Nemzeti Operaház és Balett
A 2008-ban megnyílt oslói Operaház a legnagyobb kulturális célú épület a trondheimi Nidaros Katedrális építése óta.
Rendkívül büszkék lehetünk rá, hogy Judit Gabriella Hohl jelmezkészítőként, Gábor Nagy zongorista-karmesterként, felesége Tunde Gaspar pedig énekesnőként gazdagítja hazánk jó hírnevét az Operaházba látogatók körében. Ezúton szeretnék nekik a csoport nevében további sok sikert kívánni a nemzetközi karrierjükben!
Míg kívülről a vakítóan fehér carrarrei márvány, az üveg és az alumínium modern ötvözete kápráztatja el a látogatókat, addig belülről a viking ősök hajóit idéző német és észt tölgyfa burkolatok keltenek meleg atmoszférát, és ezzel erős kontrasztokat az épületben.
Az Operaház több építészeti megoldása egyedülálló. A legkülönlegesebb, hogy az épület egy része a tengerszint alatt helyezkedik el, amely nagy kihívást jelentett az építkezés folyamán.
Mivel az Operaház a kikötőben épült, ezért annak talaját meg kellett tisztítani, az alapozáshoz ki kellett szárítani, majd hogy az épület szilárd és száraz talajon állhasson, 12 ezer m²-nyi alapot kellett elhelyezni a víz felszíne alatt 16 méterrel.
Az épület további építészeti különlegessége, hogy a tető egyfajta közösségi helyként, kilátóként is funkcionál, hiszen bárki felmehet a márvánnyal borított tetőre, ahonnan csodálatos kilátás nyílik.
Az érdeklődőknek lehetősége van angol vagy norvég nyelven idegenvezetéssel bejárni a belső tereket is.
Az 1100 szobával, köztük 3 előadóteremmel, az épület teljes területe több, mint 38 ezer m².
A 4,5 milliárd NOK költségű beruházást a tervezettnél három hónappal korábban és háromszázmillióval olcsóbban fejezték be.
Az Operaház több fórumon sikert aratott, számos nemzetközi építészeti díjat nyert.
Forrás: Építészfórum, Snøhetta tervezőiroda
Szerkesztette: Pál Bettina