MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

Støre elutasítja Ukrajna segítségkérését az újjáépítéshez

Ukrajna arra kérte Norvégiát, hogy vegye át az ország egy régiója újjáépítésének vezetését, miután véget ért a háború. De Jonas Gahr Støre miniszterelnök ezt nem szeretné. Ő másképpen kívánja támogatni az újjáépítést.

Ukrajnának óriási szüksége lesz segítségre az újjáépítéshez az ország norvégiai nagykövete, Viacheslav Yatsiuk szerint.

Zelenszkij elnök több országot, köztük Norvégiát is felkérte, hogy vállalják el az ország egyes részeinek újjáépítését a háború befejeztével. Ez lehet egy régió, egy régió része vagy egy szektor, például az orosz támadók által lerombolt kórházak újjáépítése – mondta a nagykövet a VG-nek.

Hozzátette, hogy Nagy-Britannia a főváros, Kijev újjáépítéséért felelős, Dánia pedig Mikolajiv újjáépítését vállalta el.

Støre szkeptikus

Støre azt mondta a VG-nek, hogy a kormány tárgyalásokat folytat Ukrajna további támogatásáról más országokkal, és az újjáépítésre fordított támogatás fontos téma. Azonban nem készül arra, hogy kövesse Dánia és Nagy-Britannia példáját és felkaroljon egy régiót

.

Az országra egy egészként kell tekinteni. Fontos, hogy az ország hatóságai is részt vegyenek a prioritások megállapításában. A Marshall-segély a második világháború után lehetőséget adott az országoknak az egyéni fejlődésre. Összehangoltság nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a különböző régiók eltérő módon fejlődnek. Ezért ezt nem támogatjuk – tette hozzá.

Bizonytalan kimenetel

Støre kedden vendégelőadást tartott az Oslói Egyetem diákjainak Oroszország ukrajnai hadviseléséről. Arra kérte a hallgatókat, hogy egy hosszan tartó háborúra számítsanak.

Két héttel ezelőtt a NATO vezetője, Jens Stoltenberg azt mondta, Ukrajna megnyerheti ezt a háborút. Støre sokkal pesszimistább Ukrajnát illetően.

Nem ismerjük a háború kimenetelét – mondta a miniszterelnök a hallgatóknak.

Arról beszélek, amit látunk, a médiariportok alapján, amelyeket olvasunk. Ez nem egy átfogó kép, és amint tudjuk, az igazság a háború első áldozata. És óvakodnék bármiféle következtetés levonásától, hogy ez melyik irányba tart – mondta Støre a VG-nek.

Forrás: VG

Flottafrissítés a Norwegian Airline társaságnál

A Norwegian Airline 50 darab Boeing 737 Max megvásárlását tervezi, melyet egy szándéknyilatkozattal erősített meg. A repülőket 2025 és 2028 között fogják átadni. Ebben az időszakban több repülőgépre vonatkozó lízingszerződés is le fog járni, így alapvetően a flotta megújítása a cél, de kis mértékben nőni fog a repülőgéppark. A végleges megállapodást júniusban fogják aláírni. Forrás: Norway Today

Nordea-NAV botrány

Öt személy ellen emeltek vádat egy nagyszabású korrupciós ügyben. A rendőrség gyanúja szerint 150 millió korona értékben folyósítottak hitelt a Nordea banknál, ami nem volt jogszerű. A vádlottak közül ketten a NAV-hoz is kötődnek, az egyik letartóztatott a NAV alkalmazásában áll, a másik pedig korábban dolgozott a hivatalnál. Mindkét személyt korrupciós bűnrészességgel vádolják. A két NAV-os téves információt szolgáltattak a hiteligénylőkről, hogy jobb anyagi helyzet benyomását tegyék.

A VG május 31-én publikált egy cikket, amiben a hitelek szürkepiacáról és hitelügynökökről volt szó. Ebben a cikkben egy hitelügynök rejtett kamerák előtt arról beszélt, hogy bármilyen hitelt képes megszerezni több százezres kenőpénz ellenében. Ugyanazon a reggelen a rendőrség több helyszínen is razziát tartott, melynek eredményeként két Nordea alkalmazottat és egy vezetőt őrizetbe vettek és vádat emeltek ellenük. Jelenleg 150 millió korona összértékben vizsgálnak hiteleket a Nordea banknál, de ez az összeg még nőhet.

Kiegészítés: június 1-én újabb személyt tartóztattak le a botránnyal kapcsolatban. Az illető nem Nordea vagy NAV alkalmazott, de ugyancsak bűnrészességgel vádolják.

Forrás: E24

KÜLPOLITIKA

Csökkentik a norvég diplomaták juttatásait

A Külügyminisztérium az elmúlt 13 év alatt 240 millió koronát költött a diplomaták magánlakásaira vonatkozó adóköltségek fedezésére. Ezt a fizetéskiegészítést tavaly 318 diplomata kapta, amivel gyakorlatilag ingyen lakhattak külföldön. A koncepciót újragondolták, és ennek eredményeképp ez az extra juttatás idén májusban megszűnt.

Forrás: Norway Today

Küzdelem a modernkori kalózok ellen

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, amit Norvégia és Ghána kezdeményezett a nyugat-afrikai kalózkodás elleni küzdelemről. - Nyugat-Afrika vizei a legveszélyesebbek a világon. A kalózok több mint 10 éve fenyegetést jelentenek a Guineai-öbölben közlekedő hajók biztonságára. A Biztonsági Tanács határozata fontos lépés e fenyegetés leküzdésében – mondta Anniken Huitfeldt, Norvégia külügyminisztere. Hozzátette, hogy a tengeri biztonság javítása a régióban hozzájárul a part menti államok gazdaságának növekedéséhez és a tengerészek biztonságához is. A Guineai-öböl északon Szenegáltól Angoláig terjed, és nagyjából 6000 kilométernyi partszakaszt jelent. Naponta mintegy 1500 halászhajó, tartályhajó és konténerhajó közlekedik ezeken a területen. A Guineai-öböl fontos hajózási övezet a kőolaj, gáz és áruk Közép- és Dél-Afrikából történő szállításához. Az elmúlt 10 évben a Guineai-öbölben rendkívül elterjedtek a kalóztámadások, különösen Nigéria partjainál. A Biztonsági Tanács határozatának célja, hogy segítse az érintett országokat a szükséges jogszabályok hatályba léptetésében, és biztosítsa az egyszerűsített vádemelést kalózkodás gyanúja esetén. A modernkori kalózkodás rendkívül káros hatással van az Afrika nyugati partján fekvő országok exportjára, kereskedelmére és befektetéseire. Egy ENSZ-tanulmány becslése szerint a kalózkodás évente körülbelül 2 milliárd dollárba kerül az érintett országok számára. A visszaesett beruházások és a kieső gazdasági növekedés költségei ezen felül még több tízmilliárd dollárt tesznek ki. Forrás: Regjeringen

KULTÚRA, OKTATÁS

Visszaállnak a hiányzási szabályok az iskolákban

A következő tanévtől a koronavírus-járvány előtti hiányzási szabályok lépnek újra érvénybe az iskolákban (ungdomskole, vgs). Idén a megszokottnál több volt a hiányzás, ami az osztályozást is megnehezítette. A jövő tanévtől már nem használhatják a tanulók a saját vagy szüleik igazolását arra, ha egészségügyi okból hiányoznak az iskolából. Ha valamely tantárgyból 10 %-ot meghaladó igazolatlan hiányzása van a tanulónak, akkor abból a tárgyból nem kap osztályzatot. A kormány a világjárvány idejére átmenetileg felfüggesztette ezt a szabályt, mert el akarták kerülni, hogy a magas hiányzási aránytól tartva légúti tünetekkel is iskolába menjenek a tanulók. Ezzel az intézkedéssel segítettek elkerülni a fertőzés terjedését. A 10%-os szabály jó kiindulópont, de kicsit merev, hiszen vannak olyan tárgyak, amikből csak heti egy óra van, így ha csak néhány alkalommal hiányzik róla valaki, akkor már az osztályzatát kockáztatja. Jan Tore Sanner, a Høyre oktatásügyi szóvivője azt nyilatkozta az NRK-nak, hogy ők már február óta kérik a kormánytól a szokásos hiányzási korlátozás bevezetését, mert ennek hiánya, illetve a vizsgák elmaradása miatt sok szék áll üresen a norvég tantermekben. Az SV úgy véli, hiba visszatérni a covid előtti hiányzási korláthoz, hiszen a járványidőszak egyik tapasztalata az, hogy rugalmatlan ez a rendszer. Inkább a valósághoz jobban illeszkedő szabályozást kellene alkotni, hogy ne kelljen a diákoknak orvoshoz menniük igazolásért, ha megfáznak.

Forrás: NRK

Különleges díszkard a 800-as évekből

Egy aranyozott, arannyal és ezüsttel díszített viking kardot találtak Stavanger mellett. Álomlelet a szakértők szerint.

A ritka díszkardot egy mezőn találta fémdetektorral két lelkes amatőr.

- Nagyon klassz, hogy egy ilyen ritka lelet kerül hozzánk pont erről a területről. Mindannyiunknak elállt a szava. Ez egy mesebeli lelet – mondja Zanette Glørstad archeológus, a Régészeti Múzeum (Stavangeri egyetem) munkatársa.

Az aranyozott markolatot megtisztították, hogy előtűnjenek a gazdag részletek, az állatfejes dekoráció és az ezüst szegélyek. Magát a vasból készült kardpengét minden valószínűség szerint megette a rozsda.

Glørstad elmondta még, hogy sok kardot találnak, de ez kivételes, a bonyolult díszítések arra utalnak, hogy vagy az akkori Frank birodalomból, vagy a Brit szigetekről importálták. Ezek az úgynevezett D-kardok, amikből kb. 15-20 darabot találtak eddig Norvégiában, a vikingkor legszebbjei közé tartoznak. Minden valószínűség szerint inkább férfiékszerként, semmint fegyverként használták, és ez a darab esélyesen egy nagyon jómódú férfié lehetett.

A megtalálás helyszíne egyébként is ismert mint számos vikingkori lelet forrása, többek között itt találták meg a Gausel-i királynő sírját (Gauseldronningen), ami az Oseberg-i leletek után az egyik leggazdagabb volt.

A környék központi hely volt az Északi-tengeri kereskedelemben. A kard arra utal, hogy egy hatalmasságé lehetett nagy kapcsolati hálóval, a Gausel-i királynőhöz hasonlóan. Idén ünnepeljük egyébként az 1150 éves jubileumát annak, hogy Széphajú Harald győzelmet aratott és Norvégia első királya lett.

A két amatőr kutató, Erik Alve és Jone Holgersen rendkívül elégedettek azzal, amit találtak, és továbbra is folytatni fogják a kutatást, céljuk, hogy fontos kulturális emlékek megmentésében segítsenek.

Forrás: NRK

EGÉSZSÉGÜGY

FHI: Az e-cigaretta káros lehet az egészségre

A nikotintartalmú e-cigarettának káros hatásai lehetnek a használók egészségére nézve, derül ki a Nemzeti Egészségügyi Intézet (Folkhelseinstitutet) jelentéséből.

Az intézet megállapítása szerint a jelenlegi tudásunk alapján a nikotintartalmú e-cigarettának káros hatásai lehetnek többek között a légutakra, illetve a szív- és érrendszerre. Veszélyeztetheti továbbá az édesanyákat és a kisbabákat a terhesség alatt, és hatással lehet az agy fejlődésére, ahogyan az egyéb nikotintartalmú készítmények is.

Hozzáteszik, hogy a legtöbb tanulmány csak az e-cigaretta rövidtávú hatásait vizsgálta, és hogy nincsenek tanulmányok a hosszútávú hatásokról.

Mindazonáltal az ismereteink elegendőek ahhoz, hogy megállapítsuk, az e-cigarettának káros hatásai lehetnek az egészségre. – mondja az intézet vezető kutatója, Rune Becher.

Az e-cigaretta egy összetett termékcsoport, sokféle variációval. Így nagy lehet az eltérés abban is, hogy az egyes felhasználók milyen változatnak vannak kitéve.

Norvégiában szabad nikotinmentes folyadékkal árulni az e-cigarettát. Átmenetileg törvénytelen nikotintartalmú e-cigaretta folyadékot árulni, viszont a magánszemélyek bizonyos feltételek mellett, korlátozott mennyiségben importálhatnak saját használatra. A dohányáruk forgalmazására vonatkozó EU-s irányelvek alapján olyan új szabályozást fogadtak el Norvégiában, amely lehetővé fogja tenni a nikotint tartalmazó e-cigaretta folyadék árusítását.

Forrás: ABC Nyheter

SZÍNES HÍREK

Johnny Depp Norvégiába jön

Az elmúlt hetekben szinte a csapból is Johnny Depp és Amber Heard bírósági küzdelme folyt, és több hetes harc után végül a Karib-tenger kalózának adtak igazat.

Szerdán Depp megnyerte a volt felesége, Amber Heard elleni perét. Az esküdtszék úgy döntött, hogy Heard korábbi nyilatkozata nem fedte a valóságot, állítását végül rágalmazásnak minősítették, így 15 millió dollárt ítéltek meg a volt férjnek. Ebből tíz millió dollárt kártérítésként, ötöt pedig úgynevezett büntető kártérítésként. Virginiában azonban az utóbbi limit "csupán" 350 000 dollár, így ABC News szerint a volt feleségnek 10,35 millió dollárt kell átutalnia Depp számlájára.

Depp a tárgyalóterem után azonban hamarosan Norvégia felé veszi az irányt.

A művész - az ítélethirdetés után nyilván sokkal jobb hangulatban - június 24-én Oslóban, június 25-én pedig Kristiansundban lép színpadra. A jegyek már mindkét koncertre elkeltek.

Depp a gitárlegenda, Jeff Becks "különleges vendége" lesz az oslói Sentrum Scene-ben június 24-én tartandó koncerten, majd másnap a Tahiti Fesztiválon játszanak Kristiansundban.

Johnny már több alkalommal fellépett a 77 éves Breck koncertjein, ahol számos feldolgozást énekelt és játszott, mint például John Lennon "Isolation", Jimi Hendrix "Little Wing" és Marvin Gaye "What's Going On" című számát.

Forrás: MSN

Káosz az európai repülőtereken

Ha idén nyáron repülővel utazunk, hosszú idővel kell számolni. A pünkösd előtti pénteken mindenki belekóstolhatott abba, mi vár ránk az elkövetkező hónapokban.

Miután meglátogatta osztálytársait Amszterdamban, Jostein Lilandnak vissza kellett utaznia Sandefjordba. De nem biztos abban, hogy egyáltalán feljut a gépre.Több, mint egy kilométer hosszú sor volt a tűző napon. Az emberek naptejjel kenték magukat, és a táskáikon ültek. Osztogattak nekünk vizet és egy kis ételt – mesélte Liland.

Hasonló volt a helyzet Európa több nagy repülőterén.

Az ok az emberhiány

A repülőtereket a légitársaságokhoz hasonló módon sújtotta a pandémia. Sok helyen el kellett bocsátani az alkalmazottakat, és nem minden országnak van olyan jó kényszerszabadságolási rendszere, mint Norvégiának – mondta Hans Jørgen Elnæs repüléselemző.

Többek között a SAS 4000 járatot törölt, hogy orvosolják a kapacitásproblémát.

Rekordnap Oslóban

Az oslói repülőtéren a pünkösd előtti pénteken megdőlhet a rekord az utasok számában a járvány után. Ugyanakkor ez a nap egy jó előrejelzést adhat arról, milyen lesz a nyár a repülőtéren. 96 000 utast és 750 repülőt vártak csak ezen a pénteken.

Biztonsági jóváhagyás szükséges

Elnæs azt mondja, a repülőtereken minden munkakörből hiányoznak emberek, a becsekkolástól a biztonsági ellenőrzésig és a csomagok kezeléséig. A repüléselemző szerint ezek a munkakörök tipikusan a rosszabbul fizetett munkák közé tartoznak, és ha új embereket akarnak felvenni, be kell őket tanítani, és meg kell felelniük a biztonsági előírásoknak.

Intézkedéseket vezettek be

Amsterdam Scipholban nem engedik be az embereket a repülőtérre, ha több, mint négy óra van a repülő indulásáig. Nagy-Britanniában a Tui és a Ryanair légitársaságok arra kérték az utasokat, hogy ne érkezzenek több, mint három órával indulás előtt.

Hasonló intézkedésekkel kell számolnunk, annak ellenére, hogy nem lehet tudni, mi lesz a helyzet az egyes repülőtereken – mondja Elnæs.

Hosszabb lehet az átszállási idő

Egy másik intézkedés lehet, hogy a repülőterek megnövelik az időt két repülőjárat között átszállás esetén. Ha különböző légitársaságoknál vásároljuk a jegyeket, a saját felelősségünk elérni a járatot. Ha azonos légitársasággal utazunk, a társaság nagyobb mértékben tudja befolyásolni a járatok indulását.

Ramstad Westby, az oslói repülőtér igazgatója azt tanácsolja az utasoknak, hogy kövessék azt, amit a légitársaságok mondanak, válasszák az automatikus megoldásokat, ha tehetik, csekkoljanak be online vagy az automatáknál, maguk adják fel a csomagjaikat, és csak kézitáskával utazzanak, ha lehetséges.

Forrás: NRK

Különleges mentőakció Haldenben

Kutatók szerint mindössze 100 szemes boglárka (boglárkalepkék családjába tartozó faj) él Norvégiában. A populáció fele Magnus Jakobsen üvegházában található. Az országban annyira veszélyeztetett ez a lepkefaj, hogy több helyen építkezési projekteket állítottak le miatta. A szakértők és tanácsadók jelenleg a haldeni populáció megmentéséért küzdenek. Jakobsen most arra kapott megbízást, hogy vizsgálja meg, lehetséges-e a mesterséges szaporítás. A terv az, hogy 200 lepkét és lárvát telepítenek Haldenbe.

Az üvegház üzemeltetése megterhelő feladat, naponta kell ellenőrizni a hőmérsékletet és páratartalmat, illetve speciális növényeket kell telepíteni, amik megfelelnek a lepkék természetes környezetének. Jakobsen néhány százezer koronát kapott az üvegház felépítésére és üzemeltetésére az államtól. A költségeket fedezni tudja a támogatásból, de emellett van főállása is, a lepkefajmentés csak hobbit jelent számára. Forrás: NRK

Haakon koronaherceg elérte a grönlandi jégtakarót

Az elmúlt hetekben Haakon koronaherceg egy grönlandi expedíción vett részt. Az expedíció tagjainak pénteken sikerült elérniük az első kitűzött célt, ami a grönlandi jégtakarón történő átkelés volt nyugatról keleti irányban.

Az expedíció célja a sarkvidéki természet kutatása, a sarkividéki történelemmel kapcsolatos ismeretszerzés, ezen ismeretek továbbadása volt, valamint az expedíció során rendszeresen vesznek hómintákat is, melyeket eljuttatnak a klímakutatóknak.

Forrás: ABC Nyheter

A jövő víkendháza

Négy fekvőhely 9 nm-en. Ilyenek lehetnek a jövő hytte-i. Évente több ezer ember keresi fel a Norvég Turisztikai Szövetség (DNT) hytte-it. A 9 nm-es hétvégi házat Anneli Kolås, Julie Nyland Nilsen, Sanja Morzycki és Anastacia Tsivileva fejlesztette ki az NTNU mesterképzési projektjének keretén belül. Ez lehet a jövőbeni DNT-víkendház prototípusa, bár sokkal kisebb, mint a szokásos méret, hiszen ahhoz, hogy elérjük a klímacélokat, fenntarthatóbb koncepcióra van szükség. A diákok fél éve dolgoznak a projekten, már csak az utolsó simítások vannak hátra.

Egyre több a magántulajdonban lévő hétvégi ház. Korábban ezek sokszor szomszédok nélkül álltak, ma már ezekből egyre kevesebb van. Norvégiában összesen 473 000 szabadidős célra használt épület van, ezek 50 %-a sűrűn lakott területen található. 2014 óta ez az arány 3%-kal nőtt. Az emberek kényelemre vágynak, legyen út, víz, villany. Ez az infrastruktúra viszont drága, ha csak egyetlen nyaraló áll a környéken. Ezen felül egy nagy hétvégi házhoz sok építőanyag kell, sok energiát használ fel, még akkor is, amikor éppen nincs használatban. Nem igazán fenntartható.

De ez a kis 9 nm-es, négyágyas hytte más irányt képvisel: nincs benne folyóvíz és áram, az építéshez felhasznált faanyag mennyiségét is minimálisra csökkentik. Júliustól az természetben is találkozhatunk vele a turisztikai szövetség nyaralójaként a Tjoarvihytte-nél (Sulitjelmafjellan). Ezzel elindul egy 2-3 éves projektidőszak, ami alatt le lehet vonni a tanulságokat és tökéletesíteni a koncepciót.

Ellentmondásnak tűnhet, hogy miközben az a cél, hogy többet legyünk kint a természetben, egyre kisebb hytte-ket építünk. Mégis fontos, hogy olyan új megoldásokat találjunk, amelyek – megfelelve a klímaváltozásból adódó kihívásoknak - lehetővé teszik, hogy kevesebb erőforrást igényeljenek a természetben végzett szabadidős tevékenységek.

Forrás: NRK

Sport

Újraírt tenisztörténelem

Egyáltalán nem túlzás kijelenteni, hogy Casper Ruud június 3-án történelmet írt, miután a sportág történelmében első norvégként bejutott a French Open döntőjébe, miután négy szettben 3-6 6-4 6-2 6-2-re verte a horvát Marin Čilićet. A döntőben pedig egy világsztárral mérheti össze a tudását, mégpedig a „salakkirályként” is emlegetett Rafael Nadallal, aki nem kevesebb, mint 13 alkalommal nyerte meg a French Open küzdelmeit. Ruud az Eurosportnak nyilatkozva elmondta, hogy ezzel egy gyerekkori álma valósult meg, és szeretné kiélvezni ezt a pillanatot. Ami csak még érdekesebbé teszi a párharcot, hogy a 23 éves norvég teniszcsillagnak egész pályafutása során pont Nadal volt a legnagyobb példaképe. Ruud Čilić elleni mérkőzése távolról sem volt sima. Kiegyenlített kezdés után a veterán horvát el tudta venni Ruud adogatójátékát és 6-3-ra megnyerte az első szettet. A második szettben visszavágott a fiatal norvég és már az elején átvette az irányítást, amit aztán a 6-4-re végződő szett végéig ki sem engedett a kezéből. A harmadik szettben folytatódott a Ruud-mágia, a norvég csillag 6-2-re nyert, de ez a szett sem volt eseménytelen. Történt ugyanis, hogy egy klímaaktivista berohant a pályára és odakötötte magát a hálóhoz. Az utolsó szett is 6-2-re végződött, de itt már senki nem rohant be a pályára. A döntőre június 5-én, délután 3-kor kerül sor, a Discovery Max és Plus is élőben közvetíti.

Forrás: Dagbladet

Norvég álomkezdés egy meglepetésember góljával

Nagyszerűen kezdett Norvégia a Nemzetek Ligája B4-es csoportjában, miután idegenben 1-0-ra megverték az előzetesen esélyesebbnek tartott Szerbiát. A meccs egyetlen gólját a 26. percben rendkívül meglepő módon Erling Haaland lőtte, aki ezzel 16. gólját szerezte 18 válogatott meccsen. Ståle Solbakken szövetségi kapitány a meccs utáni sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott az NRK-nak, hogy hosszú periódusokban játszottak jól, de amikor védekezni kellett és lövéseket blokkolni, azt is megoldották. Az 54 éves szakvezető külön kiemelte Stefan Strandberget és Leo Skiri Østigårdot. Nagyrészt nekik köszönhető ugyanis, hogy a szerbek gólgyárosa, Aleksandar Mitrovič szerzett gól nélkül maradt. Strandberg a meccs után mérföldkőnek nevezte, hogy idegenben meg tudtak verni egy ilyen félelmetesen jó válogatottat. Martin Ødegaard, a válogatott csapatkapitánya is hasonlóképpen vélekedett, szerinte ez az eredmény egy pár évvel ezelőtt nem lett volna lehetséges. A norvég válogatott legközelebb június 5-én Svédország ellen fog pályára lépni idegenben, majd hazai pályán fogadja június 9-én Szlovéniát és június 12-én ismét a svédeket.

Forrás: NRK

Carlsen az élre állt

Magnus Carlsen a Norway Chess június 3-i játéknapján a holland Anish Girivel csapott össze. Korábban ezen a tornán a két nagymester összesen négyszer találkozott, mind a négy találkozó végén kiegyeztek egy remiben. Ezúttal viszont Carlsen kerekedett felül, és az összetettben holtversenyben az élre állt. A 31 éves norvég sakkvilágbajnok a TV2-nek elmondta, hogy egészen egyszerűen szerencséje volt, mivel a rendkívül jó elméleti szakembernek számító Giri már az elején elkövetett egy rendkívül súlyos hibát. Carlsen már a játszma elején be tudott vinni egy döntő fontosságú csapást holland ellenfelének, akinek nem sikerült mentenie a menthetőt, és végül 34 lejátszott lépés után feladta a partit. Carlsen ezzel az élre állt, igaz az első helyen osztoznia kell Viswanathan Ananddal. A korábbi világbajnok 52 évesen a torna legidősebb résztvevője, és Carlsenhez hasonlóan 12 pontból 8,5-et szerzett. Anand ezen a tornán nyújtott teljesítményével visszatért a világranglista első 10 helyezettje közé.

Forrás: TV2

Meglesz a győzedelmes búcsú?

Miután 2018-ban Marit Malm Frafjord leszögezte, hogy kézilabdázói pályafutása véget ért, 2022. június 5-én viszont ténylegesen az utolsó meccsét fogja lejátszani profi pályafutása során a norvégok világklasszis beállója. Csapata, az Esbjerg ugyanis még érdekelt a női kézilabda BL Final Fourjában, aminek Budapest ad otthont. És ugyan mi lehetne szebb búcsú a 36 éves beállónak, mint 20.000 néző, vagyis teltház előtt BL-t nyerni? Ehhez azonban a norvég klasszisok egész sorát (Frafjordon kívül még Henny Ella Reistad, Kristine Breistøl, Vilde Mortensen Ingstad, Marit Røsberg Jacobsen és Sanna Solberg-Isaksen tartozik az Esbjerg norvég kontingenséhez) felvonultató dán csapatnak a jóval esélyesebb Győri Audi ETO KC-t kell megvernie. Frafjord az NTB-nek úgy nyilatkozott, hogy örül annak, hogy visszarángatták, mert klub- és válogatott szinten is remek évek voltak ezek. Majd hozzátette azt is, hogy a 16-szoros magyar bajnok és 5-szörös BL-győztes Győr ellen óriási teljesítményre lesz szükség, de nem lehetetlen a győzelem. A győrieknél várhatóan ott lesz a pályán Stine Bredal Oftedal, Veronica Kristiansen és Silje Solberg is, Kari Brattset Dale viszont várandóssága miatt nem lép pályára. Frafjordot egyébként jelölték a 21/22-es BL-szezon legjobb védőjátékosának, mindemellett 25 gólnál jár az idei kiírásban, és 92,6%-os lövési hatékonysággal rendelkezik (amivel a legalább két gólt szerző játékosok között az első helyet foglalja el). A 36 éves beálló 2018-ban, szintén Budapesten jelentette be először, hogy visszavonul. Ez azt jelenti, hogy a pályafutását meghosszabbította 1484 nappal. Ebben az időszakban még nyert egy olimpiai bronzérmet 2021-ben és egy EB-t 2020-ban. Ám ezúttal a búcsú szinte 100%, hogy végleges. A Győr elleni elődöntőt pénteken 15:15-től Norvégiában a Viasat 4, Magyarországon a Sport 1 közvetítette élőben, a másik ágon este hattól a Vipers Kristiansand és a Metz játszott a döntőbe jutásért. A bronzmeccsre június 5-én 15:15-től kerül sor, míg a döntőt 18:00-tól játsszák szintén aznap.

Forrás: Aftenposten