A vestlandi Seljében egy egészen különleges sírt találtak a Bergeni Egyetem régészei. A 4000 éves lelet választ adhat egy, sok norvégot izgató kérdésre (nem, nem Erling Haaland legelső őseinek maradványait találtak meg), mégpedig arra, hogy az itt élő emberek hogyan álltak át halászó-vadászó-gyűjtögető életmódról földművelő életmódra.
A Norvégia nyugati részén, a tengerparton található sír nagyjából egyidős az egyiptomi piramisokkal. Magának a koporsónak a feltárására kb. 5-6 héttel ezelőtt került sor. Morten Ramsted, a Bergeni Egyetem archeológiai részlegének vezetője szerint ez egy rendkívül izgalmas felfedezés. Elmondása szerint először egy csecsemőnek a maradványait találták meg, majd ugyanonnan előkerültek egy 60 év körüli köszvényes férfinak a csontjai is. Ami a norvég őstörténetet illeti, 7000 évvel ezelőtt a mai Norvégia területén élő emberek halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, és kb. 4000 éve jelent meg a földművelés. A sírban nyugvó csecsemő és férfi pont ebben az átmeneti időszakban éltek.
Az elmúlt száz évben nem találtak ebből a korból származó, ennyire jó állapotban fennmaradt sírt. A leletek lehetőséget biztosítanak arra, hogy DNS-elemzést folytassanak a kutatók, és többet tudjanak mondani a betegség lefolyásáról. De emellett olyan izotópokat is „leleplezhetnek”, amelyekből meg lehet állapítani, hogyan vándoroltak és milyen kultúrákkal találkoztak. A kőkoporsós sír a csontok mellett még olyan érdekességeket rejt, mint csontgyöngyöket, kovakőeszközöket, valamint étel- vagy állatáldozatra emlékeztető dolgokat. Illetve az elhunytak alatt még volt valami sötét is, ami lehet állati prém vagy gyapjúöltözet is.
Forrás: VG
Commentaires