MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

Jelentősen nő a műanyag zacskók ára

Már novemberben emelte a Coop a zacskók árát 2-ről 2,5 koronára, míg a Rema és Kiwi boltokban ezek ára változatlan maradt, most viszont mind a három lánc emeli az árat 3 koronára, ez 2018 óta háromszoros emelkedést jelent (ekkor 1 koronába került egy műanyag bevásárló zacskó).

Az áremelkedés oka a nyersanyag árának emelkedése, illetve a Handelens Miljøfond (Kereskedők Környezetvédelmi Alapja) megnőtt díja. Így a Handels Miljøfond minden tagjának többet kell fizetnie a zacskók beszerzéséért, nemcsak az élelmiszer-kereskedőknek. Mari Nordstrøm, a Miljøfond sajtófelelőse közli, hogy ez a döntés azt az EU irányelvet követi, miszerint a műanyag zacskók használatát csökkenteni kell, ezzel hozzájárulva a műanyagszennyezés csökkentéséhez és növelni kell a műanyagok újrahasznosítását. Bár a Coop, Kiwi és Rema zacskói 80%-ban újrahasznosíthatóak, nem csökkentik eléggé a műanyaghasználatot.

A Nettavisen újságírója felteszi a kérdést, hogy ez valóban probláma-e Norvégiában, hiszen sokan használják a műanyag zacskókat szemetes zacskónak. Azonban Nordstrøm szerint így is túlhasználat van a zacskókból, és sokan halmoznak fel otthon zacskókat. Szerinte - és a Kiwi kommunikációs igazgatója szerint is - sokkal környezetbarátabb megoldás a boltban venni egy csomag szemetes zacskót és azt használni a szemeteshez otthon, ugyanis ezeknek alacsonyabb a műanyagtartalma, mint a boltokban kapható bevásárló zacskókéi.

Ugyanakkor Frank Sve, a Fremskrittspartiet energiapolitikai szószólója nem érti a műanyag zacskók körülötti problémát, hiszen azok jelentős részét szelektálják és újrahasznosítják. Továbbá a jelenlegi COVID-időszakban nem túl higiénikus textil zacskót használni az üzletekben, amit mindenhova leteszünk, és ez további fertőzéshez vezethet. Szerinte Norvégiában jól működik az szemétszelektálás és újrahasznosítás, és nem látja értelmét a környezetvédelmi díj emelésének.

Forrás: Nettavisen

Nincs veszélye a "kísértetrepülőknek" Norvégiában

Az "use it or lose it" szabályzata azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a repülőtársaságok ne veszítsenek felszállási és leszállási engedélyeket az EU/EFTA repülőterein, fenn kell tartaniuk az üzemeltésüket attól függetlenül, hogy mennyire kihasználtak a járatok: eszerint a tervezett repülések 80%-át végre kell hajtaniuk. Ugyanakkor ezt a szabályt a COVID-járvány alatt először törölték, majd 25%-ra módosították, míg tavaly az emelkedő utasszámok miatt 50%-ra emelték a téli szezonra és 64-re fogják emelni a idén nyári szezon előtt. A Lufthansa így például 80.000 ún. kísértetrepülésre kényszerül.

SAS ugyanakkor nem érzi magát veszélyeztetve: a téli programjuk 150 járatot tartalmaz 90 célpont felé. Továbbá a belföldi járatokat is megőrizték. Nem kellett kísértetrepülőket indítani korábban a járvány alatt sem és most sem - mondja John Eckhoff, a SAS sajtófőnöke, és rámutat arra, hogy továbbra is bizonytalanság van az utazási tevékenységben és reméli, hogy emiatt az EU rugalmasabb lesz a slot-idők kezelésében.

Esben Tuman, a Norwegian kommunikációs igazgatója is egyetért kollégájával. Senki sem tudja, hogyan alakul a járvány, ezért bízik abban, hogy ha szükséges, akkor az európai döntéshozók át fogják gondolni a helyzetet és előírásokat. A Norwegian jelentősen csökkentette járatait és mérsékelt kínálata van a téli szezonra. Ezért a járatok kihasználtsága megfelelő volt, és nem szorultak ők sem "kísértetjáratok" indítására.

Ugyanakkor van egy kivétel is ezen szabályzat alól: az ún. "justified non-use": ha például az egyik oldalon korlátozások vannak. Pl. ha a Nagy-Britanniából érkezőknek oltottságtól függetlenül karanténkötelezettségük van, akkor ezeket a járatokat nem veszik számításba. A repülési ágazatnak már idáig is az egyik legnagyobb kihívásban volt része, és ez az új követelmény sem segít a helyzeten. A Lufthansa már felhasználta a kvótáját, ezért kell 18.000 kihasználatlan járatot indítania. A Simple Flying rámutat arra is, hogy az üres járatok indítása nem járul éppenséggel hozzá az EU azon ambíciójához, hogy 2030-ra 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Forrás: E24

4600 új taxiengedély egy év alatt

A 2020-as taxireform követően jelentősen megnőtt a kiadott új taxiengedélyek száma Norvégiában. A reform eltörölte azt a követelményt, hogy egy személygépkocsinak taxiállomáshoz kell tartoznia, és így az önkormányzatok már nem szabhatnak plafont a taxik számának. A reform előtt 7649 taxiengedélyt regisztráltak az országban, 2021 végén ez a szám 12 281 volt. Osloban nőtt a legnagyobb mértékben a taxik száma, a reform előtti 1678-ról 3620-ra. Ez 115%-os növekedést jelent.

A reform megnyitotta a lehetőségét annak, hogy olyan szereplők is a piacra léphessenek, akiket egy applikáció kapcsol össze az utasokkal (Uber, Bolt, Yango). Az orosz Yango nyáron kezdte meg működését Norvégiában, és hatalmas kedvezményekkel kívánja elcsábítani az utasokat a klasszikus taxitársaságoktól.

Jørgen Aarhaug, a Közlekedésgazdasági Tanszék (TØI) kutatója szerint a Yango hosszútávon akkor lehet sikeres, ha hozzáigazítja az árait a piac többi szereplőjéhez. Ha ezt nem teszi meg, akkor pedig csak úgy lehet nyereséges, ha nagyon olcsó munkaerőt foglalkoztat, illetve csökkenti az adókat és illetékeket például úgy, hogy a munkabért Vippsen keresztül fizeti ki. Ez gyakorlatilag szociális dömpinget és feketemunkát jelent.

A Munkáspárt (Ap) és Centrum Párt (Sp) is erősen bírálja a Solberg-kormány által bevezetett taxireformot. A Munkáspárt egyik "száznapos ígérete" a választások előtt az volt, hogy leállítják a taxiiparban az engedélyek kibocsátást.

Forrás: E24

Gyorstesztek közbeszerzési eljáráson kívül

Norvégia nettó 532 millió korona értékben vásárolt gyorsteszteket közbeszerzési eljáráson kívül közvetlenül karácsony előtt. Szakértők szerint ez a közbeszerzési szabályok megsértése. A 2022-es évre Norvégia 4 milliárd korona értékben írt ki tendert gyorstesztek vásárlására. A karácsony előtti beszerzést gyors döntésként magyarázzák, mert egyértelművé vált, hogy a teljeskörűen oltottak is könnyen megfertőződhetnek az omikron variánssal, így sokkal több tesztre lesz szükség, mint előzetesen gondolták. A vásárolt 15 millió gyorstesztből 11 milliót a Roche cégtől szerezték be. A Norvég Egészségügyi Igazgatóság becslése szerint heti 2 millió gyorstesztre lehet szükség, ha a fertőzés üteme változatlan marad. Csak az iskolákban és az óvodákban közel 1 millió gyermeket és fiatalt tesztelnek hetente.

Forrás: NRK

Kihívás: dolgozz le egy dupla műszakot te is, Raymond

Raymond Johansen, Oslo polgármestere a héten megkérdőjelezte a kórházak leterheltségét, mire olyan választ kapott, amit nem tesz zsebre.

Elin Andresen, az Oslói Egyetemi Kórház (OUS) intenzív osztályának vezetője nagyjából ötszáz egészségügyi dolgozóért felel. Napjainak nagy része abból áll, hogy megpróbálja fedezni az osztály szakemberszükségletét, hogy megfelelő mennyiségű és kompetenciájú dolgozó jusson az osztályon fekvő betegeknek.

Raymond Johansen VG-nek feltett kérdését arról, hogy valóban olyan leterhelt-e az egészségügy, mint ahogy arról hallani lehet, és hogy ez valóban elég ok-e arra, hogy az éttermeket és bárokat zárva tartsák, ezzel több ezer ember munkanélküliségét okozva, többen is rossz néven vették.

Andresen elmondta, hogy mennyire nagy terhet rótt a járvány már eddig is az egészségügyi dolgozókra az elmúlt két évben, és hogy mennyien dolgoznak dupla műszakot, hogy az osztály kellő kapacitással működhessen. Azt is kiemeli, hogy a koronapáciensek sokszor nagyon sokáig fekszenek az osztályon, ezzel pedig más, de szintén intenzív terápiás kezelésre szoruló betegeknek jut kevesebb hely. Hozzáteszi azonban, hogy Raymond Johansen nyugodtan ledolgozhat egy dupla műszakot az osztályon most hétvégén, hiszen sajnos minden fáradozás ellenére is van betöltetlen műszak.

Forrás: NRK

Szárnyaló lazacexport

A tavalyi évben olyan mennyiséget exportált Norvégia a tenger gyümölcseiből, amellyel két napig jóllakhatna a Föld teljes lakossága. Norvégia összesen 3,1 millió tonna tenger gyümölcsét exportált 2021-ben 120,8 milliárd NOK értékben. Ez mennyiség és érték tekintetében is rekordnak számít, és napi 42 millió étkezésnek felel meg. Az export mennyiségének és értékének közel 70%-át - szokás szerint - a lazac teszi ki, amelynek értéke 11,3 milliárd NOK (16%-al nőtt az előző évhez képest). Bár a koronajárvány még nem ért véget, a Norvég Tengeri Tanács arra számít, hogy idén is tovább fog növekedni a kereslet, hiszen a norvég tenger gyümölcsei nagyon erős pozíciót foglalnak el a külföldi piacon. A lazac szinte minden típusú ételhez passzol a világon. További növekedésre van lehetőség, amelyhez a kormány is hozzá kíván járulni. Karácsony előtt Bjørnar Skjæran (Munkáspárt) halászati ​​és tengerügyi miniszter kijelentette, hogy a kormánynak az a célja, hogy 2030-ig legalább 50 %-kal növelje az exportot az olaj és a gáz nélkül. Ennek a célnak az eléréséhez fontos tényező a tenger gyümölcseinek az exportja. A szakértők szerint a növekedési potenciál ezen a területen még évekig fennáll, a kereslet is óriási a lazac iránt, és bíznak abban, hogy a 2022-es egy újabb rekordév lesz. Várhatóan a halak exportja 2050-re eléri az olajexport szintjét.

Forrás: NRK

A kormány 55-ről 80 százalékra emeli az áramtámogatás arányát

A kormány 80 százalékra emeli a 70 øre/kwh feletti áramárak támogatását. Kjell Ingolf Ropstad (Krf) erősen elítélendőnek tartja, hogy a támogatás nem vonatkozik a novemberi és decemberi villanyszámlára.

Jonas Gahr Støre miniszterelnök sajtóközleményében azt mondta, hogy a rendkívül magas áramárak sok háztartás számára okoznak problémát Norvégiában. - A 2021 őszén megfigyelhető magas árak ellensúlyozása érdekében több lépést is tettünk, de most úgy látjuk, hogy szükség van a támogatás mértékének emelésére így a kormány a magas áramárak miatt a karácsony előtt bejelentett 55%-ról 80 százalékra emeli az áram 0,70 øre fölé eső részének támogatását március végéig - mondta. Støre azt is elmondta, hogy a lakossági visszajelzések alapján nagyon nehéz az áramszámlák kifizetése. Egy olyan sötét és hideg országban, mint amilyen Norvégia az elektromos áram egy olyan fontos elem, amire mindenkinek szüksége van. A kormány célja a különbségek csökkentése és az átlagemberek mindennapjainak megkönnyítése országszerte. A december havi áramtámogatás összesen 8,9 milliárd NOK-ba került az államnak. A támogatás 55-ről 80 százalékra emelése további kétmilliárd koronát jelent. A támogatás 2021 decemberétől 2022 márciusáig érvényes. A megemelt támogatás a január-március közötti fogyasztásra vonatkozik, és először a februárban kapott számlán fog megjelenni. Forrs: VG

EGÉSZSÉGÜGY

Tömeges tesztelés a telemarki kórházban

A kórház egyik osztályán öt alkalmazottnál mutattak ki koronavírust, ezért most megkezdték az alkalmazottak és a betegek tömeges tesztelését, hogy megakadályozzák egy még nagyobb fertőzési góc kialakulását.

A betegek közül, úgy néz ki, egyelőre senki nem fertőződött meg, de szombaton az osztály minden betegét és alkalmazottját újra letesztelik. A kórház szakmai igazgatója szerint ez a megoldás a járványkezelési protokoll egyik eleme. A telemarki kórház mostantól szigorúbban szabályozza a betegfelvételt, hogy mindenki, akinek valóban egészségügyi ellátásra van szüksége, megfelelő segítséget kaphasson.

Forrás: NRK

Új FHI adatok: Az oltatlanok sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a teljesen beoltottak

Az FHI tanulmánya szerint Norvégiában jelentős különbségek vannak a teljesen beoltottak és a nem oltottak között a kórházi kezelések és a halálesetek számának viszonylatában. A tanulmányban több grafikonon keresztül mutatják be felmérések eredményeit, és ezeken látható, hogy az oltatlanok sokkal nagyobb arányban lesznek súlyos betegek, mint a beoltottak. Az elmúlt két hétben 100.000 főre vetítve 5,9 oltatlan embernek voltak az átlagosnál súlyosabb tünetei, míg a teljesen beoltottak közül mindössze 0,3-nak.

Az FHI kimutatásaiban idén télen már többször látszott, hogy a súlyos szövődményekkel járó covid fertőzés főként az idősebb, teljesen beoltott, valamint középkorú, oltatlan embereket érinti leginkább. Az elmúlt négy hétben a kórházban fekvő oltatlan betegek átlagéletkora 54 év, a két adaggal teljesen beoltottaké 63 év, a három adaggal teljesen beoltottaké pedig 69 év.

Forrás: VG

SZÍNES HÍREK

Az első baba 2022-ben

Az első baba, aki Norvégiában született 2022-ben az elverumi kórházban látta meg a napvilágot 11 perccel éjfél után. A kisfiút Alvinnak nevezték el szülei. 2021-ben az elverumi kórház szülészeti osztályán 902 születést regisztráltak. 2012 óta ez az első alkalom, hogy az osztályon a születésszám meghaladta a 900-at.

Forrás: Norway Today

Időjárási rekordok 2021-ben

2021 az elmúlt nyolc év leghidegebb éve volt, de még így is a 30 legmelegebb év között van 1900 óta. A Meteorológiai Intézet adatai szerint 2021-ben Norvégiában 1,9 fok volt az átlaghőmérséklet. - A 2021-es évet ennek ellenére nagy kontrasztok jellemzik az időjárás és a hőmérséklet tekintetében, amely már az éghajlatváltozás következménye. Több a meleg-, mint a hidegrekord - mondja Rafael Escobar Løvdahl meteorológus. A tavalyi január az elmúlt tíz év leghidegebbje volt, átlagosan 3,3 fokkal volt hidegebb a szokásosnál. A hideg időjárás egyrészt a La Niña nevű összetett időjárási jelenségnek köszönhető, amely lehűti a Csendes-óceán nagy részét, és hatással van a hőmérsékletre a Föld nagy részén. A telek azonban továbbra is rövidülnek. A hideg tél után meleg tavasz és nyár következett. Több helyen már február végén beköszöntött az enyhe idő, országszerte közel 2 fokkal volt melegebb a márciusi hónap a megszokottnál. A 92 nyári napból 88-on volt 20 fok feletti hőmérséklet Oslóban. A finnmarki Banak 34,3 fokos megyei rekordot döntött július 5-én. Tavaly a szokásosnál 10%-kal kevesebb csapadék hullott, ami különösen Nyugat-Norvégia egyes részein volt észrevehető. A bergeniek pedig örülhettek, hiszen Oslóban csapadékosabb volt a május, mint náluk. Ez azonban csak októberig tartott, amikor kétszer annyi eső esett, mint általában, és új csapadékrekord született.

Forrás: NRK

SPORT

Norvég uralom a férfiaknál

Johannes Høsflot Klæbo pályafutásának 2. Tour de Ski győzelméhez kétség sem férhetett, összetettben több, mint 2 perces előnnyel végzett az élen. Az utolsó szakaszon viszont honfitársa, Sjur Røthe győzött. Klæbo elégedetten nyilatkozott összességében, miután a komoly hegyi emelkedő előtt kereken 2 perccel vezetett az orosz Aleksandr Bolsjunov előtt. Végül 2 perc 3 másodpercet vert az orosz klasszisra, a harmadik helyen a finn Iivo Niskanen végzett, 3 perc 14 másodperccel lemaradva Klæbotól, akinek ez volt az első Tour de Ski győzelme 2018/19 óta. Røthe a német Friedrich Mochot és a szintén német Lucas Bögl-t előzte meg az utolsó futamban, ennek ellenére sem mehet az olimpiára. Erről a 33 éves norvég futamgyőztes úgy vélekedett, hogy eleget tett azért, hogy bekerüljön az utazó keretbe.

Forrás: VG

Haaland sorsa eldőlt vol. 420

Nem túlzás azt állítani, hogy Erling Haaland jelen pillanatban a világ legkeresettebb focistája, akiért sztárcsapatok egész sora vív elkeseredett küzdelmet. Ez a harc azonban eldőlni látszik, ugyanis a Borussia Dortmund támadója egyértelműen Spanyolországba szeretne igazolni. Január 3-án este az egyik legnagyobb spanyol újság, a Marca azt írta, hamarosan minden eldől. Másnap pedig azt, hogy a Real Madrid és a Barcelona között kell választania Haalandnak. Per-Jarle Heggelund sportkommentátor a VG-nek azt nyilatkozta, Haaland csak a legnagyobb csapatnál szeretne játszani, ennek a kritériumnak pedig kizárólag a Real Madrid felel meg (Barcelona-szurkolók, és más egyéb csapatok rajongói ne sértődjenek meg, ő csak egy egyszerű mezei szakértő, aki szerint a Real Madrid a legnagyobb csapat mind közül. Én sem értek vele egyet, és azt, hogy melyik csapat a kedvencem, nem árulom el, de annyit mondhatok, nem egy spanyol csapat). Petter Veland, a spanyol foci nagy norvég szakértője szerint Haaland vagy a Real Madridba igazol, vagy a Manchester Citybe. Nils Johan Semb, a TV2 szakértője szerint még nyitott a kérdés, szerinte a Bayern München is szóba jöhet, de ott Robert Lewandowskit kellene kiszorítani a kezdőből. Mino Raiola, Haaland ügynöke egyértelművé tette, hogy az alábbi 4 csapat jöhet szóba: Real Madrid, Barcelona, Bayern München, Manchester City.

Forrás: Aftenposten

Nagy hajrá után bronzérem

Lenyűgöző teljesítménnyel győzött Heidi Weng a Tour de Ski val di fiemmei állomásán, ezzel az összetettben a harmadik helyen végzett. A futam előtt még az összetett 5. helyén állt, majd kiváló versenyzéssel megelőzte a svéd Ebba Anderssont. Összetettben az orosz Natalja Neprjajeva győzött, ezzel ő lett az első orosz nő, akinek ez összejött. Weng a VG-nek azt nyilatkozta, hogy nagyon jó volt, illetve arra gondolt, hogy csak meg kell próbálnia, és fura, hogy összejött. A futam maga úgy alakult, hogy a rajt után Jessica Diggins vezetett, 2,3 km-nél Johanna Hägström vette át a vezetést, 6,8 km után Ebba Andersson vezetett Heidi Weng előtt, a norvégok versenyzője az emelkedőn előzni tudott végül 7 másodperc előnnyel az első helyen végzett.

Forrás: Aftenposten

Egy bajnokesélyes portréja

Jarl Magnus Riiber az elmúlt időszakban nyújtott teljesítménye alapján joggal nevezhető északi összetettben (sífutás és síugrás) a legnagyobb olimpiai favoritnak. A 24 éves norvég klasszis úgy nyilatkozott, hogy folyton keresi azt, amiben még tud javulni. Gary Lineker futballra vonatkozó klasszikus idézetét nyugodtan átírhatjuk Riiberre: Eredeti: "A futball olyan játék, amit 22-en játszanak 90 percen át, és a végén mindig a németek nyernek." Javított: "Az északi összetett olyan sport, ahol először 40 ember ugrik akkorát, amekkorát csak tud, majd hosszútávot síelnek annyira gyorsan, amennyire csak tudnak, és a végén mindig Jarl Magnus Riiber nyer." Rukában, a Világkupa nyitányán a norvég aranyérem-gyárost kizárták, mert szabálytalan volt a síruhája. Ahol már rajthoz is tudott állni, de nem nyert, az tavaly március 4-én volt, ekkor 2. lett az osztrák Johannes Lamperter mögött, ami után Riiber eléggé csalódott volt. Csillapíthatatlan győzni akarását az is bizonyítja, hogy Lillehammerbe költözött, hogy minél jobb körülmények között gyakorolhasson, illetve maga varrja a síruháit, továbbá, hogy még jobban lásson, lézeres szemműtétnek vetette magát alá. A szakág szövetségi kapitánya Ivar Stuan "kombinált kockának" nevezi Riibert, amit a norvég klasszis magára 100%-ban igaznak mond. A 24 éves norvég saját magát az osztrákok sztárjához, Marcel Hirscherhez hasonlítja, aki szintén arról volt ismert, hogy edzés mellett rengeteg foglalkozott a felszerelés tesztelésével és próbálgatásával. A hétvégi, Val di Fiemmében rendezett Világkupa-futamot ugyan egy apró hátsérülés miatt kihagyja, de továbbra is ő számít ebben a számban a legnagyobb esélyesnek az 1 hónap múlva kezdődő téli olimpián. Viszont jövő héten, Klingenthalban már ott lesz a mezőnyben. A legutóbbi olimpiához képest mindenféleképpen javítani szeretne, 2018-ban ugyanis nem volt annyira csúcsformában, mint most. Ennek ellenére érmet várt magától, ezek után az elért két negyedik hely után finoman szólva is rettenetesen csalódottan tért haza Dél-Koreából. Viszont saját állítása szerint az azóta eltelt időben rengeteg tanult a sportág apróságairól.

Forræs: Aftenposten