MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

Növekvő fogyasztás Norvégiában

A norvég háztartások árufogyasztása összesen 13 százalékkal nőtt a pandémia alatt. Espen Barth Eide környezetvédelmi miniszter nem szeretné bírálni az embereket, amiért túl sokat vásárolnak, de úgy gondolja, kevesebb új holmival is lehetséges jó életet élni. Hozzáteszi, hogy az állam támogatja az újrahasznosítást, az újrafelhasználást és a tárgyak megjavítását.

Az erőforrások már áprilisban "kimerülnek"

Minden évben kiszámolják, mikor fogja a nemzetek felhasználása túllépni azt a szintet, amelyet a Föld reprodukálni tud (Earth Overshoot Day). Múlt évben ez július végén érkezett el, de idén, ha csak Norvégia fogyasztását nézzük, már április 18-án elérkezik ez a nap.

Személyes felelősség

Fredrik Vatne éppen az imént vásárolt magának egy pulcsit Oslo Cityben. Hangsúlyt fektet arra, hogy a ruhái sokáig kitartsanak és megőrizzék a formájukat, hogy elkerülje, hogy minden szezonban le kelljen cserélnie a ruhatárát. De ő is érez egyfajta nyomást, hogy vásároljon, és azt, hogy nehéz változtatni a szokásokon. A Felhasználáskutató Intézet (Forbruksforskningsinstituttet - Sifo) felméréséből kiderül, hogy a legtöbb norvég felelősséget érez a fogyasztás csökkentéséért, de számuk csökkent az utóbbi két évben. Ugyanez elmondható arról is, hogy az emberek hisznek-e abban, hogy a technológia megmenthet bennünket a klímaválságtól, Torvald Tangeland kutató szerint ez az adat inkább az emberek álláspontjára vonatkozik, mintsem arra, ami a gyakorlatban megvalósul. Ami a technológiával szembeni optimizmus csökkenését illeti, az ismeretek bővülése lehet az ok, például az elektromos autókkal kapcsolatban: az elektromos autók jó megoldást jelentenek egy kellemetlen problémára, a károsanyag-kibocsátásra, de az akkumulátorok gyártása, lecserélése és újrahasznosítása nem problémamentes.

Norvégia majdnem a lista élén

Európai viszonylatban Norvégia ezüstérmes, 26%-kal fogyaszt többet, mint a kontinens átlaga. Az első helyen Luxemburg áll +45%-kal, a harmadik helyen a németek és a svájciak osztoznak +24%-kal. Albániában a legalacsonyabb a fogyasztás, ott 40%-kal kevesebb, mint az átlag. A WWF főtitkára, Karoline Andaur szerint a kormánynak nagyobb hangsúlyt kéne fektetnie a körkörös gazdaságra, valamint egyéb tanácsokat is ad ezzel kapcsolatban. Fontosnak tartja, hogy a fogyasztók tudatosan alakítsák ki a fogyasztási szokásaikat, de úgy gondolja, hogy a túlfogyasztást csak akkor lehet megállítani, ha a hatóságok, a gazdaság és a magánszemélyek együttműködnek.

Forrás: NRK

Javaslatok az üzemanyaghasználat csökkentésére

Az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult magas üzemanyagárak kiegyensúlyozására új javaslatokkal állt az IEA (Nemzetközi Energia Hivatal) - többek között az autómentes vasárnappal, illetve a sebességhatár csökkentésével. A Hivatalt az 1973-74-es energiaválság alkalmával hozták létre, amikor több ipari ország is küszködött energiahiánnyal. Az IEA 10 pontos javaslata szerint napi 2,7 millió hordóval lehetne a kőolajfogyasztást csökkenteni a következő négy hónapban. Azonban nem kell, hogy ezek az intézkedések ideiglenesek legyenek, hiszen hosszú távon is hozzájárulnak az energiabiztonsághoz, a klímagázok kibocsátásának és a helyi környezeti szennyezések csökkentéséhez.

Az IEA 10 javaslata:

1. az autópályákon legalább 10 km/órával csökkenteni a sebességhatárt. Ez a módszer már korábbról ismert, nemcsak az Egyesült Államokban használták 1973-ban, de Norvégiában több helyen ma is alkalmazzák. A sebességhatár csökkentésével akár napi 500.000 hordó kőolajjal lehetne a fogyasztást csökkenteni az IEA vezetője, dr. Fatih Birol szerint.

2. Akár heti 3 nap otthoni munka.

3. Autómentes vasárnapok a nagyobb városokban.

4. A tömegközlekedés olcsóbbá tétele és a gyaloglás, kerékpározás ösztönzése.

5. A páros ás páratlan rendszámokon alapuló vezetést Olaszországban alkalmazták először 1973-ban, és korábban már olyan magas szennyezettségű városokban is használatban volt, mint Mexikóváros és Párizs, ugyanakkor Bergenben sem ismeretlen.

6. Autómegosztás (carpool).

7. A teherautók és az áruszállítás hatékonyabb felhasználásának támogatása.

8. Magas teljesítményű és éjszakai vonatok használata repülők helyett, ahol lehetséges.

9. Az üzleti célú utazás korlátozása, ha van más alternatíva.

10. Az elektromos és hatékonyabban működő járművek elterjedésének forszírozása.
    

Mindezen módszerek bevezetéséhez a fogyasztók magatartásának változására van szükség kormányzati támogatással - mondja az IEA. Ugyanakkor az intézkedések módja az országok körülményeitől függ, mint például az adott ország energiapiacától, közlekedési infrastruktúrájától és a politikai-társadalmi dinamikájától.

Norvégia egyelőre nem tett lépéseket az emberek üzemanyag költségeinek csökkentésére, míg Svédország milliárdokat használ arra, hogy minden autótulajdonost ezer koronával támogasson és az üzemanyagot terhelő adókat csökkentse. Azonban az IEA szerint az ilyen intézkedéseket körültekintően kell célozni, hogy elsősorban a lakosság legszegényebb rétegeit, illetve azokat érje el, akiknek szükségszerű az autó használata. Forrás: E24

Egy orosz luxusjacht kapitánya szeretne kihajózni, de a helyiek nem adnak nekik üzemanyagot

Az észak-norvégiai Narvik kikötőjében senki nem volt hajlandó feltankolni egy jachtot, a helyi szolgáltatók közölték a személyzettel, hogy evezzenek hazáig.

Amióta Oroszország néhány hete megtámadta Ukrajnát, a gazdag oroszokat és az orosz államot szankcionálták, Norvégiában nagy figyelmet szenteltek a vizeinken tartózkodó orosz jachtoknak.

Köztük van Vlagyimir Strzhalkovszkij volt KGB-tiszt "Ragnarja" is, aki ellen a rendőrség is fellépett, miközben a narviki kikötőben tartózkodott.

Az NRK felvette a kapcsolatot a hajó kapitányával, aki elmondta, hogy nagyon szeretnék elhagyni Narvikot, azonban olyan problémájuk akadt, ami megakadályozza őket ebben - senki nem hajlandó üzemanyagot eladni nekik.

A háború kezdete óta az EU számos orosz oligarchát szankcionált, azonban a narviki jacht tulajdonosa még nem szerepel a szankciós listán. A helyi szolgáltatók ennek ellenére sem hajlandóak neki üzemanyagot eladni.

Forrás: Nettavisen

A DNB megkapta az engedélyt az Sbanken felvásárlására

A Versenyhivatal egyhangú döntéssel engedélyezi a DNB-nek az Sbanken felvásárlását. Az alkalmazottak csalódottak.

A DNB igazgatója, Kjerstin Braathen rendkívül elégedett, hogy jóváhagyták számukra az Sbanken felvásárlását.

Újságírói kérdésre Braathen azt mondta, az Sbanken ügyfelei jó ideig semmilyen változást sem fognak észrevenni, legalábbis rövid- vagy középtávon nem.

A DNB azt is garantálta, hogy az Sbanken minden alkalmazottjának garantáltan megmarad az állása.

Forrás: E24

Megkétszereződött a sajtimport

Az elmúlt tíz évben Norvégia sajtimportja csaknem megkétszereződött: 2021-ben 17,4 tonna sajtot importáltak 1,25 milliárd korona értékben.

A sajtimport minden évben több mint 10%-kal nőtt. A Norvég Gazdák és Kisgazdálkodók Szövetsége azonban (Norsk Bonde- og Småbrukarlag) elégedetlen a helyzettel, mert jobb vámvédelmet szeretnének a norvég sajttermékekre. Egil Christopher Hoen, a Norvég Gazdák Szövetségének helyettes vezetője úgy véli, hogy a norvégok túlságosan hozzászoktak az import sajtokhoz, miközben rengeteg norvég sajt is található a piacon.

Forrás: Norway Today

Élelmezésbiztonság Norvégiában

Norvégia élelmezésbiztonsága veszélyben van, és ez nem csak a gabonára vonatkozik. A kutatók szerint két dolog fenyegeti leginkább a norvég élelmezésbiztonságot. Egyrészt leépül a termőtalaj, másrészt egyre kevesebben akarnak gazdálkodni. Az ukrajnai háború miatt fokozott figyelem irányul arra a kérdésre, hogy mit fog tenni Norvégia, ha többé nem importálhatunk ugyanannyi élelmiszert, mint eddig. A háború, a világjárvány és a klímaválság forgatókönyveit elemezte a Norvég Bioökonómiai Intézet (NIBIO). - A legfontosabb a talajvédelem és a gazdálkodók szerepe. Az élelmiszer-termeléshez termőtalajra és gazdákra van szükség.

Ukrajna és Oroszország a világ legfontosabb gabonatermelői között vannak, ezek a területek adják a világpiaci búza 30%-át. A Reuters szerint Ukrajna az év hátralévő részében leállítja a rozs, árpa, hajdina, köles, cukor, só és hús exportját. Ez valószínűleg több gabonatermék drágulásához fog vezetni Európában, ami viszont más élelmiszerek árára is hatással lesz. Norvégia a gabonaszükségletének körülbelül felét importálja. Robert Mood altábornagy, a Norvég Vöröskereszt korábbi elnöke szerint a norvég mezőgazdaság majdnem olyan fontos Norvégia túlélése szempontjából, mint a honvédelem. Nem elképzelhetetlen, hogy globális élelmiszerválsággal állunk szemben, amely a nyugati világot is elérheti. Naivitás volt azt hinni, hogy a világ kedves és jó lett a vasfüggöny lebontása után.

A hidegháború után Norvégia csökkentette a gabona vészkészleteit. Norvégia domborzata miatt a területének mindössze 3,5%-a a megművelt rész. Ennek mindössze 30 %-a alkalmas élelmiszergabona termesztésére a kormány adatai szerint. Olyan területeken is lakóházak, utak, vasutak és vállalkozások találhatóak, amelyek korábban szántók és rétek voltak. 2004 és 2015 között 97.000 hektár mezőgazdasági terület tűnt el. Korábban a norvég politika a világkereskedelemre támaszkodott, és úgy látták, hogy amíg a kereskedelem és a közlekedés működik, addig Norvégiában megfelelő az élelmezésbiztonság. A koronavírus-járvány, a klíma- és energiaválság, a háború és a növekvő műtrágyaárak miatt azonban úgy tűnik, hogy a jelenlegi kormány jobban látja a sebezhetőséget. A Parlament idén nyáron fogadta el azt az országos célt, hogy a megművelt terület átcsoportosítása ne haladja meg az évi 3000000 nm-t (3000 dekár). Ez 2025-re megvalósul. Ez azt jelenti, hogy nehezebb lesz a szántóföldet mezőgazdaságitól eltérő célra használni.

A II. világháború után az egész országban gabonasilókat építettek azzal a céllal, hogy egy évre való gabonát tudjanak tartalékolni. Idővel a hatóságok ezeket a gabonasilókat feleslegesnek ítélték és a legtöbbet lebontották. Amíg a világkereskedelem működött, a politikusok szerint ezek szükségtelenek voltak. Most újra és gyorsan fel kell készülnünk a gabona tárolására. 1969-ről 2020-ra 75 %-kal, 155 ezerről 38 600-ra csökkent a mezőgazdasági üzemek száma és csökkent az élelmiszertermelésben résztvevő gazdálkodók száma is. Közülük is sokan úgy látják, hogy túl kicsi és bizonytalan az anyagi fedezet ahhoz, hogy dolgozni tudjanak.

A kormány újra be akarja vezetni a rendkívüli gabonakészleteket, és több étkezési búza termelésére van szükség. Ha azt akarják, hogy a gazdálkodóknak legyen idejük búzatermesztésre, akkor a vetőmag vásárlása és a tavaszi szezon kezdete előtt dönteniük kell. A természeti adottságok miatt nem olyan egyszerű a jó étkezési búza termelése az országban. A kormány gondoskodik arról, hogy a gazdálkodóknak a gabonáért kapott ár elég jó legyen ahhoz, hogy megérje nekik búzát termeszteni. A Norvégiában manapság termesztett gabona nagy része koncentrátumgyártásra megy el, melyet szárnyasok, sertések és szarvasmarha takarmányozására használnak.

Forrás: NRK

KÜLPOLITIKA

Nyilatkozat a szaúd-arábiai tömeges kivégzésről

A nemzetközi humanitárius jog mindenkire kötelező érvényű. Íme néhány pont a legfontosabb kötelezettségek közül, amelyeket az ukrajnai háborús feleknek teljesíteni kell(ene):

• A civil lakosságot nem szabad megtámadni. A támadásoknál különbséget kell tenni katonai célpontok és civilek között. Még a katonai célpontok elleni támadások is tilosak, ha az aránytalanul nagy mértékben érinti a civileket.

• Meg kell védeni az iskolákat, kórházakat, otthonokat, víz- és áramellátást, és más kritikus fontosságú infrastruktúrát.

• A harcokban résztvevőknek felismerhető emblémákat kell viselniük, amelyek megkülönböztetik őket a polgári lakosságtól, és látható fegyvereket kell viselniük.

• A betegeknek és sérülteknek meg kell kapniuk a szükséges ellátást, függetlenül attól, hogy melyik oldalhoz tartoznak. A feleknek az elhunytakat azonosítaniuk kell, és tiszteletteljes módon vissza kell szolgáltatni a testeket.

• A használt fegyvereknek legálisnak kell lenniük.

• A hadifoglyokat védelmet kell biztosítani, és tisztelettel kell bánni velük. Nem lehetnek kitéve erőszaknak, fenyegetésnek vagy megaláztatásának.

• A humanitárius szervezetek munkatársainak lehetővé kell tenni, hogy biztonságosan dolgozhassanak, és a segítségre szorulóknak el kell tudni érnie őket.

• A Vöröskereszt és Vörös Félhold emblémáját tiszteletben kell tartani. Az emblémával megjelölt személyek, épületek és szállítmányok megtámadása tilos.

(Szerk.: A nemzetközi humanitárius jog jogforrási rendszere négy genfi egyezményre (1949) épül:

1. A hadra kelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítása

2. A tengeri haderők sebesültjei és betegei helyzetének javítása

3. A hadifoglyokkal való bánásmód

4. A polgári lakosság háború idején való védelme

A fő irányelvek

• Emberséges bánásmód

• Testi épség, méltóság megőrzése

• Hátrányos megkülönböztetés tilalma

• Humanitárius szervezetek védelme

• Megtorlás tilalma)

Forrás: Regjeringen

Norvégia és az Egyesült Államok együttműködése a mesterséges intelligencia területén

Norvégia megállapodást írt alá az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumával, melynek célja a szorosabb együttműködés kutatási, innovációs, oktatási és etikai kérdésekben a mesterséges intelligencia területén. A megegyezést az amerikai fél kezdeményezte, és az a célja, hogy elősegítse a közös munkát a kutatásfejlesztési és innovációs projektek területén, biztosítsa a kutatók és hallgatók cseréjét, lehetővé tegye a technológiatranszfert és közös oktatási programokat valósítson meg.

A nagy mennyiségű adat és az új típusú szuperszámítógépek ma már lehetővé teszik a mesterséges intelligencia fejlett módszereinek alkalmazását olyan feladatok megoldására, amelyekre korábban nem volt lehetőség.

Néhány példa:

• Szén-dioxid leválasztás és tárolás: ez egy ígéretes technológia nagy fejlesztési lehetőségekkel, szimulációival fejleszthető.

• Az időjárás és az éghajlat szupermodellezése: a cél az, hogy jobb éghajlati modelleket dolgozzanak ki a kutatók, hogy képesek legyenek szezonális előrejelzések készítésére és több éves előrejelzésre.

• Új gyógyszerek fejlesztése: az orvosi tesztekből származó adatok olyan információkkal szolgálhatnak, amelyek lehetővé teszik a kutatók számára, hogy jobb, gyorsan használható gyógyszereket fejlesszenek ki.

• Személyre szabott orvoslás: a rák megelőzése és kezelése, a cukorbetegség és a szívdiagnosztika olyan orvosi területek példái, ahol a mesterséges intelligencia használatával további javulást lehet elérni.

Forrás: Regjeringen

Norvég-orosz külkereskedelem

Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter március 8-án találkozott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosával, Filippo Grandival. Ezen a megbeszélésen jelentette be a külügyminiszter, hogy Norvégia 250 millió koronát különít el az ENSZ támogatására, ami az ukrajnai menekülteket segíti. Ez az összeg a korábban felajánlott 50 millió korona támogatáson felül érkezik. Az ENSZ becslése szerint eddig 2 millió ember menekült el Ukrajnából. Az ENSZ arra számít, hogy akár 4 millió ember is elmenekülhet a háború miatt. A Főbiztos 550 millió dollárt kért a nemzetközi közösségtől, hogy 2,4 millió menekültnek és menedékkérőnek nyújtson segítséget az Ukrajnával szomszédos országokban. A támogatást készpénzes segítségnyújtásra, menedékre és védelemre fogják fordítani. A norvég kormány 2 milliárd koronát különített el az ukrajnai humanitárius válságra. Ezt a segítséget elsősorban az ENSZ-en, a Nemzetközi Vöröskereszten, a Nemzetközi Vörös Félhold Mozgalmon és más humanitárius szereplőkön keresztül juttatják el a rászorulóknak.

Norvégia egyébként az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének legnagyobb adományozói közé tartozik, 630 millió NOK alaptámogatást nyújtott erre az évre.

Forrás: Regjeringen

EGÉSZSÉGÜGY

Norvég tűzoltóautók Ukrajnának

Négy tűzoltóautó és egy tűzvédelmi berendezésekkel megpakolt gépjármű indult Ukrajnába. A felszereléseket az orosz támadások utáni tüzek oltására használják majd. Az ukrán tűzoltóságnak sürgős segítségre van szüksége, mert a rakétákkal és gránátokkal végrehajtott orosz támadásokat tüzek követik a lakónegyedektől kezdve az atomerőművek környékéig.

- Jó érzés segíteni, még akkor is, ha tudjuk, hogy ez olyan, mint egy csepp a tengerben - mondja a Központi Tűzoltóság egykori tűzoltóparancsnoka, Odd Steinar Rønne, aki 40 év szolgálat után március 1-én vonult nyugdíjba. Ő a kezdeményezője és koordinátora az Ukrajnába küldött felszerelések szállításának. Kedden (márc. 15.) délelőtt három másik nyugdíjas tűzoltóval az ukrán Rava-Ruska városában tartózkodott Lvivtől északra. Ide azután érkeztek, hogy vasárnap (márc. 13.) elindultak Drammenből az adománnyal. A magukkal hozott felszerelés Kelet-Ukrajnába kerül majd, ahol több tűzoltóállomást lebombáztak. Nagyon fontos segítséget jelentenek a kommunikációs berendezések is, mivel a távközlési hálózat nagy része leállt. A tűzoltóknak védőfelszerelésekre és járművekre is nagy szükségük van. Március 3-án az oroszok támadták a Zaporizzsja atomerőművet, amely Európában a legnagyobb, és tűz keletkezett egy adminisztrációs épületben. A híradások szerint az orosz erők rálőttek a tűzoltókra is, ezért az oltási munkálatok több órát késtek. Odd Steinar Rønne aggódik ukrán kollégái miatt, mert Oroszország nem tesz különbséget a katonai erők és a tűzoltók között, ezért a tűzoltók golyóálló mellényben dolgoznak. Ukrajnában eddig 70 tűzoltóállomást bombáztak és 17 tűzoltó veszítette életét ezekben az incidensekben. Azokon a területeken, ahová a norvégok a felszereléseket szállították, a legtöbb tűzoltó egyedül van, mert a női családtagjaikat és a gyerekeket evakuálták, így ők éjjel-nappal dolgoznak, hogy közreműködjenek az országuk megmentésében.

Forrás: NRK

Több országban ismét növekszik a fertőzöttség - még koránt sincs vége a pandémiának

Számos európai országban újabb koronavírus-hullám van kialakulóban. Az FHI szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, és felkészült arra, hogy ez akár Norvégiában is megtörténhet.

Miközben Norvégiában mind a fertőzési arány, mind a kórházi kezelések száma csökken, sok országban teljesen ellentétes tendencia tapasztalható. Február végén a fertőzöttség hirtelen újra növekedni kezdett többek között Németországban, Finnországban, Hollandiában, Angliában és Svájcban is. Január közepén az Omikron variáns gyorsan uralkodó változat lett Európában, ami a fertőzések robbanásszerű növekedéséhez vezetett a legtöbb országban, így Norvégiában is.

Az FHI szerint Norvégia valószínűleg egy-két héttel ezelőtt érte el a fertőzési hullám csúcsát, de annak ellenére, hogy a fertőzés csökken, úgy vélik, hogy fontos felkészülni arra, hogy ez a tendencia megfordul. Svédországban és Dániában ugyanaz a csökkenő tendencia figyelhető meg, mint Norvégiában, Finnországban azonban hirtelen az egekbe szökött a fertőzöttség. Ugyanez a helyzet Németországban is, ahol 198 888 új koronavírusos megbetegedést regisztráltak az elmúlt 24 órában, ami a pandémia kezdete óta a legmagasabb egy héten belül regisztrált esetszám.

Kínában is rekordmagas a fertőzöttségi arány. Múlt hét kedden 5280 új koronavírusos megbetegedést regisztráltak, ami a pandémia elmúlt két éve alatt a legmagasabb szám egy nap alatt. Az ország egy részét le is zárták, ami körülbelül 30 millió embert érint. Az FHI szakmai igazgatója, Frode Forland azt nyilatkozta, tisztában vannak azzal, hogy Afrika és Ázsia sok országában nem oltották be az embereket, ami azt jelenti, hogy még mindig sok a keringő vírus, ami újabb lehetőséget ad az új vírushullámok kialakulására.

Forrás: TV2

SZÍNES HÍREK

Királyi érdemrendet kapott Nikka, Norvégia gasztronómiai híressége

A 105 éves Nikka Myren Grønning Királyi Érdemrendet kapott a norvég gasztronómiai hagyományok megőrzéséért és népszerűsítéséért. Fjord község polgármestere, Eva Hove március 14-én adta át a kitüntetést a valldali idősotthonban. Nikka akkor vált ismertté az ország számára, amikor az NRK dokumentumfilmet készített a munkásságáról és életéről.

Nikka 1916-ban született, gyermekkorát a családi farmon töltötte hat testvérével, szüleivel és nagyszüleivel. Fiatalkorában a helyi iskola konyháján tanította a diákokat a hagyományos norvég lefse (palacsintaszerű lepény) és sok más tradicionális norvég étel elkészítésére. Érdekesség, hogy a Trollstigen út építése során szakácsnőként dolgozott a munkások között. Munkájának elismeréseként 2020-ban kanyart neveztek el róla (Nikkasvingen), ami a Trollstigen első kanyarja, amit nőről neveztek el. A második világháború alatt férjhez ment, férje azonban sajnálatos módon 1975-ben meghalt. Nikka ezután átvette a gazdaság vezetését.

Receptjeit, sütési technikáját és konyhaművészetét számos újságban és könyvben publikálták az évtizedek során. Az érdemrend átadásakor meghívást kapott a királyi palotába is, de azt nyilatkozta, hogy Harald király jobb egészségügyi állapotban van, így inkább őt kérné meg, hogy látogasson el a sunnmørei Valldalba.

Forrás: NRK

SPORT

Dortmundi ünnep Haaland-dal

A Borussia Dortmund mindhárom pontot begyűjtötte a Mainz elleni idegenbeli meccsen Alex Witsel kései találatával, ezzel négy pontra közelítette meg az éllovas Bayern Münchent 8 fordulóval a vége előtt. Az előző két hónapot csípősérülés miatt a partvonalon kívül töltő Erling Haaland ezúttal is csereként állt be, most 34 perc jutott neki a zöld gyepen. A norvég klasszis csak egy komolyabb lehetőséget tudott kialakítani, de a Mainz kapusa, Robin Zetner kivédte Haaland lövését. A dortmundiak győzelme abból a szempontból számít komoly bravúrnak, hogy a Mainz ez előtt a meccs előtt 12 hazai meccsén csak hét gólt kapott. A Borussia legközelebb március 20-án vasárnap, a Köln ellen játszik idegenben.

Forrás: VG

Megmenekült Berge szezonja?

A Sheffield Unitedot erősítő Sander Berge előző féléve nem alakult a legjobban, és akkor még finoman fogalmaztam. Koronavírus-fertőzés, súlyos sérülés, ráadásul még Paul Heckingbottom, a csapat menedzsere sem igazán bízott benne. Most viszont sínen van a 24 éves askeri fiú, aki az új évben egy korábbinál támadóbb szerepkörben játszik klubcsapatánál, ráadásul a válogatott keretébe is bekerült.

Eirik Aase, a Championship-szakértője (Championship=angol másodosztály) a Nettavisennek elmondta, hogy Berge szerinte az elmúlt időszakban folyton a mezőny legjobbjai között van. Berge még 2020 januárjában igazolt Sheffieldbe mintegy 200 millió koronáért (jelenlegi árfolyamon 17,35 millió angol font, vagy 20,66 millió euró).

A válogatott szövetségi kapitánya, Ståle Solbakken elmondta, hogy alaposan elbeszélgetett a játékossal, és elmondta neki, hogy figyeljen oda jobban a tempóváltásokra, mert labdával és anélkül is ugyanolyan tempóban közlekedik a pályán. A szakvezető elmondása szerint emellett még az is közrejátszott Berge látványos formajavulásában, hogy az erőnlétét is sikerült visszanyernie. Sander Berge ebben a naptári évben eddig két gólt szerzett és mellé kiosztott egy gólpasszt is.

Forrás: Nettavisen

Bodø/Glimt - jöhet a visszavágó

Miután kétszer 90 perc után 3-3-ra állt a Bodø/Glimt-AZ Alkmaar párharc (a visszavágón 90 perc után 2-1-re vezettek a hollandok), jöhetett a hosszabbítás. Alfons Sampsted, a norvég csapat izlandi hátvédje a 105+1-edik percben egyenlített, és mint utóbb kiderült, továbblőtte a negyeddöntőbe a norvég címvédőt. Itt egy régi ismerős, a szintén holland Vitesset legyűrő AS Roma jön szembe. Az előző 2 meccsből mindkettő emlékezetesre sikerült.

Az Aspmyrában 6-1-es hazai siker született, míg Olaszországban 2-2-re végzett a Bodø a José Mourinho vezette Roma ellen. Amahl Pellegrino, aki mindkét meccsen betalált a rómaiak ellen, elmondta, hogy ellenfelük most biztosan sokkal felkészültebb lesz, mint legutóbb. Ulrik Saltnes, aki sérülés miatt egyik bodøi bravúrgyőzelemnek sem lehetett részese, úgy vélekedett, hogy Rómában nem feltétlenül örülnek egy újabb norvégiai túrának. Jan Petter Saltvedt, az NRK kommentátora viszont csalódottságát fejezte ki a sorsolást illetően. Szerinte ennek a meccsnek kellett volna lennie a döntőnek, és dramaturgiai szempontból egyáltalán nincs rendben. A párharcra április 7-én és 14-én kerül majd sor.

Forrás: NRK