Henrik Johan Ibsen

Tudjátok ki az a híres norvég, aki verset írt az 1848-49-es szabadságharcról Til Ungarn címmel?

Ugyanaz, aki a Vadkacsában megfogalmazta ezt a ma is érvényes mondatot: "Az átlagember boldogtalanná válik, ha öncsalásából kizökkentjük." (Tar De livsløgnen fra et gjennomsnittsmenneske, tar De lykken fra ham med det samme.).

harald3.jpg

Henrik Johan Ibsen 1828. március 20-án született a norvégiai Skienben. Kereskedő apja csődbe jutott, így Ibsen korán patikussegédnek állt, majd a kristianiai (ma Oslo) színházban vállalt állást, ahol találkozott élete nagy szerelmével, Suzannah Thoresennel, akit 1858-ban feleségül vett. Néhány év múlva ösztöndíjjal Rómába utazott, és a következő 27 évet jórészt külföldön, Rómában, Drezdában és Münchenben töltötte. Ez volt a legtermékenyebb korszaka, elkészült többek között a Peer Gynt, a Babaház (magyar fordításban Nóra a címe), és a Vadkacsa is. Darabjait saját korában gyakran botrányosnak tartották, amikor a viktoriánus családi élet, szokások és erkölcs uralták Európát, ő egy "társadalmi röntgenképet" adott, a külsőségek mögött rejlő valóságot vizsgálta, amivel kortársai egy részét zavarba is ejtette

1891-ben európai körútja során - Norvégiába való hazaköltözése előtt - eljutott Magyarországra is, és részt vett a Nóra magyarországi bemutatóján. 1900-ban agyvérzést kapott, egy évre rá ismét, és tolókocsiba kényszerült. 1905-ben még megérte, hogy Norvégia független lett, s Sigurd fiát nevezték ki külügyminiszterré. Egy évvel később, 1906. május 23-án, Kristianiaban ünnepelt íróként hunyt el. Sok más hírességhez hasonlóan a Vår Frelsers gravlund temetőben helyezték örök nyugalomra.


Henrik Johan Ibsen - Magyarországhoz

A magyar földön elnémult a viharzó harci lárma tompa sóhaj és halálos hörgés hangzik arra már ma. Gyászos hirnökök suhannak a bús éjszakán, borongón: "Nincsen többé Magyarország! Ott hever lenn a porondon." Az igazság hősein most barbár horda kénye harsog s gyilkoló ádázkodással áll a gőgös, durva zsarnok. Ujjongtok bíbor monarhák: "Az erő győzött a hadba", s a szabadság tiszta lángja újra hamvadoz, lohadva. Árva ország, sok fiadnak vére folyt ki mindhiába. Busan fénylik a halott hős vértanúi glóriája. Európának reménye, holtjaid remegve nézed; Lengyelország sorsa vár rád, a feledtség, az enyészet. Ám a szürke éj letüntén tündöklő hajnal dereng fel, hőseid sírból kikelnek, mély, sötét halotti sebbel, egyesülni vélük, akik partjain a Visztulának és a német vérpadoknak lépcsején elpusztulának. Ó, ha késő nemzedékek támadnak s ledől az oszlop, trónok inganak, zuhannak zsarnokok, silány poroszlók, a magyar név büszke név lesz és a hadba indulónak, a vitéz, merész seregnek úgy zeng, mint győzelmi szózat.

Forrás: Wikipedia

Szerző: Boros Judit