégiában, ami az Frp szerint tisztességtelen versenyt teremt. Sok bálnát, és velük együtt sok bálnalessel foglalkozó hajót is találunk Skjervøy környékén. Ezt az élményt nemcsak norvég cégek, hanem külföldi érdekeltségű vállalatok is kínálják. Egy 7 napos körút ára 22-44 ezer korona között van. A norvég adóhatóság azt nyilatkozta, hogy hiába Norvégiában történik a szolgáltatás, ha a cég és a hajó külföldi bejegyzésű, úgy nem kell norvég társasági adót (22%) fizetniük. Tromsø kikötőjében állomásozik egy "Polarfront" nevű hajó, mely norvég kutatóhajó volt, most pedig francia zászló alatt működik. A holland bejegyzésű tulajdonos megerősítette, hogy nem fizetnek adót Norvégiában. A csomagárak (amiben északi fény és bálnales is van) 40 ezer korona körül mozognak. Skjervøy polgármestere, Ørjan Albrigtsen aggodalmát fejezte ki a helyzet miatt. Szívesebben látna helyi, norvég vállalatokat norvégiai munkavállalókkal. Elmondta, hogy a bálnales, mint bevételi forrás is véges, hiszen ha a bálnák fő tápláléka, a heringek elvándorolnak, úgy követni fogják őket a bálnák is. Az NRK megkeresésére az egyik külföldi érdekeltségű hajó értékesítési igazgatója elmondta, habár nem fizetnek társasági adót, de jelentősen hozzájárulnak a helyi gazdasághoz. Kikötőhasználati díjat fizetnek, emellett pedig helyi szolgáltatásokat vesznek igénybe, mint például hotel, taxi és étterem. Az Frp szóvivője, Sivert Bjørnstad szerint a helyzeten változtatni kell, és a párt szerint ott kellene adót fizetni, ahol a szolgáltatás történik. Az Frp megkereste a pénzügyminisztériumot is, hogy vizsgálják meg a jogszabályt. Ha szükséges, szigorítsanak rajta, hogy a szürkegazdaság kifehéredjen, és tisztességes versenyfeltételek jöjjenek létre a piacon. Forrás: NRK

 
Oslo új villamosai már tesztüzemben vannak

A Sporveien megkezdi Oslo új villamosainak próbaútjait. Kezdetben üres villamoskocsikkal, majd január 31-től már utasokkal is tesztelik a járműveket. A próbaüzemre a 13-as vonalon kerül sor két villamossal a Lilleaker és Ljabru közötti szakaszon. Ha minden jól alakul, akkor február 14-től rendes üzemben közlekedik a két jármű. A tervek szerint 2024-ig 87 új villamost állítanak forgalomba, és megduplázhatják a jelenlegi utaskapacitást. Ezzel a beruházással az összes villamost lecserélik a fővárosban, a villamosvonalakat pedig korszerűsítik a teljes vonalon. Forrás: Norway Today

 
375 éves a norvég posta

A norvég posta fennállásának 375. évfordulóját ünnepli. Alapítója a dán nemzetiségű Henrik Morian volt. Magáncégként működött egészen 1719-ig. A norvégiai székhelyű vállalat jelenleg Svédországban és Dániában is jelen van, és összesen 7000 kiszállítási ponttal rendelkezik.

Tone Wille, a Posten vezérigazgatója elmondta, hogy a hagyományok tisztelete és az innováció mindig jelen volt a posta életében. A legtöbb alkalmazottat 1990-ben foglalkoztatták, ekkor 32 ezren dolgoztak a cégnél. A világjárvány kitörésétől kezdve jelentősen megnőtt az online vásárlások száma, és ennek megfelelően szerkezetváltásra volt szükség.

A kézbesítés módja sokat változott 1647 óta. Kezdetben lovasszekerekkel, 1918 óta postaautókkal, 2013 óta pedig már elektromos kisautókkal végzik a kézbesítéseket. Jelenleg a teljes flotta harmadát teszik ki ezek az elektromos járművek. A jövőbeli célok között szerepel, hogy 2050-re nullára csökkentsék a károsanyag-kibocsátását.

Forrás: Norway Today

 
A kormány teljes körű villamosenergia-támogatást nyújt a diákoknak


Először egyáltalán nem akartak támogatást nyújtani a diákoknak, majd a 3000 koronás összeget hitelként akarták adni, végül a kormány úgy döntött, hogy ezt az összeget mégis ösztöndíjként adják a hallgatóknak.

A diákok villamosenergia-támogatása összesen 282 millió koronába kerül. A támogatást eleve úgy tervezték, hogy az a Lånekassenen keresztül kerüljön kifizetésre, azonban a mostani döntés alapján a diákoknak a támogatás egy részét nem kell visszafizetnie.

December elején jelentette be a kormány, hogy 3000 NOK kiegészítő hitelt nyújt azoknak a hallgatóknak, akik dokumentálni tudják, hogy magas villamosenergia-költségük van. Ebből 1200 NOK-t alakítottak volna át vissza nem térítendő támogatássá, azonban most a teljes összeg támogatássá változik.

A döntés előzménye az volt, hogy a diákok korábban nemtetszésüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a lakosságnak támogatást nyújt a kormány, azonban a diákoknak csak hitelt adnak pedig ők is ugyanúgy fáznak, mint a többi ember.

Forrás: VG

 

KÜLPOLITIKA

 
Norvégia nagykövete a tálibokkal tárgyal

Norvégia afganisztáni nagykövete két diplomatával együtt visszatért Kabulba, hogy tárgyalásokat folytasson a tálibokkal, akik augusztusban vették át az országban a hatalmat. Ez az első alkalom, hogy Ole A. Lindeman nagykövet visszatért Kabulba. A norvég diplomaták tálibokkal folytatott megbeszéléseinek témája egyebek mellett a humanitárius helyzet, az emberi jogok tiszteletben tartása és a nők társadalmi részvételhez való joga volt.

Az afgán hatóságoknak nyújtott minden nemzetközi segítség leállt, csupán az ENSZ misszióin keresztül érkezik segítség a civil lakosság számára. Jelenleg Norvégia tölti be az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki tisztét, és vezeti az ENSZ afganisztáni munkájának új mandátumáról szóló tárgyalásokat is. A jelenlegi mandátum márciusban jár le. - Hihetetlenül fontos, hogy megállapodásra jussunk egy erős ENSZ-mandátumról - mondta Mona Juul, Norvégia ENSZ-nagykövete - mert Afganisztán erősen függ a nemzetközi segélyektől. Forrás: VG

 
Tálibok Oslóban

Január 21-én délután érkezett Oslóba egy 15 fős tálib delegáció Kabulból. A magángépet Norvégia biztosította. Az afgán delegációt Amir Khan Muttaqi külügyminiszter vezeti. Muttaqi hálás Norvégiának, hogy közvetítő szerepet vállalnak az európai vezetők és az afgán kormány között.

A norvég kormány közleményében kifejtette, hogy Afganisztán 39 millió lakosát a szárazság, a járvány és a gazdasági összeomlás is veszélyezteti. Humanitárius támogatás nélkül az ország működésképtelen, a segélynek azonban feltételei vannak. Norvégia abban kíván segíteni, hogy megfogalmazzák az elvárásokat, és számonkérjék őket a tálib vezetőktől.


Forrás: NRK, Regjeringen

 

KULTÚRA, OKTATÁS

 

A számi identitás kihívásai


Silje Karine Muotka, a számi parlament elnöke újévi beszédében hangzott el, hogy minden számi egyformán értékes. Ennek ellenére sokak érzik úgy a számi közösségben, hogy elidegenednek, vagy a közösség nem tartja őket "elég jó" száminak. Erről egy korábbi NRK cikkben mesélt Egil Pedersen, számi filmrendező. Elmondta, hogy már óvodás korában kigúnyolta egy számi felnőtt, mert nem beszélt számiul. Az iskolában ez csak rosszabbra fordult, még ekkor sem beszélt elég jól. Kirekesztettnek érezte magát. Amikor nemzeti viseletben volt, nem jelentett számára semmit. Úgy érezte, nem elég jó számi, hiszen a saját közössége nem tartja annak. A gyermekkori tapasztalataiból egy rövidfilmet készített (Koftepolitiet), mely a számi identitás modern kihívásairól szól. A becsmérlésnek, minősítésnek és szóbeli zaklatásnak rendkívül rossz hatása van az önértékelésre. Ezek a számi közösség legnagyobb kihívásai a modern társadalomban. A számi parlament célja az, hogy csökkenjen a kirekesztettség érzése. Ennek legfontosabb eszköze a nyilvános párbeszéd és családterápia. Fontos szerepet játszik a zene, művészet és könyv az integrációban, hiszen ezáltal még jobban megismerkedhetünk egy-egy személyes történettel.


Forrás: NRK

 
Egyszerűsödő hivatali nyelv

Egy jó hír azoknak, akik utálják a nehezen értelmezhető hivatali nyelvet. A hosszú, bonyolultan megfogalmazott, idegen szavakkal tűzdelt mondatok jól ismert eszközei a lehető legpontosabban kommunikálni kívánó bürokratáknak. Hiába a jó szándék, ez a legtöbb embernek nehézséget okoz.

Egy 2020-as lakossági felmérésben a megkérdezettek 47%-a válaszolta azt, hogy nehezen érthetőek számukra a közszférából származó írásos információk. De most változik a helyzet. Január 1-től életbe lépett az új nyelvtörvény, amelynek a 9. paragrafusa így szól: "A köztestületeknek világos és helyes, a célcsoporthoz igazodó nyelven kell kommunikálniuk." Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állami, megyei és önkormányzati szervezetektől világos és közérthető kommunikáció követelhető meg.

Ezzel a témával kapcsolatban sokaknak a NAV jut eszébe. Hans Christian Holte, a NAV igazgatója üdvözli az új nyelvtörvényt. A NAV aktívan és folyamatosan dolgozik azon, hogy felhasználói tesztelés, felmérések és a szervezeten belüli együttműködés révén világosabbá és érthetőbbé váljon a hivatali nyelv. Meg kell találniuk az egyensúlyt az összetett tartalom és az egyszerű nyelvezet között, hogy a szöveg egyszerűsítése ne okozzon problémákat, félreértelmezéseket a bonyolult esetekben.

Norvégiában a hivatali nyelv egyszerűsítésére irányuló törekvések viszonylag újkeletűek, 15 éve kezdődött ez a folyamat. Ezzel szemben Svédországban már az 5o-es, 6o-as években elkezdtek ezen dolgozni. Azért nagyon fontos a nyelvtörvény ezirányú kiegészítése, mert a nyelv egy kulcsfontosságú elem, amely összeköt bennünket, amely összetartja a társadalmat. Képesnek kell lennünk megérteni a nyilvános információkat, hogy a saját nevünkben felelős döntéseket tudjunk hozni. Fontos, és a bizalmat építi, ha az emberek megértik, amit az állam és az önkormányzat kommunikál. Ha az emberek nem értik a közszféra kommunikációját, annak számos - a gazdaságra, egészségügyre kiterjedő - következménye lehet. Másrészt viszont az egyszerűsítés azt eredményezheti, hogy az emberek lemaradnak az árnyalatokról, és nem sajátítják el az adminisztratív kulcsszavakat. Így kialakulhat egy szakadék aközött, amit pl. az önkormányzatunk elvár tőlünk, hogy megértsünk, és aközött, amit valójában megértünk. Így a világos nyelvezet erősítheti a demokráciát, de ez nem feltétlenül történik meg. Bár a közérthető nyelvhasználati záradékot jogszabály tartalmazza, nincs szankció ha az állami szervek megsértik azt.

A Nyelvi Tanács figyelemmel kíséri a közszféra nyelvhasználatát, és az emberek jelenthetik az államnak és az önkormányzatoknak, ha olyan hivatalos dokumentumokat kapnak, melyeket nem értenek.


Forrás: TV2

 
Az év könyve

A BOK365 olvasói 2021-ben Abid Raja " Min skyld - en historie om frigjøring" című művét választották az év könyvének. - Lenyűgöző a sok jó visszajelzés, hogy ilyen sokakat megérintett a könyv. Így együtt dolgozhatunk azon, hogy ajtót nyissunk az elfojtott érzelmeinknek és a szégyenünknek, és egy szabadabb és boldogabb életet éljünk - mondja Raja a bok365.no-nak. Valamivel több, mint 7000 szavazat érkezett az előzetes és az utolsó fordulókban, amelyeknek körülbelül egyötödét Raja könyve szerezte meg.


Forrás: UTROP


 

SZÍNES HÍREK

 
Születésnapos hercegnő

Ingrid Alexandra norvég hercegnő 2022. január 21-én töltötte be a 18. életévét. Ő a trón második várományosa apja, Haakon trónörökös mögött. Nagyapja, V. Harald jelenleg Norvégia királya. Amikor majd trónra lép, Norvégia második női uralkodója lesz, több, mint 600 év után az első. (Margit dán, norvég és svéd királynő 1387 és 1412 között uralkodott.) Ingrid Alexandra születésnapja előtt egy nappal ellátogatott a norvég parlamentbe, ahol Masud Gharahkhani parlamenti elnök ismertette meg őt a munkájukkal. Felkereste Jonas Gahr Støre miniszterelnököt és a Legfelsőbb Bíróságot is. A királyi udvar bejelentette, hogy Ingrid Alexandra "egyre több hivatalos feladatot lát majd el" a királyi család nevében, miután betöltötte 18. életévét. Jelenleg a királyi palotában van irodahelyisége, ám az oslói Elvebakken középiskolában tanul. A királyi udvar hangsúlyozta, hogy az elkövetkező években továbbra is a tanulásra fog koncentrálni.

A hercegnő 2004. január 21-én született az oslói Rikshospitalet Egyetemi Kórházban. Ingrid Alexandra Haakon koronaherceg legidősebb gyermeke. Van egy testvére, Sverre Magnus, aki körülbelül két évvel fiatalabb nála. Anyjának, Mette-Marit koronahercegnőnek van egy idősebb fia, Marius Borg Høiby egy korábbi kapcsolatából. Ingrid Alexandrát 2004. április 17-én a Palota kápolnájában keresztelték meg. Születése után a nagy tekintélyű norvég királyi család népszerűsége még jobban megugrott. A hercegnő a Jansløkka általános iskolába, az Oslói Nemzetközi Iskolába, az Uranienborg iskolába és most az Elvebakken iskolába járt. Szülei azért választották a Jansløkkát - egy állami iskolát -, hogy a lehető legszokványosabb gyermekkort biztosítsák neki.

A hercegnőről köztudott, hogy lelkes szörfös. 2020-ban aranyérmet nyert a juniorok norvég szörfbajnokságán. Oslo egyik népszerű részét, az Ingrid Alexandra hercegnő szoborparkot, a Királyi Palota kertjének ezt a mesék által ihletett részét 2016-ban nyitották meg. A parkhoz nemcsak a nevét adta a hercegnő, hanem a tervezésben is aktívan részt vett. Norvégia különböző részeiről érkezett, iskolások által benyújtott szoborötletek közül választott terveket. Bár a hercegnő most, hogy betöltötte a 18. életévét egyre több feladatot lát majd el, számos eseményen vett már részt eddig is. Nagyapjával, Harald királlyal együtt ott volt a 2016-os téli ifjúsági olimpia megnyitó ünnepségén Lillehammerben, és a Norvég Mentőtársaság több mentőcsónakját is ő avatta fel.


Forrás: Life in Norway

 
A szájmaszk vonzóbbá teszi a férfiakat - A nők szerint a legátlagosabb kék, orvosi maszkot viselő férfiak a legszexisebbek


Végre egy jó hír a covid-járvánnyal kapcsolatosan: noha a Cardiff Egyetem kutatói eredetileg pont az ellenkezőjét feltételezték, egy kutatás során mégis úgy találták, hogy a nők vonzóbbnak tartják a férfiakat, ha az arc alsó felét eltakaró maszkot viselnek. A szakemberek ugyancsak meglepődtek, amikor azt tapasztalták, hogy nem a divatos pamutmaszkok teszik vonzóbbá a férfiakat, hanem az egyszerű kék, eldobható szájmaszkkal rendelkező srácok vonzzák leginkább az ellenkező nemet.

Az egyik feltételezés szerint a világjárvány megváltoztatta a lelki beállítódásainkat és azt, ahogyan az arcmaszkot viselő embereket látjuk. Ma már nem gondolunk arra, hogy egy maszkos ember beteg, akitől távol kell maradnunk - vélik a kutatók. Sőt, mára megszoktuk, hogy az egészségügyi szakemberek kék maszkot viselnek, és ezt az ellátással és az orvosi professzionalizmussal társítjuk.

Egy olyan időszakban, amikor sokan kiszolgáltatottnak érzik magukat, megnyugtató érzés, ha valaki kék maszkot hord. Így több pozitív érzelmet váltanak ki belőlünk ezek a személyek. Ugyanakkor azt sem tartják kizártnak, hogy az arcmaszkok révén jobban odafigyelhetünk mások szemére, ami segíthet vonzóbbá tenni az illetőt. Korábbi kutatások kimutatták, hogy ha kitakarunk egy részletet az arcból, akkor vonzóbbnak találjuk a képen szereplő személyt.

Ha a hiányos fotókat nézzük, elvárásaink hozzáadnak valami pluszt a korábbi tapasztalatok alapján, ami pozitív irányban javítja a hiányos portrékat - mondta Bruno Laeng, az Oslói Egyetem pszichológia professzora.


Forrás: Forskning.no

 

SPORT

 
Félidő utáni feltámadás

Nehezen indult, aránylag sima lett a vége. Félidőben 16-16-ot mutatott a Litvánia-Norvégia kézilabdameccs eredményjelzője, úgy, hogy a litvánok már 14-12-re is vezettek.

Harald Reinkind az első 30 percben két kiharcolt kiállítással és 6 lőtt góllal tartotta meccsben Norvégiát. Sander Sagosen ugyan hét találattal a mezőny legeredményesebbje volt, de nem játszott hibátlan meccset (büntetőt hagyott ki, plusz három egyéni hibát is elkövetett). Christian O'Sullivan is teljesen vakon volt egész meccsen (kerek 0 gólt dobott), míg a kapuban gyengén teljesítő Torbjørn Bergerudöt Kristian Sæverås váltotta 20 perccel a meccs kezdete után.

A második félidőre látványosan felpörgött a norvég csapat, és többek között az ötször is beköszönő Sander Øverjordetnek köszönhetően végül 35-29-re legyőzték Litvániát. A kapuba visszatérő Bergerud fogott, mint a zöld festék, és Sebastian Barthold beköszönt párszor, szélről és büntetőből egyaránt (végül összesen hét gólig jutott). Norvégia ezzel 0 pontot visz magával a következő körbe, legközelebb január 20-án a szlovák fővárosban, Pozsonyban lépnek pályára Lengyelország ellen.


Forrás: VG

 

Elhunyt Nils Arne Eggen

80 éves korában családja körében csendesen elhunyt Nils Arne Eggen norvég mesteredző, aki edzői karrierje során 14 bajnoki címet nyert a Rosenborggal. Nem csak szakmailag, hanem emberileg is kimagasló egyénisége volt a norvég labdarúgásnak. 15 bajnoki cím mellé még hat kupagyőzelem, és számos európai siker került be, de ezekről majd később. Eggen saját bevallása szerint keveset jelentett a Rosenborgnak, de a Rosenborg sokkal többet jelentett neki. 2019-ben a Lerkendal stadion előtt szobrot állítottak neki, amely egy jellegzetes, hevesen mutogató és kiabáló formájában örökítette meg Eggent. Az orkdali születésű játékosból lett edző élete nagy részét szülőfalujában élte le. Játékosként 1960-ban került a Rosenborghoz, akikkel ebben az évben Norvég Kupát nyert. 1965-ben a Vålerenga színeiben megnyerte karrierje első bajnoki címét. Közben a válogatottban is bemutatkozott egy Svédország elleni 0-0-val 1963-ban. Ezt még 28 válogatottság követte. 1967-ben visszatért a Rosenborghoz, és csapatkapitányként bajnoki címig vezette a trondheimi csapatot, 68-ban ezt egy ezüstérem követte, 69-ben újabb bajnoki cím és 70-ben még egy ezüstérem. Eggen volt az első játékos Norvégiában, aki két különböző csapattal lett norvég bajnok. George Curtis kirúgása után 1971-ben lett a Rosenborg edzője, és egyből egy duplával indított (bajnoki cím, plusz kupagyőzelem). Ezt a bravúrt ezután még ötször megismételte. 1972-ben kirakták őt is, 1973-74-ben a norvég U21-es válogatott szövetségi kapitánya lett, majd 1974 és 77 között a felnőtt válogatottat is irányíthatta.


Egy darabig párhuzamosan dolgozott a válogatottnál és a Rosenborgnál, akiket ugyan nem sikerült megmentenie a kieséstől (1977-ben szégyenszemre mindösszesen egyetlen meccset nyerve estek ki az élvonalból), de gyorsan visszajuttatta a trondheimi alakulatot oda, ahová tartozik. 1986-ban átvette a másodosztályban szereplő Moss irányítását, akikkel első nekifutásra feljutott az élvonalba, majd 1987-ben bajnoki címet nyert velük. 1988-ban visszatért Trondheimbe, a többi pedig, ahogy azt mondani szokás, történelem. A Rosenborg zsinórban 13 bajnoki címet nyert, 1992 és 97 között, illetve 1999 és 2002 között Nils Arne Eggen dirigálásával. Tették mindezt látványos, támadó szellemű focival. Összesen 729 meccsen irányította a Rosenborg csapatát, ebből 428 győzelem, 150 vereség és 151 döntetlen jött össze. Ezidőtájt a BL-ben is remekeltek. Kétszer is továbbjutott a Rosenborg a BL csoportköréből, 96/97-ben a későbbi győztes Borussia Dortmundot idegenben 3-0-ra verték, az AC Milant szintén idegenben 2-1-re, ezzel továbbjutottak, majd a negyeddöntőben 3-1-es összesítéssel búcsúztak a Juventus ellen. A 99/2000-es szezonban pedig csoportelsőként jutottak tovább az első csoportkörből.

A 97/98-as szezonban 2-0-ra verték a későbbi győztes Real Madridot, és 5-1-re a görög Olimpiakoszt. Karrierjéhez hozzátartozik még, hogy 1996-ban Thorbjørn Jagland felkérte, hogy legyen a kormányának sportért és kultúráért felelős minisztere, de Eggen udvariasan nemet mondott a kérésre. 2002-ben bejelentette visszavonulását, majd 2010-ben, amikor Erik Hamrén átvette a svéd válogatott irányítását, visszatért a Rosenborghoz és nyert még egy bajnoki címet. Életében számos tragédia érte, először 1958-ban, amikor a testvére Torbjørn vízbe fulladt. 2011-ben a felesége, Karin rákban elhunyt, rá egy évre fiát, Knut Torbjørnt is elvesztette. Élete végére ő maga is tolószékbe kényszerült, miután mindkét lábát részben amputálni kellett. Unokája, Christian Eggen Rismark a Ranheim és a Brann játékosaként egészen a norvég élvonalig jutott. 2017-ben a Szent Olaf-rend lovagjának választották. Élete utolsó edzői munkáját szülőfalujában, az Orkla csapatánál végezte el 2011 és 2016 között. Ahogy mondani szokás, a kör ezennel bezárult. Nils Arne Eggen 80 évesen örökre eltávozott evilágból, most már az égi futballcsapatot edzi.


Forrás: NRK

 
Rekordgyőzelem norvég módra

Egy percig sem volt kétséges a Norvégia-Lengyelország összecsapás végkimenetele a férfi kézilabda EB-n. A norvégok sima 42-31-es győzelmet arattak, úgy, hogy már 14 góllal is vezettek. Ezzel is sikerült EB-rekordot felállítani, ugyanis még soha egy csapat sem tudott 42 gólt dobni. A VG értékelésében a kilenc gólig jutó Sander Sagosen 10/10-et kapott. A VG-nek úgy nyilatkozott, hogy ugyan eddig is benne volt egy ilyen teljesítmény, de csak most sikerült kihoznia magából. A TV3 kérdésére azt is elismerte, hogy Lengyelország nem a világ legkeményebb ellenfele volt. A 10 lövésből 10 gólt szerző Sebastian Barthold szerint Sagosen az első félidőben annyira volt tökéletes, amennyire csak lehetséges (Sagosen nyolc gólt és öt gólpasszt rakott bele a közösbe). Első három meccsén összesen szerzett hat gólt kontrából Norvégia, most ez a mennyiség 19 perc alatt jött össze, a félidőben 21-15-ös volt a norvég előny. Norvég részről Kristian Bjørnsen mindkét félidőben 4-4 alkalommal talált be, míg Barthold az első félidőben hatot, a másodikban négyet lőtt. Bjørnsen góljával lett először kétszámjegyű a különbség, míg a 42. találatot Kevin Gulliksen vitte be.


Forrás: VG

 
Norvégia lecsapott Németországra

Összességében simán, 28-23-ra győzte le Norvégia a COVID által is sújtott Németországot. Az északiak ezúttal szinte végig kézben tartották a meccset, a félidőben 14-12-es előnnyel vonulhattak pihenőre Sagosenék. Daniel Høglund, a TV3 kommentátora megjegyezte a meccs végén, hogy Norvégia a legjobb arcát mutatta, és innen meglehet a legjobb négy közé jutás. Ez a meccs sem Sander Sagosenről szólt elsősorban, hanem Erik Toftról, aki egymás után dobálta a gólokat, és végül hétnél állt meg. A rőthajú balátlövő olyan erővel robbant be, hogy a lelátón már külön rajongói klubja is alakult. A Dániában légióskodó Toft ezzel a teljesítményével nemcsak a meccs legjobbjának járó díjat gyűjtötte be, hanem a szövetségi kapitány, Christian Berge elismerését is. Emellett csapattársa Sander Sagosen is méltatta Toftot a Viaplaynek adott meccs utáni interjúban. Joacim Boldsen, a TV3 szakértője szerint is szuperül játszik a 29 éves balátlövő. A mérkőzés krónikájához még az is hozzátartozik, hogy az elején a németek vezettek, aztán a norvégok fokozatosan átvették a meccs irányítását. A COVID-fertőzés által megtizedelt játékosállományú Németországot kapusuk, Johannes Bitter tartotta sokáig meccsben. De ez sem segített sokat a kiválóan védekező norvégok ellen, ahol Petter Øverby remekelt a védelemben. Folytatás január 23-án este fél kilenctől Spanyolország ellen.


Forrás: Dagbladet

 
Másodosztályú őrület

Komoly felháborodást váltott ki az a javaslat, amelynek értelmében az OBOS Ligaen (norvég labdarúgás másodosztálya) idei kiírásában a fő játéknap hétfőre esne. Erlend Vågane, a Brann szurkolója és a Bataljonen (a Brann Bergen hivatalos szurkolói klubja) vezetője szerint a hétfő egy rettenetes nap. Thomas Ramstad, a Kongsvinger Szurkolói Klub vezetője osztja Vågane véleményét. A VG felmérése azt mutatja, hogy négy csapat (KFUM, Kongsvinger, Ranheim, Åsane) támogatja az ötletet, tíz ellenzi (Brann, Bryne, Fredrikstad, Mjøndalen, Sandnes Ulf, Sogndal, Stabæk, Start, Grorud, Stjørdals-Blink), kettő (Skeid - habár ők inkább ellenzik a hétvégét, Raufoss) pedig nyitott bármelyik megoldásra. Lars Enevoldsen, a Bryne vezetője azt az álláspontot képviseli, hogy az időpont egyrészt nem kimondottan családbarát, másrészt a csapatokat is hátrányosan érintené anyagi szempontból.

Forrás: Aftenposten

 
A rózsa vörös, az ibolya kék, a Zuccarello-expresszen nincsen fék

Finoman szólva is bombaformában van Mats Zuccarello. A Minnesota Wild 34 éves szélsője a Chicago Blackhawks ellen 5-1-re megnyert meccsen osztott ki két gólpasszt, ezzel a legutóbbi 19 meccsén összesen 25 pontot szerzett. Ryan Hartman, akinek két góljához is asszisztált a norvég klasszis, azt mondja "Zuccyról", hogy szerinte a tarkóján is van egy pár szeme. Zuccarello második gólpassza a szezonbeli 23. volt. Ezzel bekerült az NHL.com értékelésében a meccs három legjobb játékosa közé, mellé a duplázó Ryan Hartman, és a 36 lövésből 35-öt védő finn hálóőr Kaappo Kähkönen fért oda. A statisztikák alapján a Kilohertz (Kirill Kaprizov - Ryan Hartman - Mats Zuccarello) sor az egész liga legjobbjai között van. A két csapat norvég idő szerint vasárnap hajnali 3-kor Minneapolisban csap össze ismét. Zuccarello idén 30 meccsen 34 pontnál jár (1,13 pont/meccs), eddigi legjobbja a 2013/14-es szezon volt, amikor még a New York Rangers játékosa volt (77 meccs, 59 pont, 0,77 ppm).


A Minnesota Wild jelen pillanatban a Központi Divízó 4. helyén áll, a Nyugati Konferenciában pedig az ötödik (mindkettőt a Colorado Avalanche vezeti), a teljes 32 csapatos mezőnyben a 12. helyen áll, ami a pontokat illeti. A pont/meccs alapján számolt tabellán a 7. helyet foglalja el a csapat. Zuccarello ráadásul egy hét múlva szó szerint az első sorból nézheti végig, ahogy jó barátjának és egykori csapattársának Henrik Lundqvistnek a mezszámát hivatalosan is visszavonultatja a New York Rangers a Minnesota Wild elleni meccs előtt.


Forrás: Aftenposten