15 kérdés és válasz május 17-ről

Syttende mai - Norvégia nemzeti napja

Ezúton kívánunk minden csoporttagunknak nagyon kellemes, esőmentes és élménydús ünneplést Norvégia nemzeti napján.

15 kérdés és válasz május 17-ről

Az alábbiakban 15 kérdést és választ gyűjtöttünk össze nektek az ünneppel kapcsolatban


1. Mi történt 1814. május 17.-én Norvégiában?

"1814. A napóleoni háborúk végeztével Svédország a győztes félen találta magát, míg a Dán-Norvég királyság az ellenkezőn. A békeszerződések egyik pontjaként Svédország "megkapta" Norvégiát. Ezt viszont a dán koronaherceg nem teljesen így gondolta és egy megmozdulást kezdeményezett norvég vezető politikusok bevonásával. A fő motiváció az volt, hogy idővel Norvégia újra egyesülhessen Dániával. Ennek az lett a következménye, hogy 1814. május 17.-én Eidsvoll városkájában kikiáltották a norvég alkotmányt." Levente Samu blogján olvashatjátok a folytatást >>>



2. Egy svéd király nehezményezte, hogy a norvégok ünnepként tekintenek május 17.-ére. Ki volt ő?

Karl Johann, akiről Oslo főutcája kapta a nevét.



3. Hol írták alá Norvégia alkotmányát 1814-ben?

Norvégia alkotmányát először az Eidsvollban (a fővárostól északra fekvő kisvárosban) 1814. május 16-án összeült Alkotmányozó Gyűlés fogadta el, és május 17-én írták alá. Ebben az időben a világ egyik legradikálisabban demokratikus alkotmányának számított.



4. A "kransekake" a norvégok ünnepi tortája. Melyik 3 alapanyag szükséges hozzá?

A "kransekake" alapanyagai a mandula, porcukor, tojásfehérje.



5. Mióta használják a nemzeti ünnepen nemzeti viseletként a bunadot?

Kb. 100 éve. A "bunad" szó is a 20. század találmánya, a viselet, mint nemzeti viselet pedig szintén körülbelül 100 éves. A bunad mozgalom a 20. században gyökerezik a nemzeti romantikával, amely magában foglalta a hagyományos népviseletek iránti érdeklődést.



6. Milyen fontos feladata van a királyi családnak ezen a napon?

A királyi palota erkélyéről integetni.



7. Kezdetben a gyermekek menete (barnetog) csak kisfiúk számára volt lehetséges.

Igaz. Az első barnetog 1200 kisfiúból ált, a legtöbben oslói iskolákból vettek rajta részt. Lányok csak 1889 óta vehetnek rajta részt.



8. Ezen a napon csak piros, fehér vagy kék színű fagylaltot illik enni.

Hamis, nincsen színek szerinti diszkrimináció.



9. A számik hivatalos zászlaját tilos használni ezen a napon.

2007 óta hivatalosan is lehetséges.



10. Bármilyen állampolgárságú személy felveheti a bunadot ezen a napon.

Igaz. 1983-ban az osloi Sagene iskola bombatámadásról szóló fenyegetést kapott neo-náci szélsőségesektől, mivel az iskolában sok külföldi állampolgárságú gyermek volt. Ekkor született válaszként a "17. Mai for Alle" nevű kezdeményezés, miszerint mindenkinek szól a nemzeti ünnep.



11. Melyik régió bunad viselete látható a képen?

Hardanger



12. Hány éve köszöntötte először a király a felvonuló gyermekeket?

115 éve. Néhány alkalommal volt csak kivétel: 1910-ben Eduárd walesi herceg halálakor (Matild királyné - norvég nevén Maud Charlotte Mary Victoria - édesapja volt), a második világháború alatt, illetve a Covid-járvány idején.



13. Hol vonul fel idén a királyi pár a híres autójával?

Titok övezte az útvonalat annak érdekében, hogy ne alakuljon ki nagy tömeg sehol. Ahogy megtudtuk, a király még villamosra is szállt.



14. Körülbelül hány órakor csendül fel a norvég himnusz?

12 óra körül.



15. Melyik dal jelképezi leginkább ezt a napot?

Norge i rødt, hvitt og blått.




Szerkesztette: Pál Bettina