top of page

24. april 2022

MANO-MAGAZIN.png

2022. 16. hét

E heti szerkesztőink:

Pál Bettina, Boros Judit, Kovács Ádám, Ősz Anita, Bora Éva Beatrix, Orbán-Kereki Renáta, Hortobágyi Krisztina, Solberg Kajári Dia, Kékedi Anna

Jó ebédhez (reggelihez) szóljanak a vasárnapi hírek!


Reméljük így a hét végére már mindenkinek sikerült kiheverni a húsvéti kajakómát.


A héten is sok minden történt


  • A készenléti rendőrség biztos fáradt, mert ők nem pihiztek húsvétkor. Akkor mégis mit csináltak?

  • A kormány bocsánatot kért, mert csúnyán bánt embertársaival. Na de kikkel?

  • Az orosz fém még mindig jól megy. Vagyis jön.

  • Sok az elektromos autó. Mindenhol. Még a postánál is.

  • Nem égethetünk Koránt, és nem niggerezhetünk egy iskolával kapcsolatban

  • Az idősek megkaphatják a 4. adag vakcinát, fiatalokat óva intik a féktelen bulizástól, Oslo meg vizet kér

  • Szellembálna Norvégiában, kamion a nappaliban

  • és hát Haaland meg Zuccarello. Ők semmiképp sem maradhatnak ki, hiszen velük mindig IS történik valami


Ezek, és más izgalmas hírek a héten is, jó olvasást kívánunk!


Most se felejtsétek el követni a Magyar-Norvég Hírek facebook oldalát, és töltsétek le az appunkat is, ahol hét közben is olvashatóak a hírek, illetve egyéb rövidhírek 😊


 

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

 
Sokaknak feltűnt, hogy a készenléti rendőrség nem tartott húsvéti szünetet


A több napos húsvéti utak nagy forgalmat jelentenek mind hétvégén, mind a szerdai napon az ünnep hetében. A készenléti rendőrség természetesen nem tart húsvéti szünetet, számos útvonalat figyelnek ebben az időszakban is.


Összesen 152 sofőrt jelentettek fel gyorshajtásért. Ugyanebben az időszakban tavaly 257 volt ez a szám, amely 41%-os csökkenést jelent.


2624 sofőr kapott digitális úton bírságot gyorshajtásért. Ez is csökkenést jelent a 2021-es adatokhoz képest.


282 sofőrt jelentettek fel ittas vezetésért, szemben a tavalyi 266-al. Ugyancsak több embert kaptak el szabálytalan mobilhasználatért idén, mint tavaly. Egy ideje már a törvénytelen mobilhasználat az egyik központi téma a készenléti rendőrségnél.


Ez az egyik legveszélyesebb dolog, ami történhet a forgalomban. Elég utalni arra, hogy egy jármű 22 métert tesz meg egy másodperc alatt, ha a sebessége 80 km/h. Így egy kis figyelmetlenség is elég ahhoz, hogy baleset történjen. Ezenkívül tudjuk, hogy a komoly sérülések nagy részét a volán mögötti figyelmetlenség okozza. – mondja a készenléti rendőrség vezetője, Knut Smedsrud.


Március 1-től a szabálytalan mobilhasználat egyébként is sokkal drágább lett. A bírság mértéke 5000 koronáról 7450 koronára emelkedett.


Forrás: TV2


 
A Kormány hivatalos bocsánatkérése a melegektől


Április 20-án a Kormány bocsánatot kért azért, ahogyan a melegekkel bántak.

– A norvég Kormány és a norvég közösség nevében szeretnék bocsánatot kérni amiatt, hogy a melegeket a norvég Kormány kriminalizálta és eljárás alá vonta. – mondta Jonas Gahr Støre miniszterelnök. Csütörtökön (április 21-én) volt 50 éve, hogy feloldották a homoszexualitás büntetését, és Norvégiában sem volt tilos többé melegnek lenni. Støre miniszterelnök és Anette Trettebergstuen kulturális és esélyegyenlőségi miniszter ebből az alkalomból találkozóra hívta a melegmozgalom veteránjait, a FRI-t és a queer közösség számos más képviselőjét. Vigdis Bunkholdt aktivista azok közé tartozik, akik testközelből tapasztalták a megbélyegzést és a szégyent. Bár a homoszexualitást 1972-ben dekriminalizálták, a pszichológusok csak 1977-ben törölték el, mint pszichiátriai diagnózist. Beszédében Bunkholdt köszönetet mondott a két fiatal pszichiáternek, Morten Selle-nek és Reidar Kjærnek, akik segítettek abban, hogy a diagnózis lekerüljön a diagnózislistáról.


Støre egyebek mellett rámutatott, hogy 119 embert kriminalizáltak és büntettek meg szerelmi élete miatt. Nekik tárgyalásokon, ítéleteken és börtönbüntetéseken kellett keresztülmenniük. - Ezek súlyosan megsértik legfontosabb értékeinket: az egyenlőséget, az igazságosságot és a szabadságot. Egyszerűen helytelen, és azért bocsánatot kell kérni. – mondta.


Az 50. évforduló ünneplésének részeként 2022-ben egész évben „LMBTQ kulturális év” lesz. A Nemzeti Könyvtár, a Nemzeti Múzeum és az LMBTQ Archívum kezdeményezésére a cél a queer művészet, kultúra és történelem terjesztése és megvitatása országszerte. Erna Bøyum, a Blikk queer magazin szerkesztője az év elején azt írta, hogy az ünneplés tökéletes alkalom arra, hogy a Kormány bocsánatot kérjen. A rendőrség is elismerte, hogy a homoszexuálisokkal szemben a történelem során igazságtalanságokat követtek el. 2019-ben bocsánatot kértek az igazságtalanságért és a zaklatásért, valamint azért, mert megfélemlítették őket.


Tonje Frøystad Garvik – aki maga is sok nehézségen ment át - nagyon fontosnak tartja, hogy a Kormány most bocsánatot kért. - Nem a mai politikusok a hibásak a történtekért, de az a tény, hogy az Egyházhoz hasonlóan felelősséget vállalnak azért, hogy segítsenek a melegekeknek, rendkívül fontos jelzés. Meglepően meg vagyok hatva.


Forrás: NRK

 
90%-kal nőtt az orosz import márciusban


Március hónapban Norvégia minden eddiginél nagyobb értékben importált árut Oroszországból. A tavalyi év azonos időszakához képest az import értéke csaknem 90%-al, 3,1 milliárd koronára nőtt. Ennek egyik fő oka a világpiaci árak drágulása és a korona gyengülése. Az importált áruk között a legfontosabbak a fémek és ásványolajok (fűtőolaj, gázolaj). Az Oroszországból fémet importáló nagy norvég cégek közé tartozik a Norsk Hydro. A cég azt nyilatkozta, hogy az importált alumíniumot még a háború kitörése előtt rendelték meg és fizették ki.


Forrás: E24

 
Több, mint félmillió elektromos autó az utakon


A Norvég Elektromos Autók Szövetségének adatai szerint az elektromos autók száma mára meghaladta az 500 ezret. Az autók között a legnépszerűbb a Nissan Leaf, a második helyen a Volkswagen e-Golf, a harmadik helyen pedig a Tesla Model 3 áll. A szövetség úgy véli, hogy Norvégiában sikert aratott az elektromos autókat népszerűsítő politika.


Az új autók eladásának piacát teljesen uralják az elektromos gépjárművek, de a használt autók piaca is növekszik. Christina Bu, a szövetség elnöke hozzátette, hogy Norvégia közelebb került a kitűzött 2025-ös célhoz, mely szerint egyetlen új, eladott autó sem lesz benzin vagy dízel meghajtású. 2021-ben az eladott új gépjárművek közül 64,5% volt elektromos, idén már közel 80%-os ez az arány.


Forrás: E24


 

Teljesen elektromossá vált a norvég posta járműparkja Svalbardon



A norvég postának a sarkvidéki kihívások ellenére sikerült teljesen elektromossá tenni a járműparkját Svalbardon. A legutolsó beszerzésük egy Scania teherautó volt, ami képes az extrém hideg (-20 foknál alacsonyabb) hőmérsékleten is üzemszerűen működni. A 19 tonnás járművet egy hónapig tesztelték mielőtt teljes szolgálatba állt. Szerencsére beváltotta a hozzá fűzött reményeket, így sikerült a teljes járműparkot elektromosra cserélni. Norvégia teljes területén még csupán a járműpark 37%-a elektromos, de a svalbardi példa azt mutatja, hogy klímától függetlenül bárhol lehetséges az átállás.


Forrás: Norway Today


 

KÜLPOLITIKA

 
Norvégia szívesen látná szomszédait a NATO-ban


Április 20-án Jonas Gahr Støre miniszterelnök azt nyilatkozta az SST finn hírügynökségnek, hogy amennyiben Finnország és Svédország a NATO csatlakozás mellett dönt, úgy Norvégia szívesen látja őket a szervezetben. Az interjúban azt is hangsúlyozta,, hogy a három ország védelmi együttműködése a csatlakozástól függetlenül továbbra is folytatódni fog.


Az ukrán-orosz háború kitörésével mindkét szomszédos országban politikai napirendre került a NATO tagság kérdése. Støre szerint Svédországnak és Finnországnak demokratikus módon kell meghoznia a döntést, úgy, hogy az legjobban szolgálja a nemzeti érdekeket. Oroszország már többször is jelezte, hogy beláthatatlan következményei lesznek, ha a két ország csatlakozik a NATO védelmi együttműködéséhez.


Forrás: Norway Today

 
Oroszország szigorítja a vízumszabályokat


Oroszország megszünteti az egyszerűsített vizumkérelmet a norvég és más európai országok köztisztviselői, választott képviselői, hivatalos delegációi és újságírói számára. A megváltozott szabályokat követően még a diplomaták számára is kötelező lesz a vízum. A változásokat az orosz kormány javaslatára április 20-án hagyták jóvá. Az új vízumszabályok Norvégia mellett az EU, Izland, Liechtenstein és Svájc állampolgáraira is vonatkoznak.


Forrás: Norway Today

 

OKTATÁS

 
A Skullerud iskola „I hate nigg*ers” néven szerepel a Google találatokban – ez elfogadhatatlan.


Ha valaki kedd (április 19.) délelőtt rákeresett a Skullerud iskolára, az „I hate nigg*ers” nevet láthatta. Mind a Google, mind a rendőrség vizsgálja az esetet. Figyelmeztettek bennünket, hogy ez történt ma délelőtt. – mondta Eirik Haugberg, a Skullerud iskola igazgatója az Avisa Oslónak. Az igazgató elmondta, hogy értesítették a rendőrséget és az Oktatási Hivatalt is. Ez nem az iskola állásfoglalása. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy rendezzük a helyzetet. Haugberg szerint semmi jel nem utal arra, hogy az iskola diákjai állnának az ügy hátterében. A diákjaink is észrevették, és természetesen velünk együtt ők is úgy gondolják, hogy sajnálatos, ami történt, és szeretnénk, ha mihamarabb eltűnne ez az elfogadhatatlan mondat. Sondre Ronander, a Google Norge kommunikációs vezetője úgy nyilatkozott, hogy intézkednek, hogy a lehető leggyorsabban el legyen ez a mondat távolítva.


Ha kedd délután kerestünk rá a Skullerud iskolára, egy másik nevet láthattunk. Akkor már „O block” néven szerepelt az iskola, amely egy szleng kifejezés az alacsony jövedelmű Parkway Garden Homes terület megnevezésére, amelyet Chicago egyik legveszélyesebb környékeként emlegetnek. A Skullerud iskola egy középiskola kb. 330 tanulóval, amely az Østensjø városrészben található. Egy kedden 19:45-kor végzett Google-keresésben már újra „Skullerud iskola” szerepelt a találatokban az iskola neveként.


Forrás: Østendsjø

 

KULTÚRA

 
Nem engedélyezték a koránégetést


Pénteken (április 15-én) a Stop the Islamization of Norway (Sian) szervezet koránégetést tervezett a Stovner rendőrállomás előtt. A demonstrációnak a közeli Stovner mecsetben zajló pénteki imával egy időben kellett volna megtörténnie. A rendőrség az eseményt a kérvényben leírt helyszínen és időpontban nem engedélyezte, a köznyugalom és közrend súlyos megzavarására hivatkozva.


Unni Grøndal, az osloi rendőrség munkatársa hangsúlyozza, hogy a rendőrség nem mondott nemet a koránégetésre. A Sian-nak van lehetősége megszervezni a demonstrációt máshol, másik időpontban. A rendőrség kért ezzel kapcsolatban visszajelzést a szervezettől, de ez még nem érkezett meg.


- Ezt a döntést nem fogom tudomásul venni. Jogom van Koránt égetni, így meg is teszem. – mondja Lars Thorsen, a szervezet vezetője az NRK-nak, aki szerint a Sian-t korábbi tüntetéseken erőszak érte, így ezúttal előre bejelentették a demonstrációt a rendőrségnek. A Fremskrittspartiet szerint a Sian számára engedélyezni kell a demonstrációt, a beadott tervek szerint. – Norvégiában szólásszabadság van, olyan témákkal kapcsolatban is, amelyeket nem szeretünk. A rendőrségnek kötelessége biztosítani, hogy az emberek hangot adhassanak a kívánságaiknak. – mondja Erlend Wiborg, a párt bevándorláspolitikai szóvívője.


- A rendőrség mindent megtesz a jog védelmében. A véleménynyilvánítás szabadsága Norvégiában olyan jog, amelyet védenünk kell. Ezúttal úgy gondoltuk - és ez egészen kivételes eset -, hogy nem engedélyezzük a demonstrációt. - mondja Harald Nilsen, az oslói rendőrség vezérkari főnöke az NRK-nak. Hangsúlyozza, hogy a rendőrség lehetővé teszi, hogy a Sian máshol és máskor demonstrálhasson.


Az elmúlt héten az ellentmondásos dán politikus, Rasmus Paludan körbeutazott Svédországban és Koránokat égetett. Ez zavargásokhoz vezetett, amelyekben több tucat rendőr és civil megsérült. Rendőrautókat és épületeket is felgyújtottak. Paludant korábban börtönbüntetésre ítélték muszlimok elleni becsületsértés és rasszista kijelentések miatt. Két évvel ezelőtt megtagadták tőle a belépést Svédországba. Szerdán (április 20-án) bejelentették, hogy ősszel indul a svédországi választáson.


Forrás: NRK


 

EGÉSZSÉGÜGY

 
Megnyílik a lehetőség a 80 év felettieknek a 4. dózis covid vakcinára


Az Országos Közegészségügyi Intézet (FHI) jelentése szerint megnyílhat a lehetőség a 80 év felettiek előtt arra, hogy megkapják a 4. adag covid vakcinát. Az FHI nem tarja indokoltnak, hogy egy általános ajánlást adjanak ki a negyedik adagra, mindenki egyénileg értékelheti a lehetőséget, és dönthet.


Forrás: NRK


 
Az idei érettségizők még jobban ki vannak téve a betegségeknek


A két évig tartó koronavírus-korlátozások az immunrendszer gyengüléséhez vezettek. Az érettségizőknek így arra is fel kell készülniük, hogy akár az is megtörténhet, hogy otthon fognak feküdni influenzával az érettségi időszakban.


Az ålesundi érettségizők egy jól megérdemelt szünetet tartanak a napsütésben, az érettségi időszak előző napi megkezdése után. Az iskolában eltöltött tizenhárom évet meg kell ünnepelni, de a Nemzeti Népegészségügyi Intézet (FHI) szerint még nincs vége a betegségeknek.


A korlátozások miatt az immunrendszer még nem erősödött meg eléggé ahhoz, hogy meg tudjon küzdeni azokkal a fertőzésekkel, amelyeket általában elkapunk, például az influenzával. Az FHI szerint ezért valószínű, hogy többen fognak megbetegedni.

A kevés alvás, a nagy aktivitás és a sok alkohol átmenetileg legyengítheti az immunrendszert és a közérzetet. – mondja Sara Viksmoen Watle, az FHI főorvosa. Elmagyarázta, hogy a kiabálás és a sikítás miatt érzékenyek lehetnek a nyálkahártyák, és még fogékonyabbak lesznek a fertőzésekre.


Maradjunk otthon, ha betegek vagyunk


Annak ellenére, hogy a fiúk úgy gondolják, hogy a betegség nem fog véget vetni az érettségi időszaknak, tudatosan betartják a viselkedési szabályokat.

Az ember így egészséges maradhat. Maradjunk otthon, ha rossz formában vagyunk, ne igyunk egymás üvegéből, és hasonlók. Megvannak ezek a jó szokásaink a fertőzések elleni védekezésre, és érdemes ezeket továbbra is megtartani. – mondja Kim Ytterland, az ålesundi gimnázium végzős tanulója.


Módjával ünnepelni


Fontos, hogy odafigyeljünk egymásra, és vegyük föl a kapcsolatot az egészségügyi dolgozókkal, ha úgy gondoljuk, a barátaink közül valaki beteg.

Az érettségi elnök ugyanakkor biztos abban, hogy a betegség nem fog megakadályozni egy jó hangulatú érettségi ünnepséget.


Amint összegyűlnek a fiúk és elkezdődik a buli, jó lesz a hangulat. Függetlenül attól, hogy félholtan fekszel, vagy egészséges vagy. – mondja Thomas Brudevoll, érettségi elnök.


Forrás: NRK


 
Szárazság: a fővárosnak ivóvizet kell kölcsönöznie

Az Yr időjárás előrejelző weboldal szerint még sosem mértek ilyen kevés csapadékot február 25. és április 21. között a főváros környékén: 13,2 mm csapadékot összesen. Ráadásul kevés hó is volt most a Nordmarkaban, így az Oslo ivóvizét biztosító Maridalsvann vízszintje jelenleg csak 67%-on van a szokásos 88% helyett. Ugyanakkor még nem tartanak az 1995-96-os igen kritikus szinten.


Oslonak egyébként 4 intézkedési szintje van vízhiány esetére - most az első szinten tartanak, azaz csökkentették a Maridalsvannet-ből eredő Akerselva vízhozamát és még van lehetőség a további csökkentésére. Ezen kívül a víz 10%-át jelenleg a szomszédos önkormányzatoktól kölcsönzik: Bærum-ból illetve a Nedre Romerike Vannverk-től. Frode Hult a Víz- és Csatornázási Hatóságtól (Vann- og avløpsetaten) egyenlőre nem aggódik, ugyanakkor több csapadékban reménykedik.


Bár január végén megkérték Oslo lakosságát, hogy spóroljanak az ivóvízzel - ez nem történt meg -, sokan még csak nem is hallottak erről a kérésről. Az önkormányzat ajánja a zuhanyozás lerövidítését, a csap elzárását fogmosás közben, illetve a “kis gomb” használatát a WC lehúzásakor.


A főváros vízkészlete meglehetősen sebezhető: 90 %-a az említett Maridalsvannet-ből és az ehhez kapcsolódó folyókból és tavakból származik. Bár az önkormányzat már gondoskodott egy új vízellátás kiépítéséről a Holsfjord-ból, azonban ez csak 2028-ra fog elkészülni.


A helyzetet tovább nehezíti, hogy Oslo csatornahálózata igencsak elavult: a csövek legnagyobb része 1945 és 1970 közötti időből származik, amikor még Norvégia szegény ország volt, így nem áldoztak a minőségi anyagokra, amikor a külvárosi negyedeket építették. Így a rossz és régi csövek miatt Osló vízének 40%-a eltűnik. Hult elmondja, hogy nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy ez a szám legalább 20%-ra csökkenjen.


Ha továbbra sem lesz jelentős mennyiségű csapadék, akkor lehetséges, hogy a fővárosnak olyan tavakból kell kölcsönöznie vizet, amik nem olyan tiszták, így a lakosságának majd fel kell forralnia a vizet. Másik megoldás a Nøklevann-ból vizet nyerni, de ez azzal járna, hogy nem lehet majd fürödni, kajakozni, grillezni a tó környékén. Hult azért bízik benne, hogy idáig nem jutnak majd el.


Forrás: VG


 

SZÍNES HÍREK

 
“Szellembálnát” kaptak lencsevégre Norvégiában


Audun Rikardsenn tengerbiológusnak és fotósnak különleges élményben volt része még évekkel ezelőtt. A történetet csak most tudta megosztani az NRK-val, mert meg kellett várnia, amíg egy hivatalos kutatási cikket publikálnak a kollégáival.


2018-ban a norvég Tengerkutató Intézet és az UiT egyetem kutatói egy kétórás körútról tartottak hazafelé, miután néhány hosszúszárnyú bálnát tanulmányoztak. A legnagyobb álmuk az volt, hogy lássanak egy fehér hosszúszárnyú bálnát. A hajókabinból kitekintve hirtelen megláttak egy különleges emlőst, a hőn áhított fehér bálnát, amit “szellembálnának” neveztek el.


Három órán keresztül követték a bálnát, mire sikerült mintát venni tőle, és pontosan beazonosítani. Ebből kiderült, hogy körülbelül 25 éves hím bálnáról van szó. Nem albínó (ez teljes pigmenthiányt jelent) bálna, hanem leucizmusban szenved, azaz sokkal gyengébben pigmentált. Egyedül a szeme és az uszonyai környékén vannak pigmentjei.


A gyönyörű fehér bálnát először 2004-ben látták Finnmark környékén, nyolc évvel később pedig Svalbard közelében. Ezt követően csak a Karib-tenger környékén bukkant fel az elmúlt években, ahova szaporodási céllal vándorol.


Nagyon ritka a fehér hosszúszárnyú bálna, feltételezések szerint csupán két példány él belőlük a világon. Az elmúlt években Tromsø és Skjervøy területén rendkívül sok hosszúszárnyú bálnát figyeltek meg a kutatók, de a “szellembálna” sajnos nem volt közöttük.


Forrás: NRK

 
A kamion a nappaliban landolt


Április 22-én délelőtt Brumundalban egy kamion farral landolt egy házban, ahol szerencsére senki nem volt otthon.


A helyszínre kiérkező tűzoltók és rendőrök csoportvezetője elmondta, hogy a kamion sofőrje a domb tetején akart megfordulni, de a fék cserbenhagyta, és hiába próbált kormányozni, végül elkerülhetetlen volt a baleset, ami nagyon megviselte a sofőrt. A baleset okát továbbra is vizsgálják, de valószínű, hogy fékhiba okozhatta a történteket.


A házban óriási károkat okozott a baleset, a kamion 5 méterre hajtott be a ház nappalijába és konyhájába, és amikor eltávolították, tartórudakat kellett használni, hogy a gerendák ne omoljanak össze.


Forrás: VG


 

SPORT

 
Labdarúgás – Bodøi győzelem osztálykülönbséggel


Miután április 14-én alaposan kikapott a Bodø/Glimt idegenben az AS Romától, hazai pályán remek teljesítményt nyújtva ütötték ki 5-1-re a Vålerenga csapatát. A hazaiak csapatkapitánya, Ulrik Saltnes a meccs után úgy nyilatkozott, hogy a római meccsen rendkívül passzívak és bénultak voltak, viszont a Vålerenga ellen sokkal energikusabban játszottak. Saltnes elmondása szerint a győzelemben az is szerepet játszott, hogy jól ki tudták használni a két meccs közötti napokat. Ráadásul a csapat vezetőedzője, Kjetil Knutsen ismét a partvonal mellől dirigálhatta csapatát, miután a Stadio Olimpicóban csak lelátóról nézhette csapatát (ennek oka az odavágón történt, tettlegeségig fajuló tömegjelenet volt, amibe Knutsen is alaposan belekeveredett). Ő a VG-nek arról beszélt, hogy szerinte imponáló, ahogy csapata képes felállni egy súlyos vereség után, és ilyen teljesítménnyel előrukkolni. Dag-Eilev Fagermo, a Vålerenga vezetőedzője a VG-nek nyilatkozva elmondta, hogy a meccsen osztálykülönbség volt a két csapat között, és ez őt is meglepte. Majd azzal folytatta, hogy a Bodø/Glimt által képviselt szinttől eléggé távol állnak. Győzelmével a Bodø 3 forduló után 7 ponton áll, és vezeti a tabellát (igaz holtversenyben a Lillestrøm csapatával, akik szintén hét ponttal és +5-ös gólkülönbséggel állnak).


Forrás: VG

 
Jégkorong – Győztes stavangeri kezdés


2019 óta most zajlott először bajnoki döntő a stavangeri DNB Arena jegén, a lelátókon ennek megfelelően nagy számban képviseltették magukat a Stavanger Oilers szurkolói. Az olajosok pedig ki is szolgálták a közönséget. Minden harmad két gólt ütve, 6-0-ra verték a tartalékosan felálló Storhamar gárdáját, ezzel a döntőben 1-0-s előnyre tettek szert összesítésben. Tommy Kristiansen, a hazaiak játékosa a TV2-nek nyilatkozott és elmondta, hogy ez a bajnoki döntő, szóval nem számít, hogy 1-0-ra, vagy 6-0-ra nyernek. Az Oilers góljait Jarrett Burton, Ludvig Hoff, Greg Mauldin, Rob Bordson, Tommy Kristiansen és Steven Whitney szerezték. UPDATE: A párharc második (04.20.) és harmadik (04.22.) meccsét is a stavangeri csapat nyerte, ezzel egy győzelemre kerültek a bajnoki címtől.


Forrás: Aftenposten


 
Haaland – Haaland sorsa megint eldőlt (immáron sokadszorra)


Ha lehet hinni (inkább nem) a Daily Mail értesüléseinek, akkor megköttetett a megállapodás Erling Haaland jövőjét illetően. Az angol lap arról írt, hogy a Manchester City csapata idén nyáron ki fogja vásárolni dortmundi szerződéséből Erling Haalandot 70 millió euróért (mintegy 720 millió norvég koronáért). Emellett a norvég támadót tennék az egész angol bajnokság legjobban fizetett játékosává, heti 500.000 fonttal (átszámítva kb. 5,7 millió norvég korona). A Daily Mail írása szerint Haaland öt éves szerződést írhat alá az elkövetkezendő napokban. A Manchester Evening News viszont arról írt, hogy a City csapata nem kívánja kommentálni az értesüléseket. A manchesteri kékek mellett élénken érdeklődik Haaland iránt még a Real Madrid és a Paris Saint-Germain is. Azonban a 21 éves norvég gólvágó inkább Anglia felé venné az irányt, mivel a Manchester City volt gyerekkorában a kedvenc csapata (ha a Real Madridhoz igazol, akkor meg az fog kiderülni, hogy a Real Madrid volt a kedvenc csapata gyerekkorában), ráadásul apja, Alf-Inge „Alfie” Haaland három szezont is lehúzott Manchester kékebbik felén.


Forrás: NRK

 
Jégkorong – Minnesotai gála norvég közreműködéssel


Ismét hat gólt lőve győzött az NHL-ben szereplő Minnesota Wild, ezúttal a Seattle Krakent verték 6-3-ra hazai pályán, amerikai idő szerint április 22-én este. A Wildnak ráadásul 2-0-s hátrányból kellett fordítania. A hazaiaknál jégre lépett Mats Zuccarello is, aki ezen meccsen megszerezte idei 24. gólját, ám gólpasszt ezúttal nem osztott ki. A 11. percben már 2-0 volt a Kraken javára, Yanni Gourde és Daniel Sprong góljaival, a 17. percben Joel Eriksson szépített. A második 20 percben 12 perc leforgása alatt 5-öt lőtt a Wild. Előbb Eriksson szerezte meg saját maga második gólját is, majd Kaprizov, Hartman, Zuccarello és Deslauriers is beköszönt. Az utolsó harmadban pedig Matty Beniers meglőtte a seattlei csapat harmadik gólját. Ami az alapszakaszt illeti, Zuccarello nemrég átlépte az 500 pontos álomhatárt, ezzel a góllal 507 ponton áll. A norvég szélső 24 gólnál és 55 gólpassznál tart jelen pillanatban (a péntek esti meccsig ő tartotta a klubrekordot az egy szezonban kiosztott legtöbb gólpassz rekordját, ám Kaprizov megelőzte, miután gólja mellé még három gólpasszt is kiosztott. A szezon kezdete előtt Pierre-Marc Bouchard tartotta a klubrekordot 50-el, még a 2007/08-as szezonból), azaz összességében 79 pontnál jár, ami magasan pályafutása legjobb teljesítménye. A Minnesota Wild már korábban bebiztosította helyét az NHL rájátszásában.


Forrás: VG

bottom of page