MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

Őrült üzemanyagárak

Körülbelül egy hónapja lépte át először a 22 koronás határt a benzin literenkénti ára, a héten pedig Tromsø városában elérte a 27 koronát. És még ennél rosszabb is lehet, vélik a szakértők, legrosszabb esetben a 40 koronát is elérheti a benzin ára a nyáron - mondja Per Magnus Nysveen, a Rystad Energ

i vezető elemzője. Ez az jelentheti, hogy egy 50 literes tank feltöltése (ami egy átlagos személygépkocsi üzemanyagtartályának mérete) 2000 koronába fog kerülni. Amikor az állami költségvetést elfogadták az ősszel, akkor még egy 1 hordó kőolaj ára átlagban 559 korona volt. Azonban - leginkább az Oroszország által indított háború miatt - már majdnem 1200 koronát adnak egy hordóért. - Ha a nyugati országok továbbra is szankciókkal lépnek fel az orosz export ellen, akkor a kőolaj hordó ára elérheti a 240 koronát is - jegyezte meg Bjørnar Tonhaugen a Rystad Energi-től. Az áremelkedéssel kapcsolatban sokan vitáznak arról, hogy a kormánynak milyen lépéseket kellene tennie. A Norges Lastebilforbund (Norvég Teherautósok Szervezete) "csődlavinától" fél és remélik, hogy a kormány eltávolítja a 3,52 koronás úthasználati díjat a dízel árából. - Ömlik be a pénz az állami kasszába és sokakat provokál az, hogy miközben óriási mértékben termeljük ki a kőolajat, az embereket kifosztják a benzinkutaknál - mondja Sylvi Listhaug, az Frp vezetője. A NAF (Norges Automobil-Forbund) kommunikációs igazgatója, Camilla Ryste is aggódik a kialakult helyzet miatt és úgy véli, hogy az államnak ellenőrzés alá kellene vonnia a szituációt. Rámutat arra, hogy a 25 koronás literár 40%-a állami díjakból áll, amivel igencsak lehetne kezdeni valamit. A NAF számítása szerint az áremelkedés akár 6000 koronás plusz költséget is jelenthet egy átlag autósnak, aki 12000 km-t vezet egy évben. Az üzemanyag-áremelkedés ráadásul a megnövekedett áramárhoz adódik hozzá, ez nem folytatódhat így tovább - mondja Ryste. Abban a pénzügyminiszter, Trygve Slags Veum is egyetért: ha az áremelkedés így folytatódik, akkor tenni kell valamit. Forrás: E24

Az elmúlt 40 év legnagyobb élelmiszerár-emelkedése

Februárban 4,5%-kal drágultak az élelmiszerek a Norvég Statisztikai Hivatal szerint. Ez a legnagyobb mértékű havi változás 1981 júliusa óta. Összehasonlításképpen az árak általában 1,1%-kal emelkednek havi viszonylatban. A Norvég Statisztikai Hivatal rámutat, hogy az élelmiszer-áruházláncoknál február 1-jén volt egy árablak. Ekkor az árak a drágább alapanyagok és az élelmiszer-beszállítóknál használt drágább csomagolóanyagok miatt emelkedtek - A nagy havi növekedést a beszállítók és a láncok közötti éves tárgyalásokat is figyelembe véve kell vizsgálni - mondja Espen Kristiansen szekcióvezető. Az árak növekedése nag

yrészt a tavalyi problémákhoz kapcsolódik. A nyersanyagárak emelkedése, a drágább szállítás, és akkor az ukrajnai háború hatását még nem is kalkuláljuk - mondja Kjetil Olsen vezető közgazdász, aki úgy látja, hogy ez még csak a kezdet. A jövőben még nagyobb emelkedés várható az ukrajnai háború hatásai miatt. Az infláció magas és még magasabb lesz. Világviszonylatban is minden idők legmagasabb szintjét érték el az élelmiszerárak az ENSZ nyersanyagindexe szerint. Az olyan alapanyagok, mint a búza, a kukorica és a szója 5,3%-kal drágultak januártól februárig. Az alapanyagárak már régóta emelkednek, az élelmiszertermelők megnövekedett költségei most m

ár az élelmiszerboltokban tapasztalt árakban is tükröződnek. Főleg a tészta, a gyümölcskonzerv, a sajt, a kávé és a fagylalt drágult jelentősen februárban. A világban tapasztalható rengeteg bizonytalanság elkerülhetetlenül érinti az élelmiszeripart és a fogyasztókat. A növekedés azt jelenti, hogy egy család, amely havi 10 000 NOK-ot költ élelmiszerre, egy hónap alatt 450 NOK megnövekedett kiadást tapasztalhat. A benzin és a gázolaj ára januárról februárra 5,7%-kal emelkedett, és 21%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Márciusban még tovább emelkedett az áruk, a töltőállomásokon már 25 NOK feletti árakat látunk. Szakértők szerint 2022-ben az infláció 3,3% lesz. (Február közepén még 2,6%-os növekedésre számítottak.) Ez azokat érinti legrosszabbul, akik kevés jövedelemmel rendelkeznek, márpedig élelemre mindenkinek szüksége van. Erre a hatóságoknak is tekintettel kell lenniük, és ha szükséges, olyan intézkedéseket hozniuk, amelyek lehetővé teszik az élelmiszer és egyéb termékek árának korlátozását. Az állam bevételei drasztikusan emelkednek. A gazdaságnak állnia kell a sarat, de ennek árát a fogyasztók fizetik meg. A szakértő kiemeli, hogy az, hogy Ukrajna, mint a világ fő búzabeszállítója, háborúban áll, sokat elárul arról, hogy mi várható a jövőben. Fontos, hogy azok, akik kereskednek, termelnek vagy árut szállítanak, ne éljenek vissza a helyzettel. Mindenkinek tisztában kell lennie a felelősségével.

Forrás: NRK

Megnőtt a születések száma a pandémia alatt

2021-ig folyamatosan csökkent a születések száma Norvégiában, ekkor viszont 12 év után először megfordult. A Statisztikai Hivatal (SSB) friss adatai alapján 1,48-ról 1,55-re nőtt az egy nőre jutó termékenységi ráta. - Ez óriási növekedés - véli Ane Tømmerås, az SSB demográfusa. A termékenységi rátát annak mérésére használják, hogy egy nő hány gyereket fog átlagban szülni a termékeny éveiben. 2021-ben 56100 gyermek született, ami 3100-zal több az előző évnél. - Mindez azt jelenti, hogy biztonságban éreztük magunkat a pandémia alatt - mondja Tømmerås - ami azonban sok másik országra nem volt jellemző, ott csökkent a termékenység. Norvégiában leginkább az északiaknál nőtt ez a szám, Nordland vitte el a pálmát. Itt 14%-kal nőtt a születések száma, de ez Tømmerås szerint nem csoda, hiszen az alacsonyabb lakosságú megyéknél nagyobbak lehetnek az eltérések. Hagyományosan Vestlandet a legtermékenyebb megye és Oslo a legkevésbé. Az utolsó évtized

ben csökkent a születések száma a 25 évnél fiatalabb nők között, ez a tendencia továbbra is folytatódott, míg a 25 év feletti nőknél nőtt. Azonban leginkább a 30-34 éves nők járultak hozzá a termékenység növekedéséhez, de a 25-29 és 35-39 közöttiek is kivették a részüket. Nem újdonság, hogy az első gyermeküket szülő nők átlagos kora folyamatosan növekszik, idén először lépte át a 30 évet (30,1 lett ez a szám), a férfiaknál az átlagéletkor 32,1 év, amikor először válnak apává. Azonban az első gyermeket vállaló nők és férfiak átlagéletkora közötti különbség csökkent.

Forrás: VG

Hatalmas adományozói kedv

A norvég segélyszervezetek eddig kb. 350 millió koronát gyűjtöttek össze az ukrán menekültek megsegítésére. Az adományok először ruhák, takarók és hasonló tárgyak voltak, de ezek nagy része szemétként végezte a lengyel határon. Ezt követően kérték a szervezetek, hogy inkább pénzadományt küldjenek, akik ezt megtehetik. A szervezetek is meglepődtek, hogy milyen nagy az adakozói kedv. Hasonlót csak a 2004-ben és 2011-ben tapasztaltak az indiai-óceáni szökőár és a szíriai háború kitörésekor, de a mostani segítőkészség még ezeknél is nagyobb. Az eddig összegyűlt pénzt sürgősségi segélyekre, például élelmiszerre, vízre, egészségügyi cikkekre és ideiglenes szállásra fordítják. Közvetlenül készpénzt is osztanak a menekülteknek. Sokak számára jó érzés, ha maguk vásárolhatják meg amire szükségük van. Íme a lista a szervezetek eddigi gyűjtéséről:

• Røde Kors: 130 millió kr

• Flyktninghjelpen: 80 millió kr

• SOS-barnebyer: 68 millió kr

• Redd Barna: 35 millió kr

• Kirkens Nødhjelp: 23 millió kr

• CARE: 600 ezer kr

• UNICEF: 41,5 millió kr

Forrás: NRK

Biztosítottak az ukrán menekültek a norvég otthonokban

A Gjensidige biztosító kiterjeszti a biztosítási fedezetet a magánlakásokban elszállásolt ukrán menekültekre is 2022-ben. A biztosító március 9-én jelentette be, hogy aki a magánlakásában szállásol el ukrán menekülteket, azoknak a biztosítása kiterjed a menekültek ingóságaira és felelősségbiztosítására is. Øystein Thoresen kommunikációs igazgató elmondta, hogy ezzel szeretnének kismértékben hozzájárulni ahhoz, hogy a menekültek biztonságban érezzék magukat. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik ukrán menekülteknek adják kölcsön a nyaralójukat.

Forrás: Norway Today

A DNB vezére 15 millió koronát keresett tavaly

Kjerstin Braathen, a DNB vezérigazgatójának alapfizetése 400 ezer koronával nőtt tavalyhoz képest, összesen 15 millió koronás fizetést kapott. Braathen alapfizetése tavaly 8,3 millió koronát tett ki, ezenkívül bónuszokat, nyugdíjat és egyéb juttatásokat is kapott. A bérszámokat a DNB 2021-es éves jelentésében tették közzé.

Forrás: Norway Today

Norvégia olajbevétele a hatszorosára nőhet

A becslések szerint Norvégia olaj- és gázértékesítésből származó bevétele idén akár az 1750 milliárd koronát is elérheti a megemelkedett árak miatt. A kormány idén 277 milliárd NOK bevételre számított a kőolajipari tevékenységekből, de ez a bevétel akár a tervezett összeg hatszorosa is lehet, 1750 milliárd NOK. Ennek okai részben a gáz egekbe szökő ára Európában, valamint az ukrajnai orosz invázió következtében megnövekedett olajárak. Harald Magnus Andreassen, a Sparebank 1 Markets vezető közgazdásza azt mondta, mivel az árak napról napra ingadoznak, a számítások pontossága nagyon bizonytalan, azonban a bevétel felfoghatatlanul magas lehet.

Forrás: E24

A kormány meghosszabbítja az áramár-támogatást

A kormány meghosszabbítja az áram támogatást, de az egyelőre kérdéses, hogy meddig - ezt Arvid Samland, a Kőolaj- és Energiaügyi Minisztérium kommunikációs vezetője mondta az E24-nek. Terje Aasland kőolaj- és energiaügyi miniszter azt nyilatkozta az NRK-nak, hogy azt már eldöntötték, hogy folytatják a programot - ami azt jelenti, hogy csökkentik a mostani magas árak lakosságra gyakorolt szélsőséges hatásait - azt azonban azt még nem tudják megmondani, hogy ez a támogatás meddig kerül meghosszabbításra. Az áram támogatás jelenleg márciusig van érvényben, azonban a kormánynak hamarosan el kell eldöntenie, hogy meddig hosszabbítják.

Forrás: VG

KÜLPOLITIKA

Nemzetközi humanitárius jog Ukrajnában

A nemzetközi humanitárius jog mindenkire kötelező érvényű. Íme néhány pont a legfontosabb kötelezettségek közül, amelyeket az ukrajnai háborús feleknek teljesíteni kell(ene):

• A civil lakosságot nem szabad megtámadni. A támadásoknál különbséget kell tenni katonai célpontok és civilek között. Még a katonai célpontok elleni támadások is tilosak, ha az aránytalanul nagy mértékben érinti a civileket.

• Meg kell védeni az iskolákat, kórházakat, otthonokat, víz- és áramellátást, és más kritikus fontosságú infrastruktúrát.

• A harcokban résztvevőknek felismerhető emblémákat kell viselniük, amelyek megkülönböztetik őket a polgári lakosságtól, és látható fegyvereket kell viselniük.

• A betegeknek és sérülteknek meg kell kapniuk a szükséges ellátást, függetlenül attól, hogy melyik oldalhoz tartoznak. A feleknek az elhunytakat azonosítaniuk kell, és tiszteletteljes módon vissza kell szolgáltatni a testeket.

• A használt fegyvereknek legálisnak kell lenniük.

• A hadifoglyokat védelmet kell biztosítani, és tisztelettel kell bánni velük. Nem lehetnek kitéve erőszaknak, fenyegetésnek vagy megaláztatásának.

• A humanitárius szervezetek munkatársainak lehetővé kell tenni, hogy biztonságosan dolgozhassanak, és a segítségre szorulóknak el kell tudni érnie őket.

• A Vöröskereszt és Vörös Félhold emblémáját tiszteletben kell tartani. Az emblémával megjelölt személyek, épületek és szállítmányok megtámadása tilos. (Szerk.: A nemzetközi humanitárius jog jogforrási rendszere négy genfi egyezményre (1949) épül:

  1. A hadra kelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítása

  2. A tengeri haderők sebesültjei és betegei helyzetének javítása

  3. A hadifoglyokkal való bánásmód

  4. A polgári lakosság háború idején való védelme

A fő irányelvek

• Emberséges bánásmód

• Testi épség, méltóság megőrzése

• Hátrányos megkülönböztetés tilalma

• Humanitárius szervezetek védelme

• Megtorlás tilalma)

Forrás: Regjeringen

43 millió korona értékű egészségügyi segélyszállítmány

Ukrajnában és a környező országokban rohamosan nő az igény az orvosi ellátásra. A háború gyógyszerhiányhoz is vezetett: hiánycikk lett a fájdalomcsillapító, inzulin, szívgyógyszer és antibiotikum. Norvégia nagyjából 43 millió korona értékben küld egészségügyi segélyszállítmányt a háború okozta akut helyzet enyhítésére az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül. Már március első hetében megérkezett az első orvosi szállítmány Lengyelországba, ami sebészeti kellékeket tartalmazott. Március 6-án az EU beleegyezett, hogy jelentős mennyiségű, alapvető gyógyszereket tartalmazó adományt fogadjon Norvégiából. A 43 millió korona értékű segélyszállítmány különféle gyógyszereket tartalmaz majd. Norvégia most arról folytat egyeztetést az unióval, hogy olyan egészségügyi dolgozókat küldjön a válságövezetbe, akik már rendelkeznek hasonló tapasztalattal.

Forrás: Regjeringen

ENSZ támogatás Ukrajnának

Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter március 8-án találkozott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosával, Filippo Grandival. Ezen a megbeszélésen jelentette be a külügyminiszter, hogy Norvégia 250 millió koronát különít el az ENSZ támogatására, ami az ukrajnai menekülteket segíti. Ez az összeg a korábban felajánlott 50 millió korona támogatáson felül érkezik. Az ENSZ becslése szerint eddig 2 millió ember menekült el Ukrajnából. Az ENSZ arra számít, hogy akár 4 millió ember is elmenekülhet a háború miatt. A Főbiztos 550 millió dollárt kért a nemzetközi közösségtől, hogy 2,4 millió menekültnek és menedékkérőnek nyújtson segítséget az Ukrajnával szomszédos országokban. A támogatást készpénzes segítségnyújtásra, menedékre és védelemre fogják fordítani. A norvég kormány 2 milliárd koronát különített el az ukrajnai humanitárius válságra. Ezt a segítséget elsősorban az ENSZ-en, a Nemzetközi Vöröskereszten, a Nemzetközi Vörös Félhold Mozgalmon és más humanitárius szereplőkön keresztül juttatják el a rászorulóknak. Norvégia egyébként az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének legnagyobb adományozói közé tartozik, 630 millió NOK alaptámogatást nyújtott erre az évre.

Forrás: Regjeringen

Az UNESCO VT jelöltje lett Norvégia

Norvégia a skandináv régió jelöltje lett az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Végrehajtó Testületének (VT) 2025-2029 közötti időszakára. Az UNESCO fontos szerepet játszik a minőségi oktatásra vonatkozó cél elérésében, valamint más, Norvégia számára kiemelt területeken, mint például a világörökség védelme, a szólásszabadság biztosítása és az óceánokkal kapcsolatos kutatások. Norvégia 2021-ben az UNESCO-nak nyújtott önkéntes hozzájárulások harmadik legnagyobb adományozója volt, mintegy 200 millió koronát fizetett ki az éves 25 millió koronás hozzájáruláson felül. A skandináv országok már régóta egy informális megállapodás alapján felváltva jelentkeznek az UNESCO Végrehajtó Testületébe. Norvégia utoljára a 2005-2009-es időszakban kapott helyet a VT-ben. Azóta Dánia, Svédország, Finnország és Izland töltötte be a tisztséget. Az UNESCO legmagasabb szintű döntéshozó fóruma a tagállamokból álló, kétévente ülésező Általános Konferencia, a közgyűlés. Az Általános Konferencia döntéseit a VT készíti elő, amely önálló javaslatokkal is élhet, valamint az Általános Konferencia felügyelete alatt felelős az utóbbi által elfogadott munkaterv végrehajtásáért.

Forrás: Regjeringen

KULTÚRA, OKTATÁS

Tavaszi nagytakarítás a hegyekben és tavakban

A Norvég Hegyi- és Túravezetők Egyesülete (Norsk fjellstyresamband) hajóroncsok, törmelékek és egyéb hulladékok eltakarítását tervezi a hegyvidéki területeken és a környező tavakban. Az egyesület a takarítási munkákon túl elemzi is a roncsokból származó műanyagok, üvegszálak és egyéb szennyező anyagok környezetre gyakorolt hatását. Tavaly 800 tonna szemetet távolítottak el az oslói fjordokból, ami között 600 szabadidős hajó is volt. Idén tavasszal három önkormányzattal együttműködve (Lesa, Øyer, Røyrvik) tisztítják meg a természeti környezetet, és elemzik az eltávolított hulladékot. Várhatóan több ezer hajót kell kiemelniük a vizekből.

Forrás: Norway Today

Az Irakból származó kulturális kincseket vissza kell küldeni

Tavaly augusztusban az Økokrim csaknem száz kulturális tárgyat foglalt le Martin Schøyen norvég üzletembertől és gyűjtőtől. Ezek az ókori Mezopotámiából származnak, amely ma Irakot, valamint Szíria és Törökország egyes részeit foglalja magában. Az iraki hatóságok szerint a tárgyakat illegálisan vitték ki az országból, és ezeket - csaknem 700 másikkal együtt - 2019 óta keresik. Most a Kulturális Minisztérium jelentése is megerősítette ezt az információt. Nincs olyan dokumentáció, amely igazolná, hogy ezeket a tárgyakat legálisan vitték ki Irakból, illetve több közülük olyan közvetítőkön keresztül érkezett, akiket korábban már illegálisan behozott tárgyakkal hoztak kapcsolatba.

A most vizsgált tárgyakat az 1980-as és 1990-es években lopták el Irakból. Kisebb hányaduk exportja az 1950-es évekre tehető, más része pedig Afganisztánból érkezett 2001-2004 körül. Innentől kezdve Irakon múlik, hogyan bonyolítják le az ügyet Schøyen és az iraki állam között. Ha a felek nem jutnak békés megegyezésre, Iraknak pert kell indítania, hogy visszakapja a tárgyakat. Tavaly Schøyen vitatta a lefoglalás jogalapját, és rámutatott, hogy a tárgyak túlnyomó többségét neves gyűjtőktől vásárolta. Schøyen ügyvédje, Cato Schiøtz szerint a jelentés sok ténybeli hibát és spekulációt tartalmaz, és nem ért egyet azzal a döntéssel, hogy ezeket vissza kell juttatni Irakba. Szerinte a visszaküldésre vonatkozó szabályok nem bírnak visszamenőleges hatállyal a 2007 januárja előtt beszerzett tételekre.

Bár többször is felszólították Schøyent, hogy nyújtsa be a tárgyak dokumentációit, ezekre ő nem reagált. Szerinte nem neki kell bizonyítania, hogy legálisan jutott a tárgyakhoz, hanem a múzeumi jelentésnek, hogy ezek illegálisan kerültek hozzá. A tárgyak között több ékírásos tekercs található az ókori Mezopotámiából. A legértékesebb tábla a mitikus Bábel-toronyról készült rajz lehet II. Nabukodonozor király idejéből. A rajz sok millió koronát ér.

Forrás: NRK

EGÉSZSÉGÜGY

Megoldódni látszik a koronavírus elleni oltás után fellépő menstruációs zavarok rejtélye

A norvég Állami Gyógyszer Felügyelőséghez 4000 bejelentés érkezett a koronavírus elleni vakcina beadása után fellépő menstruációs zavarokról. Egy norvég orvos most úgy tűnik, hogy megtalálta a zavarok okát. - Azt hiszem, hogy immunológiai folyamatról van szó, egy bizonyos hormonális válasz állhat a háttérben - mondta Guri Bårdstu Majak, aki az Ullevål kórház nőgyógyászati osztályának orvosa. - Az az immunológiai folyamat, ami a nők méhében játszódik le, egy nagyon aprólékosan szabályozott mechanizmus, ami megvédi a méhet a különböző fertőzésektől és biztosítja a méh falának egészségét.

Amikor az immunrendszerünk reagál valamire, vagy valami ellen működésbe lép, az természetesen erre a folyamatra is hatással van. Ilyenkor a méhnyálkahártyát tulajdonképpen lecseréli a szervezet, újat hoz létre, a régi pedig vérzés kíséretében távozik. Ez annyit jelent, hogy a test jelzést ad a méhnek, hogy az időpont nem megfelelő a teherbeesésre. - Az természetes és szükséges is, hogy a méh immunválasza jól működjön, hiszen nem ideális a teherbeeséshez, ha a méhben vírusok vagy baktériumok találhatóak. Majak hozzátette, hogy ez a folyamat mindenkinél más és más lehet, és hogy a legtöbb, koronavírus elleni vakcinával oltott nő menstruációs ciklusában nem lépett fel változás.

Forrás: VG

Szakértők az omikronról: Ezért fertőződhet meg valaki kétszer

Gunnveig Grødeland immunológus és vakcinakutató azt mondja, kétség nem fér ahhoz, hogy akár többször is megfertőződhetünk az omikron vírussal. A dán Statens Serum Institut (SSI) közelmúltbeli tanulmányára hivatkozik, amely kimutatta, hogy 20-60 napon belül 47 ember fertőződött meg kétszer is az omikron variánssal. Az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatala (ONS) tanulmánya is azt mutatja, hogy kétszer is meg lehet fertőződni az omikronnal.

De valójában meddig vagyunk valóban immunisok az omikron fertőzésen való átesés után? És hányszor kell számítanunk arra, hogy újra megfertőződünk a koronavírussal?

Grødeland szerint a vírus sejtjeinkbe való behatolását megakadályozó antitestek szintje határozza meg, hogy újra megfertőződünk-e. Az, hogy pontosan mennyi ideig marad az antitestek szintje elég magas ahhoz, hogy ne fertőződjünk meg újra és újra, az személyenként változik. A fertőzés után az antitest szint emelkedni fog, majd idővel fokozatosan csökken, de egyénfüggő, hogy milyen mértékben és milyen gyorsan. Espen Nakstad azt mondja, az omikron variáns immár két alcsoportra oszlott. Ezek annyira különböznek egymástól, hogy az ember mindkét változattal megfertőződhet. Kicsit olyan lesz, mint a megfázás vírus (rhinovírus), amely egy évben akár többször is fertőzhet.

Az FHI heti jelentésében azt írja, úgy tűnik, hogy az omikron BA.2 átvette a BA.1 eddigi domináns szerepét és jelenleg Norvégiában a BA2 típus a vizsgált minták 61 százalékát teszi ki. Arra a kérdésre, hogy mennyi ideig van immunitásunk a fertőzés után, Grødeland és Nakstad is azt válaszolta, hogy a legtöbb ember több hónapig biztonságban lesz. Dániában néhány esetben azt tapasztalták, hogy egyesek körülbelül egy hónap eltéréssel újra megfertőződtek, de ez természetesen elég ritka. A túlnyomó többség több hónapig megfelelő védettséggel rendelkezik.

Forrás: VG

SZÍNES HÍREK

Hasispalántákat találtak egy lakásban

Miután egy kristiansandi lakásban 200 tőnyi hasis növényt találtak a rendőrök március 8-án, három embert tartóztattak le, közülük egyet előzetes letartóztatásban tartanak. Az akció a rendőrség és a vámhivatal együttműködéseként jött létre. A növényeket a rendőrség átadta a Kriposnak, ahol tovább vizsgálják és elemzik őket, hogy megállapítsák mennyi kábítószernek felel meg a kétszáz tő, és hogy a növények mennyire potensek, annyi azonban biztos, hogy az ültetvényt szépen gondozták a gyanúsítottak. A rendőrség annyit elárult, hogy az előzetes letartóztatásban tartott személy egy külföldi férfi, azt azonban nem részletezték, hogy a másik két személy miért van szabadlábon. A rendőrség még nem tudja biztosan, hogy a lefoglalt növények és a gyanúsítottak egy nagyobb bűnszervezet részei-e, vagy önálló gazdálkodásról van-e szó.

Forrás: NRK

Megtalálták az 1915-ben elsüllyedt Endurance sarkkutató hajót

Dag Ingemar Børresen, a vestfoldi múzeum kurátora szerint az Endurance sarkkutató hajó a Titanic után a leghíresebb hajó. Az Endurance hajót azóta nem látták, hogy 1915-ben a jég fogságába került, majd összeroppant. Több éves sikertelen keresés után a roncsot 3000 méterrel a felszín alatt fedezték fel a Weddel-tengeren. A hajó a kutatók szerint viszonylag jó állapotban van 107 év jég alatt eltöltött év után, ami azt bizonyítja, hogy jó minőségű volt.

A hajót a sandefjordi Framnæs Mechanical Workshopban építették, és a Polaris nevet kapta. Børresen szerint turistahajónak akarták használni, hogy gazdag európai turistákat szállítson a sarkkörre, hogy fókákra és jegesmedvékre vadászhassanak. Ez a projekt nem valósult meg, és a hajót eladták Ernest Shackletonnak 11 600 angol fontért, ami kevesebb volt, mint a hajó építési költsége. Amikor Roald Amundsen 1911-ben eljutott a Déli-sarkra, Shackleton úgy gondolta, hogy egy olyan expedíciót indít, aminek a célja az Antarktiszon való átkelés. A hajó viszont a jég fogságába esett a Weddell-tengeren. A legénységnek el kellett menekülnie, de szerencsére mindenki élve megúszta a balesetet.

Forrás: NRK

Tűz Drammenben, senki sem sérült meg

Szerdán a rendőrség minden lakót evakuált egy égő lakótömbből Drammenben. A tűz egy kilenc emeletes háztömb legfelső emeletén lévő lakásból indult és onnan terjedt tovább. A katasztrófavédelem 15 óra 45 perc körül érkezett a helyszínre. Az épületből hosszú ideig nagy mennyiségű füst távozott, valamint lángnyelvek csaptak fel. A rendőrségnek 16 óra 52 percre mindenkivel sikerült kapcsolatba lépnie, és az egész épületet kiürítették. Az épület 17 órakor még erősen égett, a tűzoltóság még nem uralta a tüzet. 20 óra 55 perckor a rendőrség jelezte, hogy a tűzoltóságnak sikerült megfékezi a tüzet. Az épületből összesen 160 lakót evakuálták.

A tűz oka egyelőre nem tisztázott.

Forrás: TV2

SPORT

Álomrajt hazai pályán

Marius Lindvik álomszerű rajtot produkált a Vikersundben megrendezett sírepülő VB-n. A 23 éves norvég klasszis 6,5 pontos előnyben volt a kiemelt esélyes Stefan Krafttal szemben egy nap után. Az álmoskönyv szerint ez alapvetően jót jelent, hiszen általában az szokta nyerni a VB-t, aki egy nap után vezet összetettben. De Lindvik nem becsüli le Kraftot, elmondása szerint az osztrák remek sírepülő, ebben a sportban a 6,5 pontos előny semmit nem jelent. Az első ugrás után Lindvik vezetett, 7,3 ponttal megelőzve a szlovén Anze Laniseket. A küzdelmek március 12-én folytatódnak további két repülősáncos ugrással. Ami a többi norvég résztvevőt illeti, egy nap után Robert Johansson a hatodik, Johann André Forfang a kilencedik, míg a 2018-as győztes Daniel André Tande csak a 23. helyen áll.

Forrás: VG

Stöckl megy vagy marad?

Alexander Stöcklnek, a norvég síugrók vezetőedzőjének májusig van élő szerződése a Norvég Síszövetséggel. A 48 éves osztrák tréner a VG-nek nyilatkozva elmondta, hogy folynak a tárgyalások, de szerződési ajánlatot még nem kapott. Ståle Villumstad, a síugrók sportvezetője leszögezte, hogy a szövetség azt szeretné, ha Stöckl maradna a válogatottnál. Továbbá azt is egyértelművé tette, hogy nem stresszelik túl a helyzetet, de szeretnének minél hamarabb pontot tenni az ügy végére. Villumstad azt is kiemelte, hogy könnyű Stöckl-lel együtt dolgozni, és nem volt nézeteltérés köztük. Az egyik norvég síugró klasszis, Johann André Forfang is abbéli reményét fejezte ki, hogy gyorsan megoldódik a helyzet.

Forrás: Aftenposten

Mi lesz veled, Chelsea?

Tore André Flo, a Sogndal edzője, aki 1997 és 2000 között a Chelsea játékosa volt, a Vålerenga elleni 1-1-re végződő barátságos meccs után nyilatkozott az egykori klubcsapatát érintő lehetetlen helyzetről. Mint ahogy az tudott, még március 10-én kiderült, hogy a Chelseat birtokló, Vlagyimir Putyinhoz közel álló Roman Abramovics nem adhatja el a csapatot, vagy ha el is adja, nem kereshet az üzleten egy fillért sem. Emiatt az is kétségessé vált, hogy a Chelsea be tudja-e fejezni a szezont, vagy csődbe megy. Flo, aki ezer szállal kötődik a londoni klubhoz, elmondta, hogy eléggé elkeserítő, ami történik, de arra tippel, hogy a Chelsea ki fog tudni keveredni ebből a szorult helyzetből. Az egykori kiváló csatár az elmúlt napokban beszélt többekkel, akik a londoni kékeknél dolgoznak, tőlük tudja, hogy a dolgok úgy zajlanak, mintha nem történt volna semmi, de mindenki bizonytalan egy kicsit. Az Abramovicsot érintő szankciók további hozadéka, hogy idegenbeli meccsenként max. 235.000 koronát (20.000 font) költhetnek utazásra, illetve csak a szezonbérlettel rendelkezők látogathatják a hazai meccseket. A március 13-i, Newcastle elleni lesz az utolsó teltházas meccs a Stamford Bridge-en, hacsak nem sikerül közben megoldani a helyzetet. Tore André Flo ebben reménykedik, kiemelve, hogy a Chelseanél profik dolgoznak, akik már hozzászoktak az esetenként kaotikus helyzetekhez.

Forrás: Aftenposten

Drámai norvég siker

Újabb skalpot gyűjtött be a Bodø/Glimt együttese az Európai Konferencia Liga nyolcaddöntőjében, miután hazai pályán 2-1-re verték a holland bajnokságban pillanatnyilag 4. helyen álló AZ Alkmaart. A mérkőzés 39. percében Amahl Pellegrino találatával a Bodø került előnybe, de a csereként beálló Zakaria Aboukhlal egyenlített. Végül a hosszabbításban dőlt el a meccs, amikor a bíró némileg vitatott körülmények között 11-est ítélt a hazaiak javára. Nikola Dabanovic játékvezető szerint Pantelis Hatzidiakos szabálytalanul szerelte a tizenhatoson belül Ulrik Saltnest. A görög hátvéd az ESPN-nek elmondta, hogy a stadionban mindenki látta, hogy a labdát találta el, Pascal Jansen, az AZ Alkmaar vezetőedzője szerint be kellene vezetni a VAR (videóbíró) használatát, hogy az ilyen hibák elkerülhetők legyenek. Pål André Helland, a Viaplay szakértője szerint is nagy szerencséje van a Bodønek, hogy a játékvezető befújta a tizenegyest. Ola Solbakken magabiztosan értékesítette a megítélt büntetőt, ezzel megszerezte hatodik gólját a sorozatban, ami azt jelenti, hogy a sorozat góllövőlistáját holtversenyben ő, és az AS Romát erősítő Tammy Abraham vezeti 6-6 góllal.

Forrás: NRK