22. mai 2022
2022. 20. hét
E heti szerkesztőink:
Pál Bettina, Boros Judit, Kovács Ádám, Ősz Anita, Bora Éva Beatrix, Orbán-Kereki Renáta, Hortobágyi Krisztina, Solberg Kajári Dia, Kékedi Anna
Szép napot kívánunk mindenkinek, itt van a legfrissebb hírcsokor, ami igencsak színes lett.
Kövessétek a Magyar-Norvég Hírek facebook oldalát is, és töltsétek le az appunkat is, ahol az itt olvasható híreken kívül még további rövidhírekkel találkozhattok a hét folyamán.
Nemek közötti egyenlőség – bevonták a férfiakat is. „Nemá – akarom mondani ámen”
Alapjövedelem jó, csak ne a bevándorlók kapják
Kell a pszichológus, kivéve, ha magyar a diploma?
Május 17. árnyoldalai
Haaland a falon
Ezek és még nagyon sok már hír – fogadjátok szeretettel!
BELPOLITIKA, GAZDASÁG
Spanyolország lehet az első Európában, ahol bevezetik a menstruációs szabadságot
A jövő héten megszavazandó új reform, amelyet várhatóan jóváhagynak, több, a spanyol nők egészségére vonatkozó pontot tartalmaz.
Ezen pontok egyike, hogy Spanyolországban a súlyos menstruációs görcsöktől szenvedő nők havonta legfeljebb három nap szabadságot vehetnek ki.
A The Telegraph újság szerint, ha jóváhagyják, Spanyolország lesz az első nyugati ország, amely menstruációs szabadságot biztosít a nőknek. Ezt a lehetőséget csak néhány ázsiai ország, köztük Japán, Dél-Korea és Indonézia jogrendszerében találjuk meg.
A Nőgyógyászati és Szülészeti Egyesület szerint a menstruáló spanyol nők körülbelül egyharmada súlyos fájdalmat tapasztal. A menstruációhoz számos betegség társul, amelyek erős fájdalmat okoznak.
Norvégiában egyelőre nincs szó a menstruációs szabadság bevezetéséről, azonban itt is minden tizedik nőnek endometriózisa van. Ez a betegség sokszor elviselhetetlen fájdalommal jár.
Forrás: Msn.com
Nem kaphat mindenki útlevelet nyaralás előtt
A koronavírus-korlátozások enyhítése óta megnövekedett az utazási kedv, és az útlevelek kibocsátása egyre hosszabb időbe kerül. Így a rendőrség azt ajánlja, hogy ne fizessünk be nyaralásra, mielőtt megérkezik az új okmány, továbbá azoknak, akik az EU-ba vagy Svájcba készülnek, azt ajánlják, hogy rendeljenek csak személyi igazolványt, hiszen ennek az okmánynak gyorsabb az elkészítése.
Bár rajta vannak az ügy felgyorsításán (Oslóban már este 23 óráig dolgoznak a rendőrségen), de egyre többen rendelnek útlevelet, így nem tudnak lépést tartani a megnövekvő kereslettel, és a jelenlegi 7 hetes várakozási idő, akár 10-re is nőhet júliusra. Tavaly sok útlevél is lejárt, ami nem lett meghosszabbítva, így most dupla annyi a megrendelés, mint egy normál évben.
Ugyanakkor nem csak a hivatalnokok számától függ az útlevelek hosszú kibocsátási ideje, hanem az alapanyagok hiányától is: az útlevelek speciális oldalakat tartalmaznak, hogy ne lehessen hamisítani őket, így a Thales cégnek, ami nem csak Norvégiába szállítja az útleveleket, hanem más országokba is, gondot okoz az alapanyagok beszerzése.
Forrás: VG
A nemek közötti egyenlőség és a családok támogatása
Norvégiában még mindig nem mondhatjuk azt, hogy a nők és férfiak egyenlőek. Ez megfigyelhető a munkaerőpiacon, a szexuális zaklatások eseteiben és a kisebbséghez tartozó nők integrációja során is. A kormány azt szeretné, hogy minél többen élvezhessék a gazdasági szabadságot és a nemek közötti egyenlőséget. Anette Trettebergstuen kulturális és nemek közötti esélyegyenlőségi miniszter kijelentette, hogy a kormány 5 millió koronával megnöveli azt a támogatási rendszert, ami a fent említett kihívások kezelésével foglalkozik.
A támogatott projektek a 2022-es évben elősegítik a nők és a férfiak egyenlőségének javítását, bevonják a férfiakat is a nemek közötti egyenlőségről szóló párbeszédbe, illetve kiemelten foglalkoznk a gyermekekkel (óvoda, iskola, SFO).
Forrás: Regjeringen
A norvég élelmiszer-termelés megerősítése
A norvég kormány megállapodást kötött a Norvég Gazdák Szövetségével és a Norvég Gazdák és Kisgazdálkodók Szövetségével. Olyan intézkedésekben állapodtak meg, amelyek az idei évre és 2023-ra 10,9 milliárd koronával növelik a mezőgazdasági szektor bevételét. A felvásárlási irányárakat megnövelik, így kompenzálni tudják a megnövekedett költségeket. Az ukrán háború rávilágított arra, mennyire fontos, hogy minden ország kihasználja a saját élelmiszer-termelési lehetőségeit. A kormány a mezőgazdasági megállapodásokon keresztül hozzájárul a norvég élelmiszer-termelés növeléséhez és az önellátás fokozásához. A cél egy olyan fenntartható és klímabarát mezőgazdaság létrehozása, ami biztosítja az állatok jólétét, és biztonságos élelmiszer-ellátást garantál.
Forrás: Regjeringen
Veszélyben a norvég tojástermelés
Az EU új rendelkezése szerint a tojás szavatossági idejét 35 napról 28 napra csökkentik. Ez a döntés súlyosan érinti a norvég tojástermelést is, ugyanis azzal számolnak, hogy a szállítási költségek évi 65 millió koronával többe fognak kerülni, ha többször kell szállítani a farmokról. Jelenleg a költségek optimalizálása és a teherautók károsanyag-kibocsátása miatt heti egyszer történik beszerzés a norvég gazdáktól. Ha Norvégia nem kap felmentést a rendelet alól, akkor az azt jelentheti, hogy a troms-i, finnmark-i és nyugat-norvégiai termelőktől származó tojásokat a gyakorlatban lehetetlen lesz becsomagolni és szállítani a rövidebb szavatossági idő miatt.
Forrás: Norway Today
A norvégok egyre szkeptikusabbak a feltétel nélküli alapjövedelemmel kapcsolatban
Kutatások szerint a bevándorlás az oka annak, hogy a norvégok, akik ezelőtt pozitívan álltak a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséhez, szkeptikussá váltak a kérdést illetően. A Journal of Welfare Research (idunn.no) nemrég megjelent cikkében Ann-Helén Bay és Tale Hellevik vizsgálta - többek között - a feltétel nélküli alapjövedelem kérdését. A felmérésben részt vevő országok közül Norvégiában a legalacsonyabb ennek a támogatottsága. Egy korábbi, 2003-as tanulmányban már megállapítást nyert, hogy a feltétel nélküli alapjövedelemmel kapcsolatos nézeteket a bevándorlással kapcsolatos vélemények befolyásolják. A bevándorlási szkeptikusok szkeptikusabbak voltak a rendszer bevezetésével kapcsolatban, és sokan visszavonták az ötlet támogatását, amikor felvilágosították őket arról, hogy az a bevándorlók számára is előnyös lesz. A 2003-2016 közötti időszakban tovább nőtt a bevándorlás mértéke Norvégiában, és talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy növekszik a feltétel nélküli alapjövedelem rendszerének bevezetésével szembeni szkepticizmus. Ezen kívül politikai viták is zajlottak a bevándorlás és a jóléti állam kapcsolatáról, ami szintén növelhette a kétségeket. A kutatók úgy vélik továbbá, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem sérti a jóléti politika úgynevezett munkarendjét. Vagyis azt az eszményt, hogy a társadalombiztosítási ellátásban részesülők olyan tevékenységekben vegyenek részt, amelyek révén jövedelemtermelő munkát végeznek. Így a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését valószínűleg a munkavégzéssel kapcsolatos alapelvek megsértésének tekintik.
Forrás: Utrop
Új követelmények a kutyatartók felé
A jövőben szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük a norvég kutyatartóknak. A kutyatartásra vonatkozó törvény módosító javaslatát a héten tették közé a Parlamentben. A törvény 2004-ben lépett életbe olyan súlyos incidensek után, amelyekben gyerekek haltak meg kutyatámadás következtében. A most előterjesztett módosítási javaslat célja a kutyák által okozott nem kívánt események megelőzése. Ennek érdekében szigorúbb követelményeket támaszt a norvégiai kutyatulajdonosokkal szemben: meg kell akadályozniuk azoknak a helyzeteknek a kialakulását, ahol a kutya embereket, állatokat vagy vagyontárgyakat károsíthat meg. Ezen felül a gazdáknak el kell sajátítaniuk a szükséges ismereteket a kutya szükségleteiről, a kutya kiképzéséről és annak természetes viselkedéséről. Előrelépésnek fog számítani, hogy Norvégiában magasabbak lesznek az elvárások a kutyatartókkal szemben, hiszen ők a felelősek az állataikért, és nekik kell gondoskodniuk arról, hogy a kutya biztonságos környezetben legyen.
Ma – annak ellenére, hogy nincs megfelelő szaktudásuk hozzá - a rendőrség hozza meg a veszélyt okozó kutyákkal kapcsolatos döntéseket. Ezt a felelősséget olyannak kellene viselnie – például állatorvosnak - aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a kutyák viselkedését illetően, és hitelt érdemlően el tudja dönteni, hogy egy kutya veszélyes-e vagy sem. A költségek és az ügykezelési idő csökkentése érdekében sokszor háttérbe szorul a kutya és a kutyatulajdonos jogbiztonsága. Ezek megoldásra váró problémák.
Ha egy kutyatulajdonos ellen eljárás indul, akkor az ügy lezártáig a kutya kennelben tartásának a költségeit a gazdának kell állnia. Ez azt jelenti, hogy csak az a kutyatulajdonos veheti fel az akár hosszabb ideig is tartó eljárás során a harcot, aki ezt anyagilag megengedheti magának. Ha az eljárás végén a kutya elaltatására vonatkozó határozatot a bíróság érvényteleníti, akkor az őrizetbe vétellel kapcsolatos tárolási költségek 70%-át az állam köteles viselni a javaslat értelmében. A kutyatulajdonosok jogbiztonsága érdekében viszont anyagi helyzettől függetlenül mindenkinek egyenlő esélyt kell biztosítani ahhoz, hogy képviselje az álláspontját. Ezért a Norsk Kennel Klubb (NKK) szerint ennek az összegnek 100%-nak kellene lennie 70% helyett. Az NKK úgy véli, hogy a felülvizsgált kutyatartási törvény egyértelmű előrelépés a jelenlegi törvényhez képest, és célja, hogy a korábbinál jobban gondoskodjon a kutyákról és a kutyatartókról. De marad még több olyan terület, ahol nagy szükség lenne a változtatásra. A törvénymódosítási javaslatot várhatóan május 24-én fogadja el a Parliament.
Forrás: NRK
KÜLPOLITIKA
A jelenlegi kormány nem fogja megpályázni az EU-tagságot
Oroszország ukrajnai támadása óta - amely egész Európát háborúba taszította – mind a norvég konzervatív párt (H), mind a munkáspárt (AP) kulcsfontosságú tagjai beszéltek arról, hogy meg kellene vitatni Norvégia szerepét az EU-val. Azonban a Külügyminisztérium azt mondta, a jelenlegi kormány követni fogja a politikai programot, és nem jelentkezik EU-tagállamnak.
A kormány politikai programjában az áll, hogy az európai irányelvek az Európai Gazdasági Térséggel kapcsolatos megegyezésben foglaltakat követik, és a kormány nem fog pályázni az EU-tagságra.
EEA alapok
Eivind Vad Petersson, a Külügyminisztérium államtitkára beszélt az EU nemrégiben meghozott döntéséről, miszerint eljárást indítanak Magyarország ellen, amely elvághatja az utalásokat az EU-s alapból.
- Norvégia továbbra is aggódik a jogállamiság feltételei miatt Magyarországon. Támogatjuk az EU reakcióját Magyarországgal szemben ezen a területen.
Az EGT alapról szóló tárgyalásokat illetően Petersson megjegyezte, hogy Norvégia kitart az alapvető értékek mellett – amilyen például a jogállamiság – a folyamat során.
Magyarország és az EU
Május 3-án az Európai Bíróság úgy határozott, hogy az EU megszakíthatja az utalásokat azon tagállamok részére, amelyek nem tartják be a demokratikus alapelveket. Áprilisban az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az EU hivatalos eljárást indít Magyarország ellen, mivel nem tartja be a jogállamiságra vonatkozó szabályokat. Röviddel ezután egy mostanáig nem használatos mechanizmust indítottak el, amely ahhoz vezethet, hogy Magyarországot elvágják az EU-s forrásoktól.
A maga részéről Norvégia több tízmilliárd koronával támogatja az EGT alapot, amelynek célja csökkenteni a gazdasági egyenlőtlenséget Európában.
Forrás: Norway Today
Norvégia támogatja Finnország és Svédország NATO-tagsági kérelmét
Dánia, Izland és Norvégia miniszterelnökei közös nyilatkozatban fejezték ki támogatásukat Finnország és Svédország NATO-tagságát érintően. A norvég miniszterelnök elmondta, hogy ez egy fontos pillanat az északi együttműködésben, ami egyértelmű üzenetet küld a világnak. Finnország és Svédország is teljesíti a katonai szövetség tagsági feltételeit. A svéd és a finn NATO-tagság növeli a kollektív védelem garanciáját, és erősíti a biztonságot az észak-atlanti térségben. - Svédországnak és Finnországnak joga van a NATO-hoz való csatlakozáshoz. Az északi régió nem jelent veszélyt senkire, és továbbra is alacsony feszültségű régió marad, amely békében kíván élni szomszédaival – mondta Støre.
Forrás: Regjeringen
KÜLPOLITIKA
Pszichológusként diplomázott, mégsem dolgozhat Norvégiában
Maria Skarpaas Andersen (28) képzett pszichológusként tért vissza szülővárosába, Mossba miután Magyarországon, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen elvégezte a pszichológia szakot.
Ám annak ellenére, hogy helyi és országos szinten is égető szükség van a mentálhigiénés ellátásra, nem dolgozhat a végzettségének megfelelő pozícióban.
Ennek az az oka, hogy a norvég hatóságok nem hagyják jóvá Maria és közel 70 további norvég hallgató pszichológusi képesítését, melyet a budapesti ELTE-n szereztek meg.
A középiskola után Maria beutazta a Földet, önmagát keresve. Az utazásai során felismerte, hogy könnyen teremt kapcsolatot, és akár mély, fontos témákról tud beszélgetni az emberekkel.
Miután meglátogatta a vietnami Háborús Múzeumot, és látta, milyen rossz a háború az embereknek, úgy döntött, hogy traumával küszködő emberekkel szeretne foglalkozni. Felhívta az Orvosok Határok Nélkül szervezetet, hogy megtudja, mire van szükségük ahhoz, hogy dolgozhassak nekik, és azt mondták, hogy szakképzett pszichológusnak kell lennie ahhoz, hogy traumás betegekkel foglalkozhasson. Ezután alaposan körüljárta a témát, hogy kiderítse, hol kell a világban tanulnia ahhoz, hogy elérje célját.
Az akkori hatóságok tanácsát követve választása a budapesti ELTE-re esett.
Ez alaposan megfontolt választás volt. Az ELTE akkoriban azok közé az egyetemek közé tartozott Európában, ahol a legnagyobb esély volt arra, hogy az ott megszerzett kompetenciák Norvégiában jóváhagyásra kerüljenek.
21 évesen jelentkezett a budapesti egyetemre, ahova fel is vették. Bízott abban, hogy tanulmányai eredményeképpen képesített pszichológus lesz Norvégiában, azonban másodéves korában, minden megváltozott.
Ez 2016-ban volt, amikor a Norvég Egészségügyi Igazgatóság egyik napról a másikra megváltoztatta autorizációs gyakorlatát, így a magyar egyetemen végzett norvég pszichológusok a továbbiakban nem kapnak engedélyt a norvégiai munkavégzésre.
Az ügy miatt 163 diák perelte be Norvégiát, de mind a kerületi, mind a fellebbviteli bíróságon veszítettek.
2018-ban az Egészségügyi Minisztérium némileg változtatott a gyakorlatán, és a hallgatók számára egy olyan képesítési programot vezetett be, amely engedélyt és lehetőséget biztosít számukra, hogy pszichológusként dolgozhassanak Norvégiában.
De az intézkedések csak folyamatban lévő ELTE mesterképzéses hallgatókra vonatkozott, a kvalifikációs programban nem vehetett részt az a 65 hallgató, köztük Maria sem, aki épp az alapképzést végezte az ELTE-n, és csak később ment mesterképzésre.
2020-ban Maria befejezte ötéves pszichológiai tanulmányait Magyarországon, és hazatért norvég szülővárosába, Mossba. Speciális kompetenciával rendelkezik, amelyre helyi és országos szinten is nagy szükség van, azonban nem dolgozhat pszichológusként és nem tanulhat tovább.
Még egy utolsó reménye van, hogy Kjerkol egészségügyi miniszter közbelép, és gondoskodik arról, hogy ő és a többi szóban forgó hallgató elvégezhessen egy továbbképzési programot, hogy megkapják az engedélyt, és pszichológusként dolgozhassanak Norvégiában.
A Moss Avis az üggyel kapcsolatos kérdéseket küldött az Egészségügyi Minisztériumnak, és választ kért Ingvild Kjerkol minisztertől. A kérdésekre végül Ole Henrik Krat Bjørkholt államtitkár válaszolt.
Azt írta, megérti, hogy a hallgatók nagyon szeretnének pszichológusok lenni, azonban a norvég bíróságok és az EFTA-bíróság is arra a következtetésre jutott, hogy az ELTE pszichológia mesterképzése a norvég pszichológiai szakmától eltérő szakmára ad képesítést a hallgatóknak. Ez az oka annak, hogy Norvégiában nem kapnak pszichológusi engedélyt. A diákok továbbra is dolgozhatnak majd a mentálhigiénés területen Norvégiában, de nem pszichológusként – válaszolja Krat Bjørkholt.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy Maria és a többi érintett nem dolgozhat, és nem profitálhatnak a hosszú és drága oktatás során megszerzett kompetenciájukból, azt válaszolta, hogy a diákokat nem tiltották el a norvégiai munkavállalástól. Pszichológusi címre nem jogosultak, de továbbra is dolgozhatnak a norvég egészségügyi és gondozási szolgáltatóknál, mint sokan mások, akiknek pszichológus mesterfokozatuk van.
Forrás: Moss Avis
EGÉSZSÉGÜGY
A majomhimlős esetek Európában: - Norvégiában is számítanak a megjelenésére
Svédországban már regisztráltak egy majomhimlős esetet. Az Országos Közegészségügyi Intézet (FHI) figyelemmel kíséri a helyzetet, és arra számít, hogy a fertőzés Norvégiába is eljut.
A majomhimlő egy ritka vírusos betegség, ami az egész testen megjelenő kiütések megjelenésével jár., Észak-Amerikában és Európában már több helyen is kimutatták. A hatóságok attól tartanak, hogy a vírus továbbterjedhet.
A majomhimlő a (fekete)himlőre emlékeztet, de sokkal kevésbé fertőző, és alacsonyabb a halálozási aránya is.
A betegség általában enyhe, és a legtöbb fertőzött néhány héten belül kezelés nélkül felépül, egyeseknél azonban hegek keletkezhetnek.
Norvégiában még soha nem fordult elő ez a betegség.
Az FHI figyelemmel kíséri a szituáció alakulását, hogy a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében szükség esetén közbe tudjon lépni. A hatóságok felkészültnek érzik magukat, hisz a koronavírus-járvány alatt hatalmas tapasztalatra tettek szert mind a fertőzöttek elkülönítésével, mind a fertőzött emberek nyomon követésével kapcsolatban.
A majomhimlő vírusa először 1959-ben jelent meg olyan majmokban, amelyek egy kutatásban vettek részt. Az első emberi eseteket a Kongói Demokratikus Köztársaságban azonosították 1970-ben.
Forrás: VG
SZÍNES HÍREK
Kizárták a zenekart a május 17-ei felvonulásról
Épp mielőtt a királyi család előtt játszhattak volna, a Slemdal iskolához tartozó diákzenekart kizárta a rendőrség a május 17-ei felvonulásból.
A Christiania Fúvószenekar már évek óta a Slemdal iskolával együtt szerepel a felvonuláson. Az iskola idén ünnepli fennállásának 100 éves évfordulóját, és másodikok voltak a felvonuláson a sorban.
- Körülbelül 30 méterrel a Slottsplassen előtt megállított bennünket a rendőrség, és szóltak, hogy nem szabad továbbmennünk - mondja a zenekar vezetője, Karen Elise Blekkan Fridtjofsen a TV2-nek.
Menet közben kérdezte meg tőlük egy rendőr, hogy egy iskolához tartoznak-e, és azt válaszolták, hogy nem.
- Nagyon megalázó volt, látható volt a királyi család számára, és azok számára is, akik ott álltak. Az, hogy kivezessenek a felvonulásról, úgy, hogy ilyen közel vagyunk egy nagy élményhez, sokunknak elrontotta a napját.
A Slemdal iskola igazgatója, Vegard Tversland Kjesbu azt mondja, az emberek az iskolából megpróbáltak beszélni a rendőrséggel, amikor észrevették, hogy mi készül. Úgy gondolja, a rendőrségnek jobban utána kellett volna járnia az ügynek, mielőtt meghozták volna a döntést, hogy kizárják a zenekart a felvonulásról.
A művelet vezetője elmondta, hogy kis idő elteltével kiderült a félreértés, de addigra már szó szerint elment a vonat. Kitart amellett, hogy a körülményekhez képest megfelelően jártak el.
- Mindvégig abból indultunk ki, amit a zenekar mondott nekünk. Ha igent mondtak volna, és elmagyarázták volna a kapcsolatot a Slemdal iskolával, beszélhettünk volna az iskolával, de nem tették, ezért cselekedtünk így.
Az oslói május 17. bizottság (17. mai-komiteen i Oslo) vezetője, Anna Dåsnes azt mondta, hogy igyekeznek megtudni, pontosan mi történt. Nyilvánvalóvá teszi, hogy szabad bérelt zenekarként részt venni, ahogy ez a zenekar is tette. Mindazonáltal elmondta, hogy problémát jelent, ha az emberek besurrannak a felvonulásba, bár nem tud ilyen esetről.
Forrás: TV2
Magnus nagyon várta a május 17-ét – piszkálással fogadták őt a gyerekfelvonuláson
Számi tunikába öltözve és számi zászlóval a kezében Magnus készen állt arra, hogy beálljon a gyerekfelvonulásba Bodøben. Nem lett egy boldog élmény.
- Mérges vagyok és csüggedt – mondja Hege Annie Nordlund Hagen az NRK-nak.
Május 17-e reggelén ő és fia, Magnus (5) az óvodai felvonulásnál voltak Bodøben. Volt náluk norvég és számi zászló is. Később egy felnőtt férfi azt mondta Magnusnak, hogy nem használhatja a számi zászlót.
- Szerencsére ezt nem vette magára. Viszont azt már magára vette, amikor két, jóval 60 év feletti nő mutogatott és a kabátjáról beszélt nagy hangon. És nem pozitív módon tették – mondta Hagen.
- Ezt egész egyszerűen szörnyű olvasni. Egyenesen elszomorít, hogy van, aki ilyen hozzáállásnak van kitéve, és még rosszabb, ha gyerekekkel történik - mondta Bodø polgármestere, Ida Pinnerød. Azt üzeni Magnusnak és minden gyereknek, hogy úgy hordják a kötött kabátot, népviseletet és zászlókat, ahogyan ők maguk szeretnék, függetlenül attól, honnan származnak. Ez arra emlékezteti őt, hogy a számi kultúra és történelem is fontos része Norvégia történelmének.
Nem egyedülálló
Az utóbbi években több olyan esetet jelentettek be, ahol a számik gyűlöletnek és rasszizmusnak voltak kitéve mind a nyilvánosság előtt, mind az interneten. A kutatások szerint négyből három fiatal tapasztalt már diszkriminációt a hátterük, etnikumuk, nemük vagy lakóhelyük miatt. A Kulturális- és Egyenjogúsági Minisztérium (kultur og likestillingsdepartementet) államtitkára, Gry Haugsbakken azt mondta, hogy a számikkal szembeni gyűlölet ellen úgy védekeznek, hogy pénzt adományoznak a különböző olyan kezdeményezéseknek, amelyek a rasszizmus és a diszkrimináció ellen harcolnak.
Megosztotta a történetet
Hege Annie Nordlund Hagen egy bejegyzést tett közzé a közösségi oldalán, amelyben megosztotta, mi is történt pontosan.
- Ez nagyon ijesztő viselkedés. Meglepődtem, hogy ilyen nyíltan megtörténik, nem csak az internetes trollok csinálják – mondta – A számi barátaim közül szinte mindenki megélt valamilyen fajta piszkálódást. Ha felnőttekkel történik, az egy dolog. De ha az ember egy ötéves kisfiún vezeti ezt le, az megvetendő.
Forrás: NRK
Michelin-csillagok Stavangerben
Idén a skandináv éttermeknek járó Michelin-csillagok kiosztására július 4-én, a Stavangeri Hangversenyteremben kerül sor. Egy ilyen kaliberű rendezvény megszervezésével Stavanger felkerült a térképre mint “ételváros”, és megerősíti a régiónak a nemzetközi gasztronómia világában elfoglalt helyét. Utoljára 2021-ben zajlott Stavangerben ez az esemény, de akkor digitálisan. Az előző évben a Michelin-csillagok kiosztását a trondheimi Olavshallenben tartották.
Forrás: NRK
SPORT
Haaland Brynében
Erling Haalandot felkenték a falra. Szerencsére nem úgy, ahogy sokan elképzelik. Egy Pøbel álnéven tevékenykedő művész ugyanis Brynében egy hatalmas, Erling Haalandot ábrázoló műalkotást készített, amit a május 17-i ünnepségek előtt egy nappal leplezett le. A nagy mű elkészítését még április hatodikán kezdte meg Pøbel. És hogy mi a kapcsolat Haaland és Bryne között? A norvég szupersztár ebben a Stavangertől mintegy félórányi autóútra található kisvárosban kezdte labdarúgó-pályafutását 2005-ben a Bryne FK ificsapatában, majd 2016-ban 15 évesen és kilenc hónaposan bemutatkozhatott a felnőttek között, miután a tartalékcsapat tagjaként 14 meccsen 18 gólt szerzett. Pøbel alkotása azonban nemcsak egy falfestmény, szerves részét képezi egy 2 tonnás, acélból készült ököl is. Ez a hír Haalandhoz is eljutott, aki külön Instagram-posztban köszöntötte a művészt és alkotását, emlékeztetve követőit, hogy soha nem szabad elfelejteni, honnan is jöttünk. Pøbel saját elmondása szerint művét inspirációul szánja minden ember számára. Üzenete az, ha keményen dolgozol, akkor elérheted az álmaidat. Haaland számára ez a labdarúgás volt, de ami azt illeti, lehetett volna belőle világhírű zenész vagy orvos is.
Forrás: NRK
Kegyetlenkedés Rosenborg-módra
A Norvég Kupa 2022-es kiírásának első fordulójában a Rosenborg futballcsapata 6-0-ra simázta le a negyedosztályú Verdal együttesét és jutott tovább a második körbe. Ennek ellenére a trondheimiek edzője, Kjetil Rekdal nem volt kimondottan elégedett csapatával. Az NRK-nak nyilatkozva elmondta, hogy kissé szelídek voltak, és több gólt kellett volna lőniük, a maga részéről pedig a tökéleteset akarja. Majd azt is hozzátette, hogy a meccsen csapata kissé emberségesen bánt ellenfelével, és behúzott kézifékkel játszott. Május 16-án hétfőn hazai pályán 3-0-ra verték a bajnokságban a Sandefjord együttesét, de Rekdal azzal a teljesítménnyel sem volt elégedett. Ami a kupameccset illeti, a trondheimi gárda hat gólján öt játékos osztozott, Marius Broholm duplázott, rajta kívül Ole Sæter, Adrian Pereira, Vebjørn Hoff és Carlo Holse talált be. A Rosenborg az Eliteserienben 6 lejátszott meccsen szerzett 9 ponttal a nyolcadik helyen áll, hátrányuk 10 pont az éllovas Viking Stavanger mögött (igaz a Viking két meccsel többet játszott), május 21-én szombaton pedig a 11. helyen álló Ham-Kamhoz látogatnak.
Forrás: Dagbladet
Ruud, az óriásölő
Casper Ruud ezúttal sikerrel vette az elődöntőjét, és bejutott a Genève Open május 21-i döntőjébe, miután a második helyen kiemelt norvég 7-6 7-5-re legyőzte a negyedik helyen kiemelt amerikai óriást, Reilly Opelkát. A 211 cm magas amerikai akkor jelenti ellenfelei számára a legnagyobb kihívást, amikor ő szervál. Ez alól Ruud sem kivétel, ennek ellenére a norvég klasszis meg tudta őrizni hibátlan mérlegét Opelkával szemben, akit ezzel a mérkőzéssel együtt profi pályafutása során négyből négyszer győzött le. Miután az első szettben egyikük sem tudta elvenni a másik adogatását, ezért a szett tie-breakkel végződött, amit a világranglistán hetedik Ruud 7-2-re megnyert. A második szettben 5-5-ös állásnál Ruud elvette Opelka adogatójátékát, és végül 7-5-re behúzta ezt a menetet is. A norvég címvédő ellenfele portugál Joao Sousa lesz, aki az elődöntőben a francia Richard Gasquetet verte meg.
Forrás: Aftenposten
Döntő norvég érdekeltséggel
Május 21-én, este hét órától Torinóban rendezik meg a női labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjét, ahol a Barcelona és a Lyon csap össze egymással. Ami a norvég érdekeltséget illeti, a katalánoknál két norvég is játszik, Caroline Graham Hansen és Ingrid Syrstad Engen, míg a Lyon minden bizonnyal Ada Hegerberggel a kezdőcsapatban fog felállni. A két csapat jól ismeri egymást, 2019-ben már játszottak egymás ellen döntőt. Akkor Budapesten a Lyon, Hegerberg mesterhármasának is köszönhetően, 4-1-re legyőzte a Barcát. Most kevesen vannak, akik hasonló különbségű lyoni sikerre számítanak. 2019 óta ugyanis a legnagyobb európai csapatok is elkezdtek egyre többet fektetni a női szakágba, ennek köszönhetően a Lyon egyeduralma megtört, mind Európában, mind Franciaországban. A 2019/20-as szezonnal bezárólag a francia klub 14 bajnoki címet és 5 BL-t nyert zsinórban. Ráadásul még 2018-ban Ada Hegerberget választották meg a világ legjobb női labdarúgójának, miután klubjával mindent megnyert és a szezont 53 lőtt góllal zárta. A 2019-es döntőben elszenvedett vereség után a Barcelonánál is elkezdtek még komolyabb pénzeket fektetni a női csapatba. Ennek eredményeképpen a 2021-es döntőben 4-0-ra verték a Chelsea-t, míg az idei bajnoki szezont pontvesztés nélkül zárták, 30 meccsen 30 győzelmet aratva. És hogy ki nyeri a Hansen és Engen vs. Hegerberg összecsapást? Az NRK2 élő közvetítése 18:30-kor kezdődik, maga a mérkőzés pedig 19:00-kor.
Forrás: NRK
A férfi hokicsapat kudarca a világbajnokságon – 3-2-es vereség Lettország ellen
A norvég csapat alulmaradt, de felküzdötte magát újra, és a félidőben jól játszott. Ekkor Ludvig Hoff büntetést kapott, és öt percre kiállították. Ez okozta a vereséget. A lettek kétszer is gólt lőttek a létszámhátrányból adódóan.
Mats Rosseli Olsen og Max Krohdahl lőtték a norvég gólokat. A Columbus Blue Jackets kapusa, Elvis Merzlikins volt Lettország vitathatatlanul legjobb és leghasznosabb játékosa.
Nehéz
- Ez szomorú volt. Minden fiú mindent beleadott, és megérdemelték, volna, hogy többet kihozzanak belőle. Úgy gondolom, a játékunk időnként jó volt, a harmadidőben vezettünk – mondta Ken André Olimb az NTB-nek. A játékvezető megengedte Lettországnak, hogy időt kérjenek egy iceing után, amikor Norvégia előrenyomult a vége felé.
Nem sokkal azután, hogy a norvégok harmadik kiállításának vége volt, ellentámadásba lendültek. Hoff megtalálta Daniel Bøen Rokseth hátvédet, aki Olsennek passzolt. Utóbbi nagy sebességgel érkezett a kapu elé és egyenlített.
A kiállítás mindent elrontott
A norvégok jó periódusában kapott Hoff egy büntetést, miután elgáncsolta egyik ellenfelét. Norvégiának három az öt ellen kellett játszania. Csupán 27 másodperccel az emberelőny kezdete után Lettország belőtte a 21-es gólt, és a norvégoknak további négy percen keresztül 4 az 5 ellen kellett játszaniuk. A hosszú, emberhátrányban játszott játék után azzal kellett szembesülniük a norvégoknak, hogy 3-1 az állás. A harmadik periódusban a hátvéd Krogdahl 2-3-ra felhozta az eredményt.
A norvég csapat 0-5-re kikapott Finnországról, és 4-3-ra megverte Nagy-Britanniát. Hátra vannak még az Ausztria, Csehország, Svédország és USA elleni meccsek.
Forrás: Nettavisen