Kvikkleire - Champlain-tengeri agyag
December 30-án hajnali 4 óra tájban az Oslótól mintegy 40 km-re fekvő Ask település (Gjerdrum kommune) viszonylag új építesű részén emberéleteket kioltó és jelentős anyagi károkat is okozó (több mint 30 ingatlant érintő) földcsuszamlás következett be.
A környékről nagyjából 1200 embert telepítettek ki.
A 300 méter széles és 700 méter hosszú terület elmozdulása az úgynevezett "kvikkleire" rétegben történt. A kvikkleire egy meglehetősen speciális tulajdonságokkal rendelkező tengeri agyag, ami az utolsó jégkorszak végével került fokozatosan a felszínre. A legnagyobb ilyen területek a Skandináv-félszigeten, Finnországban, Kanadában és Oroszországban vannak.
Hogyan alakult ki?
Korábban azokat a területeket - ahol most ez az agyagfajta megtalálható - óceán, tehát sós víz borította. Amikor a gleccserek kezdtek olvadni, visszahúzódni, megszűnt a hatalmas jégtömeg nyomása és a felszín emelkedni kezdett (ez a folyamat még ma is tart) és így a korábbi stabil tengerfenék anyagát alkotó agyag a felszínre került.
Hogyan viselkedik a kvikkleire, mi adja a furcsaságát?
Ennek az anyagnak a stabilitását a tengervíz sója adta, ami felszínre kerülés után a csapadék hatására évezredek alatt kioldódott. Ennek következteben az agyag olyan instabillá vált, hogy finomszemcsés, szilárd anyaga gyakorlatilag folyadékként kezd viselkedni, ha olyan behatás éri, amitől pl. megváltozik a nyomás vagy a réteg mozogni kezd, stb.
Az alábbi videóban egy kísérlet megmutatja, hogy mi is történik egy ilyen folyamat során:
Ennek oka lehet emberi beavatkozás (építkezés stb.), földrengés, az egyensúlyt megváltoztató jelenségek (pl. egy patak kimossa azt a közbülső réteget, ami korábban az agyagréteg mozgását gátolta meg). De elindíthatja a folyamatot szokatlan mennyiségű csapadék is, ami teljesen telíti a felső termőtalaj rétegét és a többletvíz csak az agyagréteg felé tud távozni.
Az emberi beavatkozás okozta az egyik legjobban dokumentált ilyen földcsuszamlást, ami 1978-ben következett be Rissa közeleben (Trøndelag)
Kockázatos-e ilyen terültre építkezni?
Ma Norvégiában 110 ezer ember él olyan területen, ahol kvikkleire található. Optimális esetben a felső talajréteg képes elég jól tompítani a csapadék vagy a kisebb mozgások hatasát és meg tudja akadályozni azt, hogy kedvezőtlen folyamatok elinduljanak. Norvégiában a szakemberek folyamatosan vizsgáljak az érintett területeket, hogy pl. építkezés szempontjából mennyire biztonságosak és ez alapján szintekbe sorolják. Magyarországon nem található kvikkleire, az előforduló földcsuszamlásoknak más okai vannak.
Gjerdrum kommunében korábban is történtek földcsuszamlások, legutóbb 1924-ben.
Hol találhatóak Norvégiában ilyen területek, mire kell figyelni építkezésnél:
Kvikkleireskred Ask
Norges Geologiske Undersøkelse - Kartlegging av leire og kvikkleire
Norges Geologiske Undersøkelse - Kan det gå kvikkleireskred på tomta mi?
Forrás: NRK, NGU, NGI, Youtube, Wikipedia
Szerkesztette: Bora Éva Beatrix
iszap, földcsuszamás, kvikkleire