top of page

Makréla-marketing Ázsiában, miközben dübörög a túlhalászat


Kép: Wix


A norvég lazac hatalmas nemzetközi sikerének egyik fő oka, hogy Norvégia sikeresen megnyerte az alapjáraton lazacszkeptikus Japánt piacnak. Most hasonló próbálkozás zajlik a makrélákkal. Marianne Sivertsen Næss halászati miniszter nemrég járt Japánban, hogy a makrélából is a lazachoz hasonló sikersztorit faragjon.


Az E24 arról kérdezte Næsst, hogy nem problémás-e ez a lépés, annak tükrében, hogy az EU már így is kritikát fogalmazott meg Norvégiával szemben, amiért az ország túlhalássza a makrélákat. Næss erre azt mondta, hogy a halászott mennyiséget nem akarják növelni, csak a megszerzett piaci pozíciót erősítenék Japánban és Koreában a hozzáférés javításával és a vám csökkentésével.


2023-ban 6,7 milliárd korona értékben exportált az ország makrélát, ami így a harmadik legfontosabb hala az országnak a lazac és a tőkehal után. A harmadik hely azonban még nagyon messze van az első helytől: a lazacexport értéke ugyanebben az évben 122,5 milliárd volt.


A makrélahalászat legnagyobb problémája jelenleg a fenntarthatóság, vagyis annak a hiánya. Több éve zajlik a huzavona a makrélakvótákról az EU, Nagy-Britannia, Izland, a Feröer-szigetek és Norvégia között, de mivel megállapodás még nem született, ezért jelenleg ott tart a történet, hogy Norvégia a tudományosan fenntarthatónak megállapított

kvótánál több makrélát halászik. Eme fenntarthatatlanság eredményeként a makréla el is vesztette a Marine Stewardship Council által kiállított fenntarthatósági tanúsítványát. Ez a japán importőröket azonban nem zavarja.


Az E24 kérdésére arról, hogy a makréla halászat fenntartható-e, Næss annyit mondott, hogy ha megszületik a megállapodás a partmenti országok között a kvótákról, akkor fenntartható lesz…


Hartvig Márton


Forrás: E24


4 megtekintés0 hozzászólás

Kommentare


bottom of page