MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

Nem lesz üzemanyagár-csökkenés a nyáron

Az autós nyaralás literenként hamarosan 30 koronás benzinárral járhat, és a kormány egyelőre még nem avatkozik be.

A pénzügyminiszter, Trygve Slagsvold Veum még márciusban - amikor 26 korona felé ment a benzinár - azt nyilatkozta, hogy a kormány intézkedéseket fog tenni, ha különösen magasra emelkedik a benzinár. Most már 30 korona közelében jár, de úgy tűnik, még nem aktuális ez az intézkedés. Ugyanakkor a pénzügyminiszter közölte, hogy ősszel a kormány sort fog keríteni az adók és illetékek rendszerének áttekintésére,és nekilátnak a következő évi költségvetésnek. Szerinte a legfontosabb azoknak segíteni, akiknek a fizetése 400.000-600.000 korona körül van. Továbbá hozzáteszi, hogy az áremelkedést leginkább a nemzetközi energiaár emelkedése okozza és nem az üzemanyagadóé.

Az NHH professzora, Frode Steen úgy gondolja, hogy az áremelkedés leginkább a vidéken élőket érinti, hiszen az elektromos autót használók többségükben a városokban élnek és kevesebb kilométert tesznek meg. Ráadásul az elektromos autók vásárlóit nemcsak az adókedvezmények segítik, hanem a kormány a korábban bevezetett az áramár-kedvezményekkel még közvetetten az elektromos járművek “üzemanyag-költségeit” is támogatja - nyilatkozta Steen.

Ugyanakkor Veum ezt cáfolja, hiszen az áramár-adó támogatásának leginkább a fűtés és a világítás támogatása volt a célja, mert ezek a funkciók teszik a fogyasztás legnagyobb részét. Továbbá nem támogatja egy hasonló támogatás bevezetését mint Svédországban, ahol literenként 1,3 koronával csökkentették az üzemanyagadót. Steen szerint különösen furcsa, hogy más országok - ahol nincs is olajkitermelés - csökkentették az üzemanyagárat- míg a norvég kormány nem tesz semmit, miközben nagy összegeket keres az olajkitermelésből.

Forrás: NRK

Csillagos ünnepség

Ingrid Alexandra hercegnő idén január 21-én töltötte be 18. évét, azonban a koronavírus-járvány következtében nem úgy alakult az ünneplés, ahogy tervezték. Az ünnepséget elhalasztották, de június 16-án megkapja a születésnapi ajándékát a hercegnő a kormánytól, amely nem más, mint egy ünnepi vacsora. Ezt a kormány is közzétette a honlapján.

- Végre megünnepelhetjük a hercegnő nagykorúvá válását. Ezzel együtt egy hatalmas mérföldkövet is ünnepelünk a norvég történelemben, ugyanis Ingrid Alexandra az első női trónörökösünk – mondta Jonas Gahr Støre egy sajtótájékoztatóban a regjeringen.no-nak.

Egy enyhén szólva csillagokkal ékesített ünnepség lesz, amikor a hercegnő megkapja az ajándékát a kormánytól június közepén. Fontosnak tartották meghívni a sport, kultúra, politika és a közösségi élet fiatal képviselőit is.

- Ezek olyan emberek, akik hozzá fognak járulni annak az országnak az alakításához, amely vezetésének a hercegnő részese lesz a jövőben.

Ina Svenningdal színésznő, a Norvég Leánykórus, Delara és Ewa Weel Skram művészek, Lars Saabye Christensen író, az akershusi vándorszínház és Hkeem azok között vannak, akik részt vesznek az ünnepi vacsorán. Emellett a Torshov zenekar is zenélni fog az Anne-Cath. Vestly téren a Deichman előtt. Összesen 202 résztvevő szerepel a vendéglistán.

Forrás: Dagbladet

Mitől halnak meg a norvég fiatalok?

Az Amerikai Egyesült Államokban a 19 évnél fiatalabbak leggyakrabban fegyveres támadás következtében hunynak el. Vajon Norvégiában mi a leggyakoribb halálozási ok?

A válasz: nem sok minden.

Guttorm Raknes, a Norvég Népegészségügyi Intézet (FHI) kutatója szerint a norvég fiatalok halálozási statisztikája nemzetközi és történelmi perspektívából szemlélve is nagyon alacsony. Tavaly 258, 0 és 19 év közötti fiatal vesztette életét. Raknes hangsúlyozza ugyan, hogy minden egyes haláleset egy tragédia az érintettek számára, de tisztán statisztikai szempontból nem igazán lehet Norvégiánál biztonságosabb helyen felnőni. Az az elvárás, hogy egyetlen 19 év alatti fiatal se hunyjon el, sajnos teljesen irrealisztikus.

2020-ban 39 fiatal halt meg baleset következtében, 2021-ben 37. Balesetek alatt általában forgalmi baleseteket, zuhanás, fulladás, tűz, és mérgezés okozta haláleseteket ért a statisztika. A külső tényezők hatására bekövetkező haláleseteket is több alcsoportra bontják. Egy ezek közül az öngyilkosság és a szándékos önbántalmazás.

A legfiatalabbak felülreprezentáltak a statisztikában, ennek oka valószínűleg a születés során bekövetkező komplikációk, veleszületett elváltozások, és súlyos, gyógyíthatatlan betegségek. Tavaly a 258, 19 év alatti halálesetből 107 egy év alatti gyermeket érintett, de még ezzel együtt is elmondható, hogy a nulla évesek körében a halálozási tendencia 1966 óta 87%-kal csökkent.

A 15 és 19 évesek korosztályában a leggyakoribb halálozási ok az öngyilkosság volt, tavaly ez 39 fiatalt érintett. Ugyan ez valamivel magasabb szám, mint a 2020-as, de az utóbbi öt évhez képest átlagosnak mondható.

1951-ben még 2412, 19 évnél fiatalabb norvég állampolgár vesztette életét, ehhez képest a tavalyi szám óriási fejlődést mutat.

Raknes rámutat arra is, hogy az amerikai statisztikák mögött nem csak az húzódik meg, hogy a fegyveres támadások következtében elhunytak száma növekszik. Ezzel egyidejűleg ugyanis a forgalmi balesetek következtében elhunytak száma jelentősen csökkent, pedig régen ez volt a vezető halálok az Államok területén. Azt is kiemeli továbbá, egy amerikai podcastre hivatkozva, hogy a lövöldözések sajnos többször nagyobb kárt tesznek a gyermekek testében, mint a felnőttekben, így az életmentés sokkal nehezebb ezekben az esetekben, ami a halálozási ráta növekedéséhez vezet.

Norvégiában is előfordulnak ugyan fegyverek okozta halálos sérülések, de ezek száma szerencsére elenyészö. Az utøyai esetet leszámítva 2009 óta az erről szóló statisztikák jelentős csökkenést mutatnak. Ennek oka valószínűleg a 2009-ben hozott törvény, miszerint fegyvereket csak zárható szekrényben lehet tárolni. Azóta azoknak a fiataloknak a száma is csökkent, akik fegyverrel vetettek véget a saját életüknek.

Forrás: VG

BankID csalás

Egy oslói férfit azzal vádolnak, hogy mások BankID-jának használatával 30 autóhitelt vett fel jogtalanul. A 40 év körüli férfi állítólag több mint 11 millió korona értékű gépjárműhitelhez jutott mások bankazonosítójának felhasználásával. A vádirat szerint a férfi 13 személy bankazonosítóját használta fel a hiteligénylés során, a legnagyobb összegű hitel 750 ezer korona volt. A vádlottnak kokain birtoklásáért is felelnie kell. A csalássorozat még 2016 decemberében kezdődött, és június 7-én kezdték meg az ügy tárgyalását.

Forrás: Norway Today

Taxilopás Oslóban

Június 5-én hajnalban három utas megtámadott egy taxisofőrt az oslói Hauketo városrészen. A sofőrt megverték és ellopták a taxiját. Nem sokkal később a rendőrök megtalálták a taxit, ami valószínűleg egy lámpaoszlopnak ütközött, és letartóztattak egy fiatal férfit. A sofőr nem sérült meg súlyosan, azonban az autóban anyagi károk keletkeztek.

Forrás: Norway Today

Több az állás, mint az álláskereső

A NAV nemrég közölte a legújabb, munkanélküliségre vonatkozó adatait, mely sokakat meglepetésként ért. A teljes munkanélküliség aránya tovább csökkent, május végén 47 100 fő volt nyilvántartva álláskeresőként, ami a teljes lakosság 1,6%-a. Összehasonlításképp májusban a NAV álláskereső oldalán 64 ezer pozíció volt meghirdetve.

A szakértők három nagy kihívást neveztek meg a jelenség kapcsán:

1. Nem lehet olyan mértékben számítani a munkaerő-bevándorlásra, mint korábban.

2. Nehéz mozgósítani a jelenlegi munkaerőt.

3. A munkák többségéhez nemcsak munkaerő, hanem készségek is szükségesek.

A munkaerő-bevándorlás trendje megváltozott, kisebb mértéket öltött. A korábbi tömeges bevándorlásnak voltak árnyoldalai is, pl. bérverseny, szociális dömping, de alapvetően könnyű volt pótolni a hiányzó munkaerőt a norvég gazdaságból. 2019-ben minden negyedik külföldi munkás elhagyta Norvégiát. Ennek két fő oka volt: egyrészt a koronavírus következtében ideiglenesen munkanélkülivé vált dolgozók kevésbé voltak motiváltak, illetve a saját gazdaságuk (főként Lengyelország és Litvánia) viszonylag jól teljesített, így otthon is tudtak munkát vállalni jó feltételek mellett.

Jelenleg 600 ezer 18 és 66 év közötti norvég nem dolgozik és nem is tanul. A legnagyobb kihívás azonban az, hogy olyan munkaerőt találjanak a cégek, akik megfelelő kompetenciával és készségekkel rendelkeznek.

Forrás: E24

A munkaügyi miniszter arra kéri a munkaadókat, hogy ukránokat alkalmazzanak

Sok cég munkaerőhiánnyal küzd, így Marte Mjøs Persen munkaügyi miniszter most arra kéri a munkaadókat, hogy alkalmazzanak ukrán menekülteket. Több ezer menekült van országszerte, aki tudná és szeretné kamatoztatni a képességeit a norvég munkerőpiacon. Ha erre lehetőséget kapnak, akkor az egy mindenki számára előnyös helyzet lesz - mondja a miniszter. A NAV legfrissebb adatai szerint májusban 1,6%-os volt a munkanélküliség, ami 2008 óta a legalacsonyabb szint. Egy év eleji felmérés szerint a cégeknél 70 ezer ember hiányzik. A NAV és az IMDi (Integrációs Igazgatóság) a munkaerőpiac szereplőivel közösen összeállított két útmutatót, amelyek segítséget nyújtanak azoknak a munkaadóknak, akik ukrán menekülteket szeretnének toborozni.

Forrás: UTROP

Oroszok ne dolgozzanak együtt ukrán menekültekkel a befogadóállomásokon

A norvégiai ukrán egyesület elfogadhatatlannak tartja, hogy az orosz katonák által elkövetett szörnyűségeket átélt, és súlyosan traumatizálódott háborús menekültek oroszokkal találkoznak a befogadóállomásokon. Az oroszokat valószínűleg az orosz és ukrán nyelv közötti hasonlóság miatt alkalmazzák, mert hiány van ukránul beszélő emberekből. De Yuliya Haugland pszichológus szerint ennél sokkal fontosabb, hogy az oroszokkal való itteni találkozás újabb traumát okozhat a menekülteknek. - Ez teljesen abszurd, és azt mutatja, hogy a befogadóállomások fenntartói nem értik az ukrajnai háborút. Az oroszok civileket zaklatnak és gyilkolnak, nőket és gyerekeket erőszakolnak meg, és bombázzák az országot – mondja. A norvégiai ukrán egyesület szerint hatalmas pszichés terhet jelent az ukrán menekülteknek, ha ebben a kiszolgáltatott helyzetben a befogadóállomásokon oroszokkal találkoznak. Haugland a Norvég Bevándorlási Igazgatóság (UDI) etikai iránymutatásaira hivatkozik, amelyek felsorolják a befogadóközpontok alkalmazottaival szembeni követelményeket, alkalmassági feltételeket. - Ha a kockázatértékelésről és a konfliktusok megelőzését célzó intézkedésekről van szó, az a befogadóállomások felelőssége, nem a munkavállaló saját értékelése alapján történik. Most sem az alkalmazottak, sem a befogadóközpontok nem tartják magukat ezekhez a szabályokhoz. Olyan esetekről is érkeztek jelentések, amikor a befogadóállomások orosz munkatársai inzultálták, becsmérelték az ukrán menekülteket. A háború kezdete óta (február 24.) több, mint 18 ezer ukrán menekült érkezett Norvégiába. Közülük csaknem hatezren telepedtek le norvég településeken, de nagy részük még mindig a befogadóállomásokon várja, hogy lehetősége legyen letelepedni. Az UDI szigorú követelményeket támaszt a befogadóállomásokon dolgozókkal szemben, így nem értik, miért jelentene problémát az ott dolgozók nemzetisége. - Itt az egyéni alkalmasságról van szó, és nem a származásról, hiszen nem azt az országot képviselik, ahonnan származnak – mondja Gro Anna Persheim, az UDI osztályvezetője. Kiemeli, hogy a világ összes konfliktusos területéről érkező menekültek laknak a norvég befogadóállomásokon, és gyakran előfordul, hogy ott olyan emberekkel találkoznak, akik ahhoz az országhoz, népcsoporthoz kötődnek, amelyik megszállta, vagy bántalmazta a népüket. A szerencsétlen helyzetekkel a befogadóállomásokat működtetőknek kell megbirkózniuk, és gondoskodni arról, hogy azok ne ismétlődhessenek meg, és az UDI arra buzdítja őket, hogy ezeket jelentsék is. A menedékkérők érdekvédelmi szervezetének (NOAS) főtitkára, Pål Nesse szerint az ukránoknak együtt kell élniük azzal, hogy oroszok dolgoznak a norvég befogadóállomásokon. Bár ez nehéz lehet nekik, de senkit sem szabad kizárni ebből a munkából a származása vagy nemzetisége miatt. Fontos, hogy a menekültek megfelelő tájékoztatást kapjanak az érkezésükkor, egy általuk ismert nyelven. Mivel sokan közülük nem beszélnek angolul, így – ukránul beszélők híján – az orosz nyelv válik közvetítő nyelvvé, hiszen azt szinte minden ukrán elég jól megérti. Nesse szerint nem ritka jelenség, hogy a menekültek a befogadó országban a “másik oldalról” származó emberrel találkoznak. Ez egy jól ismert jelenség a Szíriából és a volt Jugoszláviából érkező menekültek számára is. Ettől függetlenül a NOAS megérti az ukránok aggodalmát. Úgy véli, hogy minden orosznak, aki részt vesz a menekültekkel kapcsolatos munkában Norvégiában, professzionalizmust, óvatosságot, empátiát és megértést kell mutatnia az ukránok traumájával és reakcióival kapcsolatban.

Forrás: NRK

Könnyebb lesz sürgősségi útlevélhez jutni

Annak sem kell feladnia a reményt, akinek közeledik a nyaralása, de még nincs érvényes útlevele, mert a jövő héten változások várhatóak a szabályozásban. Május 30-án szigorították azok körét, akik sürgősségi útlevélre jogosultak, de a Rendészeti Igazgatóság és az Igazságügyi Minisztérium jelentése szerint jövő héttől enyhülhetnek a követelmények annak érdekében, hogy többen juthassanak hozzá ezekhez. Még nem ismert, hogy mik lesznek az új követelmények, és nem reális elvárás, hogy mindenki megkapja, aki igényli, de valószínűleg sokaknak megoldódik majd a gondja, hiszen 30 ezer sürgősségi útlevél van raktáron. A sürgősségi és elsőbbségi útlevelek május végi szigorítása után 90%-al csökkent a kérelmek száma. A rendőrség arra kéri az embereket, hogy ne hívogassák a hivatalokat addig, amíg az új feltételek kidolgozása folyik. Amint elkészülnek, megjelennek az információk a politiet.no oldalon illetve a médiában. Az új feltételek gyakorlati alkalmazása a 24. héttől várható.

Forrás: VG

KÜLPOLITIKA

Stoltenberg övsömörben szenved

A Reuters hírügynökség jelentése alapján a korábbi norvég miniszterelnök, jelenlegi NATO főtitkár Jens Stoltenberg jelenleg övsömörben szenved, így le kellett mondania mind a bukaresti, mind a berlini útját.

Stoltenberg májusban átesett a koronavíruson, és ennek a következménye lehet a most kialakult övsömör, ami viszketéssel, égető érzéssel és csúnya kiütéssel járhat. A NATO sajtófelelőse ugyanakkor közölte, hogy a főtitkár otthonról dolgozik, és így távolról fog részt venni a Németországgal és Romániával való megbeszéléseken.

Forrás: Nettavisen

KULTÚRA, OKTATÁS

Margit dán királynő megkapja a norvég királyokról szóló könyv különleges kiadását

Margit királynő kapott egy példányt a híres Flatøyboka új fordításából a múlt heti ünnepségen az Amalienborg palotában Koppenhágában.

A könyvsorozat utolsóként megjelent darabját adták át Margit királynőnek, ebben a régi kézirat le van fordítva modern norvég nyelvre.

Az új verzió egyszerűen olvasható izlandi, dán, norvég és svéd nyelven beszélők számára is. A sorozat hatodik kötetét Bård Titlestad, a nemzetközi fordítócsoport vezetője nyújtotta át a királynőnek.

A Flatøyboka norvégul

2012-ben, több, mint 600 évvel a könyv megírása után bejelentették, hogy megkezdődik a sorozat első két könyvének fordítása, jelentette be a The Viking Herald.

A Flatøyboka északi történetek gyűjteménye a 14. századból. Az izlandi kéziratok legnagyobb és legszebb példájaként emlegetik, de Norvégiában kevésbé ismert. 2012-ben a Saga Bok – egy cég, amelynek célja a sagák korszakából származó norvég kulturális örökség megőrzése és terjesztése – változtatni akart ezen oly módon, hogy belevágtak a mű izlandiról norvégra fordításába.

Fontos forrás a norvég viking királyokról

A Flatøyboka fontos információkat tartalmaz a norvég viking királyokról, és elengedhetetlen forrásnak tartják a korabeli királyi családokat illetően.

Az eredeti könyvet jelenleg az izlandi Nemzeti Levéltárban őrzik, és része az UNESCO világörökségének.

A Royal Central hangsúlyozza, hogy a modern uralkodók támogatják a könyv új kiadását. A sorozat első kötetének előszavát, amelyet 2015-ben adtak ki, Margit dán királynő írta, és Harald norvég király szintén hozzájárult az egyik könyv kiadásához.

Forrás: Norway Today

A világ legidősebb fája a svéd-norvég határ közelében

Tíz évvel ezelőtt az Umeåi Egyetem kutatói felfedeztek egy fát a Fulufjället mellett, a norvégiai Trysiltől keletre. A fa 9500 évesnek tűnt. Az Uppsalai Egyetem kutatói által végzett DNS-vizsgálat azt mutatja, hogy az első lucfenyőfák már 14 700 évvel ezelőtt megjelenhettek Dél-Svédországban. A fát egy, a kutatáskor jelen lévő kutyáról, Tjikkoról Old Tjikkónak nevezték el.

- A kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a fenyő követte a jégtakaró és a víz szélének vonalát észak felé – mondta Laura Parducci a svéd Forskning og Framsteg újságnak.

- Amikor az Old Tjikko elkezdett növekedni, jelentősen alacsonyabb szinten állt, mint ma. De ha egy lucfenyő gyökeret ereszt, elég robosztus lesz, és megél a fahatárnál magasabb szinteken is - mesélte az uppsalai kutató.

Több idős fát is találtak

At Umeåi Egyetem kutatói tíz évvel ezelőtt négy kormeghatározást végeztek a 14-es szénizotóppal, azokkal a famaradványokkal, amelyeket az Old Tjikko körül találtak. Ezek 375, 5 660, 9 000 és 9 550 évesek voltak. Mind a négy próba ugyanarról a faegyedről származott. Az Old Tjikko ma látható törzse csak 5 méter magas. Annak ellenére, hogy a fenyőnek lehetett több hasonló törzse, a gyökere megmaradt az évek során.

A kutatók később körülbelül 20 fát találtak Észak- és Közép-Svédország hegyvidékein, amelyek mind 8000 évnél idősebbek.

Kormeghatározás a 14-es szénizotóppal

Parducci és kollégái megállapították az új tanulmányban, hogy a fenyőfa feltehetően keletről érkezett Skandináviába, több, mint 14 000 évvel ezelőtt. Az Old Tjikko és az Old Rasmus annak az első hullámnak volt a része, amely elkezdett nyugat és észak felé terjedni. Elmagyarázta a Forskning és Framstegnek, hogy a korábbi félreértés a lucfenyők rövid ideje tartó jelenlétével kapcsolatos félreértés abból származott, hogy a fenyők megjelenését északon a mocsárban található pollen alapján próbálták meghatározni.

Jelenleg úgy gondolják a kutatók, hogy a DNS-kutatással megállapíthatják, hogy a fenyő 14 700 évvel ezelőtt jelent meg északon.

Honnan származnak a fenyők?

Az UiT professzora, Inger Greve Alsos és kollégái egy néhány évvel ezelőtti DNS-kutatásban meglepő megállapításra jutottak: lehet, hogy a fenyőfák túlélték a jégkorszakot egy kis, jégmentes üregben Andøya északi részén Nordlandban. 15 000-20 000 éves DNS-t találtak erdei fenyőből és lucfenyőből egy andøyai tó fenekén.

Parducci és munkatársai nem utasítják el azt a feltevést, hogy az Old Tjikko ősei Andøyáról származnak. De inkább arra hajlanak, hogy a jégkorszak vége felé északra érkező lucfenyők jégmentes területekről származnak, amelyek az északi országok felett húzódó nagy jégtakarótól keletre vagy délre helyezkedtek el.

Forrás: Forskning

SZÍNES HÍREK

Ismét megnyitott a Trollépcső

Motorbiciklik és lakókocsik hosszú sora várta, amikor idén június 9-én, csütörtökön végre megnyitották a Møre es Romsdal-ban elhelyezkedő híres-nevezetes Trollstigent - azt az útszakaszt, ami hamarosan 100 éves lesz, és a 18 legszebb norvég út között szerepel a Nasjonale Turistvegane listáján. Ezen az úton a tengerszintről cikcakkban haladva 1000 méter felé emelkedhetünk, és drukkolhatunk, hogy a fékek jól működjenek a lefelé vezető szakaszon.

Idén különösen későn került sor a télen mindig zárva tartott út megnyitására, ugyanis májusban egy lavina nagy kárt tett mind az útban, mind egy itt elhelyezkedő kávézó épületében. Valamint amikor a romok eltakarítása megkezdődött, jött egy nagyobb kőcsuszamlás. Azonban mindez már a múlté, a Trollstigent most újra birtokba vették a turisták.

Forrás: NRK

SPORT

Norvég bravúr Svédországban

A szerbek idegenbeli legyőzése után újabb csodaszámba menő sikert ért el Norvégia, miután a Nemzetek Ligája második fordulójában Svédországhoz látogatott, és három ponttal távozott Stockholmból. Ráadásul 17 év után először sikerült legyőzni a svédeket. Ståle Solbakken legényei már a 20. percben vezetést szereztek a nagy rivális ellen, nagyon meglepő módon Erling Haaland tizenegyes góljával. A norvég klasszis második félidőben is beköszönt, ezzel 2-0-ra növelve Norvégia előnyét. A svédeknek csak a szépítő találat jött össze, a hosszabbítás első percében, a Manchester Unitedot erősítő Anthony Elanga révén. Haaland mai két találatával rekordot döntött, ugyanis ő lett az első a norvég labdarúgás történelmében, aki zsinórban hét meccsen is betalált. Azonban nem lenne igazi egy meccs két rivális között, ha nem történt volna valami vitatható a meccsen. A svédek közül többen is azzal vádolták meg Morten Thorsbyt, a Sampdoria játékosát, hogy színészkedéssel harcolt ki tizenegyest Norvégiának. Az sem segített a helyzeten, hogy miután sikeresen kiharcolta a büntetőt, Thorsby látványosan megünnepelte a saját alakítását. A gólszerző Haaland is egyetért abban, hogy úgy nézett ki, mintha válogatott csapattársa színészkedett volna. Patrick Ekwall, az Expressen kommentátora a Twitteren adott hangot nemtetszésének, hányingerkeltőnek nevezve Thorsby reakcióját, míg a korábbi kiváló szélső, Fredrik Ljungberg szerint ez az egész egy nagyon rossz vicc. A TV2 stúdiójában Solveig Gulbrandsen védelmébe vette Thorsbyt, szerinte volt elég kontakt ahhoz, hogy be lehessen fújni a büntetőt, és ebben Ståle Solbakken szövetségi kapitány is egyetért.

Forrás: NRK

A svéd rajongók tiltakoztak a „hater Norge”-skandálás ellen

A svéd szurkolók némelyike úgy döntött, elhagyja a stadiont a Norvégia ellen 2-1-re elvesztett meccs végéhez közeledve, mesélte a Gula väggen vezetője.

-Ezt nem támogatjuk

Természetesen hangos füttyszó hallatszott a hazai szurkolóktól, amikor Erling Braut Haaland megszerezte a 2-0-ás vezetést Norvégiának a Friends arénában vasárnap este. Az Expressen és az Aftonbladet szerint a gólt „Hater Norge”-skandálás követte. A skandálást rosszul fogadta a „Gula väggen” szervezet, amely utazásokat és találkozókat szervez Svédország nemzetközi mérkőzései kapcsán.

- Körülbelül negyedóra volt még hátra a meccsből, amikor harmadszorra hallottuk a „Vi hater Norge” kiabálást. Ezt nem támogatjuk. Ekkor elhagytuk a csoportot – mondja a Gula väggen ügyvezetője, Andreas Richt az Expressennek.

Úgy véli, az ilyen kiabálás nem tartozik hozzá Svédország szurkolói kultúrájához.

Vita a tizenegyesről

Haaland azzal ünnepelte a 2-0-ás gólt, hogy lepisszegte a svéd közönséget, azonban leginkább az

1-0-ás gól volt az, ami vitát váltott ki a bajnokság után. A svédek ugyanis úgy gondolták, minden elveszett, amikor Morten Thorsby büntetést kapott.

- Megítélhető volt, mivel hozzáért a labdához. Valószínű azonban, hogy csak így esett el. De hozzáért a labdához, majd elvesztette az egyensúlyát, így nem lehet kijelenteni, hogy nem volt tizenegyes – mondta Ståle Solbakken szövetségi kapitány az NRK-nak.

Thorsby maga is rámutatott a meccs után, hogy hozzáért a labdához.

- Szerintem a másik játékos elvett tőlem egy nagy gólszerzési lehetőséget, én pedig elveszítettem az egyensúlyomat és elestem. A büntetőhelyzet nem száz százalékosan egyértelmű. Úgy gondolom, helyes döntés volt kiszabni a büntetést - mondta Thorsby az NRK-nak.

Forrás: NRK

Mit mondott egy svéd játékos Haalandnak?

A vitatható módon befújt tizenegyes mellett újabb balhés esetre derült fény a június 5-i Svédország-Norvégia Nemzetek Ligája-mérkőzésen. A meccsen duplázó Erling Haaland lefújás után a TV2-nek elmondta, hogy a meccs hevében a svéd válogatott és az AIK Fotboll középhátvédje, Alexander Milošević nemes egyszerűséggel „ribancnak” nevezte a norvég csatárt, majd megfenyegette, hogy eltöri a lábát. Haaland saját elmondása szerint teljesen biztos abban, hogy ő nem egy ribanc, viszont azt csak remélni tudja, hogy Milošević nem váltja valóra a fenyegetését, és töri el Haaland lábát. A svéd hátvéd az NRK-nak nyilatkozva elmondta, hogy a pályán „szardobálás” szokott zajlani, és ami ott elhangzik, az ott is marad. Milošević azt is hozzátette, hogy a maga részéről nincs harag, és csak gratulálni tud Norvégiának.

Forrás: NRK

Visszavonul a norvég veterán

Mats Trygg jégkorongozó mögött olyan pályafutás áll, amilyenről a legtöbb gyerek csak álmodozhat. A 46 éves hátvéd, aki a 2021/22-es szezonban a Manglerud játékosa volt, úgy döntött, hogy 1994-es debütálása után (akkor a Spektrum Flyers színeiben mutatkozott be a norvég élvonalban) idén nyáron szögre akasztja a kesztyűt és befejezi profi pályafutását. Saját elmondása szerint rendkívül nehezen jutott erre a döntésre, hiszen folyamatosan kereste azt a pontot pályafutása során, amikor azt mondhatja, hogy ez a megfelelő pillanat a visszavonulásra, de egészen mostanáig váratott magára az alkalom. A 21/22-es szezonban kisebb sérülések nehezítették a dolgát, ráadásul emellé még egy agyrázkódást is elszenvedett. Trygg karrierje folyamán több, mint 1400 meccsen lépett jégre, ebből 136 válogatott meccs (ebbe 18 VB és 2 olimpia fért bele), 550 meccsen a norvég élvonalban, 425 meccsen a svéd ligában, és 318 meccsen a német bajnokságban. Legnagyobb sikere klubszinten egy 2001/02-es bajnoki cím a Färjestad BK játékosaként, míg a 2012-es jégkorong VB-n ő lett a torna leggólerősebb védője öt góllal. És vajon Trygg mihez fog kezdeni játékosi pályafutása vége után? Továbbra sem fog elszakadni a jégkorongtól, a következő szezontól ő lesz a Vålerenga segédedzője, a svéd Fredrik Andersson mellett.

Forrás: TV2

Hauger megúszta a büntetést

Dennis Hauger kiváló versenyzést bemutatva a harmadik helyen zárta a Forma 2 időmérőjét Bakuban. A június 10-i időmérésen az észt Jüri Vips végzett az élen (mindösszesen 0,2 másodperccel volt gyorsabb Haugernél), a második helyet pedig Liam Lawson szerezte meg. De egy darabig úgy nézett ki, hogy Hauger önhibáján kívül elveszítheti ezt az előkelő pozíciót, miután a DAMS izraeli versenyzője, Roy Nissany arra panaszkodott, hogy a boxutcában veszélyesen engedte ki csapata Haugert. Még június 10-én hivatalosan megerősítették, hogy Hauger megtarthatja pozícióját, ám csapatát, a Prema Racinget megbírságolták 10.000 koronára (nagyjából 1000 euróra). A sportág szabályai szerint ez a harmadik rajthely csak a vasárnapi főfutamra vonatkozik, a sprintfutamon ezzel a teljesítménnyel a nyolcadik helyről indulhat (az első 10 fordított sorrendben rajtol a sprintfutamon).

Forrás: TV2

Két pont a kukában

Gyatra első félidei játékot követően a második félidőre látványosan felpörgött a norvég labdarúgó-válogatott a Szlovénia elleni Nemzetek Ligája-meccsen, miután Solbakken szövetségi kapitány behozta Joshua King és Fredrik Aursnes helyett Alexander Sørlothot és Kristian Thorstvedtet. Ám hiába helyeztek hatalmas nyomást a szlovén kapura, és játszottak a 63. perctől kezdve emberelőnyben, Haalandék nem tudtak túljárni a szlovén kapus, az Atlético Madridot erősítő Jan Oblak eszén, így maradt a 0-0-s végeredmény. Martin Ødegaard csapatkapitány, akit a VG szavazatai alapján a meccs legjobbjának választottak, csalódottan értékelt a TV2-nek. Szerinte az első félidő borzalmas volt, hiányzott a csapatból az átütő erő, a második félidő már jobb volt, onnan már csak a gól hiányzott. Ståle Solbakken szövetségi kapitány viszont egyáltalán nem volt kétségbeesve az eredmény miatt, szerinte egy ilyen játék a futball, vannak napok, amikor a labda egyszerűen nem hajlandó bemenni a kapuba. Egil «Drillo» Olsen viszont egyáltalán nem finomkodott. A legendás szövetségi kapitány szerint az első félidőben nyújtott játék az egyik leggyengébb teljesítmény volt, amit ő valaha látott. A norvég válogatott következő Nemzetek Ligája-meccsére június 12-én kerül sor, ekkor hazai pályán játszanak Svédország legjobbjai ellen.

Forrás: VG