Kép: Freepik
Három éve minden hónapban nőtt a halexport, ez pedig új rekord a norvég rekordok könyvében, de a rekordok rekordja februárban rekordizálódótt, amikor is 13,3 milliárd koronáért sikerült halat eladni, mindezt úgy, hogy az eladott hal mennyisége csökkent. Na de hogy lehet ez? A válasz némileg összetett, mégis egyszerű.
Először is nagyon megugrott a lazac, pisztráng, tőkehal és a jeges-tengeri pók (ami amúgy rák - a szerk.) piaci értéke. Másodszor pedig a norvég korona gyengülése hatalmas mértékben megdobta az exportot, és ettől lesz vicces az összkép, hiszen az euróban számított export értéke már három hónapja csökken, sőt az elmúlt 12 hónap alatt 8 hónapban volt csökkenés.
Vannak azonban valós változások is, például a lazacból már inkább vesznek feldolgozottat, mint egész halat, olyannyira, hogy a filé eladási számai is rekordot döntöttek februárban. És, hogy a rekordszámláló kiakadjon, sikerült megdönteni még egy rekordot: soha korábban nem volt ennyi “termelési hal” (produksjonsfisk), ami a sérült vagy defektes halakra egy szép eufemizmus.
A lazac mellett felfutóban (felúszóban - a szerk.) van a tőkehal is. Ugyan a tőkehal halászati kvótáin szigorítottak, de a piaci értéke ennek a halnak is nőtt, sőt a tenyésztőkehal is kezd befutni, és az exportált tőkehalak 12 százaléka már tenyésztett volt. A halforgalmi tranzitországok közül Dánia volt a legnagyobb vad tőkehal fogyasztó, Hollandia pedig a legnagyobb tenyésztőkehalé.
Forrás: E24
Comments