April 10, 2022

MANO-MAGAZIN.png

2022. 14. hét

E heti szerkesztőink:

Pál Bettina, Boros Judit, Kovács Ádám, Ősz Anita, Bora Éva Beatrix, Orbán-Kereki Renáta, Hortobágyi Krisztina, Solberg Kajári Dia

Szép vasárnapot mindenkinek, remélem, kész a kávé/tejszínhabos kakaó 😊

Itt van mellé az olvasnivaló. De ha valakinek nincs most ideje, hét közben a Magyar-Norvég Hírek facebook oldalán, valamint a MaNo Fórum saját appján is megtalálja a cikkeket (illetve egyéb rövid híreket is).


De lássuk, mi történt a héten:


  • Miért hagyták el a vikingek Grönlandot, miért hagyhatják el a norvégok Kirkenest és miért indul útnak a fél ország húsvétkor?

  • Jó -e a gyermekgondozás jelenlegi rendszere?

  • Amikor a politikusok helyett a jogászok döntenek a drogbirtoklás kérdésében

  • Számít-e, milyen nemű a WC?

  • Kell-e Ferrarira külön jogosítvány?

  • Haaland tulajdonképpen hetek óta nem csinál semmit, csak Reni kedvéért írunk róla


Ezek, és más izgalmas hírek a héten is, jó olvasást kívánunk!



 

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

 

Nem lehet ágyúkkal benépesíteni Finnmarkot



- Amikor az oroszokkal megáll a kereskedelem, északon munkahelyek tűnnek el, és ez Norvégia biztonságát is fenyegetheti - mondja az Orinor fejllesztőcég, véleményét a Hadsereg kutatóintézetének (FFI) vezető kutatója, Kristian Åtland is támogatja.

Várható, hogy a munkahelyek elvesztése miatt többen el fogják hagyni lakhelyüket. A költözés leginkább Kirkenest érinti, itt 670 munkahely kötődik Oroszországhoz, és ezeket most mind elveszíthetik az orosz szankciók miatt: vannak olyan szállítók, akik már nem hajlandóak kirkenesi cégekkel együttműködni. Az önkormányzat már 2021-ben is minden másnap elveszített egy lakost, és ezért tartanak az elnéptelenedéstől.

- Azonban a költözés nem csak demográfiai probléma, hosszútávon Norvégia biztonságát is fenyegetheti - mondja Kristian Åtland.

Kirkenes támogatja a norvég szankciókat, de a határvidék döntő fontosságú a stabilitásban és a békés szomszédi kapcsolatokban, nem népesíthetjük be Finnmarkot ágyúkkal - mondja Frode Stålsett, az Orinor kutatója - olcsóbb és okosabb megoldás embereket tartani itt, mint fregattokat.

A Kimek - a legnagyobb helyi hajógyár - vezetője szerint a kormánynak a norvég értékteremtést is figyelembe kellene vennie. Közép-Európában is sokan függnek az orosz földgáztól, a Kimek bevételének pedig az elmúlt években 70-80%-át tette ki az orosz hajók karbantartása, továbbá a 80 alkalmazottból 15 orosz.

Åtland szerint azonban annak kicsi az esélye, hogy ezeket cégeket teljesen meg lehetne védeni az ukrajnai háború negatív hatásától.

- Valószínűleg egyes üzemeknek vissza kell fogni a tevékenységét, míg másoknak át kell állniuk másfajta üzemre. Nem lehet Kirkenes lakosságát megtartani életképes üzleti működés nélkül - véli a vezető kutató - és az állami támogatás is segítene.

Svalbardon is hasonló a probléma, itt már évek óta csak állami támogatással lehet fenntartani az üzleti tevékenységeket és megtartani a lakosságot.

Stålsett tagadja, hogy a pénz lenne a legfontosabb és vannak kiaknázatlan lehetőségek is: többek között a zöld energiában és a tengergazdálkodásban is. A Kimek társaság vezetője ennek ellenére bízik abban, hogy nem kell működésükben változtatni, hiszen lesz élet a háború után is.


Forrás: VG


 

A norvég diákok magasabb hallgatói támogatást szeretnének az áremelkedések miatt



A Hallgatók Nemzeti Egyesülete szerint a hallgatói támogatás túl alacsony mértékben növekedett az árak emelkedéséhez képest. Sürgős támogatást kérnek a kormánytól.

- Minden költségvetési évben függünk a támogatás korrekciójától. Idén ez 2%-ot tesz ki. Ennek a következménye egy jelentős visszaesés a norvég diákok vásárlóerejében – mondta Tuva Todnem Lund az NRK-nak.

Februárban az élelmiszerárak 4,5%-kal nőttek, és a Műszaki Számítási Bizottság (Den Tekniske Beretningsutvalget) becslése szerint a teljes áremelkedés idén 3,3% lesz Norvégiában.

Lund úgy gondolja, hogy sürgősen támogatni kell a diákokat az állami költségvetésen kívül, például a nemzeti költségvetés átdolgozásával.

Az Oktatási és Kutatási Minisztérium kijelentette, hogy terveik között nem szerepel a támogatás mértékének módosítása ebben az évben.


Forrás: Norway Today


 

Gyermekgondozási szabadság: vita a hármas tagolás körül



Pszichológusok egy csoportja úgy véli, hogy a szülés után túl korán történő munkába állás nagy stresszel járhat a nők számára. A szülés előtt, alatt és után is jelentős hormonális és neurobiológiai változások zajlanak le a női testben, szögezi le Gro Vatne Brean szakpszichológus. Ö egyike azoknak a pszichológusoknak, akik a jelenleg érvényes, hármas tagolású gyermekgondozási szabadságot kritizálják, amelyet a parlament 2018 tavaszán fogadott el. A hármas tagolás eredményeként az anya tizenöt hetet kap a gyermekgondozási időszakból, tizenöt hetet pedig az apa vagy a társanya, míg a maradék tizenhat hetet saját belátásuk szerint oszthatják fel maguk között a szülők. Még abban az esetben is, ha az anya tölti a gyermekkel azt az időszakot is, amiről a család közösen rendelkezhet, az anyának a gyermek hét hónapos korában már munkába kell állnia. Ez pont az az időszak, amikor a csecsemő végre elkezdi átaludni az éjszakákat, a szülők pedig így kiszámítható napirendet alakíthatnak ki, illetve általában lehetősége nyílik az anyának saját magának is figyelmet szentelni. Az, hogy az anyának ilyenkor egyből munkába kell állnia, meglehetősen nagy nyomás és feszültség forrása lehet, és ez az az életszakasz, amikor a legnagyobb a mentális betegségek kialakulásának kockázata a nőknél. A pszichológus hozzáteszi, hogy a gyermekek számára is stresszes lehet a leválás, de amíg a másik fél jelenléte kompenzál, addig ez nem vezet kötődési problémákhoz.


Bár a Pszichológusok Egyesülete négy évvel ezelőtt még támogatta a hármas tagolást, ma már tartózkodnak a véleménynyilvánítástól a jelenlegi rendszer kapcsán, mivel nem áll rendelkezésre megfelelő kutatási anyag, ami a gyermekgondozási szabadság ilyen jellegű felosztásának sikerességet bizonyítaná.


Helen Ingrid Andreassen pszichológus támogatja a jelenlegi rendszert, ám hozzáteszi, hogy a munkaadóknak többet kellene tenniük azért, hogy a gyermekgondozás és a munka összeegyeztethetőek legyenek, illetve könnyíteni kellene a betegszabadság elrendelését a gyermekgondozási periódus alatt azok számára, akiknek a szülés kapcsán szerzett sérülések vagy a szülés után kialakuló depresszió miatt hosszabb felépülési időre van szükségük.


Forrás: VG

 

A Legfelsőbb Bíróság eltörli a kis mennyiségű kábítószer birtoklásáért járó büntetést


A kábítószerfüggők vásárolhatnak, birtokolhatnak és tárolhatnak heroint, amfetamint vagy kokaint öt gramm mennyiségben saját használatra anélkül, hogy a büntetést kockáztatnák, döntött a Legfelsőbb Bíróság április elején.

Az ügy hátterében az Erna Solberg vezette kormány által indítványozott drogreform tavalyi bukása volt, amely annak ellenére lett sikertelen, hogy a többség kiállt a kis mértékű kábítószer birtoklás dekriminalizálása mellett. A kormány helyett végül a bíróságok vették kezükbe az ügyet. A Legfelsőbb Bíróság ítélete valójában a kábítószerek dekriminalizálásával egyenlő a gyakorlatban, így mostantól a kábítószer-függőségben szenvedők a letartóztatás vagy bírság helyett segítségre számíthatnak.


Forrás: VG


 

294 cég ment csődbe márciusban



Március hónapban kiemelkedően sok csődeljárást regisztráltak Norvégiában. Az elemzők úgy vélik, hogy ennek fő oka a koronavírus miatti támogatások megszűnése. Összesen 294 vállalkozás ment csődbe márciusban, ami 8%-kal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában bejelentett csődeljárások száma.


Az elmúlt hónapokban sok építőipari vállalkozás vált fizetésképtelenné, egyrészt a magasabb építőanyagárak miatt, illetve az emberek kicsit óvatosabbak a nagyberuházásokkal, és későbbre halasztják az ilyen jellegű kiadásaikat.


Forrás: Norway Today


 

Szalmonellás termékeket hívtak vissza a norvég piacról



Európa szerte több országban jelentettek szalmonellával szennyezett csokoládétermékeket. A norvég Élelmiszerbiztonsági Hatóság (Mattilsynet) tájékoztatása szerint a norvég piacra is került a szennyezett áruból, ezért visszahívják a Kinder Surprise, Kinder Mini, Kinder Surprise Maxi és Kinder Schokobon termékeket. A szalmonellajárvány Európában főként gyermekeket fertőzött meg, akik közül többen kórházba is kerültek.


Forrás: NRK


 

Káosz a reptéren - több ezren indulnak útnak a húsvéti szünetben



A járvány kezdete óta a mostani péntek a legforgalmasabb. Gardermoen reptér csak ezen a napon több, mint 87 ezer utasra számít. A reptéren a reggeli órákban kígyózó sorok álltak.


Harald Nygaard Kvam, a reptér kommunikációs igazgatója azt mondta az NRK-nak, hogy a jelenlegi forgalmuk is jelzi, hogy a pandémia csitulni látszik, ennek köszönhetően kezd visszatérni az utazási kedv.


- Azok, akik a járvány idején utaztak, megszokhatták, hogy néhány percen belül végeztek a becsekkolással és a biztonsági ellenőrzéssel, azonban most hirtelen nagyon sokan lettek a reptéren, így a várakozási idő is megnőtt.


A pandémia alatt nem csak az utasoknak hiányzott az utazás, de rengeteg alkalmazottat permittáltak, így most a reptéren dolgozók is örülnek, hogy visszatért a pezsgés. Régóta várt pillanat ez az alkalmazottak és a légitársaságok számára is.


A közútkezelő is jelezte, hogy a reggeli órákban még nem volt fennakadás a reptérre vezető úton, azonban a délutánra sűrű forgalomra számítanak.


Forrás: NRK

 

A 17 éves fiatal - aki nappali tagozatos tanuló - illegálisan sokat túlórázott koronavírus tesztelőként egy privát sürgősségi osztályon



A tinédzser tavaly nyáron egy hónap alatt több, mint 107 órát túlórázott illegálisan. A járvány csúcsán koronavírus-állomáson dolgozott, ahol a páciensek tesztelése volt a feladata az oslói, privát rendszerben működő Legevakt Vest-nél. A cégnek városszerte voltak tesztelő állomásai, és többek között Oslo kommune is a megbízói között volt.


A kiskorúnak még azt követően is törvénytelenül hosszú munkanapjai voltak, hogy az önkormányzat decemberben tudomást szerzett a bűncselekményről. Idén januárban például egyetlen nap alatt 15,5 órát dolgozott a kiskorú munkavállaló.


Vigleik M. Aas, az Arbeidstilsynet (Norvég Munkaügyi Felügyelet) szekcióvezetője ismertette a vonatkozó jogszabályokat az NRK-val: ha egy kiskorú nyolc óránál többet dolgozik egy nap, vagy 40 óránál többet dolgozik egy héten, akkor az illegális.

Hozzátette, hogy ezt a határt azért szabták meg ilyen szigorúan, hogy megvédjék a fiatalokat a munkaidővel kapcsolatos visszaélésektől.


A Legevakt Vest egyike azon magánintézményeknek, akikkel Oslo önkormányzata szerződést kötött a pandémia alatt. A tesztelés ilyen módon történő kiszervezése extra feladatokat adott az ullerni privát sürgősségi osztálynak, így ez a személyzet létszámának növelését és a cég növekedését is jelentette.


A társaság legutóbbi éves beszámolója szerint 2020 és 2021 között a Legevakt Vest bevétele 18 millió koronáról 71,5 millió koronára nőtt.


A főigazgató, Kari Lise Jacobsen Eidjar fizetése ugyanebben az időszakban 2,3 millió NOK-kal nőtt.


Eidjar az NRK-nak küldött e-mailben a következőket írta az iskolás alkalmazottjuk munkaidejével kapcsolatosan: a Legevakt Vest elnézést kér a munka törvénykönyvének megsértése miatt, és intézkedéseket vezetett be a jövőbeni jogsértések megelőzésére.


Forrás: NRK

 

Mille és Alina semlegesnemű illemhelyet akar az iskolában



A diákok arra kérik a politikusokat, hogy oldják meg, hogy az iskolákban elérhetőek legyenek a semlegesnemű illemhelyek, és bíznak abban, hogy törekvéseik országszerte követendővé válnak. A tromsøi ifjúsági tanács szerint ez többeknek rendkívül sokat jelenthet.


Mille Lovise Hult azzal a példával magyarázta törekvéseit, hogy ha valaki egy olyan személy, aki nem vallja magát sem fiúnak, sem lánynak, akkor el kell döntenie, hogy a lány vagy a fiú WC-be akar bemenni. Ez a döntés sokak számára kellemetlen kötelezettséget jelenthet.


Úgy gondolja, egy ilyen intézkedés bevezetése nem nagy dolog, viszont egyesek számára rendkívül sokat jelent.


Alina elmondása szerint több olyan diák is van az iskolában, aki nem vallja magát sem fiúnak, sem lánynak, és azért szeretnének egy ilyen WC-t, hogy ezeknek a diákoknak ne kelljen kötelezően a két kategória valamelyikébe sorolnia magát, amikor mosdóba mennek.


- Amíg az emberek nagy része számára az illemhely-látogatás csak annyit jelent, hogy bemennek és kijönnek, addig másoknak rendkívül nehéz lehet eldönteni, melyik illemhelyet válasszák.


Forrás: NRK


 

A kormány azt szeretné, ha a nyugdíjasok ukrajnai menekültekkel dolgoznának



Az Ukrajnából érkezők nagy száma miatt sürgősen munkaerőre van szükség az önkormányzatokban. A Munkaügyi és Társadalmi Felzárkózásért felelős Minisztérium javaslata az, hogy az állami szerződéses nyugdíjjal (AFP) rendelkező nyugdíjasok is dolgozhassanak az Ukrajnából érkező menekültekkel anélkül, hogy csökkentenék a nyugdíjukat. – Ezzel a Kormány azt szeretné elősegíteni, hogy a nyugdíjasok számára jövedelmezőbb legyen a közszférában dolgozni, hiszen így kombinálhatják a nyugdíjat a fizetéssel. Több emberre van szükségünk – mondja Marte Mjøs Persen munkaügyi és társadalmi integrációs miniszter. Az önkormányzati szféra szereplői abban is megállapodtak, hogy ebben a nehéz helyzetben az önkormányzatok számára a nyugdíjasok fizetésére külön forrást biztosítanak.


Forrás: UTROP

 

1980 óta nem vált külön ilyen kevés pár



A Norvég Statisztikai Hivatal új adatai szerint az 1980-as évek óta nem volt ilyen alacsony a válások száma. Összesen 18000 pár vált külön tavaly. 9100 alkalommal történt meg az életközösség megszüntetése, ezerrel kevesebb esetben, mint egy évvel korábban. A válások száma – 8900 - is alacsony volt az előző évben. A járvány miatt várt válási boom nem valósult meg. Peder Kjøs pszichológust nem lepik meg a számok.


- Nem hiszem, hogy olyan meglepő, hogy kevesebben váltak el. A szoros kapcsolatok felértékelődnek a nehéz időkben. A Norvég Statisztikai Hivatal (SSB) adatai szerint a különélés és a válás számai már régóta csökkenő tendenciát mutatnak. Az elmúlt tíz évben ritkábban fordult elő a válás, különösen a 35 év felettiek körében. 2021-ben a visszaesés fő oka az volt, hogy a 40-49 éves korosztályban kevesebben váltak el, mint 2020-ban – mondja Karstein Sørlie, az SSB munkatársa. Kjøs szerint két fő oka van annak, hogy a várt válási boom nem valósult meg: a pénzügyek és a megváltozott hétköznapok. A járvány alatti mindennapok megváltozott ritmusa lehetővé tette, hogy a párok több időt tölthessenek együtt. Közelebb kerülhettek egymáshoz, és megtapasztalhatták, mit jelentenek egymás számára. Az anyagi bizonytalanság is a válások ellen dolgozott, hiszen a pénzügyileg instabil helyzet, a munkahely elvesztése sem kedvez a válásoknak. A pszichológus szerint azonban azok, akik már a járvány kitörése előtt is nehézségekkel küzdöttek a párkapcsolatukban, rendkívül kemény helyzetbe kerültek. Azok a párok, akiknek a kapcsolata nem jól működik, csak még jobban küszködni fognak, ha több időt töltenek együtt. Ezzel szemben, ha a kapcsolat jó alapokra épült, akkor segít az együtt töltött idő. A pszichológus szerint a válások alacsony száma sokat jelent a gyerekeknek, akik így az együtt maradó szülők mellett egy biztonságosabb, stabilabb környezetben tudnak felnőtté válni.


Forrás: NRK


 

KÜLPOLITIKA

 

Norvégia megerősíti a védelmi együttműködését Svédországgal



Ezt jelentette ki Magdalena Andersson svéd miniszterelnök a Jonas Gahr Størével közösen tartott sajtótájékoztatón Stockholmban.

A két miniszterelnök beszélt Oroszország ukrajnai háborújáról, a koronavírus-járványról és a két ország közötti együttműködésről.

Svédország nem tagja a NATO-nak, de az északi országok szorosan együttműködnek a katonai kérdésekben. Mind Svédország, mind Finnország részt vett a „Cold Response” nevű NATO-hadgyakorlaton Norvégiában az idén.

- Egyetértünk az északi védelmi együttműködés elmélyítésében – mondja Støre.

Ez magában foglal - többek között - több közös hadgyakorlatot és gyakoribb párbeszédet a hadsereg vezetői között a két országban.


Forrás: VG


 

Fontolóra veszi a kormány a kikötési tilalom bevezetését az orosz hajókra



Az Európai Unió újabb szankciós csomagot tervez Oroszországgal szemben. Egyebek mellett kikötési tilalmat vezet be az orosz vagy orosz üzemeltetésű hajókra az uniós kikötőkben. Ezt a javaslatot az unió mind a 27 tagállamának el kell fogadnia.


Bjørnar Skjæran halászati ​​és tengerészeti miniszter megerősítette, hogy a norvég kormány támogatja az EU-t a szankciók bevezetésében. Az azonban még nem eldöntött, hogy a norvég kikötőkben is bevezetik-e a kikötési tilalmat az orosz hajókra. A miniszter elmondta, hogy felül fogják vizsgálni az Európai Bizottság javaslatát, és felmérik, hogy szükség van-e bármilyen kiigazításra.


Norvégia kicsit tartózkodó az intézkedés bevezetésében, mert nem szeretnék tönkretenni a történelmileg kialakult kapcsolatot Oroszországgal. Norvégiának sosem volt katonai konfliktusa korábban az oroszokkal. A Szovjetunió a második világháború alatt sokat segített Finnmark felszabadításában, illetve a halászat terén különböző együttműködések vannak jelenleg érvényben Oroszországgal.


Forrás: E24

 

Három orosz diplomatát utasítottak ki Norvégiából



Norvégia úgy döntött, hogy Oroszország oslói nagykövetségének három diplomatáját persona non grata-nak, azaz nemkívánatos személynek nyilvánítja. Anniken Huitfeldt külügyminiszter elmondása szerint a három személy diplomáciai státuszával összeegyeztethetetlen tevékenységet végzett.

Ez a döntés az orosz fegyveres erőknek a bucsai civilek ellen elkövetett háborús bűncselekményének következménye. Norvégia ezentúl kiemelt figyelmet fog fordítani arra, hogy a nemkívánatos orosz tevékenységeket megakadályozza az országban.

Forrás: Regjeringen

 

Norvég mentőrepülőgép ukrajnai betegeknek


Április 8-án mutatták be az újságíróknak Gardemoen repülőterén azt a különleges mentőrepülőgépet, amivel súlyos betegeket fognak Ukrajnából Norvégiába szállítani.

Az átalakított Cessna típusú repülőgép két fekvő- és maximum három ülő beteg szállítására képes. Akár rákos beteg, súlyos traumás eset vagy fertőző betegségben szenvedő személy is biztonságosan utazhat a repülőn. A betegeket állapotuktól függően különböző norvég kórházakba fogják szállítani.

A repülőút közben a NOR-EMT egészségügyi csapat fogja ellátni az ukrán betegeket. A csapat már korábban dolgozott Kongóban és Szamoán is hasonló nemzetközi projektben. A mentőrepülőgép az európai RescEU rendszer része. A felszerelésnek és a szükséges engedélyek költségeinek körülbelül háromnegyedét az EU fedezte.

A RescEU rendszer fontos európai kezdeményezés, amely a rendkívül magas gyártási és üzemeltetési költségeket elosztja az uniós országok között.

Forrás: Norway Today

 

Norvégia mélységesen elítéli az ukrajnai Kramatorszkban történt támadást


Anniken Huitfeldt külügyminiszter elítéli a kramatorszki vasútállomás elleni orosz rakétatámadást, melyben többen életüket vesztették és sokan megsebesültek. A külügyminiszter elfogadhatatlannak tartja, hogy a háború elől menekülni próbáló polgárok az orosz hadviselés áldozataivá váljanak. Ha ez a civilek elleni célzott támadás volt, akkor az háborús bűnnek minősülhet.

Forrás: Regjeringen


 

KULTÚRA, OKTATÁS

 

Miért hagyták el a vikingek Grönlandot?



Régóta rejtély már, miért hagyták el hirtelen az óskandináv telepesek Grönlandot az 1400-as években. Sokan úgy gondolják, a hideg döntő tényező volt, azonban az új bizonyítékok valami teljesen másra utalnak.


A 900-as évek végén hajóztak a vikingek Skandináviából Grönlandra. Talán egy egyszerűbb életről álmodtak külföldön?


Több, mint 450 évig éltek a világ legnagyobb szigetének déli partjánál. Általában több ezer lakos lehetett ott.


De hirtelen eltűntek az emberek. Szinte nyom nélkül. Mindenféle magyarázat nélkül.


Meglepve


Újabb kutatások ugyanis valami teljesen mást mutatnak. Nem a hideg volt a legnagyobb kihívás, hanem a hosszan tartó száraz időszakok okozhattak problémát a vikingeknek és leszármazottjaiknak.


- Alapvetően meglepődtünk a száraz időszakon az óészaki időkben, és azon, hogy nem találtunk bizonyítékot a tartós hidegre – mondja Raymond Bradley az NRK-nak. Bradley a Massachusettsi Egyetem professzora és a tanulmány egyik kutatója.


Ahhoz, hogy mérvadó bizonyítékot találjanak, a kutatócsoportnak le kellett merülnie az 578-as tó fenekén lévő iszapba. Ez a tó Grönland déli részén található, közel ahhoz a területhez, ahol az óészakiak tartózkodtak.


Iszap és baktériumok


Az amerikai kutatócsoport több évig dolgozott, hogy megtalálják a választ a rejtélyre. Tavaly ki tudták mutatni, hogyan reagál az iszapban lévő baktériumok biokémiája a hőmérséklet-változásokra. Azáltal, hogy nyomon követték a baktériumok kémiai változását az idő múlásával, rekonstruálni tudták a korábbi hőmérsékleteket.

Annak ellenére, hogy a hőmérséklet ingadozott az óészaki megszállás idejében, a kutatók semmi jelét nem látták a hosszantartó vagy extrém hidegnek.


Száraz időszakok


Amikor a tudósok megállapították, hogy nem a hideg volt a probléma, közelebbről is megvizsgálták a tó iszapját. Ennek ugyanis saját története volt.

Az iszapban élő növényekből származó hidrogénizotópok megvizsgálásával megtalálták a választ.


Amikor a növények vizet veszítenek a szárazság miatt, a levelek megtelnek a deutérium nevű hidrogénizotóppal.


- Ilyen éghajlaton az ember nem volt olyan helyzetben, hogy füvet termesszen. Ezáltal a háziállatok éhen haltak a hosszú és hideg teleken – mondta Boyang Zhao kutató egy sajtóközleményben.


A most Grönlandon élő gazdák alátámasztják ezt az elméletet.


A problémák bizonyítása


Raymond Bradley szerint sok lakos megerősíti, hogy a száraz időszakok napjainkban is problémát jelentenek. Egyikük Elna Jensen.


- 2015-ben nagyon nagy szárazság volt. Júniusban volt esőnk, és utána augusztusig semmi.

Ő Narsaq közelében művel földet Grönlandon. Nem annak a tónak a környékén, ahol az amerikai tudósok kutattak.


Azonban annak ellenére, hogy az új kutatás eredményei értékes válaszokat adtak, sokan azt gondolják, nem a szárazság volt az egyetlen oka annak, hogy a vikingek eltűntek.


Sikertelenség


Thomas McGovern a Hunter College régésze. Azt mondja, fontos megérteni, hogy az óészaki embereknek meg kellett próbálniuk alkalmazkodni a változó környezethez Grönlandon.

A régészeti bizonyíték azt mutatja, hogy lassanként elkezdtek átállni arra, hogy a tengerből éljenek, amikor a háziállat-tartás nehézzé vált.


A régész úgy gondolja, hogy lehetett szociális oka is annak, hogy a települések eltűntek.

- Lehetünk utólag okosak, és állíthatunk valamit arról, hogy hogyan élhettek túl a vikingek a szigeten. De a tény az, hogy nem tették. Ez egy olyan társadalom volt, amely több szempontból is megbukott – mondja McGovern a Science nevű oldalnak.


Raymond Bradley egyetért vele.


- Úgy gondolom több tényező vezetett ahhoz, hogy az óészakiak eltűntek, és nem mindegyik kapcsolódik az éghajlathoz. A mi tanulmányunk csak egy olyan kihívást mutat be, amellyel a vikingeknek meg kellett küzdeniük – mondja.


Forrás: NRK


 

SZÍNES HÍREK

 

Ezt csinálják a norvégok idén húsvétkor



A Fremtind forsikring társaság kutatást végzett a norvégok idei húsvéti terveiről: körülbelül 1,2 millió norvég készül a hegyekbe síelni a késői húsvét ellenére. Legtöbben, akik ide készülnek, Trøndelag, Nordland, illetve Troms og Finnmark megyékben laknak. Azoknak, akik ilyen tervekkel bírnak, ajánlják, hogy kövessék az időjárásjelentést, vigyázzanak a lavinaveszélyre és vigyenek extra ruhát, valamint enni- és innivalót az útra.


Azonban sokan készülnek délre is, kb. 150.000-en, főleg Møre og Romsdalból most, hogy végre vége van a covid-korlátozásoknak. Az utazási irodák tömött repülőgépekről számolnak be, a legkedveltebb úticél Spanyolország.


A dél-norvégok azonban úgy tűnik, hogy az ünnepekkor inkább otthon maradnak vagy dolgozni fognak. Ilyenkor népszerű tevékenység a kerti munka, illetve a motorkerékpárok is előkerülnek a garázsból.


Forrás: NRK


Meglógtam a Ferrarival, avagy volt Ferrari, nincs Ferrari



Szombaton a sarpsborgi Viljar Tangen vásárolt egy 2005-ös Ferrari 612 Scaglietti modellt Sandnesben. Vasárnap apja, Torbjørn a friss autótulajdonos fiával az utasülésen tesztkörre indult. A próbakör nem ment túl jól.


Torbjørn már a kalnesi kórházi ágyról nyilatkozva boldogan meséli, hogy valószínű egy angyal vigyázott rájuk, és nagyon örül annak, hogy a fiával együtt csupán egy agyrázkódással és kisebb sérülésekkel megúszták a balesetet.


Az apuka hosszú évek óta érdeklődik az olasz autók iránt, de soha nem volt még olyan kategóriájú sportautója, mint amit fia szombaton vásárolt.


Tangen próbált már Lamborghinit tesztpályán, és vezetett már sok lóerős autót is, de ez valami egészen más volt. Tisztában volt vele, hogy fontos az óvatosság, de sajnos nem volt elég óvatos. Mindemellett tisztában van azzal is, hogy egy darabig gyalogosan kell közlekednie.


Azt mondta, Norvégiában külön oktatásra kell mennünk, ha kisteherautót akarunk vezetni. Miután a fia autóját vezette, nincs kétsége afelől, hogy külön tanfolyamot kellene elvégezni és/vagy külön jogosítvánnyal kellene rendelkezniük azoknak is, akik ilyen erős sportautókat akarnak vezetni.


A rendőrség arról tájékoztatta a Moss Avist, hogy a balesetet okozó apukat jogosítványát még vasárnap este bevonták.


Forrás: Moss Avis


 

SPORT

 

Tovább tart Haaland gólcsendje



Április 8-án este a Borussia Dortmund idegenben 2-0-ra legyőzte a VfB Stuttgart együttesét. A vendégek mindkét találatát Julian Brandt szerezte. Ez azt jelenti, hogy Erling Haaland gólcsendje ötmeccsesre nyúlt, holott korábban soha nem esett meg vele az, hogy zsinórban kettőnél több meccsen nem tudott betalálni.


Utoljára a január 22-i Hoffenheim elleni idegenbeli meccsen szerzett gólt a norvég csatárzseni. Azon a meccsen összeszedett egy sérülést is, ami miatt 1,5 hónapot ki kellett hagynia. Viszont így is benne volt egy dortmundi gólban. A csereként beálló Brandtnak (aki egy perc után váltotta a megsérülő Giovanni Reynát) ő adta a gólpasszt a 12. percben.


Forrás: VG


 

Megvan a döntő első résztvevője



A jégkorong nemzeti bajnokság elődöntőjének rájátszásában az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharc ötödik meccsén idegenben 3-2-re győzni tudott a Storhamar a Stjernen ellen, ezzel 2019 után ismét a döntőben szerepelhet a hamari csapat. Akkor 4-2-es összesítéssel a Frisk Asker győzött.


Az első harmad végén félbe kellett szakítani az április 8-i meccset, ugyanis a jégcsarnokban megszólalt tűzjelző. Ekkor már 2-0-ra vezetett a Storhamar a fredrikstadi alakulat ellen Eirik Salsten és Josh Nicholls góljaival. 4,5 perccel a második harmad vége előtt Patrick Thoresen 3-0-ra módosította a meccs állását, de a hazaiak részéről Austin Cangelosi másodpercekkel később szépíteni tudott.


Alig 2 perccel a meccs vége előtt Riley Brace megszerezte a második hazai gólt, de egyenlíteni már nem tudtak. A Storhamar játékosa, Patrick Thoresen a TV2-nek nyilatkozva elmondta, hogy ugyan a csapat idén sokat kínlódott, de a rájátszásra sikerült nagyon összeállni, és ez remek dolog.


Forrás: VG

 

Carlsen új sportja



Norvégia (és a világ) egyes számú sakknagymestere meglepő helyen bukkant fel. Dublinban Póker Világbajnokságot rendeztek, ezen vett részt a norvég nagymester. Rajta kívül még 1049-en indultak el a viadalon. Carlsen szeretett volna bekerülni a döntőbe, de április 9-én délután kikapott, és végül a 25. helyen végzett.


Forrás: NRK

 

Újabb meglepetés a Konferencia Ligában



Úgy néz ki, az AS Roma futballcsapata és José Mourinho nem nyerni járnak Norvégiába. Az április 7-én este megrendezett Bodø/Glimt–AS Roma Konferencia Liga negyeddöntőre összesen 7739-en voltak kíváncsiak az Aspmyrában. A 43. percben Lorenzo Pellegrini révén a vendégek kerültek előnybe, ám a hazaiak újabb hatalmas bravúrt végrehajtva fordítani tudtak, és végül 2-1-re nyertek. Ulrik Saltnes az 56. percben egyenlített, majd a 89. percben Hugo Vetlesen a norvég klub javára döntötte el a meccset.


Ezzel egy kis lépéssel közelebb került a sorozat elődöntője. Bjarne Brandal, az NRK kommentátora a meccs vége felé meg is jegyezte, hogy ez José Mourinho észak-norvég rémálma (2021. október 21-én a Konferencia Liga csoportkörében ugyanitt 6-1-re kapott ki az AS Roma, majd a római visszavágón sikerült kiharcolniuk egy 2-2-s döntetlent). Henning Berg, a válogatott korábbi csapatkapitánya magánkívül volt az elragadtatástól a meccs lefújása után. Szerinte szinte hihetetlen, hogy a kis Bodø/Glimt megint megverte a nagy AS Romát.


Ezzel a győzelemmel 35 meccse (36, ha beleszámítjuk az Aalesund elleni elmaradt kupameccset, amit a Bodø játék nélkül nyert meg) nem talál legyőzőre a norvég bajnoki címvédő, legutoljára 2021. augusztus 5-én kapott ki idegenben 2-1-re a Prishtina csapatától. Ráadásul ez a menetelés anyagilag is jövedelmező, ha kiejtik a Romát, akkor újabb 20 millió korona üti a Bodø/Glimt markát (az AZ Alkmaar kiejtésével kerestek 10 milliót). További adalék, hogy az NRK oldalán megjelenő cikkben lévő szavazás szerint a 16.389 szavazó 93%-a lenyűgözőnek tartja a bodøi csapat teljesítményét (köztük én is).


Forrás: NRK