D vitamin

A múltkor felmerült a D-vitamin kérdése Norvégiában, ezért Ősz Anita úgy gondolta, ír egy kis összefoglalót a témában.

D vitamin
Mi az a D-vitamin?

Kezdjük ott, hogy a D-vitamin egy furcsa szerzet a vitaminok között, ha pusztán a vitamin szó definícióját vesszük alapul. A D-vitamin, nemesebbik nevén kalciferol, ugyanis valójában egy hormon, amelyet az emberi test is képes termelni a napfény hatására, tehát nem csak táplálkozás során juttathatjuk a szervezetünkbe (van másik ilyen álvitamin is, de azt most ne keverjük ide). A D-vitamin egyébként zsírban oldódó vitaminnak számít, ennek az információnak később jelentősége lesz majd, úgyhogy jegyezzük meg jól. A D-vitamin szükséges a testben a kalcium felvételéhez, ez pedig nélkülözhetetlen a csodás csontozathoz és fogakhoz.


Hogyan juthatunk D-vitaminhoz?

Nem mindegy azonban, milyen napfényről beszélünk, amikor azt mondjuk, napozással D-vitaminhoz juthatunk. Fontos ugyanis az UVB sugarak megfelelő beesési szöge is. Minimum 30 fokos beesési szögre van szükség ahhoz, hogy az UVB sugarak elérjék a Föld felszínét. Így érdemben Norvégiában D-vitaminhoz jutni április és szeptember között lehet, ilyenkor viszont elég napi 5-10 percig napoztatni a karunkat és az arcunkat heti 2-3 alkalommal ahhoz, hogy elegendő D-vitamin termelődjön a szervezetünkben. A fennmaradó időben azonban fontos a D-vitamin pótlása megfelelő étrenddel vagy táplálékkiegészítők segítségével, mivel az a mennyiségű D-vitamin, amit a szervezet a májban elraktároz, nem elégséges az őszi-téli hónapok alatt felmerülő szükséglet fedezésére. Èrdemes ilyenkor lelkesen enni a halakat, amikből itt amúgy sincs hiány, illetve Norvégiában gyakori, hogy élelmiszereket, például vajat, margarint vagy tejet D-vitaminnal turbóznak fel. Ezen kívül ehetünk D-vitamint tabletta formában is, vagy a Norvégiában hírhedt halolaj képében.



Mire jó a D-vitamin?

A D-vitamin bizonyos tanulmányok szerint hozzájárul egyes krónikus betegségek megelőzéséhez, ilyenek például a csont-és izompanaszok, szív- és érrendszeri betegségek, autoimmun betegségek, sőt, egy 2017-es tanulmány még azt is kimutatta, hogy az akut légúti megbetegedések ellen is hatékony lehet a D-vitamin normál mennyiségű fogyasztása azok számára, akik korábban enyhe D-vitamin hiányban szenvedtek.


Mit okoz a hiánya?

A D-vitamin hiánya valóban súlyos betegségeket idézhet elő. Az egyik ilyen a gyermekeknél előforduló angolkór, a másik az inkább felnőttekre jellemző csontlágyulás, amelynek jellemzői a csontozat alacsony kalciumtartalma, csontfájdalmak és izomgyengeség. A súlyos hiánybetegség manapság a fejlett országokban igen ritka, az enyhébb fokú D-vitaminhiány azonban rendszeres probléma az északi országokban. Norvégiában, a napfényhiány miatt, általában magas a D-vitamin hiányosok száma a téli szezonban, az idősek és a sötétebb bőrű lakosság esetében pedig fokozottan kell ügyelni a D-vitamin megfelelő pótlására. Már az enyhe D-vitamin hiány is növeli a csontritkulás és a csonttörés veszélyét, az azonban ritka, hogy valaki kóros D-vitamin hiányban szenvedjen, ennek oka inkább a bélben megfigyelhető felszívódási zavar lehet, mint a napfény hiánya. Az enyhe D-vitaminhiány további tünetei lehetnek egyébként például a fáradtság, izomfájdalom vagy a depresszív gondolatok is, érdemes tehát odafigyelni, akár vérvétellel ellenorizni a D-vitamin szintünket.


Túl lehet-e adagolni?

Az érem másik fele is fontos: a túl sok D-vitamin is okozhat gubancot a szervezetben, mivel a vízben oldódó vitaminokkal szemben sajnos nem ürül ki a felesleg a vizelettel. Míg a napozással nem lehet D-vitamin túladagolást kapni, mert a bőrünk tökéletesen kontrollálja a termelését, addig az étrendünkkel óvatosabbnak kell lennünk. A túl sok D-vitamin bevitele következtében a vér túl sok kálciumot vesz fel, ennek következménye pedig fáradtság, hányinger, megnövekedett vizeletkiválasztás, vagy akár veseelégtelenség és szívproblémák is lehetnek. Ezért nem írok ebben a szövegben ajánlott napi bevitelről, ezt a megfelelő hatóságok az északi országokban nyolc évente úgyis revideálják és közzéteszik, arról nem is beszélve, hogy nagy eltérések is lehetnek az egyének D-vitamin igényét illetően.

Szerkesztette: Ősz Anita