top of page

29. mai 2022

MANO-MAGAZIN.png

2022. 21. hét

E heti szerkesztőink:

Pál Bettina, Boros Judit, Kovács Ádám, Ősz Anita, Bora Éva Beatrix, Orbán-Kereki Renáta, Hortobágyi Krisztina, Solberg Kajári Dia, Kékedi Anna

Kellemes vasárnapot nektek, itt van a legfrissebb magazinunk. Jó szórakozás kívánunk!

Kövessétek a Magyar-Norvég Hírek facebook oldalát és töltsétek le az appunkat is, ahol az itt olvasható híreken kívül még további rövidhírekkel találkozhattok a hét folyamán.


  • Áremelkedés, infláció – minden jócskán drágulni fog

  • de legalább a gyerekek kapnak szemüvegre pénzt

  • és Európa kap gázt

  • valamint nem változnak a pirosbetűs ünnepek (ezt nem tudom, mennyire jó hír, nekem a másik javaslat tetszett volna)

  • plusz szigorodnak az elektromos rollerezés szabályai

  • ráadásul újabb falra került fel Haaland


és még nagyon sok már hír – fogadjátok szeretettel!



 

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

 
A Datatilsynet (norvég adatvédelmi hatóság) 5 millió koronás büntetést szabott ki a NAV-ra az önéletrajzok megosztása miatt


Az adatvédelmi hatóság szerint a NAV-nak nem volt joga olyan módon közzétenni az önéletrajzokat, hogy azokat akár minden munkáltató láthassa.


Tavaly februárban a NAV által üzemeltetett arbeidplassen.no oldalon úgy jelenítették meg az önéletrajzokat a felhasználók személyes adataival együtt, hogy ahhoz minden egyes munkáltató hozzáférhetett, anélkül, hogy ezt az önéletrajzok tulajdonosai engedélyezték volna.


Ez nem egy véletlen hiba volt, az álláskeresők önéletrajzának közzététele már 2001 óta tart.


A NAV azt követelte, hogy az álláskeresők tegyék elérhetővé önéletrajzukat egy adatbázisban, ahol minden személyes információ elérhető, minden egyes munkáltató számára.


A NAV, bár fellebbezhet a döntés ellen, de nem áll szándékukban megtenni.


Az arbeidsplassen.no tavaly télig egy fontos eszköz volt a NAV számára az álláskeresők és a munkaadók összekapcsolására.


A NAV vezetője újságírói kérdésre azt nyilatkozta, hogy ha őszinte akar lenni, elmondhatja, hogy az álláskeresők és munkáltatók összekapcsolásának mostani módszere valamivel több időt vesz igénybe, és valamivel kevésbé hatékony, mint az a megoldás, amelyet nyilvánvalóan nem tudnak folytatni.


Forrás: NRK


 
Az árak ugrásszerűen nőnek: Katasztrófát jósolnak


Olav Chen közgazdász szerint szinte mindennek emelkedik az ára, és ez a helyzet csak rosszabb lesz.


Hétfőn a Nortura húsipari óriáscég bejelentette, hogy július 1-től meredeken emelik a hús és a tojás árát. Ez a télen egyszer már végrehajtott rendkívüli áremelésen felül várható.


A nagy kereslet miatt minden drágul. Az élelmiszerárak várhatóan meredeken fognak emelkedni a következő hat hónapban, csakúgy, mint a repülőjegy- és szállodaárak. És ezt még továbbiak fogják követni a szolgáltató szektorban a norvég és a külföldi gazdaságok teljes újranyitása után.


Azonban nem csak a szolgáltatások árai fognak növekedni. Az áramárak rekord magas szinten állnak, a magas üzemanyagárak miatt még soha nem volt ilyen drága autót vezetni. Az elmúlt évben 26 százalékkal drágultak az építőanyagok is, ami tovább drágítja a lakásfelújítást.


És ha ez nem lenne elég, még a kamatlábak is növekednek hisz a norvég gazdaság virágzik. Hatalmas pénzek folynak be az olaj- és gázértékesítéséből, rekord alacsony a munkanélküliség. A Norges Bank bejelentette, hogy idén és jövőre is többször emelnek majd a kamatot. A gazdaság egyszerűen túlfűtött.

Olav Chen úgy véli, már régóta világos volt, hogy az áruhiány és az alacsony kamatszint miatt az árak meg fognak ugrani, ami miatt csökken a vásárlóerő, ezért a központi bankoknak – különösen külföldön, de Norvégiában is – fel kell lépniük.


Sokan az ukrán háborút okolják a megemelkedett energiaárak miatt, azonban ez tévedés, hisz akik folyamatosan követték a helyzetet, látható volt, hogy az infláció már jóval február 24-e előtt, már tavaly május óta folyamatosan emelkedett. Természetesen Oroszország és Ukrajna hozzájárult a valamivel magasabb energia- és élelmiszerárakhoz, de az infláció már jóval korábban emelkedni kezdett.


Még a Grandiosa is drágább lesz.


Forrás: VG

 
A kormány minden gyereknek adna támogatást szemüvegre


- Úgy gondolom, a kormánynak minden gyerek szemüveggel kapcsolatos kiadásait fedeznie kéne, életkortól függetlenül – nyilatkozott Randi Johannessen Buckley az Aftenpostennek februárban.

Lánya, Linnea egyike azoknak, akik számára szükséges a szemüveg, igen drága lencsékkel. Így izgatottan várta, milyen, a szemüvegek támogatására vonatkozó intézkedéseket fog javasolni a kormány.

- Ez egy olyan intézkedés, amely alapján minden 0-18 év közötti gyerek, akinek igazoltan szüksége van szemüvegre, támogatást kap – mondja a munkaügyi és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter (arbeids- og inkluderingsminister), Marte Mjøs Persen. Közölte, hogy egy kivétel van, azok a gyerekek, akik olvasószemüveget hordanak. Mindenki más számára fedezni fogják a szemüvegek költségének 75%-át.

Zűrzavart váltott ki, amikor a Solberg-kormány csökkentette a gyerekszemüvegekkel kapcsolatos támogatásokat. A jelenlegi kormány most benyújtott egy javaslatot, amely két másik, már meglévő mellé társulna: a látássérültek szemüvegére és kontaktlencséjére, illetve a tompalátás kezeléséhez vagy megelőzéséhez szükséges szemüvegekre vonatkozó rendelkezésekhez.


Röviden a rendelkezésről:

Ez egy ötfokozatú támogatási rendelkezés 900 koronától 3975 koronáig.

A gyerekek 18 éves korig kaphatnak támogatást, egy évben egy szemüvegre.

Ha teljesülnek a feltételek, a NAV-hoz lehet fordulni a támogatásért.

Eldönthetjük, hogy megelőlegezzük-e a szemüveg megvásárlását, vagy megvárjuk, amíg megérkezik a támogatás.


Ez jó hír

Randi Johannessen Buckley egyike volt azoknak, akik erősen ellenezték a Solberg-kormány által 2019 őszén javasolt megszorításokat. Annak alapján, amit a kormány jelenlegi terveiről hallott, elégedett.


Feltehetően augusztusban lép életbe

A kormány több érintett szervezettel is megvitatta, hogyan kellene kialakítani a támogatást. Olyan találkozókat bonyolítottak le, ahol a különböző szervezetek, mint pl. a Vakok Egyesülete is elmondhatták véleményüket, a minisztérium pedig ezek fényében terjesztette elő a javaslatot. A kormány célja, hogy a gyermekszemüvegek támogatásáról szóló rendelkezés augusztus elsejétől életbe lépjen.


220 millió koronát tettek félre

Az Ap-Sp-kormány eleinte nem talált pénzt arra, hogy a szemüvegek támogatására vonatkozó rendelkezést megváltoztassa ettől az évtől. Viszont a Sosialistisk Venstreparti kérésére végzett költségvetési tárgyalásokon 220 millió koronát szántak erre az intézkedésre.

Az SV, az AP és az SP egyetértett abban, hogy vissza kell állítani a szemüveg-támogatást a gyerekek részére, olyan módon, ahogyan az azelőtt volt, mielőtt a Solberg-kormány megvágta volna a támogatásokat.


Forrás: Aftenposten

 
Így segíthet a Melkeøya-üzem Európának


Norvégia most újranyitja a 2020-ban bezárt hammerfesti Melkeøya-üzemet, ahonnan lehűtött folyékony földgázt (LNG) lehet hajóval szállítani a kontinensre. Ez egy újabb alternatíva arra, hogy Európa csökkentse az oroszoktól való földgáz-függőséget és tél előtt feltöltse a tárolóit.

A korábban tűzeset miatt bezárt Equinor-üzem a Snøhvit-mezőről fogad gázt és azt hűti le. Évente 6 milliárd köbméter földgázt tud továbbítani, mindez egy része lehet annak a 155 milliárd köbméter földgáznak, amit Oroszországból importált tavaly Európa. Ez csak egy csepp a tengerben, ha nem is egész Európa, de például Finnország teljes import szükségletét fedezheti. Továbbá több ország is hasonló LNG-terminál létrehozását tervezi.

Azonban ahhoz, hogy a hajóval érkező LNG gázt befogadják, a befogadó országban egy hasonló terminálra van szükség, ami visszaalakítja a folyékony LNG-t gázformájúvá, és a helyi csővezetékeken tovább tudja szállítani az adott országban. A speciális szállító hajók építése kb. 2,5 évbe kerül, míg a terminálok építése akár 5 évbe.

A NUPI (norvég független külpolitikai kutatóintézet) kutatója, Jakub Godzimirski szerint Európa gázszükségletének 7-8%-át adja az orosz import, ezt nem lehetetlen helyettesíteni, a Bruegels többek között ilyen megoldásokra jutott ennek érdekében:

  • növekvő földgáztermelés Európában és Norvégiában

  • csökkenteni a földgázfelhasználást az épületek és ipar energiahasználatának hatákonyabbá tételével

  • elhalasztani a német atomerőművek bezárását


Ugyanis Oroszország legnagyobb bevétele az energiaiparból jön, és ezzel akár azt is mondhatjuk, hogy többek között Európa is lehetőséget adott arra, hogy Oroszország finanszírozza az ukrajnai háborút.

A hammerfesti üzem beindításával mindenesetre a norvég gázexport növekedésére lehet számítani, továbbá Európa arra számít, hogy Észak- és Nyugat-Európában az orosz export 97%-át tudja helyettesíteni, ugyanakkor a közép- és kelet-európai országok (köztük Ukrajna) a földgáz szükségletének kevesebb, mint 50 %-át tudja csak fedezni, ha nem kapnak segítséget Nyugatról, így Európa földgázszükségletének összesen körülbelül 10-15%-át lesz kénytelen máshonnan beszerezni, miután lezárta az orosz importot.

Ugyanakkor szükséges lenne az európai csővezeték-rendszer fejlesztése is: például régi terv Spanyolország (ahol nagy LNG-befogadó kapacitás van) és Franciaország között csővezeték kiépítése, de ez vitákat váltott ki, mivel kétséges volt a jövedelmezőség. Ez a gondolkodásmód megváltozhat az orosz invázió következtében.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a közel-keleti LNG-szállítók (pl. Qatar) az ázsiai vevőket részesítik előnyben, ezért Európa jelenleg nagyon függ az amerikai importtól.


Forrás: E24

 
Vedum elveti a munkaszüneti napokra vonatkozó javaslatot


Óriási vita alakult ki azután, hogy az Unge Venstre vezetője, Ane Breivik azt javasolta, hogy a jelenlegi ünnepnapokra vonatkozó rendszert töröljék el, és a pirosbetűs ünnepnapokat inkább rendes szabadnapokra cseréljék.

Tavaly a 20 ugyanis szabadnapból 10 hétvégére esett, ami igazságtalan abból a szempontból, hogy ez 10 nappal kevesebb annál, ami egyébként járna az embereknek Breivik szerint, továbbá hozzáteszi, hogy a keresztény ünnepnapoknak már semmi értelmük sincs, miután megszűnt az állami egyház, így jobb lenne, ha ezekkel az ünnepnapokkal is szabadon rendelkezhetnének az emberek, úgy, mint a szabadságukkal.

A pénzügyminiszter, Trygve Slagsvold Veum azonban lesöpörte ezt a javaslatot. Szerinte ezek a napok a norvégok számára nagyon fontos évfordulók, továbbá bizonyos előnyökkel is járnak, hisz vannak olyan szektorok - mint például az egészségügy - ahol ezeken a napokon is dolgozni kell, így extra fizetést kapnak azok, akik ilyenkor dolgoznak. Továbbá az iskoláknak és más oktatási intézményeknek is nehéz lenne alkalmazkodnia ahhoz, ha az emberek kényük- kedvük szerint vennék ki ezeket a napokat - közölte Veum.


Forrás: Nettavisen

 
Nőtt a norvégok adósságállománya 2021-ben


A norvégoknak 3282 milliárd korona értékű adósságállománya volt tavaly év végén, ami 5,4%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az adósság növekedése az oslói polgárok körében a legnagyobb. A Norvég Statisztikai Hivatal (SSB) adatai szerint a tavalyi év végén az Oslóban élő munkavállalóknak összesen 552 milliárd korona értékben volt hitelük. Ez 7,2%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

Forrás: Norway Today

 
Július 1-jétől tovább emelkedik a hús és tojás nagykereskedelmi ára


Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a hús és a tojás ára, azonban július 1-jétől jelentős emelkedésre számíthatnak a fogyasztók. A norvég Nortura cég felelős a hús és tojás nagykereskedelmi árának alakulásáért. Döntésük szerint átlagosan 4 koronával fog többe kerül többe a hús kilónként, ami 5,65%-os emelést jelent. Az elmúlt egy évben a húsok 13-17%-kal emelkedett, leginkább a sertéshúsoknál volt megfigyelhető az áremelkedés. A tojás július 1-jétől 80 ørével fog többe kerülni kilónként.


Forrás: E24


 
Tovább szigorodnak az e-rollerezés szabályai


Jon-Ivar Nygård, közlekedési miniszter újabb szigorításokat jelentett be az elektromos rollerek használatához kapcsolódóan. Az egyik legfontosabb változás az, hogy az e-rollerek is a gépjármű-felelősségi törvény hatálya alá kerülnek, azaz kötelező felelősségbiztosítást kell rájuk kötni. A miniszter úgy gondolja, hogy ezáltal csökkenni fog a balesetek száma, jobb közúti magatartásra ösztönzi a használókat és könnyebb kártérítési ügyeket biztosít a balesetek esetén.

A bérelhető rollerek esetében a szabály szeptember 1-jétől lép életbe, a magántulajdonosoknak kicsit több időt hagynak a felkészülésre, nekik 2023. január 1-jéig kell biztosítást kötniük az elektromos rollereikre.


Június 15-i hatállyal az alábbi szigorítások lépnek életbe:


  • maximum 0,2 ‰ megengedett véralkoholszint

  • 12 éves kor alatti nem használhatóak a járművek

  • 15 év alatti gyermekek esetében kötelező bukósisak-használat

  • az elektromos rollerek besorolása kerékpárról gépjárműre változik


Nygård azt is hozzátette, hogy túl sok súlyos sérülést szenvedtek az emberek az e-rollerek használata miatt, amelyek közül sok a kábítószeres befolyásoltság alatti vezetéshez kapcsolódik. Ezen pedig muszáj változtatni. A miniszter bizakodva várja a nyarat, és azzal számol, hogy kevesebb sérülés és baleset fog történni.

Forrás: Regjeringen

 
Újabb kőolajmezőt találtak a Barents-tengeren

Az Equinor újabb olajmezőt talált a próbafúrása során a Barents-tengeren, a Johan Castberg mező mellett. Becslések szerint a kitermelhető olaj mennyisége 37-50 millió hordó. Összehasonlításképpen a Johan Castberg mező összesen 450 és 650 millió hordó közötti olajmennyiséggel rendelkezik.

Forrás: E24


 

KÜLPOLITIKA

 
Digitális eszközök Ukrajnának

Az Önkormányzati és Regionális Fejlesztési Minisztérium és Ukrajna norvégiai nagykövete, Viacheslav Yatsiuk közös gyűjtőkampányt indított, melynek során digitális és távközlési berendezéseket (okostelefonokat, számítógépeket, routereket, szervereket stb.) gyűjtenek Ukrajnának. Az eddigi felajánlások során 6-7 raklapnyi eszköz gyűlt össze. Az eszközökkel lehetőség lesz arra, hogy a háború sújtotta területeken élő családok továbbra is fenn tudják tartani a kapcsolatot a családtagjaikkal és a hatóságokkal, valamint fontos szerepe lesz az ország újjáépítése során is, így a minisztérium még szívesen fogad további felajánlásokat.


Forrás: Regjeringen


 

KULTÚRA, OKTATÁS

 
Új rúnaleleteket fedeztek fel egy ásatáson Oslo óvárosában


A régészek az Oslo óvárosában lévő középkori parkban (Middelalderparken) végzett ásatásokon egy csontdarabot írásszerű jelekkel és 8 új rúnaleletet találtak a középkori Oslóból. Az információt megerősítette Kristel Zilmer, az Oslói Egyetem runológia és ikonológia professzora.

Az utóbbi néhány hónapban ezek az ásatások számos érdekes leletet eredményeztek, köztük több rúnával vésett tárgyat.


Rúnaleletek

2021 karácsonyával bezárólag két új rúnafeliratot fedeztek fel az ásatások során Oslo óvárosában. Az első feliratot csontba vésték - ez volt az elmúlt több mint negyven évben az első csontlelet, amelyet Oslóban találtak. A másodikat fába vésték, és egy vallásos szöveget tartalmaz óeszaki nyelven és latinul.

Zilmer megosztotta a rúnák értelmezését, bár ez még csak az első olvasat.


Rúnafeliratok

Zilmer kitért a rúnafeliratok értelmezésével kapcsolatos kihívásokra és problémákra is.

- A kulcs az, hogy megpróbáljunk kritikusak maradni a folyamat során, és hogy megnézzük, mi az, ami alátámaszthat egy bizonyos olvasatot vagy értelmezést, és mi az, ami ellentmond neki. A leggyakrabban felmerülő nehézségek a sérülésekkel, a töredékesen fennmaradt tárgyakkal és feliratokkal, a többértelmű betűformákkal és azokkal a sorozatokkal vannak összefüggésben, amelyeknek nincs lexikai értelme.


A rúnaleletek jelentősége

A rúnaleletek - amilyenek az Oslóban talált leletek - jelentőségének és ritkaságának kapcsán Zilmer hangsúlyozta, hogy új lehetőségeket nyitnak meg a középkori emberekről szerzett ismereteink bővítésére.

- A városban talált egyszerű fa- és csonttárgyak személyes felszerelések és praktikus eszközök megmutatják, hogy sok mindent lehetett írószerként és különböző célokra használni. Többet tudhatunk meg arról, mit és hogyan írták az emberek, és milyen anyagokat használtak önmaguk kifejezésére. Természetesen látjuk, hogy a készségeik változatosak voltak, és nem igazán tudjuk, milyen széleskörű volt a rúnákra kiterjedő műveltség. De valószínűleg sok városlakó rendelkezett bizonyos mértékű rúnaismerettel.


Forrás: Norway Today

 
Oslói óriásszobor


A Munch Múzeum előtt bemutatásra kerülő "Mora" (Az anya) szobor felállítását ellentmondásos érzelmek kísérik. - New Yorknak szabadságszobra, Dániának kis hableánya, nekünk pedig egy nagy anyaszobrunk van – mondja Stein Slyngstad, az oslói önkormányzat kulturális osztályának igazgatója a június 4-én a Munch Múzeum mellett felavatandó – 9 m magas és 18,2 tonnás - szoborról. Ott fog térdelni az Oslo-fjord felé fordulva, egy virágos réten. A projekt a járvány miatt pár év csúszásban van, de most végre célba ér.

Az NRK felkérte Lars Elton műkritikust a Dagsavisentől, hogy a leleplezés előtt vessen egy pillantást a szoborra. - Szerintem nem szép, darabos és elnagyolt. Az Elefántemberre emlékeztet, akiről David Lynch filmet is készített. Annak ellenére, hogy negatív kritikát fogalmazott meg a szoborról, Elton szerint a „Mora” turistamágnessé válhat Oslóban, hiszen Munch vonzza a látogatókat, Tracey Emin szobra pedig a múzeum mellett egy extra attrakció lesz. Az Oslo városa által kiírt pályázatot, amelyen hét másik művésszel együtt indult, Tracey Emin, ismert kortárs művész nyerte meg. A „Mora” koncepciója szerint visszaadják Edvard Munchnak a tuberkulózisban meghalt anyját, akit ötéves korában veszített el. A szobor összesen 18,6 millió NOK-ba került, ebből Oslo önkormányzata 14 milliót fizetett, a többit a művész saját zsebből állta. Tracey Emin jövő héten Norvégiába érkezik, hogy jelen legyen, amikor a műalkotást végleges helyére helyezik és felavatják.


Forrás: NRK


 
Az ország első házi feladat mentes kommunéje


Moss az ország első kommunéje, ahol minden általános iskolában megszűnik a házi feladat. A döntés szerint 2022 őszétől a települések 17 általános és alsó középiskolájában egyetlen tanulónak sem lesz házi feladata. A Moss-i politikai baloldal 2017 óta törekszik arra, hogy az iskolát házi feladat mentessé tegye, a múlt héten végre megszületett a döntés. Egyes tanárok szerint a politikusok túl nagy lépést tesznek ezzel. Bár ők sem szeretnének mindig, minden tantárgyból házi feladatot adni, de fontosnak tartják néhány területen, például az olvasás tanításánál. Így a szülők is részesei lehetnének a gyerek fejlődésének. Ezen felül a változtatás kihívások elé állítja őket. A házi feladatok anyagát be kell építeniük a tanórákba, és új módot kell találni arra, hogy lehetőséget adjanak a szülőknek a tananyagra való rálátásra. A szakszervezet tagjai azt várják a politikusoktól, hogy az eddiginél nagyobb mértékben vonják be a pedagógusokat a kihívások megoldásának kidolgozásába és biztosítsák a forrásokat. Ez azt is jelenti, hogy több tanárra lesz szükség az osztálytermekben. Hanne Tollerud (Munkáspárt) polgármester örül, hogy az önkormányzat meg meri lépni ezt a változtatást. Szerinte a házi feladat megszüntetése növeli a diákok esélyegyenlőségét, és segítik, hogy az osztálytermekben történtekre összpontosítsanak. Ígérete szerint a pedagógusoknak nem kell majd a nyári szünetet a változás előkészítésével tölteniük.


Forrás: NRK



 

EGÉSZSÉGÜGY

 
A kormány változtatna a véradás szabályain


Az Egészségügyi Minisztérium arra kéri a Helsedirektoratetet (Norvég Egészségügyi Igazgatóság), hogy fontolja meg a homoszexuális férfiak véradására vonatkozó karanténszabály módosítását.


A jelenlegi szabályozás szerint a homoszexuális férfiak is adhatnak vért, de csak akkor, ha az utolsó szexuális kapcsolat óta eltelt tizenkét hónap, mivel a homoszexuálisok ki vannak téve a HIV-fertőzés veszélyének.


Ingvild Kjerkol egészségügyi miniszter azt mondta, a véradók felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtanak más embereknek. Fontos elősegíteni, hogy aki tud és akar vért adni, az biztonságosan megtehesse. Ez azt jelenti, hogy olyan szabályozással kell rendelkeznünk, amely követi a véradás kockázatával kapcsolatos, folyamatosan változó szakmai ismereteket.


A véradó rendszerbe vetett bizalom megőrzése érdekében szakmai ajánlásokon és józan észen alapuló szabályozásra van szükség. Egyes csoportok számára nem lehet szükségtelenül nehéz a véradás.


Forrás: NRK


 
Majomhimlőoltás


Norvégia az EU-val együttműködve vásárol vakcinákat a majomhimlő elterjedése elleni küzdelem érdekében. Richard Bergström svéd oltási koordinátor megerősítette, hogy hamarosan, már júniusban érkeznek az oltások és a gyógyszerek is, bár egyelőre nem világos, hogy az egyes országok hány adagot kapnak. A svéd Dagens Nyheter újság azt írja, hogy az EU a Bavarian Nordic Imvanex vakcináját, valamint az amerikai Siga Technologies Tecovirimat nevű gyógyszerét vásárolja meg. Mindkettő a majomhimlővel rokon, himlő elleni szer. Bergström hangsúlyozta: még nem készült el a szerződés az EU és a cégek között, de ez egy héten belül megtörténik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pénteken közölte: tartanak a majomhimlő terjedésétől, de megtették a megfelelő intézkedéseket. Eddig több mint 250 esetet igazoltak 16 Afrikán kívüli országban. A majomhimlő afrikai országokból származó, általában enyhe tüneteket (láz és kiütések) okozó, ritkán halálos betegség. A WHO szerint könnyen megakadályozható az elterjedése, nincs szükség tömeges oltásokra, nyájimmunitás kialakítására. A közelmúltban több európai országban, legutóbb Finnországban észleltek majomhimlő megbetegedést. Dániában és Svédországban is regisztáltak már eseteket, Norvégiában egyelőre még nem.


Forrás: NRK


 

EGÉSZSÉGÜGY

 
Dráma az Oslofjordon


Csütörtökön majdnem katasztrófa lett abból, amikor a Color Line "Color Fantasy" nevű óriáshajója elhaladt egy kishajó mellett Hvitstennél, az Oslofjordban. - Egy ütközés végzetes kimenetelű is lehetett volna.


Hetente többször előfordul, hogy a kishajók nem figyelnek eléggé, vagy nem adnak elég helyet a nagy hajóknak. Az Oslofjordban ez a legkeskenyebb szakasz, ezért gyakran előfordulnak hasonló esetek.


Forrás: MSN


 
Dániában jársz a nyáron? Csak óvatosan


Mivel a koronavírus miatt az elmúlt években leginkább a belföldi nyaralás jöhetett szóba, idén nagyon sokan külföldi nyaralást terveznek.


Azonban tőlünk kicsit délebbre nem árt, ha fokozottan figyelünk, milyen erősen nyomjuk a gázpedált.


Sokba kerülhet, ha Dániában a kelleténél nehezebb a lábunk, ugyanis az újonnan bevezetett szabályok alapján, ha Dániában gyorshajtáson kapnak valakit, akkor nem csak a jogsi ugrik, de a kocsi is. Vagyis amellett, hogy elveszik a jogosítványunkat, az autót is elkobozzák és árverésen eladják - az eladásából származó összeg pedig a dán államkincstárba kerül.


A törvény tavaly március 31-én lépett életbe. A dán hatóságok azt mondták, odáig jutottak, hogy kénytelenek voltak kitalálni valamit a gyorshajtások visszaszorítása érdekében, hisz rengeteg olyan eset fordul elő, ahol ártatlan emberek halnak meg azért, mert egyesek úgy vezetnek, mint egy idióta.


A dánok részéről ebben az esetben szó sincs üres fenyegetésről, nem a levegőbe beszélnek. Két hónappal az új szabályok hatályba lépése után több, mint 100 jármű került lefoglalásra, és azóta ez a szám csak tovább nőtt.


Legutóbb a múlt héten koboztak el egy motort, aminek a sofőrje 250 km/órás sebességgel száguldott Koppenhága külterületén.

Egy másik, 50 év körüli férfi május 3-án veszítette el bérelt Ford Mondeóját, miután 107 km/órás sebességgel fülelték le egy városi övezetben, ahol 50 km/h a megengedett maximális sebesség.


Arról, hogy eddig összesen hány járművet foglaltak le, a TV2 nem tudott információt szerezni, de összesen több száz lefoglalt járműről beszélünk.


Nyilván nem minden gyorshajtásnál veszítjük el az autónkat, az autónk azonnali lefoglalásához az alábbi kritériumoknak kell teljesülnie:


1: Ha a megengedett sebesség legalább kétszeresével haladunk, és a sebesség meghaladja a 100 km/h-t. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az, aki például 80 km/h-val halad egy 40-es zónában, az nem veszíti el az autóját, azonban ha 120 km/h-val vezet egy 60-as zónában, akkor ott már ugrik az autó.


2: Ha valaki 200 km/h-val vagy nagyobb sebességgel halad, függetlenül attól, hogy milyen magas a sebességkorlátozás a helyszínen. A maximális sebesség Dániában 130 km/h


3: Ha az ellenőrzés során mért véralkoholszint több, mint 2,0 ezrelék. (A dánoknál amúgy a megengedett határérték 0,5 ezrelék.)


A dán rendszer nem volt kihívásoktól mentes. Etikai és jogi szempontból egyaránt. Egyes esetekben, amikor lefoglalták a járműveket, nem az autó tulajdonosa vezetett, hanem a vétkes sofőr kölcsönautóval szabálytalankodott. Bár ez hangos vitákat váltott ki, ettől függetlenül semmilyen változás nem történt a szabályozásban.


Egyelőre úgy néz ki, Norvégiában nem terveznek hasonló rendszert bevezetni, vagyis nem fogják lefoglalni és értékesíteni a szabálytalankodó sofőrök gépjárműveit.


Forrás: TV2


 
A Skatteetaten (norvég adóhatóság) jelzálogot tesz Kygo óriási villájára, és 15 millió koronára pereli a művészt


Az adóhatóság úgy véli, hogy Kyrre Gørvell-Dahll nem fizette be adótartozását, és jelzálogot tett az 1918-ban épült villájára.


Az adóhatóság 15 milliót követel Kyrre Gørvell-Dahll művésztől, ismertebb nevén Kygotól milliós nagyságrendű kifizetetlen adóhátralék miatt.


A művésznek egy hónapja van arra, hogy fizesse a teljes követelést, vagy fellebbezést nyújtson be.


Forrás: NRK


 
Norvég nyertese van a Vikinglottónak

Május 25-én tette közzé a Norsk Tipping, hogy a Vikinglottó főnyereményét, 56,6 millió koronát, egy norvég állampolgár nyerte meg.

Forrás: VG

 

SPORT

 
Bosszú lyoni módra


Csodaszámba menő győzelmet aratott május 21-én Torinóban a Lyon női labdarúgócsapata a Barcelona ellen. Az előzetesen esélyesebbnek gondolt katalán csapat 3-1-es vereséget szenvedett, úgy, hogy már 3-0-ra vezettek a franciák 33 perc után. A Lyon sikeréből Ada Hegerberg góllal és gólpasszal vette ki a részét, míg a túloldalon Caroline Graham Hansen készítette elő a Barca szépítő gólját. A meccs krónikájához még az is hozzátartozik, hogy már a 6. percben vezetést szerzett a Lyon, Amandine Henry bombagóljával, ami Olav Traaen, az NRK kommentátora szerint egy gól volt az örökkévalóságnak. Ez a győzelem volt a Lyon fennállásának nyolcadik sikere, míg Ada Hegerberg saját maga hatodik BL-serlegét nyerte a Lyon játékosaként, emellett pályafutása eddigi 60 BL-meccsén 59 gólnál tart.


Forrás: Dagbladet


 
Meling sztárok társaságában játszhat a francia futball év csapatában


A norvég nemzeti válogatott hátvédje, Birger Meling a francia futballiga (Ligue 1) év csapatában kapott helyet, írja a L’Équipe újság.

Birger Meling egy lenyűgöző szezont tudhat maga mögött Rennes-ben, és 5,45-és gólátlaggal zárt. A legmagasabb átlaga a sztárcsatár Kylian Mbappénak volt, aki megszerezte az első helyet a L’Équipe sorrendjében és 6,00-val végzett.

A védők sorában Meling mellett van csapattársa Hamari Traoré, a Lille védője Sven Botman, és a Paris Saint-Germain sztárja, Marquinhos. A kapus a Lyon játékosa, Anthony Lopes.

A középpályás hármas tagjai Seko Fofana (Lens), Aurélien Tchouaméni (Monaco) és Lovro Majer (Rennes).

A csatároknál Mbappét Benjamin Bourgieaud (Rennes) és Martin Terrier (Rennes) fogják közre.


Forrás: VG

 
Nem ízlett a cseh Pasta a norvégoknak


Becsülettel küzdött a norvég jégkorong-válogatott a jóval esélyesebb Csehország ellen, de a vége így is egy 4-1-es cseh győzelem lett. Érdekesség még, hogy a cseh válogatott egyszer már kikapott Norvégiától, igaz az 2010-ben volt (akkor Mats Zuccarello, Anders Fredriksen és Anders Bastiansen találtak be, míg cseh részről Jaromír Jágr duplázni tudott). Andreas Martinsen, a norvég válogatott támadója a meccs után a Viaplaynek nyilatkozva elmondta, hogy ritka az, hogy ennyi helyzetet alakítanak ki a világ egyik legjobb hokiválogatottja ellen. Emil Lilleberg kétperces kiállítása után David Pastrňák, a Boston Bruins klasszisa szerzett előnyt a cseheknek. Mathis Olimb a második harmad elején kapott egy kétperces kiállítást, amit ismételten kihasználtak a csehek, ezúttal Jakub Vrána, a Detroit Red Wings támadója talált be. Az utolsó harmad elején a Pasta becenév büszke birtokosaként Pastrňák ismét betalált, ezúttal büntetőből. Ludvig Hoff, a Stavanger Oilers játékosa emberelőnyből megszerezte Norvégia becsületgólját, a végeredményt Roman Červenka, a svájci Rapperswil-Jona Lakers játékosa állította be. Pasta a Viaplaynek elmondta a meccs után, hogy összességében szerencséjük volt Norvégia ellen, hiszen az északiaknak nagyon jó csapatuk van. Ezzel az is eldőlt, hogy Norvégia csak akkor mehet tovább a negyeddöntőbe, ha az utolsó két meccsén megveri Svédországot és az Egyesült Államokat (spoiler alert: Nem sikerült, a svédektől 7-1-re, az USA-tól pedig 4-2-re kapott ki Norvégia).


Forrás: Aftenposten

 
Haalandot ismét felkenték a falra


Miután Pøbel brynei műalkotása kiváltotta Erling Haaland elismerését, a festőművész nem tudott leállni, és egy újabb falfestményt alkotott meg. Ez az alkotás egy jæreni disznóól falára került fel, és egy malacot sétáltató Haalandot ábrázol. Pøbelt saját elmondása szerint Haaland azon üzenete inspirálta, hogy soha ne feledjük el, honnan is jöttünk. Végül egy kis keresgélés után meg is találta az ideális tanyát, ahová elhelyezheti a festményt. Gabriel Høyland, aki Erling Haaland nagyanyjának, Inger Åse Høyland Brautnak a testvére, elégedetten nyilatkozott a műalkotásról, és örömét fejezte ki, hogy disznóól lakói nem indítottak támadást a falfestmény ellen, hanem békében megvannak vele. Solveig G. Sandelson, a Stavanger Aftenblad újságíróját az eredeti, óriási falfestmény Szaddám Huszeinre, akit gyakran ábrázoltak felemelt kézzel, vagy „Isten kezére”, Diego Maradonára emlékeztette a Haalandot ábrázoló óriási falfestmény.


Forrás: NRK

 
Az Ødegaard-magyarázat


Kent Bergersen, a norvég labdarúgó-válogatott másodedzője a Nettavisen Sesongkortet című podcastjének május 25-i adásában mesélt számtalan érdekes dologról (podcast az alábbi linken végighallgatható), például, arról, hogyan reagált arra, amikor Kjetil Rekdalt kinevezték a Rosenborg vezetőedzőjének. Bergersen Rekdal csapattársa volt a Rosenborgnál, majd segédedzője az Aalesundnél, innen ismerik egymást. Továbbá mesélt arról, hogyan lett Martin Ødegaard a válogatott csapatkapitánya (erre a szerepkörre jó eséllyel pályázik jelenlegi klubjánál, az Arsenalnál is). Bergersen elmondása szerint a csapaton belül nem kellett külön lekommunikálni a döntést, viszont a nyilvánosság kíváncsiságát felkeltette. Nekik ezt a kinevezést Ødegaard csapaton belül betöltött szerepével indokolták meg, az indoklás ellenére még most is sokan megkérdőjelezik ezt a döntést.


Forrás: Nettavisen


 
Rendezhet-e VB-t Narvik?


Az elmúlt hat évben Narvik mindent megtett azért, hogy majd náluk rendezzék az alpesisí-világbajnokságot. Május 25-én azonban megszületett a döntés, az észak-norvég város 2027-ben nem rendezheti meg a VB-t. A svájci Crans Montanában tartott rendezvényen eldőlt, hogy a 2027-es világeseményt az olaszországi Milánó fogja megrendezni. Norvégia pedig hiába számít nagyhatalomnak téli sportokban, még soha nem rendezhetett alpesisí-VB-t. Narvik polgármestere, Rune Edvardsen az NRK-nak elmondta, hogy ő nem csalódott, és a maga részéről meglepte ez a döntés, annak ellenére, hogy tudta, nem ők számítanak esélyesnek. Majd azt is hozzátette, hogy szerinte nem a benyújtott pályázatok és a videós prezentációk döntötték el a versengést, hanem más egyéb tényezők. Erik Røste, a Norvég Síszövetség elnöke bizakodó hangot ütött meg, szerinte tutira vehető, hogy valamikor a jövőben Narvik VB-t rendezhet majd.


Forrás: NRK

bottom of page