July 3, 2022

MANO-MAGAZIN.png

2022. 26. hét

E heti szerkesztőink:

Pál Bettina, Boros Judit, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Hortobágyi Krisztina, Solberg Kajári Dia, Kékedi Anna, Ősz Anita

Szép vasárnapot mindenkinek, nagy odafigyeléssel olvassátok a friss híreket, mivel a csapatunk elvonul nyári szünetre, így augusztusig tőlünk nem sok mindent várhattok 😊


Kövessétek továbbra is a Magyar-Norvég Hírek facebook oldalát és töltsétek le az appunkat ahol az itt olvasható híreken kívül még további rövidhírekkel találkozhattok a hét folyamán.


  • Kritikusan alacsony vízszint, magas áramexport – hogyan tovább?

  • Az oroszbarát hackerek nem bírják Stoltenberget

  • A norvégok nem hisznek Istenben – az egyház szerint csak a kérdés volt rossz

  • Büdöszokni-támadás

  • Ezen a héten sincs Haaland, kezdek szomorú lenni (de van helyette pl. Carlsen)


és még további érdekességek is – fogadjátok szeretettel!



 

BELPOLITIKA, GAZDASÁG


 

Tovább folytatódik az áramexport a vízhiány ellenére- a Statnett megkongatta a vészharangot


A Statnett attól fél, hogy nem lesz elég áram a télre, és Európa nem fog tudni segíteni a krízisben, ezért a vízhiány miatt 5 hete sárgára emelte a riasztást Dél-Norvégiában. Ez 20% esélyt jelent az áramkorlátozásra. A Statnettnek ez az egyetlen eszköze, amivel bele tud avatkozni az áramellátás biztosításába, azonban úgy tűnik ennek az intézkedésnek nem volt kellő hatása, és ezért most drasztikusabb beavatkozásra készülnek, egy ún. SAKS-intézkedésre (vészhelyzeti intézkedés), ez több mint 50%-os esélyt jelentene az áramkorlátozásra.


Miután a Statnett emelte a riasztás szintjét, a németországi és a dániai export az egekbe szökött, mindezt úgy, hogy ideiglenesen nem működött a Hollandiába vezető kábel. Minden külföldre vezető kábel Dél-Norvégiából indul ki, ahol a legnagyobb a vízenergia-termelés. Az export annak ellenére rendkívül magas, hogy az intézkedés bevezetése előtt már nagyon alacsony volt a vízszint, 10,6 %-kal haladta meg az ebben az időszakban eddig mért legalacsonyabb szintet.


A Statnett ezért most levélben tájékoztatta a feleket, hogy október 1-ig meg fogja vizsgálni a víztározók helyzetét és ha úgy ítéli meg, akkor a SAKS-intézkedésekhez fog folyamodni, ami akár üzemek bezárását, az árakba való beavatkozást és gördülő áramszünetet jelenthet. Mivel nem látják, hogy a figyelmeztetések hatnának a felekre, így azt javasolják az NVE-nek (Norvég Víz- és Energiaügyi Bizottság), hogy szorosabban kísérje figyelemmel a termelőket, kérjen folyamatos helyzetjelentéseket és a tavaszi vízállásra vonatkozó prognózisokat. A Statnett szívesen segítené ezt a munkát.


Az elmúlt hétfőn az NVE vezetője, Kjetil Lund is keményen kikelt a norvég áramtermelők ellen: - A piaci alapú villamosenergia-rendszer túl nagy felelősséget ad a kereskedelmi társaságoknak, akiknek figyelembe kellene venniük, hogy nem csak egyszerű terméket árulnak, hanem egy társadalmi szempontból is kritikus erőforrást kezelnek. Ezért az áramtermelőknek elegendő vizet kellene visszatartania, hogy az elég legyen arra, hogy az következő tél és tavasz előre nem látható eseményei is kezelhetőek legyenek - mondta Lund az Aftenpostennek.


Az energiaügyi miniszter, Terje Aasland azonban egyelőre nem aggódik. Szerinte a jelenlegi helyzet még nem követeli meg, hogy az NVE beavatkozzon, de az intézmény szorosan követi a történéseket, és ha szükségszerű, megvannak hozzá az eszközei, hogy beavatkozzanak. Továbbá a miniszter úgy gondolja, hogy az áramtermelők tudatában vannak felelősségüknek,

így az áramexport egyelőre változatlanul tovább folytatódik.


Forrás: Nettavisen


 
Az adóhatóság 700 milliárd korona bevételre számít a kőolajadóból

A rendkívül magas olaj- és gázárak miatt a norvég adóhatóság rekordösszegű, olajadóból származó bevételre számít 2022-ben. A norvég kőolajtermékeket főként devizában értékesítik, így a gyenge koronaárfolyam is hozzájárul a magas adóbevételhez. Az adóhivatal becslése szerint a kőolajadóból 739 milliárd korona fog befolyni az államkasszába, ami két és félszerese a 2021-es bevételnek (295 millárd korona).

A kőolajadó egy olyan adó, amelyet az olajtársaságok azért fizetnek, hogy kőolajat és gázt termelhessenek ki a norvég kontinentális talpazatról. Az általános adókulcs 22%, a különadó mértéke 56%, így összesen 78%-os adót kell fizetnie az olajtársaságoknak a kitermelésért.

Forrás: E24

 
Kibertámadás Norvégia ellen


Több norvég honlapot is elért egy internetes támadás. Az orosz hackerek előre figyelmeztettek. Jens Stoltenberget jelölték ki első számú ellenségüknek.

A Nemzeti Biztonsági Hatóság (Nasjonal sikkerhetsmyndighet, NSM) beszámolt arról, hogy a támadás ahhoz vezetett, hogy sok fontos honlap elérhetetlenné vált. Az NSM azt írja, hogy úgy tűnik, egy oroszbarát bűnözőcsoport áll a támadás mögött.

  • A támadások számos olyan honlapot vettek célba, amelyek fontos szolgáltatásokat nyújtanak a lakosságnak – mondta az NSM igazgatója, Sofie Nystrøm.

Az NSM májusban figyelmeztette a norvég vállalkozásokat, hogy sok oroszbarát számítógépes bűnöző aktív. Az ukrajnai háború kezdete után ígéretet tettek arra, hogy támogatják az orosz kormányt és támadással fenyegettek. Az NSM azt írta, hogy segítséget nyújtanak a támadások kezelésében.

  • Láttuk, hogy számos norvég vállalkozás célirányos kibertámadásnak van kitéve. A legtöbbjüknek mostanra már sikerült stabilizálni a beérkező forgalommennyiséget.

Nystrøm azt mondta, hogy fel voltak készülve egy ilyen mértékű támadásra, így májusban konkrét tanácsokkal tudták ellátni a vállalkozásokat.


Lefagyott honlapok

A Munkavédelmi Felügyelet (Arbeidstilsynet) és a BankID honlapja is üzemen kívül volt szerda délelőtt.

  • Ez egy DDOS-támadás, de nem vagyunk egyedül – mondta a BankID és a Vipps kommunikációs vezetője, Hege Steinsland.

Egy DDOS-támadás úgy történik, hogy valaki arra használ egy számítógép-hálózatot, hogy nagy mennyiségű adatot küldjön egy honlapra. Ezáltal a honlap nem lesz képes feldolgozni az adatmennyiséget és lefagy.


Az orosz hackerek figyelmeztettek: „Jó reggelt, Norvégia!”

Szerdára virradóra, éjjel 3:15-kor az orosz hackerek közzétettek egy üzenetet a Telegramon. Egy megszerkesztett képet tettek ki Anniken Huitfeldt külügyminiszterről, amelyen Mrs. Errornak nevezik őt. Az üzenetben ez állt: „Jó reggelt, Norvégia! Minden egység harcra!” Az üzenetet norvég honlapok, illetve a honlapokon található szolgáltatások listája követte.

Az NRK szerint Norvégia azért lehet érintett, mivel megtagadta az áruszállítást Svalbard oroszlakta településeire, illetve nem engedték át az orosz fegyvertranszportot a storskogi határátkelőn.


Stoltenberg lehet az első számú ellenség

Vasárnap egy újabb üzenet került ki a Telegramra, amely összefüggésben állhat a Killnet hackercsoporttal. Ebben azt írják, hogy a NATO elnöke, Jens Stoltenberg az oroszok első számú ellensége.


Politikai motiváció

Az NSM és a rendőrség még ezután fogja felmérni a támadás kiterjedését, egyelőre úgy tűnik, hogy politikai motiváció áll a hátterében – mondta Geir Hagen Karlsen alezredes, az orosz befolyásoló műveletek szakértője. Karlsent nem lepte meg a támadás, és a Nyugat által Ukrajnának nyújtott támogatáshoz köti azt.

Rámutatott arra, hogy az orosz hatóságok számára kedvező, hogy aktivisták indították a támadást.

  • Ezáltal a Kreml letagadhatja, hogy ők állnak mögötte. Nem tudjuk, hogy a támadást jóváhagyták-e a hatóságok, de biztosan elégedettek – mondta.

Nem hiszi, hogy a hackertámadás hatására a Nyugat visszavenne az Ukrajna részére nyújtott támogatásából.

  • Épp ellenkezőleg, ez alátámasztja, milyen fontos az, hogy folytassuk – mondta.

Oroszország oslói nagykövetsége elutasítja, hogy az orosz hatóságok állnának a Norvégia elleni támadás mögött.


Litvániát is erősen sújtotta

Az utóbbi napokban a hackercsoport támadása Litvániát is sújtotta. A videókban, amelyeket egyértelműen a hackerek készítettek, azt követelik, hogy Litvánia oldja fel a blokádot Kalinyingrádban.


Forrás: Aftenposten


 
Bár vége a sztrájknak, tovább folytatódik a járatok törlése


A repülőtechnikusok sztrájkja véget ért június 28-án, miután a kormány beavatkozott, és kényszer-megállapodás született a bérekről. Ennek ellenére sok repülőgép továbbra is a földön maradhat műszaki átvizsgálás hiányában. A kormány arra hivatkozva lépett, hogy a helyzet kezdett kritikus lenni, amikor már egy mentőrepülő felszállása is veszélybe került Finnmarkban a műszaki átvizsgálás hiánya miatt.


Hiába tértek azonban vissza a technikusok a munkába, rengeteg gép vár műszaki átvizsgálásra vagy javításra. Néhány repülőtársaság jobban érintett, mint mások, így pl. a Widerøe. a Norwegian és a SAS. Emiatt sok helyen folytatódik a járatok törlése.


A SAS-nál továbbá pilótasztrájk is fenyeget, ha rövidesen nem születik megegyezés a dolgozók és a vezetés között. Ez 900 pilóta munkabeszüntetését jelentené és 45.000 utast érinthet. Ez tovább súlyosbíthatja a társaság gazdasági helyzetét. Az az 560 pilóta, aki elvesztette a munkáját a világjárvány időszaka alatt, most vissza szeretné kapni állását ugyanolyan feltételek mellett, mint korábban. Az sem segítette a helyzetet, hogy a pandémia alatt a SAS létrehozott két leányvállalatot, és megkérte korábban elbocsátott dolgozóit, hogy itt pályázzák meg újra állásukat, ám ezek a leányvállalatok sokkal rosszabb feltételeket kínáltak.


A SAS továbbra is pénzszűkében van és a befektetők, illetve a kormányok támogatására számít.


Forrás: Nettavisen



 

KÜLPOLITIKA


 

Norvégia több gázt fog szállítani az EU-ba


Norvégia ígéretet tett, hogy tartósan megnöveli gázexportját az EU-ba, mégpedig úgy, hogy új lelőhelyeket nyitnak meg annak érdekében, hogy kompenzálják az oroszországi szállítások visszaesését, jelentette be Brüsszel és Oslo csütörtökön.


Egy közös nyilatkozatban Norvégia és az EU kijelentették, hogy megerősítik a szoros együttműködést az energiát illetően, főként annak érdekében, hogy biztosítsák a további gázellátást rövid és hosszú távon.


A pontos mennyiség még nem ismert.


  • Ez azoktól a befektetésektől függ, amelyeket az újabb lelőhelyek fejlesztésére fordítanak – jelentette be a norvég energiaügyi miniszter, Terje Aasland, a brüsszeli látogatásán.

  • Norvégia minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy támogassa az EU-t a gázhiánnyal szemben, illetve azért, hogy elegendő gáz legyen a következő télen. Az elköteleződés nyilvánvaló – reagált Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke.


Ukrajna orosz megszállását követően az EU-s szankciók következtében Moszkva csökkentette a gázszállítást Európába. Mivel az európaiak nagy mértékben függenek az orosz gáztól, arra kényszerültek, hogy sürgősen alternatív beszállítókat keressenek.

Csütörtökön sem a Norvégiával közösen kitűzött célmennyiséget, sem az ütemtervet nem hozták nyilvánosságra. Az energetikai vállalkozások által folytatott megbeszélések még folyamatban vannak, mondta Frans Timmermans. Norvégia jelentős szénhidrogén-készletekkel rendelkezik az Északi-tengerben, és ha folytatja az újabb lelőhelyek fejlesztését, hosszú távon is fontos ellátója maradhat Európának, 2030 után is. A nyilatkozat pontosít, hogy az EU elkötelezi magát a kutatás és a befektetések támogatása mellett.


  • Jelenleg a kapacitásunk 100%-án termelünk, azonban a jövő felé tekintünk. A norvég gáz és olaj fontos lesz Európa energetikai biztonsága szempontjából az elkövetkező évtizedben – érvelt Terje Aasland.


A megállapodás előírásokat tartalmaz a „megújuló tengeri erőforrásokat” illetően is. Így Frans Timmermans szerint ez a megállapodás nem fogja meghosszabbítani az EU gázfüggőségét, és nem veszélyezteti az éghajlat-politikai célkitűzéseit.


Forrás: LeFigaro



 

KULTÚRA, OKTATÁS


 
Egy tanulmány szerint a legtöbb norvég nem hisz Istenben


A norvégok 51%-a arról számolt be, hogy nem hisznek Istenben, derül ki az Ipsos által készített felmérésből. A Norvég Egyház úgy gondolja, a kérdés igen-nem megközelítése túl szűk lehetőségeket ad. A "Hiszel Istenben?" kérdésre a norvégok többsége nemmel válaszolt.

A norvég lakosságnak 1985 óta teszik fel ezt a kérdést.


  • A felmérés a norvég lakosság hozzáállását mutatja a hithez. 1985 óta egy folyamatos csökkenés mutatkozik azoknak az arányában, akik hisznek Istenben Norvégiában – mondta John Spilling, az Ipsos projektmenedzsere az NTB-nek.


Most először a lakosság több, mint fele azt válaszolta, hogy nem hisz Istenben. Összesen 3537 ember vett részt a felmérésben, amelyet 2021 októberétől 2022 márciusáig folytattak.


Norvég Egyház: problémás megfogalmazás

Olav Fykse Tveit, a Norvég Egyház (DNK) Püspöki Konferenciájának elnöke úgy véli, a kérdés megfogalmazása túl szűk kereteket biztosít arra, hogy az emberek kifejtsék a hithez való hozzáállásukat.


  • A hit sokféleképpen kifejezhető: a gyakorlatban, az alapvető értékekben, azáltal, hogy egy hagyományhoz, kultúrához és történelemhez tartozunk, anélkül, hogy az emberek a saját személyes hitükként akarnák azt jellemezni – mondta az NTB-nek.


Fykse Tveit szerint az lehet az oka annak, hogy egyre kevesebb ember hisz Istenben, hogy az emberek általánosságban egyre inkább távolságtartóak.


Forrás: Norway Today



 

SZÍNES HÍREK


 
Keresik az erőszakos zokniszaglászt

Egy ismeretlen férfi a földre lökött egy nőt Eidsvollban, majd levette a nő cipőjét és zokniját, és megszagolta azt. A szokatlan esetről június 26-án értesítették a rendőrséget.

A rendőrség értesülése szerint a fiatal férfi először megkérte a negyvenes éveiben járó nőt, hogy adja oda a zokniját, mert meg szeretné szagolni. Miután a nő visszautasította az ajánlatot, a férfi a földre lökte, de szerencsére fizikai sérülést nem szenvedett. A férfi a zokniszaglászás után elhagyta a helyszínt. A rendőrség keresést indított a környéken, de nem találták meg az elkövetőt, így a lakosság segítségét kérik a furcsa eset felderítésében.

Forrás: Norway Today


 

SPORT


 
Bergeni gólparádé


Valóságos futballünnepet rendezett a labdarúgó Norvég Kupában a Brann csapata, miután hazai pályán 6-0-ra verte a másodosztály 10. helyén álló Fredrikstad csapatát és továbbjutott a negyedik fordulóba. Fredrik Pallesen Knudsen, a bergeniek hátvédje a lefújás után rendkívül elégedetten nyilatkozott a Bergensavisennek. Elmondása szerint az első félidő olyan volt, mintha csak egy csapat lett volna a pályán, szóval a 6-0-s végeredménnyel nem lehetnek elégedetlenek. De nem csak a kupában menetel a Brann, a másodosztályt is veretlenül vezeti 11 forduló után, előnyük hat pont a második Ranheim előtt. Bjørn Johansen, a Fredrikstad edzője a meccs után elmondta, hogy ezen most gyorsan túl kell lépniük, hiszen innentől csak az OBOS-liga (a norvég másodosztály) számít. Niklas Castro tizenegyesével már a 10. percben előnybe került a Brann, a chilei támadó még az első félidőben megszerezte második gólját. A második félidő elején Felix Horn Myhre is duplázott, ezzel már 4-0-ra vezetett a bergeni csapat. A meccs hajrájában még Aune Heggebø és Niklas Jensen Wassberg is betalált, ezzel kialakítva a végeredményt.


Forrás: Aftenposten


 
Sportágat vált Magnus Carlsen?


Magnus Carlsen továbbra sem fogalmaz egyértelműen a jövőjét illetően. A 31 éves sakknagymester arra a kérdésre vonakodik egyenes választ adni, hogy vajon jövőre fog-e a sakk VB-n indulni. Viszont ami egészen biztos, hogy a július 4-ével kezdődő héten részt vesz a Las Vegasban megrendezésre kerülő póker-világbajnokságon. A VG még április 19-én szellőztette meg azt a pletykát, hogy Carlsen valószínűleg le fog mondani a VB-címről, anélkül, hogy ténylegesen elveszítené azt. Akkor úgy nyilatkozott, hogy néha nem 100 százalékig biztos abban, hogy még valaha részt fog-e venni sakkjátszmában, és később fog a jövőjéről dönteni. A VB-címvédő sakknagymester következő tornájára július közepén kerül sor Zágrábban, majd a hónap végén az indiai Csennaiban vesz részt a sakkolimpia csapatversenyében. Ez utóbbiban szerinte Norvégiának jó esélyei vannak, hiszen a valaha volt legjobb, 4 nagymestert felvonultató norvég csapat fog részt venni rajta. Addig is elüti az időt egy kis pókerezéssel, miután a World Series Of Poker július 6-án kezdődő megmérettetésen ül asztalhoz. A költségekről szűkszavúan annyit mondott Carlsen, hogy a szponzora, az Unibet áll mindent. Norvégia és a világ egyes számú sakknagymestere egyébként soha nem edzett tudatosan arra, hogy pókerjátékos legyen, egyszerűen csak lenyűgözte a játék, amikor 2020 márciusában részt vett a norvég nemzeti bajnokság küzdelmeiben.


Forrás: Aftenposten

 
Boasson-Hagen mégis helyet kap a Tour de France-on


Hétfőn érkezett az értesítés, hogy Edvald Boasson-Hagen A TotalEngines csapat tartalékosa lesz a Tour de France-on, de ezután jött egy fordulat.

Boasson-Hagen elmesélte a VG-nek, hogy mégis részt fog venni a versenyen, abban azonban nem biztos, miért nem választották be elsőre.

Ez lesz a 12. alkalom, hogy Boasson-Hagen részt vesz a Tour de France-on, amely egy új norvég rekord. Ezelőtt csak ő és Thor Hushovd vett részt 11-szer a versenyen.

  • Ez remek érzés. Örülök, hogy kivisznek, miután először tartalékos voltam. Nagyon jó szórakozás lesz – mondta a VG-nek, majd folytatta – Még nem gondoltam bele abba, milyenek lesznek a szakaszok, de Sagannal együtt fogok versenyezni. Úgyhogy lesznek benne segítő versenyzők és egyéni lehetőségek is.

Az idei Tour de France-on összesen hat norvég versenyző fog részt venni: Alexander Kristoff, Sven Erik Bystrøm, Amund Grøndahl Jansen, Vegard Stake Laengen, Andreas Leknessund és Boasson-Hagen.


Forrás: VG

 
Ulrik Saltnes gesztusa


Továbbjutott a labdarúgó Norvég Kupában a norvég bajnoki címvédő Bodø/Glimt csapata, miután csapatkapitányuk, Ulrik Saltnes a rendes játékidő utolsó percében megszerezte a meccs egyetlen gólját a Vålerenga elleni idegenbeli mérkőzésen. A 29 éves középpályás a VG-nek nyilatkozva elmondta, hogy csináltak egy Pride-os hajpántot, és az Oslóban történt események után (a 43 éves Zaniar Matapour lövöldözni kezdett a London Pub és a Per på Hjørnet környékén, és megölt 2 embert, további 21-et pedig megsebesített), nem kellett azon gondolkodnia, hogy a meccsre felvegye-e a pántot, hogy megmutassa, az emberek összetartanak. Mindemellett egy szivárványos csapatkapitányi karszalagot is magára öltött Saltnes, hogy megmutassa, az emberek nem csak összetartanak, hanem el is ítélik az ilyen jellegű cselekedeteket.


Forrás: VG

 
Norvég siker az EB előtt


A norvég női labdarúgó-válogatott idegenben barátságos meccsen 2-1-re vert Dániát Guro Reiten duplájával. Ennek a sikernek köszönhetően egy önbizalommal teli norvég csapat utazhat Angliába a július 6-án kezdődő női labdarúgó EB-re. De Martin Sjögren csapata számára távolról sem kezdődött álomszerűen a találkozó. Ugyanis az 52. másodpercben Signe Bruun fejesével a dánok kerültek előnybe. A norvégok ezután eléggé szétesettnek tűntek, és csak a szerencsének köszönhették, hogy a dánok egyes számú sztárjátékosa, Pernille Harder nem duplázta meg a hazaiak előnyét, miután Maria Thorisdottir, a norvégok középpályása a felszabadítás pillanatában elcsúszott. Ám a norvégok még a félidő vége előtt kiegyenlítettek Guro Reiten némiképp szerencsés, megpattanó lövésével. A második félidő elején a Chelsea-t szélsőként erősítő Reiten egy kiváló összjáték után ismét betalált, ezzel megszerezte a norvégok győztes gólját. Ami pedig az EB-t illeti, Norvégia utoljára 2017-ben vett részt a kontinenstornán, akkor szerzett gól és pont nélkül távoztak. Emiatt akkor Ada Hegerberg lemondta a válogatottságot, ám a mostani EB-n ő is ott lesz, akárcsak Caroline Graham Hansen. Hegerberg a torna előtt óvatosságra intett mindenkit, szerinte lehet elégedettnek lenni ezzel a Dánia elleni győzelemmel, ugyanakkor nem szabad teljesen elszállni. A norvég női labdarúgó-válogatott első meccsét július 7-én játssza Észak-Írország ellen. Rajtuk kívül még Ausztria és Anglia szerepel a csoportban. A norvég válogatott Southamptonban és Brightonban fogja csoportmeccseit lejátszani.


Forrás: Aftenbladet