MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

Reportere uten grenser (RSF): komor ítélet a sajtószabadságról

Norvégia továbbra is az élen jár a sajtószabadság tekintetében, míg több demokratikus ország visszaesett az RSF idei statisztikájában. A 180 országból csupán 45-ben van jó vagy elégséges sajtószabadság.

Kedden mutatta be az újságírók szervezete az éves indexet. A sajtószabadság-index a média függetlenségét, az újságírók biztonságát és a szólásszabadság mértékét méri a világ 180 országában. A korábbi évekhez hasonlóan Norvégia, Dánia és Svédország az élen van.

• Ez olyasmi, amire büszkék lehetünk, de egyáltalán nem szabad biztosra venni. Nem magától adódik – mondja Anette Trettebergstuen kulturális- és egyenjogúsági miniszter a Journalistennek.

28 országban, köztük Oroszországban, Fehéroroszországban, Kínában és Mianmarban rendkívül rossznak mondható a helyzet. Csak 8 országban jellemezhető jónak a helyzet. 102 országban vagy nehéz, vagy problematikus a sajtószabadság, a maradék 40 országban pedig elégséges.

A demokratikus országokban annak következtében alakult ki megosztottság, hogy a média egy bizonyos napirend szerint dolgozik, és a téves információk terjesztése erősödik a közösségi médiában, világított rá az RFS.

Nemzetközileg is gyengült a demokrácia a nyitott társadalmak és a médiát kontrolláló rezsimek közötti szakadék miatt. Erre példa Oroszország háborúja Ukrajna ellen.

Néhány fénypont

Kína növekvő nyomása és a megszorítások Hongkong lakossága felé azt eredményezték, hogy Hongkong jelentősen visszaesett az indexen, és a 148. helyen áll, Kína pedig a 175. helyen. A sajtószabadság hiánya hozzájárul az Izrael (86.), Palesztina (170.) és a többi arab ország közötti konfliktushoz. A média polarizációja felerősíti a demokratikus országokban a belső szociális különbségeket például az USA-ban (42.) Franciaországban (26.) és Lengyelországban (66.) is negatívak a fejlemények.

Ennek ellenére van reményteli fejlemény is a felmérés szerint. Mind Moldova (40.), mind Bulgária (91.) jó irányba halad a tavalyi kormányváltás után.

Forrás: Aftenposten

Tűzgyújtási tilalom

Sokan nem tartják be a tűzgyújtási tilalmat, így a tűzoltóságnak naponta kell kivonulni a tűzesetekhez a keleti országrészben.

- Furcsa, hogy az emberek nem tartják be ezt a szabályt és tüzet raknak az erdőkben - mondja Frode Johannessen, az Øst 110-central ügyeletes vezetője. Kelet-Norvégiában hosszú ideje szárazság van, és nagy a fű- és erdőtüzek veszélye, ezért Johannessen felelőségteljes viselkedésre kéri az embereket.

- Nem arról van szó, hogy el akarjuk venni az emberektől a természetben töltött idő örömét. Egyáltalán nem. De amikor olyan időjárási helyzetek vannak, mint most, és szokatlan szárazság van, akkor tekintettel kell lennünk erre és felelősen kell viselkednünk.

A Telemark, Vestfold és Buskerud környéki tűzoltóságra is folyamatosan érkeznek a hívások tűzgyújtások miatt.

Az elmúlt héten az oslói tűzoltó- és mentőszolgálatnál naponta átlagosan 4-6 bejelentés történt olyan esetekről, amikor a tüzet rosszul oltották el, vagy úgy hagyták ott őket, hogy még égtek. A bejelentések legtöbbször figyelmes és felelősségteljes túrázóktól érkeznek, akik sokszor el is oltják a tüzet, így a tűzoltóknak nem kell kivonulniuk. Ha mégis ki kell, akkor a vészhelyzeti készültség gyengül, hiszen az erdőhöz kivonuló tűzoltóautó már nem bevethető, ha ugyanakkor egy házban is tűz üt ki. Ez az erdőt járók hanyag viselkedésének következményeként bármikor megtörténhet.

Április 15. és szeptember 15. között általános tűzgyújtási tilalom van érvényben Norvégiában. Ekkor a fő szabály az, hogy erdőben, külterületen nem szabad tüzet gyújtani, grillezni. Ennek ellenére Oslo jóváhagyta a tábori tűzhelyeket. Nagyon fontos, hogy akik ezeket a helyeket használják, távozáskor eloltsák a tüzet, mert a száraz idő miatt a következmények beláthatatlanok lehetnek. A rosszul eloltott tűz maradványából széllökésre szikra pattanhat ki, amely meggyújthatja a körülötte lévő növényzetet, ami erdőtűzhöz vezethet.

Forrás: NRK

Fogászati támogatás fiataloknak

Négy hónappal az ajánlat bevezetése után sokan még mindig nem tudnak róla, hogy a 21 és 22 évesek fogorvosi számláinak felét ma már az állam állja.

Idén új fogászati ​​támogatás indult a 2000-ben és 2001-ben születettek számára, akik 50%-os kedvezményt kapnak az állami fogászatokon végzett, szükséges fogászati ​​beavatkozások árából. A Norvég Statisztikai Hivatal 2022-re vonatkozó számai azt mutatják, hogy ez valamivel több, mint 125 000 embert érint.

A rendszeres fogorvosi ellenőrzés költsége átlagosan 640 NOK és 975 NOK között van. Azok, akik idén töltik be a 21. és 22. életévüket, így akár 500 NOK-ot is megtakaríthatnak az első látogatás alkalmával. Ha az ellenőrzés során problémákat találnak, és fogtömésre vagy egyéb kezelésre van szükség, akkor a megtakarított összeg még magasabb lehet. A támogatás nem vonatkozik a kozmetikai/esztétikai kezelésekre, például fogfehérítésre.

Azok, akik idén töltik be a 19. és 20. életévüket, a fogászati ​​számla mindössze 25 %-át fizetik, ez a támogatás már régóta létezik.

Az Agderi Egyetem hallgatói körében végzett felmérés során az NRK 23-ból csak 2 diákkal találkozott, akik tudtak az új támogatási rendszerről. A hallgatói önkormányzatok vezetői szerint is kevesen ismerik ezt a lehetőséget, és ha ez ismertté válik közöttük, többen fognak fogorvoshoz fordulni.

Az országban a fogorvosi ellátásért a megyei önkormányzatok felelősek, az ő feladatuk a lakosság tájékoztatása az új fogorvosi szolgálatról. Arne Thomassen (H) Agder megye polgármestere azt mondja, hogy nem kaptak pontos adatokat arról, hányan vették igénybe az új támogatási rendszert.

- A megyei önkormányzatok saját honlapjukon és a közösségi oldalakon tájékoztattak, sajtóközleményt küldtek ki, hirdetéseket helyeztek el az újságokban. A sajtóközlemény számos regionális és helyi médiában is megjelent. A digitális hirdetések 200 000 megjelenést értek el.

Thomassen azt is mondja, hogy nehéz közvetlenül tájékoztatni, gyakorlatilag lehetetlen mindenkit egyenként tájékoztatni, mert nincs minden pácienshez telefonszámuk. Az ajánlott ott érvényes, ahol a páciens tartózkodik, nem ott, ahol a lakcíme van.

Forrás: NRK

KULTÚRA, OKTATÁS

Magas a hiányzás a végzősöknél

Több középiskolában magas a hiányzás a végzősök körében. Ennek az eltörölt vizsgák és az enyhítések lehetnek az okai.

Tavaly novemberben Tonje Brenna oktatási miniszter újra bevezette az iskolából való kivételes távolmaradást.

A diákok maguk is bevallják, hogy nehéz fenntartani a motivációt, ha nincsenek vizsgák, sem hagyományos szabályok a hiányzásra. A Sandefjord középiskola érettségi elnöke, Line Bjerkeskau eleinte optimista volt, amikor eltörölték a vizsgákat. Úgy gondolta, ez azt fogja eredményezni, hogy a diákok jobban fognak koncentrálni az átlagukra.

• Ebben megcáfoltak engem. Úgy látom, egyre kevesebben vannak iskolában, és kevesebbet gondolnak az átlagukra.

A Sandefjord középiskola igazgatója, Harald Møller aggódik a hiányzások miatt. Éjszakába nyúló bulikról mesélt, amelyek után másnap a diákok késve, vagy egyáltalán nem is mennek iskolába.

Ha a diákoknak nem is kell igazolniuk a távollétüket, könnyebben mondhatják, hogy betegek. Ha ilyen sokat hiányoznak, a tanároknak kevesebb viszonyítási alapjuk lesz az értékeléskor. Úgy véli, érdemes lett volna újra bevezetni a távolléti korlátozást az érettségi időszak előtt.

Máshol is ezt tapasztalják

Az NRK több középiskolával felvette a kapcsolatot országszerte. Ugyanezt a hiányzási trendet tapasztalják. A Hartvig Nissens iskola igazgatója, Hanna Norum Eliassen is észlelte a magas hiányzást. Ő úgy gondolja, megtalálta az okot.

• Nem hiszem, hogy az érettségizők bulija nagy változást jelentene. Úgy gondoljuk, az eltörölt vizsgák is hozzájárulnak a problémához, de sokaknál a pandémia egy lazább kapcsolatot eredményezett az iskolával.

A Thor Heyerdahl középiskola igazgatója, Lin Marie Holvik megértő a diákok helyzetét illetően. Úgy gondolja, fontos, hogy egy kicsit engedékenyebbek legyünk az idei érettségizőkkel.

• Azt kívánjuk, bár jönnének iskolába, de ha másképpen döntenek, nem ítéljük el őket. Óriási megértést tanúsítottak a járvány alatt.

Stabil keretek az iskoláknak

Az Oktatási Minisztérium elutasítja azt a felvetést, hogy rossz döntés volt nem bevezetni újra a távollétre vonatkozó szabályokat idén tavasszal. Kristina Torbergsen államtitkár úgy véli, ez problémát jelentett volna az iskoláknak. Azt mondja, még mindig vannak jó okok arra, hogy a diákok bejárjanak az iskolába. Az átlagosztályzatok még nincsenek véglegesítve, és azok a diákok, akik sokat hiányoznak, megkockáztatják, hogy nem kapnak jegyet.

• Arra biztatnám az érettségizőket, hogy érezzék jól magukat ebben az időszakban, de ezt olyan módon tegyék, hogy össze lehessen egyeztetni az iskolai mindennapokkal.

Forrás: NRK

EGÉSZSÉGÜGY

Sürgősségi betegellátás: agyrém

A Krf vezér, Olaug Bollestad szerint agyrém, amit a kormány a sürgősségi betegellátás ügyében művel. Olaug Bollestad szerint a sürgősségi mentőautókban dolgozók alkalmassági követelményeinek megváltoztatására vonatkozó döntés a betegbiztonság gyengüléséhez vezethet.

Egykori intenzíves ápolónőként határozottan reagált a kormány döntésére, miszerint a továbbiakban nincs szükség arra, hogy a mentőautókban két sürgősségi vezetési alkalmasságival rendelkező mentőszakápoló legyen.

A kormány április 22-én döntött a 2015-ben elfogadott sürgősségi egészségügyi szabályozás megváltoztatásáról, így május 1-től az az előírás, hogy mentőautónként elegendő, ha csak a személyzet egyik tagjának van meg a sürgősségi vezetési alkalmassági bizonyítványa.

A sürgősségi vezetési alkalmassági bizonyítvány azt jelenti, hogy az ilyen képzettséggel rendelkező mentős felkapcsolhatja a kék lámpát, és olyan gyorsan vezethet, ahogy a körülmények megengedik. A katasztrófa elhárításra nem feljogosított mentőknek (vagyis azoknak, akik nem rendelkeznek ezzel a bizonyítvánnyal) viszont be kell tartaniuk a sebességkorlátozást és fel kell venniük a forgalom ritmusát. Nem használhatják a kék villogót, és nem követelhetnek szabad utat a forgalomban.

Ez a gyakorlatban úgy nézhet ki, hogy ha csak a legtapasztaltabb mentőápolónak van sürgősségi vezetési alkalmassági bizonyítványa, akkor mindig neki kell vezetnie, ami magával hozza azt is, hogy a beteg kevésbé képzett szakembert kap a mentőben lévő hordágynál, és ha a beteget gyógyszeresen kell kezelni, akkor a mentőautónak meg kell állnia, hogy a sofőr beadhassa a gyógyszert.

A norvég szabályok szerint egy mentőautóban legalább két egészségügyi végzettségű szakembernek kell lennie, melyek közül legalább az egyiknek sürgősségi mentőszakápoló engedéllyel kell rendelkeznie.

Hangsúlyozza, hogy a sürgősségi egészségügyi szabályzat változásai arról szólnak, hogy az előírásokat hozzáigazítsák a jelenlegi gyakorlathoz, így a mentős képzésben tanulók és épp gyakorlati idejüket teljesítő hallgatók is dolgozhassanak mentőautókban. Korábban a szakemberek között széleskörű egyetértés volt abban, hogy a tanulóknak és gyakornokoknak előnyére válik az éles helyzetben való gyakorlatszerzés, azonban ez nem veszélyeztetheti a betegellátást.

Függetlenül attól, hogy a kormány gyengített az elvárásokon, a gyakorlatban nem mindenhol alkalmazzák az új szabályt.

Az Oslo Egyetemi Kórház mentőszolgálata, amely Oslót, a korábbi Akershust és Kongsvingert fedi le, a változás ellenére sem csökkenti a sürgősségi mentőautók személyzeti kompetenciájának jelenlegi követelményeit. Az a belső szabályzatuk, mely szerint a mentőautóban két olyan szakembernek kell ülnie, akik rendelkeznek a szükséges szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal, valamint sürgősségi vezetői engedéllyel is, a törvényváltozás ellenére is érvényben marad.

Forrás: VG

SZÍNES HÍREK

Nemtől független népviselet

Egyre többen készítenek most már nemtől független népviseletet. Ez vitát váltott ki.

Idén sokan állítottak össze nemtől független népviseletet. Tiril Skår is így tett. Skår nembinárisnak tartja magát abban a viseletben, amelyet a konfirmálására kapott.

• Jobban éreztem magam férfiruhákban, ezért szívesebben vettem föl az öltönyt.

Idén elkészítette a saját, nemileg semleges népviseletét, kombinálva azt a két elemet, amelyet a szívesen viselt: az inget és az ezüstöt.

Az Embla Bunader is készített egy nemileg semleges népviseletet azoknak, akik egynemű verziót szeretnének.

• A reakciók szinte egybehangzóan pozitívak voltak. Örülünk, hogy elkészítettük ezt a népviseletet – mondja Marianne Lambersøy, vezérigazgató.

• Lehet ezt népviseletnek hívni?

• Úgy véljük megfelel a népviselet kritériumainak a varrás, az anyag és az érdek tekintetében – feleli Lamberøy.

Megfelel a modern embereknek

• Annak ellenére, hogy valami történelmivel dolgozunk, a népviselet megfelelhet a modern embereknek is – mondja Camilla Rossing, a Norvég Népviseleti Intézet (Norsk Institutt for Bunad og Folkedrakt) vezetője.

Azonban nem mindenki ért ezzel egyet. Hilde Øya, a Heimen Husflid vezérigazgatója így nyilatkozott:

• Ahhoz, hogy népviseletnek lehessen nevezni, történelminek kell lennie. Az emberek azt vehetnek fel, amit akarnak, de ez esetben azt javaslom, hogy nevezzük ünnepi viseletnek.

• Van hasonló alternatívájuk a vásárlóknak?

• Adtunk már el férfi népi ruházatot nőknek, és nőit férfiaknak, de nem terveztünk saját viseletet.

Szomorú, ha nem inkluzív

Inge Aleksander Gjestvann, a Nemek és Szexuális Sokszínűség Egyesülete (FRI, foreningen for kjønns- og seksualitetsmangfold) vezetője szerint sokan azért nem ünneplik május 17-ét, mert nincsen olyan öltözetük, amelyben jól érzik magukat.

Camilla Rossing szerint szomorú, ha a népviseletnek meghatározott módon kell kinéznie, és azok, akiknek más a nemfelfogásuk vagy a bőrszínük, nem tudják úgy használni a népviseletet, ahogy szeretnék.

Forrás: NRK

Mitől fél a jávorszarvas?

Tavaly 628 jávorszarvast gázolt halálra vonat Norvégiában. Ezért a Viltvarslingsprosjekt már 2 éve dolgozik egy kutatáson, hogy milyen hangokkal tudnák elriasztani a sínek között kószáló szarvasokat. A vonatnak ugyanis akár egy km is lehet a féktávolsága, így a cél a mozdonyra szerelt hangosbemondóval még időben elkergetni az állatokat. A kutatás eredménye hozott egy kis meglepetést.

A kutatók többek között próbáltak a riasztásra állati hangokat, mint például a kutyaugatást és farkasüvöltést, de mindezeket felülmúlta maga a vonathang - de a legijesztőbb minden kétséget kizáróan maga az emberhang volt. Ami még ezt is felülmúlja az az, hogy ugyanis amikor figyelmeztetésre gondolunk, akkor kiáltó hangot használunk, és a kutyák ugatása is mérges és agresszív, de a jávorszarvasok mégis a nyugodt, száraz monoton “tudóshang”-ra reagáltak a legjobban. A vadászkutyák ugatása így a kutatás szerint 54%-ban váltott ki reakciót, míg az ember hang kezdetben mondhatni 100%-ban, míg a már hozzászokott szarvasokat is 70%-ban ijesztette el.

Az állatok gázolása igencsak nagy problémát jelent, és korábban már Facebook-tiltakozás is volt a vérfürdő ellen. Most a Rørosbanen és Nordlandsbanen útvonalán 15-20 mozdonyra felszerelt hangosbemondóval fogják tesztelni az állatok riasztását, továbbá az alagutakra és vadkerítések bejáratához is szerelnek majd mozgásérzékelő hangszórókat, és így remélik, hogy kevesebb áldozatot követel majd vasút.

Forrás: VG

SPORT

Ünnepi hétvége a norvég dekatlonosoknak: norvég rekordot állítottak fel

A két atlétatehetség, Marcus Rooth (20) és Sander Aae Skotheim (19) lenyűgöző teljesítményt nyújtott az olaszországi Grossetóban rendezett találkozón.

Rooth 8307 ponttal zárta a dekatlont, és Skotheim csak 10 ponttal maradt el tőle, ami egy nyilvánvaló javulás a korábbi norvég rekordhoz képest, amikor Martin Roe 8228 pontot ért el 2018-ban.

Ezzel mind Rooth, mind Skotheim teljesítette a nyári Európa-bajnokságba jutáshoz szükséges 8100 pontot, és közel voltak a világbajnokság elvárásához (8350 pont).

• Sander nélkül nem sikerült volna. Szerintem egy jó csapat vagyunk, és az, hogy tudtuk hajtani az előttünk vagy mögöttünk lévőt, jobb eredményekhez vezetett – mondta Rooth.

Az egyesület azt mondja, hogy Rooth egyéni rekordot állított fel a tízből hat gyakorlatban a hétvége folyamán, de Skotheim a tízből összesen kilenc gyakorlatban döntötte meg saját rekordját.

A két norvég az első és második helyen végzett a találkozón.

Forrás: VG

Haaland gyászol: elhunyt Mino Raiola

A család a Twitteren erősítettem meg a hírt, mely szerint elhunyt a világhírű futballügynök, Mino Raiola (54), aki több híres ügyféllel is rendelkezett a sportág legnagyobb sztárjai közül, többek között Erling Braut Haalandot is ő képviselte.

Az 54 éves ügynök 2018 óta képviselte Erling Braut Haalandot, ő intézte a 2019-es Red Bull Salzburg-os szerződést, majd egy évvel később a Borussia Dortmundba való igazolást is.

Haaland nyáron várható átigazolása kapcsán a világ egyik legnagyobb klubjához is Raiola intézte a tárgyalásokat, azonban már hosszabb ideje küzdött betegségével.

A múlt hét elején futótűzként terjedtek a haláláról szóló hírek az interneten, azonban Raiola Twitter fiókján keresztül a család cáfolta a megjelent információkat. Ekkor hozták nyilvánosságra azt is, hogy Raiola egy milánói kórházában fekszik és az életéért küzd. Két nappal később a család közleményben tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a sztárügynök elhunyt.

Raiola olasz származású, de egyéves korában a családjával Hollandiába költözött. Amellett, hogy Haalandot képviselte, Raiola olyan szupersztárok ügynöke volt, mint Paul Pogba, Gianluigi Donnarumma és Zlatan Ibrahimovic.

Forrás: VG

Minnesotai fordítás Zuccarello-góllal

Idegenben is győzni tudott a Minnesota Wild jégkorongcsapata az NHL rájátszásának első körében a St. Louis Blues ellen, ezzel három meccs után fordított, és 2-1-re vezet összesítésben a Wild (miután az első meccset saját pályán elbukták). Az 5-1-es sikerből Mats Zuccarello is kivette a részét egy góllal. A minnesotai alakulat villámrajtot vett St. Louisban, és már a 39. másodpercben előnybe került Jordan Greenway révén, 1 perc 39 másodperccel később Kirill Kaprizov megduplázta a Wild előnyét. A második harmadban 07:44-nél Mats Zuccarello is betalált, az utolsó harmadban Joel Eriksson góljával már 4-0-ra vezetett a Wild, alig 2 perccel később Ryan O’Reilly megszerezte a Blues szépítő gólját. A végeredményt egy üreskapus góllal Jonas Brodin állította be. Folytatás norvég idő szerint május 8-án 22:30-tól.

Forrás: NRK

Ingebrigtsen nagy kívánsága

Megkezdődött a futószezon, ennek örömére Jakob Ingebrigtsen 5000 méteren Kaliforniában győztes nyitányt produkált. Ideje jóval a VB-induláshoz szükséges idő alatt van, és az 1500 méteres táv olimpiai és világcsúcstartója megerősítette, hogy a VB-n duplázni akar. Eredetileg egy olyan tempójú futást tervezett, ami egy 13:10,00-as időt eredményezett volna (ez a VB-hez kellő időnél 3,5 másodperccel gyorsabb). Erre a 21 éves sandnesi futó 13:02,03-as idővel nyitott, utolsó körében egy egészen elképesztő 0:54,63-as időt futott. A 2022. július 15. és 24. között, az oregoni Eugeneban megrendezésre kerülő VB-n 1500 és 5000 méteren rajthoz szeretne állni Ingebrigtsen. Erre ráadásul jó esélye kínálkozik, hiszen július 19-én lesz az 1500 méter döntője, 21-én az 5000 méter elődöntője, majd 24-én a döntő. Elmondása szerint nem csak a móka kedvéért versenyez, és eléggé rosszul érintené őt, ha nem használna ki egy ilyen lehetőséget.

Forrás: VG

Rekdal kitálal a múltjáról

A korábbi kiváló középpályás, Kjetil Rekdal visszavonulása után edzőként kezdett el dolgozni. A jelenleg a Rosenborg edzőjeként tevékenykedő korábbi válogatott klasszis a Kaiserslautern vezetőedzőjeként a 2007/08-as szezonban a Bundesliga 2-ben kétszer is összecsapott a Mainz-cal, akiket akkor egy bizonyos Jürgen Klopp irányított.

Az eredmények? 2007. november 26-án 0-0-ra végzett a két csapat. 2008. május 2-án 2-1-re Klopp győzött, akit nem sokkal később kineveztek a Borussia Dortmund kispadjára. Rekdal ezekről az időkről mesélt a Dagbladetnek, illetve arról, hogy 2003-ban nemet mondott az élvonalban szereplő, Dárdai Pált és Király Gábort is a soraiban tudó Hertha BSC kispadjára, ahol 1997 és 2000 között játékosként is megfordult. Ennek igencsak egyszerű oka volt, nem akarta otthagyni a Vålerengát, aminek akkor játékosa és edzője is volt egyszerre. Elmondása szerint egyáltalán nem bánta meg ezt a döntését, mint ahogy azt sem, hogy még fiatal játékosként 1987-ben nemet mondott a Rosenborgnak, pedig Nils Arne Eggen, a trondheimi csapat legendás edzője telefonon kereste fel, és kérte meg, hogy jöjjön Trondheimbe.

Rekdal a saját állítása szerint erre a megkeresésre csak annyit mondott, hogy ő jobban szeret Moldéban játszani, és nem akar elmenni Trondheimbe kispadozni. Kloppról még annyit mondott, hogy rendkívül jó beszélgetőpartner, csak az fáj neki, hogy a német zseni pont a Liverpool edzőjeként érte el legnagyobb sikereit (Klopp zsenialitására egy friss példa: május harmadikán a Villarreal elleni BL-elődöntő visszavágójának félidejében 2-0-ra vezet a spanyol csapat, ezzel összességében 2-2 a párharc állása. Félidőben jönnek a cserék, a második 45 percben pedig 12 perc alatt fordít a Liverpool, és kettős győzelemmel jut a BL-döntőbe, nem sokkal azután, hogy megcsapta őket a kiesés szele). Rekdal felteszi a kérdést, és hagyja a levegőben lebegni, hogy mi lett volna, ha mégis igent mond a Hertha ajánlatára, és zajos sikert ér el Berlinben. Majd azt is hozzáteszi, hogy maximálisan elégedett jelenlegi helyzetével.

Forrás: Dagbladet

Kihagyja VB-t a kapitány

Jonas Holøs, aki a 2017-es jégkorong VB-n volt először a norvég válogatott csapatkapitánya, most nem tarthat hazája válogatottjával a május 13-án kezdődő finnországi VB-re. A Kölner Haiét erősítő védő ebben a hónapban sikeres kézműtéten esett át, ám ez még nem akadályozta volna a VB-részvételben. Ami sokkal nagyobb gond, hogy a 34 éves védőnek továbbra is rakoncátlankodik a térde, amin laparoszkópiás műtétet kell elvégezni. A sarpsborgi születésű veterán eddig összesen 15 VB-n és 3 olimpián képviselte Norvégiát, mostani kimaradása azt jelenti, hogy újabb tapasztalt játékost kényszerül nélkülözni a norvég válogatott a VB-n. Korábban Patrcik Thoresenről és Alexander Bonsaksenről derült ki, hogy nem lesznek ott Finnországban. A három veterán klasszis a Viaplay szakértőiként fogják megtekinteni a VB-t, közösen a korábbi válogatott sikeredzővel, Roy Johansennel.

Forrás: Aftenposten